Délmagyarország, 1972. április (62. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-16 / 89. szám

4 VAgARNAP, 1972. ÁPRILIS 16. mellkasomban is okos mindennapos honfoglalás ERDŐ A VADAKNAK Veress Miklós verseskötetéről Rendhagyó első kötet ez, gyon jól kifejezi vele. Veress ről, vagy direktebb közéleti nem szabad az elsőkönyves Miklósnál ugyanis a sötét témákról beszél. Nem egy­költők bírálatának sablon- színen belül mindig kicai- szerűsíti le az életet se tisz­szempontjal szerint közelite- zolódik a világos, s a fehér ta idlllé, se teljes ttagi­ni hozzá: x, y és z, költésze- mögött háttérként mindig kummá, sem a kettőnek ka­tének hatását filológusi ala- ott a fekete; de úgy, hogy vargó zűrzavarává. A possággal keresni és kimu- kettőjük harcából — megté­tatni benne; arról értekezni, pázottan is — a „vagyunk a hogy élményanyagában boldogságért" tudata, a „má­avagy a formakészséget te- jusi hitek" ereje kerül ki súlyos egyéni és országnyi kintve erősebb-e; s hogy út- győztesen, bár mennyiségileg gondokat viselő, ám bízó elágazás előtt lévén, a köl- ez az érzés van kisebbség- megoldást is látó nézőpont­tő vajon melyik irányt vá- ben. jából fürkészi és fogadja be lasztja majd. illetőleg a kri- veress Miklós kivételes « világot, s ez a belső költői úkus melyiket látja járha- kéo™gel szwbemarkof szemleletmódbeli egység, a tóbbnak szamara. S^fiF l«fi*SSff a legfőbb biztosítéka költósze­Ami sokunk előtt már testi-lelki szenvedést, de ép- valódi harmoniajanak — évek óta evidens volt, köny- pen ezért az örömvágy és minden látszólagos disszo­ve most frappánsan igazolja: örömérzés is ritkán szárnyal nanciája ellenére is. Veress Miklós lírájának ennyire, minden visazafo- Veress Miklós formaművé­megítélésénél, értékelésénél gottsága ellenére Az öröm swtéről szólva: a mesterség­egyáltalán nem mérvadó a és kin ütközőpontja — a beb tudáson, a nagyon gaz­kötetszám, műveit érett, ki- megváltásmotívum (pl. Erdő dag és mégis fegyelmezett forrott poéta alkotásaiként „ vadaknak, Születés lkon képfantázián túl kivételes kell mérlegre tennünk. fekete Krisztussal • átvitt ér- költői képessége, ahogy a Ilyen mércével mérve ls telemben: Mutatvány, Oda balk: "irde' tárgyilagos kije­helyt állnak önmagukért. — boldogságért). Érdemes-e lentesszerű verskezdest exp­A költészet megszállottja ennyit áldozni, akarni, küz- féssidonlsztikus szenvede­ő - a stó TeXbb ér- deni, ^szenvedni, hogy a má- !yw*í>* növeli; ugy azon­Várostörténeti Olvasóink válaszait és új kér­déseit csütörtökig kérjük l Ki MIT TUD? tőimében* Űev iVTmv fa- sok él<fte és a saját" magún- ban' bogy « " érzelmi StTkusan hisj — s tegyük ké jobb legyen? Nem hiába- crescendo egyúttal a gondola­mindjárt hozzá: teljes jog- való keresztrefeszítés-e min ké jobb legyen. tiság elmélyülesével jár. Eb­gal - saját költőelhivatott- jot-axarasf i^műves^Te^^m^szerklsz6­dePáEértJ^t , A kérdöjf nemcsak ált*- tett-megkomponált: ahogy rJte Awrfn ul^ M labal} 03 élelre' 02 emberi- haladunk előre az olvasás­t.vte^k nin« es a tersada,om megíté- ban, úgy válik nívósabbá a tlJlfLjí ll ésé,re- vonatkozik, hanem könyv, utolsó két ciklusa konkrétan a kötői progra- nagy versek egész sorát fog­£2*ra.ttS" mot' az m poeticát is érin- laija magában. (Haemoptoe, Ve,rM'Miklos mindezek- Köd és arcok, Megjelöltek, oldás. Ellenkezőleg. olyan re a kerdesekre kimondja a Od0 a könyörlelenséghez, szenvedéllyel adja legme- maga nagyon-nagyon meg- ikon fekete Krisztussal, Nap­lyebb enjet, mintha az küzdött válaszát, s ez az tár gyógyulásért, Májusfák, élete függne minden „igen!" éppen megharcoltsá- Oda — boldogságért) A egyes verstől. Olvan köl- ga folytán hiteles. S alapjai- szabadon kezelt jambus a tő, akinek a k>mondott ban ugyanezt és ugyanúgy legkedvesebb versformája, szó belülről is átérzett igaz- — vívódva-helyeselve — azután a szabad ivers, de a sága, őszintesége mindennél mondja, bármilyen témakör- szonett éppúgy megtalálható szentebb; olyan költő, „ki el- ről legyen szó. Ez «z ellen- nála, mint A nyolcadik vérzik egy gondolaton" — tét-egység, fény-árnyék kont- nap klasszikus veretű aszk­azt az Adyt idézve most, raszt átszövi költészetét, lepiadészi sorfaja. Külön akiről a könyv egyik leg- akar legszemélyesebb — tes- verstani tanulmányt érde­tl, egészségi — állapotáról, melne az a megoldás, aho­, , ,, ... gyan a szabad vers soraínak akar szerelméről, csaladja- végét következetesen fel­ről, akár művész példaképei- gyorsítja-daktllizálja: ' csak a múltján léphet túl aki ember nem léphet túl a [hitéi! Májusiak hite lobogó ünnepeken-tüli virág leggömbnyi föld a kezünkben és lobognak együtt a [mezsgyepántlikók ki mássza meg azt a májusfát ki éri el azt a hazányi hitet május-gyerekkor ifjúság-május erre tettem föl az életemet Mindent összegezve: újból tudja, hogy a szebb verse, a Farkassirás •zól. Költészetének két- alapté­mája, a szenvedés- és bol­dogságérzés is ezen az ala­pon értelmezhető helyesen. Nincs rá jobb szó: a kettő dialektikája adja lírájának lényegét. Nem tudom, hogy Urai Erika, a címlap terve­zője milyen meggondolásból készítette ezt — az egyéb­ként is tetszetős - fedőlapot, Mindent összegezve: újból tudja, hogy a lehetőségek de az biztos, hogy a könyv nagy reményű költője van valóra váltósa mindenek­legmélyebb tartalmát na- Szegednek. Veress Miklós jól előtt saját magán múlik. Nagyon rokonszenves az a szerény magabiztosság is, ahogy nyilatkozataiban ed­digi költői útjáról és jöven­dő terveiről beszél: mindig önmaga felelősségét említi első helyen, pedig neki iga­zán lenne alapja „objektív okokra" hivatkozni. Jól te­szi, hogy bízik önmagában. Megvan hozzá az aranyfede­zet: a költői tehetség. (Koz­mosz Könyvek, 1972.) Szamos Rudolf t Káin szigete Melléktermék isítése Tejipar és téesz megállapodása Mint ismeretes. Szeged új kell használni a mellékter­tparkörzetében dolgozik a méket, a hasznos hulladékot. Csongrád megyei Tejipari A kérdés ennek kapcsán ön­Vóllalat korszerű, nagy telje- ként adódik: vajon így aitményű tejüzeme. Itt, a van-e ez általában?! tejfeldolgozás során napról napra jelentős mennyiségű melléktermék, savó keletke­zik. Most a savó célszerű és folyamatos felhasználására megállapodást kötöttek a Csongrád megyei Tejipari Vállalat és a röszkei Kossuth Termelőszövetkezet képvise­lői. E szerint május 1-től a röszkei közös gazdaság min­dennap elszállítja az üzem­ből a 8 ezer liter savót, amit az állattartásban hasznosíta­nak. A megállapodás mind a tejüzemnek, mind a te esznek előnyös. Eddig a savót eset­legesen. szervezetlenül vitték a magánosok, s a lovas ko­csik. a tejüzem udvarán ron­tották a higiéniát. Előfor­dult, hogy a nagy mennyi­ségben felvásárolt savóval némelyek „ügyeskedtek"; sőt a szállítóedényekben va­jat, tejfölt is próbáltak el­vinni az üzemből, természe­tesen a társadalmi tulajdon kárára. A termelőszövetke­zet az állattenyésztésben „ét­vágygerjesztőként és gyo­morkarbantartókónt" hasz­fogva — közisn-érten —: é nálja föl a savót, ami régtől célra is való. A tejüzem és a röszkei ..té­esz megállapodása mutatja: szervezetten fel lehet és fe) Vörös László örvendetes visszhangot peslapok is birtokomban Klemm Antal kritikai vizs­váltott ki két nyomdászat- vannak. Gyűjteményem leg- gálata alapján a szöglet je­történeti kérdésünk. Mint- érdekesebb darabjai a ta- lentésű szög szóból való hogy még várunk hozzászó- valy, okt. 8-án közölt régi magyarázat a legelfogadha­lást, a válaszokra később ke- képek Szegedről. Nagy ér- tóbb (Délvidéki Szemle, rítünk sor, annál is inkább, deklődéssel olvastam az ut- 1943. március), mert adósak vagyunk még cákról szóló sorozatukat, és A 47. kérdésre: Dózsa előző kérdéseinkre békül- nagyon megörültem, amikor György székely származású dött válaszok közlésével is. megkezdődött a Várostörté- volt, ki fiatal éveiben Sze­Az is örömet okozott, hogy neti Kit Mit Tud?" kaptunk2 "5X3*^nLer ütnénk e levél kap­kaptunk levelet. Hemer ^^ {jJlhivnj a ^ és történelem szakos tanárok szíves figyelmét, hogy »ró­,. . . , , nyítsák tanítványaik érdek­even, mindennap olvasom a édesét sorozatunkra, ösz­Lajos, a rókusi általános is­kola tanulója irta ezeket a kedves sorokat: „Szegedi Delmagyarországot. Érdekel szülővárosom múltja és je­lene. Gyűjtöm a Szegedről geden is élt, ahol Pálfy Balázs főbíró igen megked­velte, és fiául fogadta (Reiz­ner: Szeged története 1. köt. 88. lap). Temesvárott végezték ki. „Szapolyai ví­gezetre osztán fejét viteté neki, és Szegeddé külde szeretet szóló cikkeket','a várösTóTaz ismeretszerzésre, melyet so­utóbbi időben megjelent ké- rozatunk nyújt Válaszok Néáai tesz még egy harmadik — tönözzék diákjaikat a város- ajandékon a szegedi fejbiró­érzését tudatosito nak kinek pálfy Balázs ne ve vala, Mely Pálfy Balázs hites atyja vala nekle" (Ve­rancsics Antal: összes mun­kái. 2. köt. 11, lap). Ugyan­ezt említi Szerémi György is emlékiratai 68. lapján az­zal a hozzátoldással: „mint­hogy ott ragaszkodtak hoz­zá, és az ő fejét, mint erek­lyét tartogatták, mások pe­dig kinevették". A két idé­4 41. kérdésre: Va»* Mátyás egyetlen élő ismeretlen eredetű — ma­gyermeke vagyok. Kérem az gyarázatot is: „Az őslakó érdeklődőt, legyen szíves halászok azt a részt, ahol a fölkeresni, mert járóképte- víz öblöt vágott a partba, ^ . ... len vagyok. Meghatódott azzal a kifejezéssel jelöltek, zet megtalálható Reizner: A tisztelettel állok rendelkezé- hogy a víz beszegyelt, be- régi Szeged c. könyve 2. kö­sére. Egyébként Vass Má- szegeit, mint a marha sze- tétének 23, lapján. (Dr. Völ­tyásnak unokái és közeli ro- gye, szügye, beszegel, be- gyesi Jdnos. Kárász u. 8.) konai élnek még Szegeden, ékelődik a tarjába. Ezért a a rovatvezető megjegyzé­(Istvánföldi Józsefné Vass halfogásra különösen alkal- se: Verancsics megjegyzé­1Wargit. Liliom u. 14.) mas öblöket Szege, Szegye, aét, mely szerint Pálfy Ba­A 46, kérdésre: Az 1959- Szeged, Szegyed néven ne- lázs „hites atyja" lett volna ben megjelent Szeged üti- vezték Mivel a vidék az Dózsának, Márki Sándor, kalauzban a Város nevéről ilyen helyekkel bővelkedett, Dózsa életrajzírója, úgy ma­ezt olvassuk: „Szeged nevé- a tájra jellemző volt, a tele- gyarázza, hogy Pálfy örökbe nek keletkezését illetően két pülést ezért Szegednek ne- fogadhatta az ifjú Dózsát, felfogás áll szemben. Az vezték." Ez a Juhász Gyula versei­egyik szerint a város neve a . ro„a/„e,„tő meaieavzé- ben <Dózsa N)e, Az alsóvá­sziget szóból származott, és A rov«tve-eto rnegjegyze ros. temetöben) megénekelt annak az időnek emlékét A íontl magyarazatok szegedi hagyomány tórténe­őrzi, amikor a városalapítók közül a kiváló nyelvtudós, ti alapja, az árterületből kiemelkedő szigeteket foglalták el. A KÓfuGSOK másik felfogás szerint a vá­rosnév a szög, szeg szóból származott, és arra utal, hogy a város a Tisza es a Maros szögében létesült. Ab­ban mind a két felfogás hí­53. kérdés: Milyen szerepe volt a szegedi Felmayer csa­ládnak a helyi tímár- és kékfestő ipar fejlesztésében? Igaz-e a családi hagyomány, vei megegyeznek, hogy aszó mely szerlnt Jánoshalma mindenképpen magyar ere- Felmayer Jánosról kapta detű, ami viszont azt bizo- „evét, akinek állítólag sze­nyitja, hogy a városalapítók repe volt a Szeged környéki valóban a honfoglaló ma- szőlőtermesztés elterjeszté­gyarok voltak." (Heiner La- seben? Mikszáth Kálmán jos.) Hasonlóan válaszolt er- ott alszik a Marcsa is című re a kérdésre dr. Tóth Pé- novellájában szerepelő Fritz­ter is (Dugonics tér 3.), rá- mayer család azonos lehet a mutatva az elnevezés első Felmayer családdal? (Dr. magyarázatát is elfogadható- Kohlmann Ferenc, Mérey u. vá tevő természeti viszo- í.j nyokra: „Szeged eredeti A rovatvezető megjegyzé­dőmborzata ugyanis hár- se: Jánoshalma (1488-ban mas tagozódásé. 1. Legma- mint kun település: Csősz­gasabb szint az ártérből ki- apa, 1580-ban Jankószállás, emelkedő hátság, amelyen Jankó, Jankófalva; 1645-ben jelenleg a Belváros keleti Jankovác), 1904-ben kapta része fekszik. 2. Ettől dél- mai nevét, de a történeti nyugatra, mintegy másfél ki- adatokból láthatóan a ré­lométerre, a másik hátság, amelyen a mai Alsóváros kialakulása indult meg. 3. A harmadik hátság a több szigetből álló terület, ame­lyen lényegében a mai Fel­söváros fekszik." S hozzá­giek nyomán. összetévesz­tették Jánosszállással: ezt — Czímer Károly szerint — valóban Felmayer Jánosról nevezték el: villája állott ott. 54. kérdés: 1936 nyarán kik szervezték a szegedi sztrájkmozgalmat? A de­tektívek kerestek akkor egy Medolavszki nevű cipészse­gédet, aki állítólag a Du­nántúlról (Pécsről?) jött se­gíteni a szegedi cipészek sztrájkját. Ki volt ő, ml lett vele; esetleg álnév volt a neve? Ugyanakkor a vasa­soknál egy Bán nevű alsóta­nyai műszerész szervezte a sztrájkot. Ki. volt ő, mi sze­repe volt a szegedi munkás­mozgalomban? (Szabó Ár­pád, Hunyadi János u. 39— 41.) 55. kérdés: Szőrt József­nek (1878—1914), a szegedi festészet talán legtehetsége­sebb alakjának életműve földolgozatlan. Kinek van Szöri-levél, -vers, -alkotás, korabeli katalógus vagy egyéb dokumentum a birto­kában? Ki tud lakásairól és a rókusi iskolán kivüli más műtermeiről, 1910-ig bezáró­lag? Hol tartotta előadásait az 1908'09-ben működő Munkás Szabadiskola, mely­nek ő is előadója volt. (Dr. Apró Ferenc, Mikszáth Kál­mán u. 11.) 22. — Hagyjuk eetl ... Amerikai testvéreinken azért mégis csak segíteni kellene — folytatta Frank. — Berti megszerveanetné, hogv Paler­móban, Manzella tata üzlethálózatán kijuttas­sunk néhány kiló árut. Esetleg Liang Yoltól hozathatnánk készárut, hogy minél kisebb he­lyen. minél nagyobb értékű férjen el. Átme­netileg ez is segítene, es azután majd meglát­juk ... — De ki menjen érte? Berti az utóbbi he­tekben fokozatosan leépítette a lányokat. — Én elmehetek — szólalt meg halkan Maria Belloni. — Hongkong évekig úgyis az én jára­tom volt, es személyesen is jéfl ismerem Lian­got. — Maga? — hökkent meg Luciano. — Miért ne? — kapott a lánv ajánlkozásán Coppola. — Ügyesebb futárt hamarjában úgy­sem találhatnank. Az útlevele érvényes, és Ma­riára igazán nem gyanakodhat senki. — Főnök — lépett a teraszra a nyurga Char­lev —, a nápolyi irodánk rádiógrammot kül­dött. Angeky la Barbara Milánóban van. és ma reggel Palermóból Milánóba repült Liggio is... Dr. Berti kérdezteti, mit csináljcm? Singapoore azt jelentette, hogy a futár ugyan elindult Ró­mába, de a csomag fennakadt a repülőtéri vámvizsgálaton. — A pokolba is!... — dohbantott Luciano. — Mit képzelnek ezek a taknyosok?! Engem nem érdekel, ha Palermóban halomra is lődö­zik egymást, de Milánót hagyják ki a játék­ból... — Ne bosszankodj. Salvatore. Eüső az üzlet. A palermói bandaháborúnál sokkal kellemet­lenebb, hogy a singapoore-i csomag elveszett. Így változatlanul azt tanácsolom, a kisasszony azonnal utazzon Rómába, s még az éjjel a BEA gépén Hongkongba repülhet, és holnap estére már Bertinél lehet Palermóban, aki vi­szont addigra megszervezi az áru továbbítását... — Igazad van, Frank — higgadt le Luciano. — Már Las Vegasban is kitűnő üzlettársam és barátom voltál. Azt hiszem, az a leghelyesebb, ha ezúttal is tanácsodat követem. Bár Ma­riát nem szívesen engedem el magam mellől. Coppola megértően vigyorgott és felállt. A terasz sarkánál az oszlopra kapaszkodó görcsös fügefához lépett. Letépett egy bőrös levelet, és szórakozottan csavargatta. — Lassan itt is utóiéri a világot a tél — jegyezte meg, és Luciano félé mutatta a levelet. — A rádió szerint északon, a hegyekben már havazik. De itt még mindig huszonöt fokot mu­tat nappal, árnyékban a hőmérő, pedig már november eleje van ... Gyere, lesétálunk a szö­kőkutakhoz. A nyáron hozattam rendbe őket. Üj, két kilométer hosszú vízvezetéket építtet­tem. Ráment egy százasom. — F.zzel' Lu'elano Coppolába karolt, bal kezébe pedig sétabotot markolt. Maria BeQoni tűnődve nézett az alsó kert lépcsőin lefelé ballagó két férfi után. Túl raj­tuk, mintha megfordult volna az ég, a tenger kekjén fehér hajó úszott Szicília felé. 21. A milánói repülőtéren Liggio taxiba ült, és a San Antonio utca egyik bérháza előtt szállt ki a kocsiból. Alig fél óra múltán újra meg­jelent a ház kapujában, de ekkor már másod­magával. Unokaöccse kísérte. Kicsiny, 850-es FIAT-kocsiba szállták, ami a járdaszélen par­kolt. A FIAT a magántaxik jelzését viselte, és Liggio unokaöccséé volt. Délután háromra járt az idő. A Liggiót követő nyomozócsoport gép­kocsijai egymásután adták a központnak ré­diójelentéseiket. — Mi az ördögöt grasszálnak ezek a Via Re­ginán? — töprengett Marc, amikor már har­madszor is erről a közepes forgalmú útvonal­ról jelentkezett az URH-adó. Az utolsó adást húsz perc szünet követte. Marc már türelmet­lenkedni kezdett, hátha meglépett az üldözők elől a kis FIAT, amikor váratlanul a Bonta­villát figyelő torony jelentkezett. Jelentése sze­rint a villához vezető utca eleién milánói rend­számú, vajszínű 850-es FIAT-autó állt le, és két férfi, az egyik kissé biceg, tart a Bonta-ház felé. — No csak,.. hallja ezt, Fleurot? — cso­dálkozott Marc. — Az ördögbe is! — pislogott gyanakodva főnökére Fleurot. — Mit keres ez a corleone-i gengszlervezér a Bonta-házban? Fleurot úgyszólván minden adatot összegyűj­tött erről a vigyori képű. bárgyú banditáról, akinek még a főúri körökben lezajlott gáláns szerelmeit is kartonozta. (FolytatjukA

Next

/
Oldalképek
Tartalom