Délmagyarország, 1972. október (62. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-15 / 244. szám

2 VASAttNAP, 1972. OKTÖBER 13, Külpolitikai REFLEKTOR Az ENSZ-közgyűlés idei ülésszakán befejeződött az általános politikai vita. Száz felszólalás után — mintegy Osszegeezésűl — Péter János külügyminiszter, a magyar delegáció vezetője viharos tetszéssel fogadott ' beszédében egyebek között kiemelte: „Az általános nemzetközi vi szonyok javulása nem mutatja még hatását a vietnami kérdésben, annak ellenére, hogy vietnami részről a realizmus legmagasabb fokán fogalmazták még a háború befejezésének, a megfelelő nemzetközi megállapodásnak és Észak-, valamint Dél-Vietnam jövőjének köi-vcmalait. Mindenki biztos lehet abban, hogy ez a jövő útja. Nincs tnás út" Tárgyalások 6a bombázások Minden bizonnyal teljes részletességgel tárta fel ezt a magas fokú realitást a múlt heti bizalmas tárgyalásokon Le Duc Tho, a Vietnam-konferencián részt vevő VDKküldöttség különleges tanácsadója és Xuan Thuy, a delegáció vezetője Kisslngernek, Nixon elnök nemzetbiztonsági főtanácsadójának. Bár a párizsi tanácskozásokat a mély titoktartás övezte, és sem az amerikai, sem a VDKkílldöttség nem volt hajlandó azokról nyilatkozni, kétségtelenül jogos az a feltevés, hogy a párizsi megbeszéléseken ' mindenekelőtt a saigoni rendszer politikai jövőjéről és Thieu sorséról volt szó. Annál is inkább, mivel minden józanul gondolkodó ember előtt világos: a dél-vletnarijl lakosság csak akkor gyakorolhatja majd szabadon Önrendelkezési Jogát, ha megszabadul a Thleu diktatúrájától. Nixon-viszont „elnökválasztást" akar a Jelenlegi saigoni rendszer keretei között, a Washington által már kipróbált forgatókönyv szerint, melynél a rendőrség Játssza a főszerepet. Kissinger valószínűleg ezt az „árut" próbálta eladni, ám nem vihette sikerre, meg ha kettőzött erővel folytatták is a terrorista bombatámadásokat. Miért is tennék le a vietnamiak a fegyvert olyan szavazócédula fejében, amellyel csak egy újabb Thleut választhatnának, hiszen a jelenlegi bábkormányzat az eddigi módon működne a választásokig. Az Indokínai probléma rendezéséig még hegynagyságú problémákat kell megoldani, és ez nem lehetséges az amerikai választások előtt. Ezt be is vallotta Ronald Ziegler, a Fehér Ház szóvivője Kissinger fehérházi beszámolója után. Kijelentette, hogy egyhamar nem lehet számítani a vietnami konfliktus békés rendezésére, vagy legalábbis a fegyverszünetre. Sőt, a bizalmas tárgyalások utolsó napján Laird, az Egyesült Államok hadügyminisztere a Pentagonban rendezett sajtókonferencián kijelentette: az USA a jövőben is folytatni kívánja a Vietnami Demokratikus Köztársaság területének bombázását. Nixon éo McGovern szándéka Ugyanazon a napon, Hanoi október U-i barbár bombázásának egyik következménye volt a francia diplomáciai képviselet épületének megsemmisülése. Maga a fődelegátus, Pierre Susisi is súlyosan megsebesült. Egyébként a francia diplomáciai képviselet szomszédságában megsérült az algériai nagykövetség épülete, továbbá, ugyancsak a közelben, tízmázsás bomba találta telibe egy munkás lakótelep fából épült szállását, s egy másik lakóházat, amelyben két kisgyermek halt meg. A francia diplomáciai képviselet épületének pusztulása is nemzetközi feltűnést keltett, mert ritka esemény. Hanoi lakóházak rombadöntése, kisgyermekek halála a bombazáporban — ez, sajnos, egy ideje mindennapos eseménnyé vált. S ennek a terrorbombázásnak a folytatása jellemzi Washington hadviselésének barbár módszerelt, a háború folytatásának szándékát. George McGovern demokratapárti elnökjelölt ugyancsak a műit héten nagyhatású tv-beszédben terjesztette az amerikai nép elé a vietnami háború azonnali befejezésére kidolgozott 6 pontos békeprogramját. Egy hónap múlva kitudódik: slkerül-e McGovernek legyőzni Nixon „erőnek" hirdetett háborús terrorját? Választási kongresszusok az NSZK-ban A múlt hét elején zajlott le Wiesbadenben a CDU kongresszusa. A nyugatnémet ellenzéknek ezt az össze jövetelét most, egy hónappal a választások előtt tartották. Különleges jelentőségűnek kellett volna lennie, ezzel szemben unalom, érdektelenseg, érvtelenség jellemezte a kongresszust. „A kereszténydemokrata kongresszus láthatólag nem hozott újat, talán csak valamivel több szociális demagógiát és elkoptatott antikommunizmust" — írta még a jobboldali sajtó is. A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung így írt: „A határozatlan választókat aligha nyerik meg azokkal a mindent leegyszerűsítő formulákkal, amelyeket Wiesbadenben Barzeltól lehetett hallani." A hét második felében a szociáldemokrata választási kongresszus további enyhülést ígért Európának. Gyakorlati tetteket is felmutat a bonni kabinet. Egon Bahr, Brandt „Kissingerének", azaz a bonni kancellár államtitkárénak és egyik tó tanácsadójának múlt heti moszkvai útja ls annak a jele, hogy nem a CDU „antikommunista" mumusa az irányadó, hanem éppenséggel Bonn és a szocialista világ sokoldalú tárgyalásai és közeledése áll az események előterében. Szerdán a bonni kancellári hivatalban folytatódtak a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti normális nemzetközi jogi kapcsolatok létesítésére vonatkozó tárgyalások. Walter Scheel nyugatnémet külügyminiszter és Csi Peng-fej kínai külügyminiszter pedig ugyancsak szerdán Pekingben aláírták az NSZK és Kína diplomáciai kapcsalatfelvételéről szóló megállapodást. Biztató előjelekkel készülnek tehát Brandték a november 19-i nagy választási erőpróbára. Markovit.* Tibor Aziz Szidkit várják Moszkvában 0 Moszkva (MTI) A szovjet fővárosban szombaton á- diplomáciai megfigyelők érdeklődése már elsősorban Aziz Szidki egyiptomi miniszterelnök hétfőn kezdődő moszkvai látogatására irányul. Bizonyosra veszik ugyanis, hogy az egyiptomi kormánydelegáció ittartózkodása idején a ket ország vezetői között nagyjelentőségű, átfogó véleménycserére kerül sor, amelyen a szovjet—egyiptomi viszony és a közelkeleti helyzet minden lényeges vonatkozását újra áttekintik. Isztriai szemlélődés Egv nap, ötszáz bevetés • Saigon (AFP, AP) Amerikai repülőgépek az elmúlt 24 órában több mint 500 bevetésben bombázták Észak- és Dél-Vietnam területét — közölte szombaton a saigoni amerikai hadvezetés. A VDK-t az amerikai vadászbombázók több mint 330, B—52-es repülóerődök pedig 10 bevetésben támadták. Magyarok Rovinjban A hér Putnik utazási iroda feasztalos, fehér székes teraszán, színes ernyő alatt, még színesebb hajók, csónakok hátterében Fabriczy Irmával beszélgetek egy jó ízű fekete mellett. Irma néni nyugdíjas tisztviselő, hat évvel ezelőtt települt ide Újvidékről, mert ez a hely orvosa tanácsa szerint kiválóan alkalmas az asztmatikus betegségek enyhítésére. Itt lakik a ragyogó parton, helyrajzi pontossággal a Brata Pod Zidom 1/2 szám alatt, megvette a ház második emeletét, mindig van kiadó szobája. Övé az egyetlen ablak, amelyben piros muskátli virít. A szobák ára személyenként, fürdőszobahasználattal a főidényben 25, máskor 20 dinár körül mozog. — Ö én nagyon jól vagyok itt — felel az érdeklődésemre. — Kapok hatszáz dinár nyugdíjat, az idegenforgalom hoz évente ötezret, egyedül nagyon' szépen megélek belőle. Irma néni tudomása szeSclieel elutazott Kínából • Peking (MTI) Scheel nyugatnémet külügyminiszter nem egészen négynapos pekingi látogatását befejezve szombaton reggel a Luftwaffe különgépén Hongkongba repült. Tárgyalásai nyomán a kínai fővárosban már a közeli hetekben megkezdi működését a nyugatnémet nagykövetség. Nixon fogadta a • Washington (AFP, UPI) Nixon elnök szombaton a Fehér Házban fogadta a Kínai Népköztársaság 11 tagú orvosküldöttségét, amely háromhetes tanulmányúton van az Egyesült Államokban. Jelen volt Henry Kissinger, az elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója. cukrász irányt vesz egy kocsma félé. " A Via Auguszta Ferri, vagy ulica, semmivel se rangosabb Rovinj bármelyik belvárosi utcájánál. Komor, kestteny sikátor, az ember nem is gondolná, hogy az utcafronttal átellenben, s onnan harminc-negyven méternyire kilátni a tengerre. Itt a huszonhetes számú ház apró kapuja fölött cégtáblát látok — egyébként ilyen nagyon kevés akad a városban — a következő szöveggel: János Farkas krojac. A kapu alatt, a tiszta deszkalépcsótől balra levélszekrények, egyiken ez a gépelt táblácska: Farkas János. Tehát kívül János Farkas, belül Farkas János. Ez már érdekes, gyerünk fel a harmadik emeletre, magyart keresni. Farkas János házrészét — itt egy-egy szintet külön családok birtokolnak — a legtöbbtől eltérően hófehér ajtó választja el a lépcsóháztól. Kopogásomra és köszönésemre öreg hang szórint körülbelül száz magyar lal meg a lakásban: Magyaél állandóan Rovinjban, roki többségük a Bácskából, Bánátból keveredett ide. Más magyarok, mint a hazaiak. Magyarul beszélnek, Igyekeznek magyarul gondolkozni, de mégis mások. Tudnak egymásról, de nincs közöttük semmiféle összetartás, bam, de azért lejárok ide a partra, ahol a háborús emlékmű van, ott fát is láthat párat az ember. A szelíd mosolyában látom, hogy mást is lát ő odalent a tengerparton. Az elhagyott tanyáját, síkságra ráborúló eget, a kertet a ház mellett, amit megszokott az életben, nyolcvankét esztendő alatt. — Én itt ls magyarnak tartom magam — mondja Farkas János és elnézést kér. fontos munkája van v soron, nem teheti le tartósan. — Magyar újságot is olvasok — és elém teszi a Magyar Szó bácstopolyai kiadását. — De magyar rádiót nem hallgatunk, nehéz fogni. És tud az itt élő magyarokról, éppen a kis öreg cukrászt említi elsőnek, de összejárni nem járnak, valamiképpen annyiféle emberek, hogy , nem értik meg egymást. — Itt nagyon nehezen kezdtem — tájékoztat életútjáról. — Voltam kőtörő, betonos, eleinte albérletben laktam egy magyar családnál, aztán rendbe jöttünk, és most ez van. A fiam Újvidéken színész, őt is szerelném néha hallani a rádióban, de nehéz azt ls fogni. S ha már a Farkas Jánosoknál tartok, ifölflrkantom. S már ott állok a tengerre néző kis szabóműhelyben. Farkasék hárman élnek itt, a hatvankét éves, fiatalos, nagyon kedves mester, a vele együtt dolgozó, ugyancsak „„,„ ,.„ .. fiatalos, csinos felesége és zottük semmiféle összetartás. lcva'nkét esztendós édes- hogy Rovinjtól pár kiloméegy-ket család összefut oly- ' akj mósodik de elhalt ternyire, a nevezetes Limski kor, ennél több összekotó-N után Bosnyák János- fjord végében épült osztrigas né s a magyaron -kívül vendéglőben is találkoztam egyetlen szót se tud idegen magyarral. Nagy osztrigatenyelven. Farkasék a Bácsto- lep van itt, mellette egy pólya közelében fekvő Baj- nyugati filmgyár valamikor sáról települtek ide hét esz- díszletfalut építtetett, a fatendővel ezelőtt. Üdülni jót- épületek itt maradtak idetek Rovinjba, annyira meg- genforgalmi nevezetességennél több kapocs nem szövődött százas táborban. A nevezetes tengerparti óratorony közelében, ahol időnként nagyon rangos fúvószenekar térzenével szórakoztatja az üdülőket, egyik, délelőtt apró és idős, egy kicsit 'boros hangulatú öregember lép hozzánk, ö is magyatk Nyugdíjas cukrász. Hatszázötven dinár a nyugdíja, de főidényben dolgozik a régi gazdájánál, örül, hogy magyarokkal találkozik. Érdeklődöm, hányan élhetnek itt, ismeri-e őket. Azt mondja, többen vannak, de név szerint egyet se tud említeni, csak azt mondja, vannak elég sokan, ö nem jár össze senkivel. Jól megy neki. Nem panaszkodik. Állami lakásban lakik, két szoba, fürdőszoba, konyha. A bére alacsony — mondja. De csak azért, mert állami. Magánházakban nagyon magas a lakbér. Ilyen lakásért több száz dinárt is elkérnek. Ezzel vége az interjúnak az öreg tetszett nekik ez a tengerparti gyöngyszem, hogy eladták a házukat, s ezt vették meg —' a harmadik emeletet, összesén öt szobát, mellékhelyiségekkel — tizenkétezer dinárért. Elhanyagolt volt a ház, mire ennyire rendbehozták a maguk belső fertályát, ráment több, mint százezer dinár. Mind a kettőjük keresetéből, s abból, amit a bajsai hánek. Ízléstelen, omló-romlo szertelenség, de a nyugatnémet turisták élőiről, hátulról fényképezik, i Itt, ebben a vendéglőben dolgozik Szűcs Erzsébet, csinos vajdasági magyar lány. • Csinos, de rossz interjúalany. Azt készségesen elmondja, hogy egy tíz darabból álló osztrígaadag tizenöt dinárba kerül, citrommal együtt, de, hogy mit keresnek a nehéz zért kaptak. A keresetű^ ha- munkát végző osztrigahalávi négyezer dinár körül rho- ezok, arról nem hajlandó zog. A kis műhely meglehe- nyilatkozni. Darabszám fizetősen zsúfolt, beléptemkor tik őket, tudom, hogy a venMolnyija—1 e Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunióban szombaton újpbb Molnyija—1 távközlési szputnyikot bocsátottak fel: feladata, hogy biztosítsa a nagy távolságii rádiótelefon- és távírórendszer működését, valamint a szovjet központi televízió programjának továbbítását az országos hálózatnak a távoli északon, Szibériában, a Távol-Keleten és Közép-Ázsiában elhelyezkedő állomásaira. működik a televízió és a fiatalos Farkasné azonnal poharat, üveget hoz, itallal kínál. Amíg ml a mesterrel életéről, munkájáról beszélgetünk, az öreg mama ott ül a sarokban: tanyai parasztaszszony, mint odahaza Bajsán volt. De itt, ha kinéz az ablakon, elakad a szeme, vagy nekifut a tengernek. Nincs nyárfa, nincs akác, nincs etetni való állat, csak egy zörgő papagáj, rácsos kalitkában. Nem, ő nem érzi itt magát kalitkába zárt madárnak. — Jó nekem — mondja. — Itt a fiam, megvan mindei nem. Elég rossz már a ládéglő egy ötvenet kér egyért, ha tudnám, mennyit kap á halász, érdekes eredményekre juthatnék. De Erzsike nem tudja. Siet a friss terítők felrakásával, jönnek a turisták, dolgozni kell. Azt se mondja meg, mennyit keres ő a munkájával. S még egy információ jellegű adat: ha valaki Pulába vetődik, s magyar tájékoztatást szeretne kapni, keresse fel az aréna bejáratánál levő képeslapárust. Franc Kazicát, 6 is'tud magyarul. (Folytatjuk.) v Ormos Geró Falusi változások Hová tűnt a régi falu? Három évtized sem kellett ahhoz, hogy kiszenvedjék, eltűnjön az Alvég, Felvég, s a Gyepsorok helyén új, kockaházak, nagyablakokkal, tévéantennákkal, palatetőkkel épüljenek. Ritkaságszámba megy az olyan falu. mint például Zsadány. Tiszaigar. ahol még nádfedeles, földbe süppedt, tenyérnyi ablakú házakkal találkozunk. Halott házak, elmúlóban, bücsúzkodóban tulajdonosai is, túl a termelóerő kihasználásán, mikor már nines nagy terve az embernek, a mindennapok apró örömei: reggeli, ebéd stb. éltetik. Alapvetően megváltoztak a termelési viszonyok, a termelőerők, és változtak az emberek. A földszerzésbe, kuporgatásba menekült paraszti robotemberek új, tartalmasabb életet kezdtek, amit a szocialista, nagyüzemi gazdálkodás kínált számukra, s az eltelt évtizedekben szinte észrevétlenül az emberi fejlődés minőségj forradalmát produkálták. Már a kongresszusi irányelvek kimondták: „A falun gyors ütemű fejlődés ment végbe. Mind szélesebb körben alkalmazzák a korszerű technikát, az agrártudományt, általában a tudományok vívmányait; a mezőgazdaságban a munka ipari jellegűvé kezd válni, egyre nagyobb szerepük van az ipari és mezőgazdasági szakmunkásoknak, az agrérértelmiségieknek." Mit is jelent ez? Elékezünk a hősi, történelmi időkre, amikor egy-egy faluban megalakultak az úttörő, míniszövetkezetek. keshedt lovakkal, sovány tehenekkel... És a kenyérprogram? Az ötvenes évek keserű tapasztalásai is csak az idősebbek szájában hagyták ízüket, aztán tért hódítottak a nagyüzemek előnyel. a nagy termóképességű búzafajták. s ma már nem gond megtermelni az ország kenyerét. Még olyan kritikus, rendhagyó esztendőben sem. mint az idei. A sertésprogramról szintén dicsérőleg kell szólnunk, hiszen ami sohasem sikerült hazánkban, elkerülni a ciklikusságot, azt már valóra váltották, s egyre több sertéshús kerül asztalunkra. Gépesítették a növénytermesztési munkák zömét, fejlett a növényvédelem, komplexbrigádok dolgoznak, amelyek nagy területen végigkísérik a növény útját, a talajelőkészitéstől a betakarításig, ha kell. egyik gépről a masikra ülnek, időben s garantáltan jó minőségű munkát végeznek. A termelés tehát örökre elvesztette manufakturális jellegét, a félfeudális viszonyoknak örökre vége, a termelésben minőségi forradalom, minőségi szakasz következett be. Sajnálatos, hogy az emberi változásokra. fejlődésekre és megtorpanásokra korántsem figyeltünk annyira, mint magára a termelésre. Igaz, minden új termek előállítása, a termelési folyamat feltételezi, megköveteli az embert, de az ember nemcsak első számú termelési eszköz, hanem a szocializmus célja, a fejlődés őt szolgálja. Van mire figyelnünk, ha nem is az ideális, szocialista embertípust találjuk meg falvainkban. De már mindenképpen megtaláljuk az új arcú embert, akinek magatartás-, viselkedés- és szokásnormái szocialista vonásokat tartalmaznak. Elsősorban a termeléssel szorosan összefüggő szakmai változásokra érdemes utalnunk.