Délmagyarország, 1972. augusztus (62. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-03 / 181. szám

CSÜTÖRTÖK, 1972. AUGUSZTUS 3. 3 » Uj mozgalom a ruhagyárban A gyár szocialista brigádjainak felhívása Régi vágya a közlekedés­sel foglalkozó szakemberek­nek, hogy a balesetele meg­előzése érdekében végzett munkájukat társadalmi üggyé tegyék. A szegedi ruhagyárban egy hónapja indították útjára azt a moz­galmat, amely sokat segíthet a balesetmentes közleke­désért folytatott küzdelem­ben. Július 1-től ugyanis a szo­cialista brigádok vállalták, hogy tagjaik munkába me­net és jövet fegyelmezetten közlekednek, balesetet — akár gyalogosként, utasként vagy járművezetőként — nem okoznak. A vállalásban az is szerepelt, hogy a for­galomban csak olyan jár­művel vesznek részt, amely megfelel a KRESZ előírá­sainak. Tehát például a kerékpárokat szabályosan kivilágítják. Ez az érdekes kezdemé­nyezés mindenképpen fi­gyelemre méltó. Főként, ha azt is tudja az ember, hogy a rendőrség egy régebbi el­lenőrzés során egyetlen este 86 hiányos világításű kerék­párt számolt össze, melyen a ruhagyári dolgozók indul­tak haza. A kezdeményezés több száz dolgozóját érinti a gyárnak, hiszen 43 brigád mintegy 500 tagja csatlako­zott hozzá. Rajtuk kívül olyan dolgozók is megértet­ték a mozgalom fontosságát, akik nem brigádtagok. A vállalás teljesítése a jövő­ben a szocialista brigád cím elnyerésének is egyik fel­tétele lesz. Mi is örömmel tolmácsol­juk a szegedi ruhagyár szo­cialista brigádjainak felhí­vását. Felhívásukban a me­gye összes szocialista bri­gádjaihoz fordulnak: csatla­kozzanak ők is mozgalmuk­hoz. Csatlakozásukat szep­tember végéig jelentsék a ruhagyár szakszervezeti bi­zottságán. Reméljük, mindenhol megértésre talál ez a felhí­vás, nemcsak Csongrád me­gyében, hanem az egész or­szágban is. Mindez renge­teget segíthet a balosetek megelőzéséért folytatott munkában és lehetővé ten­né, hogy e fontos cél társa­dalmi, valóban közösségi üggyé váljon. SÖRPALACKOZAS. Megállás nélkül dolgozik az ország legmodernebb sörpalackozó automatikus gépsora a Kő­bányai Sörgyárban. Az angol berendezés óránként 24 ezer üveget tölt Még két hétig tart Szén és brikett A tüzelőkereskedelem fel­számolta a tavalyi enyhe tél reáhárult következményeit, csökkentette túlzott készle­tét — állapította meg a Bel­kereskedelmi Minisztérium illetékes főosztálya, a ked­vezményes tüzelőakció ed­digi eredményeit értékelve. A kormány intézkedésére és anyagi támogatásával — mint ismeretes — június 5. óta átlagosan 30 százalék­kal, mázsánként 10—15 forinttal olcsóbban árusít­ják országszerte a legtöbb fajta hazai szenet és bri­kettet. Az akció első öt napján mintegy 21 000 tonna tüzelőt vásároltak. Azóta hetenként fokozatosan élén­kült a kereslet, s a legutóbbi 5 napban már több mint 35 000 tonna szén és brikett fogyott. Az akció kezdetétől július végéig mintegy 308 000 tonna kedvezményes árú tüzelőt — 165 000 tonna szenet és 143 000 tonna bri­kettet — adtak el 36,3 mil­lió forinttal olcsóbban. A téli tüzelőről előre gon­doskodók még élhetnek az alkalommal. A választék változatlanul bőséges, s a kedvezményes tüzelővásár még két hétig, augusztus 15-ig tart,. Pályakezdők indulása I ismét befejeződött egy tanév, és szerte az országban sok tízezer szakember érkezik meg élete első munkahelyére. Megyénkben ezekben a hetekben 5200 pályakezdő teszi meg első lépéseit azon az úton, amelyre sok esztendeig készült. Közülük 3100 szakmunkás, 1000 középkáder, 500 fel­sőoktatást végzett diplomás és 600-an a 8. osztályt befejezők közül. Feltehe­tően mindannyian elszánt akarással indulnak, hogy hosszabb-rövidebb ta­nulmányok után most megmutassák: érdemes volt értük áldozatot hoznia a társadalomnak, a nevelőknek, a csa­ládnak. Aki nem ezzel az elhatáro­zással indul, az mindjárt az első lé­péseiben elveti későbbi kudarcainak magvát. Mit jelent ma szűkebb pátriánkban pályakezdőnek lenni? Mindenekelőtt azt, hogy a pályaindulók számára tár­sadalmunk elegendő számú és megfelelő munkaalkalmat bizto­sít. Pártunk vidéki ipartelepítési politikája, a szocialista mezőgazdaság megerősödése, a kulturális, egészség­ügyi hálózat fejlesztése, a tudományos kutatások decentralizálása — hogy az elmúlt évtized csak néhány — té­mánkkal összefüggő — erőfeszítésére utaljunk — vezetett el ahhoz, hogy ma megyénkben minden pályainduló számára biztosítottak az alkotómunka alapvető feltételei. Napjaink jellemző sajátossága már a munkaerőhiány. Csupán egy feladat az utánpótlási gondok közül a Szeged Megyei Városi Tanács néhány héttel ezelőtti ülésének anyagából: a szak­munkás-utánpótlás igénye a városban évente megközelíti a 3 ezres létszá­mot, miközben a demográfiai apály következtében a realitás ennek alig több mint fele. A pályakezdés és a pályaindulókkal történő foglalkozás természetesen több mint az egyszerű munkaalkalmak biz­tosítása, bár kétségkívül ez a legfon­tosabb. Pártunk ifjúságpolitikai hatá­rozata 1970 februárjában behatóan elemezte az ifjúság munkába állásá­val kapcsolatos kérdéseket is. Az ak­kori helyzetet tekintve a valós ered­mények elismerése mellett a téma be­vezető referátuma problémákat is megfogalmazott: „...A fiatalok jelen­tős része nehéz körülmények között kezd hozzá az önálló élethez... A fiatal értelmiségiek pályakezdését a tartósan alacsony kezdő fizetések te­szik nehézzé ... Az elhelyezkedés nem mindig a tudás és az emberi tulaj­donságok, hanem olykor-olykor pro­tekció alapján történik." A felsorolt nehézségek megoldásá­ra a Központi Bizottság ülésén fontos javaslatok, határozatok születtek. Természetesen a pályakezdésnél szá­molni kell azzal is, hogy néhány fia­tal alaptalan illúziókat is táplál a rea­litások helyett, és ebből csalódás is következhet, amelynek a pályakezdő fiatal is okozója lehet. Az is reális probléma, hogy az iskolában tanultak és a mindennapi valóság nem min­denkor fedik egymást teljes egészé­ben. A törvény szellemében az 1971. jú­nius 1-én bevezetett besorolási és alapbér-rendszer fokozottan figyelem­be veszi a pályakezdők szakképzettsé­gét. A kezdő szakmunkások bére mi­nimum 1300—1540 forint, amely a tel­jesítménytől és a munkakörülmények­től függően 3000 forintig növekedhet. Középfokú szakmai képzettség esetén 1300—2200 forint határok között vál­tozhat a bér az első három évben. A felsőfokú szakemberek 1600—3000 fo­rint kezdő fizetést kapnak. A gyakor­lattól és a végzett munkától függően, elég nagy a differenciálási lehetőség a munkaviszony első három évében. Valamennyien emlékezünk arra, hogy egy évvel ezelőtt pedagógusok és egészségügyi dolgozók fizetésrendezé­sénél pályakezdők bérének az átlagnál nagyobb arányú emelésére került sor. Megállapíthatjuk, hogy a párt fjúság­politikája szellemében az állami szer­vek, tömegszervezetek, vállalatok, in­tézmények mind körültekintőbben foglalkoznak a pályakezdők indulásá­nak anyagi, egzisztenciális feltételei­vel. Ez utóbbival kapcsolatban kétségkí­vül kulcskérdés a lakás. Megyénkben is távoli feladat még a lakáskérdés teljes megoldása. Most azt tehetjük, hogy minél több lakás felépítését se­gítjük elő, és az illetékes állami szer­vek gondoskodnak a fiatalok megfe­lelő arányban történő lakáshoz jutta­tásáról. Az érvényes rendelkezések szerint a felépült lakások 20 százalé­kát a fiatal — 35 év alatti — házasok részére kell kiutalni. Megyénkben a gyakorlat meghaladja a kötelező elő­írást. Szegeden 1970-ben az összes ki­utalt lakás 33 százalékát, 1971-ben 47 százalékát kapták fiatal házasok. S az igények kielégítése nemcsak szándék, központi akarat, de realitások kérdése is. Ezért is kell üdvözölni azokat a vállalati, in­tézeti erőfeszítéseket, amelyek célja a fiatalok lakáskérdésének megoldását elősegíteni (KISZ-lakásépítési akció, a Hódmezővásárhelyi Divatkötöttáru Gyár erőfeszítései stb.). Az egyéni ta­karékosság, a munkahely mellett a család közös erőfeszítése természete­sen nem nélkülözhető e kérdés meg­oldásában sem. A munkahely sokat tehet a lakásprobléma átmeneti meg­oldásai keresésének érdekében is. A munkásszállás mellett az orvosszállás (Szentes), nővérszállás sem ismeret­len fogalom már megyénkben. Az OTP több erőfeszítést tesz a fiatalok lakásgondjainak csökkentése érdeké­ben. Olyan erőfeszítések ezek, me­lyeket mindannyiónknak, de különö­sen a pályakezdőknek értékelniök kell. Anyagiakról írtunk eddig, pedig a pályakezdés ennél jóval több — szak­mai és közéleti munka, állandó önkép­zés, tanulás, harc a középszerűség ve­szélye ellen. Mindezt döntően megha­tározza a társadalmi rendszer, amely­ben élünk, alkotunk, amelyet építünk, valamint a tudomány és technika ro­hamos változása, amelynek előszele már itt van, de valószínűen viharos jelentkezése sem sokáig várat magára. A pályakezdőktől éppen ezért a tár­sadalom különböző kollektívái részé­ről mindenekelőtt aktív politikai el­kötelezettséget várunk a szocializmus építésének naponta növekvő követel­ményeket támasztó munkájában. Rész­vállalást a szocializmus teljes felépíté­sében és a szocialista világforradalom győzelmének előrevitelében. Aktív fe­lelősségvállalást nemcsak önmagáért, de a közösségért is. Társadalmunk lényegéből fakad a közösségért érzett felelősség, mint alapvető emberi értékmérő állandó iz­mosodása. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a pályakezdő már első lépései­nél érezze a közösség semmivel sem pótolható és nem nélkülözhető táma­szát, erejét, követelményét. Hiszen a legjobban felikészült, nagy ambícióval rendelkező, egzisztenciálisan a legjobb körülmények között induló pályakezdő is szükségszerűen kisiklik, ha a kö­zösség nem fogadja be, vagy ő nem akar hozzájuk tartozni. Mert e kér­dés mindenképpen kétoldalú. Érthe­tően ellenszenvvel fogadja a kollektí­va azt a pályakezdőt, aki azt hiszi magáról, hogy megjelenése legalább­is „történelmi határkő" az üzem, in­tézmény életében A művelt emberre jellemző szerénység a pályaindulás­nál is kötelező. De ugyanígy kötelező a kollektíva számára az együttmun­kálkodás szándékával érkező „idegen" munkatárshoz méltó fogadása is. Aki „zöldfülűnek, tejfeles szájúnak" tart­ja az érkező ifjút, gondoljon arra, ho­gyan esett, vagy esett volna neki a hasonló fogadtatás annak idején, vagy mit szólna ahhoz, ha saját gyer­mekét így fogadnák munkahelyén. A pályakezdő fiatalok közösségi életében sajátos szerepet kapnak a tömegszervezetek, különös tekintettel a KISZ-re. A KISZ ez irányú mun­kájának eredményei nem vitathatók, mégis elgondolkoztató, hogy egyik­másik üzemben — cipőgyár, gumi­gyár, kábelgyár, konzervgyár — alig tömörítik soraikba az ott dolgozó fia- • talok 20—25 százalékát. A legutóbbi párt-, tanácsi, szakszervezeti válasz­tások során nőtt a fiatalok arányszá­ma e szervek különböző testületei­ben. A szegedi városi tanácsnál a fia­talok arányszáma 3 százalékról 16 százalékra nőtt, a szegedi üzemek szakszervezeti vezetőségében 3 és fél százalékról 26,9 százalékra. Megyénk­ben a népfrontbizottságokban dolgo­zó 30 év alattiak számaránya a leg­utóbbi választásokon 10 százalékról 19,7 százalékra növekedett. Az adatok jól mutatják a pórt ifjúságpolitikája alapján kialakuló pozitív szemlélet­változást. Jelzik, hogy a pályakezdők­re számítanak a különböző társadal­mi közösségek, és legjobbjaikat né­hány év múlva vezetőkké választá­sukkal is megtisztelik. Ehhez termé­szetesen az is szükséges, hogy a fia­talok ideológiai képzettségben és a társadalmi politikai gyakorlatban egyaránt továbbfejlesszék azt, amit az iskolában elsajátítottak. A mai pályakezdők a tudományos­technikai forradalom szakem­berei lesznek, s ebből adódóan — bár iskoláikat befejezik — nem szűnhetnek meg tanulónak maradni. Az ismeretek gyors ütemű növekedése és elavulása, az ismeretek felfedezése és gyakorlati alkalmazása közötti idő lecsökkenése, mind olyan tényezők, amelyek a legjobb iskolai felkészü­lés mellett is állandó önképzésre kényszerítenek. Eredményeinkre épít­ve, sokat kell még munkálkodnunk annak érdekében, hogy a fiatal szak­emberek felkészítése megfeleljen a mai és holnapi követelményeknek, ahogyan ezt Központi Bizottságunk legutóbbi ülésének az állami oktatás rendszerével foglalkozó dokumentuma is megfogalmazta. Meg kell még ta­nulnunk a társadalmi, tudományos, technikai forradalom feltételei között a tegnap ismeretével ma, a holnap számára is konvertibilis felkészítést adni. E nagy feladat megoldása so­rán — figyelembe véve a pályakezdők véleményét is — ki kell alakítanunk a dinamikus, cselekvőképes, szakmai, ideológiai, közéleti gondolkodás erős törzsét a pályakezdőikben, amelyre tá­maszkodva azután megindulhatnak a permanens tanulás, a gyorsan válto­zó, növekvő tennivalókkal való folya­matos lépéstartás útján. Annak érdekében, hogy a felkészí­tő intézmények a holnapi követelmé­nyeknek mind jobban megfelelve ala­kítsák ki oktató-nevelő munkájuk gerincét, a mainál jobban kellene is­merniök végzett szakembereik vú'- • ményét a tanultakról. Tudomásul kell vennünk, hogy a szakember pálya­indulásának első éveiért önmagán és a fogadó intézményen kívül a kibo­csátó intézmény is felelős. Ugyanak­kor még csak kezdeti lépések van­nak a kibocsátó intézmények részéről annak érdekében, hogy munkájuk ha­tékonyságát ilyen összefüggésben is vizsgálják. A szakemberek továbbképzésének kerete kialakulóban van. Ismeretes, hogy kormányhatározat intézkedik a szakmunkások továbbképzésének fel­adatairól, és rendeletek szabályozzák a diplomások továbbképzését is. A diplomások számára a felsőoktatási intézmények, tudományos bázisok je­lenléte megyénkben olyan körülmény, amellyel jól keli élniök. Megyei pártiskolánk a marxista—leninista ideológiai képzés és továbbképzés fontos bázisa. De a szakmai tovább­képzésnek számos más szervezeti ke­rete is van a pályakezdők számára: a szakma ifjú mestere, az újítómozga­lom, a fiatal műszakiak, közgazdá­szok tanácsai, a KISZ-munka fontos szakmai és egyben mozgalmi terü­letei is. A lépéstartás tartalmát, szervezeti kereteit lehet és kell is változtatni, fejleszteni. A legdöntőbb az, hogy a pályakezdő számára az aktív ideoló­giai, szakmai ismeretek állandó szin­ten tartásának igénye belső erkölcsi életvitellé váljék. N em könnyű, nem problémamen­tes, de összegében jó ma pá­lyakezdőnek lenni. A tudomá­nyos-technikai forradalom feltételei között dinamikusan fejlődő szocia­lista társadalmunk kezdő szakembere számára sok olyan apró forradalmi feladat vár megoldásra, amelyek kö­zül egy sem maradhat el a nagy for­radalmi feladat, a szocializmus teljes felépítése, majd a kommunizmus épí­tésének eredményes előrehaladása ér­dekében. A marxizmus—leninizmus hegemóniájának erősítése, a szocialis­ta társadalmi demokrácia kibontako­zása, a szocialista közösségi erkölcs izmosodása, a növekvő szakmai fel­adatok elsajátítása, a szabad idő okos eltöltése, a szocialista családerkölcs erősítése mind olyan területei min­dennapjainknak, amelyek megadják a szép és értelmes élet tartalmát, Kere­tét. Mindannyiónkon, de elsősorban pályakezdőkön múlik, hogy életük mennyire lesz szép és értelmes. A társadalom ezt elősegíti, mert bízik bennük, de követel tőlük, mert tisz­teli őket. KONCZ JÁNOS J

Next

/
Oldalképek
Tartalom