Délmagyarország, 1972. május (62. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-28 / 124. szám

4 VASARNAP. 1912. MAjpS 2*. Várostörténeti Kl MIT TUD? Olvasóink vAUawlt «• ujabb kérdéseit csütörtökig varjuk! Nyilvános vetelkedónk — • múlt vasárnap közölt idő­pont előtt egy nappal — jú­nius 23-án, pénteken délután 4 órakor lesz a Sajtóház tunk cikkein kívül ajánlott irodalmat múlt vasárnap közöltük, s jövő vasárnap megismételjük. Június 11-1 számunkban közöljük azokat (Magyar Tanácsköztársaság a kérdéseket, amelyekre ol­Utja 10.) klubjaban. A győz­tes 500 Ft-os vásárlási utal­IHinyt nyer, a második dij 400, a harmadik 300 Ft-os utalványt. Valamennyi ver­senyző könyvjutalomban ré­szesül. A vetélkedő, mint megír­tuk, öt kérdéscsoportban • (munkasmozgalom-törte­vasoink levelezőlapon vála szolhatnak, s a helyes meg fejtések beküldői közül sor­soljuk ki a meghívandókat és a versenyzőket. Meghí­vót küldünk még várostör­téneti rovatunk legszorgo­sabb levelezőinek is. Minthogy sorozatunk a végefelé jár, igyekszünk az ntf, néprojz. műemlékek, elmaradt válaszokat közölni. szabadtéri játékok, utcane- Még új kérdések föltevésé­vek) zajlik. A Várostörté­neti Kl MIT TUD? soroza­re ts seg! van azonban lehető­Válaszok Még február 13-i cikkünk- zsef repülőgépről lezuhant és ben, a számozott kérdések előtt, föltett Kocsis József (Attila u. 22.) egy összetett kérdést: fölsorolt jó né­hány munkásmozgalmi har­cost, akiknek életrajzára kí­váncsi. Közülük most Hé­ger Mihályról és Cseh Im­réről kapott válaszokat kö­zöljük. Héger Mihály Adonyban született 1869. nov. 19-én szegényparaszt szülőktől Cipész lett, s Hódmezővásárhelyen tevé­keny szerepet játszott a Szántó Kovács János-féle megmozdulásokban. Sógora volt Csorba Máriának és id. Kovács Péternek. 1920— 31-ben a Csillag-börtönben raboskodott izgatásért. Csor­ba Mária 1921 elején Héger Mihály Pulz u. 7. alatti la­kásán szervezte be L ad­vanszky József épitómunkást szörnyethalt. (Heiner Lajos, Vidra u. 3.) A repüléshez annyi köze volt, hogy azon a kérdéses napon katonai parádé volt, mulatság után hajnaltájban a repülőtérre hajtattattak. A hajnali repülés halul ütött ki. A pilóta. Hermán Kere­kes Ferenc őrmester bravú­rozni akart: átrepülve a ref. temetőt, a vasúti sínek fö­lött, a sürgönydrót alatt akart átrepülni. A paprika­földekre zuhantak, a gép orrával a földbe fúródott. A lezuhant gépet magam is láttam, igen fiatal asszony voltam még akkor. (Scheiber Mihályné. Kelemen u. 4.) A rovatvezető megjegyzé­se: özv. Sz. J. olvasónk, aki érthetetlen okból azt kérte, se nevét, se címét ne közöl­is méltatja. A valóban fon­tos és értékes várostörténeti írás lapunk 1960. jún. U-i számában jelent meg. A 67. kérdésre: Édesapám, Tóth Molnár József mesélt nekem Bek Pistáról. Apám 1875-ben született, s 19 éves korában Bek Pistánál je­lentkezett sorozásra: ő volt a városi katonai ügyosztály vezetője. Szatymazi szőle­jében ismerte meg a gyer­mek Tóth Molnár Feren­cet, akiből az ő segítő jó­indulatával, talán anyagi segítségével is jeles festő lett. Két képét láttam a múzeumban Ajándék Bek Pistának címmel. Temetés című képét a múlt évben láttam a képtárban. (Még egyszer szeretném látni!) Tóth Molnár Ferenc apám első unokatestvére volt. A müncheni művésztelepen élt, ott is halt meg. (Tóth Mol­nár Rózsika, Kelemen u. 4.) A 69. kérdésre: A körtöl­tés két menetben készült. Először a rekonstrukciókor, 1879 és 1882 között. Ennek megerősítését és magasítását 1898-ban határozták, 1905 tavaszán kezdték el, s 1909 tavaszán fejezték be. Hivata­los átvételére csak 1911 őszén került sor. A beépi­M „fic szettemét a iűz mm égch; meg.,.' lO. Uárzö parasztok Csepel-szigetre igyekezett átjutni a Dunán, míg a töb­biek a Rákos-patak völgyé­ben fölfelé menekültek De nem sokan élték túl a ka­tasztrófát. Vagy a Dunába fulladtak, vagy foglyul es­tek. ök szörnyűbb módon végezték, mint akiket azon­nal megöltek. Fülüket, or. tettek a a KMP-be. Ladvánszky négy jük, hasonlóan ír Boros Jó­társával 1922-ben ugyan le- zsefról: elismeréssel mint bukott, de később is a sze- orvosról sajnálattal balese­gedi munkásmozgalom klva- ,. ló vezetője maradt. Heger ter5k Kén- ho«v közöljük Mihály Szekeres u. 18. alatti vele, mikor jelent meg a cipészmúhelyében. Lengyel Délmagyarországban Erdélyi Jánosék házaban együtt ké­szítettek illegális röplapo­kat. Héger a szakszervezeti ellenzéknek és az MSZMP­nek is élvonalbeli harcosa volt A harmincas évekbeli működését és halálozási adatait, sajnos, nem isme­rem. (Pusztai József, Lenin körút 38.) tett földre nincs adatom, a komor nehezteléssel tégla- es cementmennyise­get a Szegedi Napló 1911. nov. 21-i száma közli. A költségek még tanulságosak lehetnek: az első munka 1 851 024 korona 56 fillért, a második 409 023 korona 69 fillért emésztett föl. (Péter László, Somogyi-könyvtár.) A 70. kérdésre: 1909-ben érettségiztem a főreáliskolá­ban. Babits Mihály magyar irodalom tanárom volt, kü­lönórán latint is tanított 83 éves vagyok, de még ma is Jenőnek Ispotályból kórház szeretettel gondolok kedves című cikke, amely egyebek közt Boros József érdemeit tanáromra. (Kőváry Nándor, Vadász u. 4 a.) Kérdések Cseh Imre 1883. nov. 2-án született Királyhegyesen. 12 esztendős korában Makón ci­75. kérdés: Szeged város­háza tornyának nagy ha­rangját délben miért nem húzzák meg? Nemsokára kezdődnek a szabadtéri já­pészinas lett. 1901-ben már tékok, sok vendég érkezik szakszervezeti tag, 1906-ban az első nagy szegedi cipész­sztrájkban bizalmi. Heck­mann István egyik legérté­kesebb mozgalmi tanítvá­nya. Végigküzdölte az első világháborút. A forradal­makban a szegedi munkás­ság egyik kiemelkedő veze­tője. A direktórium távozá­sa után Deli Károllyal és Ferenczi Józseffel tagja a bizottságnak, amelyre a munkástanács a vezetést bízta. A bukás után meg­hurcolták őket. De Zocskár Andrással és társaival részt vett Udvardi János és Bartha László megszökteté­sében. Szigorú rendőri fel­ügylete ellenére részt vett az illegális mozgalomban. A Csillagban raboskodókkal való kapcsolatai miatt bör­tönt is ült. 1944-ben Ricsére internálták. Szegeden halt meg 1955. október 10-én. (Pusztai József.) A 66. kérdésre: Boros Jó­iwef 1905-ben vette át a vá­rosi közkórház vezetését. Igazgatása alatt 1910-ben a Grael-féle gyermekkórház, 1917-ben a Pulz utcai került a kórház kötelékébe. Vele az európai értelemben vett modern szellem vonul be a kórházba. A közönséggel megkedvelteti a kórházat, bizalmat kelt iránta. Jó hír­neve távoli vidékek betege­it is ide vonzza. 1925 pün­posd másnapján Boros Jó-. Szegedre. Ez alkalommal legalább meghúzhatnák, hadd halljuk gyönyörű hangját. (Horváth Ferenc, Dugonics u. 39.) 76. kérdés: Kik voltak azok, akik Szegeden létre­hozták a bőripari munká­sok szakcsoportját. Cipész vagyok, a szövetkezet nyug­díjas művezetője, ezért ér­dekel közelebbről, s mert nagy figyelemmel kísért ro­vatukban örömmel látom, szakmám munkásmozgalmi harcosai igen gyakran sze­repelnek. (Buclla Rezső, Fecske u. 4.) Ha korábban nem volt rették volna biztonságban egység a feudális anar- tudni, hiszen Buda köze­chiába süllyedt, örökké lében, a gubacsi dombok torzsalkodó főurak között, között immár második hó­úgy most a veszélytől napja táborozott Száleresi hajtva, mindent aláren- Ambrus vezetésével Dózsa deltek az érdekazonosság- egyik seregrésze. Ennek le­nak. Se azelőtt, se azután verésével bízták meg Bor­soha nem volt olyan egysé- nemissza János tolnai ne­ges és kíméletlenül erősza- mest. Amit csak tudtak, ren­kos a magyar nemesi hata- rielkezésére bocsátottak. Erős rukat, karjukat levágták, így lom, mint a Dózsa-féle job- lovasságot bíztak a kezére, kellett hazamenniök, hadd bágyforradalommal szemben, gyalogosoknak Buda és Pest ^ mindenkit hogyan áU­Az erélyes Mátyás halála polgaralt rendelték parancs- bosszdt a nemesek után „remek" királyra leltek noksága ala, csak ugy, mint *ak bosszút a nepieseK. a pipogya II. Ulászló szemé- » királyi zsoldosokat. Alve- Ugyanezen a napon zaj­lyében: felőle azt tehettek, «érei, Tomori Pál, Batthyány lQtt ,e egy masik ütközet a tett1 p:naaszakadhttottyÖaÖ8hk!: S^^JS&tf Iffi5 k'resz rály, szavát nem fagyon nataggal rendelkeztek^ Rá- megyében, a Tárna völgye­hallottak. Most bezzeg hűsé- adasul dontó fölényt biztosi- ben. Itt Dragtfy János veze­ges alattvalóként siettek tott számukra a Szentlorin- ősével rontottak a nemesek hozzá Budára, amikor gyü- varakozo nemesi had : » DStromló hét. lésre hívta őket. Persze, a Nograd Heves, Hont es Pest Akárcsak a vezérszeren most sem annvi- megye bandériumai alig var- vzei j0DDaoyia. AKai csa ^ a ra az Uralkodó müíT inkább tak- hogy megtorolhassak a -H-g hnmokHomhok kö­sz orstag ohga'rcháinak ke- Elkelt parasztoktól elszcn­zében volt. vedett viszontagságokat. Június elsején került sor Bornemissza János serege Budán a király által össze- június 21-én kelt át a pes­hívott gyűlésre. Ezen meg- ti partra a haltéri révnél (a jelent Bakócz Tamás is, mai Erzsébet-híd közelében) akinek ekkor még nem mer- A Kecskeméti kapun át szükséges hadieszközzel, hi­tek szemrehányást tenni a hagyták el a várost, és ró- ába voltak túlerőben, a nagyurak, ő viszont a ke- vldesen a íubacsl keresztes- hosszú és elszánt küzdelem resztesek elleni szélsőséges tabor közelébe értek. A ellenére sem tudtak döntő buzdítással hálálta meg ezt. (egyveres jobbágyok ama ré- győzelmet aratni. Megvertek Ámbár a főurak valójában, S2e amely még nem gzokta ugyan a jobbágyokat, de visel- mg a katonai rendet, csu- erejüket nem törték meg, s hercegérsek iránt, pán az inaulatára hallgat- azok úíra gyülekeztek. gubacsi homokdombok kö­zött, Debrő mellett is ke­mény ellenfélnek bizonyul­tak a fölfegyverzett szege­nyek. Hiába rendelkeztek a nemesi csapatok minden de nem merték bántani, mert va az érkező urakra rontott, ha a hercegprímáshoz nyúl­nak. akkor még inkább ma­gukra lázítják az amúgyis forradalmasodott országot. Amellett Róma pártfogását is élvezte a hatalmas főpap. Ha bántják, beláthatatlan nek: bocsánatot nyer bonyodalmakkal kell szá- azonnal haza térhet. Tomori Pál, a tapasztalt hadvezer gyorsan szétverte ezt a rendetlen támadást. Élve az első siker lélekta­ni előnyével. Bornemissza ígéretet tett a keresztesek­és aki Mindez a nemesi osztály javára billent katonai fö­lény tényén már nem vál­toztatott. Elkezdődtek a tö­meges megtorlások. Mi­ként a gubacsi foglyokat, úgy a debrőieket is ret­tenetesen megcsonkítot­ták. Nagy részüket a helv­molniok, de ha élnek a se- meghódol. Kevesen hajlottak színen felkoncolta Drágffy. gítségével, gyorsabban állít- szavára, de a kevesek kö- Tizenhat főbb keresztest ki­hatják helyre a nemesi osz- zött volt Száleresi Ambrus szolgáltatott az országta­tály hatalmát. Mérlegelésü- parancsnok is. ket talán mindenkinél job­ban értette a hercegprímás, ezért nyomatékkal helyesel­te a parasztforradalmárok megbüntetését. S hogy mi­lyen céllal tartottak tanács­kozást a király és a nagy­urak, arról a szélesebb köz­vélemény is ízelítőt kapott: amíg folyt a gyűlés az ural­kodó J Az életre-halál'ra szóló harcot elfogadó kereszte­sek rendezték soraikat, szabályos alakzatban, zász­nácsnak, hadd mutassa meg az is, milyen szigorú. A ti­zenhat áldozattal Rákos me­zején végeztek. Fejükre tü­zes sisakot húztak, különbö­ző módon húzták őket karó­lók alatt indultak ütközet- ba, majd fölnégyelték tete­be, noha látták, hogy a túl- műket. Bornemissza Jánosnak még ez a kegyetlenség sem volt elég. Diadalmenetet rendezett Budán, barmok­eróvel szemben kevés re­ményük lehet a gyózelemre. Bornemissza tüzérségével szemben nem volt ellensze­palotaiéban, addig rük> szétzllált soraikban pe. ként hajtatta a vérzö odakint az utcakon elretten- dig Tomori nehézlovassága rasztokat) végül válogatott to példaként a foglyul ejtett vitt véghéz kegyeUen me_ hóhérmunkával oltotla ki keresztesek hosszú sorát szárlást. Végül csak a merté- életüket nyársalták fel. küiésben reménykedhettek GERENCSÉR MIKLÓS A főurak mindenekelőtt Két irányban hagyták el a Kovetke/lk a székváros környékét sze- csatateret. Egy részük a A BORZALOM TRÓNUSÁN 2. SZICÍLIÁTÓL CHICAGÓIG Mint már céloztunk rá, az amerikai gengsz­terszindikátus vizsgálatakor nagyon sokszor ta­lálkoeunk olasz nevekkel. Ennek az az oka, hogy a földkerekség legnagyobb bűnözési mo­nopóliuma az egyik legrégibb és legjobban szer­vezett európai büntársuiatból, a szicíliai maf­fiából nőtt át Amerikába. Ahhoz, hogy meg­értsük Bolond Joe és társai szervezetét, érde­mes egy pillantást vetnünk az eredeti maffiára. Története évszázadok ködébe nyúlik vissza. A maffia szó arab eredetű: menedékhelyet je­lent. Először ugyanis még a XI. században tö­mörültek ilyen „menedék"-szervezetbe Szicília szaracén kisparasztjai, a normann hódítók ellen. A maffia nem volt mindig az az ultrareakciós, az elnyomók és kizsákmányolók érdekeit kép­viselő bűnbanda, ami ma. Az 1820-as, 1840-es és 1866-os nagy dél-itáliai parasztfelkeléseket ez a testület szervezte meg. Garibaldi híres vö­rösingcs szabadságharcosai között sok maffiás harcolt, halált megvető bátorsággal. A XIX. század vége felé azonban gyökeres fordulat állt be a szervezet jellegében. A föl­fok és hercegek akaratának engedelmes eszköze volt Támogatta a fasizmus hatalomrajutását, és ha valahol az olasz Délen politikai gyilkos­ságot követnek el egy-egy haladó személyiség ellen, csaknem bizonyosan a maffia áll a hát­térben. Hatalmát a félfeudális állapotok, a vál­tozatlanul hagyott óriásbirtokok és a paraszt­ság nyomora konzerválja. A „szegénység szige­téről" állandó a kivándorlás. Csak 1951 és 1961 között 400 ezer szicíliai — többségük munkaké­pes férfi — hagyta el szülőföldjét, és telepe­dett le Észak-Olaszországban, Nyugat-Német­országban vagy más európai államokban. Ez azonban csak töredék az Egyesült Államokban élő sok millió olaszhoz és ezen belül a mintegy kétmillió szicíliaihoz képest. Velük települtek át a maffia „baktériumai" az Egyesült Államokba. Hamarosan bebizonyo­sodott, hogy az amerikai táptalajon ezek a „kórokozók" még sokkal gyorsabban szaporod­nak, sokkal nagyobbra növekednek és veszélye­sebbek, mint odahaza, Szicíliában. 1919. január 16-ón az amerikai kongresszus törvényt hozott, amely szerint „az Egyesült Államok egész terü­letén tilos a szeszes italok gyártása, árusítása és szállítása". Bármilyen furcsán hangzik, ez a rendelet vezetett a világ legnagyobb gengszter­szervezetének megalakulásához. 1920. január elsején lépett életbe a híres prohibíció, a szesz­tilalom. A képviselők és szenátorok, akik meg­szavazták a törvényt, naivnak bizonyultak. Ha­marosan kiderült, hogy az alkoholizmus problé­máját nem lehet adminisztratív eszközökkel megoldani — és ezerszeresen nem lehet egy olyan társadalomban, mint az amerikai. Azonnal megkezdődött a prohibíció tömeges kijátszása. Két új szó jelzi, milyen méretű volt desurak pénzzel és nyomással beépültek a maf- ez a jelenség. Az egyik: moonshtner, ami meg­fiába, majd teljesen kisajátították annak veze- lehetősen szabad fordításban holdfényben mun­tését. A századfordulón a „tiszteletre méltó tár- kálkodót jelent. Ez arra utal, hogy éjszakán­saság", ahogy" Olaszországban keserű gúnnyal ként, a hold fényénél farmok és városi lakások nevezik, már a parasztok elnyomásának, a gró- tízezreiben fortyogtak a szeszfőző rézüstök. A másik akkor született szó: bootlegger, vagyis csizmaszáras. A feketén készült szesz egyik las­sú, de aránylag biztonságos szállítási módja ugyanis az volt, hogy a férfiak magas csizmá­juk szárába rejtették a lapos — és a prohibí­ció után éppen ezért még laposabbra gyártott — whiskysüveget. Persze a gondosan felkészült rendőrség sem maradt tétlen az „alkoholháborúban". Ezrével rombolták szét a leleplezett titkos szeszfőzdék berendezéseit, „futószalagon" állították elő a tettenérteket. Ilyen körülmények között fogant meg egy Giacomo Colossimo nevű férfiú fejé­ben az a gondolat, hogy a szervezett bűnüldö­zéssel a szervezett bűnt kell szembeállítani. ... Giacomo, „amerikanizált" nevén Jim, al­világi becenevén „Big" (nagy) Jim, a szicíliai Palermóban született. A közel kétméteres, hír­hedt vagány már meglehetősen jómódú ember­nek számított Chicagóban, ataikor a szesztila­lom életbe lépett. Jim néhány társával meg­szervezte a nyilvánosházak sajátos megadózta­tását A módszer akkor még viszonylag újnak számított, azóta az amerikai gengszterizmus mindmáig egyik leggyakoribb formája. Colossi­mo és még vagy egy tucat marcona külsejű szicíliai végigjárta a piroslámpás házakat, és rendszeresen havi juttatás ellenében „védel­met" kínált. Eleinte persze csaknem minden tu­lajdonos kidobta az arcátlan látogatókat. Ami­kor azonban álarcosok dúlták szét a helyisége­ket, ismeretlen eredetű tűzvészek okoztak óriási károkat, Chicagó-szerte kezdett elterjedni a hír, hogy nem szabad könnyelműen visszautasí­tani Colossimóék „nagylelkű védelmi ajánla­tát". Egész körzetek voltak, ahol minden éjjeli pillangó kétdolláros esetenkénti béréből egy dollár húsz cent sápot volt kénytelen leadni az amerikai maffia e korai ősének. (Következik: A1 Capone a színre lép)

Next

/
Oldalképek
Tartalom