Délmagyarország, 1972. július (62. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-02 / 154. szám

4 VASARNAP, 1973. JCL1U5 3. Magunknak csináljuk Minden művészeti vállalkozás védegylete a közönség. A saját közönsége. Amely magáénak érzi, magáénak fogadja, s amelyet viszont sajátjának tudhat a vállalkozás, önbizalmat merít belőle, ahonnan lendülete táplálkozik. A művészet áramkörének kapcsolótáblámértékben igényli és veszi szerűen babona. Téves hiebtrtokba esténként a Dóm delem, miként hivatalos teret az a publikum, amely szakmai körökben, országos | az előadások után hazamegy, fórumokon szemléletvitát az a közönség, amely itt él. folytathattak: megéri-e Szeebben a városban, s amely ged a befektetést, ha nincs a színházzal kapcsolatban elegendő külföldi idegenforhosszú évek óta elég rap- galma. Erre a szemléletvitászódikus tényezője a helyi ra engedett ugyanis követkultúrának. Találkoztam em- keztetni a játékok budapesti ja ez a közönség, impulzust berekkel, az utóbbi eszten- sajtótájékoztatójának friss ad vagy mérsékel: szabá-] lyoz. Egyedül képes fenntartani a számára vonzó váldőkben csak hallomásból ér- kommentárja a televízióban, tesültek a Dóm téri esték- ahol leszögezték (s ami érről, beszélgettem velük: dekes benne, hogy le kellett lalkozást, oly mértékben te- nagy megelégedéssel, pat- szögezni): a szegedi szabadheti életképessé, amelyre rióta büszkeséggel veszik tu- térit magunknak csináljuk, bármekkora központi meg- domásul, Szegednek országos Magunknak az országban, ajánlás — legalábbis hosszú távon — képtelen. Itt van például a veszprémi színház. Tíz éve működik, az elmúlt szezonban megkockáztatta, hogy csak magyar drámákat játsszon, s lényegében minden kockázat nélkül tehette, mellette állt a közönsége. Csodájára járnak, hogy ebben az évadban nem volt előadás, melynek tervét 120 százalék alatt teljesítették volna, ami körülbelül állandó teltházat jelent: csak a szezon második felében 200 ezer forintos többletbevételt könynevezetességű (mór bátortalanabbul fogalmazva, de kimondhatóan külföldi hírességű) szabadtérije van — csakhogy a közelmúlt nyarakon éppen nem jártak feÉs magunknak Szegeden. Elsősorban magának csinálja a város, a magyar vidék — legalábbis adatok szerinti — legerősebb kultúrközponts. lm kalml üdülőbeutalókat lasztották. vaArról sem mernék szólni, passzív rezisztenciáról, a lelnénk minél több látogatót, minél gyakrabbi, rendszeresebben visszatérő vendéget, hazaiakat, külföldieket, akik kellemes emlékekkel, jó benyomásokkal távoznak. Akik a fesztivál helybeli kózvetlenseg kínál- presztízséi hordozzák, viszik ta kenyelem szemléleterői, szét Naf,yiBki(?. Hegveshavagy egyaltalan valamiféle lomig, sőt azon túl. akikben szemléletről van szó Az em- ^ akiknek propagandája beri termeszei biologiaja, , , .. . , amit karnyújtásnyira, vi- nyomán a fesztivál jelentőszonylag könnyen, gyorsan ségének, tekintélyének fokát veitek el, s a következőre elérhet, azért nem töri ma- is mérhetjük. De ne csapmáris másfél ezerrel több gát túlságosan; ha kedve junk sóvárszemű vendégvábérletet adtak ki. összesen van, majd bekukkant, ráér, hiccvük el színvo1) l ti-.. mlnnlr lcri>«7an ^IZ.ro <? ur rd&l. iNe niggyUK el, SZinVO-13 ezret. Veszprémben. És ezt a szinte hihetetlen népszerűséget nem olcsón keresték, a szűk szakma is férni nek tervezzen előre. S az igazsághoz tartozik, Szege- nalas, izgalmas és látványos den a késő délutáni időjé- nyarat csak százalékban kirástól is függővé lehet ten- mutatható idegenforgalomjet hajt a színház művészi ni az esti szabadtéri progra- ^ teremthetünk. Azzal is> igényessége előtt. A veszprémi példát a kőmot. Ám valamiképpen a látszat is olyan, azt hiheti a de nemcsak azzal — sot zelgő Szegedi Szabadtéri Já- hétköznapi ember, mintha csofc vele kockázatosan. A tékok ürügyén említeném az egész, szegedi fesztivál- szabadtéri játékok előadányarat inkább kifelé mint ^ a/ j Ü1 lc eszten_ befelé terveznék. Mintha a J föl (jóllehet közvetlenebb összevetésre éppen a színházunkat Is választhattam volna). Nem mintha baj lenne közönségével, az idei nyár szervezése Is menetrendszerű. Inkább a dolognak az a része érdekel, mennyire a szegedi közöntégé ez a fesztivál, milyen kultúra más, rendes helyi, belső kisugárzású szolgáltató-hálózatában a nyári fesztivál amolyan reprezentatív ráadás lenne, asztalát inkább a vendégnek mint a háziaknak terítik meg. Pedig erről szó sincs, ez egySass Ervin Hullámsír Kilencedik évadját kezdi a gyulai várszínház Aprily Lajos A bíboros drámává, Keresztúry Mátyás című történelmi drámáját királyról ir. Száraz az 1849mutatja be a kilencedik év- es arad, vértanúk gyulaj adjat kezdő gyulai várszin- , . .. ., ... 77 . ház július 7-én. A 800 éves fogságát valasztotta témávegvár udvaran felállított iául, Görgey pedig a gyulai színpadon már megkezdőd- vár történetét, egykori káték a próbák. Az Erdélyben „(tanyának Kerecsényi Lászjatszodó történelmi dramat , , ., . .... Miszlay István Jaszai-dijas, lonak tragikus életútját. a Békés megyei Jókai Színház igazgatója, a várszínház művészeti vezetője rendezi. Címszereplő Szoboszlai Sándor Jászai-díjas, a kitűnő történelmi drámá főbb szerepeit pedig budapesti, debreceni, szegedi és szolnoki színészek alakítják, közöttük Lontay Margit Érdemes művész, Gumik Hona Jászaidíjas, Bicskcy Károly Jászaidíjas, Iványi József Érdemes művész. Tyll Attila Jászai-díjas, Fülöp Zsigmond Jászai-díjas, Gellcy Kornél Jászai-díjas. Simor Ottó Jészai-díjas és sokan mások. A hagyományok szerint a várszínház második bemutatója minden évadban klaszszlkus vígjáték. Ez alkalommal Racine A pereskedők című vígjátékát játsszák, Sándor János Jászai-díjas rendezésében. A vígjáték főszereplői: Pap Éva Jászaidíjas. Szentirmay Éva Jászai-díjas, Dégi István Jászai-díjas és Tordy Géza Jászai-díjas. A várszínház művészeti tanácsa és a gyulai városi tanács megkezdte az előkészületeket a tizedik, jubileumi évadra. Méltó ünnepet kívánunk tartani, éppen eaért elhatározták, hogy meghívásos drámapályázatot írnak ki. Ezen Darvas József, Keresztúry Dezső, Száraz György és Görgey Gábor vesz részt. Darvas Törökverő című művet írja dőben általában kétszer annyi vendég tekintette meg, mint szegedi. • A látogatottsági grafikon meglehetősen nyugalmas: 1966-ban például 30 ezer szegedi és 42 ezer vidéki nézője volt a produkcióknak, az arány 1968-ban 24 ezer 300: 50 ezer 900, tavaly 23 ezer 400: 44 ezer 200. Tulajdonképpen nem rossz, durva statisztikai átlaggal valamennyi előadáson másfélezer szegedi ült a nézőtéren, de ha hozzávesszük a félig-meddig nyilvános főpróbák népszerűségét, még több. Ám azt hiszem, akadnak még „fehér foltok" a szegedi fesztiválnyár helyt körzetében ... Nlkolényi István Az életszínvonal fejlődé- lésével az országban 60 kapcsolat rendszeres és fosével az öltözködési kultúra nagyipari vállalat, 220 kis- lyamatos. Ez a kapcsolat is változik, a ruházkodási ipari szövetkezet és mintegy elősegíti az operatív beavutszokások különösen vidéken, 40 tanácsi vállalat foglalko- kozást is olyan esetekben, korszerűsödnek. A ruházati zik. Az értékesítést 24 ruhá- amikor az áruellátás érdeszakmában a divat hatására zati nagykereskedelmi válla- kei ezt megkívánják. A két a kereslet gyorsan módosul, lat bonyolítja le, a forga- miniszter között múlt év véa fogyasztó mindig újat kö- lom háromnegyed részét gén történt megállapodás vetel. Altalános az az igény, kézben tartva, mig a ruhá- végrehajtásaként közös bihogy a vásárló a keresett, zati cikkek kiskereskedelmi zottsag dolgozik a szerződécikket minden időben bősé- értékesítését a centrum áru- ses kapcsolatok fejlesztése ges választékban találja meg. házak széles hálózata, 30 érdekében; együttesen felkiskereskedelmi vállalat, va- tárjuk a ruházati forgulomlamint 564 általános fo- ban megfigyelhető hullámgyasztási és értékesítési szö- zások okait: felmértük az I. vetkezet végzi, s ide kell negyedév tényszámainak issorolni az iparvállalatok és a kisipari szövetkezetek saját boltjait is. 1. A divatos árura mindenki igényt tart, de a reagálás az újra nem mindenkinél azonos. Erőteljesen differenciálja a keresletet a különböző jövedelmű családok lakosságon belüli aránya, az életkorban, a testalkatban fennálló különbségek stb. meretében az ipar megrendelési, a kereskedelem forgalmi és készlethelyzetót, hogy a tervtől eltérő tendenciák esetén a szükséges intézkedéseket megtehessük; a korábbi évek gyakorlatának megfelelően az I. fél év Ha A kép tehát rendkívül változatos, a termelesi, érté- i^ártö^tán" felmérjük „ A divatváltás gyorsul, egy- kesitési kapcsolatok sokféle termelési, az export-import egy új cikk, modell, divat- módja lehetseges, hiszen a helyzetet, a kiskereskedelmi szín a korábbinál hamarabb kiskereskedelem közvetlen forg£l(orn és a készletek alaelterjed, de rövidebb idő árubeszerzése ezen a terüle- kulasat. az éves tervek megalatt elhal, s felváltja egy ten már meghaladja a tel- valósulásának lehetőségeit, másik. A divatjelleg, annak }es rVhaza„ti kiskereskedelmi hogv a tanulságokat hasznogyors változása, a differen- forgalom 26 szazalekat. Or- sítsuk a7 ,973 év, (ervjaciált igény, a termelés szer- vendetes, hogy mind az ipar, vaslat kidoig0záSakor. kezete és a szezonok válta- mi,Jd a kereskedelem látja kozasa, a nagy szériás gyár- ^gÖJéf díazt tt P^H tas, a könnyűipar nagy- szuKsegesseger, ae azi is, i 1 mértékű exportja bonyolult előrehaladas nem teendőket alkot, amihez olyan mértékű ahogy azt az Az iMiaaM való felelősfc^ŐIÁR..! „ L-J-^V^.I.™ élet megkövetelné. A IV. öt- ségvallalasbart mind a terPT msP iténvWmlréi^ éves a textilruházati meló vállalatoktól. mind J' „IS ' iPar jelentős mértékű re- Pedig a kereskedelmi vállaLutSL ^ "SS" konstrukcióját irányozta elő. latoktól határozottan megkímiLT^Jii íz. Jrí Ez magában foglalja a ter- vánjuk a közvéleményre vamezésu szállítással stb. melési szerkezet korszerűsi- ló érzékeny reagálást, deezNem lehet elhanyagolni té A mecvalósuló tei_ zel együtt azt is. hogy Urazta TOnást sem, hogy tex- lesztésekrUl erősíteni kell Szagosán és felelősséggel tilruházati iparunk centrali- azt Í s^ életet ^ »akor- vegyenek részt a közvélenemzetköz, viszony- hPgyatermelö^válU- "^v tájékoztatásában rulatban is nagy. A vegrehaj- , t k" "í k kanaritá* galmasan alkalmazkodjanak tott ipari átszervezés ered- feHesztlsI döntéPk meLho a P*^' viszonyokhoz, az érrf7utóétPmelesgyie^Wn éL^SSSL"^. ^kesítési lehetőségek közös ra jutó termelés jelentősen mériék fel az úi termé feltárásává! Igyekezzenek emelkedett. A megvalósított Mf^di értékesítéti le megteremteni a belföldi rugyártáss?akosítás ugyanak- hetőséeeit más termelők házat! ellátás kívánatos kor azzal is járt, hogy csök- ^nof szüksé^ietet kiJPgitö egyensúlyát. kent a termelés rugalmassága, az a képessége, hogy a kereslethez gyorsan alkalmazkodjék. A nagy termelőegységekben — bármilyen racionális is legyen a rnuntermelésfejlesztését, s ezek piacra való bevezetésének hatását a korábban termelt áruk keresletére. A rekonstrukció során kaszervezés — nem lehet az megvalósuló termelésnöveegyik termék előállításáról a lésnek jelentős exportérdemásikra gyorsan átválUni, és keket Is szolgálnia kell, tea divatigényeket, jelentke- hát a belkereskedelem törésüket követően rövid időn vábbra sem nélkülözheti az belül kielégíteni. importot, amely bővíti a váAz igények tehát az anya- Iasztékot, növeli az árualagi és technikai lehetőségek pot. 1971-ben a kiskereskeelőtt járnak. A kielégítésre delmi ruházati értékesítésváró kereslet és a rendelke- nek 15,4 százaléka volt i őrzésre álló kapacitások, de porteredetű áru. Megközefőként az alapanyagok kö- lílöen Ilyen arány alakul ki zött még távolról sincs meg 1972-ben is. az a kívánatos összhang, A Belkereskedelmi Miniszamely biztosíthatná a konk- térium és a Könnyűipari rét szükségletek gyors kielé- Minisztérium vezetői között, gítését. valamint n két minlsztéA ruházati cikkek terme- rium szakfőoszUlyal közötti LAUTHAN FERENC, i Belkereskedelmi Minisztérium főoszUlyvezetője Sivatagi legelők SzulUn-Ujuk üzbég határvldéken átadUk a sivatagi legelők öntözésére fúrt 130. kuUt. A Kara-Kum sivatagban eddig körülbelül 6000 ilyen kutat fúrUk. A kutak 35 millió hekUr „kihalt" területnek adnak életet. A közép-ázsiai köztársaság 1971— 75-ös népgazdaságfejlesztési terve további 3.9 millió sivatagi legelő öntözését Irányozza elő. Bakay, aki bar megküzdött tekintélyéért és népszerűségéért, még mindig némi zavarral fogadU, ha siker érte. Végeredményben még ő sem tudta levetkőzni azt a társadalmi kórságot. mely itt beleivódott a közéletbe, hogy" egy ember, aki ket keze munkájával vagyonosodon meg, vagyis dolgozott, beleárthatja magát a nagypolitikába, vagyis abba az országos tevékenységbe, mely kizárólag azok számára van fenntartva, akik mások munkájából élnek, s még emberi kapcsolatuk ls alig van gürcölő elPhrnózóriunT^rolt. Ezért "gyalázta 'és "becsmérelte hanyag eleganciát a legnagyobb igyekvéseel sem tudta elsajátítani. — Igazad van, Nándi — bólongatott Zsótér, aki már beleszületett ugyan az apja nagy vagyonába, de azért maradt benne annyi tisztesség, hogy a munkát ő sem tagadta meg. Az azonban határozottan feszélyezte, hogy veje, Enyedi Lukács, a Napló főszerkesztője volt, akinek közismert közgazdasági képzettségét nem vonhatta kétségbe, de az haUrozotUn bántotta. hogy a lap csak nagyon lagymaUgul vallott színt, mert ellenzéki orgánum volt ugyan, de Idegenkedett a függetlenségiektől, erősen támadta a kormányt, de a közjogi helyzet megváltoztatását nem tartotta időszerűnek, attól félve, hogy egy esetleges új szabadságharc még Könnyű a németnek • Adot ekszekválni. De nehéz u magyarnak. A szegény magyarnak Kossuth Lajost várni. A banda többi Ugjai is gyorsan belemelegedett, már recsegett a brácsás s bele-beledörgött a nagybőgős ts a népszerű nótába, melyért a Bach-korszak idején botozás, börtön vagy pénzbírság járt. Néhány perc múlva már az egész vendéglő ezt fújta. Bakav, Ábrahám s a többiek is — engedve a a felforrósodó közhangulatnak — dúdolgatni kezdtek, de éppen, mikor a nagy emigráns nevét harsogták valamennyien, belepett a terembe rias Jelenség, magas, domború homloka, hátrasimított barna haja, hosszú ádámcsutkás nyaka s szinte törékenységről árulkodó csapott, előreugró válla inkább könyvmolyra, vagy valami folyton Bakayt is, de Zsótér nem hagyta cserben régi barátját, s míg tartott a választási agitáció, sőt utána is, mindig mellette szállt síkra vejével, sőt később a nagyon megkedvelt Mtkmagasabb rangú tisztviselőre emlékeztetett, mint Jr^J, '' „I "CTT. vL,- s „ nehéz s nem is veszélytelen munkát végző ipa- Szat:htal szemben ,s- ~ v**ul is "ogedi embör rosra. Öltözködésében is igyekezett igazodni az értelmiségiekhez, mindig fehér zefír inget viselt, csokorra kötött vékony pillangónyakkendővel, melynek színeit is gyakran váltogatta, a méregzöldtől a búzaviráakékig, ünnepélyes alkalmakra viszont a kötelező fekete ruhához Kukac, a cigányprímás, már petyegtette is hefehér atlasz nyakkendőt hordott vasmacskát áb- Sedüjét, hol erre, hol arra vetve egy csábos. nagyobb katasztrófát zúdít a nemzet nyakába, egy izgatott, feldúlt ábrázatú fiatalember. Egy mint. amilyen a gyászos emlékű Bach-korszak, pillanatig megtorpanva állt, mintha a Himnuszt vagy a még visszaUszitóbb Schmerltng-féle énekelték volna, aztán türelmetlenül közeledett a képviselőjelölt asztalahoz. — Mi történt. Attila? — kérdezték többen is Ijedten s erélyesen leintették a cigányokat. — Hu.ia! Acsi! — Nagy baj van, urak — szólt a fiatalember, aki városi mérnök volt, ebben a minőségében leginkább a Tisza-szabályozás kérdéseivel foglalkozott, s mar a két évvel ezelőtti árvízi veszélyben is becsületlel helyt állt, s most is a gátépítés egyes szakaszait iránvította. — A Tisza reggel óta három hüvelyket áradt. Pedig még csak november végén vagyunk. A főjegyző szerint erre még nem volt példa a varos törté— fejezte be a gyakran elmérgesedő vitákat, ha már minden egyéb ervéből kifogyott. Közben lassan beesteledett, meggyújtották a gázlámpákat, melyek bizonytalankodva szitálták gyér fényüket a tágas helyiség talajvizes falaira s a zöld asztaloknál darvadozó vendégekre. ici i ci aut»£ iivaixftLLiuui iuhuu^i v .un i itti_.->i\a i ciu- —j--, - - - —- - — - ---- roj n*fiSűn rázoló arany tűvel, mellyel Tisza vidéki szár- negédes mosolyt de a hangulat még nem érett nTODe"; meg a dalos mulatozásra. Kukac azonban nem- — A* mazását kívánta jelképezni. Még olefántcsontfejü botját is ügyesen forgatta ujjal között, akar egy valódi gígerli, de kényszeredetten merev, feszes, szögletes viselkedése, mégha ezt könnyed, gátlástalan mozdulatokkal óhajtotta iellensulyozni, hamar elárulta egyszerű szármaAzonnal össze kell hívni a vízvédelmi csak muzsikus, de jó pszichológus is volt, s ml- bizottságot — pattant fel tüstént a legmozgéután egy-két szót elkapott az elhangzott nem- konyább Bakay. zetnjentő szónoklatokból, de meg különben ls ismerte mar a 48-as társaság gyöngéit, rákarsintolt az egvik s már egy kicsit Ittas legényre, .s odasúgta, , hogv énekelje azt. amit húzni fog." A legény rábólintott, figyelte a halk játézását s azt a tényt, hogy az úri körökben dívó kot, aztán torkaszakadtából ordította; — Már megtörtént, Nándi bátyám — válaszólt most már majdnem rezigná'tan Szegheö Attila. — Félek, hogy meg nt a töltéseket kell emelni, s a város kasszajában nincs már egy peták sem. (Folytatjuk.) (