Délmagyarország, 1972. május (62. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-27 / 123. szám

SZOMBAT, 19W. MÁJUS 27. 3 Mik voltak az okok? Szanálási tapasztalatok a járásban Az elmúlt esztendő időjá- zsai Szivárvány Termelőszörási következetlensége, az vetkezet szanálási jegyzőesotlen, aszalyos nyar es , .. ,, J , száraz ősz számos termelő- k°nyveben. Hasonlo fogai- kritikája. Többre szövetkezet szómadásában mazással találkozunk Pusz- rátermettségüket, hagyott maradandó nyomo- taszeren. Föltűnő, hogy Bakkat. Ennek tulajdonítható, hogy megyénkben összesen 21 termelőszövetkezetnél és egy szakszövetkezetnél kellett szanálási eljárást elrendelni, hogy a gazdaságok lábraállásához, jövedelme- ^^P , , .. zőbb működéséhez megfele- ez az osszeg meghaladta a son, Pusztaszeren, Kisteleken és a sándorfalvi Üj Életben a törvényes munkadíjon felül jelentős összegeket fizettek. Pusztaszeren lő segítséget nyújtsanak. A segítés egyrészt pénzügyi támogatást, óvadékot, a közeli evekben visszatérítendő hiteleket jelent, de minden szanálási eljárás igyekezett felderíteni az érdekelt szövetkezetek szervezeti, gazdálkodási rendszerében föllelhető hiányosságokat is. Jogtalanságok A szegedi járásban nyolc termelőszövetkezetben és egy szakszövetkezetben került sor szanálási eljárásra. A tavalyi, gyenge terméseredmények előidéző okaként többségüknél az említett mostoha időjárás mellett azt is figyelembe kell vennünk, hogy rossz természeti adottságokkal rendelkező szövetkezetekről, úgynevezett gyenge termőhelyi adottságú gazdaságokról van szó. Közülük néhány mór az előző évről veszteségeket, adósságot örökölt. Felületesek lennénk azonban, ha e két objektív tényező mentségül hívásával beérnénk. A vizsgálatok számos megállapításából a tanulságok kedvéért néhányat érdemes külön is kiemelni. Jogtalanul igénybe vett árkiegészítés szerepel például a kisteleki Feketehalom Tsz, és jogtalanul igénybe vett állami támogatás a rú4 millió forintot, Bakson a 2,5 milliót. Ez magyarul azt jelenti, hogy amikor a rossz termés miatt összébb kellett volna húzni a nadrágszíjat, nem húzták össze. Beleszólnak ebbe ugyan a sokszor ányzott tehát a vezetők pénzben is kifejezhető öntaksálták mint amennyire „aranyfedezet", szakmai tudás, szervezőkészség, emberi magatartás, egyszerűbben mondva; vezetői készség volt. Négy szövetkezetben a vezetők közgyűlés által történő felelősségre vonására, kettőnél felügyeleti vizsgálat elrendelésére, ennek eredményétől függően bűnvádi eljárásra tettek javaslatot a szanálást végző szakemberek. Felügyeleti vizsgálatot nagyon súlyos munkaerőgon- rendeltek el a pusztaszeri dok, de be kell látniuk a szövetkezeti tagoknak, hogy a gazdaság jövője, vele természetesen az ő megalapozott, biztos jövőjük is függ attól, mennyire számolnak a realitásokkal. Vezetési hibák Nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a veszteséget előidéző okok között „előkelő" helyen szerepelnek a vezetési hiányosságok. Rúzsa, Pusztaszer, a sándorfalvi három téesz és Kistelek érintett szövetkezeteiben mindenütt találkozunk a vezetési hiányosságok felsorolásával, néhol ilyen határozott fogalmazásban is: alkalmatlan vezetés. Ezt a tényt nem lehet nem öszszevetni azzal a másikkal, hogy a megyei tanács illetékes két osztálya összesen 15 termelőszövetkezetnél a vezetők személyes jövedelmének korlátozására tett előterjesztést. 21 veszteséges szövetkezetből 15-ben hiHétvezér és a kisteleki Feketehalom Termelőszövetkezetben. A rúzsai Szivárvány elnöke ellen társadalmi tulajdon hűtlen kezelése miatt bűnvádi eljárás indult, egyévi jogerős szabadságvesztésre és 60 ezer forint okozott kár megtérítésére kötelezték. Segítség Szegedről - Londonba Növekvő ruhaexport Egymillió dollár bevétel A Szegedi Ruhagyár két modern gépeket szereltek évvel ezelőtt „tört be" a fel. Jórészt exportfejlesztési nyugati piacokra, lényegében beruházásból 250 gyorsvarattói kezdve számít exportá- rógépet szereztek be, ameló vállalatnak is. Üj típusú lyek kétszer annyit öltenek férfiöltönyeikkel meghódí- mint a régiek. Különleges, tották az egykor férfidivatot programvezérléses gőzvasadiktáló Londont — a leg- lógépeket is felszereltek, több öltönyt ugyanis angol amelyeken minden művelet megrendelőknek szállítják elóre meghatározható. — ugyanakkor a tengerentú- Az egyre kedvezőbb feltélon is elégedettek termé- telek eredményeként mind i keikkel, azok minőségével, nagyobb megrendelést kap- j s a pontos szállítással. Az el- nak: ebben az évben már ' ismerés abban is megnyilvá- 100 000 férfiöltönyt gyártanul, hogy az idén már job- nak, a tavalyinak csaknem a ban megfizetik áruikat, mint másfélszeresét. Ennél is nakét évvel ezelőtt. Ugyanak- gyobb arányú növekedést jekor növelték a termelékeny- lent azonban az exportból séget is, s így minden dol- származó egymillió dolláros lárt lényegesen kevesebb bevétel. A kedvező áralakíA nehéz helyzetbe került szövetkezeteknek nyújtandó segítséget állami szerveink olyan feltételekhez kötötték, amelyek garanciát jelenthetnek a hátráltató, szubjektív tényezők kiiktatására Intézkedtek, hogy a vezetők ne részesülhessenek őket meg nem illető jövedelemben. Bérük 75 százalékát vehetik föl mindaddig, amíg rosszul áll a gazdaság szénája Kötelezettségeik teljesítése nyomán, megfelelő fedezet esetében, az 1972-es zárszámadás után csonkított fizetésük visszatartott részét természetesen egy összegben fölvehetik majd. Megszabták az egyébként fizethető munkadíjak összegét is. Esetleges túllépés újabb szankciókat vonhat maga után. Szakértők bevonásával minden szövetkezetben javaslatot dolgoztak ki a termelőszövetkezetek gazdálkodásának jövedelmezővé tételére, a biztonságos termelés megalapozására, és a szervezeti lazaságok megszüntetésére. H. D. Néha elegáns meghívókon is olvashatjuk: közreműködik a petőfitelepi l-es számú általános iskola énekkara. Legtöbbször géppel írt cédulán, még többször sehol. Meghívó nélkül, „csak" énekelnek. Közreműködnek, önálló műsort adnak, versenyeznek. Érdeklődést keltenek, sikert aratnak, elhozzák a díjakat. Közülük többen országos versenyeket nyernek meg rajzból, kiállítanak, külföldön is sikerük van. Hírük mégis valahogy megkerüli a várost, mintha messzebb lennének Szegedtől, mint mondjuk Budapesttől. Külterületi iskola. ALBÉRLET ÉS BETŰVETÉS 280-an tanulnak az iskolában, szak- és segédmunkások, mezőgazdasági dolgozók gyerekei. Sok a „hátrányos helyzetű", elváltak a szüleik. Évközben beiratkoznak, elmennek, albérletből albérletbe vándorolnak anyjukkal vagy apjukkal. Petőfitelepen olcsóbb a bútorozott szoba, egy fizetésből nehéz a városban megélni. A vidékről érkezőknek szintén a külterület az első állomás, „kicsit összeszedik magukat", aztán beszivárognak az emeletes házak utcáiba. Velük a gyerekek, alig győznek alkalmazkodni a sűrűn változó környezethez. Szeptemberben még az ország másik szélén kezdik a tanévet, novemberben már a petőfitelepi tanárok kénytelenek tudomásul venni: másodikos ugyan egyikük, de teljesen járatlan a betűvetésben. És ott kezdik, ahol kell: megtanítják a nebulót írni, behozzák a lemaradást, gyógyszergyártó üzemek forint ráfordítással "állíta- tással, s a nak elő", mint kezdetben. növelésével termelékenység ugyanis minden Az erkölcsi, illetve anya- dollárt körülbelül 17 forintgi siker titkai közé számít, tal kevesebb ráfordítással hogy szinte minden más hazai és külföldi céget megelőzve jelentkeztek újdon„termeltek meg" évvel ezelőtt. mint egy Az első negyedévi ereda dollár értékét a Szegedi Ruhagyár. Dobó Balázs saggal. az úgynevezett hő- mények is arra mutatnak, íögziteses technologiaval ke- hogy ^ év hátralevő részészülő szabad ido öltönyök- ben még jobban leszállítja" kel a világpiacon. Az uj technológia fontos része, hogy például a zakó formatartására, szintetikus műanyagragasztóval ellátott bélésanyagot használnak, amelyet varrás helyett préssel, teljes felületén a zakóra rögzítenek. így a hagyományos bélésanyagnál kevesebb textilanyag elegendő, mégis jobb, tartósabb a zakó formája, "a súlya pedig lényegesen csökkent. A termelékenység emelésére számos új módszert vezettek be, s mintegy húszmillió forint értékben új, KGS T-megbeszélés KGST-koordinációs értekezletet tartottak Szegeden és Martonvásáron, amelynek keretében a fotoszintézissel, a növények szervesanyag-produkciójával kapcsolatos kutatások jelenlegi helyzetét és további feladatait vitatták meg az elhangzott előadások tükrében az egyes tagországok delegációi. Szegeden, a József Attila Tudományegyetemen megtartott tanácskozás után a szimpózium résztvevői csütörtökön és pénteken az Akadémia martonvásári mezőgazdasági kutató intézetében folytatták munkájukat. Pénteken Gór Nagy Sán- szociális épületekre, termedor, nehézipari miniszterhe- lőberendezésekre mintegy lyettes ünnepélyesen átadta 650 millió forintot költöttek, rendeltetésének a Tiszavas- A kiemelt nagyberuházás vári Alkaloida Vegyészeti több ütemben valósult meg. Gyár új üzemeit, szociális Az évi 1800 tonna gyógyszerlétesítményeit. Az avató ün- alapanyagot gyártó üzemet népségén részt vettek, s a kor- már 1970 nyarán átadták, szerű termelőberendezéseket 1971 első negyedének végén megtekintették a megyei, já- újabb, évi 60 tonna gyógyrási, helyi párt-, állami és szer-alapanyaggyártó üzem társadalmi szervek képvise- kezdte meg a termelést. ,. Közben befejezték a gyár „ , közművesítését, folyamatosan Az utóbbi evek egyik leg- építették meg az új műjelentősebb gyógyszeripari helyeket, a tabletta- és draberuházása a tiszavasvári zsékészítő, -csomagoló részleevár naevaránvú bővitése geket- a kazánházat, a rakf. Doviiese tárti a tartályparkot) a 630 volt. 1966 ota uj üzemi es személyes öltözőt és fürdőt. aBHHa^^^HHmi^^Bi A beruházással az alka| loida vegyészeti gyár hagyoI mányos növénykémiai pro| fiija szintetikus alapanyag| gyártással, tabletta- és drazségyártó, -kiszerelő kapacitással bővült. A gyár összes árbevétele körülbelül 150 százalékkal emelkedik. Várhatóan 20 százalékkal több gyógyszer-alapanyagot ad belföldi szükségletekre, s az eddiginél lényegesen nagyobb mennyiséget szállíthat exportra is. harmadikban egy szegedi iskolában talán már fel sem tűnik, hogy nem éppen úgy kezdte, mint osztálytársai. — Nálunk nincsenek fegyelmezési gondok. A tanulók jó magatartásúak, a szülőkkel sincs különösebb probléma — mondja Kovács László igazgató. Csöppet sem csodálkozom, bátortalanabbak, félszegebbek, könnyebben formálhatók ezek a gyerekek, mint a városban felnövők. Másfajta gondokkal küzd ez a tantestület. A 17 tanár közül csak egy lakik a telepen, a többiek Szegedről járnak (négyen Újszegedről). Az autóbuszközlekedés jó, mégis fárasztó és időigényes a munkábajárás. A tanítás után innen nem lehet hazaugrani, és nemcsak a távolság miatt. Ezek a pedagógusok nem küldhetik el tanítványaikat azzal, hogy: nem érted? Majd anyukád, vagy a papád elmagyarázza. Azzal sem, hogy: nézzetek utána otthon, ebből és ebből a könyvből. Az iskolában kell mindenkivel mindent megértetni, az iskola könyvtárában kell „utánanézni" mindennek. Egyszerűen azért, mert otthon nincs könyvtár, és nincs, aki megmagyarázza a számtanpéldát. De már nem kapcsolják ki a rádiót, ha zenét sugároz. Nem szólnak rá a lányukra, ha rajztáblával, festékkel kiül a kertbe és „természetet fest". Elengedik edzésre, és mehet kirándulni, ha megnyerik a versenyt. Ének, rajz, testnevelés — olyan tantárgyak, amelyek színvonalas tanításához a gyerekek alapvető készségei is kellenek. Nézem az albumot: kórusfesztiválok, megyei és országos versenyek meghívói, fényképek, díjak, elismerő szavak. Hallgatom a gyerekeket, ragyogó eredményekről számolnak be: a legsikerültebb rajzok, festmények, batikok sorsáról. Itt mindenki tehetséges? — Egyáltalán nem — mondja Lisztes Cser Éva, a rajztanárnő. — Közepes képességű gyerekekkel maximális eredményeket lehet elérni. Munka van vele. Azért érdemes, mert jönnek a szülők és velünk örülnek. A sikerélmény nekik is, a gyerekeknek is. nekünk is kell. És — megszoktuk, hogy megtegyük, ami tőlünk telik. Egyetlen gyereknél sem szabad méricskélni: megéri a fáradtságot, vagy nem. Legutóbb Kodályemlékhangversenyt és -kiállítást rendeztek Szegeden, a Bartók Béla Művelődési Otthonban. Ünneplőbe öltözött, barna arcú, barna kezű asszonyok és férfiak ültek a székeken. Apró és még apróbb gyerek sokuk karján: „Kire hagyjam? Csak meg kell nézni, hogyan áll ki a nagyobbik!" Megnézték, megilletődötten tapsoltak, aztán valamenynyien felszálltak a buszra. A kiállítást Szűcs Árpád festőművész nyitotta meg, a hangversenyen közreműködött Veszely Gabriella és Bódás Péter. Az első sorban Kardos Pál karnagy gyönyörködött a kórus előadásában. A jegyek árából kirándulni mennek. — Elvisszük őket világot látni, amikor csak lehet. Nekem is van, tudom, hogy mit jelent egy élménygazdag utazás a gyerekeknek. Különösen így, hogy sokuknak az iskolai kirándulás az egyetlen alkalom, amikor kimozdulhatnak otthonról. Nem viszik, nem vihetik őket nyaralni a tengerpartra. Oda persze mi sem — neveti el magát dr. Hofszang Józsefné, az énekkar és az iskola úttörőcsapatának vezetője. — Tanítás, énekkar, úttörő. Nem sok ez egy kicsit? — őszintén szólva, néha rettenetesen fáradt vagyok. Félkézzel nem tudom egyiket sem csinálni. Egy-egy „jó szó" után azonban új erőre kap az ember. Persze az is igaz, hogy ilyen szempontból sem vagyunk elkényeztetve. Messze van a város. Ünnepi alkalmakra parádés előadásokat állítanak össze. Kiállításra, múzeumba, zeneszobába. Szegedre hozzák a gyerekeket. Mindenki tudja, hogy rengeteg munkával' jár az ilyesmi. „Jólesne — hivatalosan vagy nem hivatalosan — az érdeklődés, ha nem is elismerés" — mondják. Természetesen többet érdemelnének. Legalább annyi figyelmet és megbecsülést, mint amennyi bármelyik városi iskolában tanítónak kijár. Sulyok Erzsébet Június 4-én: Június első vasárnapján szerte az országban bensőséges ünnepségeken köszöntik a nevelőket. A pedagógusnap alkalmából június 2-án, pénteken délelőtt Ilku Pál, művelődésügyi miniszter ünnepélyes külsőségek között adja át a Kiváló tanár, a Kiváló tanító, valamint a Kiváló óvónő kitüntetésekel. Eredményes munkája elismeréseként az idén 72 nevelő részesül ilyen megtiszteltetésben. Rajtuk kívül az alsó-, közép- és felsőfokú oktatási intézményekben dolgozók közül számosan részesülnek „Az oktatásügy kiváló dolgozója", „Kiváló dolgozó" és egyéb kitüntetésekben, jutalmakban, továbbá miniszteri dicséretben. i / 1