Délmagyarország, 1972. augusztus (62. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-16 / 192. szám

I VASÁRNAP, 1972. AUGUSZTUS 99. Ifjú Gárda szemle Az idén Fejér megye a színhelye az Ifjú Gárda országos szemléjének. A 19 megye és Budapest összesen 22 Ifjú Gárda szakasza — 550 fiatal — hétfőn érkezett a Velencei-tó partjára. A fiatalok kedden a megye üzemeivel és termelőszövetkezeteivel ismerkedtek, majd délután Dunaújvárosban, a Vasmű úton rendezték meg a III. országos szemle megnyitóját. Az ifjúgárdisták felsorakozása után dr. Tóth Gyula, az Ifjú Gárda országos parancsnoka jelentést tett Kutika Károly vezérőrnagynak, az Ifjú Gárda Országos Tanácsa elnökének, aki a jelentés után engedélyt adott a díszszemlére. Az Ifjú Gárda szervezet jelentőségéről, fejlődéséről és feladatairól Borbély Gábor, a KISZ Központi Bizottságának titkára beszélt a díszszemlén. Az ország 22 legjobb Ifjú Gárda szakasza ezután látványos alaki gyakorlatokkal és menetdalversennyel bizonyította szervezettségét. Napirenden a dolgozó nők helyzetének könnyítése Tervek, célok a textiliparban Nemrégiben látott napvilágot a Könnyűipari Értesítőben a minisztérium iparfejlesztési és közgazdasági főosztályának közös közleménye, amely az éjszakai műszakok munkakörülményeinek javítását célzó vállalati tervek készítéséhez kíván segítséget nyújtani. E sokakat érdeklő témáról aKönynyűipari Minisztériumban elmondották: a nők helyzetének javításáról szóló kormányhatározat szellemében kerül * sor a munkahelyekig lebontott távlati vállalati tervek kidolgozására. den az éjszakai műszak megszüntetése, s ezért kell keresni a lehetőséget, hogy a meglevő körülmények javí tásával könnyíthessenek i dolgozók helyzetén. Az éjszakai műszakra több okból is szükség van. a textilipar jelenlegi munkáslétszáma nem teszi lehetővé megszüntetését, megköveteli a három műszakot. Ez egyébként nemcsak nálunk, Magyarországon van így, hanem szerte Európában. Elmondották a minisztériumban, hogy azokon a A textiliparban jelenleg helyeken, ahol erre megvolmintegy 112 ezren dolgoz- t£k a feltételeki a dolgozóknak, s a munkáslétszám 50— , .... 55 százalékát foglalkoztatják kal egyetertesben csokkenhárom műszakban, tehát éj- tették az éjszakai műszakba szakánként hozzávetőlegesen vontak számát Javasolják, 18 ezren szőnek, fonnak az hogy a üzemekben. Mint ahogy az között illetékesek hangsúlyozták még koránt sincs napirenRendelet az Állami Biztosító tevékenységéről rÁ biztosítási tevékenység- A rendelet külön mellékről szóló kormányrendelet letben ismerteti az Állami alapján a pénzügyminiszter Biztosítón kívül hazánkban az érdekelt miniszterekkel működő biztosítási egyesüleegyetértésben rendeletet teket, amelyek felügyeletét a adott ki az Állami Biztosi- jogszabály ugyancsak a tóról. pénzügyminiszter hatásköréA Magyar Közlönyben be utalta. A miniszter gonmegjelent rendelet részlete- doskodik a jogtalan biztosén meghatározza az Állami Biztosító feladatait A biztosítás célja: társadalmi összefogással csökkenteni a különféle károk anyagi következményeit. Az intézet gondoskodik egyebek között az állami, a társadalmi, a szövetkezeti szervek vagyonbiztosításáról, az állampolgárok vagyon- és személybiztosításáról, s a nemzetközi biztosítással összefüggő megállapodásokról. A Biztosító ezenkívül, együttműködve a hasonló feladattal megbízott állami és társadalmi szervekkel, felvilágosító és tájékoztató tevékenységet fejt ki a károk megelőzéséért. Az Állami Biztosító helyi szervei felkérésre rendszeresen beszámolnak a tanácsoknak a biztosítás helyzetéről, különféle közérdekű kérdéseiről. sítási tevékenység megszüntetéséről ls. A biztosítással kapcsolatos miniszteri rendelet hatályba lépett (MTI) anyákat. (MTI) vállalatok • egyebek a porártalom, a zajhatás csökkentésével, a jobb munkaidő-beosztással, a háztartási munkát segítő családellátási szolgáltatásokkal, a gyermekintézmények befogadóképességének növelésével stb. törekedjenek az éjszakai műszakban dolgozó nők helyzetének javítására, ahol a lehetőségek adottak, az önként vállalkozókat kell beosztani az éjszakai műszakokba, hogy így mentesíthessék az éjszakai munkát csak szükségből vállaló egyedülálló, illetve a többgyermekes Csongrád megyeiek a Páva-körök országos bemutatóján Szombaton és vasárnap a tésével, valamint a röszkei és Röpülj páva-körök országos a tápéi kört hívták meg a bemutatóját rendezik Buda- bemutatóra. A röszkeiek a pesten, az Erkel Színházban, már többször nagy sikert Megyénkből a Forráskúton aratott Paprikahasító című rendezett megyei döntőn mu- jelenetükkel, a tápéiak pedig tátott művészi teljesítménye kisegyüttesükkel lépnek föl alapján a sandorfalvi citera- az Erkel Színházban vasárzenekart, Budai Sándor, a nap. A műsorról a Magyar Népművészet Mestere veze- Televízió felvételt készít. Bakóékat jól ismerem. Riportot írtam régebben róluk, „Volt egyszer egy brigád" címmel. A DÉLÉP központjában mondták, ha jól dolgozó, príma panelszerelőkkel akarok beszélgetni, keressem meg Bakó Jánosékat. A tarjáni városnegyed víztornya mellett raktak össze egy ötszintes lakóházat. Gyorsan és kiválóan végezték munkájukat. A napokban más kép fogadott. Azóta legalább tíz lakóház elkészült a víztorony város felőli oldalánál. Felkapaszkodók az 517-es jelű épület tetejére, ahol a födém befejező munkáit végzik. Keresem a Bakó-brigádot. — Ez lenne az — mondja Molnár János —, de hogy pontosabb legyek, már nem Bakó-brigád. Bakó Jánost elhelyezték innen, az 511-esnél befejező kőművesmunkát végez. — Miért helyezték el? — Harcolt a pénzünkért, az volt a legnagyobb baj — mondja Horgosi Sándor brigádtag. Mellettem áll a vállalat szakszervezeti bizottságának munkatársa, aki viszszakérdez a bérezéssel kapcsolatban. Molnár János válaszol: — Előbb például úgy volt, hogy egy emelés 53 forint, később csak 51 forint lett belőle. Az állásidőt eddig 1 órán túl megfizették, jelenleg csak 3 órás állás utáni időt fizetnek ki. Mi sehogysem tartjuk ezt igazságosnak. Ha a panelszerelők állásra kényszerülnek, az az esetek többségében nem rajtuk múlik. Mi ha feljövünk az épületre, dolgozni akarunk megállás nélkül, hiszen abban lenne a pénz. Igazam van? — néz rám is, meg a szakség szocialista és haladó gondolkodású elemei újabb jelentős politikai erőforráshoz jutottak. Végső soron: egy községi, vagy üzemi pártbizottság megalakulása ugyanúgy társadalmi életünk fejlődésének egy összetett mutatója, mint az anyagi vagy szellemi élet bármely más lényeges eredménye. A pártélet demokratizmusának gyakorlásában is érdekes újszerűséget láthattunk például Fábiánsebestyénben, ahogyan az új pártbizottság titkárát megválasztották. A dolog lényege abban van, hogy a járási pártbizottság nem helyből, hanem Szentes városából javasolt egy elvtársat a községi pártbizottság titkárának megválasztani. A község kommunistái politikai érettségét mutatta, hogy szívesen fogadtak maguk közé vezetőnek egy nem „bennszülött" lakost. Ezt azért tartjuk fontosnak megjegyezni, mert olykor^ tapasztalhatjuk, hogy egyes közösségek nem szívesen választanak meg „idegen" embert vezetőnek. A pártdemokrácía gyakorlásának újszerűségét a választás előtti ajánlásban láthattuk. Az történt, hogy a Szentes járási pártbizottság javaslatára a választást megelőző napokban összehívták a község pártalapszervezeteinek vezetőségét és a pártbizalmiakat — mintegy 40 elvtársat —, akiknek bemutatták a pártbizottság titkárának ajánlott Mészáros Sándor elvtársat. Ezen az összejövetelen a pártaktivisták megismerhették az ajánlottat, kérdéseket tehettek fel. Ezt a „fábiáni" gyakorlatot a Szervezeti Szabályzat egyetlen pontja sem írja elő. Mégis figyelemre és helyeslésre méltó, mert módot adtak a párttagságnak a jelölt előzetes megismerésére. A két ellenszavazat azt is jelzi, hogy — egyet nem értés esetén — sokkal többen is szavazhattak volna a Szentesről odavitt elvtárs ellen. Akar meg se válasszák. De erről szó sem volt. Ennek oka éppen a megoldás újszerűségében található. A KÖZSÉG KOMMUNISTÁI megértették, hogy a párt politikáját mindenütt egyformán lehet és kell képviselni, hogy egy pártszerv vezetésére alkalmas ember éppen úgy képes politikai munkát végezni Szentes, mint Fábiánsebestyén érdekeiért, jövőjéért. Nemcsak a pártbizottságot hozták létre újszerűen, a pártdemokrácia sajátságos gazdagításával, hanem maga a demokrácia gyakorlásának és érvényesülésének objektív lehetősége is megnövekedett azáltal, hogy a községben két új tanácskozási és döntési fórum jött létre: a végrehajtó bizottság és a pártbizottság. Vannak, akik az ilyen vagy más hasonló eseményekről úgy vélekednek, hogy minden szerv beiktatása meghosszabbítja az ügyek útját, lassítja a folyamatokat, következésként: nem érdemes. Bizonyos, hogyha egy nagy horderejű, a község vagy a tsz jelenét, jövőjét érintő kérdést még két újabb fórumon kell megtárgyalni — ez folyamatlassító. De könnyű megtanulni milyen sokat ér az, ha egy tervhez vagy célhoz újabb és újabb emberek emelik fel egyetértéssel kezüket, méghozzá a község politikailag legaktívabb elemei közül, akik nemcsak megszavazói, de megvalósítói is a döntéseknek. A PARTDEMOKRACIA állapota, fejlődése vagy megmerevedése önmagában is fontos tényező, hiszen ennek függvényében alakul — jól, rosszul — más szervek és az állami élet demokratizmusa. Ha a párton belüli alkotmányosság szívesen kiegészül új elemekkel, ha csak visszafelé állit gátakat, de előre nem — ez egyfajta biztosítéka a szocialista demokrácia elmélete és gyakorlata további gazdagodásának. Íme, egy rövid hírhez fűzött néhány gondolat. A lapok mindennap tele vannak rövid hírekkel. Dr. Ágoston József szervezeti vezetőre is. Egyértelmű a véleményünk, bólintunk szavaira. Újból Bakó felől érdeklődöm. — Elfajult a helyzet a brigádvezetőnk és az építkezés vezetői között. Ezért is kellett Bakónak máshová mennie. — Bakó kitűnő munkaerő volt, igaz? — Igaz — mondják egyszerre többen is. — Akkor véleményem szerint a vállalatnak itt, a panelek szerelésénél érne legtöbbet a munkája. Önök hogyan vélekednek erről. — Ez is igaz — mondják. Megkerestem Bakó Jánost is. Az 511-es épület külső falainál javítgatott. Olyan munkát végzett, amelyet ipari tanulók, vagy öreg, megfáradt kőművesek is nyugodtan és jól el tudnának végezni. Bakó arca közömbösséget mutatott, de alighanem erőfeszítésbe került neki ezt az állapotot fenntartani. Az „álarc" mögött más motoszkálhatott. Talán olyasféle érzés, mint amikor a repülőgépek kitűnő pilótáit traktorra ültetik, hogy vezessen. Lényegében mind a kettő vezetés. Kérdésemre mondja: — Jöttem volna már onnan magamtól is, de végül az építés vezetői helyeztek el ide —, látszik az arcán, hogy nem szívesen van itt. Beszél a keresetekről meg a levonásokról. Ugyanazt mondja, amit előbb a brigád tagjai mondtak. Sokkal többet elvégeznek, több lakást összeszerelnek, mint tavaly, de a fizetés nem emelkedett, sőt mérséklődött nálunk. A munka is nehezebb lett. Sok a minőségi levonás, amiért nem minden esetben a szerelőket terheli a felelősség. — Visszamenne, ha elsimulnának a nézeteltérések? — kérdem. — Igen. Megszoktam és megszerettem a panelszerelést. Más helyen, más hangulat fogad. Hosszú neve van a munkahelynek: a tarjáni építkezés 429-es számú szerelő üzemegysége. Víz- és gázszerelők, valamint központifűtés-szerelők tartoznak ide. A szerelőipar főnöke Las-Torres László, akinek ősei Spanyolhonból telepedtek meg a mi hazánkban. Agilis férfi ,benyomását kelti, s bemutatja munkatársát, az alig 22 éves Paszt Gábor gépésztechnikust. Szép elhatározásról számolnak be: — Az itt dolgozó fiatal szakmunkások elhatározták, hogy bekapcsolódnak a szocialista munkaversenybe 'és brigádokat alakítanak. Két brigád már létezik, s méltó felajánlást is tettek. Mészáros István vízvezeték-szerelő brigádja volt az első fecske. Mind fiatalok, nemrégiben fejezték be tanulmányaikat a szakmunkásképző intézetben. A brigád tagjai: Bodonyi Sándor, Szigeti István, Vincze Sándor, Béres Sándor és rendes brigádtag a technikus is, Paszt Gábor. Hogy mennyire fiatalemberek alakították meg a brigádot, jellemző, hogy a patronusuk 22 esztendejével a legidősebb közöttük. De lássuk a felajánlást. — Az ifjúsági brigád elvállalta, hogy a tarjáni óvodában, ha bármikor meghibásodik a víz-, vagy a gázvezeték, ők társadalmi munliúban kijavítják. Anyagot természetesen nem tudnak adni, de ez is igen nagy segítség és szinte példa nélküli felajánlás — mondja LasTorres László. Valóban szép elhatározása fiatal szakemberektől, s bizony nekem azonnal az jutott eszembe, hogy sokan mily rossz véleménnyel vannak az ifjakról, pláne ha még a hajuk is hosszú és loboncos. A munkahelyi vezetők maguk is elégedettek a fiatalemberekkel, dicsérik törekvéseiket. Vincze gimnáziumba iratkozott, Szigeti most készül szakmunkásvizsgára. Az egész kollektíva elhatározta, hogy részt vesznek a „Szakma ifjú mestere" címért folyó versenyben is, meg akarják mutatni, értik mesterségüket. Melyiket vajon? Hiszen programjukban szerepel, hogy felvesznek még egy szakmát, a rokonágak közül, a központifűtés-szerelői ismeretekből is szakvizsgára készülnek majd. IGYEKEZET A másik ifjúsági brigádot „öregeknek" becézik, mivel az átlagéletkor majdnem eléri a 25 esztendőt. Az ő patronusuk Gróf András vezető szerelő. Az ő soraikban is találni olyanokat, akik továbbtanulnak, és a vállalásuk majdnem megegyezik Mészárosékéval. A Tóth Béla által vezetett brigád azt ajánlotta fel, hogy a tarjáni bölcsődében javítanak ki minden vízvezetékkel előforduló hibát S most van alakulóban Bálint Árpád központifűtésszerelő brigádja, az előzetes tervek szerint csatlakoznak Tóthék vállalásához a maguk szakmájukban. Ha baj lesz a bölcsőde központi fűtésével, Bálinték megjavítják társadalmi munkával. Ugyancsak erre az útra akarnak lépni Csukonyi Ferencék is, ők szintén központifűtésszerelők. Mondom a szerelőipar vezetőjének, hogy ilyen fiatalokkal könnyű együtt dol gozni. Bólint a fejével, hog) semmi panaszra nincs oka. Akik fiatalok most itt var nak, örömmel és nagy igyi kezettel indultak az életbe Tetteik nagy elismerést vá! tottak ki vezetőik előtt r de alighanem a tarjáni gyeimekintézmények vezetői és kicsiny lakói között is. Gazdagh István