Délmagyarország, 1972. augusztus (62. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-13 / 190. szám

VASÁRNAP, 1978. AUGUSZTUS 13 Építkezések Odesszában Ny ina Posztovaja száz háza — Lehet, hogy nem Is pontos ez a szám — saccol­gatja hangosan Nylna —, hisz" nem könnyű megszám­lálni őket: kilencedik éve dolgozom az építőiparban. — Hogy beszélhetsz így, Nylna? — veti közbe hatá­rozottan Galja Novlkova. — Számoljuk csak össze. Nyol­cadik esztendeje dolgozom veled együtt. Brigádunk évente kilenc-tíz házat ad át, az utóbbi években pedig telepeink házal. Az épüle- csomópontjának, tengeri, tek egyre távolabb lépked- vasúti és légi szállítási cent­nek a sztyeppébe, megka- rumnak általános rendezési paszkodnak a parti sziklá- tervét hat évvel ezelőtt fo­kon. Egy évvel ezelőtt a gadták el. Realizálásának Kotovszkij-lakótelep a Lu- évei alatt több mint kétmil­zanovka-negyed elővárosa lló négyzetméter lakóterü­volt, és hajóval lehetett letet adtak át, több mint 55 megközelíteni a tenger felől, vagy autóstoppal. Ma csak­nem hatvanezer odesszai la­kik itt, korszerű, kényel­mes, világos otthonokban! ezer család költözött új ott­honba. A Lenin kerület új polikllnikát, a délnyugati lakótelep .pedig kórházat és polikllnikát kapott. Ez idő A számok nyelve nagyon alatt adták át a városi gyer­már tizenkettőt. Csak össze kifejező, ezért még az aláb- mekkórház új épületét, és kell adni. blakra kívánok utalni. Az két szülőotthont, valamint első fél évben az odesszaiak az iljicsovszkl egészségügyi 135,2 ezer négyzetméter la- kombinátot is. kóterületet vettek át az Hasonló egészségügyi építőktől, míg a második fél komplexumokat építenek a -évben további 300 ezer mostani ötéves terv során a na Posztovaja a vezetője, négyzetméter átadásával délnyugati lakótelepen és a mar egy egész kis várost számolnak. Több mint hat- Bolsoj Fontán sugárút ötö­< mondhat a magáénak. A ezer tanuló ül új iskolában dik állomásán — így neve­Szegedszkaja utcai, a dél- a padok mögé szeptember zik a sugárút keresztutcáit nyugati városrészbeni No- elején, és majdnem kétezer voszjolov utcai, a Kotovsz- gyerek jut óvodához, bölcső­: kij és Tairov lakótelepi új déhez. Az összeadás eredménye az, hogy az odesszai egyes számú házépítő kombinát festőbriqádja. melynek Nyl-. házakat.. Ha Önök csupán egy esz­tendeig nem jártak Odesszá­ban, szinte nem Ismerik fel városunkat: Egyre maga­sabbra szökkennek új lakó­A hős város egyre nő. A városnak, mint Dél-Ukraj­na hatalmas ipari, kulturá­lis, tudományos és Üdülő központjának, kereskedelmi A Westminster Palace magyar megmentője Száz évvel ezelőtt, 1872­ben terjesztette be londoni közmunkák ügyében iUeté­itt meg ls sebesül. Hazatér­te után Párizsban szerzett litográfus! tudományát hasz­kes hatóság az angol parla- noiította: kőmetsző Intézetet ment elé azt a Jelentését, amely megállapítja, hogy nyitott 1845-ben. Vörösmarty Fóti Elsőnek dalának Szerelmey Miklós kőkonzer- kottáját, majd kőbe met­váló eljárása kiállta az szette a „Magyar hajdan és idők próbáját; sikerült a jelen élethű és hív rajzola­parlament épületét, a híres tokban, magyarázó szöveg­Westminster Palace-t meg- gel" című munkáját 1848­menteni a pusztulástól. ban adta „Balaton albu­tierc • A Szerelmey Miklós által mát", amelyről az életrajzi készített kókonzerváló szer lexikon megjegyzi, hogy ez alkalmazására azért volt a mű Jelenti „a Balaton szükség, mert a híres londo- felfedezését". O nyomtatta hi épület csak igen fövid Ideig állta az angol klímát. ki és illusztrálta az első magyar élclapot, a Chari­a köd, az esőzések, a levegő vary-t. Ugyancsak Szerel­már akkor is jelentős szeny- mey készítette a honvédse­nyezettsége kikezdték a par- reg tisztjeként a szabadság­lement épületének köveit, az épület málladozni kez­dett. Az ötvenes évek kőze­tt aztán nagy tekintélyű izottságot küldtek kl, hogy tanulmányozza; milyen el­járásokkal lehet megakadá­lyozni az épület romlását, A bizottság tagja volt Michael Faraday, a múlt század leg­nagyobb angol fizikusa, Charles Barry, a Westmlns. harc komáromi pénzjegy­nyomdája részére a nyomás­hoz szükséges lemezeket. Komárom bevétele után a volt honvéd ezredes kényte­len volt Londonba emigrál­ni, ahol a már említett ta­lálmányának hasznosítása mellett képsorozatot terve­zett az elbukott hősi küzde­lem jeleneteiről. A soro­ter Palnce építésze, továbbá zatból két rajz maradt fenn: Roderick Murchlson, az an­gol földrajzi társaság elnöke. A bizottság gondos mérlege­lés és kipróbálás után Sze­relmeyt bízta meg az épület pozíció megmentésének munkálatai­val, mert ügy érezte, hogy kőkonzerváló anyaga, a „SUicat zoplssa" a felaján­lott Impregnálósxerek közül a legjobbnak látszik. Mint a száz évvel ezelőtt kolt Je­lentés bizonyltja, a tudós bizottság jól választott; a parlament épülete azóta is keményen dacol a londoni légkör veszélyeivel. Miután a Jelentés hivata­losan ls elismerte a Sillcat zopissa használhatóságát, egy angol cég átvette Sze­relmeytől a szer gyártását, és azt „Szerelmey stone li­quin", vagyis Szerelmey kö­folyadék néven hozta forga­lomba. Angliában egyébként ma is a Szerelmey nevét vi­selő vállalat restaurálja a kőépületeket. Szerelmey Miklós 1803­ban született a győri Líebe család gyermekeként. „Sze­relmey egyike volt a múlt század romantikus, kalandos életű magyar alakjainak, amilyeneket bőven termelt a reformkor éa a szabadság­harc Ideje." Így emlékezik meg róla dr. Vajda Pál, a Nagy magyar feltalálók cí­mű könyvében. Regényes életútját az osztrák hadse­reg hadmérnökeként kezdte, majd Párizsban bukkan fel, 1830-ban, a júliusi forrada­. lom barikádjain. Később részt vesz Brüsszelben a függetlenségi harcokban, és a „Szolnoki ütközet" éa a „Magyar tábor" címet vise­lő, érzésektől áthatott kom­—, továbbá elkészül a fer tőző kórház új épülete, a lenini és tengerparti kerü­letben pedig mentőállomáso­kat létesítenek. Szállítási gondok — saj­nos — minden modern nagyvárosban vannak. Ho­gyan oldják meg azokat az odesszaiak? Még az idén megnyílik a Kotovszkij-la­kótelep és a vasúti pályaud­var közötti villamosított he­lyi vasúti vonal. A soron következő feladat: aluljárók és felüljárók építése a Ja­kir utcától a Frunze utcáig, illetve a pereszipi hidaktól a Moszkovszkaja utcáig. Az általános rendezési terv egy­séges utca- és főútvonal rendszer kialakításával szá­mol a történelmileg kiala­kult utcahálózatnak a mo­dern, gyorsforgalmi városi utakkal való kombinálása révén. «• Újdonságokról számolha­tunk be a művészetek ked­velői számára is. Ki ne is­merné az odesszai operett­színházat.?! Hírneve régen túlszárnyalta a város hatá­rait, s tisztelőit az ország minden sarkában, sőt kül­földön is meg lehet találni. Már megkezdődött az új operettszínház építése, mely­nek nézőterén 1300 ember foglalhat majd helyet. Terv­be vették új úttöröpalota építését is. Csodálkozni kell-e azon, hogy Nyina Posztovaja bri­gádjának tagjai, ezek a talpraesett kislányok büsz­kén mondják önmagukról; — Építők vagyunk! Az építőipar ma talán a legnagyobb tiszteletnek ör­vendő foglalkozási ág váro­sunkban. És én el ls hiszem, amikor Nyina azt mondja: — Száz ház még nem ls olyan sok. Fölépítünk mi ezekkel a lányokkal ezret is! Nelli Nyekraszova Lengyelországi kulturális jegyzetek A zene világa Lengyelország kulturális lawski, életében egyik legelőkelőbb Krzysztof helyet foggal el a szép ha­Tadeusz Baird, Penderecki és még több más lengyel zene­gyomónyokkal rendelkező szerző műveit világviszony­zenei világ. Fryderyk Cho­pin, a zseniális lengyel ze­neszerző nevét minden ze­nekedvelő ismeri. A lengyel latban is a modern zene legjelentősebb alkotásai kö­zött tartják számon. A modern lengyel zene­népzene, amelyet Chopin szerzők alkotóművészetét új, mesterien dolgozott fel, megihletett több más len­gyel zeneszerzőt is, közöt­tük a Chopin utáni korszak korszerű zenei nyelv és gaz­dag érzelmi tartalom jel­lemzi, stílusában és techni­kájában érvényesülnek a legkiválóbbjait: Stanislaw legkülönbözőbb irányzatok Moniuszkot és Karol Szy­manowsklt. Világhírű lett Ignacy Paderewskl, a jeles ven, amely nagy nemzet­közi érdeklődésre is tett szert. Fontos eseménynek számít Lengyelországban, a Sopotban nyáron évente megrendezésre kerülő nem­zetközi táncdalfesztlvál, va­lamint Opoleban az orszá­gos táncdalfesztlvál, Az amatőrcsoportos zenei mozgalom területén Lengyel­országban a legelső helyen vannak a kórusok, ame­lyek különösen Wielkopols­a szeriális technikától az ka, Szilézia és Pomeránia aleatorikáig és az elektro­nikus zenéig. A zenei kísér­zongoraművész," zeneszerző, s letezés céljait szolgálja a egyben államférfi. tartományok területén tevé­kenykednek. A népdalok mellett számos Ilyen amatőr Varsói Rádió 1957-ben létre- kórus igen kiemelkedő ze­lengyel zenetörténet hozott Kísérleti Stúdiója. nei alkotások előadását tűz­könyvében maradandó he- A lengyel zeneszerzőknek te ki a műsorában. Közülük lyet foglal el Feliks Nowo- Lengyelországban rendkívül megérdemelt hírnévnek ör­wiejski, Zygmunt Noskows- Igényes és a modern zenét vend külföldön is — külö­ki, Henryk Wieniawski és Vladyslaw Zelenski (Tade­usz Boy-Zelenski író édes­apja), akik megindították a zenei élet területén azt a különösen kedvelő közönsé gük van. Erről tanúskodik a Varsói ősz fesztiváljának amelyet Stefan évről évre zsúfolásig meg- vezeti, töltött termei, az ősbemu­nösen az Egyesült Államok­ban — a poznani Fiúkórus, Stuligrosz felvirágzás felé ívelő folya- tatókra özönlő tömeg, vala­matot, amely a felszabadu- mint az utóbbi évek során lás után érte el Lengyelor­szágban a legmagasabb fo­kát. Különösen örvendetes az nanbán. a tény, hogy ez a fejlődés Lengyelországban nem néhány kiemelkedő ként megrendezik egyéniség, hanem nagy szá­mú, különböző nemzedéke­ket képviselő zeneszerzők kizárólag új zenét játszó együttesek létrehozása Var­sóban, Krakkóban és Poz­ötéven­li' nem­zetközi Chopin-zongora­versenyt és a nemzetközi Wieniawski-hegedűver­munkásságának eredménye, senyt. A legújabb, modern A zenei élet külön terüle­tét képviselik az opera- és balettszínházak, amelyekből kilenc működik Lengyelor­szágban. A leghíresebb az országban a poznani Stanis­law Monluszko Operaház, amelynek hosszú éveken ke­resztül az igazgatója és fő­karmestere az egykori par­tizánezredes (akinek egysé­gében kilenc magyar inter­nacionalista harcolt a hitle­akik között a fiatalok szá­ma a legnagyobb Bacewicz, Witold zeneművek seregszemléjét risták ellen), Róbert Sata­Grazyna évente, szeptemberben ren­Lutos- dezik meg Varsói ősz né­nowski volt. Antonlewlcz Roland Józef A kibernetika Epigon vagy segítőtárs 7 „A művészet hosszú, az élet rövid" — a klasszikus mondást, a tudomány vo­natkozásában ma így fogal­nyes-e ez a megállapítás a zenetudomány vonatkozásá­ban is? — Számos tapasztalat mazhatjuk át: „A tudomány bizonyítja Immár, hogy hosszú, az élet meghosszab­bítható." Nem kizárólag ar­ról van szó, hogy a tudo- amennyiben a számítógépe­mány évről évre kitolja az ket helyesen alkalmazzák, életkor határát, de a tudo­mány tömörebbé is formálja az átélt időt, a tudós élete veket beprogramozunk, gép­ily módon is „meghosszab- ben memortzáltatunk, és vá­pekkel olyan kísérleteket folytatnak, mint például az amerikai Bell Intézet tette, is ahol Bach-művek stílusje­a gyeinek elemzése alapján a gépekkel zenei kombináció­kat hozattak létre, ezeket az eljárásokat nem tekinthetjük egyébnek, mint az anali­Nagyon sok munkát takarí- tikus munka ellenőrzésének, tunk meg, amikor zenemű­kibernetikának jelentősége van a zenetudományban is, visszakérdezésének. A nagy tett ugyanis emi­lyen művészetben nem a bodik". Az elektronikus esz- laszt kapunk a géptől, hogy kialakított stílusok utánzása, szerzőre milyen formai hanem éppen a stílus szün-közök, ezek a rendkívül bo­nyolult gépek például lehe­tővé teszik egyetlen tudós számára is, hogy olyan ösz­szefüggéseket fedjen fel, jegyek, ós milyen arányban tejen megújítása, ami az al­jellemzőek. A statisztikai kotó munka lényege. Alkot­adatok új összefüggések fel­tárásához vezethetnek. Be­melyek megállapításához bizonyítást nyert ez az állf­korábban több élet sem volt tás a mi Tudományos Aka elegendő.! A számítógépek minden portjának eddigi tevékeny tudományágban nagy segíte ni tehát ebben az értelem­ben a számítógép sohasem fog helyettünk, legfeljebb többszörözi az analitikusan démtánk népzenekutató cso- feltárt művészi eredménye­séget jelentenek. Megkér­deztük ÜJfalussy József ze­netudóst, a Zeneművészeti ségénél is — mondotta töb­bek között a professzor, és ket. Röviden: a számítógép alkotónak szánalmas Epi­gon, kutatónak kitűnő segí­a következőkben folytatta: tőtárs. Főiskola tanárát, hogy érvé- amennyiben a számítógé­K. S. BERCZELI A. KÁROLY 40. — Ha én azt tudom, hogy magának ennyi pénze van a zsebében... — nézett ré bűvölően Sorolta művésznő s mókázva közolebb húzó­dott hozzá, mintegy dörgölőzve, bár tudta, hogy az 6 varázsa már hanyatlóban van, az elké­nyeztetett Ifjú már ritkán felejti rajta a tekin­tetét, s egyre fokozódó érdeklődéssel Inkább a fitos naiva, Csillag Fáni körül legyeskedik, s nyilván nem eredménytelenül, mert egy pilla­natra most is összevillant a szemük, s ő is van olyan tájékozott a szerelem dolgaiban, hogy ennek fel tudja mérni & jelentőségét. Hallga­tólagos megegyezés ez, s a kis Fánlnak bizo­nyára több esze lesz, mint neki volt, s a gaz­dag ifjú támogatását ügyesebben s értatlanab­bul veszi majd igénybe, ha erre sor kerül. S már bánta is, hogy több ajánlatát kényesen visszautasította, még szerencse, hogy azt a . nyak­éket elfogadta tőle, mely most is ott csillogott szegény komédiás még álmában sem látott eny­a mellén s élénk színeivel még feltűnőbbé teszi nyl pénzt egvrakáson. bőre sugárzó fehérségét. — Friss vér ez, éltető oxigén — kiáltott föl — De hogy fogadhatom én el ezt tőled, Csecse Somogyi. — Majd meglátod, hogy megszolgál­János? — udvariaskodott a színigazgató közis- juk. mert becenevén szólítva meg az adakozót. S a _ persze| persze — ráncolta homlokát az pénzt tétován tologatta Ide-oda. mintegy tana- igazgató. — A tervek megvannak, hiszen itt kodva, hogy mitévő legyen, persze nem annyira most mindenki új szerepeket tanul Előtted határozatlanul, hogy a vegén mégse vágja majd sem titkoltam Sarolta a Kisasszony felesé­zsebre. gem-et fogja játszani, aztán a Gerolstelnl nagy. — Nem neked adom, Szőrmók Gerő, hanem. hcrcegnö-t, s többször magismételjük vele a a színháznak — talált kl viszonzásul új bece- Cornevlllel harangok-at is, mert ez mindig nevet az igazgatónak la Felmayer, mert nem telt ház. kedvelte, ha „esecsézik", bér ez egy kicsit hí­zelgett i» neki. — Csinálj jó színházat, mint eddig, s az összeget arra használd fel, amire éppen keli a cél érdekében. Most hirtelen mindenki fellelkesült, talán csak a bírót érintette egy kissé kellemetlenül a nem várt adomány, úgy érezte, hogy ehhez ha­sonlót ő is megtehetett volna már, hiszen őt sem vágná földhöz néhány száz forint. Ez a fi­csúr megelőzte őt, most nevetséges lenne, ha követné példáját s pár bankót lecsapna ő is az asztalra. Így csak gratulált s köszönetét fejez­te kl Csecse Jánosnak, nem feledkezve meg arról az ígéretéről, hogy a várost még egyszer megostromolja. A színészek élénken koccintgattak s áradoz­va dicsérték a színművészet önzetlen barátját, aki nemcsak azért lebzsel sülve-főve közöttük, mert életfelfogásának jobban megfelel a bohé­mek felszabadultsága, hanem mert valóban szív­ügyének tekinti Thália szegény papjainak és papnőinek felkarolását. Hogy aztán időnként egy kis szerelem is jut neki jutalmul e csinos papnők részéről, ezért senktsem korholhatja őt, mert azokkal is gavallér s a nyomorultak rá is vannak utalva egy kis támogatásra, mikor havi gázsijuk vagy részesedésük alig haladja meg a húsz forintot. S ötszáz forint óriási összeg, egy — Abban elragadó voltál — fordult Sarolta falé a mecénás s megcsókolta a kezét. , — És én? — csattant fel Rónaszékiné, aki szintén énekesnő volt. de Inkább a népszínmű­vekben aratott sikereket, bár legutóbb a Szép Heléna ban lépett föl, s még az epés Mikszáth is elismeréssel nyilatkozott róla. — Még megy a Sárga csikó, a Piros bugyel­láris, a Falu rossza s tervem bemutatni még az Egy katona történetit is — tűnődött elgon­dolkodva Aradi, s a pénzt kezdte szórakozottan maga felé sodorni, mintegy öntudatlanul, az­tán egyetlen gyors lendülettel belesüllyesztette kabátja belső zsebébe. — Ezek mind Jók — nézett Felmayer elis­merően Rónaszékinére —, s Vilma asszony ki­tűnő bennük, de — s itt óvatosan pillantott kö­rül — mondhatok valamit? Elbírja a bírálatot? Rónaszéklné elpirult s kényszeredetten vála­szolt, mert a legártatlanabb kritikát ls zokon vette. —- Hogyne! Természetesen. Maga szinte tag­ja a társulatnak. — Akkor megmondom, hogy néha jó lenne, ha egy kicsit halkítana ének közben... A hangja túl érces, erős, kemény, mindig forte, s ez nem alkalmas a gyöngédebb érzelmek ki­fejezésére, pedig az gyakran előfordul. — Nem tudok cincogni és nyávogni — vágott vissza sietve Rónaszékiné, vérig sértve, s Eny­váry Sarolta felé döfte tekintetét, mert begyé­ben volt a valóban kulturált hangú énekesnő s epeömlést kapott, ha a közönség tombolva tap­solt neki. — Én azt szeretem, ha a karzat, vagvls a nép is érti a szövegemet — szögezte le aztán határozottan. Felmayer megriadt ettől a heves ellenállás­tól, de most már nem akarta abbahagyni mon­dókáját. Valamivel azordlnósabban folytatta. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom