Délmagyarország, 1972. október (62. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-15 / 244. szám

a VASÁRNAP, 1972. OKTÖCEIt 18. Adottságok és távlatok Szeged közlekedésében Százezernyi ember éli át ezekben az években Szegeden u város történelmének egyik felgyorsult pillanatát. Azt a robbanásszerű változást, amelynek hatása alél egyetlen ember sem tudja kivonni magát, hiszen lakik, bevásárol, szolgáltatást igényel és közlekedik. S mennél Inkább természetessé válik, hogy az előbbiekben kényelmesen részesüljön, annál több az igénye az utóbbival szemben is. Az úgynevezett tömegközlekedéssel szemben, amelyre ma irónikusan mondjuk csúcsforgalom Idején, hogy valóban , tömeg-közlekedés. Korszerűsítése azonban nem éppen egyszerű, hiszen azonkívül, hogy teherbíró utak és járművek szükségeltetnek hozzá. kell egy a városra szabott terv is, amely szerint ki lehet áztán alakítani a legoptimálisabb, a jelenlegi és távlati igényeknek legmegfelelőbb közlekedési hálózatot. Kísérletek Szegeden erre már jó néhány kísérlet történt, ám mindegyik tervnek volt egy olyan eredője, amely gyengének bizonyult. Ennek oka többnyire az volt, hogy az örökség, mely a kedvező útrendszer és az attól éppen eltérő közlekedési hálózat ellentétére épült — súlyosnak bizonyult. Már csak azért is, mert a városnak sem voltak meg azok az anyagi adottságai, amelyekkel az utóbbi két évben rendelkezik, és gazdálkodik. Ezért jelentős várostörténetileg is az a közlekedési koncepció, melyet nemrégiben terjesztett a városi tanács elé az építési és közlekedési osztály, kiviva a vezető testület igenlését. Az eddigi tervek pozitívumait is figyelembe vevő koncepció lényege az, hogy •' áz erők koncentrálására épül, arra, hogy minden illúziótól mentesen, ám inkább gazdaságosan bánjon a város eszközeivel. Másrészt az intenzív, fejlődést tartja szükségesnek. Az többek között. hogy a „villamos vagy autóbusz" szemlélete helyett • kettő egysége legyen uralkodó az utóbbi időkben elterjedt, ésszerű közlekedési elgondolások jegyében; a két fajta közlekedési eszköz egymást szolgálja ki a forgalomban. ne legyenek fölös párhuzamok, egybeesések. Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy míg a város egyes részein villamos is, autóbusz ls van, más területek a tömegközlekedés szempontjából fehér foltnak tekinthetők. A végleges, a kétvágányú és tíz percen belüli járatokkal dolgozó villamosközlekedés tizenöt év alatt nőne fel igazán hivatásához. A terveket és adottságokat azonban állandóan egyeztetni kell, hiszen — mint beszámoltunk róla — a József Attila sugárúti vonal kétvágányúvá építése csak a következő-Ötéves tervben válik lehetővé, mert a pénz a Kossuth Lajos sugárút átépítésének támogatására kell, Tarján és az északi városrészrész fejlődése ugyanakkor a villamosvonal nagyobb terhelését ls kétségtelenné teszi. Ezen átmenetileg úgy segítenek, hogy kli használva az adottságokat — a két csuklós villamos elhelyezésére is alkalmas kitérőket ezen a vonalon — növelik a knpaeitást, majd a vonal más szakaszán — a Lenin körúton — felgyorsítva a forgalmat 10 perc körüli menetidőt kívánnak elérni. Addig is, amíg az álfaláms rendezési tervben megjelölt, a Radnóti gimnáziumi csomópont korszerűsítésével előlegezett rekonstrukció va10-a válhat. Korszerűbb pályák Az l-es villamosvonal feL újítása is most yalt aktuálissá : ebben az évben már megkezdődött a ÜÉMÁSZ kubetlctektetési tevékenységével az Indóház tér és Lenin körút közötti szakasz rekonstrukciója, mely a közmüveket is érinti. Az Apri11* 4. útján, ahogy — most tervezik — a Kossuth Lajos sugárútnak Rókus-állomás és Nagykörút közötti szakaszán is, középre kerül a két vágány. Távolabbi terv a Lenin körúton belüli szakasz felújítása. A villamos fejlesztésére, azért is feltétlenül szükség van, mert bebizonyosodott, hogy a város felépítéséhez legjobban igazodó decentráUs rendszerben sem tudja az igényeket teljesen kielégíteni a Volán. Mindenesetre, ha figyelembe vesszük, hogy öt évvel ezelőtt 21 vonalon 28 autóbusz bonyolította le a helyi forgalmat, akkor határozott fejlődést láthatunk, még akkor is, ha az öregedő kocsipark, a meg nem kapott, bár igényelt buszok miatt a vállalat nem tudja maradéktalanul biztosítani a városi normákat. A tapasztalatok alapján azonban lehetőség van a jövőbeni változtatásokra. A városi tanács által elfogadott terv javasolja például, hogy célszerű lenne a Tarján mellett épülő városrészben egy új alközpontot létesíteni, ahol megfelelő nagyságú kocsitároló, javító- és üzemanyagszolgáltató bázis is lenne, hogy a két városrészt kiszolgáló kocsiparkot ne mozgassák feleslegesen. Az Ütügyi Kutató Intézet megállapítása szerint a Marx téri pályaudvar egészségtelenül túlzsúfolt, s nemcsak arra van szükség, hogy a helyi járatokat más alközpontba helyezzék át, de vizsgálni kell annak lehetőségét is, hogy a helyközi járatok is más-más központba, alközpontba kerüljenek. A tér rendezésével, fejlesztésével bizonyos korlátok közé szárítót pályaudvar ugyanis csak a távolsági forgalom lebonyolításának képes reálisan megfelelni. Egy cél érdekében Az utóbbi két évben az út- és csomópont-korszerűsítések annak a komplex elképzelésnek megvalósulását szolgálták, mely a közművesítés és közlekedés fejlesztése mellett a KPM Igényeit ls figyelembe kellett hogy vegye. Tavaly a decentralizált autóbuszközlekedésre való áttérés határozta meg ezt — nemcsak az alközpontok kiépítése, de a megfelelő útkorrekciók, ívkorrekciók elvégzése —, s így épült ki a Thököly utcai—Tanács utcai autóbuszvonal, ezért építették át a 'József Attila sugárút—Nagykörút csomópontot, létesítettek újabb, s szabályoztak be már meglevő forgalomirányító berendezéseket. Tarjánban a Retek utca, Újszegeden a Székely sor, Alsóvároson a Szécsl és a Csonka utca korszerűsítése, a Marx téri északi oldalának útfelújítási munkái ezt a célt szolgálták. Ahogy a most folyamatban levő buszmegálló-építések, a Népkert sor, a Dózsa György utca átépítése, a szegedi hídfőbe és a színház előtti csomópontba tervezett összehangolt forgalomirányító berendezések kivitelezése. A Jövő évre tervezik többek között a Széchenyi és a Dugonics tér forgalmának komplex rendezését, az ott még szükséges útépítési munkákat, az újszeged! hídfő átépítését, a Lenin körúton a Kossuth Lajos sugárúttal, a Mikszáth Kálmán és az Attila utcával való kereszteződésben levő forgalmi csomópontok és forgalomirányító berendezések korszerűsítését, illetve létesítését. Az új hídról Az UVATERV az év végére szállítja a tanácsnak az északi közúti Tisza-híd beruházási javaslatát, mely előreláthatólag költségeiben meghaladja az eddigi fedezeteket. A közlekedés fejlesztése azonban a jelenlegi erőfeszítések mellett ls irreális marad addig, amíg az új híd el nem készül. Már 1967ben is úgy találták, hogy míg egyetlen hidunk tervezett kapacitása óránként 900 jármű volt, lehetséges kapacitása pedig óránként 1200 jármű — csúcsidőben máriá'1160 halad át rajta. Pedig öt évvel ezelőtt sem a helyi, sem a helyközi autóbuszforgalom nem közelítette meg a mostanit, nem is szólva a városon átáramló idegenforgalomról, az Újszegedre áttelepített kollégiumok, épülő létesítmények jelenlegi és várható befolyásáról, az újszegedi előkertekben egyre szaporodó személygépkocsik számának ugrásszerű növekedéséről. A nagyvonalú, ám gazdaságos, távlatokban gondolkodó, de az adottságokból kiinduló közlekedési koncepció is csak akkor válhat teljessé, ha számolhat a város gvűrfls-sugáruias útrendszerébe Illeszkedő híd felépülésével is, amely jmmár nemcsak a város belső területeinek tehermentesítését biztosítaná, hanem új lakótelepeinek összeköttetését is Újszegeddel. Veress Miklós otthon Az üllési általános iskola nagyon lassan épülő-épülgető napközi otthonát azért nem szabad a Luca-széktől kapott hasonlattal jellemezni, mert a babonák bűvös székénél határidőt csúszni lehetetlen. Az, ha lassan is, mire kellett, mindig elkészült. 1970-ben kezdték az üllési „Luca-otthont" építeni. FölÚjításról van csak szó, nem is építésről Szép épület, látszik rajta, hogy jó napközit akarnak csinálni a gyerekeknek. Az is látszik, ha az építők rászánnák magukat, egykét nap alatt teljesen készen lehetne. Módosítások után az utolsó dátum szerint augusztus 15-én lett volna az átadás napja. Meg is jelent a bizottság, de úgy találta, hogy ilyen tálalással nem lehet átvenni. Írás született, hogy tíz nap múlva újra jönnek. Hiába jöttek. Azóta is csak áll, csak éli a munka. Ha jön egy szerelő, három hétig nem követi másik — mondja az igazgató. Kedves kisteleki építő bácsik! 160 gyerekre főzne az a konyha, ha főzhetne. Régi iskola műhelyében fő most az ebéd, tanteremből vedlett ebédlőben esznek a gyerekek, a könyvtárból raktár lett, a délutáni foglalkozásokat egy agyonzsúfolt másik teremben kénytelenek tartani, Nem jó ez a zsúfoltság, a másnapi feleleten nyoma marad, H. D. Világító gyümölcsök A panamai földszoroson olyan fák nőnek, amelyeknek a gyümölcsei 90 százalék növényi olajat tartalmaznak. A helybeli lakosok a lakások világítására használják ezeket a gyümölcsöket. A „világító gyümölcsök" kitűnően égnek, legalább olyan jól, mint a sztearingyertyák, és még csak sem is füstölnek. Példátlan hanyagság — példás intézkedés Sok izgalmat okozott a Tisza-völgyi nagy árvíz idején a vesszősi kanyarulat. Ha itt megbuggyant volna a víz... — meg sem áll a körtöltésig, községeket mos el, és a nemzeti kincset érő olajmező milliárdjai is víz alá kerülnek. Természetes kötelesség volt hát a védekezés után az erősítés, és a szükséges vízvédelmi berendezések megépítése, melyek együttesen 80 millió forintba kerülnek. Az olajmezőn ezzel egyidőben a belvízmentesítést is meg kell oldani, hiszen nemcsak a Tisza felől fenyegető víz okozhat fennakadást a munkában. Ahogy annak történnie kellett, a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat meg is rendelte egy szivattyútelep és a hozzá tartozó nyomócső építését a vesszősi szakaszon, az Üt- és Vasútépítő Vállalattól. Ehhez az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság engedélyére is szükség volt, mert a csövet a töltésen is át kell vezetni. Szigorú szabványok szerint lehet ilyen helyen építkezni, hiszen a töltés átvágása nem tréfadolog. Ám akkor jött egy újítás... Egy műszakilag kivitelezhető, olcsóbb és jobb megoldás: nem kell a töltést átmetszeni, nem kell annyi betont beépíteni stb., mert fúrópajzzsal dolgoznak, s ugyanúgy megadják mindennek a módját. Erre is megkapták a vízjogi engedélyt, aztán elkezdődött a munka. Kár lenne részletezni, hogy milyen technológiai eljárást írt elő az engedélyező a töltés és a műtárgy biztonsága érdekében, ezt úgyis csak műszaki emberek tudnák méltányolni. Az már viszont érdekes és tanulságos mindenki számára, hogy az Üt- é$ Vasútépítő Vállalat képtelen volt saját újításának szakszerű megvalósítására. Nem alkalmazott fúrópajzsot. haném kézi erővel vágott alagutat;, szűkebb és más szempontból is kifogásolt betoncsöveket rakott le; eltért a kitűzött iránytól; a béléscső sem felelt meg a méretnek, és szakszerűtlen volt a hegesztése ... A munka szakszerűtlenségére ugyan menetközben is felhívta az ATIVIZIG ellenőre a kivitelező figyelmét — ám hiába: kifogásait nem méltányolták. Munka, anyag, pénz jócskán elveszett. Legalább egymillióra becsülik azt a kárt, ami a csövek átsajtolásánál keletkezett, de ehhez hozzá kell még venni a pótmunkák súlyos hibáiból származó veszteséget. Az árvízvédelmi biztonság pedig ezzel együtt nem megnyugtató az olajmezőn, de nagyobb körzetben sem. hiszen az átvágott töltésen a fagy idejéig, sürgősen el kell végezni minden munkát a biztonság érdekében, nehogy a tavaszi víz rést, gyenge töltésszakaszt találjon. Példásan és a felelősség súlya szerinti határozottsággal lépett fel az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság a munka szabálytalanságai ellen: az árvíz- és belvízvédelem biztonsága érdekében *— hatósági jogkörében intézkedve — a szakszerűtlen munkák befejezését leállította, és határozatban- rendelte el a hibés építmény kibontásét, eredeti építési technológia szerinti és időbeni elkészítését. A rosszul megépített nyomócsövet azóta szét is bontották, s meg kellett építeni a munkahelyet biztosító köftöltést is. A vízügyi építkezéseken példátlan és tűrhetetlen hanyagságra példás intézkedés következett tehát, ami árvízvédelmi biztonságunk szempontjából megnyugtató. Az Üt- és Vasútépítő Vállalatnak azonban bizonyára nincs olyan sok elvesztegetni való milliója, hogy ennyi pénzen legalább a Jövőre szóló tanulságokat ne vegyen. Sz, S. I. BERCZELI A. KÁROLY 94. A nézőtér azonban elsötétült, a a zenekar rázendített a nyitányra. Az ajtókat gyorsan becsukták, & a súlyos vörös függöny, melyen a közismert jelmondat: „Nyelvében él a nemzet", világított csak aranyló betűivel, hamarosan szétnyílt, s egy utcarészlet vált láthatóvá Brüsszel városában, melyet egyrészt a városháza pompás épületének bejárata, másrészt egy díszes bárói magánpalota szegélyezett. Ott nyüzsgött, kellemkedett máris a női kar is. bőszoknyás. buggyos blúzú, vél'kendős leányok, s a dirigens Intésére fülbemászó énekszóval adták hírül a megelégedetten morajló közönségnek, hogy mért sereglettek Itt így össze, éppen a városháza előtt, s mért várják a polgármestert, aki erényességi versenyre fogja őket felszólítani, kilátásba helyezve egy hatalmas medáliát is, mint a nyertes jutalmát. A közönség máris felszabadultan derült, mert. a csak leányoknak szóló versenyre egy asszony ls benevezett, akinek férje, a báró. be. esület szavát adta, hogy a házas viszony elle néré é tiszteletben tartotta neje ártatlanságát, s így nincs rá semmi ok, hogy ne vehessen részt e megtisztelő vetélkedésben. Ez a hölgy volt a kisasszony feleség, Marjolaine, s persze Enyváry Sarolta játszotta, akinek első ének-' száma, mely szintén ártatlanságéi; volt hivatva bizonyítani, tüstént lefegyverezte a kritikusokat. Bájos volt, mókás és szende, s a szövegtől függetlenül is, lénye szűzies jellegével el tudta hitetni, hogy valóban nem tudja, mit Jelent, a férjhez menés, s fel sem merül benne, hogy a bárónak a szép ruhák vásárlásán, s a róla való bőkezű gondoskodáson kívül egyéb jogai is lőhetnének. Pista mohón figyelte, s míg a szíve erősen vert. s nem győzte beinni a törékeny kis jelenség izgató formáit, s hangjának vérforraló varázsát, egy-egy józanabb pillanatában ezt gondolta: — önmagát játssza, ö ilyen. Szűz ringyó! — DP ez utóbbi durva szó sértette ünnepi hangulatát, s hamar mégis démonra váltotta át. Igen, szűz démon! Sralotán hosszú. lehér csíkos, barna szoknya volt, s zöld pelerinesköpeny, fejét kis virágdíszes kalapka fedte, melynek szalagját kendőszerűen az álla alatt kötötte meg. Kezében könnyű napernyőt is tartott. • s ezzel ügyesen játszott, kinyitotta és becsukta, a szerep szövegének előnyös vagy tréfás aláfestése érdekében. Valóban hódító jelenség volt, s Gábor megértően pillantott Pistára, mint aki felfogja ésszel, hogy ilyen varázslattól nehéz szabadulni, h.a egyszer az ember belebonyolódott alattomos bűvkörébe. De ezt csak Pistával kapcsolatban gondolta, meri, mellette ült Etelkr sz ő Etelkája, aki persze mindenkit felülmú1 nemcsak értelmével, szépségével és termé •zetes modorával, hanem (ezt jól tudta máiteste édes szerelmével is. Sarolta arról énekelt, hogy mér hajnalban kint sétál a rozs- és búzatáblák között, a „Mit hallok ott? Egy halk sikolyt! Uram fia. a gabonában Peti s Juci együtt bomolt". Szeretkeztek persze, de erről az ártatlan kisasszony feleségnek sejtelme sem lehetett, s nem érthette azt sem, hogy mért ugrottak szét és miért pirulák el, mikor őt észrevették. A közönség eUágyultan hallgatta, s már dúdolta is Lecocq érzelmes muzsikáját, de hatalmas tapsvlhor tört kl, amikor megjelent horgászfelszerelésével a gyüge báró. s azzal büszkélkedett újólag, hogy ó olyan férj, aki ragaszkodik felesége érintetlenségéhez, bár — s ezt szégyenkezve vallotta be —. Ifjú korábsn elnöke volt a vig legények társaságnak, melynek az volt a határozott célja, hogy minél több férjet fölszarvazzanák A zenés vígjáték oly módon folytatódott, félreértések, tréfák, pajzán célzások fűszerezték átlátszó, naiv bonyodalmát, melyet a színészek igyekeztek jól kihasználni személyi sikereik javára ls. Sarolta hangjavai és kecsességével hatotta meg a közönséget, s többször ls megismé. telte számait, a másik leány. Avelin. szerepében Csillag Fáni játszotta meg a férjre vadászó hajadont, ő éppen könnyed ledérségével tűnt kl, de olyan körmönfontan, hogy hám'vassága azért kárt ne szenvedjen. Ez ellentétes magatartás komikumát ügyesen kiélezte .a csinos szende, a nézőtér rajta Is jóízűt mulatott, s Csecse János boldog volt, amikor az első felvonás után az ő hatalmas virágcsokrával jelent meg Fánika a függöny előtt. Persze. Sa•iltát ts elhalmozták kosarakkal és bokrétáktól. nem győzött hajlonganl. s csókot hinteni értük. Pista szerény kis csokrát ls felnyújtották neki a színpadra, s a szerelmes Ifjú bánatosan tapasztalta, hogy az övé milyen jelentéktelenül és fölöslegesén vegyül el a virágrengetegben. (Folytatjuk,) l