Délmagyarország, 1972. május (62. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-21 / 118. szám

TAS&RN AP, 1972. MÁJUS 21. 3 Tízszeresére növelhetik a lézersugár energiáját Szovjet szakemberek, műszerek segítik a szegedi lézerkutatást • * * •Fizikai Intézetében félévszá zados hagyománya van a lumineszcencia-kutatásnak, amelynek tudományos alapja csaknem azonos a lézerku­talással. Lényege a különféle A Szegedi József Attila újabb és újabb készülék — tató is érkezik Minszkből — Tudományegyetem Kísérleti ahhoz hasonlóan, mintha a szegediek tanulmányútjának rádiózásnál minden állomás viszonzásaképpen — s ta­vételéhez más vevőkészüléket nulmányozza, egyben segíti alkalmaznánk. az itteni munkát. A szegedi— A folyadéklézernek ugyan- minszki tudományos együtt ­akkor az a hátránya, hogy működés abban is megnyil- \ — bár hangolható —, de vánul, hogy közös dolgozat­anyagok által Wbrctótőtt gy?ngébb energiájú a másik tal, _ előadassal készülnek a hidegfény tulajdonságainak ket fajtanal. A szegedi ku- jovo hónapban sorra kerulo vizsgálata A lézersugár is tatok celkltuzese. hogy az nemzetközi nemlineáris op­valamilyen anyag által ki- előnyöket egyesítsék, s így tikai konferenciára bocsátott, azonos hullám- hangolható, de nagy ener- A szegedi—szovjet tudo­hosszúságú rendkívül pár gla,u lézersugarakat allitsa- manyos kapcsolatok kiszele­huzamos és nagy energiát nak e10' . . ... .. , sítését jelenti, hogy újabb képviselő fénynyaláb. Alkal- A mlnszk' kutatóintézet- együttműködési megallapo­mazásának nagy a iövőie nemregiben, egyebek ko- dast keszitenek elo, ezúttal bizonyos orvosi műtétek- zött különleges impulzus- a Szovjetunió Tudományos néi a biológiában a hír himpa érkezett, s felhaszná- Akadémiája Kristallográfiai adástechnikában, ' speciális }asáva* olyan készüléket ál- Intézetével. Ezek a közös ^ ,„ litanak össze, amellyel az kutatasok a szilárdtest — eddiginek a tízszeresére nö- általában kristály — lézerek velhetik a lézersugár ener- tökéletesítésére irányulnak giáját. majd. A jövő héten szovjet ku- Dobó Balázs fémmegmunkálásnál, vala mint a tudomány és a gya­korlati élet sok más terüle­tén. A szegedi kutatók már a lumineszcencia-jelenség tör­vényszerűségeinek feltárásá­ban régóta kiemelkedő si­kereket értek el, s erről szóló publikációik a világ számos tudományos folyóiratában megjelentek. Eredményeikre szovjet tudósok is felfigyel­tek, s biztatásukra kezdték meg Szegeden néhány évvel ezelőtt az intenzív lézer­kutatásokat. Különösen a Bjelorusz Tudományos Aka­démia Fizikai Intézete támo­gatja a szegediek munkáját, miután nemrégiben együtt­működési megállapodást is kötöttek. Azóta egymás után érkeznek Minszkből a kü­lönféle olyan készülékek, műszerek, amelyekhez a sze­gedi kutatók egyébként nem jutnának hozzá, mivel egy­részt költségesek, másrészt hazánkban nem is szerezhe­tők be. Nálunk ugyanis még egytlen optikai, vagy egyéb üzem technikai felkészültsé­ge sem elegendő olyan rend­kívül precíz üvegmegmun­kálásra, amilyent például lé­zertükrök és más ilyen ké­szülékek előállítása igényel. Ezek a készülékek — s maga a szegedi—minszki tu­dományos együttműködés is — elsősorban az úgyneve­zett folyadék-lézerek tökéle­tesítésére irányul. — Ezek ugyanis — a szilárdtest-, vagy a gázlézerekkel szem­ben — hang'olhatóak, vagyis tetszés szerinti hullámhosz­szúságú sugarak előállítá­sára alkalmasak, attól füg­gően, hogy milyen célra al­kalmazzák azokat. A Szege­den kialakított folyadéklé­zereknél — amelyeknél a fénykibocsátó anyag közön­séges festék — csupán a fes­ték koncentrációjának vál­toztatásával, megváltoztatha­tó a sugár hullámhossza. Az előny végeredményben az, hogy nem kell minden célra KGST-munkacsoport a közúti biztonságért Dr. Csanádi György köz­lekedés- és postaügyi minisz­ter szombaton reggel haza­érkezett Csehszlovákiából, ahol részt vett a KGST köz­lekedési állandó bizottsága 42. ülésén. A tagországok küldöttségvezetőivel újabb tudományos-műszaki egyez­ményeket írt alá a gyártásra kerülő gépjárművekre, vala­mint a nemzetközi autóutak létesítményeivel szemben tá­masztott műszaki, gazdasá­gi és üzemeltetési követel­mények kidolgozására vo­natkozó tudományos kutató­intézeti együttműködésről. Az ülésen résztvevő tag­országok a közúti biztonság érdekében szükséges együtt­működés céljából munka­csoport felállítását határoz­ták el. Balatonfüreden megkezdődött a viharkárok helyreállítása Súlyos károkkal, példa szorú alján szombaton min­nélkül álló viharral köszön- denütt megkezdődött a ro­tött az 1972-es nyári sze- mok eltakarítása. A távo­zon a magyar tenger legfia- labb lakó nyaralótulajdono­talabb városára, Balatonfü- sok többsége szombaton a redre. Az üdülőváros egyes helyszínre utazott, hogy körzeteiben tető nélkül álló megkezdje a tető nélkül ma­házak, megroggyant pincék, radt épületek helyreállítását, összedőlt faházak, gyökeres- A Balatonfüreden dolgozó tői kicsavart fák nyújtanak építők és más szakmájú elszomorító képet egy nap- munkások közül is sokan pal a hagyományos vitorla- áldozták fel szabad szom­bontó ünnepség előtt. hatjukat és Balatonfüreden A tornádóra emlékeztető maradtak, hogy segítsenek a légörvény okozta épületká- vihar által ledöntött fák és rokat — bár pontos íelméré- egyéb anyagok eltávolításá­sekre még nem volt mód — ban. A városgazdálkodási több tízmillió forintra be- vállalat az utakat, járdákat csülik. Tetemesnek mondható és sétányokat igyekezett a szőlőket, a faállományt, és megtisztítani és rendbe tet­a mezőgazdasági kultúrákat ték a tópart környékét, ahol ért károsodás is. vasárnap megtartják a vi­Balatonfüreden az üdülő- torlabontó ünnepséget, telepen és körben a hegykő- (MTI) Eléggé jól ismerem ezt a emeletráépítés tervdokumen- meg, Szeged csakhamar szin­kővidéket, itt nőttem fel. tációját készítette el 1967. tén „ráharapott". Olcsó es Néhány házzal arrébb lakott november 20-án. Úgyszintén gyors megoldásnak ígérke­V. méltóságos úr, kormányfő- a 23. számú épület emeletrá- zett rátenni egy-két emeletet tanácsos (csak mellékesen; építésének a munkaterületét olyan régi házakra, melyek ezt a címet pénzért lehetett 1968. december 17-én vette alapozása és tartófalai köny­megszerezni akkoriban), aki- át jegyzőkönyvileg a kivite- nyűszerrel kibírták a na­nek a háza mögött olyan lező Csongrád megyei Taná- gyobb terhelést, mert annak szép és nagy magánpark esi Építőipari Vállalat a be- idején túlméretezték őket. volt, hogy a Széchenyi tér is ruházó Szegedi Ingatlankeze- Amikor a Bartók Béla teren, megirigyelte volna. Itt lakott lő Vállalattól. a Bajcsy-Zsilinszky utcában a környéken sok barátom, A tervek általában jónak és még ^ mas helyen ,el" iskolatársam. Egyikük édes- bizonyultak, az építők sem őszültek az emeletraepite­anyja 1970 februárjában az- rontottak el semmi említésre sek> buszken emlegettük, zal keresett meg, hogy a méltót. Szinte csak a rend hogy egy fejjel magasodott a Batthyány utca sarki eme- kedvéért hozom szóba még- va™s. Akkoriban meg a letráépités miatt lezárták a is hogy mivel a szegedi ÜÉLÉP is epitett emeletet, járdát, elvették a mellette gázprogram előrehaladtával meS azután úgynevezett epi­levő parksávot is. A fedett ésszerűtlen lett volna az ere- tesi jegyzékek szerint dol­gyalogjáró, mely ma is szol- detileg tervezett cserépkály- goztak a kivitelező vallala­gálja a gyalogosok testi ép- hák beépítése, a beruházó l°k, felettes szerveik hata­ségét, ezután nem sokkal ké- kérésére gázfűtést kapnak a roztak meg> hogy egy-egy szült lakások. Munka lett volna a evben kl,nt:k hany millió fo­cserépkályhák rakása, mun- nnt erteku munkát kell el­Akkor ka a konvektorok szerelése végezniük. De ez mar a már — is, nagyjából kiegyenlítik mult.e-. A ,multe az , emelet­legalább egymást. Igaz, a régi tető- raepitesnek, mint olcso es is pa- szerkezetet nem lehetett visz- gyors lakásszerzésnek a mm 1962. FEBRUÁR 26-TÓL TALÁN AUGUSZTUSRA sek hátrányainak felismerése, Miért részben pedig az, hogy a mégis legtöbb arra alkalmas régi hogy házat közben megfejelték, még véget vetett a tömeges eme­lalatok az évközi kifizetéseket is. A vállalatok többsége a nettó részesedé­si alapnak mintegy 20—40 százalékát évközben fizette ki prémiumokra és jutalmakra. Ez az arány magasabb, mint a megelőző évben volt. és ez helyeselhető. A jól megválasztott év­közi kifizetések ösztönző hatásúak, elősegítik a nyereség növelését, és ezen keresztül a részesedési alap nö­vekedését is. A javuló eredmények következté­ben általában növekedett az év vé­gén kifizetésre kerülő részesedés, nö­vekedett a szociális célokra felhasz­nált rész, növekedtek az évközi pénz­beni kifizetések, s tekintélyes volt az átlagbér-emelkedés is. Az ÉVM építőanyag-iparban például 70 szá­zalékkal,.a KGM gépiparában 24 szá­zalékkal, a KIM iparában 12 száza­lékkal nőtt az év végi részesedés. Ugyanakkor az állami gazdaságoknál és erdőgazdaságoknál mintegy 20 százalékkal csökkent és valamelyest csökkent a bányászatban és a kohá­szatban is. Nagyobb arányú, mintegy 20 százalékos volt a csökkenés a szö­vetkezeti iparban. Ez utóbbi össze­függ a szabályozórendszer módosítá­sával. A szövetkezeti iparban ugyan­is az előző években nem teljesen in­dokoltan, lényegesen magasabb volt az év végi részesedés, mint az állami vállalatoknál. Ezt az is mutatja, hogy a csökkenés ellenére az egy főre jutó részesedés átlagos összege a szövet­kezeti iparban ez évben is meghalad­ta a 2000 forintot, ugyanakkor az ál­lami vállalatok zöménél 1500 forint alatt maradt. Az egy főre jutó részesedés előbbi átlagszámain belül az egyes vállala­tok között, az elért eredményektől függően, meglehetős nagy volt a szó­ródás. A minisztériumi vállalatoknál például a vállalatok mintegy 10 szá­zalékánál nem tudtak év végi része­sedést fizetni, mintegy 30 százaléká­nál az egy főre jutó részesedési alap néni haladta meg a félhavi fizetést, mintegy 40 százalékánál a félhavi és egyhavi fizetés között volt és a válla­latok mintegy 20 százaléka egyhavi fizetésnél ibbb részesedést tudott fi­zetni. Ugyanakkor a szövetkezetek mintegy 60 százaléka egy hónapnál több részesedést fizetett. Ismét utalni kell arra, hogy nem­csak az eltérő eredmények miatt tért el számottevően az év végén kifize­tett részesedés. Egyes vállalatok a béreket az átlagosnál lényegesen na­gyobb mértékben emelték, ami a dol­gozók többségének egyetértésével is találkozik, de az év végén történő kifizetések lehetősége természetesen csökkent. Az egyes deigozok reszéne év vé­busza is. Nem olcsó és nem tartott az építkezés. Hiteltér- tetejére, de az"új" sem kerül gyors- s mellékesen az így demlő féljegyzések szerint az csupán ezer forint tervezési épített uj lakasok hasznalati Április 4. útja 23. számú ház- és legfeljebb 20 ezer forint érteke sem túlságosán ideá­ból ugyanis 1969. január 4- kivitelezési költségbe. Soha hs. én, míg a 25. számú házból nagyobb baj ne legyen. Részben az emeletráépíté­később, 1970. február 12-én költözött ki az első lakó. S ha már a dátumoknál tar­tunk, feltétlenül érdemes megjegyezni — nem a befe- ^ jezési határidőt, melynek mindig nincs kész ez a ket- letráépítéseknek. Most Sze­manapság semmi néven ne- tős emeletráépítés? Azt ja- geden héttőn dolgoznak. Az vezendő jelentősége nincs, vaslom, hogy ne keressük az eg>'ik> amiről éppen szó van. hanem a gondolat megszüle- okokat, és főként semmi Már a tervben szerepelt az tésének, az építkezés elhatá- eSetre se marasztaljuk el a alaP°k megerősítése, tehát rozásának idejét: az úgyne- megyei tanács építőipari vál- eredeti állapotában nem volt vezett feltárásról szóló do- íalatát. Nem okoz nekik sem alkalmas nagyobb teher vi­kumentumot 1962. február örömet, hogy istennek se ha- selésére. A Kossuth Lajos 26-án írták alá. Az évszám ladnak' vele. Volt, amikor sugárút és a Párizsi körút nem tévedés. Rá másfél évre hosszú ideig egy fia ember sarkan készülő emeletraepi­határozták el, hogy a 23-as sem dolgozott az építkezésen, tesnél meg éppen munka számú házat felújítják. A volt, amikor néhányan ott kozben volt szükseges az gondolatok, elhatározások piszmogtak körülötte, de alaPOzast ismét megerősíteni, lassú lavinája ezután úgy megesett az is, hogy a 23. Az Április 4. útja 23—25. görgött tovább, hogy a Sze- számú házon egyszerre negy- szam alatt eredetileg 14 la­gedi Tervező Vállalat már az venen tüsténkedtek. Ami telt kás volt a földszinten és az tőlük. A vállalat nem nye- elso emeleten, most lesz 21 reséges. Sőt, éppen szanálási a második és a harmadik eljárás alá vonták. Szanáltak emeleten pedig újabb 22. tavaly a szegedi tanács épí- Másfél (közte 29 négyzetmé­tővállalatánál is. Szükség ter akapterületűek) és két­van rájuk, mégis csaknem szobásak. De vajon e két te­életképtelenek. sem szerve- lekre egy ötszintes új ház­zettségük. sem gépesítettsé­gük, sem anyagellátásuk nem olyan, mint amilyen kellene. Természetesen mindez azon a tényen, hogy az Április 4. útja 23—25. számú- házak emeletráépítése, felújítása jó, ha ebben az évben elké­szül, mit sem változtat. A hosszas és egyáltalán nem lélekemelő határidőviták után éppen most fejezik be a 23. számú épület műszaki átadá­gén kifizetett részesedés még nagyobb mértékben eltér az átlagos számoktól. A vállalatok az év végi részesedés­nek mintegy 60—70 százalékát a bé­rek arányában osztják ki. Ha példá­ul egy vállalatnál az év végén kifi­zethető részesedési alap az évi bér­összeg 10 százalékát tette ki és a dol­gozóknak 7 százalékot fizettek ki bérarányosén, akkor az évi 20 000 fo­rintot kereső dolgozó 1400 forintot, a 40 000 forintot kereső pedig 2800 fo­rintot kapott. Ez a helyes gyakorlat az év végi részesedésben is el kíván­ja ismerni az egyes dolgozók egész évi munkájának eredményét. Aki többet, jobban dolgozik és ezért év közben több fizetést kap, ennek ará­nyában kap magasabb részesedést is. Törzsgárdatagság, a vállalathoz való nagyobb hűség megbecsülése érdeké­ben a vállalatok általában növelték az év végi részesedésnek azt a részét, amelyet a vállalatnál eltöltött idő arányában fizetnek. Ez az év végi ré­szesedés mintegy 10—20 százalékát tette ki. A fennmaradó részt a 'mun­kák egyéni értékelése alapján juta­lom formájában osztották ki. Ez az áttekintés bizonyítja, hogy-a vállalati kollektívák eredményes munkája növeli a béremelés lehető­ségét, és az év végén kifizethető nye­ban hány lakást lehetett volna elhelyezni? Érdekes volna természetesen az ára­kat is összehasonlítani, de a mai, gyorsan változó építő­anyagárak mellett erre leg­feljebb szakember képes. Tény és való, hogy az eme­letráépítés és a felújítás mi­nimálisan 8 millióba fog ke­rülni, de inkább többe, mert közben egyes anyagok ára emelkedett. Majd a végszám ­sát. s a lakók valószínűleg la VallJa meg a valóságot, júniusban beköltözhetnek. A Az Április 4. útjai eme­25. sz. épület még nincs is letráépités nem egyedi, ha­tető alatt, lehetetlen tehát, nem általános tanulságokkal hogy a közös megegyezéssel szolgál. A tanulságok érté­született június 15-i határ- kelésére az újságíró, aki nem időt betarthassák. Majd va- beruházási szakember, nyil­lamikor augusztusban, talán, vánvalóan nem vállalkozhat. Az értékelés és a döntés ar­Az épít- ra vonatkozóan, hogy az kezés adott körülmények között Batthyá- szabad-e újabb cmeletráépí­ny utcai tésekbe bonyolódni Szegeden rakva egy (több ilyen munka mar KRESZ-T ABL A: ZSÁKUTCA? oldalin ki van Zsákutca feliratú KRESZ tábla. Kérdés, hogy csupán KRESZ-tábla-e? Az emelet­ráépítesek sorát annak ide­jén Budapesten nyitották az előkészítés rládjumában van), a tanács, a város gaz­dája. fenntartója és epitóje illetékes. Fehér Kálmán t"

Next

/
Oldalképek
Tartalom