Délmagyarország, 1972. június (62. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-13 / 137. szám

4 KEDD, 1972. JŰNIUS 15. A szegedi Munkáskönyvtár A József Attila Tudományegyetem Központi Könyvtára állományában mintegy 950 kötet könyv és folyóirat őrzi a nagy múltú, és a negyvenes évek végén sajnálatosan szétszóródott könyvtár, a szegedi Munkáskönyvtár emlékét. Számos kötet még az eredeti, sajátos mintájú félvászon kötést viseli, gerincén a kerek címkére tussal írt jellegzetes betű- és szám jelzettel. A helyi forradalmi munkásmozgalom felszabadulás előtti küzdelmeit, harcait idézik e sajátos dokumentumok. De mit is tudunk a szegedi Munkáskönyvtárról? 1918 végétől Szegeden a Szakszervezeti Bizottság kezdeményezésére az addig egymástól elszigetelten tevékenykedő szakmai könyvtárak egyesülésre törekedtek. Az egyesített Munkáskönyvtár, mely többek között a bőripari, cipész és csizmadia, élelmezésipari, építő-, fa-, festő-, földmunkások, kereskedelmi alkalmazottak, könyvnyomdászok és betűöntők, szabó-, textilipari, vas- és fémmunkások könyvtáraiból jött létre, 1919. május elsejével kezdhette meg működését Abból a tényből következően, hogy a szakmai szervezetek, szakszervezetek lényegileg a Szociáldemokrata Párt vezetésével működtek, a könyvtár elnevezése „A szegedi szociáldemokrata szakszervezetek egyesített Munkáskönyvtára" lett. A Munkáskönyvtár tevékenységének, működésének történelmi háttere egyrészt az ellenforradalmi fasiszta rendszer 25 éves uralma. A szegedi Munkáskönyvtár is egyike volt azoknak a művelődési intézményeknek, ahol legátis keretek között az illegalitásban működő kommunisták, valamint a baloldali szakszervezeti és szociáldemokrata vezetők irányításával a helyi szervezett munkásság forradalmi ideológiával ismerkedhetett meg, sokoldalúan képezhette magáf, készült fel a proletárhatalom kivívására és vezetésére. A könyvtár helyiségei, a hatásában és méretében jelentős állomány elhelyezése mellett, lehetővé tették a könyveknek, a folyóiratoknak a munkásolvasókhoz való eljutásának közvetlen lehetőségét, a helybeni olvasást is. Gyakran a könyvtár falai között találtak helyre az olvasott műveket és saját tapasztalataikat megvitató munkások, politikai témájú szemináriumok és illegális összejövetelek. A Munkáskönyvtár elhelyezése, sorsa szorosan kapcsolódott a mindenkori Munkásotthonhoz. A lázas, fáradtságot nem Ismerő munkával átalakított volt honvédlaktanya, a munkásság palotájává lett Berlini körúti Munkásotthon első, sajnos nem végleges otthona a könyvtárnak, a könyveknek. 1920-ban az ellenforradalmi erők felülkerekedésével a szegedi munkásság távozni kényszerül a korszerűen berendezett és felszerelt épületből. A végleges és megfelelő elhelyezést biztosító Hétvezér utcai épület megvásárlásáig hat év telik el a Munkásotthonnak szűkösen helyet adó Maros utcai volt Kis-Kaszinóban. 1944-ben, a fasiszta megszállást követő napokban a Munkáskönyvtár is osztozik a Munkásotthon sorsában. A szegedi Munkáskönyvtár állományának összetételét és nagyságát tekintve a vidék legjelentősebb munkáskönyvtára. s egyben a város igen értékes könyvtára volt. 1919 októberében, a könyvtár olvasótermének avatásakor közel négyezer kötetet említ a könyvtárosi beszámoló. Nagyjából ezt az állományt rögzíti a könyvtár 1921-ben megjelent első nyomtatott katalógusa. Madzsar József Társadalmi Lexikonja 5070 kötetes könyvtárról tesz említést 1927-es datálással. Egy, 1930-ban készüli gépelt katalógus 2805 művet foglalt magában. Waltner Mihály visszaemlékezésében 8000 kötetre teszi a fasiszta megszálláskor bezárt szegedi Munkáskönyv-, tár állományát. A könyvtár állományának igen sok kötete — elsősorban a társadalomtudományi és a munkásmozgalom kérdéseit tárgyaló művek — segítette a helyi munkásosztály marxista szellemű elméleti képzését, felkészülését. Marx hat művét, a többi között, a Bér, ár, profit, a Bérmunka és tőke, III. Napóleon államcsínye címűeket; Engels két művét, valamint kettejük Válogatott műveinek hat kötetét és a Kommunista kiáltványt tartalmazta az állomány. Szabó Ervin, Varga Jenő, Bebel és Landler Jenő több forradalmi kötete, valamint Wilhelm Liebknecht, Lafargue, Kautsky egyes értékes művei továbbították a marxista elméletet, a nemzetközi és a hazai munkásmozgalom hasznos tapasztalatait. „A történelmi művek sorában a haladó történészek (Acsády és mások) művei mellett megvolt a Gellért Oszkár szerkesztésében megjelent (s a két világháború között üldözött) A diadalmas forradalom című kötet ls." Hasonlóképpen értékes és haladó művekből meríthettek ismereteket a munkásolvasók a természettudományok területéről, Bölsche, Darvin, Einstein, a kommunista Madzsar József és mások műveiből. A könyvtár állományának mindenkori többségét a szépirodalmi művek alkották. A különféle műfajokhoz tartozó, többségükben haladó és színvonalas alkotások egyrészt a könyv, az olvasás megszerettetésében, a rendszeres olvasóvá nevelésben, a pihenés, a szabad Idő eltöltése egy igényesebb formájának kialakításában szolgáltak segítségül. Másrészt, számos mű témájával a társadalomtudományi, politikai művek felé irányította a munkásolvasók érdeklődését. Voltak könyvek, amelyek egyik katalógusban sem szerepeltek, s csak a megbízható könyvtári tagok kaphatták meg a könyvtárostól. Ilyen művek voltak A pápák bűne, Papok tükre, Fáber Oszkár naplója stb. A könyvtár több évtizedes működéséből nem maradt fenn iratanyag, statisztikai kimutatás az olvasók és a kölcsönzők, valamint a kölcsönzött művék számát és összetételét illetően. A Munkáskönyvtár könyvtárosainak, Schwartz Izsónak, Kekezovich Emilnek, Hosszú Kovács Józsefnek és számos segítőtársaiknak odaadó és áldozatos munkája tette lehetővé, hogy az állomány hatóerővé válhatott. Sokirányú funkciójuk a könyvek gondozásától, a különféle katalógusok elkészítésében való közreműködéstől az olvasók esztétikai, világnézeti és politikai képzésében való részvételig terjedt. Közismert Juhász Gyula, Móra Ferenc és Eidus Bentián a könyvtár működését, irányítását támogató rendszeres tevékenysége. A könyvtárat — mint más kulturális intézményeit —' a szegedi munkásság anyagi áldozatvállalása tartotta fenn. A tagdíjak, a késedelmi díjak biztosította korlátozott gyarapítási lehetőséget műsoros estek bevételei, a Móra Ferenc által átengedett duplumpéldányok és a munkásolvasók, valamint a munkásosztály ügyével rokonszenvezők könyvajándékai bővítették. Már eddig is eredményesnek bizonyult könyvtárunk azon törekvése, hogy a szétszóródott állomány egyes részeit felkutassa, illetve öszszegyűjtse. A szegedi Munkáskönyvtár egykori állományának minél teljesebb rekonstruálása érdekében továbbra is kérjük és számítunk a helyi könyvtárak, valamint a magánosok önzetlen segítségére. Kormányos András A kőtelező betegségi biztosításról B. M. egyéni gazdálkodó olvnsónk az 1972. április 1-től életbe lépett, a betegségi biztosításról szóló rendelkezés ismertetését kéri. Kérdezi: kikre terjed ki e biztosítás, hogyan kell fizetni, ha megbetegszik, jogosult-e ingyenes orvosi ellátásra, és azt mivel kell igazolni? A kormány a 6/1972. (II. 29.) számú rendeletével ez év április 1-től a betegségi biztosítást kiterjesztette mindazokra, akiknek keresetük, jövedelmük van és eddig nr n voltak kötelezően biztosítva betegség esetére. Fenti kormányrendelet végrehajtásáról a 2/1972. (V. 13.) SZOT sz. szabályzat rendelkezik. Tehát a rendelet kiterjed a kisiparosokra és a magánkereskedőkre; a mezőgazdasági lakosság jövedelemadója kifizetésére kötelezett egyéni gazdálkodókra, valamint azokra a személyekre, akik az általános jövedelemadó vagy szellemi tevékenységet folytatók jövedelemadója kifizetésére kötelezettek. A felsorolt biztosítottak és családtagjaik betegség, szülés és elhalálozás esetében — a táppénz, terhességi-, gyermekágyi segély kivételével — ugyanazokra a betegségi biztosítási szolgáltatásokra jogosultak, mint a munkaviszonyban álló dolgozók és családtagjai. Ezek szerint jogosultak: orvosi (szakorvosi) kezelésre, gyógyszerre, kötszerre, gyógyvízre, gyógyfürdőre, gyógyászati segdeszközre, műfogra, műfogsorra, fogkoronára, foghídra, kórházi (gyógyintézeti) ápolásra, útiköltség megtérítésre (mentőszállításra), anyasági és temetési segélyre. A kötelező betegségi biztosítással járó kiadások fedezésére a biztosításba bevontaknak 1972. április 1-től járulékot kell fizetniük. Az egyéni gazdálkodók által fizetendő járulék összege havi 80 forint. Az általános jövedelemadó, valamint a szellemi tevékenységet folytatók jövedelemadójának fizetésére kötelezett személyek által fizetendő járulék összege havi 130 forint. Az egyéni gazdálkodók, az általános jövedelemadó vagy a szellemi tevékenységet folytatók jövedelemadója fizetésére kötelezettek biztosítása abban az esetben áll fenn a tárgyévben, ha az előző naptári évre jövedelemadó fizetésére voltak kötelezettek. A járulékot az adók beszedésére illetékes városi tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi feladatodat ellátó szakigazgatási szerve, a megyei városi kerületi hivatal, illetőleg a községi, nagyközségi szakigazgatási szerv (adóhatóság) veti ki és adók módjára szedi be. Az egyéni gazdálkodókat és a jövedelemadó kifizetésére kötelezetteket azonban kérelmükre mentesíteni kell a biztosítási kötelezettség alól, ha az előző évi jövedelemadójuk az 1000 forintot nem haladta meg. További mentesítést csak a szociális helyzetre való tekintettel lehet az illetékes adóhatóságtól kérni. Azok, akiket a biztosítási kötelezettség alól mentesítettek. a betegségi biztosítás szolgáltatásaira nem jogosultak. Az egyéni gazdálkodók, valamint az általános jövedelemadó és a szellemi tevékenységet folytatók jövedelemadója fizetésére kötelezett személyek és azok családtagjai biztosítási jogosultságukat az adó beszedésére illetékes szakigazgatási szerv által kiállított biztosítási igazolvánnyal igazolják. Dr. V. M. H Szír-Darfa villanyárama Üzbegisztánban, a SzirDarján újabb nagy erőmű épül. Üzembehelyezésével a köztársaság energiatermelése több mint kétszeresére emelkedik — 1971-ben 21,4 milliárd kilowattóra villanyenergiát állítottak itt elő. Az erőmű nemcsak Üzbegisztánt, hanem Tádzsikisztánt, Kirgiziát és Kazahsztánt is ellátja árammal. L KERÜLET Házasság: Kovács László és Nyakas Anikó, Nagy János és Ungi Erzsébet. Rácz István és Gazsó Katalin. Abrahám-Fűrus Géza és Kovács Éva. Huszíir Jenő és Sütő Julianna. Takó István és Hrabovszki Edit, Hrahlml Ahmed és Barta Eszter, Nagy István és Bodor Mária, Laczl János és Peták Irén, Dudás István és Budai Julianna házasságot kötöttek. Születés: Tímár Józsefnek és MucsJ Katalinnak Zsolt, dr. Dudits Dénes Gábornak és Molnár Judit Katalinnak Dénes. Nagy Lajos Ferencnek és Tóth Sarolta Máriának Andrea Sarolta, Dobos Lászlónak és Tóth Erzsébetnek Erzsébet, Pintér Ferencnek és Mézer Katalin Évának Katalin Henrietta. Horváth József Lászlónak és Kardos Anna Máriának Tünde. Palotás Géza Lajosnak és Nagy Kornélia Teréznek Andrea Kornélia, Szabó Antalnak és Tandari Eszter Piroskának Zoltán. Farkas Imre Józsefnek és Prislinger Irénnek Gabriella. Vásárhelyi Ferencnek és Kozma Mária Katalinnak Gábor. Hajnal Gábornak és Malik Mária Ilonának Mária. Csontos Istvánnak és Seres Ilonának Attila István, Dimovlcs Ferenc Lászlónak és Kárpácsl Máriának Mónika, Lázár Mihálynak és Horváth Máriának Zoltán. Lázár Mihálynak és Horváth Máriának Ibolya Mária, Vosnitzer Ferencnek és Apró Máriának László, Nyilasi Antal Mihálynak és Szemendei Éva Ildikónak Antal Tamás, Nógrádi Tamásnak és Aradán Katalinnak Zoltán Tibor, Börcsök Istvánnak és Borsos Rozáliának Szilvia Erika, dr. Berta Mihálynak és Hajabács Sarolta Emőkének Ildikó Csilla, Bozókl Ferenc Imrének és Havasi Erzsébetnek Ferenc Róbert, Ökrös Józsefnek és Németh Erzsébetnek Csaba, Balog Imre Vilmosnak és Vass Mária Magdolnának Ágota Tünde, Flórián Anyakönyvi hírek Imrének és Hollandi Teréziának Szilvia, Fekete Sándornak és Molnár Erzsébetnek Tamás Sándor, Osztás Istvánnak és Lengyel Margit Erzsébetnek István Zsolt, Csanádi Péternek és Tanács Katalinnak Péter Zsolt nevű gyermekük született. Halálozás: Hízó Sándorné Rajki Julianna, Balogh-Vígh Andrásné Fejes Anna, Gönczy Zoltán, Sebők János Mihály, Falaty Sándor János, Hucs Istvánné Magyart Margit, Kormányos Ferencné Vida Ilona, Török Imréné Lovász Ilona, dr. Berkes Pál, Deák Ferencné Aullczkl Terézia, Kovács Istvánné Tex Irén, Bata István, Pataki István. Hopenthaler János, Hacskó Sándorné Froschauer Etelka, Geiger Béláné Nagy Piroska. Takács Anna. Mészáros Györgyné Lakita Katalin. Bende József, Nagy Gergelyné Berta Ágnes, Meszes György, Sánta Istvánné Szabó Mária, Tóth Ferenc Szilveszter meghalt. n. KERÜLET Házasság: Farkas István és Mattentin Julianna Eszter. Domonkos Sándor és Martonosl Ágnes Zsuzsanna. Csorba József és Stevanov Mária házasságot kötöttek. Halálozás: Baté András, Budai Gizella. Welner András, 3oós Sándor meghalt. III. /KERÜLET Házasság: Csábi László István és Horváth Anna, Semsel János Károly és Lengyel Etelka Sarolta házasságot kötöttek. SzOletés: Balt Zoltánnak és Fikó Piroskának Mónika. Csáki Ferencnek és Basa Katalinnak Katalin, Laczkó Lászlónak és Kiss Máriának Attila, Kenéz Sándor Gyulának és Rajnai Eva Annának Gábor, Tóth Mihálynak és Börcsök Erzsébet Margitnak Gábor, Domonkos István Józsefnek és Varga Ágnesnek Zoltán, Farkas Ferencnek és Király Erzsébetnek Mária, Petrovícs Mihálynak és Kolompár Ilonának Mihály Zoltán, Marzsea Istvánnak és Vida Veronika Máriának Andrea Katalin, Novodlnszkl Istvánnak és Czlrok Ilonának Ildikó, Bogár-Szabó Sándornak és Király Klára Matildnak Zsolt, Kis Józsefnek és Galiba Magdolnának Gábor, Albert Ferencnek és Hegedűs Mária Zsuzsannának Ferenc, Engl István Ferencnek és Körmendi Juliannának Gábor, Drbán Imre Sándornak és Kovács Ilonának Ildikó, Bata Tibornak és Nagy Irén Ilonának Csaba Tibor, Kasza Sándor Dezsőnek és Mlkulecz Erzsébetnek Sándor, HellerSzabó Ferencnek és Pintér Irénnek Ferenc, Lévai Lászlónak és Bálint Mártának Mária, Molnár Lásisló Lajosnak és Faragó Gizella Honának Zsuzsanna Nóra, Révész Sándornak és Albert Máriának Krisztina nevű gyermekük született. Halálozás: Benkocs János István, Magyart Lajosné Juhász Julianna, Antal Istvánné Dénes Mária, Szécsényi Miklós, Lőrlncz Ilona, Kis Mlhályné Iván Erzsébet, Dudás Julianna Margit, Pakai János, Nagy Gyula, Baranyl Jánosné Molnár Anna meghalt. Harmat Endre: Gyilkosság Rt. 15. A HEROIN VÁMSZEDŐI A szerencsejáték világméretekben is legnagyobb központja Las Vegas. A nem is olyan régen még nyomorúságos falu közepén, a Freemont Streeten most 11 felhőkarcolóban 288 játékbarlang üzemel. A 289. a börtönben működik. Az ötlet a börtön parancsnokától, Jack Foglianitól (szintén olasz) származik, szerinte jó átnevelési módszer. A CN egyik üzletága Las Vegasban a kifosztottak kifosztása. Azok tói például, akik mindenüket elvesztették, és persze szeretnék visszanyerni, a CN ügynökei filléreké megveszik az autót, amivel idejöttek. A minap egy fogadáson megkérdezték Ralph Lamb rendőrfököt: miért nincsenek nagystílű, szervezett akciók a gengszterek ellen. Lamb így felelt: „Nem szabad hálátlannak- lennünk. Nélkülük porfészek lenne a paloták helyén." És ez igaz. 1945-ben egy Mr. Siegel nevű úr megbízást kapott a Cosa Nostrától, nézzen utána, mit lehetne tenni a sivatagos Nevada államban, és jelentse: milyen beruházás kellene, mit jövedelmezne a befektetett pénz stb. Siegel főnökeinek részletes befektetési javaslatokat készített, de nagy ötletét, a Las Vegas-i játékkaszinót, a maga szakállára akarta megvalósítani. A CN-t azonban érdekelte ez az üzlet is, és Siegel magánépítkezését különböző bajok érték: hol egy művezető tűnt el örökre, hol tűz ütött ki. Siegel sóhajtott, és bevette a szindikátust. 1946-ban — bár az építkezés még nem volt teljesen kész — a CN, Siegel tiltakozása ellenére, megnyitotta a kaszinót. A jó szimatú vállalkozó attól félt, a félkész létesítmény rossz „entrée", elriasztja a vendégeket. A szindikátus azonban azonnal profitot akart. Siegel volt a helyszínen, neki engedelmeskedett a személyzet, és erősebbnek bizonyult benne az üzleti érzék a félelemnél: be-záratta a kaszinót, 1947. március 18-án kedvese lakásán megtalálták Mr. Siegel holttestét, New Yorkból pedig intézkedett az illetékes capo, „Lucky" Luciano, és a kaszinó március 27-én végleg megnyílt, I-uciano Siegel helyére Gus Greenbaum vendéglátóipari szakembert nevezte ki. Több mint egy évtizedig vezette „Udvarias Gus" a földkerekség egyik legnagyobb aranybányáját, amikor jelentettek Lucianónak, hogy az igazgató epés megjegyzéseket tesz rá. Udvarias Gus hulláját 1958. december 3-án átmetszett torokkal egy külvárosi villában lelték meg. Azóta rend van Las Vegasban. Maga Edgár Hoover, az FBI Igazgatója külön cikket szentelt annak a tevékenységnek, hogyan ad el a Cosa Nostra valóban értékes tippeket a legkülönbözőbb sportágakban. A tippek persze azért biztosak, mert a szervezet ügy intézi a versenyeket, hogy a jóslat beváljon. Láttuk, hogy a Cosa Nostrát eredetileg a szesztilalom szülte és tette naggyá. A prohibicló eltörlése óta az amerikai maffia még jobban „ráment" egy működése első pillanatától kezdve létező üzletágra, a kábítószer-csempészetre. Ennek a szenvedélynek a rabjai még sokkal inkább rendszeres vevőknek számítanak, mint az alkoholisták. Ráadásul van egy lényeges különbség a két mérhetetlenül ártalmas élvezeti cikk között. Egy részeges embernél legalábbis elképzelhető olyan időszak, amikor józan. A heroin, a marijuana és a többi kábítószer foglyánál ilyen szünet nem létezhet. Vagy, ha kényszerű, anyagi okokból létezik, annál rosszabb. > Ilyenkor aztán a szenvedély megszállottjának semmi sem számít: gondolkodás nélkül gyilkol, akár pár dollár reményében is. Statisztikai kimutatás szerint a heroin rabjai követik el az Egyesült Államokban a legtöbb kisstílű rablógyilkosságot. Európában egy kilogramm kábítószer éra mintegy 1350 dollár. New Yorkban 130 ezret is „ki lehet belőle hozni". Így aztán érthető, hogy amikor egy kis hal, a Cosa Nostra egyik alacsony beosztású kábitószerügynöke, Giovanni Cirillo horagra akadt, elmondhatta, hogy ő egyedül legalább napi 20 ezer dollár forgalmat bonyolított le. A Cosa Nostra-dosszlé az amerikai rendőrség irattárában villámgyorsan — csak éppen gyakorlati következmények nélkül — vastagodik. A legújabb adatok elsősorban arra vonatkoznak, amit Róbert Morgenthau New York-i ügyész „az ország egyik leggyorsabb és legveszélyesebb folyamatának" nevezett, és amiért a tökésvilág legtekintélyesebb lapjai, a New York Timestől a Wall Street Journalig már megkongatták a vészharangot. Arról van szó, hogy a Cosa Nostra dollármilliói viharos sebességgel törnek be a legális üzletbe. (A befejező rész következik: A Cosa Nostra és a Wall Street.)