Délmagyarország, 1972. július (62. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-25 / 173. szám

4 KEDD, 1972. JÜLIUS 2S. A részesművelők betegségi segélyéről B. S.-né termelőszövetke­zeti tag férjével együtt rsa­ladi művelésre területet vál­lalt. A napokban a körzeti orvos keresőképtelen állo­mányba vette. Amikor a téesz Irodában megjelent és kérte a kiírás alapján a be­tegségi segély folyósítását, elutasították azzal, hogy ré­szesmüvelőnck nem Jár be­tegségi segély. Kéri, ismer­tessük az Idevonatkozó ren­delkezést és azt is. hogy a részesművelőnek jár-e be­tegségi segély vagy nem? A termelőszövetkezeti tör­vény külön szabályozza a ré­szesművelök jogait és köte­lezettségeit. így a 6/1967. (X. 24.) MÉM. számú rendelet 145. paragrafus 2—3. bekez­dése szerint: A családi mü­velésre meghatározott terü­letet vállaló tag betegségi segélyre akkor jogosult, ha a vállalt terület megmunká­lásáról a művelést közösen vállaló vagy vele együttélő családtagok nem képesek gondoskodni. Mind az egyé­ni. mind a családi művelést vállaló tag köteles a terme­lőszövetkezeti vezetőségének haladéktalanul bejelenteni, ha betegsége miatt a vállalt területet tovább művelni nem képes, Illetőleg annak megmunkálásáról a művelést közösen vállaló vagy vele együttélő családtagok nem képesek gondoskodni. A rendelkezés szerint te­hát azok a családi művelők, akik a földterület megmű­veléséért kikötött munkadí­jat, az év végén teljes mér­tékben megkapják, betegség esetén külön segélyre nem jogosultak. A rendelkezés szerint a betegségi segély a kieső jövedelem pótlására szolgál, » csak akkor folyó­sítható, ha a megbetegedett tagnak igazolt jövedelem­kiesése van. A családi mű­velők esetében ez az eset ál­talában nem fordulhat elő. A termelőszövetkezet a földte­rületet a művelést vállaló­nak rendszerint az egész év tartamára átadja megműve­lés végett azzal, hogy a megállapodásban rögzített munkák elvégzéséért a ter­més bizonyos hányadát vagy annak pénzértékét fizeti munkadíj címén. Minthogy éves megállapodásról van szó, a termelőszövetkezet ezt a munkadíjat az év vé­gén, illetőleg a termés át­adásakor elszámolja, illetve kifizeti. Tehát ily módon a tagnak abból kifolyólag, hogy az év folyamán rövidebb-hosszabb ideig beteg volt, jövedelem kiesése nincs, A termelőszö­vetkezet által kifizetett mun­kadíjban a megbetegedés időtartamának díjazása is benne van, ezen felül külön segély elszámolása, ennek az időnek kétszeres díjazását jelentené. Kétszeres díjazás­ra pedig semmiféle jogsza­bály alapján nincs lehető­ség. Dr. V. M. Napszemüveg mellé figyelmeztető címke Intézkedés követte a vásárlók panaszát A Csongrád megyei Tanács üvegeket, amelyeknél a vá­a vásárlók panaszai alapján sárlók később javitási igény­megállapította, hogy a kis- nyel léphetnek fel — ilyenek iparosok készitményeként többek között a fémkeretes forgalomba kerültek olyan napszemüvegek —, s az napszemüvegek, amelyeknek OFOTÉRT a javítást nem javítását az OFOTÉRT nem vállalja. vállalja. E konkrét eset kap­csán a Kereskedelmi Minő­ségellenőrző Intézet felhív­ta a kereskedelmi hálózatot, hogy csak a vevők megfelelő tájékoztatásával hozzák íor­A kereskedelem az ilyen szemüvegek további beszer­zésénél gondoskodjon arról, hogy a javításról figyelmez­tető címkét mellékeljenek a galomba azokat a napszem- kérdéses szemüvegekhez. I. KERÜLET HAzMig: Dragon Gyula és Pantya Erzsébet, Szugyicikl György és Nacsa Ilona, Staak Sándor és Lénért Ilona, Boldvai Iatvgn és Agh Irén, Pásztor György es Haltlta Ágnes, Her­blch Imre és Szűcs Katalin, Caötl István és Hadas Katalin, Bité István éá Fazekas Zsuzsan­na. Poller Warner Franz és Haj­nal Erzsébet. Bozaú András és Varga Erzsébet, Vass István és Nagy Jolán. Mlersch Slegírled Edgard és Simon Erzsébet, Nagv Jenő éa Szabó Klára. Cuten­kunst Béla és Ftlep Erzsébet. Hajdú Béla és Tóth Mária. Ku­ezora János és Csótl-Gyapjas Mária. Juhász Előd es Mák Zsu­zsanna, Hefíner István ás Fülöp Mária. Tömörkényi Gábor es Jamnlczky Eva. Nagy Zoltán és Joö Erzsébei. Bor Zsolt es RStzer Margót Marion, Szonokv Miklós és Ancsln Gabriella. Te­kullcs János es vidéki Francis­ka. dr. Regdon Béla és Bokor Rózsa. Totn Béla és Szabados Erzsébet házasságot kötöttek. Születés: Dr. Bellon Tibornak és Imre Evanak Tamas. Juhász LászlOnak és Tóth Margitnak Kornélia Erika. Farkas József­nek és Trója Honénak Zsolt. Csontos Lászlónak es Székely Ilonának Andrea. Nagy janos­nak és Basa Anna Máriának Krisztina Anna. Szegi istvannak és Török Jusztinának Gábor. Kiss Sándornak és Soóa Eva Katalinnak Katalin Judit, Rácz Ferencnek és Nagy Emma Ma­riának Judit. Kovács Jánosnak és Kardos Katalinnak Noémi. Horváth Jánosnak és Bozókl Máriának Ildlkő. Agócs István­nak és Labancz Zsuzsannának Marianna. Frányó Antalnak és Sebők Matildnak Ildikó Eva, Dudás Gusztávnak és Illés Irénnek Róbert Mezei Mihály­nak és Sándor Ilonának Andrea Virág. Buha Istvánnak cs Szaba­dos Anikónak István Zsolt, Si­mon Sándornak és Mákos Pi­roskának Sándor. Gyarmati Györgynek és Sej ben Magdolná­nak Magdolna. Király Károly­nak és Bordás Máriának Kata­lin. Zenei Józsefnek és Body Máriának Gabriella Ágnes, Bá­lint Nándornak es Zádort Vik­tóriának Nándor, Schelbel Sán­dornak és Csurgó Anikónak Zsolt Sándor. Csikós Palnak és Farkas Erzsébetnek Anikó. Ba­logh Józsefnek és Rencssr Te­réziának Tibor József. Szabó Andrásnak és Szögi Martának Andrea. Tóth Gyulának és Szö­gi Máriának Árpád. Nyárt Im­rének "s Rutai Gizellának Zsolt. Tóth Lászlónak és Szabó Zsu­zsannának László, Faragó Nán­dornak és Szabó Katalinnak Beáta nevű gyermekük szüle­tett. Halálozás: Dekker Antal La­jos. AJtay Jánosné Bella Emma. Lugosl Józsel, Komáromy Lász­ló. Rebt Ferenc. Börcsök Imre. Ottlik István. Béke Sándor Pál, Tóth Sándorné Korényl Etelka. Novakov Pál, Surlnya Zsu­zsanna. Márton Pélné Fazekas Rozália, dr. Mlhallk Dezsóné Bánki Laura. Bozsó Lajos, Ju­hász Istvánné Gonda Eszter, dr. Móricz Béla László. Górl Antal­né Madarász Teréz. Takács Fe­renc. Ördög Andrásné Szűcs Julianna, Kolompár Ilona meg­halt. n. KERÜLET Házasság: Blahuz László és veres Anns. Tóth József és L»­kstos Eva. Gordos Gyula és Or­bán Erzsébet, Lévai Imre Ist­ván és Stevanov Erzsébet. Fe­hér József Sándor és Szőke Anyakönyvi hírek Katalin, Gárgyan József es R»­dák Erzsébet Margit. Túrt Sán­dor és Magyar! Márta Ilona, Gyulai Árpád és Törköly Ka­talin, Keresztes Zoltán és Sóthi Mária. Balazs János és Vajda Julianna. Dávid Jánoa László és Szűcsi Róza. Nyárt József és Molnár Julianna Erzsébet. Pó­pity Fereno és Eodor Klára, papdt József Sándor és Veress Emma Zsuzsanna. Nacsa László Antal és dr. Tasnádi Enikő Éva házasságot kötötték. Halálozás: Dankő Gyuláné PUllk Margit. Csányl Sándor. Sebők Szilveszter, Csikós Sán­dorné Gyevl Lldla, Bódi Imré­né Csányl Ilona meghalt. in. KERÜLET Házasság: Német Ferenc és Demus Magdolna. Sárszegi Ist­ván György és Bordós Eva. Vass István és Kocsis Ildikó Ilona házasságot kötöttek. Születés: Molnár JOzsefnek és Hevesi Julianna Mánának Ibo­lya Julianna, Veszprémi Gyu­lának és Keller Juliannának Gyula Csaba. dr. Juhász Mik­lósnak és László Erzsébetnek Imola Eszter. Horváth István­nak és Méreg Klárának Klára, Hegedűs Istvánnak és Csupor Eva Teréziának Tamás, Csiszár Imrének és Csiszár Ilonának István. Fodor Lászlónak és Mérges Hajnalkának László Ta­mas. Lázár Jánosnak és Budai Emíliának Gábor Tamás, Nyári Imre Ferencnek es Szsbó Anna Jolánnak Veronika. Llcsák Ist­vánnak és Mlkoleczkt Etelkának István, Deák Sándornak és Ju­hász Erzsébetnek Edit, Szögi Jó­zsefnek és Kása Erzsébet Iloná­nak Zsolt József. Széli Jenő Józsefnek és Veszellnov Emíliá­nak Olga nevű gyermekük szü­letett. Halálozás: Csányl Jánosné Bo­zókl Eszter, Dinnyés Lászlóné Kocsis Julianna. Zsolnai Imre, Szögi Vince. Matyi Rozália, Ko­csis Istvánné Magán Laura, Ko­vács Szllveszterné Kása Erzsé­bet, Rozsl István. Balogh Ju­lianna, Horváth Béla, Hegykői Györgyné Vincze Julianna meg­halt. Miért nem fizet a vállalat? A fizetési fegyelem lazasá­gai, a késedelmes fizetések nagy száma arra utal, hogy a vállalati gazdálkodásban az önállóság és a felelősség ne­hezen talál egymásra. A pénzügyi önállóság már ad­va van s ez azt jelenti, hogy a vállalatok döntenek saját pénzük felhasználásáról. Ez­gyelem 20 milliárd nagyságrendű lazaságát. 0 A fizetési fegyelem meg­bomlásának, majd romlásá­nak alapvető okai egyértel­műen a vállalati gazdálkodás zel összhangban a vállalatok területén találhatók meg. A az egymásnak történő fizetés vállalatok saját pénzeszkö­módját is önállóan választ- zei és az igénybevehető hi­hatják meg, azzal a korláto- telek általában elegendőek a zással, hogy 30 napnál hosz- zökkenőmentes gazdálkodás forintos is megnőtt, sok vállalatnál a fejlesztéssel kapcsolatosan vállalt kötelezettségek meg­haladják a felhasználható alapokat. Hiba lenne azt állítani, hogy a fizetési fegyelem a vállalatok magánügye. Éspe­dig azért nem, mert a kése­delmes fizetés önkényes áru­hitel igénybevételét jelenti, ami nemcsak elvben sérti a bank hitelmonopóliumát, ha­nem a gyakorlatban is, mert a fizetés elmulasztásával ki­szabb fizetési határidőben nem állapodhatnak meg. A finanszírozásához. Ha azon- kényszerített hitel népgazda­ban annak bármelyik fázi6á- sági szinten terven felüli vá pénzügyi önállóságnak az is ban — készletezés, terme- sárlóerőként jelentkezik. Más lényeges kritériuma, hogy a lés, értékesítés, beruházás — kérdés, hogy a fizetések kés zavarok támadnak, felborul a vállalat pénzgazdálkodásának bank általában csak a válla­lat hozzájárulása alapján fi­zeti ki az eladó követelését. A bankszámla feletti ren­delkezési jog deklarálásának az volt a nem is titkolt cél­leltetése és az átmeneti fize­tésképtelenség az egyébként egyensúlya, a bevételek és a gondosan gazdálkodó vállala­kiadások összhangja. Ez ter- tok gazdálkodását is veszé­mészetesen csak átmeneti ál- lyezteti. lapot, hisz a vállalatok túl­ja, hogy erősítsük a vevó nyomó többségének éves vállalatok pozícióit az el- szinten nyeresége is van. A adókkal szemben. A gazdasá- pénzgazdálkodás átmeneti gi döntőbizottságok elé ke- nehézségeit azonban úgy hi­rült jogvitás ügyek azt bizo­nyítják, hogy a szerződéses kapcsolatok alakulásában még mindig többnyire a szállító az erősebbik fél, ugyanakkor a vevővállala­tok igen gyakran visszaél­nek a bankszámla feletti ren­delkezési jogukkal, s pénz­ügyi kötelezettségeiket kése­delmesen teljesítik. dalják át, hogy az elóírt fi­zetési határidőket nem tart­Több esztendő negatív ta­pasztalatai alapján a kérdés olymódon is felvethető: lehet­ják be, s tartozásaikat csak a ffs7e egyáltalán a fizetési fizetési meghagyás kibocsátá- fegyelmet, a fizetés: morált sa után - ez kb. 3-4 héttel he yrea htam. megszilárdita­told ja meg az eredeti határ- ">? V^ vélJuk- vanramod. időt - egyenlítik ki. Ezzel Végso soron f, ke7 tulajdonképpen nehézségeik következményét a partner­vállalatokra hárítják át. LLl vés, úgynevezett túlköltekező vállalatot kell a józan gaz­dálkodás útjára terelni. El­képzelhetőnek tartjuk példá­ul az ilyen vállalatok veze­tőinek íelelősségrevonásét a szerződéses kötelezettségek nem teljesítéséért. Legeredményesebbnek lát­Xz átmeneti fizetésképte­lenség jelensége 1968-ban ví­A fizetési fegyelem az szonylag szerény méretekben szik a gazdasági-pénzügyi utóbbi években szebetűnő mutatkozott; elindult néhány eszközök alkalmazása. Ha módon romlott. Az esedékes- felelőtlenül gazdálkodó vál- például a vevő-vállalat az ség időpontjában ki nem lalattól s minden intézkedés esedékes időpontig nem ren­delkezik a fizetésről, a bank egyenlített követelések be- ellenére vállalatról vállalat­hajtását célzó perenkivüli el- ra, sót évről évre tovább a tartozást az adós vállalat járást 1969-ben vezették be. gyűrűzött. A fizetési fegye- terhére meghitelezi. Ebben az 1970-ben a vállalatok mint- lem megszilárdítása érdeké- esetben a fizetésképtelenség egy 70000 esetben, s össze- ben került sor a mér említett továbbgyűrűző hatása mér­sen mintegy 9 milliárd fo- perenkívüli eljárás bevezeté- séklődik, sót bizonyos idó rint értékben kérték a gaz- sére, a késedelmi kamat 10 múltán teljesen megszűnik és döntőbizottságoktól százalékról 15 százalékra va- teljes bizonyossággal dasági fizetési meghagyás kibocsá­tását, mert adósaik nem fi­zettek. Az elmúlt évben a fizetési meghagyásügyek szá­ki mú­ló felemelésére, a határidőre tathatók a „fertőzés" gócai, történő fizetés különböző biz- A pontos diagnózis birtoká­tosítékainak — fedezetigazo- ban részben a felügyeleti szerv, részben a bank felada­lás, bankgarancia, kezesség­ma már jóval meghaladta a vállalás — meghonosítására, ta lenne, hogy megfontolt, a 100 000-et, s az esedékes idő- A késedelmes fizetések szá- gazdasági döntések pénzügyi pontban nem teljesített kő- mának és értékének növeke- felelősségét, konzekvenciáit is telezettségek összege pedig a dése azt bizonyítja, hogy ezek vállaló gazdálkodásra szorít­20 milliárd forintot. A tisztén- a rendszabályok eddig nem sa a túlköltekezésre hajlamos látás érdekében néhány ki- voltak hatásosak. Ebben min- vállalatokat. Egyébként az a egészítő adatra is hivatkoz- den bizonnyal annak is sze- megoldási lehetőség sem nunk kell. A vállalatok kö- repe van, hogy a vállalati hagyható figyelmen kívül, zötti áruforgalom, a termeié- gazdálkodás pénzügyi problé. amelyet a fizetési forgalom si kapcsolatok mennyisége mái is kiéleződtek. 1968— és a fizetési módok korszerű­több száz milliárd forint ér- 1969-ben a késedelmes fize- sítése jelenthet. Érdemes ezt tékű, csupán az ipari termé- tések lényegében a folyó is mérlegelni, annál is in­kek vállalati kapcsolatokban gazdálkodás — beszerzés, ter- kább, mert a vállalatok megtestesülő forgalma 400 melés, értékesítés — pillanat- többsége igényli és sürgeti milliárd forintra becsülhető, nyi zavarait tükrözték, azóta ennek a problémának bizton­kell azonban a vállalati fejlesz- ságos megoldását. • Ezekhez az adatokhoz viszonyítanunk a fizetési fe- tési alapokat terhelő adósság Garamvölgyi István BERCZEll A. KAROLY Hullámsír 23. Persze, őt is, mint mindenkit, aki kelletlenül fo­gadta a szabadságnak egyre korlátozottabb értel­mezését, mely a dualisztikus helyzetnek Ausztria fölényénél fogva természetes követelménye lett, a 48-as eszmék foglalkoztatták, s az volt a leg­főbb álma, hogy ezt az alig egy esztendeig tartó emberfeletti küzdelmet rendkívüli kompozíció­ban örökítse meg. A szabadságharc apoteózisa képzett meg előtte sok-sok változatban, s ő gyúr­ta az agyagot, melyet maga ásott ki a Sárgán, s egyre merészebb, gazdagabb formák, alakok, fi­gurák születtek mintázó keze és kése nyomán. Végre az egyiknél megállapodott. Nem a szabad­ságharc diadalmas, de rövid hónapjait kívánta formába (inteni, hanem az elbukás fájdalmát és nemzeti szerencsétlenséget. Ebben annyi drámai erő volt, s oly ellenállhatatlan belső tartalom­mal sugallta egy tragédia zárójelenetét, Világost, s az utána következő rémuralmat, hogy aki meg­nézte, megrendülten állt előtte, átölelte az ifjú művészt, s különös módon nem lesújtva távo­zott a műteremzől, hanem azzal a konok szán­dékkal, hogy ebbe nem lehet beletörődni, a har­cot folytatni kell. A kis, zömök Kajári már hónapok óta csak ezen dolgozott, ott állt előtte vas- és drótvázán a hatalmas agyagtömeg alakuló formáival, s ő mindig tudott rajta válozatni, módosítani, hogy hatása még döbbenetesebb, szívbemarkolóbb le­gyen. Zsótér szentül fogadta, de mások is kezü­ket adták, hogy ezt a művet, ha elkészül, bronz­ba öntetik ki a saját költségükön, s felállíttatják, a Széchenyi-téren. A fiatal szobrász így boldog volt, s valami szerény, kedves, nem bántó önbi­zalom áradt mosolygós ábrázatáróL — Jó, hogy itt vagy végre — kiáltott föl Vass Pali, mikor meglátta Gábort, amint kö­zeledik feléjük. — Ülj le. az isten szerelmé­ért, s btszelj a mi megvadított folyónkról, mely már megint fenyegetőzik. Gábor sorra kezelt velük, aztán leült. A pin­cér hozta a bort, és töltött valamennyiüknek. — Hát igen, fiúk — mondta kissé kesernyé­sen —, azt hiszem a baj elkerülhetetlen... Ha csak... — S tenyerét tanácstalanul széttárta. — Többek között én is azért maradtam itt s nem utaztam vissza Pestre — hiszen vizsga előtt állok —, mert rossz előérzetem van... — Azt már nem árulta el, bar Pintér Pista tu­dott róla, hogy a szomszédban lakó Etelka irán­ti fokozódó vonzalma is marasztalja őt, nem beszélve csaladi gondjairól, melyeknek leg­főbb terhe mégis apja rohamos sorvadása s a halál bekövetkezésének közeli lehetősége. De ezeket itt elhallgatta s csak a Tisza szokatlan viselkedését magyarázgatta meglehetős szaksze­rűséggel, hiszen mint felsővárosi ifjú, a folyó­nak alapos ismerője volt. Joö már kissé ittasan, unottan legyintett. — Mindig csak rémisztgettek bennünket, az­tán a végén mégis megússzuk a bajt. Bár én már nem törődöm vele. Kimegyek Szatymazra és kész. Oda aligha jön utánam a víz. Aztán megint jót kortyintott s a mindenből kiábrándult emberek hangján üresen nevetett. Ínye s romló, íeketülő fogai minduntalan ki­bukkantak megnyílt ajkai közül. — Oda nem, talán — töpekedett Gábor —. de hát a város! Hiszen itt a házak túlnyomó többségében vert falúak vagy vályogból van­nak. Ezeknek nincs ellenállásuk. — Sokszor összeomlott egy-kettő, aztán egy hónap múlva újra felépítették őket s éppen azért, mert vályogból vannak — vonogatta vál­lát a festő, akit semmivel sem lehetett már föl­rázni letargiájából. — Ne beszélj így, Feri — intette le türel­metlenül Vass Pali —, azokban a házakban emberek élnek s ott van minden vagyontár­gyuk. Némelyiket több generáció szorgalma hordta össze. De Joó ettől sem tért magához, vállat vont, ivott s egy nótát kezdett dúdolni. Vasst bosszantotta ez a határtalan közöny, már csak azért is, mert tudta, hogy a festő nem volt ilyen, s csak néhány éve játssza meg ezt a magára erőltetett s most már, úgy látszik, természetévé váló cinikus szerepet. — Persze, katasztrófa esetén — jelentette ki élesen Vass — a te Kiss-utcai műtermedet is elnyelné az ár... Joó fölkacagott. — Adná az ég! Legalább eláznának a mű­veim, hiszen a kutyának se kellenek már. A kis Kajári riadtan pillantott föl. — S az én szobrom? Az is agyagból van. Joó atyailag veregette meg a fiú vállát. — No, azért valóban kár lenne. De hát ez csak rémhír. Ne ülj fel az ilyen szóbeszédnek. — Már ne haragudj, Feri bátyám — szólalt meg végre a zárkózott Pintér Pista is —. a mi halászaink és hajóslegényeink nem nyúlszívű­ek, s ha egyszer ezek is azt mondják, hogy ilyen még nem volt, mert ha a víz tél derekán naponta árad par hüvelyknyit s már most el­éri a 18 lábat, akkor ezt nem lehet fásult nem­törődömséggel elütni. Joó kötekedő kedvében volt és nem hagyta magát. — És ha elpusztul az egész város? Olyan nagy kár ezért a sárfészekért ? Nekem nem na­gyon fájna a szivem erte. Lehet, hogy rendes emberek is bűnhődnének, de meglakolna né­hány ostoba fickó is. akik csak addig támogat­ják a művészt, amíg sikerei vannak, s ha meg­torpan. akkor veszni • hagyják. Igen, veszni hagyják — ordította keserűen, s akkorát csa­pott az asztalra az öklével, hogy a poharak táncolni kezdtek. — S ezek varnak többség­ben. (Folytatjuk.) |

Next

/
Oldalképek
Tartalom