Délmagyarország, 1972. május (62. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-21 / 118. szám

a VASÁRNAP. 1973. MÁJUS 31. Várostörténeti Olvasóink válaszait és új kér(leseit csütörtökit várjuk! KB MIT TUD? Terveink szerint sorozatunk hamarosan véget ér. A Délmagyarorazág szerkesztősége úgy határozott, hogy befejezésképpen június 24én, szombaton délután H Sajtóház újsógiróklubjaban nviluánot vetélkedőt rendez, s e vetélkedő eredményének a másnapi lapban való közlésével zárja be Várostörténeti KI MIT TUD? címmel majdnem fél éven út, minden vasárnap megjelent rovatunkat. A vetélkedő részletes tudnivalóit jövő vasárnap közöljük. Előzetesen csupán annyit, hogy a részvétel alsó korhatára 15 év, fölső korhatár nincs. A 2o résztvevőt a lapunkban előzetesen föladandó kérdésekre beküldött válaszok alapjan válogatjuk — sorsoljuk — ki. öt kérdéscsoportból adunk föl kérdéseket: tnunkásmozgglom, műemlékek, néprajz, szabadtéri játékok is utcanevek. A fölkészüléshez a Várostörténeti KI MIT TUD? című sorozatunk cikkein kívül még a következő irodalmat ajánljuk: 1. TAMASI Mihály: A dolgozók harca a nyomor és kizsákmányolás, az ellenforradalmi rend ellen 1929— 1935. Szeged. 1971. (Csak a szegedi vonatkozások kellenek.) 2 NAGY Zoltán—PAPP Imre: Szeged. Bp. 1960. 218 —266. 1. (A műemléki leírások.) 3. BÁLINT Sándor: A szegedi nép. Bp. 196(1. 4. Szöged hírős város ... A Szegedi Szabadtéri Játékok, összeáll, a Tömörkény gimnázium történelmi szakköre. A munkát irányította Oltvai Ferencné. Szeged. 1969. 5. PÉTER László: Emléküket őrzik az utcák. Délmagyarország, 1971. szept. 7.— okt. 30. Aki részt kíván venni, máris megkezdheti a fölkészülést! Válaszok A 65. kérdéshez: A szegedi művésztelep megalapításához Turdos-Taussig Ármin által nyújtott anyagierkölcsi segítséget, mint dr. Apró Ferenc válaszából megtudhattuk, díszesen kiállított pergamenten köszönték meg a növendékek és az ügy apostolai. Rudnay sorain kívül nem érdektelen közzétenni Móra Ferenc és Juhász Gyula szövegét sem, hiszen ezek a szegedi írónak és költőnek ismeretlen írásai. Móra a következőket irta: A polyva-emberek tömegéből három embertípus magasodik ki: az álmodó ember, a cselekvő ember és a világító ember. Szívbéli örömmel köszönti benned egyszerre mind a hármat a negyedik embertípus, a semmire se való nézelődő ember: Móra Ferenc." Juhász Gyula pedig ezt:1 „Aki a fiatalokkal tart, fiatal marad. Ez a legbiztosabb Steinach-szer a világon. Magam is javíthatatlanul fiatalnak érzem magamat, és mint rangidős ifjú köszöntelek a többiek nevében. Juhász Gyula.'' Az említett díszes pergament egyébként Dettre Bcláné gyűjteményében van. (Kekczovich János, Kossuth Lajos sugárút 3.) A szegedi művésztelep megalakulásával kapcsolatos „piktorbár" alkalmából Juhász Gyula egy tréfás műsorlapot állított össze, melyen a szereplők a művésztelep tagjai és pártfogóik. A máig kiadatlan szöveg, amely Dettre Béláné birtokában van, így szól: Itt először.' Itt utoljára! üjszögedi nagy festsplel. TURANDELLO. A kínai kultúrmandarin: Balázs Attila. Az udvari költő: Nagybányai Nagy. Az udvari hóhér: Feld Lajos. A kinai orvos: Wun Der Lich. A festők: 6 darab. A kinai anyacsászárné (láthatatlan): Kupferstein. A kikiáltó: Lali. Számtalan statisztq: Kafka... Szín a természet öle. Idö: az éj vada. (Pusztai József, Lenin körút 38.) A rovatvezető megjegyzése: örülnénk, ha akadna, aki a kevésbé • közérthető utalósokat is meg tudná fejteni. Mert az ugyan világos, hogy a Turandello cím Pirandello nevével játszik, de hogy miért éppen vele, nem tudjuk. A „regie" egyaránt jelent randezöt (Gyalu pedig Juhász Gyula álneve), mint ahogy költséget, költségviselést is, ez esetben pedig a költő öniróniája is benne van, hiszen tudnivaló, hogy ez időben nyugdíj nélKinai játék prológussal és kül szűkösködik. A Baranyai epilógussal, versekkel, ének- Gyulára, . Engel Vilmosra, kel, zenével, tánccal, tombolával, világítással és világos híddal. Regie: prof. Gyalu. Zenei leiter; Jules Baranyai. A verseket Eng El költötte. A zenét Kő Nig szállította. Főszereplők: König Péterre való utalás is világos. Ernst Mistrik de Monde osztrák festőnek, szintén Rudnay-tanítványnak, neve fölbukkan Juhász egyik alkalmi versében ls (Mariannának ***ilc nevenapjára). A „szereplők" közt előforduló festők nevei már kevésbé ismeretesek. Lali IVIoz ijegg \fd. jó könyvvel Moszkvába Az orosz és szovjet irodalom megismertetése a Kell a jó könyv című országos olvasómozgalom célja. Ehhez kapcsolódik a Csongrád megyei Moziüzemi Vállalat és a megyei könyvtár „Mozijeggyel, jó könyvvel Moszkvába" címmel indított új megyei pályázata, amely a szovjet filmművészet értékeit kívánja széles körben megismertetni. A pályázaton részt vehetnek azok a mozilátogatók, akik eleget tesznek az olvasómozgalom feltételeinek és 1972. szeptember l-ig megnéznek öt szabadon választott szovjet filmet a megye bármelyik filmszínházában. Az igazoló jegyeket, amelyeken az előadás időpontját és a film címét fel kell tüntetni, október l-ig lehet beküldeni a helyi könyvtárakhoz. A pályázat eredményeit október 20-án Hódmezővásárhelyen ismertetik, moszkvai IBUSZ-utazást és több értékes ajándéktárgyat sorsolnak ki. Emlékünnepségek a Dózsa-évfordulón Dózsa György születésének 500. évfordulója alkalmából tegnap, szombaton egésznapos ünnepségsorozatot rendeztek a Dózsa György általános Iskolában. Az iskola névadója tiszteletére rendezett ünnepségen részt vett többek közt Sipos Géza, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára és Papp Gyula a városi tanács elnökhelyettese is. A délelőtti ünnepség a Himnusszal kezdődött, melyet az iskola Medgyesi Ferencné tanárnő által vezetett énekkara adott elő. Kecskés Antal, az iskola igazgatója tartott ezután ünnepi beszédet. Ezt követően a gyerekek adtak műsort az évforduló tiszteletére. A jól sikerült műsort Szőke Dezsőné tanárnő állította össze és tanította be. Az ünnepség után Dózsának az épület homlokzatán levő emléktábláját koszorúzták meg. Délben rajz- és kerámia kiállítást nyitott meg Papp György szakfelügyelő. A kis tárlaton nemcsak a tanulók, hanem Kecskés Antal igazgató és dr. Somi Imréné szakkörvezető tanár munkáit is bemutatták. Délután a Tiszán evezősvresenyt rendezett az iskola névadójának tiszteletére a Vásárhelyi Pál vízi-úttörőcsapat. Este a klubban találkozót szerveztek, melyen az iskola régi növendékei és tanárai találkoztak a mostani nevelökkel. A Kenderfonó és Szövőipart Vállalat leányszállójának önkormányzata is ünnepséget rendezett tegnap, szombaton az évforduló tiszteletére. Az irodalmi szakkör által adott műsort a kézimunka kiállítás megnyitása követte. Úttörők honvédelmi szemléje Egész napos seregszemlére gyűlnek össze ma, vasárnap Ásotthalmon a szegedi • járási úttörő határőr zászlóalj és az Ifjú Gárda Járási zászlóalj tagjai. Honvédelmi jellegű járőrversenyen vesznek részt és találkoznak a határőrség katonáival, tisztjeivel. Pályakorrekció KÉPERNYŐ Turandello kínai herceg- talán Tardos-Taussig Ármin nő; Misztrik E. fiára vonatkozhat? Kérdések 71. kérdés: Szeretnék olvasni rovatukban Hajdók Béláról, a munkásmozgalom harcosáról. Nagyon kérem, írjanak róla. (Kocsis József, Attila u. 22.) 72. kérdés: Ha írtunk a nyomdákról. írjunk a szegedi mozikról is. Melyik volt az első, s melyek követték? (Pusztai József, Lenin körút 38.) 73. kérdés: Szorgos figverint a szegedi várat kötötte össze a temesvárival. Ebben a folyosóban három élő embert találtak, akik közül a ' felszínre hozás után az egyik rögtön meghalt, a másik kettőnek nem emlékszem, mi lett a sorsa. Ez abszolút hihetetlennek tűnik, de ezzel akkor az újságok is foglalkoztak. Bár kevesen lehetünk az élők sorában azok közül, akik aklemmel kísérem vasárnapon- kor már a világon voltak, ként a Délmagyarország Várostörténeti KI MIT TUD? rovatát. Sok érdekességet olvastam benne. Kérem, írjanak valami közelebbit Zocskár Andrásról. (Ábrahám Lajos, Gogol u. 3.) 74. kérdés: Nem tudom, mikor kezdték építeni a szegedi múzeumot, ennek folytán azt sem tudom, hány éves kisgyerek lehettem (most a 85. évemben vagyok), amikor az a szenzációs hír járta be a várost. de hátha akad: megkérem, közölje erre vonatkozó emlékeit. (Szcndrei József, Kereszt u. 16.) A rovatvezető megjegyzése: A Közművelődési Palota 1895 és 1897 közötti építéstörténetét közölte s Somogyi-könyvtári hiradó 1970. évi 2. száma, a megnyitás 75. évfordulója alkalmából. A korabeli lapokban a föntiekröl semmi sem található. Az ilyen alagutakra vonatkozó hiedelem gyakori, de hogy a fundamentum ásása többnyire alaptalan. A régi várban lehettek kisebb közben a munkások egy föld alatti folyosóra bukkantak, amely az akkori állítás szealagutak, fpld alatti folyosók, de semmi esetre sem a Tisza alatt. Színpadról került tévéfilmre a mai fiatal szovjet írónemzedék egyik eredeti tehetségének darabja. A „Pályakorrekció" színházi letétjét ugyan bemutatták nálunk, Szolnokon játszották A delfin hátán címmel, ám Litványi Károly és Málnay Levente olyan ügyes kézzel, jó szemmel alkalmazta képernyőre, mintha szerzője ide tervezte volna. Nem hibátlan darab, részleteiben hellyel-közzel még érezhető a csináltság, figuráinak finom lélekrajzában még ott kísértenek a séma görcsei (főleg az elvi síkon bonyolódó szerelmekben, intim emberi kapcsolatokban) — de szemléletmódja friss, őszinte, s hatása is különös. Látszólag két témát akar egyetlen dráma patentjeivel összefogni: az újságíró hivatásában a felelősség, a kockázatvállalás, a következetesség és az önkritika paraboláját, ugyanakkor egy másik, egy beteg ember családi és magánéletének megLlebmann Béla felvétele Somogyvári Rudolf és Pálos Zsuzsa a „Pályakorrekció" egyik jelenetében lehetősen végleges szituációból elemzett tragédiáját. A kettő úgy függ össze, hogy hőseink barátok, s személyes kapcsolatuk munkára, magánéletre agyarónt kihatással van. A „Pályakorrekció" lényegében a humanitás drámája: Igor Koroíouban, az újságíróban van annyi erkölcsi erő, hogy belássa tévedését, s akkor is levonja magának a konzekvenciákat, ha felettesei szemet húnynak, sőt lebeszélik róla, ha barátján már nem is segíthet. Emberek vagyunk, tévedhetünk, hibázhatunk — de a következményeket minden körülmények közepette vállalni kell. Erről szól Leonyid Zsuhovickij darabja. Főszerepében Somogyvári Rudolf egy tehetséges és felelős ember drámáját játszsza el, hűvös fegyelmezettséggel, izgalmasan. Rendezte: Zsurzs Eva. N. I. x1t)e szS'íttét atüz im égctí meg,,.'' 5. Kiáltvány Ceglédről rozta magát a fennálló tár- Azért ls néktek... rendel- hadjáratot, egyházi átokkal sadalmi rend embersége- jük és parancsoljuk. hogy fenyegetett meg mindenkit, sebb átalakítósára. Feladató- rögtön és azonnal, amint je- aki nem teszi le rögtön a nak tekintettea főurak meg- len levelünket látjátok, min- fegyvert s nem tér haza fékezését, a törvények felül- den késedelem és kifogás azonnal. vizsgálósát, a jobbágyok jo- nélkül jöjjetek, repüljetek Időközben mégis egyre gainak új alapokra való he- és igyekezzetek Cegléd me- erősödött, szilárdult a palyezését. Születése, nevelteté- zővárosába. Siessetek, hogy raszti sereg. Szabályosan se révén önként kínálkozott így a 6zent csapat, és áldott menetelő alakzatait mór kür. Gyorsan, ugyanakkor meg- papra bízott sereg vegye bír- 1514-es parasztháború, noha fj'f^ aPtSvpIf fÜ'±"et 8 tbsök' ,..doborsf kJsérték' fontoltan kellett cselekedme tokába azt a terepet, ame- egyelőre csaták nélkül vo- 8 Tn^vh^ hí' t , mT Temesköz fele. Pompás a keresztes hadak fővezé- lyen at a legrövidebb út ve- nultak céljuk felé. A fő fZ ^ll £ llJl L szakertelemmeI keltek at a rének. Mindenekelőtt ka- zet Budáról Nándorfehér- Irányba haladó zöm tizenhe- Sg egész olrasztsaaa udta" megzabolázni Tiszán. a Berettyón, a Hártonailag akarta uralni a várra, s olvassza magába az tedikén este érkezett Ceg- ut, u mas-Körösön. A Békés melhelyzetet, hogy kedvező útvonalon várakozo nagyszá- lédre. Letáboroztak a nagy . Ugyanebben a szellemben Dózsa tehát óvakodott at- ietti szjkes réteken táborozpozicióból kísérelje meg mú önkéntest, ö maga a két mezőváros északnyugati szé- az a kiáltvány is, forradalmi hitval- tek amikor megérkezett Dóa politikai célok elérései, szélső irány között a tengely- lén a homokbuckák között. »mely Cegléden kelt 1514 tak, amikor megérkezett DO Seregét három részre osztot- vonalat választotta. A Rá- Ekkor már magukon viselték május tizennyolcadikán: lasa mellett a Király, es az zsához Bakócz Tamás es az ta. Az ország fontos terüle- koson a seregzöm egyik te- a csapatok a fegyelem és a .Szekely György, vitéz ka- egyház ellen buzdítson. Sot, urak együttes levele. Látván tein a fegyveres nép jelenlé- lét öccse, Dózsa Gergely pa- szervezettség biztos jegyeit. t."?"a' a keresztesek isten- kancellárjával, Ambrus dé- Dózsa az elszánt és rideg •ével kívánta biztosítani túl- rancsnoksága alá rendelte- A fővezérnek pedig hatá- Maotta nePert®k vaványai pappal levelet irat gyűlöletet komoran szólt Súlyát, egyszersmind ujabb megtartva.) magának a főve- roznia kellett, hogy milyen me es fokapitanya. csak ' *L V, „, , gyulolelel- Komoian szón, paraszti tömegek csatlakozó- zérséget Budát es Pestet nem módon vívja ki fegyveres ha- Magyarország királyának s uegitaioi Bakocz Tamasnak, miután Ambrus pap felolsát remélte a seregek útjába hagyhatta biztosítékok nélkül talma birtokában a jobbágy- nem egyúttal az urak alatt- beszámol haderejéről, felszó- vasta neki a fenyegetést, eső vidékekről. Barabás pa- a háta mögött, ezért a Rá- ság számára remélt szabad- valója, a Magyarország- lítja a hercegérseket, hogy — Nem vagyok én sem pot kelet felé küldte a sik- koson marasztalt háromezer ságot. ban... levő városoknak, késedelem nélkül csatlakra láS és a hegyvidék találko- fegyverest Szóleresi Ambrus Cegléd a programadás mezővárosoknak és falvak- " l csatlakoz- gyermek, sem bolond, hogy zási vonalán. Ezzel mintegy pesti polgár vezérletével. helyszíne lett. Itt derült kl nak, együtt és egyenként, zon hozza mindazon sereggel, trefat űzzenek velem. Fogaelszigetelte a nemesekhez Az átgondolt stratégiai in- igazán, hogy a hadvezéri te- üdvözletünket! Tudjátok, amelyet kezdetben megígért, dom az Istenre és a szentekhúzó felvidéki országrészt a tézkedések után késedelem hetséggel megáldott szé- hogy a hitegető nemesek el- A bíborosnak címzett békü- re, hogy összetöröm őket! forradalomra hajlamosabb nélkül, még május tizenha- kely vitéz a politikai ve- ienünk. .. ártani vágyó ke- lékeny hangú levelet az kö- Gerencsér Miklós paraszti tömegekben bővel- todikán tábort bontottak, és zető szerepére is kivá- ,, . ..... .. , . . .. . _ . . kedó Nagyalföldtől. Múszá- útra keltek. Ezzel kezdetéi lóan alkalmas. Nem akarta zekkel fölkeltek, hogy ben- vette, hogy Bakocz május Következik: ro» Lőrincet, a Duna—Tisza vette Dózsa György alföldi eltörölni a királyságot, ám nünket üldözzenek, hábor- huszonharmadikán végképp NÉPÍTÉLET közére küldte, hogy a lelkes hadjárata, a tulajdonképpeni annál szilárdabbul elhatá- gassanak és zavarjanak, eltiltotta az egész keresztes- APÁTFALVÁN