Délmagyarország, 1972. július (62. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-25 / 173. szám

4 KEDD, 1972. JÜLIUS 2S. A részesművelők betegségi segélyéről B. S.-né termelőszövetkezeti tag férjével együtt rsaladi művelésre területet vállalt. A napokban a körzeti orvos keresőképtelen állományba vette. Amikor a téesz Irodában megjelent és kérte a kiírás alapján a betegségi segély folyósítását, elutasították azzal, hogy részesmüvelőnck nem Jár betegségi segély. Kéri, ismertessük az Idevonatkozó rendelkezést és azt is. hogy a részesművelőnek jár-e betegségi segély vagy nem? A termelőszövetkezeti törvény külön szabályozza a részesművelök jogait és kötelezettségeit. így a 6/1967. (X. 24.) MÉM. számú rendelet 145. paragrafus 2—3. bekezdése szerint: A családi müvelésre meghatározott területet vállaló tag betegségi segélyre akkor jogosult, ha a vállalt terület megmunkálásáról a művelést közösen vállaló vagy vele együttélő családtagok nem képesek gondoskodni. Mind az egyéni. mind a családi művelést vállaló tag köteles a termelőszövetkezeti vezetőségének haladéktalanul bejelenteni, ha betegsége miatt a vállalt területet tovább művelni nem képes, Illetőleg annak megmunkálásáról a művelést közösen vállaló vagy vele együttélő családtagok nem képesek gondoskodni. A rendelkezés szerint tehát azok a családi művelők, akik a földterület megműveléséért kikötött munkadíjat, az év végén teljes mértékben megkapják, betegség esetén külön segélyre nem jogosultak. A rendelkezés szerint a betegségi segély a kieső jövedelem pótlására szolgál, » csak akkor folyósítható, ha a megbetegedett tagnak igazolt jövedelemkiesése van. A családi művelők esetében ez az eset általában nem fordulhat elő. A termelőszövetkezet a földterületet a művelést vállalónak rendszerint az egész év tartamára átadja megművelés végett azzal, hogy a megállapodásban rögzített munkák elvégzéséért a termés bizonyos hányadát vagy annak pénzértékét fizeti munkadíj címén. Minthogy éves megállapodásról van szó, a termelőszövetkezet ezt a munkadíjat az év végén, illetőleg a termés átadásakor elszámolja, illetve kifizeti. Tehát ily módon a tagnak abból kifolyólag, hogy az év folyamán rövidebb-hosszabb ideig beteg volt, jövedelem kiesése nincs, A termelőszövetkezet által kifizetett munkadíjban a megbetegedés időtartamának díjazása is benne van, ezen felül külön segély elszámolása, ennek az időnek kétszeres díjazását jelentené. Kétszeres díjazásra pedig semmiféle jogszabály alapján nincs lehetőség. Dr. V. M. Napszemüveg mellé figyelmeztető címke Intézkedés követte a vásárlók panaszát A Csongrád megyei Tanács üvegeket, amelyeknél a váa vásárlók panaszai alapján sárlók később javitási igénymegállapította, hogy a kis- nyel léphetnek fel — ilyenek iparosok készitményeként többek között a fémkeretes forgalomba kerültek olyan napszemüvegek —, s az napszemüvegek, amelyeknek OFOTÉRT a javítást nem javítását az OFOTÉRT nem vállalja. vállalja. E konkrét eset kapcsán a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet felhívta a kereskedelmi hálózatot, hogy csak a vevők megfelelő tájékoztatásával hozzák íorA kereskedelem az ilyen szemüvegek további beszerzésénél gondoskodjon arról, hogy a javításról figyelmeztető címkét mellékeljenek a galomba azokat a napszem- kérdéses szemüvegekhez. I. KERÜLET HAzMig: Dragon Gyula és Pantya Erzsébet, Szugyicikl György és Nacsa Ilona, Staak Sándor és Lénért Ilona, Boldvai Iatvgn és Agh Irén, Pásztor György es Haltlta Ágnes, Herblch Imre és Szűcs Katalin, Caötl István és Hadas Katalin, Bité István éá Fazekas Zsuzsanna. Poller Warner Franz és Hajnal Erzsébet. Bozaú András és Varga Erzsébet, Vass István és Nagy Jolán. Mlersch Slegírled Edgard és Simon Erzsébet, Nagv Jenő éa Szabó Klára. Cutenkunst Béla és Ftlep Erzsébet. Hajdú Béla és Tóth Mária. Kuezora János és Csótl-Gyapjas Mária. Juhász Előd es Mák Zsuzsanna, Hefíner István ás Fülöp Mária. Tömörkényi Gábor es Jamnlczky Eva. Nagy Zoltán és Joö Erzsébei. Bor Zsolt es RStzer Margót Marion, Szonokv Miklós és Ancsln Gabriella. Tekullcs János es vidéki Franciska. dr. Regdon Béla és Bokor Rózsa. Totn Béla és Szabados Erzsébet házasságot kötöttek. Születés: Dr. Bellon Tibornak és Imre Evanak Tamas. Juhász LászlOnak és Tóth Margitnak Kornélia Erika. Farkas Józsefnek és Trója Honénak Zsolt. Csontos Lászlónak es Székely Ilonának Andrea. Nagy janosnak és Basa Anna Máriának Krisztina Anna. Szegi istvannak és Török Jusztinának Gábor. Kiss Sándornak és Soóa Eva Katalinnak Katalin Judit, Rácz Ferencnek és Nagy Emma Mariának Judit. Kovács Jánosnak és Kardos Katalinnak Noémi. Horváth Jánosnak és Bozókl Máriának Ildlkő. Agócs Istvánnak és Labancz Zsuzsannának Marianna. Frányó Antalnak és Sebők Matildnak Ildikó Eva, Dudás Gusztávnak és Illés Irénnek Róbert Mezei Mihálynak és Sándor Ilonának Andrea Virág. Buha Istvánnak cs Szabados Anikónak István Zsolt, Simon Sándornak és Mákos Piroskának Sándor. Gyarmati Györgynek és Sej ben Magdolnának Magdolna. Király Károlynak és Bordás Máriának Katalin. Zenei Józsefnek és Body Máriának Gabriella Ágnes, Bálint Nándornak es Zádort Viktóriának Nándor, Schelbel Sándornak és Csurgó Anikónak Zsolt Sándor. Csikós Palnak és Farkas Erzsébetnek Anikó. Balogh Józsefnek és Rencssr Teréziának Tibor József. Szabó Andrásnak és Szögi Martának Andrea. Tóth Gyulának és Szögi Máriának Árpád. Nyárt Imrének "s Rutai Gizellának Zsolt. Tóth Lászlónak és Szabó Zsuzsannának László, Faragó Nándornak és Szabó Katalinnak Beáta nevű gyermekük született. Halálozás: Dekker Antal Lajos. AJtay Jánosné Bella Emma. Lugosl Józsel, Komáromy László. Rebt Ferenc. Börcsök Imre. Ottlik István. Béke Sándor Pál, Tóth Sándorné Korényl Etelka. Novakov Pál, Surlnya Zsuzsanna. Márton Pélné Fazekas Rozália, dr. Mlhallk Dezsóné Bánki Laura. Bozsó Lajos, Juhász Istvánné Gonda Eszter, dr. Móricz Béla László. Górl Antalné Madarász Teréz. Takács Ferenc. Ördög Andrásné Szűcs Julianna, Kolompár Ilona meghalt. n. KERÜLET Házasság: Blahuz László és veres Anns. Tóth József és L»kstos Eva. Gordos Gyula és Orbán Erzsébet, Lévai Imre István és Stevanov Erzsébet. Fehér József Sándor és Szőke Anyakönyvi hírek Katalin, Gárgyan József es R»dák Erzsébet Margit. Túrt Sándor és Magyar! Márta Ilona, Gyulai Árpád és Törköly Katalin, Keresztes Zoltán és Sóthi Mária. Balazs János és Vajda Julianna. Dávid Jánoa László és Szűcsi Róza. Nyárt József és Molnár Julianna Erzsébet. Pópity Fereno és Eodor Klára, papdt József Sándor és Veress Emma Zsuzsanna. Nacsa László Antal és dr. Tasnádi Enikő Éva házasságot kötötték. Halálozás: Dankő Gyuláné PUllk Margit. Csányl Sándor. Sebők Szilveszter, Csikós Sándorné Gyevl Lldla, Bódi Imréné Csányl Ilona meghalt. in. KERÜLET Házasság: Német Ferenc és Demus Magdolna. Sárszegi István György és Bordós Eva. Vass István és Kocsis Ildikó Ilona házasságot kötöttek. Születés: Molnár JOzsefnek és Hevesi Julianna Mánának Ibolya Julianna, Veszprémi Gyulának és Keller Juliannának Gyula Csaba. dr. Juhász Miklósnak és László Erzsébetnek Imola Eszter. Horváth Istvánnak és Méreg Klárának Klára, Hegedűs Istvánnak és Csupor Eva Teréziának Tamás, Csiszár Imrének és Csiszár Ilonának István. Fodor Lászlónak és Mérges Hajnalkának László Tamas. Lázár Jánosnak és Budai Emíliának Gábor Tamás, Nyári Imre Ferencnek es Szsbó Anna Jolánnak Veronika. Llcsák Istvánnak és Mlkoleczkt Etelkának István, Deák Sándornak és Juhász Erzsébetnek Edit, Szögi Józsefnek és Kása Erzsébet Ilonának Zsolt József. Széli Jenő Józsefnek és Veszellnov Emíliának Olga nevű gyermekük született. Halálozás: Csányl Jánosné Bozókl Eszter, Dinnyés Lászlóné Kocsis Julianna. Zsolnai Imre, Szögi Vince. Matyi Rozália, Kocsis Istvánné Magán Laura, Kovács Szllveszterné Kása Erzsébet, Rozsl István. Balogh Julianna, Horváth Béla, Hegykői Györgyné Vincze Julianna meghalt. Miért nem fizet a vállalat? A fizetési fegyelem lazaságai, a késedelmes fizetések nagy száma arra utal, hogy a vállalati gazdálkodásban az önállóság és a felelősség nehezen talál egymásra. A pénzügyi önállóság már adva van s ez azt jelenti, hogy a vállalatok döntenek saját pénzük felhasználásáról. Ezgyelem 20 milliárd nagyságrendű lazaságát. 0 A fizetési fegyelem megbomlásának, majd romlásának alapvető okai egyértelműen a vállalati gazdálkodás zel összhangban a vállalatok területén találhatók meg. A az egymásnak történő fizetés vállalatok saját pénzeszkömódját is önállóan választ- zei és az igénybevehető hihatják meg, azzal a korláto- telek általában elegendőek a zással, hogy 30 napnál hosz- zökkenőmentes gazdálkodás forintos is megnőtt, sok vállalatnál a fejlesztéssel kapcsolatosan vállalt kötelezettségek meghaladják a felhasználható alapokat. Hiba lenne azt állítani, hogy a fizetési fegyelem a vállalatok magánügye. Éspedig azért nem, mert a késedelmes fizetés önkényes áruhitel igénybevételét jelenti, ami nemcsak elvben sérti a bank hitelmonopóliumát, hanem a gyakorlatban is, mert a fizetés elmulasztásával kiszabb fizetési határidőben nem állapodhatnak meg. A finanszírozásához. Ha azon- kényszerített hitel népgazdaban annak bármelyik fázi6á- sági szinten terven felüli vá pénzügyi önállóságnak az is ban — készletezés, terme- sárlóerőként jelentkezik. Más lényeges kritériuma, hogy a lés, értékesítés, beruházás — kérdés, hogy a fizetések kés zavarok támadnak, felborul a vállalat pénzgazdálkodásának bank általában csak a vállalat hozzájárulása alapján fizeti ki az eladó követelését. A bankszámla feletti rendelkezési jog deklarálásának az volt a nem is titkolt célleltetése és az átmeneti fizetésképtelenség az egyébként egyensúlya, a bevételek és a gondosan gazdálkodó vállalakiadások összhangja. Ez ter- tok gazdálkodását is veszémészetesen csak átmeneti ál- lyezteti. lapot, hisz a vállalatok túlja, hogy erősítsük a vevó nyomó többségének éves vállalatok pozícióit az el- szinten nyeresége is van. A adókkal szemben. A gazdasá- pénzgazdálkodás átmeneti gi döntőbizottságok elé ke- nehézségeit azonban úgy hirült jogvitás ügyek azt bizonyítják, hogy a szerződéses kapcsolatok alakulásában még mindig többnyire a szállító az erősebbik fél, ugyanakkor a vevővállalatok igen gyakran visszaélnek a bankszámla feletti rendelkezési jogukkal, s pénzügyi kötelezettségeiket késedelmesen teljesítik. dalják át, hogy az elóírt fizetési határidőket nem tartTöbb esztendő negatív tapasztalatai alapján a kérdés olymódon is felvethető: lehetják be, s tartozásaikat csak a ffs7e egyáltalán a fizetési fizetési meghagyás kibocsátá- fegyelmet, a fizetés: morált sa után - ez kb. 3-4 héttel he yrea htam. megszilárditatold ja meg az eredeti határ- ">? V^ vélJuk- vanramod. időt - egyenlítik ki. Ezzel Végso soron f, ke7 tulajdonképpen nehézségeik következményét a partnervállalatokra hárítják át. LLl vés, úgynevezett túlköltekező vállalatot kell a józan gazdálkodás útjára terelni. Elképzelhetőnek tartjuk például az ilyen vállalatok vezetőinek íelelősségrevonásét a szerződéses kötelezettségek nem teljesítéséért. Legeredményesebbnek látXz átmeneti fizetésképtelenség jelensége 1968-ban víA fizetési fegyelem az szonylag szerény méretekben szik a gazdasági-pénzügyi utóbbi években szebetűnő mutatkozott; elindult néhány eszközök alkalmazása. Ha módon romlott. Az esedékes- felelőtlenül gazdálkodó vál- például a vevő-vállalat az ség időpontjában ki nem lalattól s minden intézkedés esedékes időpontig nem rendelkezik a fizetésről, a bank egyenlített követelések be- ellenére vállalatról vállalathajtását célzó perenkivüli el- ra, sót évről évre tovább a tartozást az adós vállalat járást 1969-ben vezették be. gyűrűzött. A fizetési fegye- terhére meghitelezi. Ebben az 1970-ben a vállalatok mint- lem megszilárdítása érdeké- esetben a fizetésképtelenség egy 70000 esetben, s össze- ben került sor a mér említett továbbgyűrűző hatása mérsen mintegy 9 milliárd fo- perenkívüli eljárás bevezeté- séklődik, sót bizonyos idó rint értékben kérték a gaz- sére, a késedelmi kamat 10 múltán teljesen megszűnik és döntőbizottságoktól százalékról 15 százalékra va- teljes bizonyossággal dasági fizetési meghagyás kibocsátását, mert adósaik nem fizettek. Az elmúlt évben a fizetési meghagyásügyek száki múló felemelésére, a határidőre tathatók a „fertőzés" gócai, történő fizetés különböző biz- A pontos diagnózis birtokátosítékainak — fedezetigazo- ban részben a felügyeleti szerv, részben a bank feladalás, bankgarancia, kezességma már jóval meghaladta a vállalás — meghonosítására, ta lenne, hogy megfontolt, a 100 000-et, s az esedékes idő- A késedelmes fizetések szá- gazdasági döntések pénzügyi pontban nem teljesített kő- mának és értékének növeke- felelősségét, konzekvenciáit is telezettségek összege pedig a dése azt bizonyítja, hogy ezek vállaló gazdálkodásra szorít20 milliárd forintot. A tisztén- a rendszabályok eddig nem sa a túlköltekezésre hajlamos látás érdekében néhány ki- voltak hatásosak. Ebben min- vállalatokat. Egyébként az a egészítő adatra is hivatkoz- den bizonnyal annak is sze- megoldási lehetőség sem nunk kell. A vállalatok kö- repe van, hogy a vállalati hagyható figyelmen kívül, zötti áruforgalom, a termeié- gazdálkodás pénzügyi problé. amelyet a fizetési forgalom si kapcsolatok mennyisége mái is kiéleződtek. 1968— és a fizetési módok korszerűtöbb száz milliárd forint ér- 1969-ben a késedelmes fize- sítése jelenthet. Érdemes ezt tékű, csupán az ipari termé- tések lényegében a folyó is mérlegelni, annál is inkek vállalati kapcsolatokban gazdálkodás — beszerzés, ter- kább, mert a vállalatok megtestesülő forgalma 400 melés, értékesítés — pillanat- többsége igényli és sürgeti milliárd forintra becsülhető, nyi zavarait tükrözték, azóta ennek a problémának biztonkell azonban a vállalati fejlesz- ságos megoldását. • Ezekhez az adatokhoz viszonyítanunk a fizetési fe- tési alapokat terhelő adósság Garamvölgyi István BERCZEll A. KAROLY Hullámsír 23. Persze, őt is, mint mindenkit, aki kelletlenül fogadta a szabadságnak egyre korlátozottabb értelmezését, mely a dualisztikus helyzetnek Ausztria fölényénél fogva természetes követelménye lett, a 48-as eszmék foglalkoztatták, s az volt a legfőbb álma, hogy ezt az alig egy esztendeig tartó emberfeletti küzdelmet rendkívüli kompozícióban örökítse meg. A szabadságharc apoteózisa képzett meg előtte sok-sok változatban, s ő gyúrta az agyagot, melyet maga ásott ki a Sárgán, s egyre merészebb, gazdagabb formák, alakok, figurák születtek mintázó keze és kése nyomán. Végre az egyiknél megállapodott. Nem a szabadságharc diadalmas, de rövid hónapjait kívánta formába (inteni, hanem az elbukás fájdalmát és nemzeti szerencsétlenséget. Ebben annyi drámai erő volt, s oly ellenállhatatlan belső tartalommal sugallta egy tragédia zárójelenetét, Világost, s az utána következő rémuralmat, hogy aki megnézte, megrendülten állt előtte, átölelte az ifjú művészt, s különös módon nem lesújtva távozott a műteremzől, hanem azzal a konok szándékkal, hogy ebbe nem lehet beletörődni, a harcot folytatni kell. A kis, zömök Kajári már hónapok óta csak ezen dolgozott, ott állt előtte vas- és drótvázán a hatalmas agyagtömeg alakuló formáival, s ő mindig tudott rajta válozatni, módosítani, hogy hatása még döbbenetesebb, szívbemarkolóbb legyen. Zsótér szentül fogadta, de mások is kezüket adták, hogy ezt a művet, ha elkészül, bronzba öntetik ki a saját költségükön, s felállíttatják, a Széchenyi-téren. A fiatal szobrász így boldog volt, s valami szerény, kedves, nem bántó önbizalom áradt mosolygós ábrázatáróL — Jó, hogy itt vagy végre — kiáltott föl Vass Pali, mikor meglátta Gábort, amint közeledik feléjük. — Ülj le. az isten szerelméért, s btszelj a mi megvadított folyónkról, mely már megint fenyegetőzik. Gábor sorra kezelt velük, aztán leült. A pincér hozta a bort, és töltött valamennyiüknek. — Hát igen, fiúk — mondta kissé kesernyésen —, azt hiszem a baj elkerülhetetlen... Ha csak... — S tenyerét tanácstalanul széttárta. — Többek között én is azért maradtam itt s nem utaztam vissza Pestre — hiszen vizsga előtt állok —, mert rossz előérzetem van... — Azt már nem árulta el, bar Pintér Pista tudott róla, hogy a szomszédban lakó Etelka iránti fokozódó vonzalma is marasztalja őt, nem beszélve csaladi gondjairól, melyeknek legfőbb terhe mégis apja rohamos sorvadása s a halál bekövetkezésének közeli lehetősége. De ezeket itt elhallgatta s csak a Tisza szokatlan viselkedését magyarázgatta meglehetős szakszerűséggel, hiszen mint felsővárosi ifjú, a folyónak alapos ismerője volt. Joö már kissé ittasan, unottan legyintett. — Mindig csak rémisztgettek bennünket, aztán a végén mégis megússzuk a bajt. Bár én már nem törődöm vele. Kimegyek Szatymazra és kész. Oda aligha jön utánam a víz. Aztán megint jót kortyintott s a mindenből kiábrándult emberek hangján üresen nevetett. Ínye s romló, íeketülő fogai minduntalan kibukkantak megnyílt ajkai közül. — Oda nem, talán — töpekedett Gábor —. de hát a város! Hiszen itt a házak túlnyomó többségében vert falúak vagy vályogból vannak. Ezeknek nincs ellenállásuk. — Sokszor összeomlott egy-kettő, aztán egy hónap múlva újra felépítették őket s éppen azért, mert vályogból vannak — vonogatta vállát a festő, akit semmivel sem lehetett már fölrázni letargiájából. — Ne beszélj így, Feri — intette le türelmetlenül Vass Pali —, azokban a házakban emberek élnek s ott van minden vagyontárgyuk. Némelyiket több generáció szorgalma hordta össze. De Joó ettől sem tért magához, vállat vont, ivott s egy nótát kezdett dúdolni. Vasst bosszantotta ez a határtalan közöny, már csak azért is, mert tudta, hogy a festő nem volt ilyen, s csak néhány éve játssza meg ezt a magára erőltetett s most már, úgy látszik, természetévé váló cinikus szerepet. — Persze, katasztrófa esetén — jelentette ki élesen Vass — a te Kiss-utcai műtermedet is elnyelné az ár... Joó fölkacagott. — Adná az ég! Legalább eláznának a műveim, hiszen a kutyának se kellenek már. A kis Kajári riadtan pillantott föl. — S az én szobrom? Az is agyagból van. Joó atyailag veregette meg a fiú vállát. — No, azért valóban kár lenne. De hát ez csak rémhír. Ne ülj fel az ilyen szóbeszédnek. — Már ne haragudj, Feri bátyám — szólalt meg végre a zárkózott Pintér Pista is —. a mi halászaink és hajóslegényeink nem nyúlszívűek, s ha egyszer ezek is azt mondják, hogy ilyen még nem volt, mert ha a víz tél derekán naponta árad par hüvelyknyit s már most eléri a 18 lábat, akkor ezt nem lehet fásult nemtörődömséggel elütni. Joó kötekedő kedvében volt és nem hagyta magát. — És ha elpusztul az egész város? Olyan nagy kár ezért a sárfészekért ? Nekem nem nagyon fájna a szivem erte. Lehet, hogy rendes emberek is bűnhődnének, de meglakolna néhány ostoba fickó is. akik csak addig támogatják a művészt, amíg sikerei vannak, s ha megtorpan. akkor veszni • hagyják. Igen, veszni hagyják — ordította keserűen, s akkorát csapott az asztalra az öklével, hogy a poharak táncolni kezdtek. — S ezek varnak többségben. (Folytatjuk.) |