Délmagyarország, 1972. október (62. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-15 / 244. szám

VASARNAP 1972. OKTÓBER 15. Háromnegyed év alatt: Több mint 25 ezer lakást adtak át Többet termelt az építőanyag-ipar Az első háromnegyed év- termelékenységét, az ebben százalékkal többet gyártotben — az Építésügyi és Vá- az ágban foglalkoztatott 201 tak, mint tavaly ebben az rosfejlesztési Minisztérium ezer munkás pedig 4 száza- időszakban. Majdnem 5 száelőzetes felmérése szerint lékkai több építési és szere- zalékkal emelkedett a tégla— 25 ezer 426 lakást, a ta- lési munkát végzett, mint a gyártás is. Kiemelkedő eredvalyinál 3645-tel többet ad- tavfilyi év első háromnegyed mény született a csempetak át az állami és szövetke- évében. gyártásban, ahol a kőbányai zetf kivitelező vállalatok. Ez Fokozta termelését az év új üzem beállításával több az iden atadandó lakasok első 9 hónapjában az építő- mint két és félszeresére nőtt 55,3 szazaleka, 4 szazalekkal • • . - *—— anyag-ipar is. A több mint a termelés. Bár cementből tobb, mint az elmúlt év ha- 10 miiijárdos termelési érték is többet gyártottak 8,7 szásonlo idoszakaban. A lakas- körülbelü 4 százalékkal ha- zalékkal, mint tavaly 9 hőátadások utemenek orvende- laddja meg az elmúu há_ nap alatt, és a termelés tes , , . o asa. varhatoan romnegyed évit. A termelés mennyisége túlhaladta a 2 csökkentem fogja az evvegi növekedésének háromnegyed millió tonnát, a hazai építőhajra okozta kivitelezesi hia- részét a termelékenység nö- ipar cementéhségét azonban, nyossagokat. Az előzetes fel- veiésével érték el. Sokféle ez még messze nem elégíti meres azt mutatja, hogy ku- építőanyag termelése fokozó- ki. Jelentősen növekedett az Ionosén az allami építőipari dott ebben az évben jelen. azbesztcement tetőfedőlemez vallalatok dolgoztak jól, tös mértékben. Enyhítette gyártása, mely a tavalyihoz mert ok az egesz evre elo- péidául a piaci feszültséget, képest egynegyedére emelkeiranyzott lakasoknak mint- hogy a hosszú id6n át dett, és 7 millió négyzetméegy 60 szazalekat átadtak. ánycikknek számító vasbe- ter síküveget, a tavalyinál 4 Az építőipar az elmúlt ev "V®*™* szarmto vasbe- százalékkal többet használ_ hasonlo idoszakahoz képest ton-athidalo gerendákból a hattak fel idén a kivitelemintegy 2 százalékai növelte háromnegyed év végéig 20 zők. (MTI) Magyar-szovjet postai és távközlési együttműködés Dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter vezette magyar és az N. D. Pszurcev - postaügyi miniszter vezette szovjet küldöttség Budapesten megbeszéléseket folytatott a két ország közötti postai és távközlési kapcsolatok, valamint a műszaki-tudományos együttműködés fejlesztésének kérdéseiről. Dr. Csanádi György és N. D. Pszurcev aláírta a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormánya közötti postai és távközlési együttműködési egyezményt, amely a korábbi, 1947-ben aláírt egyezmény 'helyébe lépett, és megfelel a megnövekedett forgalom követelményeinek. Magyarországi tartózkodása során a szovjet miniszter látogatást tett több postai létesítménynél, és megtekintette a székesfehérvári Vicieoton-gyárat is. A szovjet küldöttség szombaton utazott el Budapestről. Búcsúztatásukra meg(jelent dr. Csanádi György miniszter és Horn Dezső miniszterhelyettes. Jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete és a KPM, valamint a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. (MTI) Zajtérképek ötven évvel ezelőtt mind- környékén 90-es határgörbéössze egyes iparágakat so- vei vonják meg a megengedroltak az emberi környezet hető zaj erősségének hatálegfőbb zajforrásai közé. rát A „középmezőnyben", az Napjaink legveszélyesebb 50-es zajszinten helyezkedik csendháborítója a városi el az ipari környezet. S hogy közlekedés: a zajforrások 80 mennyire fontos e határértészázaléka innen származik, kek betartása, azt igazolja, hogy a 40-es zajszintnél az embert már vegetatív károsodás, többek között vérnyomás-emelkedés éri. A 90-es zajérték halláskárosodáshoz E felismerés hazai kutatóinkat arra ösztönözte, hogy széles körű felmérésekkei, továbbá az elviselhető zajhatárok megszabásával nyújtsanak segítséget, útmu- vezet. tatást a várostervező szak- A Közlekedéstudományi emberek munkájához. Kutató Intézet szakemberei Életünk különböző terűle- az érdekelt minisztériumokteit hét kategóriára osztot- kai egyetértésben több ták. A két véglet: az üdülő- irányból is frontális tárnaterületen 30-as jelzésű ha- dást indítottak az emberi tárgörbével, a teherforgalmú környezet zajforrásai ellen, útvonalak és a repülőtér (MTI) Lassan szikkadnak a kötött talajok Őszi mezőgazdasági munkák Az elmúlt hét időjárása az a kötött fekete talajok szikország jelentős, részén ked- kadnak lassan. A szövetkevezett az időszerű mezőgaz- zeti gazdák azonban — elisdasági munkáknak. Bara- merést érdemlő helytállással nyában például ez volt az — megbirkóznak a mostoha ősz első teljes munkahete, körülményekkel. A megye Egyetlen napon sem zavarta és egyben az Alföld legmémeg eső a szántóföldi mun- lyebben fekvő vidékén — a kákát. Egész héten teljes ka- Tisza—Maros szögben — paritással tudtak dolgozni a gyakran kénytelenek két szántó-vető és betakarító gé- traktorral vonatni a sáros pek. dűlőutakon a terménnyel Csongrád megyében az ok- megrakott szállító járművetóberben lehullott 40 milli- ket. A Duna—Tisza közi hométer csapadék még mindig mokvidéken lényegesen kedérezteti hatását. Különösen vezőbb a helyzet. EGYENRANGÚAN megfontolt szándékkal embereis választottam olyan ket, akiket közelebbről ismerek, arra számítván, gz^rintem^J logy szokimondobbak lesz- nem .g olduek Nem is csalatkoztam. Valami más M. Matyas kőműves szakmunkás, negyvenöt éves, egy asszonylánya van, a keresete 2800—3500 forint között mozog, kiegyensúlyozott ember, családi házban lakik fe leségével és az ifjú házasokSZEMLELET DOLGA Nagy MI egyetertettemB. János azonnal KÖZÖS GAZDAKÉNT például a modem vegyszerek teszik lehetővé, hogy az intezitás fokozásával, a nagy adagú műtrágyák felhasz. nálásával, a ráfordítással arányosan növekedjék a termelés biztonsága. De a növénytermesztés technológiájának korszerűsítése, vagyis gépesítése és kemizálása nemcsak a specializálás igényét veti fel, s egyben követeli, hanem az emberi szaktudást is. A mezőgazdasági nagyüzemekben a vezetés színvonala összemérhetetlenül más, mint néhány esztendővel ezelőtt. Szakemberek, technikusok, mérnökök irányítják a munkát, és szigorú közgazdasági számításokkal alapozzák meg egy-egy döntésüket, határozatukat, a közös tőke forgását ss forgási sebességét. Leggyakrabban /itatott és napirenden levő kérdés; van-e, lesz-e elég pénz komolyabb beruházásokra, hiszen a termelőesziözök fejlesztése, a fokozatosan megvalósuló bővített újratermelés. a szövetkezetek versenye, a tagság jövedelme is ettől függ. Tehát lényegében a szakmai felkészüléstől. a szakmai tapasztalatok helyes alkalmazásától. Nem lényegtelen ugyanis, hosy a kollektíva pénzét mire fordítják. Az oj falu embereinek változása természetesen nemcsak a termeléssel összefüggésben mutatkozik. Ha az építkezéseket nézzük rögtön szemünkbe tűnik a módosság, a kényelemre, az ízlésre törekvés, bár a célszerűséget lehetne vitatni. Bizonyosfajta „városi színvonalat" követnek, parkettás szobák, gépesített háztartás, víz bevezetése az udvarokba, fürdőszobák, palackos gáz használata. Más az, hogy a kész és minden igényt kielégítő házakat jó páran nem használják ki, nem élvezik előnyeit, öszszezsúfolódnak melléképületbe, vagy a konyhába, a tisztaszobákba csak ünnepnapokon járnak be. Öltözködési kultúrájuk is alapjában változott meg, ki jár ma fényes szárú fekete csizmában, félnagykabátban? Különösen a fiatalok öltözködésében nincs különbség a városon és falun élők között, például a farmernadrág ugyanúgy divatozik a legkisebb homoki faluban, mint Szegeden. A termelés tehát alapvetően és közvetlenül hatott a szövetkezeti parasztság életviszonyaira, műveltségére. Akinek nincs igénye, ambíciója, elmarad, aki nem képzi rendszeresen önmagát, nem tarthat lépést a fejlődéssel. a fiatalokkal. Milliós értékű gépek se ritkák, nyilvánvaló, nem Gyárkapun belül - közügyekről Nemrégiben megkérdez- Sokáig boncolgatta az em- log pedig az, hogy a vállatem egy régi ismerősöm, beri magatartásokat, a be- lat jó, vagy rossz munkája hogy munkahelyén szoktak-e osztásból fakadó viselkedést, engem is érint, nemcsak a beszélgetni olyan dolgokról, Távol áll tőle, hogy rivali- felsőbb vezetőket. Ha azt veamelyek a vállalat egészére záljon egy mérnökkel, de szem észre, hogy a vezető a vonatkoznak és nem csupán szakmájában tartja magát gondjait akarja velem megegy-egy apróbb technikai, olyan értékesnek, mint az osztani és ezért kér tanácsot, műszaki megoldásra. Azt fe- egyetemet végzett a saját ta- a gyár egyik „csavarjától", lelte, hogy szóba kerülnek nult mesterségében. S éppen én is töröm a fejem a vállailyen ügyek is, de csak a így akarja az egyenrangúsá- lati ügyért, amely így valógyárkapun kívül, leggyak- got, s nem másképpen. Le- ban közügy lesz. rabban sörözés közben, vala- nézik talán a vezetők? — A fórum lehetőségről, mimelyik kiskocsmában. S mi- kérdeztem. lyenségéről nem tudtunk düért nem kapun belül? —ér- — Nem néznek le — vá- lőre jutni. T. István szerint deklődtem. Barátom, elmélá- laszolta —, csak könnyen a kisebb létszám és a kötetzott, mielőtt válaszra szánta megérzi az ember, hogy mi- lenség feloldja az elfogódottmagát, s végül csak annyit lyen a szituáció, ha egyálta- ságot, a kisebbségi érzést is mondott nosztalgikusán, Ián megkérdezik, arról már mérsékli. Egészen apró dolhogy minek, különben sincs nem is beszélek, ha kérdezés gokat is meghatározónak rá igény, de fórum se. Erre nélkül állok elő valamivel, tart: például ha öten-hatan fel indultam útnak, hogy kő- hogyan fogadnak. Néha fá- ülnek egy asztal körül és zelebbről is lássuk, mi a sultan, unottan, talán nem is csevegő, nem parlamentáris helyzet: mennyire érdekli az figyelik a szavaimat, máshol alapon beszélgetnek, akkor embereket a gyári közélet, jár a gondolatuk. Bólintanak nem kell a szereplőnek felvan-e mondanivalójuk, s ha és megköszönik a mondán- állnia. Ha mind a ketten üligen, milyen körülmények dót Értekezleteken is el- nek, egyenrangúbbnak érzi között szeretnék közreadni, hangzik a szokványos felszó- magát mintha egyik áll, aki Előre lítas: tessék szaktársak, szól- beszél, a másik ül, aki halljanak hozzá, mondjanak, vé- gatja. Lehet, hogy így is leményt Van, aki feláll és Van. mondja a magáét. Az elnökségben jegyezgetnek, meglehet, hogy éppen azt, amiről a hozzászól beszél. S aztán? ilyen fórum nem is oldja fel az embere- géplakatossal> ^ visszavágott kérdésemre: — Előbbi Ki tudja azt, hogy ml jelenbeszélge- ti nálunk a gyári közéletet, tő part- hogy mibe kellene beleszclnerem ni? Ha elmondják nekünk, nem fogalmazta meg, hogy egyszerű munkásoknak, hogy mire gondolt, amikor a ter- mi a helyzet, akkor talán kai együtt. Közös háztatást melési tanácskozások hangú- lenne észrevéteL vezetnek, hogy a fiatalok latával elégedetlenkedett. Annélkül bizony vajmi spóroljanak saját lakásra, Talán a nagy létszám, a for- keveset lehet mondani, ha vagy házra. M. Mátyás tisz- maságok, amikor elnökség ül nincs betekintés a gyári tában van lehetőségeivel, velük szemben, az zavarja? ügyekbe. Ebben a tekintetszakmájának értékével, s az- T. István gépésztechnikus ben még az se lehe kifogás, zal, hogy „két kézzel kapnak erre azt mondta, hogy min- hogy vannak gyári, üzemi érte" az építővállalatok, de denkiben van bizonyos ki- titkok. A gyár alkalmazottja akkor is nagyon jól megélne, eebbségi érzés, ami tartóz- nem kívülálló, s ha olyasvaha nem vállalna állást. Eb- kodást okoz. Érdekes képle- lamiről van szó, ami nem bői következően magabiztos, tet állított föl: a tartózkodás tartozik a kapun kívüliekre, nincs szüksége semmiféle nagysága akkora, amekkora abban az esetben a munkásmanőverezésre, ha kinyitja a a beosztásbeli különbség két ra is érvényes a titoktartás, száját, persze nem is szokott ember között. Sántít ez a sa- De hétpecsétes titkok a legilyesmihez soha. játos „elmélet" természete- ritkább esetben adódnak, in— En elmondhatom a vé- sen. Azt ugyan nem merném kább az a gyakori, hogy a leményem lakkozás és tar- állítani, hogy nincs semmi- gazdasági vezetők nem tájétózkodás nélkül, hiszen a féle tartózkodás az embe- koztatják megfelelően és értkőművesre mindig szükség rekben, egymással szemben, hetően a dolgozókat. Azt hivan — magyarázza státuszát pláne ha a beosztásban na- szem eklatáns példa volt érés bátorságát, majd kilenc- gyok a különbségek, de re az építőipari vállalat, ven fokot fordít. — De nincs amit barátunk mondott, és amikor tisztviselői karát kisok kedvem hozzá. Azt is vallott, az inkább nevezhe- rendelte fizikai munkára, de megmondom, hogy miért tő meghunyászkodásnak, elfelejtette velük megbenem érdekel. Elsősorban megalkuvásnak, vagy kő- szélni, hogy miért került sor azért nem, mert érzi az em- zönynek. , ilyen megoldásra, ber, hogy nem tartják egyen- Annál inkább megszívle- Beszélgető partnerem torangú partnernek a vezetők, lendő T. István technikusnak vább ment az információ az az elvárása, hogy a vál- iránti igényben. Elmondta; lalati vezetők saját maguk- bevett szokás náluk is a vaskai, azonos tulajonosi mi- ipari üzemben, hogy csak a nőségben fogják fel a be- nagy számokat ismertetik osztottakat, azok tevékeny- velük: „Kétszázötven milliós ségét és mondanivalójukat, a terv, s ha azt teljesítik, 7 „Ez a gyár éppen úgy az millió nyereséget érnek el, enyém, mint az igazgatóé." amelyből kétheti bérnek Mégis, hogyan képzeli el a megfelelő nyereségrészesevállalati közügyekben, a be- dést lehet kiosztani." leszólásban önmagát? — — Mit értünk ebből? — próbáltam közelebb kerülni folytatta. — Rendben van, a lényeghez. kecsegtet a nyereség min— Valamiféle közös plat- denkit, ha sikerül, nincs is form alapján — kezdte a gond, de ha nem sikerül a válaszát. — Ahogyan a társ- beígért összeg, akkor jogos a tulajdonosok szokták üzleti kérdésünk; mi volt a baj, ügyeiket megbeszélni. Ne kik miatt kapunk kevesebtartsanak nagyképűnek, az bet? Az lenne egészséges, ha én beosztásom viszonylag közérthetően elmondanád, alacsony, a nagyvállalat hogy a vállalatnak milyen egyik gyáregységében is csak alternatívái vannak, ha az a kiszolgáló műhely csoport- egyiket követjük, akkor vezetője vagyok, de hama- ilyen és ilyen eredményre rabb megnyílik az ember, ha számíthatunk, ha a másikat, egy másik embert lát maga akkor pedig olyanra. Meelőtt, s nem egy hivatalt, lyiknél mekkora a rizikó. S Gépészeti példával is illuszt- ba még meg is értenénk, fel rálhatnám: a gyártóberende- is fognánk a tennivalókat, zésnek minden apró alkatré- akkor könnyebb lenne a besze meghatározó, s nélküle leszólás, valóban kialakulnem lehet használni az egé- hatna gyári közélet, mert isszet, más szóval, a kicsike merős dolgokban mozoghacsavar éppen olyan fontos, tunk. •mint a dinamó, A másik do- Gazdagh Istuást mindegy, milyen kezekre^ bízzák, csak megfelelő szakmai ismeretekkel engednek a közelébe. Vagy a modern sertéstelepekre, nem a Holdról hoztak le szakembereket, akik gombnyomással szabályozzák a levegőt, a szellőztetést, a takarmányadagolást, hanem azokból a parasztokból, vagy fiaikból képezték ki tanfolyamokon, iskolákon, akik valaha megalakították a közös gazdaságot. Napjaink új követelményei formálják, alakítják a mezőgazdasági munkásságot, Elmúltak a kapálós, kaszálás idők, az értékítélet máshogy alakult, minél sokrétűbb szakmai tudással, technikai alkalmazkodó képességgel rendelkezik valaki, annál hasznosabb, jobban űzetett tagja a termelőszövetkezetnek. A mezőgazdasági forradalom még nem fejeződött be. Eljön majd az az idő is, amikor már számítógépekkel, kompj (.terekkel, ipari televízióval irányítják egy-egy nagyobb mezőgazdasági üzem napi, évi munkáját, két.műszakos termelésben. Az anyagi feltételeik, s nem utolsósorban az ember változóképessége, jobbulni, boldogulni akaró szándéka szükséges ehhez. Szép évtizedeknek nézünk élébe, Sas. Lukács IBIM