Délmagyarország, 1972. július (62. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-18 / 167. szám

KEDD, 1972. JÚLIUS 18. Megkezdődött a néptánc fesztivál Hétfőn délelőtt nyitották meg a néptáncfesztivál társ­rendezvényét, a koreográfu­sok első nemzetközi konfe­renciáját Újszegeden, a No­vember 7. Művelődési Köz­pontban. A SZOT, a népmű­velési intézet és a Magyarok Világszövetsége által rende­zett tanfolyamra közel 80 hazai és külföldi néptáncos és koreográfus érkezett. A megnyitón Böröcz József, a SZOT munkatársa köszöntöt­te a vendégeket, majd Ma­róti Gyula, a Magyarok Vi­lágszövetsége kulturális bi­zottságának vezetője beszélt a konferencia jelentőségéről. A megnyitón részt vett Kár­páti József, a világszövetség főtitkára, Vásárhelyi Lász­ló koreográfus, Simaí Zsu­zsa, a népművelési intézet munkatársa is. Több száz ember völt kí­váncsi tegnap délután a III. Nemzetközi Szakszervezeti Néptáncfesztivál nyitóünnep­ségére. Fél hatkor hangzott fel a harsonások szignálja, s a tanácsháza előtti téren, a nemzetek zászlói alatt felso­rakoztak a fesztiválon részt­vevő külföldi és hazai együt­tesek. Színes népviseletekbe öltözött lányok és fiúk adtak ízelítőt programjukból és egyúttal hazájuk folklórkin­cséből is. Egymás után tán­coltak ki a térre az együt­tesek: a Bulgáriát képviselő szófiai Dimitrov táncegyüt­tes, a csehszlovák Vsacan együttes, az Ensemble Popu­laire de Paris nevű francia táncegyüttes, a lengyel Rze­szowiacy együttes, a Német Demokratikus Köztársaságot képviselő Phillip Müller együttes, a Tara Oasuluj ro­mán táncegyüttes és a szov­jet Jatrany táncegyüttes, őket követték a fesztiválon részt vevő magyar tánc­együttesek, a Dunai Vasmű táncegyüttese, ÉDOSZ Sze­ged együttes, az Építők Vad­rózsák együttese, a HVDSZ SZEGEDI ÜNNEPI HETEK Bihari együttese, a szolnoki Tisza táncegyüttes, a Vas­utasok Szakszervezete Tö­rekvés táncegyüttese és a VDSZ Bartók Béla tánc­együttese. Este fél nyolckor kezdő­dött az újszegedi szabadtéri színpadon a fesztivál folk­lórversenye. A tegnapi, első versenynapon két hazai és három külföldi együttes mutatkozott be. A vendéglátó ÉDOSZ „Szeged" Együttes versenyen kívüli bemutatóval örven­deztette meg a folklórver­seny közönségét. A vasuta­sok szakszervezetének Tö­rekvés Táncegyüttese két­órás új műsorából mutatott be válogatást Szünet előtt a romániai Tara Oasului együttes vensetnyprodukció­ját láthattuk. Az Ensemble Populaire de Paris tagjai baszk és breton táncokat ad­tak elő. A tegnapi verseny­nap másik magyar tánccso­portja, a Bartók Béla-együt­tes Tiszta forrás című műso­rát nagy sikerrel mutatta be. Az est befejező verseny­programját a csehszlovákiai Vsacan együttestől láttuk. Műgyűjtők kiállítása Pogány Ödön Gábornak, a Magyar Nemzeti Galéria fő­igazgatójának beszédével va­sárnap délelőtt a Bartók Bé­la Művelődési Központban megnyílt a Szegedi Műgyűj­tők Klubjának III. kiállítása. Szelesi Zoltán művészettör­ténész, a kiállítás rendezője ezalkalommal a magyar képzőművészet 20. századi mestereinek reprezentáns alkotásait választotta ki a műgyűjtők falairól. Felvonul ezen a tárlaton a 20. századi magyar képzőmű­vészet színe-java. Láthatjuk Réti István, Csók István, Derkovits Gyula, Aba-Novák Vilmos, Szőnyi István, Márf­fy Ödön, Vaszary János. Ripl Rónai József, Czóbel Béla, Fényes Adolf —, hogy csak néhányat említsünk a hosszú sorból — alkotásait, de szép számmal sorakoznak szegedi művészek képei is; Dinnyés Ferencé, Nyilasy Sándoré, Heller Ödöné, Ká­rolyi Lajosé, Erdélyi Mihá­lyé, Dorogi Imréé, Vinkler Lászlóé. Olyan alkotásokat láthat most a tárlatlátogató közönség, melyek egész éven át szegedi műgyűjtők szobáit ékesítik. Ezek, a nagyközön­ség számára, a képzőművé­szet szerető emberek számá­ra „holtértékek" váltak most közkinccsé, mindenki számá­ra elérhetővé. A magyar képzőművészet történetének e századi keresztmetszetét, nagyszerű alkotásokkal jel­zett vonulatait láthatjuk ezen a kiállításon, „az igazi nagyok igazi nagy alkotásai­ból" egy csokrot. Móra Fe­renc ezt írta a Szegedi Mű­barátok Köre 1917-es kiállí­tásának katalógusában: „Akik megcsinálták ezt a tárlatot, azoknak már meg­volt benne az örömük. Most azok várnak soron, akikért készült, a nagyon lelkesek után a nagyon józanok." Menjünk hát minél többen az Igazi művészet alkotásai­nak közelébe „részegedni", a szegedi műgyűjtők harmadik kiállítására, s kérjük máris, ne szakadjon meg ez a szép hagyománnyá nemesedő évenkénti tárlat. Tegyük közkinccsé, legalább néhány hétre a „holt értékeket". Népi textiliák bemutatója A Népi Ipái-művészeti Ta­nács rendezésében a Bartók Béla Művelődési Központban kiállítás nyílt népművészek által készített szőttesekből, hímzésekből, varrottakból. A tárlat bemutatja az ország különböző vidékeinek sajá­tos textilművészetét. A kiál­lítás hasznos és találó kisé­rő programja a Nemzetközi Szakszervezeti Néptáncfesz­tiválnak. A kiállítást naponta 10-től 18 óráig lehet megtekinteni. Szobrok a Stefánián A szabadtéri szoborkiállí­tásoknak különös a varázsuk. A természetes környezet, a napfény, a fák, bokrok új megvilágítást adnak a szob­roknak, új részletek, új szép­ségek villannak fel. Különle­ges harmóniává olvad az anyagok találkozása és a természet őserőinek ösztönös, valamint az alkotóművész tudatos munkája. Többek között ezért is üdvözöljük az első szegedi szabadtéri szo­borkiállítást, s külön öröm, hogy Samu Katalin szobrait láthatjuk. A Sajtóház előtti parkban vasárnap délben Szabó Endre, a Csongrád megyei Hírlap főszerkesztő­helyettese nyitotta meg Sa­mu Katalin szabadtéri szo­borkiállítását. Samu Katalinról sokszor leírták már, hogy nagyszerű állatszobrász. Pedig sokkal több ennél. Samu Katalin csak (!) szobrász. Mindenfaj­ta tematikai kategorizálás nélkül. Állatfigurái — lovak, kutyák, medvék, borjak, disznók — nagyon is em­beri tartalmak hordozói. Ál­latfiguráit mindig emberek­kel való kapcsolataikban je­leníti meg még akkor Is, ha nincs mindig jelen szob­rászilag megmintázva, az emberi figura. Fekvő lovacs­kája együtt fáradt meg és együtt pihen az emberrel, pulikölyke épp gazdája sze­mét-parancsát lesi, játszó medvéi esetlenül mozgó kis­gyerekeket juttatnak eszünk­be, Fiú csikóval című szob­ránál pedig nem kell szebb példa ember és állat ősi, mindig megújuló kapcsolatá­ra. De állatfigurái végül is a nézőkben váltják meg embe­ri tartalmaikat. A bennük rejlő derű és kedvesség, erő és boldogság, játékosság és A Szegedi Ünnepi Hetek mai programja A III. Nemzetközi Néptánc Fesztivál folklórver­senye az újszegcdi szabadtéri színpadon, este fél 8­tóL Koreográfusok I. Nemzetközi Konferenciája Új­szegeden. a November 7. művelődési központban dél­előtt 9 órától. Szegedi műgyűjtők kiállítása a Bartók Béla műve­lődési központban. Samu Katalin szobrai a Stefánián. Károlyi Lajos emlékkiállítása a Sajtóház klubjában. sutaság végül is bennünk, nézőkben oldódik igazán em­berivé. Ezért néztem öröm­mel a szobrokkal barátkozó járókelőket, a lovacskákat, medvéket becéző kisgyereke­ket és az óvodában tanult állatverseket kántáló óvodá­sokat. Samu Katalin nemcsak ál­latokat mintáz. Az emberi figura legalább annyira ér­dekli. Telt idomú nőket fa­rag kőbe tömör fogalmazás­sal, tőmondatos egyszerűség­gel. Olyanokat, mint amilye­nek a vásárhelyi parasztasz­szonyok, védtelen nyugalmú­akat és védtelen egyszerűe­ket. Mint az Alföld, mint az életük. Kevés szóból is sokat értenek és Samu Katalin a plasztika legegyszerűbb sza­vaival beszélteti, vallatja őket. A szobrászat mai, handa­bandázó, bonyolultságokra törekvő, spekulatív tenden­ciái közepette Samu Katalin realista, ősien tiszta és sajá­tosan egyéni szobrászatot te­remtett. Senkihez sem ha­sonlíthatók Megtudta őrizni — amit kevesen tudnak —, azt a képességét, hogy szót ért állatokkal és kövekkel, fákkal és napfénnyel, ter­mészettel és emberrel, egy­aránt. X. b, Az árellenörzések tapasztalatai Az Országos Anyag- és Arhivatal tájékoztatója A kormány legutóbbi ülé­sén felhívta a figyelmet a fogyasztói árszínvonallal ösz­szefüggő kérdések további vizsgálatára és az árak foko­zottabb ellenőrzésére. Az ár­ellenőrzések helyzetéről, ta­pasztalatairól és a további teendőkről az Országos Anyag- és Árhivatalban a következő tájékoztatást ad­ták: Az árszínvonal alakulásá­nak tanulmányozása rendkí­vül sokrétű közgazdasági fel­adat, amely igen beható és s?éles körű vizsgálatokat igé­nyel. Az árhatóságok csak ak­kor foglalhatnak helycsen állást, ha nemcsak az árak változásait, hanem a vál­tozások okait Is alaposan tanulmányozzák. Ehhez széleskörűen elemez­ni kell a kereslet-kínálat alakulását, a hiánycikkek körét, a vállalatok helyzetét, kooperációs problémáit, ár­politikáját, stb. Sokfajta té­nyezők egybevetése alapján lehet csak megítélni, hogy egy-egy áremelés indokolt vagy indokolatlan, és csur pán a vállalat érdekeit Bzol­gá lja-e. Igen jelentős feladat az árakra ható tényezők alapos elemzése. 1972. első negye­dében az Országos Anyag­és Arhivatal 46 ipari és ke­reskedelmi vállalatnál ellen­őrizte az árpolitikát, a vál­lalati kockázatvállalást, a vállalatok közötti gazdasági versenyt, vizsgálta a rögzí­tett és maximált áron érté­kesítő vállalatok gazdasági helyzetét, a központi árin­tézkedések végrehajtását, a gépiparban a kooperációk hatását. A minisztériumok többsége a vállalatok 1971. évi árpolitikájából vont le különféle következtetéseket. A Nehézipari Minisztérium 9 vállalatnál külön átfogó árellenőrzést is tartott, a ICGM ellenőrizte az 1972. ja­nuár l-l részleges árrende­zés végrehajtását, az ÉVM a lakásépítési árak alakulá­sát vizsgálta, a MÉM az élelmiszeripari vállalatokhoz begyűrűző áremeléseket elemzi, a Belkereskedelmi Minisztérium az árváltozá­sok végrehajtását, a KPM a gépkocsijavítási díjak alaku­lását vizsgálta. Sok helyütt ellenőrizték az árakat a he­lyi árhatóságok is. Az első negyedévben ösz­szesen nyolcezer ellenőr­zés zajlott le, s a tapasz­talt szabálytalanságok, visszaélések miatt sok he­lyütt eljárás Indult a vál­lalatok ellen. Árdrágítás miatt 11 esetben tettek bűnvádi feljelentést a hatóságok, három vállalat el­len gazdasági bírság kisza­bását indítványozták. Két­száznyolcvan esetben sza­bálysértési, 95 esetben fe­gyelmi eljárást indítottak, további 250 esetben pénzbír­ságot szabtak ki. Az ellenőrzések szerint a kiskereskedelemben bővült az áruk választéka, s külö­nösen a ruházati cikkek kö­zött nagyobb arányban ke­rültek forgalomba drágább alapanyagú, jobban díszített, így drágább cikkek. A selyem­áruk, a kötszövött termékek egy része most jelent meg először a boltokban, tehát új választéknak számít, ami egyben e termékcsoport ár­színvonalának emelkedésével járt. A drágább választékok körének bővülését a válla­latok a lakosság igényeivel indokolják. A tapasztalatok szerint azonban gyakran indoko­latlanul hiányoznak a bol­tokból az alacsony és kö­zepes árú termékek. Az első negyedévben példá­ul szinte egyáltalán nem lehetett kapni 135—150 fo­rintos női pumps cipőt. A szabadáras kategóriában elő­fordultak gazdaságilag meg nem alapozott áremelések. Az új termékek magasabb nyereségét a vállalatoknak egy része nem ellensúlyozza a régi termékek árának egy­idejű mérséklésével. Az alap­anyagok beszerzési árának növekedése esetén a többle­tet rendszerint továbbhárít­ják a fogyasztóra, ezzel szemben tartÓ6 költségcsök­kentés esetén csak ritkán szállítják le az árat. A ru­galmasabb árpolitika pozitív hatása is megnyilvánul ab­ban, hogy az ellátás javult, a készletszintek normalizá­lódnak, az export és az im­port kedvezőbb, mint az el­múlt évben. A pozitív és negatív hatá­sokat figyelembe véve feltétlenül szükséges a fogyasztói árszínvonallal összefüggő kérdések további vizsgálata és az árak foko­zott ellenőrzése. Igen fon­tos, hogy a termelő vállala­tokra is fokozottan kiter­jedjenek az árellenőrzések, s ehhez tovább kell bővíteni és javítani az ellenőrző ap­parátus információs hálóza­tát. Nem utolsósorban foko­zott szakmai segítséget kell nyújtani a helyi árhatósá­goknak, amelyeknek munká­jától nagymértékben függ a lakosság érdekeinek védelme. Nagyjavítás a vegyigyárakban Július és augusztus a nagyjavítások és a karban­tartások szezonja a vegy­ipari üzemeknél. Ebben az időszakban néhány hétre megáll a termelés, kihűlnek a csövek, tartályok és be­rendezések, a vegyipari szakmunkások helyét a sze­relők veszik át. Elsőnek a Péti Nitrogén­művekben állították le a termelést, s kijavították az év első felében elromlott ammóniaszintézis üzemet, kicserélték a csövek egv ré­szét. A Borsodi Vegyikombinát augusztusra tervezi a terme­lés szüneteltetését, ez idő alatt a szokásos karbantar­tás mellett befejezik az új üzem építését is, amelyben a műtrágyát tapadásmen­tessé teszik. (MTI) Hiányzik a tv-játék Talán a véletlen hozza, ilyenkor nyáridényben érez­zük igazán, mennyire hiány­zik az úgynevezett tévészín­ház. A tévéjáték, a jó tévé­játék uniikum — helyét az úgynevezett fő műsoridőben filmek, lefotózott színházi előadások töltik ki. Szó se róla, a néző hálás lehet olyan filmek, olyan színházi előadások megidézéséért, melyeket elmulasztott meg­nézni a moziban, melyekre sem módja, sem lehetősége nincs helyszínre utazni. A tévé bepillantást nyújt a ha­zai színházi életbe, ugyan­akkor elvezeti a nézőt a mo­ziba is, mindezt rugalmasan, egyik óráról a másikra te­heti anélkül, hogy különö­sebb nehézségeket támaszta­na: egyszerűen be kell kap­csolni a készüléket. A hétvége esti adásait egy kellemes nyári szórakoz­tató program jegyében ter­vezték. Sem Tabi László két­részes vígjátéka (Különle­ges világnap), sem a vasár­napi francia film (Gyilkos vagy áldozat?) önmagukban, eredeti rendeltetésük színhe­lyén, a színházban, illetve a moziban, nem felelhettek volna meg szórakoztató jel­legüknek olyan maradékta­lanul, mint itt, a tömegek színházában, mozijában. Mi­nek magyarázni: Tabi Lász­ló darabja például rengeteg Llebmann Béla felvétele Anthony Parkins és Sophia I.oren a Gyilkos vagy áldo­zat? című francia filmben előadást ért meg, mégis csak szombat este óta beszélnek róla széltében-hosszában, nem ts szólva Fellini törté­neti jelentőségű filmjéről, a Cabiria éjszakairól, ami azo­kat is ébren tartotta a té­vé előtt, akik annak idején már megcsodálták az olasz neorealizmus remekét. A tévéjáték mégis hiány­zik. Évente átlagosan száz készül, ami a tévé jelenlegi kapacitását teljesen kimerí­ti — ráadásul még nem is helyezték teljes üzembe a második csatornát. A tévé­játék többet tud a színházi előadásoknál, a legjobb fil­meknél többet tud, ponto­sabban mást tud, oda kény­szeríti a néző figyelmet, ahol ül, lakásának a világot, a művészetet jelentő négy­zetcentimétereire. Ahhoz pe­dig, hogy a tévé megfeleljen a profiljából adódó művésze­ti elvárásoknak, a tévéjáté­kok frontján kell csatát nyernie. Nem hiszem, hogy sokáig kitérhet egy önálló tévészínház, mint társulat, megszervezése előL N. L . I

Next

/
Oldalképek
Tartalom