Délmagyarország, 1972. szeptember (62. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-02 / 207. szám

3 SZOMBAT, 1972. SZEPTEMBER t. Erősödőben az európai biztonsági értekezlet jó előhangjai Ortutay Gyula nyilatkozata a parlamenti delegációnk finnországi látogatásáról Országgyűlési küldöttségünk, amely egyhetes látogatást tett Finnországban, hazaérkezett Budapestre. A látogatás eseményeiről, eredményeiről és tapasztalatairól a hazaérkezéskor az MTI tudósítója interjút kért dr. Ortutay Gyulától, a küldöttség vezetőjétől. — Helsinkiben több értékes tárgyalásra került sor. Meggyőződhettünk arról, hogy mind a finn politikai vezetés, mind a finn közvélemény érdeklődésének középpontjában az európai biztonsági értekezlet előkészítésének ügye áll. Hangsúlyozták, hogy a finn és a magyar nép jelentős érdemeket szerzett az európai biztonság gondolatának meghirdetésével és valóraváltásának előkészítésével. Az ottani, esemény dús belpolitikai napokon is mód nyílott arra, hogy találkozzunk a finn politikai pártok vezetőivel, valamint R. Paasio ügyvezető miniszterelnökkel. A művezetők helyzete és bére Munkaidejüknek csak 50 —60 százalékát fordítják a művezetők közvetlen szakmai feladataik ellátására. Erősen lefoglalják őket a különféle értekezletek, ügyintézések — állapította meg pénteki ülésén a Vasas Szakszervezet elnöksége. A művezetőknek különösen kevés idejük jut a munkások szakmai nevelésére, amire pedig nagy szükség van, mert az utóbbi években lényegesen növekedett a kezdő, tehát megfelelő gyakorlattal nem rendelkező munkások arányszáma. A vas- és a villamosenergiaiparban 8400 művezető több mint 300 000 fizikai munkást irányít, s nem közömbös, hogy e nagy feladatot, milyen színvonalon látják el. Irányító munkájukhoz tehát mindenütt meg kell teremteni a legkedvezőbb feltételeket. Mindenekelőtt a vállalatok ügyintézésének rendszerét, szervezettségét kell javítani. A vállalatok többségénél nem határolják pontosan körül a művezetők feladatkörét, kötelezettségeit és jogait, ami ugyancsak nehezíti munkájukat Bár a fiatal és a nő művezetők aránya az utóbbi időben némileg növekedett, a helyzet még nem kielégítő. Jelenleg is a művezetőknek csupán 16 százaléka fiatal, a nők aránya pedig mindössze 2,6 százalék. Az utánpótlást akadályozza, hogy nincs olyan iskolatípus, amely megfelelő művezetői képesítést nyújtana, a szakszervezet indokoltnak látja ilyennek a létrehozását. A művezetők bére az utóbbi években emelkedett, az arányok azonban még távolról sem kielégítőek. Keresetük alig 8—10 százalékkal haladja meg az átlagos szakmunkásokét, ami nem fejezi ki kellőképpen felelősségteljes munkájukat. Hasonlóképpen nem eléggé ösztönző a művezetőket irányító üzemvezetők, műszaki vezetők alapbére sem. — Ellátogattunk a Finn— Magyar Baráti Társasághoz, és találkoztunk a finn tudományos élet több jelentős, vezető személyiségével, többek között K. Vilkuna néprajztudós, akadémikussal, L. Hakulinen nyelvészprofeszszorral, akik mindketten a közeljövőben az ELTE díszdoktorai lesznek. — Csúcspontját jelentette látogatásunknak — mondta dr. Ortutay Gyula —, hogy fogadta parlamenti küldöttségünket dr. Urho Kaleva Kekkonen, a Finn Köztár, saság elnöke. Megtisztelő barátságát éreztük, élveztük az elnöki rezidencián történt találkozón. — Eredményei, hasznos tapasztalatai közé tartozik utunknak, hogy megismerhettük a finn parlamenti életet, a finn belpolitika jelen problémáit. Meggyőződésünk, hogy parlamenti delegációknak a mostanihoz hasonló találkozásai nagymértékben elősegíthetik a különböző politikai rendszerekben élő társadalmak nyílt és világos vitáját, egymás szempontjainak megismerését — és ez segíti elő az alkotó, békés együttműködés kialakítását. Röviden úgy summázhatom — mondta nyilatkozatát zárva dr. Ortutay Gyula —, hogy a magyar országgyűlési képviselők mostani finnországi látogatása is az európai biztonsági értekezlet, jó és erősödő előhangjai közé tartozik. (MTI) Kongresszusra készül a Magyar Vöröskereszt 1973. április 27-én rendezi a Magyar Vöröskereszt IV. kongresszusát. A fontos esemény előkészületei sorában pénteken — dr. Gegesi Kiss Pál akadémikus elnökletével — országos elnökségi ülésen vitatták meg a kongresszus irányelveit. Az elmúlt négy esztendőben végzett munkáról — Rostás István főtitkár előterÚj gyár Szabolcsban jesztése alapján — megállapították: tovább erősödött a vöröskeresztes mozgalom, fejlődött szervezeti hálózata, s több mint százezer új tagot nyert meg emberbaráti céljainak megvalósítására: jelenleg 9652 helyi szervezetben csaknem 800 000 vöröskeresztes aktivista tevékenykedik. Több mint tízezer orvos és mintegy 45 000 egészségügyi középkáder segíti a Vöröskereszt nevelő munkáját. A szervezet egészségügyi előadásait évente másfél millió ember hallgatja, különböző témájú egészségügyi tanfolyamain mintegy 150 000-en vesznek részt. Vöröskeresztes szervezetek — a vértranszfúziós szolgálattal együttműködve — fokozták vérvételi tevékenységüket. A térítésmentesen adott vér aránya tavaly 78,6 százalékra emelkedett. Az ülésen megállapították, hogy a Magyar Vöröskereszt tekintélye az utóbbi években nemcsak itthon, hanem a nemzetközi szervezetekben is tovább nőtt Szolidaritás Indokínával Irta ; Dr. Kedvessy György professzor, a Hazafias Népfront Szeged városi bizottságának elnöke A

z Országos Béketanács és a Magyar Szolidaritási Bizottság szeptember 2—9. között indokínai szolidaritás: hetet szervez. Ennek keretében országszerte megemlékeznek arról, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság szeptember 2-án ünnepli függetlensége kikiáltásának 27. évfordulóját. Az országos megmozdulás egyúttal ismételt és nyomatékos tiltakozás a vietnami, laoszi és kambodzsai népétért agresszió ellen. Korunkban félelmetes ellentétek alakultak ki. Az emberi tudás hihetetlenül magasra emelkedett, az ember távoli bolygókra küld űrhajókat, ugyanekkor a világszervezet kimutatása szerint jelentős még az írni-olvasni nem tudók száma. Egyre növekszik az anyagi javak, köztük az élelmiszerek termelése, ennek ellenére embertömegek halnak éhen. Az orvostudomány eredményei korábban elképzelhetetlen beavatkozást, segítséget nyújtanak a beteg embernek, de sok országban az egészségügyi ellátás a minimális szintet sem éri el. Európában mindinkább érvényesül a békés egymás mellett élés elve, s fontos kérdésekben örvendetes, legalábbis kezdeti megegyezésre jutnak a tárgyalóasztaloknál, Indokínában, Közel-Keleten pedig az ellentétek súlyos háborús cselekményekhez vezettek, s félő, hogy a kontinensek jelentős részeire kiterjedő ellenségeskedések világkonfliktussá alakulhatnak. Az egyszerű emberek, a népek nagy tömegei békében akarnak élni, s békekövetelésüket nagy erővel juttatják kifejezésre, de ugyanekkor nem csökken, sőt növekszik a Föld több részén a háborús tűzfészkek száma. A békéért aggódó, az emberiség jövőjét féltő felelős tényezők, de az embertömegek is joggal hívják fel a figyelmet arra, hogy az ellentéteket tárgyalásokkal kell megoldani, s hogy napjaink, s a jövő háborújában az anyagi és emberveszteség elképesztő méreteket ölt. A jelenlegi konfliktusok közül Indokínát, s ott is Vietnamot sújtja legrégebben és legsúlyosabban a háborús pusztítás. Nagy tisztelettel és csodálattal adózunk a vietnami népnek hősiességéért. Éveken keresztül hatalmas támadó katonai erőkkel szemben eredményesen küzdenek, egyik kezükben a fegyvert, a másikban a munkaszerszámot tartva. Az erőszak nem tudta a vietnami népet sem erkölcsileg, sem katonailag megtörni. Ilyen hőstettre csak olyan nép képes, amely nagyon szereti hazáját, szabadságban akar élni, és nem hajlandó függetlenségéről lemondani. Ho Si Minh ezt a gondolatot így fejezte ki: ,.Nincs értékesebb a függetlenségnél és a szabadságnál, inkább mindent feláldozunk, mintsem elveszítsük országunkat és visszaessünk a rabszolgaságba". Indokínai népei a szabadságukért, függetlenségükért vívott harcban egymás után nagy győzelmeket aratnak. Katonai fontosságú helységeket, útszakaszokat szabadítanak fel, és az ellenség hadi erejét jelentékenyen gyengítették. A dél-vietnami „Felszabadítás" hírügynökség jelentése szerint Dél-Vietnamban a lakosság ez év március 30-ától július végéig 200 000 ellenséges katonát tett harcképtelenné, 20 ezret pedig közülük foglyul ejtett. A hadműveletek során zsákmányul ejtett, illetve szétroncsolt 5400 katonai járművet, közte 1800 tankot. Megsemmisített 1300 repülőgépet. Az egész magyar nép, így megyénk lakossága is mélységes szimpátiával tekint a távoli Vietnamra, s a népek önrendelkezési jogáért, függetlenségének visszaállításáért vívott harcukat nagyon is közel érzi magához. Mindannyian tudatában vagyunk annak, hogy nem lehetünk közömbösek a tőlünk több ezer kilométerre levő országok küzdelme és szabadságharca iránt. Az indokínai kérdés az egész világ valamennyi népét, haladó országainak politikusait foglalkoztatja. A vietnami agresszió folyamatosan szerepel a békemozgalmat szervezetten képviselő Béke-világtanács tárgyalásain is. Az utóbbi években egymást érték az indokínai agressziót, tárgyaló konferenciák és megnyilatkozások. Az egyik, Stockholmban tartott konferen cia elnöke, Bertil Svahnström, megnyitó beszédében egyebek között a következőket mondotta: „Hihetetlen, hogy mimindent láttunk Észak-Vietnamban tett látogatásunk alatt. Két dolgot tanultunk meg. Az egyik, hogy a vietnami nép el van szánva a győzelemre, és győzni is fog, a másik hogy szégyenkeznünk kell, amiért olyan keveset teszünk érettük. Sokkal többet kell tennünk a vietnami nép érdekében, és mi képesek is vagyunk erre." A Dél-vietnami Felszabadulási Front és az ideiglenes forradalmi kormány az elmúlt években egymás után fontos békejavaslatokat terjesztett elő a Vietnammal foglalkozó párizsi értekezleten. Ezek a helyes, ésszerű és józan javaslatok széles körű támogatásra találtak Vietnamban és szerte a világon. Ki ne értene egyet a békejavaslattal, amely egyebek között ezeket tartalmazza: „Vessen véget az Egyesült Államok vietnami agressziós háborújának, vonja ki teljesen csapatait Dél-Vietnamból, a dél-vietnami lakosság maga döntsön Dél-Vietnam politikai rendezéséről valóban szabad és demokratikus választások alapján. Elengedhetetlen egy széles körű koalíción alapuló ideiglenes kormány léte a szabad és demokratikus választások megtartásához. Vietnam egy és a vietnami nép egységes. Az újraegyesítés lépésről lépésre, békés eszközökkel mehet végbe a két övezet közötti tárgyalások és megállapodások alapján, külső beavatkozás nélkül." Ez a terv és előterjesztés egészen világos és logikus, a követelés méltányos. Újabb megnyilatkozást közöl Nguyen Thi Binh, a DIFK külügyminisztere, akt július 20-án ezt mondotta: „A mi álláspontunk az, hogy a dél-vietnami kérdést végérvényesen és kimerítően kell rendezni, amit azt jelenti, hogy a katonai és politikai kérdéseket egyidejűleg kell tisztázni annak érdekében, hogy az elért megállapodások alapján a felek aláírják a háború befejezését (is a béke helyreállítását célzó átfogó egyezményeket."1 A magyar nép történelme során ugyancsak sokat szenvedett az elnyomóktól, és nagy áldozatokkal elszántan harcolt szabadságáért. Mélységesen átérezzük tehát az indokinai népek küzdelmének jogosságát, és azt nagy szimpátiával, valamint erkölcsi és anyagi támogatással segítjük. A támogatás eredményeként több jól felszerelt kórházat, iskolát juttattunk el sok hasznos jármű és egyéb ajándék mellett Vietnamnak. Csongrád megye népe, s azon belül Szeged város lakossága ugyancsak kivette részét már eddig is az egész országra kiterjedő mozgalomból. N

agy megdöbbenéssel olvastuk hogy a tárgyalások ellenére egy idő óta ismét megkezdték Észak-Vietnam bombázását, s ezt kiterjesztették a gátrendszerre is, aminek pusztulása tízmillió embert veszélyeztet. Ezzel újabb megpróbáltatás időszakába jutott a vietnami nép. A most induló újabb szolidaritási országos mozgalomban kiveszi részét megyénk és Szeged lakossága is. A demonstráció, a tiltakozó gyűlések mellett az üzemek, termelőszövetkezetek, intézmények és vállalatok dolgozói munkafelajánlásaikkal és anyagi támogatással fejezik ki együttérzésüket a sokat szenvedett indokínai népek iránt. n Hódmezővásárhelyi Divat Kötöttárugyár a múlt évben gyárai létesített Tiszaiökön, ahol férfi- és gyermekpulóvereket, valamint tréningruhákat gyártanak. Jelenleg még csak 300-an dolgoznak az új gyárban, de rövidesen további 300 munkásnak — elsősorban nőknek — biztosit munkaalkalmat. Képünkön: a gyár varrodája. Nagyarányú hálózatfejlesztést tervez a posta A munkaidő-beosztás könynyítésével, a kezelés gépesítésével, a reálisabb bérezéssel sokat javítottak a postai forgalmi dolgozók munkakörülményein — állapította meg a Postások Szakszervezetének Központi Vezetősége pénteken délelőtt kezdődött ülésén. A forgalmi szolgálat 8700 dolgozójának helyzetét vizsgálva megállapították: közülük sokan válnak még meg a postától egyebek között a kedvezőtlen munkabeosztás, az éjszakai szolgálat, az alacsony kereset és a szabad idő niánya miatt. Ezért a szakszervezet a postahivatalok fejlesztését szabta meg az egyik legfontosabb tennivalóként. A hálózat fejlesztésére, korszerűsítésére egyébként a negyedik ötéves tervben több mint 750 millió forint áll a postaigazgatóságok rendelkezésére. A központi vezetőség felhívta a figyelmet a szakmai szakszervezet kongreszszusának határozatára, amely szerint a forgalmi szolgálat dolgozóinak bérezését továbbra is kiemelten kell kezelni. (MTI) Rendelet a traktorokról A Magyar Közlöny szeptember elsejei számában megjelent a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter rendelete a mezőgazdasági traktorok és munkagépek használatáról. A rendelet eloltja egyebek között, hogy az a magánszemély, akinek a rendelet előírásainak meg nem felelő mezőgazdasági traktor vagy munkagép van birtokában, köteles annak üzemeltetését legkésőbb 1972. október 31-ig megszüntetni.