Délmagyarország, 1972. szeptember (62. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-10 / 214. szám

VASÁRNAP, 1912. SZEPTEMBER 10. Szőreg fejlődésének előfeltétele Aktívaülés a Szegedhez való csatlakozásról Tegnap délelőtt — Tápé és Kiskundorozsma után — Szóregen rendeztek aktívaülést a Szeged és a környező községek életében oly fontos szerepet játszó témáról : a közigazgatás egyesítéséről. A tanácsháza nagytermében összegyűlt szőregieket — a nagyközség part-, állami, gazdasági és társadalmi szerveinek vezetőit — dr. Ábrahám. Antal, a szegedi járási hivatal elnöke tájékoztatta a közigazgatás egységesítésének lehetőségeiről. Elmondotta, hogy eddig mindenütt kedvezően, helyesléssel fogadták a községek lakói ezt a lehetőséget, hiszen valamennyien ismerik Szeged adottságait, a bevásárlási, szórakozási, művelődési és közlekedési lehetőségeket és ezekkel élnek is. Az is köztudott, hogy a településhálózat fejlesztésére elkészült országos tervek szerint Szeged Dél-Magyarország gazdasági, kulturális, tudományos és kereskedelmi központja lesz. Ehhez a város gyors és nagyméretű fejlesztését irányozták elő, és e fejlődés mindenképpen érezteti hatását a környező községekben is. Ám a város és környékének gyors előrehaladása csak egységes közigazgatási területen bontakozhat ki igazán. Banda Menyhért szőregi tanácselnök az egyesítés előnyeiről beszélt. Arról, hogy Szőreg fejlődésének előfeltétele ez a lépés. A közigazgatás egységesítésétől nyilván nem várható azonnali, ugrásszerű fejlődés, egyelőre csak a mostani ötéves terv elképzeléseit valósítják meg. De a fejlődés nyilvánvalóan gyorsulni fog. Szeles Sándor, a dísznövény-szövetkezet elnöke egyetértésének adott hangot. Elmondotta, hogy örömmel veszi ezt a lépést, és nagy lehetőséget lát benne. Dr. Komócsin Mihály, Csongrád megye tanácsának elnöke elmondotta, hogy a megyei párt- és tanócs-vb nem egyéni ötlet alapján foglalt állást az egyesítés mellett, hanem mert erre megértek a feltételek. Az élet diktálta ezt a lépést. Világjelenség a városiasodás, a városok lélekszámának gyors gyarapodása, a környező községek csatlakozása a városokhoz. És e folyamat következtében a csatlakozó községek néhány évtized alatt szintén várossá lesznek. Az élet indította el ezt A hatékonyság növelésének eszköze M

i a Dolgozz hibátlanul! mozgalom? Erre a kérdésre az illetékesek — a mozgalom első hazai elindítói, úttörői — azt a feleletet adják: a DH — munkarendszer, szervezési módszer. A Villamosszigetelő és Műanyaggyár arról nevezetes, hogy ezt a szisztémát — amely az Egyesült Államoktól Japánig, a Német Demokratikus Köztársaságtól a Szovjetunióig a legkülönfélébb elnevezésekkel, jóval korábban elterjedt — átültette a hazai gyakorlatba. A gyár kollektívája az új szervezési módszerekkel szép sikereket ért eL Tulajdonképpen egyfajta vezetői koncepciónak tekintik a Dolgozz hibátlanul! munkarendszert, amelyhez azonban a mi társadalmunkban erősítőként, segítőként a mozgalmi elemek is társulnak, a munkaverseny, a szocialista brigádok bekapcsolásával. Mostanában elég sokat hallani a DH-ról, de úgy tűnik, kevesebb történik megvalósítása érdekében. Pedig célja: a hibátlan munkavégzés, egybevág legfontosabb céljainkkal. A szigetelőgyáriak azt az elvet vallják: ki-ki ellenőrizze saját munkáját. Mindez természetesen nem egy hirtelen elhatározás kérdése: a feltételeket egész sor műszaki, szervezési és nevelési intézkedés teremtheti meg, átfogó szervező tevékenységre van szükség a hibamentes, eredménygazdag munkához. A Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa a rendelkezésre álló anyagokból útmutatót készített, ebben a hibamentes munkarendszer elveit így foglalják össze: 1. Minden hiba végső soron az emberek hibája, és így elkerülhető, kiküszöbölhető. 2. A munkához való viszony és a munkamorál javítása elengedhetetlen feltétele a minőségi munkának. 3. Mindenki teljes mértékben felel az általa végzett munka minőségéért. 4. Semmiféle eltérést nem szabad megengedni az előírt követelményektől. 5. Mindenkinek gondosan ellenőriznie kell saját munkáját, nem maradt-e benne hiba. 6. A hibátlan munkát anyagi és erkölcsi ösztönzőkkel támogatni kell. Mindez abban az | alapelvben gyökeredzik, hogy leggazdaságosabb az a mun- ; ka, amit „egyszer, de kifogástalanul" végeznek el. ^ Szegeden és Csongrád megyében még csak a kezdeti próbálkozásoknál tart az ígéretes mozgalom. Legelsőként) valószínűleg a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat j fogja bevezetni a DH-t. Jelenleg az előkészítés szakasza- ' ban tartanak. Az áramszolgáltatónál az üzem- és munkaszervezés javítását szolgáló intézkedések egyike a DH. Hasonló szándékkal készítik elő bevezetését a Szegedi Nyomdában is. Információink szerint a textiles szakszervezet most dolgozza ki azokat az Irányelveket, amelyek alapján az üzemszervezés jobb eszközeként a textilipar is alkalmazhatja ezt a munkarendszert. A Kéziszerszámgyár szegedi egysége az üzemi híradóban vetette fel: hasznos és szükséges a DH munkarendszer bevezetése. Mi az oka a lassú indulásnak? Az az érzésünk, hogy , — bizonyos tanácstalanság, kellő információk hiánya mel- > lett — vezetői kényelmesség is gátja a gyorsabb kibontakozásnak. Mintha egyeseknek nem tetszene, hogy viszony- I lag hosszú „érési idő" szükséges a DH gyümölcseinek, i Másfelől a hibák őszinte feltárása sem könnyű: annál inkább, mert itt nemcsak arról van szó, hogy mondjuk, egy gépmunkás jól vagy rosszul dolgozik, de arról is, hogy a gép karbantartása, az anyag beszerzése, az ellátás megszervezése hol fogyatékos. Persze a DH egyik fő elve, hogy a kérdést úgy teszik föl: „mi a hibás", nem pedig úgy: „ki a hibás?" — tehát a személyes élt mindenképp el lehet venni a hibaelemzéskor. A

Gépipari Tudományos Egyesület Csongrád megyei Szervezete idén tanfolyamot hirdetett meg „Korszerű munkarendszerek, a hibamentesség megközelítésére" címmel. Jó lenne, ha ezen az őszi tanfolyamon minél több vállalat képviseltetné magát — s egyben a hatékonysag javítására irányuló, nemes törekvéseket. S. M, a folyamatot, melyet megállítani nem lehet. És ném új keletű jelenség ez, hiszen száz esztendeje egyesült Buda és Pest. Akkoriban nagy volt az ellenállás e lépéssel szemben, és végül ez az egyesülés teremtette meg a lehetőséget arra, hogy Budapest a világ egyik legszebb városa, kétmilliós világváros legyen. Az élet, pontosabban a gazdasági fejlődés diktálja ezt a lépést. Az ipar fejlesztése révén az egyre inkább gépesített mezőgazdaságból mind többen keresnek munkát az iparban. Az ipar pedig a városokba települ. Amíg például az utóbbi húsz évben a megye szinte valamennyi községének csökkent a lélekszáma, addig Szegedé és a környező községeké rohamosan emelkedett. Hiszen az emberek a városban vagy szűkebb környékén telepednek le, itt találnak munkát és itt élhetnek városi körülmények között. És valóban jó kommunális, szociális és kulturális ellátást csak a városban lehet biztosítani. Mert nem mindegy, hogy egy üzlet, kórház, orvosi rendelő, egy vízvezeték vagy csatorna hány embert szolgál ki. Városban nyilván sokkal többet, mint falun. Nyilvánvaló tehát, hogy a fejlesztésben a városok élveznek elsőbbséget. Szeged egy lakójára jelenleg például többször annyi jut a fejlesztési alapból, mint Szőregen. Csodákat és gyors, alapvető változásokat senki sem ígér. De tény, hogy Szeged fejlesztési kerete nagyobb, mint az egész megyéé. Sok szőregi terv, melynek megvalósítására eddig semmiképpen sem telhetett saját erőből, előbb-utóbb megvalósulhat. Hiszen Szőreg is része lehet Magyarország egyik legnagyobb városának. A város sok lehetőségével eddig is éltek a szőregiek. Sokan dolgoznak, tanulnak Szegeden. Szegedi a víz, a közlekedés, a városba járnak bevásárolni. És most teljes jogú polgárai lehetnek a megyeszékhelynek, ami nyilvánvalóan újabb lehetőségeket biztosít számukra. Narancssárga, piros és lyeken lakókocsik állnak, kék sátrak sora a zöld fák többnyire német rendszamközött. Autók, a szerény Tra- mai. Hosszú kábelek kigyózbanttól a csillogó csodákig, nak hozzájuk az elektromos zsúfoltan egymás mellett, csatlakozószekrényekből. KöKöteleken száradó fehérne- röttük — csakúgy, mint a mű és lakókocsik. Ki ne is- sátrak mellett — kötélen merné a kempingek megszo- szárad a kiterített fehérnekott képét, amellyel Olasz- mű. Meglepően sok a vendég országban éppúgy találkoz- még ilyenkor is. Egy-egy esni, mint itthon, vagy bárhol te általában háromszázán Európában. Mindegyik kem- szállnak meg a kemping ping arculatában, hangula- fái alatt. tában van valami önálló de Igaz> mégiscsak kevesebb maga a látvány mindenkep- a sátor> a lakókocsi, mint a pen hasonlová teszi okét. Es kánikuia heteiben. Jórészt feltetlenul akad egy hasonlo csak erröl lehet észrevenni, vonása valamenn* inek: úgy hogy ilyenkor valamivel kereagalnak az időjárás váltó- vesebb a vendég. Hiszen a zasaira, mint valami érze- faházak tele, vagy majdnem keny szeizmográf a föld leg- tele vannak most is. Aki sákisebb mozdulatara. torban aludt lefelé menet, A CMOHÍ útban a tengerre, hazafelé •" kem- tartva a hűvös éjszakán mA FORGALOM mintha kivétel lenne e sza- nak. bály alól. Fölöttébb nedves és hűvös az idei nyárutó. Olyan idő járja, amely a kempingek legnagyobb ellensége. Ilyenkor nehezen mozuj ive.u- kább _ ha megengedheti PinR magának — a moteíépülemégis tekben keres helyet magáMUNKA A SZOMSZÉDBAN A szép forgalom ellenére a kemping dul el otthonrol a turista, mégsem nyújtja azt a nyüzslegfoljebb akkor, ha a deli gő képet> mint júliusban. A tajakon meleget remei. Es hűvös esők gyorsan továbbtalan epen_ ez elteti e szo- zavarják az újkori nomádokatlanul huvós nyárvégi na- kat Este érkeznek, reggel pokon a szegedi kempinget. mennek, csak az éjszakát Az, hogy utbaesik a delre, töUik a fák között. Nappal az Adnara utazóknak, es az nyugodt a kép csak néhá. onnan visszatérőknek. Mos nyan maradnak. De egy kea rítés túloldalán szaporán kotanában talán inkább visszatérőknek pognak a kalapácsok, gépek A huvos sokszor esős idő mopaj hallatszik onnan. ell?üérte.. síi,trak, sorakoznak űjabb motelházakat építe_ a fak kozott, a kocsikon ne- nek met, lengyel és csehszlovák rendszámok. A parkolóhecsarnok a Marx téren Acs S. Sándor felvétele Hosszú évek tervezései és áttervezései után végre befejezés előtt áll a Marx téri piaci csarnok építése. A mintegy száz méter hosszú, könnyű acélszerkezetű építmény beruházására tízmillió forintnyi összeget költ a város. Amikor a magas- és mélyépítő vállalat befejezi a munkát, a csarnokban élelmiszert, zöldséget és gyümölcsöt árusító téeszek es vállalatok kapnak helyet. Tavasszal már készen lesz az új terület. Hét ház 90 kétágyas szobája. Két-két ház közvetlenül egymás mellett, széles folyosó köti össze őket. Társalgó és tévészoba lesz belőlük. Minden szobában mosdó, szinte szállodai kényelemmel — a természet közepén. A beton alapok és a már kész falak mentén ugyanis ott magasodnak a fák érintetlenül. Szerencsére nem nyúltak hozzájuk az építők, csak annyit vágtak ki, amennyit föltétlenül szükséges volt. Talán éppen ezért annyira a „természet ölében" lesz ez a kemping, ami még az igazán vadregényes tájakon is szokatlan. A hét motelépület mellett üj fürdő is épül a szomszédban. Benne zuhanyok, hideg-meleg vízzel. Üj sátorhelyek, minden autónak szilárd burkolatú leállóhely. Közvetlenül az út mellett. Tövőre még az eső sem okoz majd gondot, hiszen nem a sárból kell kivánszorogniuk {az autóknak. Tavaszszai nyílt meg az új kemping az E5-ös mentén, az | Izabella-híd szomszédságáI ban, méghozzá aggodalmak I kíséretében. Hiszen kétéves kihagyás után nyílt az új. Az átutazó turisták vagy nem is tudnak a régiről, vagy megszokhatták — ha gyakoribb vendégei e tájnak —, hogy Szeged nem várja őket szállással. Az idegenforgalmi hivatal, a tábor fenntartója, nem is reménykedett túlságosan az első esztendő sikerében. A motellházak szobáinak jó részét már korán kiadták csoportoknak, olcsóbb áron. Gondolván: legalább ily módon telt ház lesz. És alig telt el egy-két hét a megnyitás után, már a tavasz végén telt ház volt a kempingben. A csoportok bánatára, akik immár nem foglalhattak előre olcsón szobát, viszont az egyéni turisták örömére, akiket szinte mindig el tudtak helyezni a táborban. És nem is megvetendő szempont ez. Hiszen Európa minden létező országából jártak itt vendégek, akik hírül viszik hazájukba, hogy útban délre. Szegeden, mindenki találhat szállást a kempingben. Mert a szájhagyomány sokat számít a turisták között. És a tábor júliusi vendégeinek több mint 80 százaléka külföldi volt. Az indulás aggodalmai tehát alaptalanok voltak. A mind nagyobb forgalom, a kempingek növekvő népszerűsége, rácáfolt még a szakemberek megfontolásaira is. De a következő szezonra készen állnak az újabb aggodalmak is. És azok — sajnos —, úgy tűnik, „megalapozottabbak". Jövőre körülbelül 350 ágy lesz a motelházakban. Természetesen mindegyik ágyneművel. Méghozzá sok garnitúrával, hiszen a vendégek többnyire naponta váltják egymást. A Patyolat pedig, sajnos csak egyhetes határidőkkel vállalja a mosást. Így azután több ezer garnitúra ágyneműt kell beszerezni. De aggodalomra ad okot a vendéglátóipar is. Az idén nem készült el az ígért csárda. Szerencsére az Utasellátó segített: automatákkal és egy kis bolttaL Utólag ők is meglepődtek: nem hitték volna, hogy ekkora lesz a forgalmuk. Most új helyet jelöltek ki a tervezett csárdának. Jobb, mint a korábbi. Közvetlenül az E5-ÖS út mentén. Nemcsak a kempinggel, hanem az út forgalmával és Szeged lakóival is számolhatna tehát a vendéglátó. Remélhetőleg el is készülnek jövőre a csárdával. Csakhogy ez sem biztos. Zöld fák alatt színes sátrak, autók, lakókocsik és soknyelvű nyüzsgés. A forgalommal nincs baj. Minden várakozáson felül növekszik. Akkor is, ha még mindig akad bőven vadkempingező az út mentén. Például a volt Postakocsicsárdánál. Ha jó idő van, így is állandó a telt ház. Az aggodalmak nem a bizonytalantól, a vendégjárás szeszélyeitől, hanem saját, itthoni ügyeinktől függnek. És talán jövőre ezek is alaptalannak bizonyulnak. Szávay István