Délmagyarország, 1972. július (62. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-02 / 154. szám

TASARNAP, 1972. TCUTJS 2. Tiszlitják a szobrokat A Képzőművészeti Kivitelező és Iparvállalat dolgozói egy hónapig tartó munkával megtisztítják a szegedi szobrokat. A Dóm téri Panteonban különleges berendezéssel fúvatják le a port a szobrokról, domborművekről, amelyek nemzeti nagyjaink emlékét örökítik meg. A bronzszobrok parinájának megőrzésére külön bevonatot festenek a felületekre. A „nagytakarítás" kiterjed a Belváros közterein levő alkotásokra is. összesen 164 szegedi szobor „öltözik" új köntösbe az ünnepi hetek kezdetére. Augusztus 15-ig tart az időszakos kedvezményes tüzelővásár A kormány intézkedésére — mint ismeretes — a tüzelőanyag-kereskedelmi vállalatok költségvetési támogatással június 5. óta átlagosan 30 százalékkal olcsóbmel kíséri a Belkereskedelmi Minisztérium. Az első jelentések a forgalom élénküléséről számoltak be. Az akció indulását követő első 5 napban például mintegy Érik a paradicsom ban árusítják a legtöbb faj- 25 500 tonna tüzelőt adtak ta haz;á szenet és brikettet, el olcsóbban, utána ötnaIgy például a tatai, a doro- ponként 25 000, 28 000 és gi és a várpalotai brikettet 32 000 tonna kedvezményes mázsánként 15 forinttal, a tüzelő fogyott. Az összesítés mecsekit 5 forinttal, a be- szerint június 25-ig összesen rentei diószenet, az Ózd- több mint 100 000 tonna vidéki, a nógrádi és a kö- tüzelőt — 52 500 tonna szezép-dunántúli durva szene- net és 54 600 tonna briketket 10 forinttal olcsóbban tet — adtak el, 13 millió hozzák forgalomba. forinttal olcsóbban. A kedvezményes tüzelővá- A tüzelőanyag-kereskedelsárt, kezdete óta, figyelem- mi vállalatok a kedvezményt felesleges keszleteik ^•^• értékesítéséig — legfeljebb augusztus 15-ig fenntartják. A forgalom gyorsítását célozza az árhivatalnak az az intézkedése, amely szerint október 1-től 1973. március A héten megkezdik az első szabadföldi érésű piros paradicsom szedését, s tovább bővül a gyümölcsök választéka. Várják az első nagyobb szállítmányokat nyári almából és körtéből, minőségük azonban még nem lesz olyan, mint a fő idényben. Málnából lesz elegendő: a következő napokban is a jelenlegi árakon kínálják. A héten a fővárosban 30—40 vagon, vidéken 40—50 vagon őszibarack kerül már az üzletekbe, de a kereslethez képest még .ez is kevés lesz. 31-ig a közületeknek — kivéve a MÁV-ot, a Magyar Villamosművek Tröszt vállalatait és a szénbányák egymás közötti forgalmát — minden tüzelőanyag vásárlása után 8 százalékos felárat számítanak fel. Napközis táborok a szegedi iskolákban Ha az embernek azt mondja valaki, hogy csárda, aligha gondol belvárosi vendéglátóhelyre, étteremre, borozóra, vagy akármilyen kocsmára. A magyar nyelv értelmező szótára szerint a csárda falun, vagy városon kívül, többnyire országút mellett épült kocsma, ahol rendszerint éjjeli szállást is kaphat az utas. Ismerik Petőfi Sándor szép versét; „A tanyákon túl a puszta [mélyén, Áll magányos dőlt kéményű [csárda." Tegnap, szombaton reggel igazi táborhangulat uralkodott három szegedi iskolában. Zászlófelvonáshoz sorakoztak a gyerekek a tarjáni, a Mező Imre, és a Hámán Kató iskola udvarán, megkezdődtek a nyári napközis táborok. Létük óriási segítség azoknak a szülőknek, akik — munkájuk miatt — nem tudják biztosítani az otthoni felügyeletet A harmadik kerület tanulói a Hámán Kató iskola jól felszerelt, erre az alkalomra kicsinosított termeiben gyülekeztek. A tábor vezetője Papp Irén tanárnő. — Nem vagyok elfogult, de azt hiszem, a mi táborunk igazi gyerekparadicsom. Hetekkel ezelőtt megkezdtük a készülődést, összeállítottam, majd napokra lebontottam az egész programot. Azt remélem, ugyanolyan boldog nyaruk lesz a mi gyerekeinknek is, mint azoknak, akik szüleikkel üdülnek, táboroznak, a családdal együtt élvezi a nyári örömöket. Az iskola udvarán fürdőmedence. Körülötte barnára sült napozó, vagy gombaerVédjük meg a gabonát a tűztől Mint minden évben, az idén is fontos feladat a gabong tűzmentes betakarítása. A munkában felhasznált erőgépek műszaki szemléjét és a szikrafogók próbáját már elvégezték. A megyében már megkezdődött a betakarítás. A kalászosok védelmében a tűz elleni védekezés követelményeinek betartására mindenképpen ügyelni kell az aratás, a cséplés időszakában. A beérett, lábon álló gabonatáblákat a vasutak mentén őrizni kelL Az aratást a vasútvonalak és a közutak mentén kell kezdeni és ezeken a helyeken az aratással egyidőben ajánlatos a tarlóhántást. is elvégezni. A betakarításban csak a műszaki szemlén megfelelőnek minősített gépeket lehet használni. Ezeket a gépeket el kell látni a szükséges okmányokkal is. A gépek kezelőit, valamint az aratásban-cséplésben részt vevő dolgozókat tűzvédelmi oktatasban kell részesíteni. Üzemképes állapotban kell tartani az előírt tűzoltó felszereleseket is, a kombájnokhoz kiadott gazzal oltó készülékeket pedig havonta egyszer ellenőrizni kell. A lakossággal és a dolgozókkal feltétlenül ismertetni kell, a tűzjelzés helyi lehetőségeit, emeltet arról is gondoskodni kell, hogy a tűzoltó felszereléseket minden gazdaságban szükség esetén azonnal a tűzhöz tudják vontatni. Rágyújtani csak a gabonatáblától harminc méteres távolságon kívül szabad. A táblákon és a szérűben gyermekek, illetéktelen személyek nem tartózkodhatnak. A tarlóégetésre is jó néhány szabály érvényes. Az égetést a gazdaságok vezetőinek írásban kell engedélyezniük. Az engedélyen fel kell tüntetni az égetésért felelős személy nevét, valamint a tűzvédelmi előírásokat. A tarlót szeles időben, éjszaka, ezenkívül épülettől, lábon álló, valamint learatott terménytől, szérűtől hatvan méteren, erdőtől pedig száz méteren belül nem szabad felégetni. Ha nagy a tábla, szakaszosan kell a tarlót égetni, a szakaszokat pedig egymástól legalább nyolc barázda szélességű szántással elválasztani. A tarló égetésénél tűzoltó felszerelésről és két-három megfelelő ismeretekkel rendelkező személy jelenlétéről gondoskodni kell. Az égetés biztosítására ötszáz meteren belül egy traktort, ekét és egy vizes lajtot kell tartani. A tarloégexés helyét és idejét 24 óraval korábban a helyi tanács vegrehajtó bizottságának. valamint az elsőfokú tűzrendészeti hatóságnak be kell jelenteni. A munka befejezése után kötelező a- helyszín átvizsgálása. Ekkor a még izzó, parázsló részeket el kell oltani. Csongrád megyei Tüzrendeszeti Bizottság nyők árnyékában hűsölő gyereksereg. A jövő héten gyékényszőnyegeket is vásárolnak. Olyan az iskola, mint egy gyermeküdülő. Az udvaron beépített színpadon tartják majd a sokféle vetélkedőt, szavaló, ügyességi, énekversenyt. Ki mit tud? nélkül nem is tábor a tábor, már most izgalommal készülnek rá. — Szocialista szerződést kötöttünk a közeli MÁV művelődési otthonnal. Minden pénteken délelőtt levetítenek nekünk egy-egy filmet. Máris kölcsönztünk 90 könyvet, a gyerekek majd cserélik. A nyár nemcsak pihenésre, kikapcsolódásra való, a következő iskolaévig könyv is kell a kézbe. Száz gyerek jár ide, 80 százalékuk ezen a nyáron csak oda mehet kirándulni, ahová mi visszük. Ezért terveztem be Gyopárosra és Mórahalomra egész napos kirándulásokat is. A táborvezetőnek négy nevelő. a rajvezetők segítenek munkájában. Saját elképzeléseik, belátásuk szerint színesítik tovább egy-egy gyerekcsoport programját. A koszt kitűnő, a napfény, a víz a Mátyás téri tollaslabdázások és focimeccsek után van is étvágy. Ebéd után pedig nemcsak a legkisebbek, az első—másodikosok, de a nagyobbak is szívesen heverednek el a hűvös termekben. Délután aztán újult erővel folytatódhat a játék. S. E. vagyunk már a múlt század közepétől, s hol vannak a dőlt kéményű csárdák? Nem csupán a kéményük, a fundamentumuk is elenyészett. A tanyákon túl nincs is csárda, s kár, hogy néhány nemrégiben épített, megnyitott útmenti csárda is ebek harmincadjára került, Postakocsi csárda, Csikós csárda? Kapujuk zárva, vendég nem keresi őket. Még a Tisza-parti halászcsárdák is degradálódtak, hisz bográcsaikban mesterséges tavakban tenyésztett, darán hizlalt halak rotyognak. Pedig ott folyik a Tisza kerítésük mellett, s a folyóban bőven van harcsa, süllő, kecsege, ponty, bálin és más finom húsú hal. Annál inkább elszaporodnak a belvárosi csárdák. De talán igaz is; ha a vendég nem megy el az országutak mellé, a folyók partjaira, akkor jöjjön a csárda. Szeged belvárosában is megtörténtek az átkeresztelkedések: Birka csárda, Csirke csárda, Gulyás csárda... Nehogy félre értsenek, nem azért emlegetem ezt, mert valami nagy hibáról volna szó, csak eszembe jutott. Eszembe jutott a Móra Ferenc Termelőszövetkezet csárdájában, melyben az égvilágon semmi sem emlékeztetett a csárdai hangulatra, hiszen még gerenda sincsen a termekben, amelybe a jó kedvű vendég a kisbicskáját vagy a fokosát vághatná, megmutatván, hogy ki is a legény a csárdában. A virtust az utcán intézik el a szilaj legények, s perceken belül megjelenik az URH-s kocsi, hogy véget vessen a zenének. Így van ez rendjén a belvárosban is. De lássuk közelebbről a Csirke csárdát! Már előre szeretném jelezni, hogy teljes mértékben elismerés illeti a termelőszövetkezet vezetőségét, hogy megépítették és megnyitották Szeged belvárosában — nem is tudom hogyan mondjam — vendégDe hol látó üzleteiket. Mert nem egy kis csárdácskáról van itt szó, hanem sokkal többről. Így sorolja Nyári Mihály üzletvezető: — Van éttermünk, bárhelyiségünk, presszónk, borozónk és szállodánk ... Ötezer társadalmi aktivista óvja az erdőket Az erdők védelmére tiz évvel ezelőtt alakított, társadalmi szolgálat szombaton a MEM-ben jubileumi ülést rendesett, amelyen dr. Vágó Ödön főosztályvezető köszöntötte a szolgálat tagjait. Elmondotta, hogy ma már 5 ezer társadalmi aktivista, természetbarát, vadász — közöttük igen sok nyugdíjas — járja a kirándulóidényben az erdőket. Évente mintegy ezer esetben járnak el a tűzrendészeti és egyéb szabályok megsértőivel szemben, és mintegy száz alkalommal szabálysértési feljelentést tesznek a vétkesekkel szemben. A szolgálat tagjait büntető védelmi jog illeti meg, tehát jogosultak eljárni a fegyelmezetlen, meggondo- j latlan turistákkal szemben, j akiknek tűzgyújtása gyakran i több millió forintos károkat ' okoz. különösen júniusban' és júliusban — amikor a j hosszabb ideig tartó szárazság miatt hatalmas tüzek keletkezhetnek. (MTI) Azaz komplett a csárda, még szállást is kaphat az utas. A vezető különben nemrégiben került a posztjára, Mezőkovácsházáról jött lánya után Szegedre, aki itt telepedett le. Különben „öreg róka" a vendéglátó szakmában, hiszen húsz éve üzletvezető, elvégezte a technikumot is. A termelőszövetkezet közismerten sok baromfit tart, csirkefarmjáról bőségesen jut saját csárdájukba. Kérdem Nyári Mihályt, hogy hányféleképpen lehet elkészíteni a csirkét. Elővesz egy régi szakácskönyvet, amelyben legalább húszféle-fajta étel készítését írják le a csirke szó alatt. A szegedi csárdában a következő ajánlat van: — Rántott csirke, pirított csirke, natúr csirke májjal spékelve. újházi tyúkhúsleves, szárnyas raguleves, tyúkhúsleves házi metélttésztával, pirított csirke magyarosan, Móra-tál, amelyben a csirkehús mellé egy kis sertéskarajt is tesznek, van még Csirketál, amelybe az egyik csirkecomb pirítva, a másik rántva kerül, s natúr sütéssel a mellehúsa. Tovább nem is sorolom — mondja Nyári Mihály. — Bár említést érdemel a húsvéti tálunk: sonka, tojás, rántott báránv, kolbász és egyéb finomságok. Az étterem egyébként a leghangulafosabb helye ennek a csárdakombinátnak. A jó ételek mellé ifjú Lakatos Béla prímás és zenekara muzsikál. S ha lakodalom van a mi utcánkban, akkor akár hár om lagzisnép is elfér a csárdában, külön-külön helyiségekben. Az igaz viszont, hogv a lagzik ifjú párjainak házasságáért., annak tartósságáért a csárda garanciát, szavatosságot netn vállal, legfeljebb sírig tartó boldogságot kívánnak. Menjünk egy lépéssel tovább, a konyhára. Specialitást kínál az ismert szegedi szakács, Barabás Sándor bátyánk, aki a flekkenek nagymestere. Külön tűzhely mellett szorgoskodik, a faszén már régen elégett, csak a parazsa izzik erősen. A parázs fölött bordázott rostély. azon sül a hús. Olykor-olykor zsír csöppen a parázsra, s újra láng nyaldossa a piruló húst. A 20 dekás sertéskaraj pirosra sült, rákerül a fatánvérra, mellé a sültkrumpli. Illatos az ennivaló, megkívánja az ember. Ha nem fájna a fogam, ennék is belőle, így csak nézegetem, s pálinkával locsolom, zsibbasztom a lyukas csontot. Az ám, a pálinka! Ez is sajátosság a Csirke csárdában. Saját termésből főzött kisüsti vegyes és barack. Különösen foghúzás előtt ajánlatos, gyorsabban hat segítségével az injekció. Nem akarok reklámot csapni ennek a vendéglátó kombinátusnak, különben is felesleges lenne, hiszen Szegeden minden kocsma zsúfolt, mivel a város külső részein mostohák a körülmények. A terebélyesedő tarjáni városnegyedben például még ma sincs egyetlen presszó, de még egy olyan vendéglátó hely sem, ahol étkezni lehetne. Az égvilágon semmi. Aki cigarettát akar este nyolc után vásárolni, az kénytelen a belvárosba elmenni autóbusszal vagy villamossal. Ezt különben azért jegyeztem meg, mert igen hasznosnak tartom a konkurenciát a vendéglátóiparban is, csak az a kár, hogy ez a verseny kizárólag a belvárosra korlátozódik, holott bármelyik termelőszövetkezet vagy fogyasztási szövetkezet jól járna egy új városnegyedben való megtelepedéssel. Persze, könnyebb megszerezni a város közepén valamilyen régi, felújításra érett kocsmát,' mint újat építeni „szűz területen". Hogy melyik menynyibe kerül, az más kérdés; elképzelhető, hogy a régi felújítása drágább; arra pedig fogadásom van, hogy a későbbi hasznot, a gyors megtérülést éppen az új jelentené. De maradjunk még a Csirke csárdában egy pillanatig! Majdnem az egyetlen helv Szegeden, ahol helyt adnak a kispénzű ifjúságnak is, mivel kedd kivételével mindennap „szeszmentes" zenés délutánt rendeznek, s nem nézik ki azokat, akik mindössze egy üveg üdítőitalt kernek a pincértől. A példát követhetnék mások is. S végül vajon megtalál— ja-e számítását a termelőszövetkezet a csárdájával? Nyári Mihály azt mondja, igen. Az idei esztendő első három hónapjában közel kétmillió forintot vittek a vendégek a Móra Ferenc Tsz éttermébe, borozójába, bárjába és szállodájába. A 34 vendégnek szállást adó szobák ára viszonylag szolid, és alig marad el színvonalában a jó nevű szállodáktól. Ezért külön is elismerés illeti a szövetkezetet. Város közepén találni ezt a csárdát és nem a puszta mélyén, mégis örvendetes. Hogy egyáltalán létezik versenytársként a régi vendéglátóipar üzletei között. Gazdagh István