Délmagyarország, 1972. május (62. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-19 / 116. szám

PÉNTEK, 1972. MÁJUS 19. 5 No csak! E nélkül meglennénk Kit sért, aki szabályt sért ? Túl a statisztikai adatokon, a különböző szabálysértések az állampolgári fegyelem tükörképei Is. Dr. Szilágyi János, a Csongrád megyei Tanács Igazgatási osztályának főelőadója arról tájékoztatott, hogy 1971- ellátás érdekét sértő szabálysértőkkel szembeni eljá- szájízzel, de vállalja a körást komolyabban veszik a vetkezményeket is. Ezt bizofeljelentők, és aszerint jár- nyitja, hogy 1971-ben a kinak el a hatóságok is. szabott bírságok összegének Csökkent viszont a megyé- 90,2 százalékát határidőre ben és Szegeden ls az ár- fizették be az érdekeltek, drágítás előfordulása, a köz- Egyesek azonban halogatták ben 1 millió 308 ezer forintot tett ki a különféle szabálysértések miatt kiszabott bírságok összege. Erre a bálysértések száma, szemmel láthatóan. 1970-ben 21 Ilyen esetet bíráltak el, tavaly viszont már csak 15-öt. Van pénzre alapjában véve nem viszont olyan tapasztalat, lenne szüksége sem a me- hogy a kereskedelmi szervek gyének, sem a városoknak, a sok utánajárás miatt tesem a községeknek. Enélkül szik magukat túl az ilyen meglennének, és nem követ- jellegű szabálysértéseken, és számos cselekmény marad minden jogkövetkezmény Azt mondja a hír, hogy már tervezik az őszi divatot Londonban. Ez annál is inkább örvendetes, mert ilyenkor tavasszal a legtöbb szegedi nő is őszi ruhatárának megtervezésével foglalkozik. Hát ha még tudnák, hogy ez a modell ippeg a spanyol stílust követi — menten rohannának a boltba, venni belőle! ne egy-egy szabálysértést annyi adminisztráció, papírmunka, meghallgatás és nélkül, döntés első-, majd másod- Figyelemre méltó fokon. 1970-ben Csongrád megyében tanácsi hatáskörben 5 ezer 140 feljelentést tettek szabálysértések miatt, 1971ben pedig 5 ezer 450-et. Tehát a tendencia emelkedő. A ténylegesen megbírságoltak száma 1970-ben 2 ezer 859, 1971-ben pedig 3 ezer 292. Ha nem is sokkal, de valamennyivel emelkedtek a tulajdon elleni szabálysértések, ugyanígy a köztisztaság, a közegészség ellen vétők száma sem csökkent. A számok persze viszonylagosak, mert jóllehet, hogy a szaa befizetést,s gondolván arra, hogy a hatóság talán nem veszi komolyan és nem kéri tőlük számon a be nem fizetést vagy a szándékos késlekedést. Ilyen esetben elzárásra változtatják át a be nem fizetést. 1971-ben 294 esetben volt erre szükség. illetve ténylegesen 35-en vállalták az elzárást a pénzbírság helyett. A községekben 1968 óta azon- eredményesen működnek az ban, hogy 1971-ben 35 eset- úgynevezett szabálysértési ben fedtek fel élelmiszer- bizottságok. Ezek választott hamisítást. A tej és tejter- testületek. Rendszerint mékek felhígítása, a minő- olyan ügyeket tárgyalnak, ség megrontása még min- amikor tulajdon elleni csedig „kifizetődő" egyeseknek, íekményeket kell elbírálni amíg súlyos birsagban nem alaposan és sokrétűen Altarészesítik őket. Az igencsak iában nagyobb ügyekbe zsebbe vágó összegek arra avatkoznak! amelyeknek köfigyelmeztetnek, hogy nem rültekintő elbírálása egyérdemes reszkírozni, hiszen ben megelőző, preventív jela vizezett tej előbb-utóbb iegfl js A szegedi járásban „feldobja^ magát", s a^hami- tavaly 593 állampolgárt bírságoltak meg különböző szabálysértések miatt, amelyek között szép számmal akad mezőgazdasági jellegű; a növényvédelmi előírások be sított tejföl is árulkodik. A bírságoltak jó része a tényekkel szemben nem huzakodik, hanem beismeri cselekményét, s ha nem jó Paradicsomai lapot Évek óta bosszankodom: zöldség- és gyümölcsellátá- dául piacra sem megyek, akkor szeretem a legjobban sát célozza, de ösztönző bé- mindet Ide hordom évek óta. a paradicsomot, epret, ami- rezéssel támogatja az ügyet: kor a legdrágább. Hát most az idén a szegedi élelmiszeréppen ... boltok dolgozóinak a szabad Ártáblák: Eper: 60 forint felvásárlás alapján árusított (holnap 40, 30...?). Paradi- zöldségfélékre összesen 80 csom, mennyi is ma a para- ezer forint célprémiumot tűdicsom...? A termelő sze- zött ki. , ,,. ., _„ rint: öt perc múlva olcsóbb Ezt Kádár János, az Éli- radicsomot' ' Papdi ictván Ö az, akit csak értesíteni kell, ha fogyóban van a készlet. Telefonon rendelték a szegedi Üj Élet Tsz-től a Csemegébe most érkezett 100 ker Z^&jfS gépkocsivezető^siet* ugS de megáll néhány szóra. Eljó hónapja lesz, Tavaly júniusban, július- megerősíti, hozzáfűzve, hogy ban többször is végigjárta az Idén a téeszekkel időben rt_n_ ,. , munkatársunk hajnalban az megkötötték a szállítási ™"?kJa' ' , t .. üzleteket: ellenőrizte az ol- szerződéseket. Természetesen « P™"™' vasóknak azt a panaszát, változatlanul a MÉK a fő P"n^'f ol miszerint Szegeden nem szállító. Tavaly nyáron meg- Ífr kl«é meredek" ők vL megíelelő a zöldségellátás, lehetősen feszült volt a hely- ar Kls . »™."roeK .vl Most, májusban kezdtük, zet a MÉK és néhány szegeIgaz, hogy ettől még nem di üzlet között, azonban a láthatjuk előre, milyen lesz kapcsolat azóta javult, bizoa nyári zöldségellátás, de azt nyíték erre a téli ellátás, mindenesetre, hogy a keres- amely évek óta nem volt megeDenkedelem szervezéssel meg- ilyen jó és egyenletes Szege- — Megveszik-e az próbálja-e kiküszöbölni a den. Bízunk benne, hogy si- drága primőr árut? tavalyi hibákat. kerül a jó kereskedelmi szelA Széchenyi téri' 8-as szá- lemet a két cég között a mű Éliker boltban már háromféle eper is volt. Az üzletvezető, Király József szaigaz, ami igaz, a 90 forintos ár kissé „meredek", ők viszont pár kilót nemigen indítanak útnak. Na, azért csak megjelentek hamarosan az idén is az Anna-kúti CseIlyen - fordulunk az üzletvezetőhöz. — Először bizony keveset ha üzleteink szabad kezet vai szerint elsősorban annak kapnak a felvásárlásban. Árköszönhetően, hogy napi 10 politikánk lényege, hogy —12 kiskerttulajdonos, magántermelő jelentkezik árujával az üzletben, és öt termelőszövetkezettel szintén szoros a szövetség, állandónagy szezonban is fenntarta- .. r?'"' ni, s ez akkor is sikerülhet, ™r£nk *elole rendelni. In' kább csak presztízsből: ha Pesten van, nekünk is legyen. Elfogy. A Csemegeüzletnek is versenyképesek legyünk a piaci árakkal, de szállítóink ugyanaz a gondja a zöldségse járjanak rosszul. Minap a félékkel, mint más üzletektanácsnak megküldtük tájé- nek: kicsi területen nagyon gondosan kell kezelniük az koztatónkat a várható zöldan szállítják nekik a friss ség-gyümölcsellátásról, s eb- árut, hiszen a gyümölcsféle árut. De nem titok az sem ben azt kértük, hogy az üz- igen kényes, egyik napról a — még a konkurrencia előtt letek előtti, a kirakott gyü- másikra romolhat a minősésem —, hogy Király József mölcsládákkal elfoglalt köz- ge. De az Anna-kúti Csemenyitás előtt megnézi még a területért fizethessünk ke- gében mindig friss és szép piacot is, nemegyszer onnét vesebb díjat. Ez nekünk zöld árut tartanak. Az emvásárol. Nem titok azért nagy segítség lenne.' sem, mert többnyire ott találkozik más üzletek vezetőivel is. Na, ez vicces — mondhatja az olvasó —, hiszen a piacon én is meg tudom venni, ártól még igazán nem lesz több a zöldség és gyümölcs Szegeden, hogy piacról az üzletbe viszik. Az igaz, de melyik háziasszony nem szeret mindent egy helyen megkapni? Üzletek üzleti kapcsolata ber nem is hinné, hogy azon Érdekes módon kialakult a kicsiny területen, amin a zöldségosztály működik, tavaly átlag 300 ezer forintértékűt árultak havonta. az üzletek között egy olyan egészséges kapcsolat, amelyből feltétlenül a vásárló profitál: például a 8-as bolt a Marx téri 29-es és az újszegedi ABC vezetőivel házi ,.árucsere"-kapcsolatban van. Ha egyikben elfogy netán a karalábé, kisegíti áruval a másik. Verseny a vevőért Piacra se megyek Háromszáz kertje van Újszegeden' Ma— Valóban nem érné meg kai Jánosnak. Az Anna-kúti másképp a fáradságot, hi- Csemege üzletvezetője, dr. szen köztudott, hogy a zöldség és gyümölcs a legmunkaigényesebb áru az üzletben — mondja Király József. — Vállalatunk nemcsak felhívta figyelmünket a kormányrendeletre, amely pontosan a lakosság jobb Bozóki Lászlóné azt mondja róla, - hogy az egyik legjobb szállítója, igen korán hozza az uborkát, paradicsomot, paprikát, salátát. Nyilván a pillanatnyi helyzet csak körvonalazhatja a holnapit vagy holnaputánit. Azt példázhatja csak, hogy gondoskodnak-e az üzletek a szállítás megszervezéséről. A Csemegének is és az Élinégyszögöl ker sok-sok boltjának régi állandó és megbízható szállítópartnerei vannak. A konkurrencia egészséges keretek között folyik, s nyilván abból ls a vásárlónak van haszna, ha megpróbálnak szép és ha csak 10—20 fillérrel olcsóbb is, de ol— Sok munka van vele, csóbb áruval versenyezni kemeg szívvel és szákértelem- gyeiért... mel kell csinálni. Én pélSzőke Mária nem tartása, a legeltetési szabályok megsértése, a halés vízgazdálkodás semmibe vevése, jogosulatlan halászat stb. A szegedi járás 30 községében a szabálysértő bizottságok 222 esetet tárgyaltak. A könnyebb ügyekben égy személyben a községi vb-titkárok tárgyalnak, hoznak döntést. Sokszor bírságolás helyett elégséges és a további cselekménytől visszatartó erejűnek bizonyul — különösen első esetekben — a figyelmeztetés. A kisebb cselekményeknél ezzel is gyakorta élnek a szabálysértési tanácsi hatóságok. L. F. O Retkes város lyan bizottságnak vagyok a tagja, ahol nincs köntörfalazás, s rendszerint nevükön nevezik a dolgokat. Hogy úgy mondjam, megszoktam ott az egyértelmű beszédet és imponál ls ez a stílus. Legutóbb mégis meglepett kissé, amikor az egyik fölszólaló — egyébként jó ismerője szűkebb pátriánknak — szenvedélyesen kijelentette: „Valljuk be. elretkesedett ez a város. Koszosak az utcák, a lépcsőházak, az állomások .. A szemléletet kellene megváltoztatni végre, hogy ne csak bizonyos szervek gondja legyen ez, hanem z.z egész lakosságé." így volnánk hát a mi szép Szegedünkkel? Ezzel a sokszor megénekelt „napfény várossal"? A szoprok, a parkok, a virágok otthonával? Mert megvallom, kénytelen voltam igazat adni a háborogva szólónak. Tudom jól, mindenre van magyarázat, sőt, az úgynevezett objektív okokat is Ismerem. Ilyen például a nagy lendületű építkezéssel járó széjjelség; a gázprogram végrehajtását kisérő por és piszok; az útcsináláskor elmaradhatatlan szemetelés; a gázfűtés következtében mind jobban fölszaporodó hulladék, amelynek jelentős részét korábban elemésztette a kályhatűz. De mindent bekalkulálva is, elfogadhatatlan a jelenlegi állapot. Ha az állomásról elindul a vonat, olyan a váróterem, mint harc után a csatatér. Némely vendéglőben oly rtvakori a leöntött, pecsétes abrosz, mintha ez a szegedi gasztronómia természetes velejárója lenne. Azért is érthetetlen, sőt bisszontó ez, mert — mindenki tudja — nem a pincérnek kell kimosnia, ha tisztával cseréli ki a piszkos terítőt. A teherautók úgy szórják a sódert szanaszét az utcákon, mintha vezetőik prémiumot kapnának érte. Áruszállítás után itt is, ott ls göngyölegmaradványoktól tarka az üzletek környéke. A házakról hullik a vakolat, a Kis Dávid-palotára — és még hány épületre! — rossz ránézni. A parkok padjai körül fölgyülemlik a cigarettacsikk, a szökőkutak medencéit különféle hulladékok csúfítják. Hasonló némely fiatalember „szereléséhez" és mosdatlanságához, mintha egy kicsit sikk lenne a város elhanyagoltsága, talán ezért is hajigálják el sokan a villamosjegyet, csomagolópapírt, gyümölcshéjat. Igen, valóban a szemléleten kellene változtatni. Azon, hogy még csak egv ejnye-ejnyét sem szokás mondani, ha valakit szemetelni látunk. Azon, hogy az emberek általában úgy vannak vele: „nem tartozik rám". Azon, hogy „vannak a város takarítására kijelölt szervek és vállalatok". Azon, hogy „a Vöröskereszt legyen erélyesebb ott, ahol a szükség úgy kívánja". A kollektív erő hiányzik, illetve a társadalmi szervezetek olvan összefogása, amely megmozgatja az egész várost, és fölébreszti, aktivizálja a lakosság túlnyomó többségének felelősségtudatát. Mert nyilvánvaló, nemcsak a Vöröskereszt érdeke, hogy el ne lepjen bennünket a kosz, hanem mindenkié, aki szívesen él ebben a különben igen kellemes környezetben. Világot, járt emberek meggyőződéssel vallják: az igazi város külsejében is vonzó, s jó közérzetet nyújt lakóinak. Ezért nem szabad valamiféle kampányfeladatnak tekintik Szeged kitakarítását, s utána elintézettnek venni a dolgot. Nemcsak az ünnepi hetekre érkező vendégek tiszteletére illik felsöprögetnünk, fellocsolnunk az utcákat és a köztereket. Állandóan tisztán kell tartanunk, elsősorban önmagunk becsülése, egészségünk megóvása végett. Egyetértünk? Akkor ne szemeteljünk sehol! F. N. E Ül FILMEK Meztelen vagy Magyar film. írta és ren- vissza, hogy megváltsa nyo- filmje társadalmi-szociológia! dezte Gyöngyössy Imre. morúságban élő társait. A szempontból már-már hamiOperatőr Kende János. Ze- romantika idején ezerszer sítás, még akkor is, ha azok ne Petrovlcs Emil. Fősze- megírt, ismert séma utánzó- a misztikus-vallásos-zata-variációjo,bomlik Itt ki. varos szertartások, ameAttól teljesen függetlenül, lyeket a Meztelen vagyreplő Oszter Sándor. Semmi kétség: a Meztelen vagy rossz film. Ilyennek ls ^^ ' készült. Ügy értem, nem e»>atarozasnaK: azért lett ilyen, mert a rendező nem tudott volna másféle — jobb — filmet csinálni. Gyöngyössy Imre félreértés áldozata lett. A hogy ma van-e, lehet-e ilyen ban megjelenít, valóságtar- hitelesek is. talma, az utánzás — az eredeti mondanivaló hiánya — néprajzilag Azok a felbomló, nyílt kömár ebben a kiindulásban ^ősségek ugyanis, amelyektetten érhető. De ez csak a kezdet. A roben a cigányság él, azt a szellemi, de tényleges veszélyt, amelyet számukra a rosszról hitte azt, hogy jó. mantika és a naivitás foly- Pestről érkező festő képvitatódik. A prófétát a ci- sel, nem képesek felismerni, gányközösség természetesen és ezért nem képesek szemellenkezéssel-ellenállással beszállni sem vele. Az ilyen fogadja; mintha ez a motí- közösségek sokkal praktikuvum is ismerős lenne. A sabbak és kicsinyesebbek. konfliktus tovább erősödik, Azzal szállnak szembe, aki és szintén romantikus és na- elveszi kenyerüket, veszéiv felnagyításokkal elvezet a lyesnek azt tartják, aki elveszi lányaikat. Jön valaki, Miért rossz a film? Mindenekelőtt és legfőképpen azért, mert nem művészi, hanem művészkedő. Azaz a tényleges és eredeti mondanivaló helyett „művészi" trükkökkel akarja magát elfogadhatóvá tenni. Ha a filmből csak kiragadott rész- fllmet lezaro tragedlaklg leteket idéznénk, roppant modernnek tűnne. A képek Mi ebben a hiba? Az, hogy ez így nem hiteles, az, aki életformájukat, világnézetüket, szellemüket akarja kusza, nyomasztó zsúfoltsága, hogy ennek a romantikus "legYaltoztatVl; Na es- Kl mint egy szürrealista fest- sablonnak a kibontása ked- tor°dlk vele? _ Ilyesmire mény zűrzavara, roppant In- véért a rendező olyan tu- csak nagy> eros' egyseges tenzív hatású, és önmagában vallomás egy életformáról. ha egyáltalán élt valaha ami a filmben a cigányságdatformában, tudatállapotban jeleníti meg hőseit, amely már régen a múltté, vább fokozza a sok közhely, közösségek képesek. Ezt a lényegi rosszat toEz azonban nem több szimpla trükknél, büvészke- í!yen tudatállapotban cigány- ról elhangzik, vagy látványdésnél. A modern hatások közösség. A cigányokrol per- kent képre kerül. A nézőben désnél. A modern hatások , , . , , rr,a»att „„„ sze nagyon keveset tudunk, akarva-akaratlanul felébred, mogott egy romantikusan Annyit azonban igen, hogy az „ahogy Móricka elképzenaw séma rejtőzik. Egy fia- ilyen zárt szellemű, egysé- lr> gondolata. Annak elletal cigányfestő, aki Pesten ges kollektívák nincsenek él, megunja az „intellektuá- köztük. A cigányság ilyen lis vitákat", és visszatér fa- értelemben felbomló, nyilujába, a cigánynegyedbe, tott közösség, méghozzá rég- mányozásával. ahol született. Prófétánakiéi óta ilyen, Gyöngyössy Imre ' ' " 13. L. nére, hogy tudjuk, a rendező tekintélyes időt töltött a cigányság mai életének tanul-