Délmagyarország, 1972. május (62. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-28 / 124. szám

T AZ ALFÖLD OXFORDJA ALAPÍTTATOTT 1873-BAN A debreceni Mata Jánoe a Kner nyomda dicséretére írott archaizáló verse íogadia a gyomai Kner nyomdamúzeumba — a világ ötödik és hazánk egyetlen ilyen jellegű múzeumába — lépőt: Békés Vármegyének vagyon sik [határa, Sebess-Göz-Vasúttal juthatsz ott [Gyomára, Hol ls, ha edáig hozott [a vaspálya. Typographiát látsz, mely világ ftsudája Mellynek léte éta, már nem [ollyan árva, Tótfalusi Miklós setét siri álma. Mert Itt vagyon immár, s nem llesz biáiia. Magyar Officina Elzeviriana. Csalhatatlan pontossággal helyezi el Mata verse Kner Imrét es a gyomai Kner-műhelyt mind a magyar, mind az egyetemes nyomdászat történetében. Jól mutatja, mit jelentett a nyomda kiváló vezetőjének, Kner Imrének tevékenysége a szép magyar könyv világhírűvé tételében. 1972 nemzetközi könyvé v. A szép és a jó könyv éves ünnepén szólni kell egyik legnagyobb képviselőjéről, Kner Imréről és a gyomai műhelyről. Mert, hogy korunkban könyvéveket és könyvheteket rendezhetnek, a könyvet ünnepelhetjük, azt a Kner Imreknek ls köszönhetjük. A viszonyok dacára 1970-ben nyílt meg Gyomán a békési nyomdászat — fókuszában o Kner nyomda — történetét bemutató nyomdamúzeum. Abban az alföldi községben, amelyben a nyomda alapíttatott, melyben ma is működik, s amelyről ezt írta a nyomdaalapító Kner Izidor: „Ez a foglalkozás nemcsak, hogy fellengzős ábrándozásokra nem jogosított, de a megélhetés reményével sem kecsegtetett". Kner Imre pedig ezt írja egyik levelében: „Egyik külföldi kongreszszuson valaki, aki ismerte a könyvcinket, elmondotta, hogy azok vtan milyennek képzeli Gyomét. Egy olyan Oxford- vagy Cami ridge-szerű szellemi központ kontúrjait vázolta fel, amire azt feleltem neki: Kolléga Űr, nyilván nem tudja, mi az, amikor valami nem a viszonyokból, hanem a viszonyok dacára jön létre" Több mint hat évtizedes heroikus küzdelemnek, nagyszerű szakmai helytállásnak és értelmes harcnak állít emléket a Kner Imre pgykori lakóházában rendezett múzeum. Maga az épület is figyelemre méltó. Magyar népművészeti motívumok felhasználósával Kozma Laj06, a műegyetem tanára. Kner Imre barátja c-s munkatársa, a nyomda nagyhírű körzeteinek és könyvdíszeinek grafikusa tervezte. Oly korban éltem én... Az idén 90 éve, 1882-ben alapította meg nyomdáját Kner Izidor vándor könyvkötők-könyvárusok örököse Gyomán igen szerény anyagi erővel. Igazi autodidakta volt. Fél évszázad mezsgyéjén című önéletírásában így emlékezik: „Pár esztendőn át magam végeztem a szedést, nyomást és minden más munkát, hogy kellő mesterré képezzem ki magamat." E sokirányú tanulás és kiváló üzleti érzék eredményeként előzte meg vidéki nyomdásztársait, s lett üzeme állandóan fejlődő, rentábilis vállalkozás. őszinte humanizmusát igazolja, hogy 1899-ben ő volt „az első nyomdatulajdonos, aki félévi alkalmaztatas után egyheti fizetett szabadságol engedélyezett alkalmazottjainak, s... önként vitte le a munkaidőt a nyári félévre 10 óráról 9 órára." Később is ő vállalta vidéken elsőnek a 8 órás műszakot, sőt mi több, maga soroztatta be „a kollektív szerződés tárgyalásánál" Gyomát az előírásnál „egy osztállyal magasabbra." A Kner dinasztia százados vonulatának legmerészebb ívű pályát'befutott egyénisége a nyomdaalapító fia, Kner Imre lett. Élete egy volt a nyomdával, a könyvcsinálással. A szülői házban egymás mellett volt a hálóés a gépszoba. Ilyen környezetben nevelődött az utolérhetetlen szakember, a modern tipográfus, és a széles látókörű üzemvezető, önművelés árán lett kivételes tudású és teljes életű ember. Apák és fiúk Géniuszára jellemző baráti körének névsora: Szabó Lőrinc, Balázs Bela. Lesznai Anna, Lukács György, Fülep Lajos, Kodály Zoltán, Móra Ferenc, Buday György és sorolhatnánk. Széles körű levelezést foly tat, többek között a szegedi fiatalok művészeti kollégiumának tagjaival is. A nagy diadalt három egyedülálló vállalkozása hozta meg, melynek sikere nem ismert országhatárokat. Híre Japántól Németországig, Amerikától Angliáig terjedt, A kiadványok — Három Csepke Könyv, a 12 kötetes Kner Klasszikusok és a Monumenta Literarum 24 füzete — anyagát szerencsés kézzel a tudós Király György állította öszsze, aki a szövegválogatásban is helyesen érvényesítette Kner Imre és Kozma Lajos művészeti elképzeléseit Ezek voltak a Kner—Kozma— Király-triász első, igazán nagysikerei ... S az utolsók... — a kedves barát, Radnóti Miklós Meredek út című kötete, Hajnal Anna versel és a szinte jelképes könyv, a korszak elismerten legnagyobb művészi tette: Misztótfalusi Kis Miklós Mentségének betűhű kiadósa, melyet a nyomdászat fél évezredes évfordulójának tiszteletére adott ki. „Amikor 1940-ben a munkatáborban voltam — nagy szerencsére itt Gyomán — esős napokon, mikor nem lehetett kivonulni, a szalmazsákon ülve egy munka korrektúráival foglalkoztam. Tótfalusi Kis Miklós Mentsége volt ez, amelyet negatív fotókópia után pontosan szedve készítettünk el betűhű kiadásban.'" 1944. Kner Imrét internálják. Nagykanizsa, Sárvár, Németország az „erőltetett menet'" állomásai. S a fasizmus fejvesztett dzsungelében nyoma vész a világ egyik legkiválóbb nyomdászának, a szép könyv megszálottjának. Örökösök A messze ködlő múlt és a közvetlen jelen haladó kultúrája ad találkozót e különös múzeumban. 1963-ban Kner nyomda név alatt és békéscsabai székhellyel egyesítik a megye nyomdáit. A ma itt készülő könyvek méltók az elődükhöz, a nemes hagyományok hű örökösei. A gyomai nyomda kiadványai minden évben ott szerepelnek a Szép könyv pályázat legszebbjei között, s a múzeum negyedik termének tárlóiban olyan könyvek sorakoznak, melyek a legjelentősebb könyvművészeti világkiállításokon nyertek aranyérmeket, díjakat, diplomákat — rangot szerezve a magyar szocialista könyvkiadásnak. ' Napjaink megvalósuló feladatai között szerepel Kner Imre álma, a művészi tömegkönyv kialakítása. E fölött a jelentős munka fölött olyan neves nyomdai szakemberek bábáskodnak, mint Szántó Tibor, a kiváló könyvész és tipográfus és Kass János, a magyar kortárs grafika egyik legjelentősebb egyénisége. A nemzetközi könyvhét derekán, az idei könyvhét ünnepségsorozatának első napjaiban nem fogalmazhatnánk meg a ma feladatait szebben és igazabbul Kner Imrénél:: „... az emberiség jövőjét egyedül csak a tömegek felemelkedése biztosítja. Nem egyszerűen csak a tömegek anyagi jólétéről, nem, ennél sokkal többről van szó. Arról, hogy a tömegek lelkét meg kell nyitni az élet értelmét adó szépségek megértésére, átélésének lehetősége előtt hozzáférhetővé kell tenni a milliók számára a kultúra igazi eredményeit." TANDI LAJOS Szegedi Nyomda. Ennyi a felirat a kapun. Aminthogy ennyi a jelzés a könyvekben is. A szerkesztő és a műszaki vezető, a typográfus és a védőborító-tervező neve mellett ott áll: Szegedi Nyomda. Többet nem tudsz meg a könyvből azokról, akiknek keze alatt újjászületett az írott szó, akik megsokszorozták és maradandóvá emelték a kéziratot. Szegedi Nyomda. Csak ennyi. Pedig a kollektív névtelenség egy neves kollektívát takar. Ha nem is név szerint, de a könyvek magukban hordozzák készítőik dicséretét. A szép könyvek, amiket kedvvel, örömmel vesz kézbe az olvasó, arról vallanak: derék alkotótársai írónak, kiadónak az itteni nyomdászok. Szegedi Nyomda. A Szép könyv versenyben elért előkelő rang, a Kiváló Nyomdaipari Termék cím ilyenformán a kollektíva egészéé. S jól van ez így, hisz egy-egy könyvön átlagban 50 ember munkálkodik, száz kéz ügyeskedj papírra a betűket, kötetté az oldalakat. Gutenberg óta külön fejezete az emberiség kultúrtörténetének a nyomdászat fejlődése. Gutenberg szegedi utódai mindent megtesznek a fejlődés tükröztetéséért. Hét könyvkiadónak dolgoznak, szépirodalmi és matematikai-műszaki könyveket egyaránt gyártanak. Gyártani — kifejezi-e ez a szó a könyvcsinálás mesterségét? Talán csak a tömegességet... Tavaly 340 tonna könyv készült itt. Legnagyobb példányszámú idei könyvük, a Szép versek 1971 — 50 ezer példányban jelent meg. Vincze György, a nyomda igazgatója sokpolcos vitrinben mutatja a kiadók, Szép magyar könyv versenyén első díjat nyert munkákat, a Nyomdaipari Egyesülés versenyén Kiváló nyomdaipari terméknek minősített könyveket. S itt most nem az érdekes, hogy mi a könyvek címe — angol nyelvű matematikai-műszaki könyvtől orvosi munkáig, verskötettől helytörténeti tanulmányig terjed a kiváló minősítésűek skálája — itt a szép külső, a remek esztétikai megvalósulás vonzza a szemet, ingerli lapozgatásra az ujjakat. Például a Régi magyar fegyverek című könyv kézbevételekor. Az ember eltűnődik: lám, mi mindent adhat a hivatott nyomdász az olvasás öröméhez. A termelési osztály vezetője. Dobó József seregnyi levelet mutat: szerzők, kiadók köszönő sorai. Dr. Kalmár Jánostól: „A régi magyar fegyverek című könyvem gyönyörű kiállításáért, óriási, lelkiismeretes és gyors munkájukért fogadja igazgató úr, munkatársaival egyetemben legőszintébb köszönetemet." A Regények-drámák, remények című könyv szerzője, Kristó Nagy István így ír: Szegedi Nyomdának kiadónknál is jó hire van, ám az, hogy ezt a különösen nehéz (rengeteg idegen nevet tartalmazó. bonyolult mondatokból felépített) könyvet, egy elég rossz kézirat alapján mily remekül szedték, majd korrigálták (keresztülvezetve több száz további nehéz javítást, ami mind új hibaforrás lehetett volna), s noha minden vesszőnek jelentése van: alig találtam hibát az egész ötszáz oldalban — örömteli meglepetés volt..." A termelési osztályvezető szobájában van a nyomdászok könyvszekrénye. Itt sorjázik egyegy példány az idén készített könyvekből is. — A Szegedi Nyomda legszebb terméke címért külön verseny folyik házon belül is. félévenként értékeljük a könyvek legjavát. Hogy mi teszi széppé a munkákat? Ha mindenki mindent megtesz a maga helyén: a szedők és a tördelők, a géptermiek és a kötészeten dolgozók A legújabb: a Lenin szedőbrigád felajánlotta, hogy különös gonddal végzi egy angol nyelven megjelenő matematikai könyv szedését. Ez „felhívás keringőre", a többiekhez is: lehet, hogy később ez a mű lesz egyike a kiváló nyomdaipari termékeknek. AJri a kis könyvet szereti, rossz nyomdász nem lehet — tréfálkozunk a minikönyvklubról beszélve Erményi Lajossal, a nyomda műszaki vezetőjével. Hatvan tagja van már ennek a speciálisan nyomdaszklubnak. Móra Ferenc: Bolondságok, Juhász Gyula; Szakállszárító és még jó néhány házikészítmény mellé idén is újabb miniket terveznek. Műszak után, társadalmi munkában, persze — s ami még örvendetes: elsősorban szegedi klasszikusok, hagyományok vonzzák a lokálpatrióta klub tagjait. „Alapíttatott 1873-ban". Ezt egy, a gyulai levéltárból előkerült számlán láttam az igazgatói irodában. A valahai Várnay Könyvnyomda, a mostani jogelődje nyújtotta be ' 1917-ben a dobozi népiskolának. Most arra figyelmeztet: jövőre centenáriumát ünnepelheti a szép könyvek szegedi műhelye. Bizonyára méltóképp: újabb szép, e hírnevet öregbítő könyvekkel köszönti majd a századik esztendőt. SIMÁI MIHALT I