Délmagyarország, 1972. július (62. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-18 / 167. szám

KEDD, 1972. JÚLIUS 18. Megkezdődött a néptánc fesztivál Hétfőn délelőtt nyitották meg a néptáncfesztivál társrendezvényét, a koreográfusok első nemzetközi konferenciáját Újszegeden, a November 7. Művelődési Központban. A SZOT, a népművelési intézet és a Magyarok Világszövetsége által rendezett tanfolyamra közel 80 hazai és külföldi néptáncos és koreográfus érkezett. A megnyitón Böröcz József, a SZOT munkatársa köszöntötte a vendégeket, majd Maróti Gyula, a Magyarok Világszövetsége kulturális bizottságának vezetője beszélt a konferencia jelentőségéről. A megnyitón részt vett Kárpáti József, a világszövetség főtitkára, Vásárhelyi László koreográfus, Simaí Zsuzsa, a népművelési intézet munkatársa is. Több száz ember völt kíváncsi tegnap délután a III. Nemzetközi Szakszervezeti Néptáncfesztivál nyitóünnepségére. Fél hatkor hangzott fel a harsonások szignálja, s a tanácsháza előtti téren, a nemzetek zászlói alatt felsorakoztak a fesztiválon résztvevő külföldi és hazai együttesek. Színes népviseletekbe öltözött lányok és fiúk adtak ízelítőt programjukból és egyúttal hazájuk folklórkincséből is. Egymás után táncoltak ki a térre az együttesek: a Bulgáriát képviselő szófiai Dimitrov táncegyüttes, a csehszlovák Vsacan együttes, az Ensemble Populaire de Paris nevű francia táncegyüttes, a lengyel Rzeszowiacy együttes, a Német Demokratikus Köztársaságot képviselő Phillip Müller együttes, a Tara Oasuluj román táncegyüttes és a szovjet Jatrany táncegyüttes, őket követték a fesztiválon részt vevő magyar táncegyüttesek, a Dunai Vasmű táncegyüttese, ÉDOSZ Szeged együttes, az Építők Vadrózsák együttese, a HVDSZ SZEGEDI ÜNNEPI HETEK Bihari együttese, a szolnoki Tisza táncegyüttes, a Vasutasok Szakszervezete Törekvés táncegyüttese és a VDSZ Bartók Béla táncegyüttese. Este fél nyolckor kezdődött az újszegedi szabadtéri színpadon a fesztivál folklórversenye. A tegnapi, első versenynapon két hazai és három külföldi együttes mutatkozott be. A vendéglátó ÉDOSZ „Szeged" Együttes versenyen kívüli bemutatóval örvendeztette meg a folklórverseny közönségét. A vasutasok szakszervezetének Törekvés Táncegyüttese kétórás új műsorából mutatott be válogatást Szünet előtt a romániai Tara Oasului együttes vensetnyprodukcióját láthattuk. Az Ensemble Populaire de Paris tagjai baszk és breton táncokat adtak elő. A tegnapi versenynap másik magyar tánccsoportja, a Bartók Béla-együttes Tiszta forrás című műsorát nagy sikerrel mutatta be. Az est befejező versenyprogramját a csehszlovákiai Vsacan együttestől láttuk. Műgyűjtők kiállítása Pogány Ödön Gábornak, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatójának beszédével vasárnap délelőtt a Bartók Béla Művelődési Központban megnyílt a Szegedi Műgyűjtők Klubjának III. kiállítása. Szelesi Zoltán művészettörténész, a kiállítás rendezője ezalkalommal a magyar képzőművészet 20. századi mestereinek reprezentáns alkotásait választotta ki a műgyűjtők falairól. Felvonul ezen a tárlaton a 20. századi magyar képzőművészet színe-java. Láthatjuk Réti István, Csók István, Derkovits Gyula, Aba-Novák Vilmos, Szőnyi István, Márffy Ödön, Vaszary János. Ripl Rónai József, Czóbel Béla, Fényes Adolf —, hogy csak néhányat említsünk a hosszú sorból — alkotásait, de szép számmal sorakoznak szegedi művészek képei is; Dinnyés Ferencé, Nyilasy Sándoré, Heller Ödöné, Károlyi Lajosé, Erdélyi Mihályé, Dorogi Imréé, Vinkler Lászlóé. Olyan alkotásokat láthat most a tárlatlátogató közönség, melyek egész éven át szegedi műgyűjtők szobáit ékesítik. Ezek, a nagyközönség számára, a képzőművészet szerető emberek számára „holtértékek" váltak most közkinccsé, mindenki számára elérhetővé. A magyar képzőművészet történetének e századi keresztmetszetét, nagyszerű alkotásokkal jelzett vonulatait láthatjuk ezen a kiállításon, „az igazi nagyok igazi nagy alkotásaiból" egy csokrot. Móra Ferenc ezt írta a Szegedi Műbarátok Köre 1917-es kiállításának katalógusában: „Akik megcsinálták ezt a tárlatot, azoknak már megvolt benne az örömük. Most azok várnak soron, akikért készült, a nagyon lelkesek után a nagyon józanok." Menjünk hát minél többen az Igazi művészet alkotásainak közelébe „részegedni", a szegedi műgyűjtők harmadik kiállítására, s kérjük máris, ne szakadjon meg ez a szép hagyománnyá nemesedő évenkénti tárlat. Tegyük közkinccsé, legalább néhány hétre a „holt értékeket". Népi textiliák bemutatója A Népi Ipái-művészeti Tanács rendezésében a Bartók Béla Művelődési Központban kiállítás nyílt népművészek által készített szőttesekből, hímzésekből, varrottakból. A tárlat bemutatja az ország különböző vidékeinek sajátos textilművészetét. A kiállítás hasznos és találó kisérő programja a Nemzetközi Szakszervezeti Néptáncfesztiválnak. A kiállítást naponta 10-től 18 óráig lehet megtekinteni. Szobrok a Stefánián A szabadtéri szoborkiállításoknak különös a varázsuk. A természetes környezet, a napfény, a fák, bokrok új megvilágítást adnak a szobroknak, új részletek, új szépségek villannak fel. Különleges harmóniává olvad az anyagok találkozása és a természet őserőinek ösztönös, valamint az alkotóművész tudatos munkája. Többek között ezért is üdvözöljük az első szegedi szabadtéri szoborkiállítást, s külön öröm, hogy Samu Katalin szobrait láthatjuk. A Sajtóház előtti parkban vasárnap délben Szabó Endre, a Csongrád megyei Hírlap főszerkesztőhelyettese nyitotta meg Samu Katalin szabadtéri szoborkiállítását. Samu Katalinról sokszor leírták már, hogy nagyszerű állatszobrász. Pedig sokkal több ennél. Samu Katalin csak (!) szobrász. Mindenfajta tematikai kategorizálás nélkül. Állatfigurái — lovak, kutyák, medvék, borjak, disznók — nagyon is emberi tartalmak hordozói. Állatfiguráit mindig emberekkel való kapcsolataikban jeleníti meg még akkor Is, ha nincs mindig jelen szobrászilag megmintázva, az emberi figura. Fekvő lovacskája együtt fáradt meg és együtt pihen az emberrel, pulikölyke épp gazdája szemét-parancsát lesi, játszó medvéi esetlenül mozgó kisgyerekeket juttatnak eszünkbe, Fiú csikóval című szobránál pedig nem kell szebb példa ember és állat ősi, mindig megújuló kapcsolatára. De állatfigurái végül is a nézőkben váltják meg emberi tartalmaikat. A bennük rejlő derű és kedvesség, erő és boldogság, játékosság és A Szegedi Ünnepi Hetek mai programja A III. Nemzetközi Néptánc Fesztivál folklórversenye az újszegcdi szabadtéri színpadon, este fél 8tóL Koreográfusok I. Nemzetközi Konferenciája Újszegeden. a November 7. művelődési központban délelőtt 9 órától. Szegedi műgyűjtők kiállítása a Bartók Béla művelődési központban. Samu Katalin szobrai a Stefánián. Károlyi Lajos emlékkiállítása a Sajtóház klubjában. sutaság végül is bennünk, nézőkben oldódik igazán emberivé. Ezért néztem örömmel a szobrokkal barátkozó járókelőket, a lovacskákat, medvéket becéző kisgyerekeket és az óvodában tanult állatverseket kántáló óvodásokat. Samu Katalin nemcsak állatokat mintáz. Az emberi figura legalább annyira érdekli. Telt idomú nőket farag kőbe tömör fogalmazással, tőmondatos egyszerűséggel. Olyanokat, mint amilyenek a vásárhelyi parasztaszszonyok, védtelen nyugalmúakat és védtelen egyszerűeket. Mint az Alföld, mint az életük. Kevés szóból is sokat értenek és Samu Katalin a plasztika legegyszerűbb szavaival beszélteti, vallatja őket. A szobrászat mai, handabandázó, bonyolultságokra törekvő, spekulatív tendenciái közepette Samu Katalin realista, ősien tiszta és sajátosan egyéni szobrászatot teremtett. Senkihez sem hasonlíthatók Megtudta őrizni — amit kevesen tudnak —, azt a képességét, hogy szót ért állatokkal és kövekkel, fákkal és napfénnyel, természettel és emberrel, egyaránt. X. b, Az árellenörzések tapasztalatai Az Országos Anyag- és Arhivatal tájékoztatója A kormány legutóbbi ülésén felhívta a figyelmet a fogyasztói árszínvonallal öszszefüggő kérdések további vizsgálatára és az árak fokozottabb ellenőrzésére. Az árellenőrzések helyzetéről, tapasztalatairól és a további teendőkről az Országos Anyag- és Árhivatalban a következő tájékoztatást adták: Az árszínvonal alakulásának tanulmányozása rendkívül sokrétű közgazdasági feladat, amely igen beható és s?éles körű vizsgálatokat igényel. Az árhatóságok csak akkor foglalhatnak helycsen állást, ha nemcsak az árak változásait, hanem a változások okait Is alaposan tanulmányozzák. Ehhez széleskörűen elemezni kell a kereslet-kínálat alakulását, a hiánycikkek körét, a vállalatok helyzetét, kooperációs problémáit, árpolitikáját, stb. Sokfajta tényezők egybevetése alapján lehet csak megítélni, hogy egy-egy áremelés indokolt vagy indokolatlan, és csur pán a vállalat érdekeit Bzolgá lja-e. Igen jelentős feladat az árakra ható tényezők alapos elemzése. 1972. első negyedében az Országos Anyagés Arhivatal 46 ipari és kereskedelmi vállalatnál ellenőrizte az árpolitikát, a vállalati kockázatvállalást, a vállalatok közötti gazdasági versenyt, vizsgálta a rögzített és maximált áron értékesítő vállalatok gazdasági helyzetét, a központi árintézkedések végrehajtását, a gépiparban a kooperációk hatását. A minisztériumok többsége a vállalatok 1971. évi árpolitikájából vont le különféle következtetéseket. A Nehézipari Minisztérium 9 vállalatnál külön átfogó árellenőrzést is tartott, a ICGM ellenőrizte az 1972. január l-l részleges árrendezés végrehajtását, az ÉVM a lakásépítési árak alakulását vizsgálta, a MÉM az élelmiszeripari vállalatokhoz begyűrűző áremeléseket elemzi, a Belkereskedelmi Minisztérium az árváltozások végrehajtását, a KPM a gépkocsijavítási díjak alakulását vizsgálta. Sok helyütt ellenőrizték az árakat a helyi árhatóságok is. Az első negyedévben öszszesen nyolcezer ellenőrzés zajlott le, s a tapasztalt szabálytalanságok, visszaélések miatt sok helyütt eljárás Indult a vállalatok ellen. Árdrágítás miatt 11 esetben tettek bűnvádi feljelentést a hatóságok, három vállalat ellen gazdasági bírság kiszabását indítványozták. Kétszáznyolcvan esetben szabálysértési, 95 esetben fegyelmi eljárást indítottak, további 250 esetben pénzbírságot szabtak ki. Az ellenőrzések szerint a kiskereskedelemben bővült az áruk választéka, s különösen a ruházati cikkek között nagyobb arányban kerültek forgalomba drágább alapanyagú, jobban díszített, így drágább cikkek. A selyemáruk, a kötszövött termékek egy része most jelent meg először a boltokban, tehát új választéknak számít, ami egyben e termékcsoport árszínvonalának emelkedésével járt. A drágább választékok körének bővülését a vállalatok a lakosság igényeivel indokolják. A tapasztalatok szerint azonban gyakran indokolatlanul hiányoznak a boltokból az alacsony és közepes árú termékek. Az első negyedévben például szinte egyáltalán nem lehetett kapni 135—150 forintos női pumps cipőt. A szabadáras kategóriában előfordultak gazdaságilag meg nem alapozott áremelések. Az új termékek magasabb nyereségét a vállalatoknak egy része nem ellensúlyozza a régi termékek árának egyidejű mérséklésével. Az alapanyagok beszerzési árának növekedése esetén a többletet rendszerint továbbhárítják a fogyasztóra, ezzel szemben tartÓ6 költségcsökkentés esetén csak ritkán szállítják le az árat. A rugalmasabb árpolitika pozitív hatása is megnyilvánul abban, hogy az ellátás javult, a készletszintek normalizálódnak, az export és az import kedvezőbb, mint az elmúlt évben. A pozitív és negatív hatásokat figyelembe véve feltétlenül szükséges a fogyasztói árszínvonallal összefüggő kérdések további vizsgálata és az árak fokozott ellenőrzése. Igen fontos, hogy a termelő vállalatokra is fokozottan kiterjedjenek az árellenőrzések, s ehhez tovább kell bővíteni és javítani az ellenőrző apparátus információs hálózatát. Nem utolsósorban fokozott szakmai segítséget kell nyújtani a helyi árhatóságoknak, amelyeknek munkájától nagymértékben függ a lakosság érdekeinek védelme. Nagyjavítás a vegyigyárakban Július és augusztus a nagyjavítások és a karbantartások szezonja a vegyipari üzemeknél. Ebben az időszakban néhány hétre megáll a termelés, kihűlnek a csövek, tartályok és berendezések, a vegyipari szakmunkások helyét a szerelők veszik át. Elsőnek a Péti Nitrogénművekben állították le a termelést, s kijavították az év első felében elromlott ammóniaszintézis üzemet, kicserélték a csövek egv részét. A Borsodi Vegyikombinát augusztusra tervezi a termelés szüneteltetését, ez idő alatt a szokásos karbantartás mellett befejezik az új üzem építését is, amelyben a műtrágyát tapadásmentessé teszik. (MTI) Hiányzik a tv-játék Talán a véletlen hozza, ilyenkor nyáridényben érezzük igazán, mennyire hiányzik az úgynevezett tévészínház. A tévéjáték, a jó tévéjáték uniikum — helyét az úgynevezett fő műsoridőben filmek, lefotózott színházi előadások töltik ki. Szó se róla, a néző hálás lehet olyan filmek, olyan színházi előadások megidézéséért, melyeket elmulasztott megnézni a moziban, melyekre sem módja, sem lehetősége nincs helyszínre utazni. A tévé bepillantást nyújt a hazai színházi életbe, ugyanakkor elvezeti a nézőt a moziba is, mindezt rugalmasan, egyik óráról a másikra teheti anélkül, hogy különösebb nehézségeket támasztana: egyszerűen be kell kapcsolni a készüléket. A hétvége esti adásait egy kellemes nyári szórakoztató program jegyében tervezték. Sem Tabi László kétrészes vígjátéka (Különleges világnap), sem a vasárnapi francia film (Gyilkos vagy áldozat?) önmagukban, eredeti rendeltetésük színhelyén, a színházban, illetve a moziban, nem felelhettek volna meg szórakoztató jellegüknek olyan maradéktalanul, mint itt, a tömegek színházában, mozijában. Minek magyarázni: Tabi László darabja például rengeteg Llebmann Béla felvétele Anthony Parkins és Sophia I.oren a Gyilkos vagy áldozat? című francia filmben előadást ért meg, mégis csak szombat este óta beszélnek róla széltében-hosszában, nem ts szólva Fellini történeti jelentőségű filmjéről, a Cabiria éjszakairól, ami azokat is ébren tartotta a tévé előtt, akik annak idején már megcsodálták az olasz neorealizmus remekét. A tévéjáték mégis hiányzik. Évente átlagosan száz készül, ami a tévé jelenlegi kapacitását teljesen kimeríti — ráadásul még nem is helyezték teljes üzembe a második csatornát. A tévéjáték többet tud a színházi előadásoknál, a legjobb filmeknél többet tud, pontosabban mást tud, oda kényszeríti a néző figyelmet, ahol ül, lakásának a világot, a művészetet jelentő négyzetcentimétereire. Ahhoz pedig, hogy a tévé megfeleljen a profiljából adódó művészeti elvárásoknak, a tévéjátékok frontján kell csatát nyernie. Nem hiszem, hogy sokáig kitérhet egy önálló tévészínház, mint társulat, megszervezése előL N. L . I