Délmagyarország, 1972. július (62. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-27 / 175. szám

a CSÜTÖRTÖK, 1972. JÜL1US 21. „Lekrám" a kukucska piacon A szegedi anekdotakincsből Csongor Győző gyűjtése A piarista gimná- ta azt, amit el akart Egy másik volt a No, ha ez még- nem ziumban, a 90-es adni, ha ugyan akadt reszelős. 16 fillérért elég, itt van még a evekben, magyar rá vevő... be is mutatta, ho- finum plajbász a ka­nyelwizsgán azt kér- „... Van ezen a gyan kell káposztát, tona fiának... na, dezték az egyik di- kukucska piacon répát, uborkái tor-itt az egész cókmók­áktól, Ládányi Vin- minden, használat- mát, cukrot meg nak negyven fillér az cétől, mik is azok a ból kiment petróle- egyebet ugyanazon ára... ögye fene, rhetorikai közhelyek, umlámpa, menyasz- készülékkel reszelni, ha mögbukott a gyá­A fiú zavarban volt szonyi koszorú, szí- Volt, aki saját szer- ra... nem vót péz a a közhelyek — loci nehagyott viganó, zeményű dalait rek- reklámjára!... communes — tekin- rézmozsár, haldokló lámozta rekedt hang- Már ebből is kitet­tetében, s csak he- Petőfit ábrázoló kép, ján. Volt, aki szeme- SZik hogy a reklám begett. A tanár se- amint vérével rajzol teskocsisoktól vásá- a fontos, anélkül gíteni akart: betűket a segesvári rolta össze a pléhdo- nem megy... A — Tudnál-e fiam mezőre, fületlen por- bozokat, s azokban megszédült magyar egy közhelyet mon- cellán és kicsorbult árulta saját gyártmá- ie is szurkolja ' a dani? színes pohár, amiért nyú cipőkenőcsét, negyven fillért, s Vince gyerek álta- pénzeket szoktak ad- Volt ott folttisztító, boldogan továbbáll, lános hahota köze- ni ** úrfélék és vit- szappanárus meg De mit csináljon a pette azonnal rávág- rinben gyűjtik őket sok egyéb. . célszörű szögény em­ta: osfzeU;'. . . . , Legtöbb szájtátó a bör, akinek nem fut­— A piac' ! , S^atsi'g03 alakjai kalendúriumos em- ja sem plakátra, sem ^.jjim..... ,s voltak ennek a bert vette körül, reklámra ' refvolf Í PÍaCnfk -Ü1\áL\\tSmert érdekeS éS A kukucska piacon píacairél. ^Jtóbtának Sfé^mt 8S£. "" * S? 3 W -W™ számos fajtájáról, ^ern áraikat Egv dÓkaJa! „ „ „ E,g-yH parMcslzmf.. van Volt külön zöldség-, soTány zsidógyerS u- M®**"*3***1 előtte^.Nagy Ktomíf gyümölcs-, apró jó- S-forog a vevők P'fa bácsü Ha ezt a vesz. korul s bamul­„a- ' it. Ji. ? lor°t> 3 vevoK. kaiendariumot mög- ja, mert kocmadza­ptqM-i'ka-, kenyérpfac' gg' bizományba yöszi M»banJ> T' vV-"*1 fÜIé" stb, részben a kis- kapott áruS negyven fillérért ak- hez kötözve egy ve­körúton. meg a tere- _ TiXárom a kor--- ,kaP hozzá réb ugrándozik. Va­kén. Híres volt a harisnyánk pár- egy beiro noteszt, laki megkerdi a to­..makai-piac" a híd- ja^ T^nháreom' ."""ban szo- megbol: nál, de a leghíresebb 3 ReWám áíoré dogelhetl''' na- egy ~ Ml az> bácsi!? a Mars téri zsibpiac, '' — Tüsszkő tüssi- álmoskönyvet hoz- —Mi lögyön? Hát a zsibogó, vagy kő ezerédes! — zá... egy alföldi vő- nem láttya, hogy ahogy Móra Ferenc Küszködünk, küsz-fénykönyvet... egy cslzma? üSftk 8 Jfgénvr "«»»••• egész csomó levélpa- ~ Azt látom- de a emborök eme va- hirdette a volt keres- 7. . , ,, , veréb... gyonmentő vásárát: kedősegéd a tiltott plrt a hozzava10 ku- — A veréb . ? a kukucska piac. Ide árut, a tűzkövet és a pertával... fele rú- Az kéröm — a lek­mindenki kihordhat- szaharint. zsás, fele csicsás!... rám! REPÜLŐVONAT Mindössze egyetlen, 40 mé- A repülővonat sima felüle- vatottak ezt a sebességet teres vagonból áll a jövő tű sínen mozog. Van ugyan csökkenteni, vasúti expressze — a repü- légpárnája, de ennek vas­lővonat —, amely Gennagyij tagsága csupán néhány mii- Matt fnrv Zelkin szovjet konstruktőr liméter. Ezért jóval kisebb o 1 alkotása. Távolból a vonat teliesítménvt icénvei vi. hatalmas ezüst szivarra em- U, ,yt lg?nye1' f ™ A szárnyasvonatok alkal­lékeztet, teste vonalában kis szonylag konnyu a sebesség mazásávai felülvizsgálatra száfnyakkal. hirtelen növelése. Ilyenkor szorul előbb-utóbb a közepes A vonat utastere emeletes, lépnek hatékonyan műkő- és ^s hatósugarú repülőgé­és a repülőgépekhez hasonló- désbe „ szárnvak amelvek pek alkalmazása ^ A léSi" an mindkét szintet több sza- déSbe a szárnyak' közlekedés általános fejlődé­Ionra osztották. A széles ab- nagy sebességnel felhajtó- se egyre nagyobb repülőgé­lakok kitűnő kilátást bizto- erőt keltenek. pek létrehozására irányul, mivel a gépek méretei ará­nyosak üzemeltetésük gazda­ságosságával. A nagyobb mé­retű gépek azonban tekinté­Kis sebesség esetén a szár- lyesebb terjedelmű, a város­nyak hatása csekély, ám tói távolabb épített repülő­ugyanilyen kicsiny a rájuk tereket igényelnek. Emiatt ható ellenállás is. A sebes- gyakran a városközponttól a ség növekedésével erősödik repülőtérig tartó út hosszabb az ellenálló erő, ugyanakkor ideig tart, mint a repülőút, fokozódik a szárnyak hatása A repülővonat viszont be­is. Amikor a vonat sebes- mehet a városba is. Alkal­sége eléri az óránkénti 600 mazása maximum 3 és fél a vonat leenatrvohb elő- kiIométert- a 40 tonnás jár- ezer kilométeres távon ígér­nye aZban a 6ofküomé£ ™ ^tezólagos s"lya a kes- kezik a legkedvezőbbnek. * keny szarnyak aerodinarru- Nem utolso szempont az kus terheléscsökkentő hatá- sem, hogy ez a jármű tel­sára csupán 8 tonna lesz. jesen független az időjárás­Az utóbbi évtizedben a tói. fóldi közlekedési eszközök és Elképzelhető, hogy a ma a repülőgépek sebessége kö- még csak terv formájában Az "újszerű vasúti jármű ^ll^10"^! "gjfs!ze/nűnen ldtez° repülővonat nem is gondolata már a moszkvai - Az ^^ l00" ?ly bosfu ldd r^u]va repülőintézet elvégzése óta 800 ^méteres sebességgel indulhat. (BUDAPRESS­-15 éve - foglalkoztatja száguldó repulovonatok hl- APN) a 38 éves tervezőt. Zelkin — ———ií—muii^——»i • •mwhi aki jelenleg az üssz-szövetsé­gi levelező építőmérnöki egyetem docense — eddig körülbelül 40 találmányt je­lentett be. A repülővonat a légpárna elvén alapszik, de van ezen­kívül egy, a magasvasutaké­hoz hasonló vezetősíne is. A tervező szerint az utóbbira azért van szükség, mert a már meglevő légpárnás te­repjáró — amely mocsara­kon, folyókon és mezőkön is szabadon közlekedik — tö­meges szállítás esetén nem gazdaságos. Ha például a gép útjába kisebb bucka ke­rül, a motornak hirtelen meg kell növelnie teljesítményét, hogy az akadályt legyőzhes­se. Minél vastagabb a lég­párna, annál nagyobb tarta­lekteljesítménnyel kell ren­delkeznie a motornak. Ez viszont — más hátrányok mellett — súlynövekedéshez vezet Légpárnákat először hajókon és gépkocsikon alkalmaztak. A kis teljesítmény miatt azonban a hirtelen sebesség­növekedés problémáját nem sikerült megoldani. . . sítanak. A kényelmes, vál­toztatható helyzetű karos­székek, a támlájukba szerelt fülhallgatók, valamint az utasszalonokban felállított mozivásznak kellemessé, él­vezetessé teszik az utazást. A légpárna elvén alapszik res menetsebesség. Turista­változata emeletenként 90 utas befogadására készült. Az első osztályt ülések he­lyett hálókocsikkal ls ellát­hatják. A szárnyak Gyöngyös-visontai | rr tr vw hoeromu Ősztől teljes kapacitás A lignitnek nemcsak ha- az erőmű teljes tüzelőanyag- Detk község határában alál­zai. de világviszonylatban is igényének lignitből való ki- lomás létesül, amely a 120, rendkívül alacsony fűtőér- elégítés lehetőségét, az ere- illetve 220 kV-os hálozat­téke a szénkezelés a tüzelő- deüleg elképzelt bányászati csatlakozik. A fő tech-. berendezés vonatkozasaban technológia módosításával és ..... , ,„„, egyaránt igen nehéz terve- Ajkról csat- nológlai Rendezések terve­zésénél felhasználták és ér­telemszerűen alkalmazták a Dunamenti Erőműben 1963— 66 téli időszakában szerzett Az építészeti csökkentése érdekében alkal­mázott és a Dunamenti Erő­műben már jól bevált sza zesi feltételeket támasztott. f ^^ Az erőmű és acélbányája, a lakozó kisgépes termelés be­visontai külfejtés üzemét kapcsolásával. A vizsgálatok csaknem órára kell össze- aiapján kitűnt, hogy az erő­hangolni; ezt a követelményt mű részére az eredetileg az erőművi berendezések tervezettnél több lignit biz- üzemviteli tapasztalatokat. A egész soránál figyelembe kel- tosítható; így a rendelkezés- 600 MW-06 erőmű részére lett venni. re álló barnaszén figyelem- m j a Dunamenti Erőmű­• 200 ben szerzett jó lapasztalatok ..... . MW-tal való bővítése 800 alapján, egyetlen kéményt MW összteljesítőképességre. terveznek, az ott kialakított Hasonló méretű lignittüze- építéstechnológia és alkalma­lésű erőmű hazánkban első zott anyagminőség figyelem­tadtériesítést Gyöngyösön is ízben létesül; így érthető, bevételével. Az erőmű szén­alkalmazták, de az eltérő vi- hogy az alkalmazott megöl- _ külíeitésb5i szonyok, elsősorban az el- dások újszerűsége mélyreha- ellatasara a KuuejiesD u térő tüzelőanyag figyelembe- tó vizsgálatokat igényelt. közvetlen szállítószalagon er­vételével. A Magyarországon Az erömű főberendezései kező szénmennyiségen felül eddig még nem gyártott mé- (kazán gőzturbina, generá- — az erőmű vasúti állomása tor. transzformátor) túlnyo- körülbejül kétmillió tonna felfelé és lefelé egyaránt mórészt hazai gyártásúak, évi szénmennyiseg fogadasá­szabad hőtágulást tesz le- egy részük KGST-kooperá- ra és az erőműhöz való tel­hetővé; a kazánok felfüg- i6ban vaiósui meg. Az első szállítására is felkészült, gesztése a szenhombárokat " . tkrtó vasbeton szerkezetre 600 MW-os kiépítés kerete­történt, s ez jelentős acél- ben 4 blokk létesül, 2-szer • megtakarítást eredményezett. 100 MW és 2-szer 200 MW ^ er6mű üzeméhez A telephely környezete teljesítőképességgel. A gé- zú létesítmények a főépület­hez kapcsolódva, blokkosítva vízben szegény, ezért a kon- pekkel blokkban dolgozó ka­denzátorok hűtésére csak zánok teljesítménye 2-szer i,eiyezkednek el. A blokk­víztakarékos eljárások jö- 320, illetve 2-szer 620 tonna épületben lesz — többek közt hettek számításba. A részié- óránként. Az erőmű saját _ a géPműhely, a raktár, a tes gazdaságossági számítás fűtési igényén felül korláto- vízelőkészítő, stb. Az eró­nyomán két, hazai hűtési el- zott mennyiségben fűtési for- múhöz ^ a' külfejtéshez a járás kínálkozott; végül is ró vizet ad ki a külfejtést 3 szamú múúiról közös be­úgy döntöttek, hogy mind- kiszolgáló üzemek részére. kötőút vezet. A bányavízle­ketlő alkalmazására sor ke- A korszerű műszaki szín- lenítés szolgáltatja az erőmű rül. A gazdaságossági vizs- vonalat biztosítja a gépnagy- üzeméhez szükséges vizet, a gálát mind a légkondícioná- ság és kezdő jellemzők te- külfejtés védelmére kiépi­ló, mind az új típusú ke- kintetében a Láng Gépgyár tendő északi övcsatorna vé­resztáramú hűtőtorony egy- által kifejlesztett és a Bán- gere telepített, és Markaz értelmű fölényét mutatta ki hidai Erőműben kipróbált község határaban épülő tá­a korábban alkalmazott hű- 100 MW-os gőzturbina, az- rozóban összefogott vízfo­tési eljárásokkal, illetve hű- zal a módosítással, hogy a ivások és csapadékvizek fel­tő'oerendezésekkel szemben, felületi kondenzátor helyett használásával. Az erőműben ^ keverőkondenzátort alkal- keletkező pernyét és salakot maznak. A 200 MW-os gé- a külfejtéssel összehangolva A földtani kutatások alap- pek kifejlesztésére való fel- a visszatöltésben folyamato­ján, amelyek a mátraaljai készülés szükségessé tette, san lerakják, területen jelentős külfejtés- hogy az első 200 MW-os ha- októberben az erőmű tel­re alkalmas lignitvagyont je- zai gyártású turbina előtt - jes kapacitással beiép Ma_ leztek, már 1957-ben felme- amelynek szintén keverőkon- gyarorszóg villamosenergia­rült Gyöngyös—Visonta tér- denzátora van (a Láng Gép- rcndszerébe. ségében egy új erőmű léte- gyár a svájci BBC-gyárral sítésének a gondolata. A to- együttműködve készítette el), vábbi években folytatódtak a szovjet LMZ-gyár 200 a kutatások a szénvagyon MW-os, keverőkondenzáto­pontosabb meghatározására, ros egységét alkalmazzák. A a lignit kibányászásának kazánokat a Magyar Hajó­módjára és minőségének ja- és Darugyár szerkesztette, a vitására stb. A visontai kül- nyugatnémet KSG-céggel fejtés feltételeit vizsgáló ta- együttműködve, a 100 és 200 nulmányok az itt nyerhető MW-os turbinák generáto­lignitmennyiségen felül a rait és transzformátorait pe­külfejtése kívüli barnaszén- dig a Ganz Villamossági források figyelembevételével Gyár. egy 600 MW-os hőerőmű A kiadható villamos ener­koncepcióját alakították ki. gia elosztására az erőműtől Azonban tovább vizsgálták mintegy négy K. S. Tejsör Tejből készített sört mu­tattak be a Taskent közeli Almalik tejkombinát szak­emberei Moszkvában, az össz-szövetségi népgazdasági kiállításon. Az ital színe és íze az ismert szovjet sörfaj­tára, a Zsigulovszkojére em­lékeztet. A taskenti gépsoron óránként háromezer üveget kilométerre, töltenek. BERCZELI A. KÁROLY Hullámsír 25. — Mondd csak, minket is érdekel — udva­riaskodott Gábor, hogy enyhítse a festő se­beit. S nincs jobb gyógyszer, mint a beszél­getés. — Azt ti is tudjátok — kezdett mondókájá­ba Joó —, hogy a tíz évre bérbe adott uradal­mi területekből a mi szegényeink valóságos pa­radicsomot varázsoltak. Dohány- meg sáfrány­ültetvényeik nagy jövedelmet biztosítottak az őrgrófnak, aki persze mikor a szabadságharc előszele nyugtalanítani kezdte előkelőségét, előbb Szilvásváradra, majd Bécsbe menekült. A dohány- és sáfránykertészek a haza hívására mind beálltak honvédnek, belőlük került ki a híres csongrádi zászlóalj, mely számtalan nagy csatában tüntette ki magát. No de a szabadság­harcot levertek, s mikor ezek a szerencsétle­nek visszatértek otthonaikba, hogy tovább mí­veljék a földet, az őrgróf egyszerűen nem hosszabbította meg a szerződésüket, mert fegy­vert fogtak a király ellen, sőt, hogy végképp megleckéztesse őket, házaikat leromboltatta egy Palásthy nevű lakájlelkű uradalmi igazgatóval, s a legkegyetlenebb télvíz idején a várbeli ka­tonaság s az uradalmi cselédség segítségével szétkergette őket. Ezek fegyvertelenül, élelem és hajlék nélkül, az uradalmon kívül eső „nagy­asszony rétjén" összegyűltek s bosszút esküd­tek a szolgai kényúr, Palásthy ellen, aki Algyő szélén lakott a régi tiszttartó épületben. A pa­rasztok fegyvereket szereztek (a pusztán a be­tyárvilágban mindig akadt), ravasz ürüggyel bekéredzkedtek a mindig bezárkózó ispánhoz, s bekormozott ábrázattal agyonverték a gazem­bert, miután előbb alaposan megkínozták őt. Persze, nagy lett a riadalom, boldog-boldogta­lant elitéltek és becsuktak, de az igazi tettese­ket még Ráday sem tudta kinyomozni, pedig az é.rtett az ilyesmihez. Hát ilyen ember volt az Alfonz űr, az ifjú Sándor apja! örök kár, hogy nem őt bunkózták agyon. Strőbl úr, hogy elüsse ezt a kijelentést is, a pincérekkel pörölt torkaszakadtából. — Gyorsabban mozogjatok! Tőletek minden­kinek kiszáradhat a torka! A pincérek tudták, miről van szó, s rá sem hederítettek, hanem inkább odalopakodtak a társaság asztalához, hogy minden szót jól meg­értsenek. — Közben művészi képeket gyűjtött az Al­fonz úr, főleg akvaralleket — jegyezte meg Vass Pali —, szépen berendezte pusztaszeri kas­télyát. az algyőit is, sőt, Anyáson pompás csa­ládi sírboltot is emeltetett. — De az élőket a pusztulásba és a börtön­be kergette — fűzte hozzá Joó. — S ha a város rimánkodott, hogy arányo­san járuljon hozzá a távoli töltések építéséhez, melyek számára tizenegyezer hold nagyszerű földet ármentesítettek, egyszerűen megtagadta a fizetést vagy olyan nevetséges összeget aján­lott föl a miniszterek támogatásával, hogy va­lóban minden teher, tehát az 6 birtokának vé­delme is a város nyakába szakadt. A bugris városéba — mondta a tanár. Pintér Pista. — Tudtommal ezt hívják korrupciónak! — Mert itt még mindig a főnemes dirigál, feudális ország vagyunk a javából liberális szószban áztatva — mordult fel újból a piktor s megvető gúnnyal folytatta. — Hogy milye­nek, azt az is példázza, amit talán még ti sem hallottatok, de nekem sok olyan úr volt a mo­dellem, aki elárult valamit a pesti nemzeti ka­szinó életéből. A dolog csak pár éve robbant ki, s persze igyekeztek eltussolni, hogy meg­mentsék mágnásaink jó hírét. Az történt ugyanis, hogy a világosi fegyverletétel előtt egy magyar gróf, talán Festetich, az ott felsorakozó orosz tisztek jelenlétében egy véletlenül ott he­verő magyar honvéd holttestébe belerúgott gyalázó szavak kíséretében. Az egyik orosz tiszt ezen annyira felháborodott, hogy felpofozta a grófot. (Folytatjuk.) | 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom