Délmagyarország, 1972. július (62. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-18 / 167. szám

a KEDD, 1972. JÜLIUS 18. A lakásbérleti szerződés felmondásáról J. K. szegedi olvasónk ír- Ilyen esetben azonban a la- Miután a háztulajdonosi ja: tulajdonában levő lakóházában van egy bérlője, akinek leánya közeljövőben házasságkötése miatt szeretne felmondani, mert az ifjúházasok hozzá költöznének. Kérdezi, hogy felmondhat-e bérlőjének azon a címen, hogy a lakást leánya számára kívánja Igénybe venni? A lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló 1/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet 76. paragrafusa lehetővé teazi, hogy állampolgár tulajdonában álló lakás esetében a háztulajdonos (bérbeadó) a lakásbérleti szerződést a következő hónap utolsó napjára felmondhatja, ha a lakásra maga vagy közeli hozzátartozója igényt tart, illetőleg a lakás lebontására hatósági engedélyt kapott, és a bérlő (lakó) részére egyidejűleg másik megtelelő, ugyanabban a városban (községben) levő — beköltözhető — lakást ajánl fel. A háztulajdonos nem köteles a lakó (bérlő) részére másik lakást felajánlani, ha a lakó (bérlő) tulajdonában ugyanabban a városban (községben) megfelelő — be*költözhető — lakása van. kó a háztulajdonostól pénzbeli térítést kérhet. E térítés összege nem haladhatja meg az olyan tanácsi bérlakásra megállapítható lakáshasználatbavételi díj összegét, amilyent a bérbeadó egyébként köteles lett volna a lakónak felajánlani. Ha a háztulajdonos cserelakásként egy másik nem állami lakást ajánl fel, az utóbbira kötött lakásbérleti szerződést az új lakás háztulajdonosa leghamarább öt év eltelte után mondhatja fel azon a címen, hogy a lakásra maga vagy közeli hozzátartozója számára igényt tart. Illetőleg a lakás lebontására hatósági engedélyt kapott. Ha a háztulajdonos és a lakó között vita keletkezik a felajánlott lakás megfelelősége tekintetében, a vitában a bíróság dönt. A lakó olyan szobaszámú lakásra tarthat igényt, mint az általa használt lakás. Ha azonban az utóbbi meghaladja a tanácsi bérlakásokra megállapított lakásigény mértékének felső határát, a lakó csak e mértéket meg nem haladó szobaszámú lakásra tarthat igényt. feimondás esetén a lakó (bérlő) a tulajdonos érdekében kényszerül lakásváltoztatásra. a lakó kérheti, hogy a háztulajdonos térítse meg részére: a lakásváltozással kapcsolatban felmerült indokolt költségeit (pl.: költözködési, festési költségeit, a munkából való távolmaradás miatt kiesett munkabért stb.); a két lakás közötti értékkülönbözetet (amennyiben a felajánlott lakás a korábbi lakásnál kisebb értékű); a két lakás lakbérének a különbözetét (amennyiben a felajánlott lakás bére a korábbi lakásénál magasabb). Ha a felek eltérően nem állapodtak meg ezt a bérkülönbözetet a cserelakásra vonatkozó lakásbérleti jogviszony fennállásának tartama alatt, legfeljebb öt évig. a lakbérfizetés időpontjának megfelelően, havi részletekben kell meflzetnl. Ha a bérbeadó olyan cserelakást ajánl fel, amely a bérlő lakásánál nagyobb értékű a két lakás közötti értékkülönbözet megtérítését a lakótól nem követelheti. Dr. V. M. L KERÜLET Házasság: Bulik Gubor és Boasó Mária, Lakatos Béla- és Molnár Anna, Tamás Géza éa Kovács Mária. Nyári Gellért •>a Szeles Mária. Körmöczy András és Jenöfl Angéla, C/lrUk Béla és Harangozd Agnaa, Pozagal András és Szabó Valéria, Jancsó János és Pányokl Katalin, Gyuris István és Karasz Sarolta. Buborl Zoltán és Bóka Katalin, Nemcsok László és Juhász Ilona. Albert Miklós cs Bábu Zsuzsanna, Kotogány János és Gajdács Etelka. Balogh Tibor és Csapó Ágnes, Mlskolczi István és Kovács Veronika, Barna István és Maurtts Erzsébet, Czlmer Lajos és Kókal Rozália. FUlekl János és Ponfó Judit, Biharvári Lajos és Kovács Agnés, Péter Sándor és Magyar Katalin, Kemecsey Imre és Dobó-Bódl Anna, Marót! László és Nohel Ev.i. dr. Dwelk Salahedln és Seres Katalin, Tekle Walde Selassic és Németh Mária, Szikszer Imre és Salamon Judit, Varga Jenő és Kárpl Magdolna. Megyery Árpád és Varga Anna házasságot kötöttek. Születés: Sánta Sándor Lászlónak és Letkó Ida Annának Attila. Véber Istvánnak és Szuetta Ilonának Angéla Márle, Ttacz Gyulának és dr. Szcreday Ildikónak Krisztina, palotai Ferencnek és Hajdú Rozáliának Erika. Kece Józsefnek és Kéri Ételnek Tibor, Kinyó Jánosnak és Várkonyl Kingának János, Kovács Józsefnek és Gyuris Irénnek Zoltán, Lestár Dezső Lászlónak és Jónás Malvinnak Dóra Erzsébet, Bulázslk Sándornak és Német Máriának Katalin Melinda, Kovács Ferenc Józsefnek és Bálint Ilonanak Ilona, Turcsokl Zoltánnak és Rubldorios Irénnek Gyöngyi, Gábor Andrásnak és Márta Erzsébetnek Attila, Pördl Péternek és Krizsán Ildikónak Péter, Oodó Jenőnek és Korom Klárának Jenő Miklós, Zslkla Károlynak és Varjú Margitnak Károly, Komér Ferencnek és Simon Juliannának Mónika, Lehotel Jánosnak és Szalal Ilonának Szilvia Ilona, Hatvani Jánosnak és Horváth Juditnak Zoltán János, Pintér Antalnak és Farkas Piroskának Antal Attila. Korom Lászlónak és Gémes Rozália Juliannának Rózsa Viktória, Módra Jánosnak és Czékus Ilonának Csaba, Dobó Andrásnak és Zsolnai Annának Erika, Csizmazla János Istvánnak és Zöldi Kntalln Teréziának Norbert. Fodor Antal Györgynek és Lajkó Mária Annának Antal Sándor, Szalal Józsefnek és Csillag Erzsébetnek István Attila. Pálfl Györgynek és Mária Mária Juliannának Judit. Gyenes Jánosnak és Hevesi Máriának Gábor. Bodor Imrének és Hevesi Margitnak Györgyi, Szabó István Tamásnak és Molnár Ágotának Ágota Zsuzsanna. Marion Józsefnek és Slmor Klárának Árpád Ferenc, Fehér Lajosnak és Iván Annának Gábor. Sánta Károlynak és Szekeres Máriának Karoly, Georgtádes Sundornak es Sehey Juditnak Andrea. Kálié Antalnak es Király Etelka Margitnak Ágnes Kamilla. Szűr* Lászlónak éa Szabó Jolánnak Erika. Szokeres Lajosnak és Farkas F.rzaébet Annának Erzsébet Anna. Zubor Férenenek és Márta Máriának Ferene. Herker Oottfrlrd Ivánnak és Földi Eva Mártának Szilvin Mariann. Kerekes Jánosnak és Bernát Knrollnnnk Gábor. Jávoreslk Pálnak es Farkas Piroska Évának Anita. Fekete Ferencnek és Nagy Ilonának Ferene. Koós László Istvánnak és Máramarost Máriának Reáta. Simon Józsefnek és Gál Ágnes Gizellának Andrea Ágnes. dr. Szegfű László Jánosnak és Szőke Katalin Erzsébetnek Sillvia Vanda, Rekedt-Nagy Ferencnek és nobos Ilona Erzsébetnek Ildikó llone, Korhely Jdiius Lászlónak és Bálint Ibolya Irénnek rbolya Kitti. Berki Szilveszter Jánosnak és Ördösh Jolannak István. Gyurkl Jánosnak és Anyakönyvi hírek Póplty Anna Máriának Helga Annamaria, Matksósz Ödön Istvánnak és Váradl Mária Arankának Izabella, Szűcs Józsefnek és Hugi Annának Ildikó. Barna László Mihálynak és Sári Mária Ibolyának Tünde Mária, Molnár Józsefnek és Kónya Zsuzsannának Zalán. Tart Sándornak és Paksi Rozália Annának Szilvia, Csillag Istvánnak és Sánta Zsuzsannának István László, Erdei Sándornak és Kertész Máriának Sándor, Tari Józsefnek és Kempf Ilona Erzsébetnek Hona, Varga Kornélnak és Kulcsár Piroska Rozáliának Kornél János nevű gyermekük született. Halálozás: Katona Istvánné Kis Julianna, Nagy Józsetnó Gubacsi Katalin, Rusz Momcslllóné Urosev Lyubinka, Hegedűs Mlhályné Börcsök Ilona, dr. Török Miklós Márton, Csarnal Istvánné Kovács Erzsébet, Csikós Ezeklelné Sándor Anna, Murányi Gáspárné Tornai KaA közművelődés fehér foltjai Finnyásak és mindenevők zaef és Pál Anikó Mária, Túri József és Szivák Eva, Nagy Imre és Berta KatAlln. Gégény Ferenc és Bulyák! Éva, Németh György és Surján Erzsébet házasságot kötöttek. Halálozás: Rásó Máténé Cseke Ágnes, Nyerges János, Forgó Ferenc meghalt. III. KERÜLET Házasság: Vigh János és Várkonyl Erzsébet, HéJJa József és Kovács Márta, Maksa Sándor és Szalma Margit, Czabal Béla Gyula és Hegedűs Emília, Nag) János és Vanlcsek Anikó házasságot kötöttek. Születés: Bán Mihálynak és Faragó Katalinnak Ildikó, Dótalin, Farkas János, Herczeg Ilona, Angyal Istvánné Pócsl Ilona, Rátkay Andorné Keller Irén. Molnár Jánosné Eperjesi Anna. Balázs Józsefné Kovács Margit. Ürmös Ferencné Horváth Sarolta Jozefa, Bokor Andrásné Buschbacher Olga, Kis Pál. Veréb István, Nagy Zoltán, Schmldt Ferencné Kovács Erzsebet, Vaszlrcsln Józsefné Ballmann Paulina, Bálint ülés, Acs István meghalt, n. KERÜLET Házasság: Sümegi István JóBERCZEL! A. KÁROLY czl István Józsefnek és Kunos Piroska Margitnak Anita, Szalma János Istvánnak és Börcsök Máriának János, Enylng Nándor Gáspárnak és Molnár Évának Éva Rozália, Szögi Istvánnak és Toimbácz Piroska Etelkának István, Vince Mihálynak és Kállai Etelkának Attila Mihály, Belnschroth Józsefnek és Farkas Ilonának Edina Bernadett, Lajkó Sándornak és Szakái Máriának Gizella, Pintér Aladár Vilmosnak és Tanács Zsuzsannának Aladár Péter, Barna Antalnak és Tóth Matildnak Matild Eva, Csdnyi Ferenc Gábornak és Bak Eszter Piroskának Edit Mária, Farkas Zoltánnak és Oláh Irénnek Lívia, Kassal Imrének és Podrász Máriának Tamás Imre, Filó 76zsefnek és Juhász Máriának Andor Ferenc, Nagynemes Istvánnak és Hortl Erzsébet Veronikának István nevű gyermekük született. Halálozás: Fodor András, Ferenczl Imre, Balogh Lajosné Kiss Mária, Ombódl Mlhályné Kónya Márta, Mihályi Ferenc. Csipak Antalné Sánta Anna. Takács Karoly, Volíord Miklós. Llpták Frlgyesné Rácz Mária, dr. Skultéty István Gyula. Lukács Mátyás, Földest András. Fogarasl Mihály, Hajdú Dezső meghalt. Konganak a vészharangok. Nemcsak a jó néhány ezeréves színház fölött, de a jóval fiatalabb mozi fölött is. A tévé, a harmadik, a legkisebb és mindenkin győzedelmeskedő kisöccs, úgy látszik, gyakran nehéz helyzetbe hozza a színházi szakembereket, fiWheseket. Egy fiatal sofőrrel beszélgettem a 300 kilométeres úton. Jobban mondva ő beszélt: „A nejem kapott a múltkor két jegyet a szakszervezettől. Nem nagyon szeretek kiöltözni, eddig csak egyszer voltunk színházban, de hát most csak elmentünk. Két vén csaj hisztériázott a színpadon, az egyik tolókocsiban idétlenkedett, a másik meg rohangált, mint a fába szorult féreg. Hát ez nekem nem kell! Miért nem játszanak nekünk is valamit?" Ez az előadás Örkény Macskajátéka volt, a Szegedi Nemzeti Színház legnívósabb, legszínvonalasabb előadása az elmúlt évadban. Egyik kollégám jó fél éve kerek-perec megírta, hogy a tévében játszott Waterloo Bridge című film giccs. Rengeteg levelet kapott, az írásokból, aláírásokból következtetve nagyrészt munkások küldték el melegebb éghajlatra. Nekik az tetszettA függöny két oldalán Ha színházélményekről érdeklődünk gyárakban, üzemekben, még mindig a színházak nevetséges kasszadarabjait emlegetik föl, a fél évszázaddal ezelőtti cukros lőrék konzerv jelt melegítenék egyre nagyobb nosztalgiával. A Csárdáskirálynőt, a Zeng az erdőt, a Gül Babát és társaikat. A Szegedi Nemzeti Színház kihasználtsága még az ötven százalékot sem éri el. A nézőknek pedig mindöszsze 27 százaléka fizikai dolgozó, legtöbbjük a szakszervezeti bizottságtól kapja az ingyenjegyet, s nem egy üzem tapasztalatai mutatják, hogy a szakszervezet által vásárolt 10—20 színházjegynek nem mindig akad gazdája. Az egész ház, fél ház akciók, melyek valóban százakat mozgatnak meg üzemekben. gyárakban, a legsilányabb darabokat választják. — Ez kell az egyszerű nézőknek. Szórakozni akarunk, feledni a mindennapok gondjait. — S mennek ingyenjeggyel Gül Babát nézni. A szabadtéri játékok előadásait már jóval több fizikai dolgozó tekinti meg. Egyrészt a közönségszervezők jobban tudnak koncentrálni a néhány hetes akcióra, mint a színház egész évadéra, másrészt a szabadtéri látványossága, színes pompája nagy vonzerőt jelent. A szabadtéri kezdi a jó értelembe vett népszínházi funkciót betölteni. Az idei Hunyadi-előadásokat például a nézők sürgetésére tűzték műsorra. Országos jelenség a mozik nézőszámának csökkenése, ez szegedi viszonylatban fokozottan igaz. A nagy vállalkozásban készült monstre filmek vonzzák leginkább a közönséget színesen, szélesvásznon. Sok munkás fogalmazott így: .„Magyar filmre el se mennék." Miért ez az előítélet éppen ma, amikor a magyar filmművészet rangos helyet vívott ki magának a világ élvonalában. Különösen figyelemre méltó, hogy azok az alkotások, melyeknek középpontjában a munkások élete, problémái' állnak, teljesen hidegen hagyja magukat a munkásokat Tömegkommunikációs eszközök Az utóbbi években a rádió alkotó kollektívája hatalmas erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy műsoraik minél színvonalasabbak, izgalmasabbak legyenek, jobban igazodjanak a kor követelményeihez, s differenciáltan szolgálják ki a különböző rétegek érdeklődését. S mégis — bár a családok háromnegyed részének van rádiója — a rádiót szinte senki sem hallgatja. Ez nem azt jelenti, hogy nincs bekapcsolva a készülék. De zeneládává minősítették vissza, s jobb esetben vele dúdolják az Örökzöld melódiák cím alatti gyatra zenét, a Nagy siker volt címmel leöntött giccs-kétszersülteket, a Töltsön egy órát kedvenceivel beöntéselt. A televízió az egyetlen kulturális tényező, ami csaknem mindenkinek az életében jelen van. Éppen ezért fokozott jelentőségűek a tévé-műsorok. A nézők nagy része azonban „mindennéző". Hogy ezeknek az embereknek mi és hogyan maradt meg a fejében, arra szemléletes példa Mocsár Gábor regényének egy részlete. Így maradt meg a Tv-híradó a „mindennéző" szellemi spájzában: „Hááát láttam ...' Mit is? Volt egy repülőtér, amire leszállt egy gép, igen, igen, most már emlékszem, akkor aztán kijöttek belőle... Már nem is tudom, kik... Virágot kaptak, aztán összeölelkeztek... Aztán nem is tudom, kikkel. Szóval így volt. — Még hirtelen felvillant a tekintete. — Le is fényképezték őket, úgyám, lefényképezték, erre határozottan emlékszem. Azután következett egy másik repülőtér, ottan meg befelé szálltak, már nem is tudom pontosan, hogy kik. De arra pontosan emlékszem, hogy integettek a feljáróról, és virágcsokor volt a kezükben. Utána volt még a híradóban... Mi is? Hosszúhosszú asztal, mellette kétoldalt ültek az emberek, és mosolyogtak egymásra — valami tárgyalás, vagv mi. Aztán meg újfajta traktorok is voltak, meg új lakóházakat mutattak, meg divatbemutató is volt, hát nem tudom, mit tudnak enni azon a rövid szoknyán, azzal is csak fertőzik a népet..." Tény, hogy a szabad Idő legidőigényesebb formája a tévénézés. Éppen ezért arra is oda kell figyelni, hogy a rosszul előkészített talajban nem csírázik ki az elvetett mag, tehát azok a rétegek, akiket a tévén vagy rádión keresztül magasabb kultúra ért — kell, hogy érje! —, ez a magasabb kultúra megijeszti, elriasztja. S maradnak a bóvlinál, a szórakoztatóipar könnyen érthető produktumainál, s éppen műveltségük, öntudatuk nem gyarapszik. Nézés és aktív befogadás Mikor váltja fel a puszta nézést és hallgatást a cselekvés, ami az első pár lépést jelentené a harmonikus és sokoldalú emberi lét útján?! Mikor váltja fel az elfogadást az aktív befogadás?! Ez a feladat csak közösségben, értő és szerető segítséggel — klub, munkahely, brigád — kulturális közegében mehet végbe. Magányos farkas számára a kultúra csak búvóhely, kábítószer, sorvasztó magatartás. Am arra nem várhatunk, hogy a szellem napvilága egyszer csak úgy magától besüt majd a munkáscsaládok kis lakásának ablakán. (Folytatjuk.) Tandl Lajos Hullámsír 17. S ebben nem rettentette vissza a százféle tórök harács, az elorzott királyi kiváltságokért folytatott lankadatlan harc, s az osztrák várparancsnokoknak a töröknél is komiszabb viselkedése, akik nemcsukhogy a népes hadseregnek magánházaknál való elszállásolását erőszakolták ki, nemcsak előfogatokat és takarmányt követeltek, s ha a nép nem adott, mert neki sem volt, akkor saját katonáikkal arattatták le a termést, hanem még a vár körüli jelentékeny épületek tömegét is leromboltatták stratégiai okokból anélkül persze, hogy ezért kártérítést fizettek volna. S mindezt azért bírta ki az a véksőkig sanyargatott néo. hogy város maradjon, kiváltságos hely, polgárosodott közösség, s ez rendkívüli vívmány egy olyan országban, ahol minden huszadik ember nemes úr, tehát adót nem fizet, a közterhekből semmit ,vugy csekélységet vállal, de legfőképpen soha semmilyen termelő munkát nem végez. Pedig már maga a település is valami elhamarkodott esztelenségnek tetszik, hiszen a város jó része mélyebben fekszik a Tiszánál, s a legkisebb áradás esetén is akár egy botszúrással vizet lehet fakasztani a pincékben. És mégsem bolondság vagy meggondolatlanság ez, mert ez a város szigetcsoportféle volt valaha, részei vízállásokkal, tankákkal, csöpörkékkel, erekkel különültek el egymástól, s ha a folyó megduzzadt az esőzések vagy a tavaszi hóolvadás következtében, esetleg ki is öntött, lehet, hogy egy-két házsort is elsöpört, de a pusztító hullámokat ezek a tavacskák nyelték el és szelídítették meg, s az erek segítségével hamarosan visszavezették az anyamederbe. S akkor a vastagon lerakódott iszap megtermékenyítette a puszták kiterjedt legelőit, az árterek kiöntései pedig milliószámra neveték a halat a halászok, s az egész lakosság újjongó örömére. — S nem különös-e, hogy ezt a várost, melyet a török időkben menekülő délszlávok özönlötték el, a török kiverése után pedig németek, lassan valamennyien a magukénak valijók, s néhány kivételtől eltekintve szinte türelmetlenül olvadnak bele a megritkult, de mégis domináló magyar közösségbe. Nem meggondolkodtató-e, hogy az elmúlt század elején a hazafias piaristák kénytelenek voltak megszüntetni a palánkl Dömötör-templomban a magyar prédikációt, mert nem akadt magyar hivő, s néhány évtized múlva már maguk a dalmaták kérték, hogy magyar nyelvű szentbeszédet hallgathassanak, mert kezdik felejteni anyanyelvüket. A német szót pedig a harmincas évek végén a német származású Kremminger Antal plébános szüntette meg részint honfi buzgóságból, részint mert nyilván már neki is nehezére esett isten igéjét ősei nyelvén hirdetni. És 48? Mi volt Itt? \ honvéd hősök első soraiban ott látunk egy Schmidt Ferdinándot, vagy egy Aignert, akinek családját a germanizálás szándékával Mária Terézia vagv József császár telepitette az Alföld szívébe. Dc itt van a Scháffer család! Eleik ugyancsak a múlt században vándoroltak be Elszászból, mint vaskereskedők, s most itt áll a házuk a Halpiacon, empír és copfos jellege már harmonikusan illeszkedik bele a közeli házak klasszicizáló egyszerűségébe, s ha feltűnő is rajta a tetőpárkányon nyugvó háromszögletű oromfal, a homlokzaton a hosszúi díszes vasrács, s lépcsőházban az olaszosan elhelyezkedő remekművű kétszárnyú vasajtó, a tulajdonos már őzve beszél, s leánya törzsökös magyarnak. Pálfy polgármesternek a felesége. Hát még ami belül van — Idézte föl emlékeit Gábor, mert gyerekkorában megmutatták neki a fényűző berendezést. S ő elképedt a padozat virágdíszes berakásain, mely francia mesterek műve volt, a szalón, s az ebédlő plafonképein, melyek hollandus ízlésre vallottak, és a bútorokon, vitrineken, melyek mind cseresznyefából és rózsafából készültek. Már csak érett fejjel tudta meg, hogy Scháffer Ádámnak porcelángyűjteménye is volt, főleg óbécsi és meisseni ritkaságok, alabástromtalapzaton álló órái, s külön képtára, melynek értékét nemcsak az elefántcsontra festett rokokó miniaturák. több francia és hollandus mester eredeti vagy másolt műve, hanem egy valódi Rubens is felbecsülhetetlenné tette. S most Róza lányával és a polgármesterrel csézán vagy szekéren megy ki Vetyehátra vagy Zákányba megszemlélni Pálfv nagyszerű ménesét, vagy csak a szatymazi szőlőbe, hol a cselédség csípős paprikáshallal, s könnyű homoki borral várja a gazdat, s az odacsődített mulatós vendégeket. S mór eszébe sem jut Elszász-Lotharingia, s az sem érdekli, hogy Bismarck elvette a franciáktól. Közben teljesen bealkonyodott, s Gábor kitért a Klauzál-térre, mely valamikor egybefolyt a Széchenyi-térrel, de most már elkülönült, s az új Zsótér-házzal, a híres Kárász-házzal, s az eklektikus ízlésben fogant, arányosan tagolt épületek sorával a város egyik nevezetes központjává vált. Egy pillantást vetett az új Zsótérház egyik emeleti ablakára, abban a reménvben, hogy megláthatja azt a kis szőke leánvt, akit tavaly ismert meg a korcsolyapályán, a nyáron is több ízben találkozott vele, s Pesten is szívósan foglalkoztatta. Az ablak sápadt fénye sejttette, hogy otthon lehet, s föltehetőleg egyedül, mert szüleinek optikus üzlete itt van a szomszédos ötpacsirta utcában, s ők rendszerint csak délben és este térnek haza lakásukba. (Folytatjuk.)