Délmagyarország, 1972. október (62. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-15 / 244. szám

VASARNAP 1972. OKTÓBER 15. Háromnegyed év alatt: Több mint 25 ezer lakást adtak át Többet termelt az építőanyag-ipar Az első háromnegyed év- termelékenységét, az ebben százalékkal többet gyártot­ben — az Építésügyi és Vá- az ágban foglalkoztatott 201 tak, mint tavaly ebben az rosfejlesztési Minisztérium ezer munkás pedig 4 száza- időszakban. Majdnem 5 szá­előzetes felmérése szerint lékkai több építési és szere- zalékkal emelkedett a tégla­— 25 ezer 426 lakást, a ta- lési munkát végzett, mint a gyártás is. Kiemelkedő ered­valyinál 3645-tel többet ad- tavfilyi év első háromnegyed mény született a csempe­tak át az állami és szövetke- évében. gyártásban, ahol a kőbányai zetf kivitelező vállalatok. Ez Fokozta termelését az év új üzem beállításával több az iden atadandó lakasok első 9 hónapjában az építő- mint két és félszeresére nőtt 55,3 szazaleka, 4 szazalekkal • • . - *—— anyag-ipar is. A több mint a termelés. Bár cementből tobb, mint az elmúlt év ha- 10 miiijárdos termelési érték is többet gyártottak 8,7 szá­sonlo idoszakaban. A lakas- körülbelü 4 százalékkal ha- zalékkal, mint tavaly 9 hő­átadások utemenek orvende- laddja meg az elmúu há_ nap alatt, és a termelés tes , , . o asa. varhatoan romnegyed évit. A termelés mennyisége túlhaladta a 2 csökkentem fogja az evvegi növekedésének háromnegyed millió tonnát, a hazai építő­hajra okozta kivitelezesi hia- részét a termelékenység nö- ipar cementéhségét azonban, nyossagokat. Az előzetes fel- veiésével érték el. Sokféle ez még messze nem elégíti meres azt mutatja, hogy ku- építőanyag termelése fokozó- ki. Jelentősen növekedett az Ionosén az allami építőipari dott ebben az évben jelen. azbesztcement tetőfedőlemez vallalatok dolgoztak jól, tös mértékben. Enyhítette gyártása, mely a tavalyihoz mert ok az egesz evre elo- péidául a piaci feszültséget, képest egynegyedére emelke­iranyzott lakasoknak mint- hogy a hosszú id6n át dett, és 7 millió négyzetmé­egy 60 szazalekat átadtak. ánycikknek számító vasbe- ter síküveget, a tavalyinál 4 Az építőipar az elmúlt ev "V®*™* szarmto vasbe- százalékkal többet használ_ hasonlo idoszakahoz képest ton-athidalo gerendákból a hattak fel idén a kivitele­mintegy 2 százalékai növelte háromnegyed év végéig 20 zők. (MTI) Magyar-szovjet postai és távközlési együttműködés Dr. Csanádi György köz­lekedés- és postaügyi mi­niszter vezette magyar és az N. D. Pszurcev - postaügyi miniszter vezette szovjet küldöttség Budapesten meg­beszéléseket folytatott a két ország közötti postai és táv­közlési kapcsolatok, valamint a műszaki-tudományos együttműködés fejlesztésé­nek kérdéseiről. Dr. Csanádi György és N. D. Pszurcev aláírta a Ma­gyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormánya kö­zötti postai és távközlési együttműködési egyezményt, amely a korábbi, 1947-ben aláírt egyezmény 'helyébe lépett, és megfelel a megnö­vekedett forgalom követel­ményeinek. Magyarországi tartózkodá­sa során a szovjet miniszter látogatást tett több postai létesítménynél, és megtekin­tette a székesfehérvári Vi­cieoton-gyárat is. A szovjet küldöttség szom­baton utazott el Budapest­ről. Búcsúztatásukra meg­(jelent dr. Csanádi György miniszter és Horn Dezső mi­niszterhelyettes. Jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete és a KPM, valamint a Külügymi­nisztérium több vezető mun­katársa. (MTI) Zajtérképek ötven évvel ezelőtt mind- környékén 90-es határgörbé­össze egyes iparágakat so- vei vonják meg a megenged­roltak az emberi környezet hető zaj erősségének hatá­legfőbb zajforrásai közé. rát A „középmezőnyben", az Napjaink legveszélyesebb 50-es zajszinten helyezkedik csendháborítója a városi el az ipari környezet. S hogy közlekedés: a zajforrások 80 mennyire fontos e határérté­százaléka innen származik, kek betartása, azt igazolja, hogy a 40-es zajszintnél az embert már vegetatív káro­sodás, többek között vérnyo­más-emelkedés éri. A 90-es zajérték halláskárosodáshoz E felismerés hazai kutatóin­kat arra ösztönözte, hogy széles körű felmérésekkei, továbbá az elviselhető zaj­határok megszabásával nyújtsanak segítséget, útmu- vezet. tatást a várostervező szak- A Közlekedéstudományi emberek munkájához. Kutató Intézet szakemberei Életünk különböző terűle- az érdekelt minisztériumok­teit hét kategóriára osztot- kai egyetértésben több ták. A két véglet: az üdülő- irányból is frontális tárna­területen 30-as jelzésű ha- dást indítottak az emberi tárgörbével, a teherforgalmú környezet zajforrásai ellen, útvonalak és a repülőtér (MTI) Lassan szikkadnak a kötött talajok Őszi mezőgazdasági munkák Az elmúlt hét időjárása az a kötött fekete talajok szik­ország jelentős, részén ked- kadnak lassan. A szövetke­vezett az időszerű mezőgaz- zeti gazdák azonban — elis­dasági munkáknak. Bara- merést érdemlő helytállással nyában például ez volt az — megbirkóznak a mostoha ősz első teljes munkahete, körülményekkel. A megye Egyetlen napon sem zavarta és egyben az Alföld legmé­meg eső a szántóföldi mun- lyebben fekvő vidékén — a kákát. Egész héten teljes ka- Tisza—Maros szögben — paritással tudtak dolgozni a gyakran kénytelenek két szántó-vető és betakarító gé- traktorral vonatni a sáros pek. dűlőutakon a terménnyel Csongrád megyében az ok- megrakott szállító járműve­tóberben lehullott 40 milli- ket. A Duna—Tisza közi ho­méter csapadék még mindig mokvidéken lényegesen ked­érezteti hatását. Különösen vezőbb a helyzet. EGYEN­RANGÚAN megfon­tolt szán­dékkal embere­is választottam olyan ket, akiket közelebbről ismerek, arra számítván, gz^rintem^J logy szokimondobbak lesz- nem .g old­uek Nem is csalatkoztam. Valami más M. Matyas kőműves szak­munkás, negyvenöt éves, egy asszonylánya van, a keresete 2800—3500 forint között mo­zog, kiegyensúlyozott em­ber, családi házban lakik fe leségével és az ifjú házasok­SZEMLELET DOLGA Nagy MI egyeter­tettemB. János azonnal KÖZÖS GAZDAKÉNT például a modem vegyszerek teszik lehetővé, hogy az intezitás fokozásá­val, a nagy adagú műtrágyák felhasz. nálásával, a ráfordítással arányosan növekedjék a termelés biztonsága. De a növénytermesztés technológiájának korszerűsítése, vagyis gépesítése és kemizálása nemcsak a specializálás igényét veti fel, s egyben követeli, hanem az emberi szaktudást is. A mezőgazdasági nagyüzemekben a vezetés színvonala összemérhetetlenül más, mint néhány esztendővel ez­előtt. Szakemberek, technikusok, mérnökök irányítják a munkát, és szigorú közgazdasági számításokkal alapozzák meg egy-egy döntésüket, határozatukat, a közös tőke forgását ss forgási sebességét. Leggyakrabban /itatott és napirenden levő kérdés; van-e, lesz-e elég pénz komolyabb beruházásokra, hiszen a termelőesz­iözök fejlesztése, a fokozatosan meg­valósuló bővített újratermelés. a szövetkezetek versenye, a tagság jö­vedelme is ettől függ. Tehát lénye­gében a szakmai felkészüléstől. a szakmai tapasztalatok helyes alkal­mazásától. Nem lényegtelen ugyanis, hosy a kollektíva pénzét mire for­dítják. Az oj falu embereinek változása természetesen nemcsak a termeléssel összefüggésben mutatkozik. Ha az építkezéseket nézzük rögtön sze­münkbe tűnik a módosság, a kénye­lemre, az ízlésre törekvés, bár a cél­szerűséget lehetne vitatni. Bizonyos­fajta „városi színvonalat" követnek, parkettás szobák, gépesített háztartás, víz bevezetése az udvarokba, fürdő­szobák, palackos gáz használata. Más az, hogy a kész és minden igényt ki­elégítő házakat jó páran nem hasz­nálják ki, nem élvezik előnyeit, ösz­szezsúfolódnak melléképületbe, vagy a konyhába, a tisztaszobákba csak ünnepnapokon járnak be. Öltözködési kultúrájuk is alapjá­ban változott meg, ki jár ma fényes szárú fekete csizmában, félnagyka­bátban? Különösen a fiatalok öltöz­ködésében nincs különbség a városon és falun élők között, például a far­mernadrág ugyanúgy divatozik a leg­kisebb homoki faluban, mint Sze­geden. A termelés tehát alapvetően és közvetlenül hatott a szövetkezeti parasztság életviszonyaira, műveltsé­gére. Akinek nincs igénye, ambíciója, elmarad, aki nem képzi rendszeresen önmagát, nem tarthat lépést a fejlő­déssel. a fiatalokkal. Milliós értékű gépek se ritkák, nyilvánvaló, nem Gyárkapun belül - közügyekről Nemrégiben megkérdez- Sokáig boncolgatta az em- log pedig az, hogy a válla­tem egy régi ismerősöm, beri magatartásokat, a be- lat jó, vagy rossz munkája hogy munkahelyén szoktak-e osztásból fakadó viselkedést, engem is érint, nemcsak a beszélgetni olyan dolgokról, Távol áll tőle, hogy rivali- felsőbb vezetőket. Ha azt ve­amelyek a vállalat egészére záljon egy mérnökkel, de szem észre, hogy a vezető a vonatkoznak és nem csupán szakmájában tartja magát gondjait akarja velem meg­egy-egy apróbb technikai, olyan értékesnek, mint az osztani és ezért kér tanácsot, műszaki megoldásra. Azt fe- egyetemet végzett a saját ta- a gyár egyik „csavarjától", lelte, hogy szóba kerülnek nult mesterségében. S éppen én is töröm a fejem a válla­ilyen ügyek is, de csak a így akarja az egyenrangúsá- lati ügyért, amely így való­gyárkapun kívül, leggyak- got, s nem másképpen. Le- ban közügy lesz. rabban sörözés közben, vala- nézik talán a vezetők? — A fórum lehetőségről, mi­melyik kiskocsmában. S mi- kérdeztem. lyenségéről nem tudtunk dü­ért nem kapun belül? —ér- — Nem néznek le — vá- lőre jutni. T. István szerint deklődtem. Barátom, elmélá- laszolta —, csak könnyen a kisebb létszám és a kötet­zott, mielőtt válaszra szánta megérzi az ember, hogy mi- lenség feloldja az elfogódott­magát, s végül csak annyit lyen a szituáció, ha egyálta- ságot, a kisebbségi érzést is mondott nosztalgikusán, Ián megkérdezik, arról már mérsékli. Egészen apró dol­hogy minek, különben sincs nem is beszélek, ha kérdezés gokat is meghatározónak rá igény, de fórum se. Erre nélkül állok elő valamivel, tart: például ha öten-hatan fel indultam útnak, hogy kő- hogyan fogadnak. Néha fá- ülnek egy asztal körül és zelebbről is lássuk, mi a sultan, unottan, talán nem is csevegő, nem parlamentáris helyzet: mennyire érdekli az figyelik a szavaimat, máshol alapon beszélgetnek, akkor embereket a gyári közélet, jár a gondolatuk. Bólintanak nem kell a szereplőnek fel­van-e mondanivalójuk, s ha és megköszönik a mondán- állnia. Ha mind a ketten ül­igen, milyen körülmények dót Értekezleteken is el- nek, egyenrangúbbnak érzi között szeretnék közreadni, hangzik a szokványos felszó- magát mintha egyik áll, aki Előre lítas: tessék szaktársak, szól- beszél, a másik ül, aki hall­janak hozzá, mondjanak, vé- gatja. Lehet, hogy így is leményt Van, aki feláll és Van. mondja a magáét. Az elnök­ségben jegyezgetnek, megle­het, hogy éppen azt, amiről a hozzászól beszél. S aztán? ilyen fórum nem is oldja fel az embere- géplakatossal> ^ visszavágott kérdésemre: — Előbbi Ki tudja azt, hogy ml jelen­beszélge- ti nálunk a gyári közéletet, tő part- hogy mibe kellene beleszcl­nerem ni? Ha elmondják nekünk, nem fogalmazta meg, hogy egyszerű munkásoknak, hogy mire gondolt, amikor a ter- mi a helyzet, akkor talán kai együtt. Közös háztatást melési tanácskozások hangú- lenne észrevéteL vezetnek, hogy a fiatalok latával elégedetlenkedett. Annélkül bizony vajmi spóroljanak saját lakásra, Talán a nagy létszám, a for- keveset lehet mondani, ha vagy házra. M. Mátyás tisz- maságok, amikor elnökség ül nincs betekintés a gyári tában van lehetőségeivel, velük szemben, az zavarja? ügyekbe. Ebben a tekintet­szakmájának értékével, s az- T. István gépésztechnikus ben még az se lehe kifogás, zal, hogy „két kézzel kapnak erre azt mondta, hogy min- hogy vannak gyári, üzemi érte" az építővállalatok, de denkiben van bizonyos ki- titkok. A gyár alkalmazottja akkor is nagyon jól megélne, eebbségi érzés, ami tartóz- nem kívülálló, s ha olyasva­ha nem vállalna állást. Eb- kodást okoz. Érdekes képle- lamiről van szó, ami nem bői következően magabiztos, tet állított föl: a tartózkodás tartozik a kapun kívüliekre, nincs szüksége semmiféle nagysága akkora, amekkora abban az esetben a munkás­manőverezésre, ha kinyitja a a beosztásbeli különbség két ra is érvényes a titoktartás, száját, persze nem is szokott ember között. Sántít ez a sa- De hétpecsétes titkok a leg­ilyesmihez soha. játos „elmélet" természete- ritkább esetben adódnak, in­— En elmondhatom a vé- sen. Azt ugyan nem merném kább az a gyakori, hogy a leményem lakkozás és tar- állítani, hogy nincs semmi- gazdasági vezetők nem tájé­tózkodás nélkül, hiszen a féle tartózkodás az embe- koztatják megfelelően és ért­kőművesre mindig szükség rekben, egymással szemben, hetően a dolgozókat. Azt hi­van — magyarázza státuszát pláne ha a beosztásban na- szem eklatáns példa volt ér­és bátorságát, majd kilenc- gyok a különbségek, de re az építőipari vállalat, ven fokot fordít. — De nincs amit barátunk mondott, és amikor tisztviselői karát ki­sok kedvem hozzá. Azt is vallott, az inkább nevezhe- rendelte fizikai munkára, de megmondom, hogy miért tő meghunyászkodásnak, elfelejtette velük megbe­nem érdekel. Elsősorban megalkuvásnak, vagy kő- szélni, hogy miért került sor azért nem, mert érzi az em- zönynek. , ilyen megoldásra, ber, hogy nem tartják egyen- Annál inkább megszívle- Beszélgető partnerem to­rangú partnernek a vezetők, lendő T. István technikusnak vább ment az információ az az elvárása, hogy a vál- iránti igényben. Elmondta; lalati vezetők saját maguk- bevett szokás náluk is a vas­kai, azonos tulajonosi mi- ipari üzemben, hogy csak a nőségben fogják fel a be- nagy számokat ismertetik osztottakat, azok tevékeny- velük: „Kétszázötven milliós ségét és mondanivalójukat, a terv, s ha azt teljesítik, 7 „Ez a gyár éppen úgy az millió nyereséget érnek el, enyém, mint az igazgatóé." amelyből kétheti bérnek Mégis, hogyan képzeli el a megfelelő nyereségrészese­vállalati közügyekben, a be- dést lehet kiosztani." leszólásban önmagát? — — Mit értünk ebből? — próbáltam közelebb kerülni folytatta. — Rendben van, a lényeghez. kecsegtet a nyereség min­— Valamiféle közös plat- denkit, ha sikerül, nincs is form alapján — kezdte a gond, de ha nem sikerül a válaszát. — Ahogyan a társ- beígért összeg, akkor jogos a tulajdonosok szokták üzleti kérdésünk; mi volt a baj, ügyeiket megbeszélni. Ne kik miatt kapunk keveseb­tartsanak nagyképűnek, az bet? Az lenne egészséges, ha én beosztásom viszonylag közérthetően elmondanád, alacsony, a nagyvállalat hogy a vállalatnak milyen egyik gyáregységében is csak alternatívái vannak, ha az a kiszolgáló műhely csoport- egyiket követjük, akkor vezetője vagyok, de hama- ilyen és ilyen eredményre rabb megnyílik az ember, ha számíthatunk, ha a másikat, egy másik embert lát maga akkor pedig olyanra. Me­előtt, s nem egy hivatalt, lyiknél mekkora a rizikó. S Gépészeti példával is illuszt- ba még meg is értenénk, fel rálhatnám: a gyártóberende- is fognánk a tennivalókat, zésnek minden apró alkatré- akkor könnyebb lenne a be­sze meghatározó, s nélküle leszólás, valóban kialakul­nem lehet használni az egé- hatna gyári közélet, mert is­szet, más szóval, a kicsike merős dolgokban mozogha­csavar éppen olyan fontos, tunk. •mint a dinamó, A másik do- Gazdagh Istuást mindegy, milyen kezekre^ bízzák, csak megfelelő szakmai ismeretekkel en­gednek a közelébe. Vagy a modern sertéstelepekre, nem a Holdról hoz­tak le szakembereket, akik gombnyo­mással szabályozzák a levegőt, a szel­lőztetést, a takarmányadagolást, ha­nem azokból a parasztokból, vagy fiaikból képezték ki tanfolyamokon, iskolákon, akik valaha megalakították a közös gazdaságot. Napjaink új követelményei formál­ják, alakítják a mezőgazdasági mun­kásságot, Elmúltak a kapálós, kaszá­lás idők, az értékítélet máshogy ala­kult, minél sokrétűbb szakmai tudás­sal, technikai alkalmazkodó képesség­gel rendelkezik valaki, annál haszno­sabb, jobban űzetett tagja a terme­lőszövetkezetnek. A mezőgazdasági forradalom még nem fejeződött be. Eljön majd az az idő is, amikor már számítógépekkel, kompj (.terekkel, ipa­ri televízióval irányítják egy-egy na­gyobb mezőgazdasági üzem napi, évi munkáját, két.műszakos termelésben. Az anyagi feltételeik, s nem utolsó­sorban az ember változóképessége, jobbulni, boldogulni akaró szándéka szükséges ehhez. Szép évtizedeknek nézünk élébe, Sas. Lukács IBIM

Next

/
Oldalképek
Tartalom