Délmagyarország, 1972. augusztus (62. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-15 / 191. szám

I VASÁRNAP, 1972. AUGUSZTUS 93. SZEGEDI ÜNNEPI HETEK A Szegedi Ünnepi Hetek mai programja Korszerű mezőgazdaság és élelmiszeripar 1972. őszibarack-, bor- és virágkiállítás, vadászati kiállítás a Marx téren. XIII. Szegcdi Nyári Tárlat a Horváth Mihály utcai képtárban. Samu Katalin szabadtéri szoborkiállítása a Tanácsköztársaság úti sétányon. Fotóklub 8. Szegedi Szalonja a Bartók Béla Művelődési Központban. Kör '68 alkotócsoportjának fotókiállítása a Sajtóház művészkluhjában. Lechner Lajos-emlékkiállítás a Móra Ferenc Múzeum kupolacsarnokában. Elő szegedi képzőművészet címmel a Móra Ferenc Múzcmu kiállítása a Szegedi Galéria termében. A szegedi könyv a nemzetközi könyvévben címmel a Somogyi-könyvtár könyvritkaságainak bemutatója az olvasóteremben. Képzőművészet a színpadon cfmű kiállítás az újszegedi November 7. Művelődési Központban. Magyar pénzek 1000-től 1972-lg címmel a Szegedi Gyűjtőklub kiállítása a Juhász Gyula Művelődési Központban. Szeged környéki népélet című kiállítás a tápéi művelődési házban. Megéri-e ? Nem egyszer hallunk vállalati panaszt arról, hogy nem tudják kellően kihasználni a rendelkezésre álló gépeket, berendezéseket. Hallottunk már szakemberpanaszt arról is; ők, ugyebár, készek a munkára, termelnének is, deháta munkavédelem nem engedi, hogy tegyék a dolgukat. Hivatkoztak ilyen akadályra építkezéseken, ahol szabálytalanul üzemeltették a felvonót. És olyan üzemekben, ahol a termelés feltételeit ügyem valóban megteremtették, de a munkavédelmi előírásoknak, a szociális ellátottság elemi szabályainak nem tettek eleget. Iyenkor aztán fölvetődik a kérdés: vajon nem inkább saját magukat kellene-e hibáztatniok? Levonni a megfelelő konzekvenciákat, gyors intézkedésekkel gyakorolni önkritikát? S egyáltalán: nem kellene-e sürgősen változtatni azon a szemléleten, amely csak utolsó sorban gondol az ember egészségét, épségét óvó, fontos előírásokra?! A szemléletváltoztatás igényét jól érzékelteti egy adat — Csongrád megyében 1972 első hat hónapjában feltűnően sokszor kellett gépek, üzemek, munkahelyek működésének megálljt parancsolni. A Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa munkavédelmi bizottságának felügyelői 38 esetben, a társadalmi munkavédelmi felügyelők pedig 16 alkalommal voltak kénytelenek kimondani a tiltó szót. öszszesen tehát 54. esetben állt — hosszabb-rövidebb ideig — a munka, mert a felelőtlenség baleseti veszélyeit csak ilyen módon tudták megelőzni, elhárítani. A több mint félszáz felfüggesztés feltűnően nagy szám. És kapcsolódik a kérdés: megéri-e? S a kérdés azoknak szól, akik a maguk munkahelyén felelős vezetőként nem teszik meg a szükséges intézkedéseket s kiteszik a kollektívát annak a károsodásnak, amit például egy gép leállítása okoz. A dolgozó ember egészségének védelme egyre fontosabb feladat, ugyanakkor egyre sokrétűbb is. A gyors ütemű műszaki fejlődés, az űj meg új berendezések, technológiák alkalmazása űj veszélyeket is hordoz, ezeket csak alapos, következetes megelőző munkával lehet kivédeni. S mivel természetes, hogy az SZMT munkavédelmi apparátusa — mint a fentiekből ls kitetszik — nem tett és nem is fog engedményeket tenni, a vállalatok vezetői csak egy tanulságot vonhatnak le a fenti adatokból: nem éri meg elhanyagolni a szabályokat, előírásokat, mert az ellenőrzés nem ismeri a tréfát, ezekben a dolgokban a humánum szigora domináL S. M. Két kisfiú ül a nézőtér első soraiban a Hunyadi próbáján. Izgatottan konferálják egymásnak a színpadon történő eseményeket. Az ifjú Mátyást alakító Várnai Edit (Erkel ugyanis ezt a szólamot alt hangra írta) odamegy Szilágyi Erzsébethez, azaz az anyját alakító Ágay Karolához, és kezet csókol neki. Mire az egyik kisfiú megkérdezi a másikat... — Az a nő miért csókol kezet a másik nőnek? — Professzori fölénnyel szólal meg a kérdezett: — Te buta, az nem nő, az a Mátyás király, x Csemer Géza Történetek o térről Félix László rendezői elképzelése szerint a Cigánybáró harmadik felvonásában Barinkay lovon érkezik Bécsbe. Hanem a 16 már a lovászfiú kezében ficánkolni kezdett, pedig Palcsó még csak készülődött a nyeregbe. Vártuk, hogy csillapodjon, de bizony az továbbra is ágaskodott, szllajkodott. Egyszer aztán megszólalt Palcsó, a rendezőhöz Intézve szavait: — Lacikám, vagy én, vagy a 16, mert ez egyszerre nem megy. Ha egy mód van rá, az idén szeretném elkerülni a combnyaktörést. Mint Ismeretes, tavaly nyáron Palcsó Sándor éppen Szegedről Pestre utaztával sajnálatos módon balesetet szenvedett, s ezért fél évig kénytelen volt lemondani a szereplésekről. * Ez az én színpadom! Szegediek szatirikus műsora a rádióban Kedves, szellemes, mulatságos műsort hallottunk vasárnap kora délelőtt a rádióban Szegedről, pontosabban a szegedi színházról. A műsor a vidéki, illetőleg ahogyan a rádiósok megfogalmazták, „nem-budapesti" színházak vetélkedőjén hangzott el — a budapesti Fészek Klubban. Ez az én színpadon! címmel. Elmélkedhetnénk, miért éppen a Fészekben kellett ezt a műsort megrendezni, miért nem valahol vidéken — pardon: „nem-Budapesten" — dehát ebben nyilván praktikus technikai okok játszottak közre. Így nem tehetünk mást: a stílus — sőt „szellemtörésen" szemet kell hunynunk. Annál inkább, mert a műsor pompás mulatság volt, nemcsak a szegedieknek. Mert hogy mi szegediek szívesen vettük annak az immár tíz éve tartó hercehurcának a kifigurázását, ami a színház eddig teljesen eredménytelen rekonstrukcióját kíséri, természetes. Hogy a „nem-szegediek" pontosan értették-e miről van szó, értették-e a szellemes áttételeket, nem tudjuk. Minden részletet biztosan nem láttak olyan világosan mint mi, de a lényeg azért nyilván nem maradt előttük homályban. A műsor írói jórészt budapestiek voltak, a helyiek közül Rapp Zoltán egy írással, Petrl Ferenc néggyel szerepelt. Sajnáljuk, hogy Kulka Eszternek, a szerkesztő munkatársának, aki az anyagot összegyűjtötte, nem sikerült több helyi szerzőt felsorakoztatnia. Mindenekelőtt Mocsár Gábor távolmaradását sajnáljuk: a kitűnő szatirikus és gyakorló drámaíró biztosan tudott volna érdekeset mondani a szegedi színház közállapotairól. A műsort Kovács János konferálta, és Konter László, Tolnai Miklós, Mentes József, Déry Mária, Márláss József, Décsy Györgyi működött közre benne. A szegedi színház nagy létszámához képest viszonylag kevesen. Régi magyar pénzek kiállítása Meglepően sokan voltak kíváncsiak arra a kiállításra, amelyet a régi pénzek szegedi gyűjtői rendeztek vasárnap délelőtt a Juhász Gyula Művelődési Házban. Még miskolciak, budapestiek, debreceniek, kecskemétiek és félegyháziak is részt vettek a megnyitón, amelyen a kétesztendős klub 108 tagjának képviseletében Fekete Jenő tanár, a vezetőség tagja ismertette a bemutató anyagát. A kiállításon, amely egyébként a klub harmadik kiállítása, kereken 800 magyar pénzt mutatnak be I. István korától napjainkig. A történelem 54 magyar királyt tart számon, s mindegyikük szerepel egy vagy több érmével vagy papírpénzzel. Ezek a papírpénzek a kívülálló számára talán a legérdekesebbek. Közöttük vannak például az úgynevezett . „hadifogoly-pénzek", amelyek egy-egy magyarországi táborban voltak érvényesek és használatosak, az első világháború idején, továbbá a különböző, Szegeden nyomott városi és „intézményi" pénzek, mint például a „színházi dollár". A kiállítás megnyitása után a résztvevők meghallgatták dr. Gedal Istvánnak, a Nemzeti Múzeum éremtára munkatársának érdekes előadását L István király pénzeiről. Túljutottunk a szegedi szabadtéri félidején. Már csak egy bemutató van hátra, a lengyel Slask-é, s lassan elbúcsúznak Szegedtől a művészek. Shakespeare Rómeó és Júlia című tragédiájának augusztus 19-én, szombaton lesz az utolsó előadása, és a népszerű daljáték, a Cigánybáró művészei holnap, szerdán búcsúznak a dóm előtti színpadtól és a szegedi közönségtől. Képünkön: jelenet a daljáték szabadtéri előadásának első felvonásából Frissek a virágok Látogatott a mezőgazdasági kiállítás A rekkenő hőség és a mindig csöndesebbnek ígérkező hétkezdő nap ellenére tegnap, hétfőn sokan keresték föl a nagyszabású mezőgazdasági kiállítást. A látogatók kritikus érdeklődéssel figyelték, meg tudják-e őrizni a meleg pavilonok forró levegőjében a virágok és a kirakott termények frisseségét. örömmel állapíthatták meg, hogy egyiket sem fenyegeti hervadás veszélye, illetve gondosan kicserélnek mindent, ami kókadozni kezd a melegben. Éppen e természet adta szempont vezetett bennünket a külföldiek kiállításához is. A főkaputól jobbra Temesvár virágból kirakott címere és közvet'en környezete a román parképítők városszépítő munkájáról ad képet. A különdijjal jutalmazott Temesvári Virágkertészet vendégkönyvéből a legfrissebb beírást olvastuk: „Nagyon szép", de semmit nem hervadt az első oldal sorainak hitele sem: „csodálatosan szép". Sajnálhatjuk, hogy ez a vállalat utolsó napját töltötte a vásárban. Két holland cég szintén különdíjat nyert bemutatója szintúgy felveti a távolságból adódó problémákat, mint a romániai, egyelőre a hűtött raktárak feledtetik az aggodalmakat. Rózsáik — aprók és nagyok — és szegfűváltozatokból kötött csokraik ízelítőt adnak a híres virágtermelő ország díszelj bői. ( Városunk két kertészete, a I Városgazdálkodási Vállalaté és a Felszabadulás Tsz-é ilyen környezetben ls „kihúzhatja" magát. A vágott és cserepes virágok — a Városgazdálkodási Vállalat szépen kötött, színeivel is frtsseséget sugárzó csokrai vonzzák legjobban a tekintetet — és a velük szemben látható Vetőmag Vállalat szép kirakata egyaránt bizonyítja, hogy a virág idén is rangjához méltó helyet kapott a mezőgazdasági kiállításon. • A szakmai napok keretében tegnap délelőtt a Bajai Sütőipari Vállalat rendezett szakemberek és érdeklődők részvételével tájékoztatót. Az érdeklődést jelzi, hogy számos szerződést kötöttek a kereskedelmi vállalatok a sütőipar termékeire. f Samogyl Károlyné felvétele Melegben is őrzik frissesé gűket a kiállítás termékei Dr. Orbán László o szabadtérin Vasárnap este ideális „szabadtéri időben" tartották a dóm előtti színpadon Shakespeare Rómeó és Júlia című drámájának második előadását. Az előadást megtekintette dr. Orbán László, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a művelődésügyi miniszter első helyettese, és dr. Nagy Miklós, az MSZMP KB tudományos közoktatási és kulturális osztályának vezetője ls. Képünkön: dr. Orbán László a szabadtéri színpad nézőterén (baloldalt) Papp Gyulával, a városi tanács elnökhelyettesével, a Fesztivál Intézőbizottság elnökével beszélget Siflis József felvétele Búcsúzik a Cigánybáró