Délmagyarország, 1972. augusztus (62. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-03 / 181. szám

CSÜTÖRTÖK, 1972. AUGUSZTUS 3. 4 Apróságok Senexről A szegedi anekdotakincsből Csongor Győző gyűjiéso 1889. november 8-én búcsúztatták Nagy Sándort (írói nevén: Senex), a Szegedi Híradó egykori főszerkesztőjét. Húszesztendős működése alatt sok minden változott Szeged városában, csak az ő függetlenségi lelke, meggyőződése maradt a régi... Mondták róla, hogy állva dolgozott húsz éven át a szószékhez hasonló szerkesztőségi asztalánál. Valóban találó volt rá az a megállapítás; hogy sok újságírót kiáltott ... Szenvedélyes korrektor volt. Szívből gyűlölte a germanizmust. Ahogy mondogatta: — Annyira mögvesztögette a nyelvészetünket a némöt, hogy minduntalan az ő szórendje csúszik a fiatalok tolla alá. Mesélték róla azt Is, hogy négy ,,é' betűt nem tűrt meg egymás mellett. Így lehetett aztán a mert tőle tanulta a Híradóban gyakran magyarosságot az olvasni ezt a szót érteközlet. — A repedés régi. Egy paréj nőtt ki írásban, a lelkiisme- belőle. Itt a bizonyíretességet a munká- ték ... Rossz nyelvek szerint a Prófétában még az eléje tett étlapot Is kijavította, mielőtt valamit renmászesőben a kőbástyák alatt, s a gyufa világánál amit ban, becsületességet Senex ott a szerkesztésben, kált a nagy Amire bizonyságul Itt a következő eset: 1889 szeptemberé- meglátta azt, deit volna. De bizo- ben nagyon sokat Gárdonyi a nappali nyosan ez egyszer cikkeztek a rakpart világosság mellett történt meg vele, állapotáról. Egyszer sem vett észre, amikor a Gyuri pin- Gárdonyinak egy cér a „borjúszeletet barátja megsúgta, két „r-lel találta hogy a ^ miM* ban_ kett után, amelyen csaknem bokáig éltették s dicsőítették, x u ím w = uuo,,^ hazament, s lefeküdt öregnek. Senex ol- aludni. De nem sovassa, s megkérdi: — Bizonyos ön Húsz éven keresztül írta a város törhogya csónakházzal ténelmét... szemben a parti Az említett Többször mentör- építményen jókora Többször megtör- repedés mutatkozik. beírni az étrendbe. érzékenykedő Gárdonyi megírta a érzékenykedő rontott h(r% g „^vj^ az s fenyegetőzve követelte, kl írta a rája vonatkozó sorokat. Senex ilvenkor abban, hogy ez a mindig magára vál- repedés csakugyan lalta a szerzőséget. Tudták róla, mint 48-as honvédtisztről: nemcsak a tollat kezeli jól, hanem a kardot is. S azonnal retiráltak... új repedés? — Saját szememmel láttam... káig szunnyadhatott frissen rakott babérain, mert a társaság, a hangászokkal együtt lakásához settenkedett, s az ablaka alatt csakhamar fölpikkant a Az öreg föl-alá klarinét, erősen virjárkált a szobában, nyitva, hogy: s aztán fogta magát, fölvette nagykabátGárdonyi Géza, Jút, gyújtót tett a aki egy évig dolgo- "ebébe, s elsietett zott mellette. írta EKV Jó óra múlva nyének, Jánosnak: „... Aludj édes, álmodjál...!" Senex elkeseredetten szólt oda legéróla, hogy senkinek került vissza, csusem emel sziveseb- romvizesre ázva. ben Szegeden kala- — No, látja!... — rok tönkre akarnak pot, mint Senexnek, szólt diadalmasan, engöm ünnepölni!... — Ügy látszik, ezök a pernahajdeÖtszáz évvel ezelőtt létesült Az első magyarországi könyvnyomda Kereken ötszáz éves ha- honfitársai miként éltek: totta Hess pártfogójának, zánkban a könyvnyomtatás, hogyha jeles és emlékezetes „László tisztelendő úrnak" Erre a dátumra méltán le- dolgot lát, azt kövesse, ha nevét Karai László budai hetünk büszkék, mert a pedig valami balul történtet prépost, egyúttal Mátyás kinyomdászat feltalálása után lát, attól bölcsen óvakod- rály alkancellárjának szemémór húsz évvel későbben, Jék.." lyében. Karai László 1470— 1472-ben Budán nyomda volt. Hess András meleg sza- 1471 telén Rómában tartózEzzel hazánk a könyvnyom- vakkal ajánlotta művét párt- kodott és elég gazdag volt, tutós meghonosításában — fogójának, aki „e munkának hogy a nyomdaalapítás költNémet-, Francia- és Olasz- leghathatósabb kezdeménye- ségeit viselje, országot kivéve — minden zője volt" # európai államot megelőzött. # Hess András budai műheA nyomda vezetőjének, Hess Budai nyomdójának léte- lye csakhamar megszűnt, Andrásnak emlékét a róla zéséről kézzel fogható bizo- mert azoknak, akiknek abelnevezett tér idézi a budai nvíték tulajdonképpen csak ban az időben MagyarorszáVárnegyedben: a főváros két nyomtatványon van. El- gon szükségük volt nyomdaminden bizonnyal egyik leg- ső nyomtatványa az említett ra, inkább a látogatottabb idegenforgalmi Chronica Hungarorum. A gócpontján vajon hány kül- másik nyomtatványban, a loldinek, de hazai látogató- Basiliusban, mór nevének tattak a legrégibb magyarornak is lutna eszébe érdek- kezdőbetűje mögé rejtőzik. szági könyvkereskedők is, A XVI. és XVII. század- akik ezidőtájt kezdtek felkülföldön jól felszerelt officinákhoz fordultak és külföldön dolgozban semmit se tudtak róla. Csak a XVIII. századi könyvlődnl, milyen művelődéstörténeti adat fűződik e névBBi B^B Q tárleltározás során fedezték zenhárom Hess András, az első ma- *e} « ^ "ol^lt"t®tt működött gyarországl könyvnyomtató tokát. Később Fraknói VI1 _ ma már bebizonyítottan mosnak sikerült uj adattal kozása utan ötven-száz even tud luk — Karai László bu- gazdagítani a Hess Andrásra belül azonban már jo nédai prépostnak, Mátyás ki- vonatkozó tudóst, amennyi- hány virágzó könyvnyomtató rály alkancellárjának hívó- ben a vatikáni levéltár ok- műhely működött az országsára jött hazánkba. A budai levélmásolataiból megállapí- ban. prépost valószínűleg >B lépni. 1484-től 1526-ig, a mohácsi vészig Budán mór tikönyvkereskedő Hess András budai próbálA beszéd orvosai Látogatás a Logopédiai Intézetben Keskeny út, széles út, rosban a beszédhibásoknak fogak szabálytalan helyezkekettő közt egy csorba kút, csupán a 40 százaléka jelent- dése. A dadogás közismert I, MI kezik kezelésre, országos vl- okai közé tartozik például a na oenezei, }oi vigyázz, szonylatban pedig mindössze hirtelen ijedtség, a terroriszrése száz és odva szaz, 15 százalékos a részvételi tlkus családi légkör. ha sokáig kandikálsz, arány. Holott hazánkban — — A beszédhibákat egyébvirradóra megtalálsz .. hozzávetőleges becslés sze- ként négy csoportra osztjuk: A költészet barátai taizo- rlnt ~ közel 200 ezer be~ U PÖ8ZESÉ8. raccsolás, 2. orrA költészet Daratai Dizo- szédhibás ember él. a felnőt- hangzós beszéd (ilyenkor nyára jól ismerik Weöres tek egy-másfél, a 18 éven rendszerint műtéttel szüntetSándornak ezt a bűbájos aluliaknak pedig mintegy jük meg a száj padhasadékot gyermek versi kéj ét. De vajon három százaléka, közel 60 vagy az orrjárat dugulását), . .„„„ „,,U1, ,„ ezer fiatal. Ez utóbbi termé- 3. hadarás, 4. dadogás. Az első hányan tudják, hogy üdén szetesen korcsoportonként két hibatípus lényegében pattogó, játékosan ropogó so- igen eltérően oszlik meg: leg- 100 százalékos hatásfokkal rai — túl a szellemi élveze- több kőztük az óvodás, míg gyógykezelhető; hadarás és ten gyógyítanak is? Pedig a középiskolás korú évjára- dadogás esetében mintegy 30 tokban kétszázalékos az százalék a teljesen és továbígy van: o vers szövege minarány. A tájékozatlanság kö- bl 40—45 százalék a részleden olyan hangot tartalmaz, vetkezménye azért is kóros, gesen gyógyíthatók száma. amely gyermeki pöszeség mivel jóllehet a felnőtt beteg A beszédjavító tanárok munesetén javításra szorul. Íme, gyógyulását tudatossága és kóját mint az az eddig mon,„. ,,,,,„, „ „ . szorgalma is segíti, de ek- dottakból is nyilvánvaló, így válhat a koiteszet a 10- korra ^ ft rossz beldegzö_ pszichológusok és szakorvogopédia segítőtársává. dések is erősebbek. ezért a sok is segítik; maga a szoroA logopédia — a beszédhi- kezelést lehetőleg fiatal kor- san vett logopédiai kezelés bók orvoslásának tudománya. ban kell elkezdeni pedig majdhogynem „élveze... ... , — Lehet-e az elhanyagolt tes . Magnó, játékok, virág, Alig néhány lépésnyire a beszédhibának az egészség- pinponglabda, tollpihe — budapesti Baross tér sokszí- ügy keretein túlmenő követ- vagyis „indirrekt" módszerek nű esti fénypanorámájától, kezménye is? segítik a tanárok hallatlan szerény tábla hirdeti a fél- ~ Nemcsak hogy lehet, de szeretetet és türelmet igény. „,, , _., lélektani es szociális követ- lő munka ját, és nem utolsohomályos mellékutca egyik kezményel lépten-nyomon sorban: a foglalkozások megöreg bérházának bejáratánál: tapasztalhatók a gyakorlat- hitt, intim, oldott hangulata.' Beszédjavító Intézet. A szű- ban is. A mindennapi élet- — Eqyéb, kiegészítő gyógykös előtér rendszerint zsú- be? ^nos gyakorta meg- módok? , ,, , , esik, hogy egyes diáktársak — A közepesen eros, nyuFelnőttek és tizenévesek éretlen gúnyolódása, az is- godt ritmusú és dallamos egyedül, az apróbbak — óvo- mét]fid6 megszégyenülés gát- zene, valamint a testedzés, dások, kisiskolások — szülői lásossá, riadttá, félszeggé te- elsősorban az úszás, amelyvagy nagyszülői kísérettel szl a beszédhibás gyereket, nek egyenletes tempója a várakoznak kezelésre. Az In- akadályozza az iskolai közös- beszédritmus kiegyenlítődése, , segbe való beilleszkedéset, és re is jótékonyan hat. Viszont tézet — mely egyben a lo- megzavarhatja egész szemé- feltétlenül kerülendők a hirgopédia országos módszertani lyiségének harmonikus fellő- telen, a nagyon gyors és a központja — mindössze öt dését. Az ilyen gyerek fel- túlságos erőfeszítéssel járó helyiségből áll, de közülük is nőtt korára is visszahúzódó mozgásokat igénylő sport1 .„j , magányos maradhat, „kilóg" agak, legfőkéDP pedig a kacsak a három földszinti sa- munkahelyének kollektíváié- ros Izgalmi állapotot elóidéját, a II. emeleten levő két ból, megnehezül párválasztó- ző verseny! tantermet „társbérletben" sa is> tehát végzetes törést — Vajon minden beszédhasznóllák szenvedhet egzisztenciája és hiba — betegség-e? a * 1 . . ,, ., egész élete. Ebben az érte- — Szó sincs róla. A kis— A felszabadulás utón, lemben a logopédia — gyermekek 80—90 százaléka az országos logopédiai háló- társadalmi feladat is. selypít. 95 százalékuk pedig zat 1969-ben történt kiépíté- — Milyen okai lehetnek a 3—5 éves korban átesik az séig több mint 15-szörösére beszédhibának és melyek az úgynevezett „élettani dado, . . ,, . , ismert beszédhibatípusok, va- gós" fázisán, amikor tudvanött az évente kezelésben ré- !aniint gyógykezelésük mód- levőleg a gyors szellemi fe|szesülő fiatalok száma — jai? lődés mögött átmenetileg lekezdi a beszélgetést Szabó — Az okokat két rendel- marad a beszéd szerveinek László igazgató sőt itt a». tonesség-típusra szokás osz- anatómiai-technikai készs"0<\ sőt, itt, az intézetben mór 1967/68 óta tani: szervi és funkcionális. Ilvenkor ne türelmetlenkedEz azután persze lehet örök- jünk a kicsivel, s főként ne külön „esti tagozat" is mű- lés, veleszületett fogyatékos- utánozzuk! A tiszta szülőt ködik a rászoruló felnőttek ság, születéskor vagy később heszéd és a derűs, klegyensúrészére. Az 1969-es decentra- elszenvedett testi sérülés, lel- lyozott családi légkör: ez a ki artalom okozta idegbe- legjobb „házi patika!" tegség, vagy éppenséggel a Kerekes Gábor lizólós főfoglalkozású logopéd tanári állásokat rendszeresített valamennyi fővárosi kerületi és megyeszékhelyi szakrendelési központban. — Kielégíti ez a hálózat az országos szükségletet? — Sajnos, megközelítőleg sem. — Szóval: kapacitáshiány gátolja a további fejlődést? — Elsősorban, de nem kizárólag. A másik ok az emberek tájékozatlansága, az, hogy nincsenek tudatában a logopédia fontosságának. Ez is hozzájárul, hogy a főváRubinvadászok A rubin jól csiszolható és méltón keresett ékkő a A Tádzsikisztánban fekvő Pamfr-hegységben megkezdődött a geológusok nyári _ . , idénye. Az idén először a Szovjetunióban és a nemgeológusok, a kutatómunkán zetközi piacon egyarant. A kívül rubinbányászattal is Pamírból származó rubinfoglalkoznak. A Pamír az köveket Leningrádban muns^'í.'sssít «« fordul. APN. az Swejnhelm és Pannasz római könyvnyomtató cégtől hozta magával Hess Andrást, midőn pápai követségéből hazatért. Az első magyarországi nyomtatvány, amely Mess András budai nyomdájában készült, a latin nyelven írt úgynevezett Budai Krónika: Chronica Hungarorum Rudae, amelynek kolofonja 1473. Január 5-ről van keltezve. A Magyarok Krónikája elé Hess András latin nyelvű előszót írt „László tisztelendő úrnak", a budai egyház prépostjának, apostoli protonotóriusnak és a felséges Mátyás király alkancellárjának. Ebben az előszóban elmondja, hogy midőn Latiumban volt — az ókori közép-Itáliai tartományt, a latinok őahazujót, átvitt értelemben Rómát nevezték így —, s ott megtanulta a könyvnyomtatás mesterségét, László tisztelendő úr hívására Magyarországra jött és a magyarok ki-énlkójának nyomtatásába fogott, olyan munkábu, amely „minden magyarnak kedves, örömére lesz, mert amint szülőföldjét mindenki ugy szereti, ahogyan mást nem, es messze a földkerekség többi országai elé helyezi, akként minden ember szívből tudni vágyja, hogy övéi, BERCZELI A. KAROLY a ullámsir 31. — Így is mondhatod, Gábor. De ez a be érzelmi kapcsolatod — hogy ünnepélyes legyek — éppen olyan, mint amilyen illik hozzád. Az ilyesmi, s mindenekelőtt a párválasztás, olyan megnyilatkozása a személynek, mint a gesztusai vagy a szava járása, egyszóval: hozzátartozik a jelleméhez. Te csak úgy lehetsz te magad, ha nyílegyenes pályán haladsz fölfelé. Ezt nem csinálod. ez belőled természetszerűleg folyik, s anélkül, hogy hinnék valami merev eleve elrendeltetésben, Etelka sorsszerűen a te pórod. Világosan látom. Egymással kiegészültök s beteljesültök. De én? — s kesernyés szájbigygyesztéssel legyintett. — Én is csak azt teszem, amire képes vagyok. — Aztán hirtelen kitörve megragadta barátja karját. — Gábor, a pokol szabadult rám! Gábor már tudott valamit Pista eszeveszett szerelméről, mely a város egyik fiatal s igen csinos színésznőjéhez fűzte, de merő tapintotból ő sem faggatózott. Azt is tudta, hogy a szerelem egyoldalú, s a nő kegyesen tudomásul vette a hódolatot s néha még biztatóan is viselkedett, de csak azért, hogy utána kacér mosollyal másnak nyújtsa a karját s nyilván ennél többet is. — Egy angyal és egy démon, egy ragadozó, könyörtelen fenevad van összegyúrva ebben a Saroltában, akinek modora szende, majdnem ügyefogyott, a hangja, ó a hangja, olyan elbűvölően csilingelő, mennyei s ugyanakkor olyan vérforralóan érzéki, hogy nem tudod, letérdelj-e előtte, tedd oltárra őt és imádd, vagy ess neki, mint egy fölhergelt bika, teperd le s ott tedd magadévá, ahol éppen éred. Ha szabadulni akarok tőle, akkor megeit a cirógató hangjával s engedelmességre kényszerít, ha ott kuporgok mellette és szeretnék közelebb férkőzni hozzá, akkor hidegen, gyöngyözve fölkacag s kisiklik a kezeim közül, s talán csak azért, hogy egy fél óra múlva másnak adja oda magát. Kínoz, megaláz, gyötör, s nem bírom felszámolni. Egy nézésével újra magóhoz láncol. — De hát mit akar tőled. Pista? — kérdezte Gábor tanácstalanul, s őszinte együttérzéssel, mert látta, hogy barátja embertelenül szenved. Azt is tudta, hogy ebben a féktelen rajongásban a zene is ludas, Pintér Pista mindig arról ábrándosíott, hogy egy énekesnő vagy zongoraművésznő legyen a szerelme, még akkor is, ha az illető nem éri el igényeinek legfelső fokát, de hallhassa folyton a muzsika igézetét, érezze mágiáját, s így, ennek bűvöletében részesítse a szerelem örömében is. Zene és szerelem — ez volt a titkos vágya mindig, mert a kettő közt van valami rokonság, mindkettő oldoz, feledtet s elringat az öntudatlanság emberen túli egyetemességében, a világnak valami megvalósulás előtti végtelen lehetőségében. — Beszéljek véle? — állt meg hirtelen. — Szó sincs róla, Gábor. Nevetségessé tennél még jobban. S közben rajtad kívül erről senkinek sem beszélhetek, tanár vagyok és sokszorosan vigyáznom kell úgynevezett erkölcsi magatartásomra. S egy színésznő, egy komédiásné a legriasztóbb nőszemély a mi kisvárosi polgárságunk szemében, akiknek gyerekel tőlem tanulnak történelmet és irodalmat. Tehát meg kell őriznem még Sarolta mellett is a kiegyensúlyozott tanári méltóságot, mikor legszívesebben világgá kürtölném, hogy megbabonázott, megrontott, a fene tudja, hogy mivel, de a legképtelenebb őrültségre is képes volnék érte. Látod, az én egyéniségemhez ez passzol: a diszharmonikus reménytelenség. Vonzom a tragikus fordulatokat, magnetikus adottságom van hozzá, hogy egy percre sem tudjak igazán megnyugodni. — Pista, szeretnék raitad segíteni, persze, most ritkán vagyok itthon, de nyárára már végképp hazajövök, s akkor talán találunk ebből az áldatlan bonyodalomból valami kivezető utat. Viszont az is megtörténhetik, hogy jövőre más társulathoz szerződik. Erre nem gondoltál"' — Aradi aligha engedi ki a kezei közül, mert telt házakat vonz, egyik kedvence ő a közönségnek is. De a jövő év még messze van, addig beledöglök ebbe a gyötrelmes epekedésbe. Látod, Gábor, hol az ország állapota tör le, hol ez a reménytelen őrjöngés sorvaszt, azt hiszem, életképtelen ember vagyok. Más bizonyóra fütyülne ró, én meg egy esztendeje koslatok utána s egy lépéssel sem jutok előbbre. Talán ha egyszer megkaphatnám, hiszen voltam nála már jó néhányszor, itt lakik a Könyök-utcában, akikor talán meghiggadnék... (Folytatjuk.) !