Délmagyarország, 1972. május (62. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-28 / 124. szám

VASÁRNAP, 1972. MÁJUS 28. 3 Murai vízmű Az utóbbi évek egyik leg­jelentősebb kommunális és közegészségügyi beruházásán dolgoznak Nagykanizsán. A mintegy 100 millió forintos költséggel épülő új vízmű kútjait a Mura folyó árteré­re telepítették — első sza­kaíaa elkészült. A murai vízművet május végén üzem­be helyezik, s attól kezdve naponta hatezer köbméter vizet szolgáltat Nagykani­zsának. Úttörő­csapatok kitün­tetése Évek óta kiemelkedő ered­ménnyel munkálkodik a sán­dorfalvi úttörőcsapat, amely­nek létszáma a kisdobosok­kal együtt 62Ö. A most zá­ruló tanulmányi év főered­ménye, hogy a sándorfalvi úttörők kiemelkedtek a Csongrád megyei kulturális bemutatókon. Különösen a harmadikos kisdobosok, va­lamint a nyolcadikos irodal­mi csoportok tagjai jeles­kedtek. A választott akciók­ban kimagasló eredményt ért el a hetedikes „Fecske"­őrs. A kulturális munkában kitűnt Gulyás Ferenc és Kothencz Mária, mindketten hatodikosok. Egész évi és korábbi te­vékenységével a sándorfalvi úttörőcsapat a legszebb el­ismerést érdemelte ki Csong­rád megyében. Ennek jutal­ma az a vörös selyemzászló, amelyet a KISZ Központi Bizottsága adományozott a csapatnak. A nagy kitünte­tést tegnap délután adta át a helyi Petőfi-iskolában tar­tott ünnepségen Bercsényi Botond, a KISZ KB osztály­vezetője. Ugyancsak sokévi kiemel­kedő munkáért került a leg­jobbak közé a tápéi úttörő­csapat, amely már évekkel ezelőtt megkapta a KISZ KB kitüntető vörös zászlóját. Az­óta is kimagaslóan eredmé­nyes a csapat tevékenysége, ezért most újabb kitüntetést kaptak: a KISZ KB vörös selyemzászlószalagot adomá­nyozott a tápéi úttörőcsa­patnak. Megnyitották a könyvhetol" Könyvutca, 9 pavilonnal Gyermekünnep A könyvutca első vásárlói Somogyi Károlyné felvétele Az ünnepi könyvhét jelentőségéről, a könyvek sajátos és pótolhatatlan szerepé­ről szólt ünnepi beszédében Hofgesang Péter, a Hazafias Népfront városi bizott­ságának titkára a szegedi könyvutca meg­nyitásán tegnap, szombat délelőtt. A Ti­szatáj-pavilon előtt tartott megnyitón a meghívottakon kívül sok érdeklődő is részt vett. A Kárász utcán kilenc színes pavilonban kezdték meg a könyvhétre megjelent mintegy 110 új mű árusítását. Már a délelőtt folyamán érdeklődők százai böngésztek a pavilonok könyvei között, és sokan sétáltak a jó vásár biz­tos tudatában zöld könyvszatyrokkal ke­zükben. Egy hétig állnak a könyvpavilo­nok végig a Kárász utcán, kínálva a szép és jó könyvet, várva a könyv szerelme­seit, barátait. A televízió Verdi-estje a Szegedi Nemzeti Színházban A magyar és a bolgár te­levízió közös vállalkozásá­ban nyilvános Verdi-estet rendeznek a Szegedi Nemze­ti Színházban holnap, hétfőn este 7 órakor. A Verdi-ope­rákból összeállított műsort Bánky László szerkeszti, rendezője Horváth Zoltán. Az est műsorában az Otelló, a Trubadúr, Az ál­arcosbál, az Aida, A végzet hatalma és a Machbeth cí­mű operák részleteit láthat­juk. A két bolgár vendég­énekes, Aszim Szelimszkij és Todor Kosztov mellett az Közel ISO ezer felnőtt diák kéezül tanév végi vizsgájára A most záruló tanevben a dolgozók általános és közép­iskoláiban együttvéve 145 000 felnőtt diák gyarapította is­mereteit. Az általános isko­lákban több mint 9 ezren fe­jezik be tanulmányaikat. A különböző típusú középisko­lák esti és levelező tagoza­tain az érettségizők, illetve a képesítőzök száma meg­közelíti a 19 ezret. Az idei tanévvégi statisz­tikából kiderül, hogy a munka mellett tanuló felnőtt diákok legnagyobb része a középiskolák levelező tago­zatain folytatta tanulmá­nyait: itt 79 ezernél is ma­gasabb a létszám a négy év­folyamon, s az esti tagoza­tokon meghaladja a 43 ezret. Ugyanakkor szembetűnő, hogy a dolgozók általános iskoláiban együttvéve alig több mint 22 ezer a hallga­tók létszáma. (MTI) Szeged a hazai lapokban 1972/22 HORVÁTH Ferénc: A cél felő közeledve. Középfokú Szakokta­tás. május. [A Rözsa Ferenc Szakközépiskoláról.] Emlékezés egy rendezőre. Elet és Irodalom, máj. 13. [Ifj. Hor­váth Istvánra.) DÖCZJ Imre: „Egy napot Szegedert". Tanácsok Lapja, má­jus 19. [PONKÖSTI Árpád]: Júliusban nemzetközi szakszervezeti nén­táncíesztivál. Népszabadság, máj 20. RAJHONA Odón: „Tkarus" gyakorlat Szegeden. Polgári Vé­delem, máj. 20. IFénvképekkcl.l Turkui barátsági napok Szege­den. — Egyre tartalmasabbak a testvérvárosi kapcsolatok. Ncp­szabadsag, máj. 21. A ZTE és a SZEOL az NB I kapujában. Népsport, május. 23. Nemzetközi táncfesztlvál. Esti Hírlap, május 24. Jogászok tudományos ülése Szegeden. Népszava, máj. 24. Turku—Szeged barátsági na­pok. Magyar Nemzet, máj. 20. [PÜNKÖSTI Árpád]: Jobban kell gazdálkodni a munkáske­zekkel. — Csongrád megyei gon­dok. Népszabadság, máj. 27. [Munkaerőhelyzet Szegeden.] BERKES Erzsébet: Magyaror­szág felfedezese. — Mocsár Gá­bor: Egó arany. — Erdei Ferenc: varos és vidéke. Ifjú Kommu­nista, június. [Könyvismerteté­sek] esten felvonul a magyar operaénekesek színe-java: Simándy József, Komlóssy Erzsébet, Radnay György, az Állami Operaház magánéne­kesei, Karikó Teréz, Hor­váth Eszter, Turján Vilma, Gregor József, Juhász Jó­zsef és Börcsök István, a szegedi opera szólistái. A műsorban közreműködik a szegedi szimfonikus zenekar és a Szegedi Nemzeti Szín­ház énekkara Vaszy Viktor vezényletével. Kertész Iván összekötő szövegét Király Levente, a Szegedi Nemzeti Színház színművésze mond­ja eL A színes, szcenírozott ope­rahangverseny-felvételt a magyar és a bolgár televízió is közvetíteni fogja. II szocialista Magyar­országért A' könyvhétre megjelent Kádár János beszédeinek és cikkeinek új gyűjte­ménye: A szocialista Ma­gyarországért. A kötetben olvasható első beszéd 1968 februárjában hangzott el az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár művelődési há­zában. A befejező ki­nyomtatott felszólalást az al­kotmány módosításáról az országgyűlés 1972 áprilisi ülésszakán mondotta az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára. Evé$r ivós, higiéné Közegészségügyi szakemberek tanácsai Ezen a napon nem hasz­nálnak a felnőttek tiltó­szókat. Mindent szabad. Minden szem az aprók és nagyobbacskák kipirult, boldog arcában, felszaba­dult játékában gyönyörkö­dik. Lehet, hogy nagyobb a mi örömünk, mint a gyere­keké? Azért, mert jobb ad­ni. mint kapni; mert újra felfedezzük: milyen szé­pek, egészségesek, okosak a mi gyerekeink; mert biz­tonságban tudjuk őket, je­lenüket és jövőjüket: béké­ben élhetnek; mert vidám­ságot és gondot, tiszta, igaz gyönyörűséget és fáj­dalmas-féltő aggódásokat hoznak életünkbe — tel­jessé teszik és értelmét ad­ják; mert van, aki folytas­sa bevégzetlen-bevégezhe­tetlen munkálkodásunkat, egész magunkat; mert élűnk: értük, általuk. Sokáig megmarad az em­léke a ma simogató anyai kéznek, a gyengeá ölelés­nek, a szerető mosolynak. Megmarad a fagyi ize, amivel ezen a napon pú­posra töltötték a tölcsére­ket. A kék-fehér-zöld-pé­ros színek, meg a hullám­zó sokadalom képe. Később is érzik majd a parkok-te­rek tavaszi illatözönét, ahol ma szabadon lehet to­tyogni és száguldani, kór­ben állni-énekelni, hintáz­ni és homokozni. Mi pedig közéjük állunk, velük nevetünk — meg­próbálunk újra gyerekké válni. És ók emlékeznek majd, hogy jók a felnőttek. Álmunkban színes ballo­nok úsznak nagy kékségek felé, és holnap is moso­lyogva ébrednek. Súlyok Erzsébet A hirtelen beköszöntött meleg, a szinte kánikulának is beillő időjárás kapcsán érdemes megszívlelni a köz­egészségügyi szakemberek időszerű tanácsait. Először is azt ajánlják, hogy a követ­kező hetekben, hónapokban — vagyis a nyári időszak­ban — mindenki fokozottan ügyeljen a higiénés szabá­lyok megtartására. Élelmi­szerhez például csak előző­leg megmosott, tiszta kézzel nyúljunk. A nyers gyümöl­csöt fogyasztás előtt folyó vízben gondosan mossuk meg. Főtt, vagy sült ételből a háziasszonyok ne készítse­nek többet, mint amennyit a család egy alkalommal el szokott fogyasztani. A hús­féleségek közül főként a nem tartósított töltelékáru meg­romlása okozhat bajt. Tehát, ha ennek rossz ízét, vagy kellemetlen szagát érezzük, nem szabad megenni. Foko­zott óvatosságot tanúsítsunk a mirelite-készítmények ese­tében is. Ezeket felolvadá­suk után azonnal el kell ké­szíteni és fogyasztani. Vo­natkozik ez a konzerv kész­ételekre is, amelyek szinten azonnal fogyasztandók, a maradékot nem szabad fél­retenni másnapra. Az orvosok egyöntetű vé­leménye, hogy a mostani és az ehhez hasonló, vagy en­nél még melegebb időben lehetőleg kerüljük a kalória­dús, nehéz, tömény, zsíros ételeket, s inkább helyezzük előtérbe a főzelékek, a tej­termékek, a gvümölcsök fo­gyasztását. A fokozott folya dékigény kielégítésére — a vízen kívül — igen haszno­sak a különböző gyümölcs­levek, mert ezek nemcsak vizet, hanem különféle ásvá­nyi sókat, C-vitamint is tar­talmaznak. Ha valaki gyü­mölcslevet iszik, utána nem izzad olyan mértékben, mintha vizet inna. Ugyan­csak kellemes folyadék a nagy melegben a hideg tej. A sorban ezután a Coca­cola és az üdítő italok kö vetkeznek. Ugyancsak egy behangzó álláspontja az egészségügyi szakemberek­nek, hogy a meleg időszak­ban a tömény és más, alko­holtartalmú italoktól ajánla­tos tartózkodni, azoknak nincs hűsítő hatásuk. Dózsára emlékezve A Tiszatáj új száma A megszokottnál feltétle­nül érdekesebb a Tiszatáj most megjelent, júniusi szá­ma. Mocsár Gábor új kisre­gényének közlését kezdi a lap, a kritikai rovatban két izgal­mas tanulmányt is olvasha­tunk két izgalmas költőről, a sokat vitatott Pilinszki János­ról Domokos Mátyás írását, s a romániai Kányádi Sándorról Székelyhídi Ágoston össze­fogott értekezését Az új szám legfontosabb és legérdekesebb anyaga azonban kétségtelenül az az összeállítás, amelyet a fo­lyóirat a Dózsa-jubileum al­kalmából ad közre. Tanul­mányok, versek, képzőmű­vészeti alkotások reproduk­ciói idézik a színvonalas ösz­szeállításban a nagy paraszt­vezér emlékét. A sort Féja Géza Eposz Dózsa Györgyről című tanulmánya nyitja meg. Az eposzt, amelyet az író ismertet, Dózsa kortársa, Taurinus István gyulafehér­vári kanonok írta, aki sok időt töltött Bakócz Tamás közvetlen környezetében. Munkája kétarcú. Taurinus egyrészt ügyes udvaronc, megadja a császárnak, ami a császáré. De másrészt költó, aki nem tudja meg­tagadni a valósagot. Ily mó­don Dózsáról különös képet fest. Amikor Dózsa maga nyilatkozik meg az eposz­ban, az valosaghü, amikor azonban a költő maga jel­lemzi, a kép az uralkodó osztály érzései szerint való. Für La.ios — kissé hosszú nekifutással — 1514 és 1526 címmel a parasztháború és Mohács összefüggéseit ku­tatja, felrajzolva közben Európa gazdasági-társadalmi körképét.. Péter László Dó­zsa és Szeged címmel a pa­rasztvezér alakjához kapcso­lódó szegedi hagyományt is­merteti, felelevenítve régi javaslatát, Dózsa szegedi szobrának felállítására. A Dózsához fűződő szege­di mondakör egyébként többször szerepel az össze­állításban. Féja is foglalko­zik vele: Taurinus írja, hogy Dózsa fejét „lándzsahegyen feltűzve vitték Szegedre". Az összeállításból azonban saj­nos, úgy tűnik, most mar végleg felderítetlen marad, honnan ez a hagyomány, mi volt az a kapcsolat, ami miatt Dózsa fejét Szegedre küldték, mi különös köze volt a parasztvezérnek a városhoz? Mindenesetre, ha újabb adatok nem kerülnek elő, s ezt szinte képtelenség feltételezni, bele kell nyu­godnunk, hogy ez a kapcso­lat, ahogyan Illyés Gyula mondta egyszer, mindörökre rejtély marad. Király István, az MTA dunántúli intézetének mun­katársa Dózsa-kultusz a szá­zadforduló parasztmozgaU maiban címmel kimutatja, hogy Dózsa emléke eleven hagyomány volt a Viharsa­rok szervezkedő parasztságá­nak mozgalmaiban. Olvashatjuk még az össze­állításban Farkas Árpád, Pólner Zoltán és Baka Ist­ván verseit, s közli a lap Hézsó Ferenc rajzát, Tápat Antal szobrát és reliefjét, Szobotka András erdélyi művész emlékműtervét és Szervátiusz Tibor híres Dó­zsa-fejét. ö. U Vaskapu—2 Jugoszlávia és Románia Vaskapu—2 elnevezéssel újabb vízi erőmű és hajózasi rendszer építésének tervein munkálkodik. Az új létesít­ményt a most felavatott erő­műtől 80 kilométerre délre szándékoznak felépíteni. A Vaskapu—2-nek — az elő­zetes elképzelések szerint — két erőműve és két hajóát­emelő zsilipje lenne, és a rajta épült gáton nemcsak a közúti, hanem a vasúti közlekedést is biztosítanák. (MTI) Pünkösdi A gépipari technikumban több évtizede kedves hagyo­mány, hogy az érettségi ta­lálkozók — minden különö­sebb szervezés nélkül — pünkösd vasárnapján tör­ténnek. Így az elmúlt vasár­nap annak rendje, s módja szerint randevút adtak egy­másnak az öt, tíz, húsz, har­minc, negyven, ötven, sőt a hatvan esztendeje végzett „vén diákok" — csupán a negyedszázadosak marad­tak eL Ami késik; nem múlik; tegnap összejöttek aztán a 25 éve végzett tanulók is. A bensőséges, családias han­gulatú érettségi találkozók egyik érdekessége, hogy résztvevői többségében ve­zető beosztású szakemberek, politikai vezetők, akiknek a hajdani iskola így jó útra­valót adhatott — a másik pedig: az ötven esztendeje végzetteknek még egy taná­ruk Ls megjelent, Vidovics Antal bácsi. Aki természe­tesen ott volt a tegnapi hu­szonöt éves talalkozón is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom