Délmagyarország, 1972. március (62. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-07 / 56. szám

4 t KEDD, 1972. MARCIÜS 7. A holnap mesterei A Lipcsei Vásár területén nemrégiben rendezték mag „A Holnap mesterei" kiállí­tást, amely a Német De­mokratikus Köztársaság fia­tal újító nemzedékének ha­gyományos évi seregszemlé­je. A Szabad Német Ifjú­sági Szövetség rendezésében lezajlott eseménysorozaton több mint ezer fiatal újító vett részt, akik az ország újító mozgalmának !)40 000 tagot számláló gárdáját kép­viselték. Az NDK-ban min­den második fiatal munkás és mérnök részt vesz az újí­tók mozgalmában. A kiállítást üzemi, kerü­leti és megyei seregszemlék előzték meg. Ezeken a fia­tal újítók több mint 200 000 újítását mutatták be: a leg­jobb 23 újítás megvalósítá­sa több mint 11 millió már­ka közvetlen népgazdasági haszonnal jár. A rádió és televízió gyárak újító kol­lektívái 1971-ben 8,7 millió márkát takarítottak meg a népgazdaságnak. (MTI) Fűben, fában orvosság van A gyógynövénytermesztés és -kereskedelem 500 évéről A gyógyszervegyészet nap- rítással tartósított pövényi tésünket és kereskedelmün­ról ripra látványos sikere- részeket. Ezért a gyűjtésig vaiusaogai a seuumuu. ket ér nagy hatásfokú szin- gyógynövényről, az azt kö- rteuetc ujj<n.ej. ennem, ivia a telikus készítmények kikí- vető előkészítő feldolgozás- neroaria a nauoru eiotu sérletezésével. A hazai tói (szárítás, párlás) pedig uüiueuieK a negy-oiszurosen gyógyszerellátásban és az már drogról beszélünk. lermeuet gyua^iiuvenyeKet. export terén, mutatkozó je- Gyógynövény kereskedel- Híres egyeoeK «.ozt a una­lentős eredmények kissé münk már a XVI század- n>o ieveuuuia, a budaKaiaszi háttérbe szorították a sajtó- ban kezdődött; a ' falvakat nagymagvu koriander, az ban és a köztudatban is a járó házaió kereskedők, az iregi es mezonegyesi rici­termeszetes hatóanyagokat úgynevezett olejkárok" nus. naSy nepgazuasági je­szolgáltató drogokat. egyéb cikkek mellett drogo- lentosege van a mak . terme­Igaz: a szervetlen vegyü­kat is vettek és adtak. A lesének, amelynek minosi­házalókat később a drogista tett fajtái a kompolti, vaia­kiskereskedelem váltotta fel. mint a hatvani zarttoku Az első magyarországi dro- kékmák. Kabay János géria, a híres belvárosi ugyanis a harmincas évek­gyógyfüvesbolt volt, amelyet ben Büdszentmihályon, a 210 évvel ezelőtt nyitottak mai Tiszavas vári ban gyárat még a Rózsa téren. Amikor létesített a mák feldoigozá­aztán ezt a teret az Erzsé- sára gyógyaszati célokra es mesztés című munkájából bet-híd építése miatt lebon- egyben egyszerűbb előállí­idézzük. A szakkönyv sze- tották, a Fölsei-féle „Fe- tási módot dolgozott ki az rlnt drognak nevezik gyűj- kete Kutya" drogéria is el- ópium-alkaloidok elöállítá­letek gyógyászati felhaszná lása is több ezer éves múlt­ra tekinthet vissza, de a növényekkel való gyógyítás az embert emberré válásá­tól napjainkig kíséri. Ezt a megállapítást Kerekes József Gyógynövény ter­tőnéven talmazó a hatóanyagot és ta_ költözött. Az egykori Lipót sara. rendszerint szá 63 Borz utca sarkán meg- A közelmúltban korszerü­nyílt új üzletet továbbra is sí tett tisza vas vári Alkaloida felkeresték Pest és Buda Gyár világviszonylatban is öregasszonyai, akik a vevő- az első vonalba tartozik a Anyakönyvi hírek I. KERÜLET Házasság: Hevesi László és Gubacsi Zsuzsanna, Tóth Zoltán és Vojnár Eszter. Temesvár! István és Czekus Erzsébet, tiar­na Ferenc és Katona Jolán, Vö­rös Tamás és Tóth Mária, Bán Zoltán és Lantos Katalin. Fü­redi Sándor és Csótt-Gyapjas Katalin, Pásztor Sándor és Sin­kovlcs Ágnes, Medveczki Mihály és Tóth Ibolya házasságot kö­töttek. Születés: Bozsák Istvánnak és Varró Mária Magdolnának Ta­S ás István, Pintér Andrásnak Pécsi Juliannának András, Ráaal István Antalnak es G,i­vódl Arankának Zoltán István, Kuspl Imrének és Mónus Zsu­zsannának Zsolt Imre, Zádorl Istvánnak és ülés Margit Mag­dolnának Sva. Eperjesi István­nak és Oláh Annának István Zsolt, Kanász György László­nak és Lovászi Katalin Irénnek Tünde Katalin, Tomlty János­nak és Mészáros ibolyának Nor­bert, Hallal Péternek és NoJ­esek Anikónak Zsolt I'eter, Nagy Péter Nándornak és Kiss Erzsébetnek Péter Róbert, Né­meth Jánosnak és Csonka Hona Máriának Attila. Görög Sándor­nak és Marton Erzsébetnek Sándor, Búza Istvánnak és TU­sér Erzsébetnek Henriett, Har­mat Andrásnak és Szilád! Zsu­zsanna Ilonának András, Mol­nár-Toth Istvánnak és Kovács Katalin Rozáliának Zsolt, Csar­nal Józsefnek és Bálint Erzsé­betnek Krisztina Erzsébet. Ros­tás Józsefnek és Györgye Ro­záliának Péter, papp Gábor Sán­dornak és Papp Máriának Gá­bor. Papp Gábor Sándornak és Papp Máriának Kálmán, Kónya Györgynek éa Gera Mariának Mariann. Makra Mihálynak és Nagy Hona Piroskának Gyön­gyi, Péter József Györgynek es Kovács Piroskának Anikó, Tamás János Mátyásnak és Mol­nár-Tóth Erzsébetnek Attila, Vlaslcs György Istvánnak és Jánosi Eva Máriának Eva Tün­de, Andö Jánosnak és Sisák Ilonának Aranka, Szarvas Ist­vánnak és Makra Ilonának And­rea, Bogos Ferencnek és Kiss Évának Ferenc, Schmidt József­nek és Rigó .Tudltnak József, Kocsis Mihálynak és Kukla Er­zsébetnek M'hály, Tóth András­nak és Szabó Annának Anikó, dr. Hegyest Ferenc Alajosnak és dr. Molnár Adrienne Editnek Adrienn Zita. dr. Gausz János­nak és Teleki Sárának Ildikó, Busa Bélának és Czené Eva Juliannának Eva Zsuzsanna, Sümeghy Almos Csabának és Kőhalmi Katalin Máriának Szil­via Erika, Fülöp Bcnjamlnnak és Sörös Irénnek Róbert Ben­jámin, Kéri Károly Lászlónak és BAnhldy Mária Saroltának Margit, Kun-Szabó Ferencnek és Radles Katalinnak László Zsolt. Ábrahám Ferencnek és Kéri Rozáliának Edit. Simon Mihály­nak és Rácz Katalinnak Ildikó Katalin, Papdl Ferencnek és Fehér Idának Tibor, dr. Kander Zoltánnak és Mátrai Klárának Zoltán Rezsó, Töth Istvánnak ée Szabó Rozáliának Ildikó Magdolna. Szllasl Sándor József­nek és Hódi Etelkának Zsuzsan­na. Széli Györgynek es Kis Ro­záliának Rózsa. Szabadi József­nek és Orl Editnek Zoltán. Ga­zsó Pálnak és Varga Máriának Akos, Heródi Mlhrtlvnak es Varga Piroska Ilonának Szilvia, dr. Kárpáti Vilmos Györgynek és Densz Edit Margitnak Ni­koletta Rita, Motzulck'er Zol­tánnak és Torryossy Máriának Zoltán Tamás, dr. Tisza Fe­rencnek és dr Simon Zsuzsan­na Teklának Tímea, Csiszár Andrásnak es Stogő Erzsébet Rozáliának Zoltán, Németh Já­nobnak és Abel Erzsébetnek Z: olt, Démus Istvánnak és Antal Rozal'ának Gabriella, Vasvári Zsigmondnak ís Mé­száros Kata'Innak Katalin. Kó­vl Ferenc lstvannak es Papp Ilona Rozáliának Anita Ilono, Bozo Mlhá'vnak és Ábrahám Rozáliának Rozália Eva. Komló­si Sándor Ákosnak és Salamon Eszternek Viráe Eszter Be"dán GviitZn-k Ós Vntne Gizellának Attitft Gvuta. Suti Józsefnek és Terhes Erzsébetnek Sándor ne­vű wermektlk született. Halálozás: nr. Tttt József János Kolomnér Téré-lo Hoeorko An-t. rásné Vtds Márta, szuszlk Mt­•ely, Engelhardt György, Végh aerta­Ger­Aladár, Illa István, Turi Fe­rencne Bárkányi Teréz, Mar­tus Mihály né Dávid MaUld, Bardalexlsz Angelosz, Molnár János, Valkovics Istvánné Jak­sa Veronika, dr. Geőcae Ben lanné Zslvkovlcs Mária, gely Miklós meghalt. II. KERÜLET Házasság: Teleki Tibor és Szabó Etelka, PéU Mihály Ist­ván és Kovács Erzsébet házas­ságot kötöttek. Halálozás: Brirgaler Péter, Fa­ragó Istvánné Dömösi Mária, Tanaczku Illés meghalt. UL KERÜLET Házasság: Rlgo Sándor és Varga Ilona, Csala Imre György és Gyallai írén házas­ságot kötöttek. Születés: Gera Józsefnek és Koch Magdolnának József At­tila. Széplaki Ferencnek es Csókásl Ilonának Ferenc, Ki­nyó András Istvánnak es Csá'nyi Évának Krisztina, Sze'l Istvánnak és Kiss JuUannának Henriett Mónika. -Vince Ferenc­nek es Molnár Máriának Krisz­tina. Erdödi Istvánnak és Kucs­ka Viktóriának Róbert, Kiss Lászlónak és Tóth Gabriellának Attila Csaba, Fuksz Antal Lasz­lónak és Bánfl .Gabriella Iloná­nak László, Kasza Pál Miklós­nak és Kis Mária Juditnak Il­dikó, H>dl Sándor Barnabás­nak és Krisztii. Erzsébetnek Sándor, Balogh József Lajosnak éa Masa Máriának Tibor Jó­zsef. Mogyoróssy Eleknek ée Furák Aranka Erzsébetnek An­géla Aranka nevű gyermekük született. Halálozás: Kálmán Eajosné Bartó Margit. Hatós József, Szebenvl Mátyás. Pálfy Mátyás, Szögi Andrásné Vass Etel, Sán­dor Józsefné Kosut Julianna, Pintér Ferenc. Csótt József, Mé­száros István, Szalma Istvánné Szógl Etelka, Kakuszl Jánosne Horváth-Vlzl Erzsébet, Bo­rovszky József, Bodrogi Fe­rencné Király Erzsébet Juli­anna, Szegi András meghalt. kör túlnyomó többségét tet­ték ki, és követték a drogé­riét később a Váci utca 49­be is. Az 1949-ig fennállott drogéria cégérét, a ragyogó feketére fényezett jellegze­tes kutyát valamely hamis­kás faragóművész formálta ki — írja egy régi tudósí­tás. — Emiatt a mindent hí­ven mutató — túl natura­lista — kutyacégér miatt a szemérmetes régi belvárosi­ak sokat háborogtak, sőt az Ofen-Pester Zeitungban nem­egyszer ki is szerkesztettél? a szégyentelen ebet Vidéki városaink drog­kereskedelme nem tekinthet ilyen régi múltra vissza, de mert a maguk korában a drogériák jelentős egészség­ügyi-higiéniai szerepet töl­töttek be, nem érdektelen megnézni, hol, mikor nyílt az első belőlük: A „Fekete Kutyát" 1870-ben egy sop­roni drogéria követte, 1891­ben Szegeden, 1893-ban Debrecenben, 1896-ban Pé­csett nyílt drogéria. 1905­ben Veszprém és Miskolc, 1906-ban Győr, Békéscsaba és Vác, 1907-ben Nagykő­rös, 1909-ben pedig Kecske­mét, Nyíregyháza és Rákos­palqta folytatta a sort. A gyógynövények termő­területe a II. világháborúig hozzávetőleg 10 000 holdra növekedett. Ennek közel a felén az Angliából behozott Mitchman-féle borsosmentát termesztették, zömmel Sza­bolcsban. (Ezt a gyógynö­vényt a gyógyszer — a koz­metikai és a cukrászipar egyként felhasználja.) A világháború pusztítása után gyógynövény termesz­morfin, a narkotin, a papa­verin és a kodein előállítá­sában. Gyomorfekély mérgelődés miatt Ne veszekedjünk evés közben Mindenki számára tudott Ez a jó tanács elsősorban dolog, hogy a mérgelődés a dolgozóknak szól, akik fő­rámegy a gyomorra. S m^gis étkezésüket az üzemi étkez­általában pont azok nem dékben fogyasztják el és vesznek erről tudomást, eközben rendkívül hajlamo­akikre ez különösképpen sak ;lrr£li hogy reagáljanak vonatkozik. A Német Orvo­si Szövetség ezzel szemben nagy fontosságot tulajdonít az evés közbeni mérgelődés- Byen ebédelés kimondottan nek, , bosszankodásoknak. egészségtelen. Az orvosok Nyomatékkal rámutat arra, véleménye szerint ezáltal — hogy az ember mérgelődésé­vel a szó szoros értelmében arra, munkájuk során felgyü­Az amihez még a gyors evés is hozzájárul — az ember többnyire gyomorsüllyedést, gyomorfekélyt kap, és idő­„magára haragítja a gyom­rát" — addig bosszankodik, míg végül is gyomorfeké­lye lesz. Ezért legfontosabb vet komoly szervi megbete­étkezésl rendszabályként azt gedéseket. tanácsolja, hogy az ember Ezzel szemben az ártal­asztalnál ülve az evésre matlan beszédtémák és az koncentrálja figyelmét és ebéd utáni séták a gyomor­legfeljebb problémamentes fekély leghatásosabb meg­társalgást folytasson. előzési módszerei. (MTI) A kisgyermekes anyák szabadsága A szülő nők és a kisgyer- harmadik életévének betölté- egyedül nevelő apának, aki mekes anyák szabadságával séig igénybe vett fizetés nél- legalább két tizennégy éves­S. küli gyermekgondozási sza- nél fiatalabb gyermekét gon­badsága alatt ismét szülő nőt dozza — kérelmére — a is. Ez utóbbi esetben a szü- háztartás ellátása érdekében kezéseket, amelyek a szülés lés várható időpontját meg- havonként egy fizetés nélküli előtt és azt követően szabad- előző huszonnyolcadik napon szabadnapot kell engedélyez­a fizetés nélküli szabadság ni. Ezen fizetés nélküli sza­megszakad, és a szülési sza- badnap kiadására az esetben kapcsolatban érdeklődik M.-né szegedi olvasónk. Keri, ismertessük azokat a rendel­ság címén a kisgyermekes anyákat megilletik. A Munka Törvénykönyve badsággal folytatódik. rendelkezései szerint a ter­hes, illetőleg a szülő nőt húsz vító-nevelő munkára hét szülési szabadság illeti nődolgozót is megilleti, meg, amelyből négy hetet a szülés előtt kell kiadni. A kerülhet sor, ha a dolgozó A szülési szabadság a ja- ezt kifejezetten kéri. ítélt a többgyermekes anyák­kal kapcsolatban a Munka A szülési szabadság letel- Törvénykönyve e címen kü­tét követően a gyermek har- lön pótszabadságot biztosít szülő nő kérésére meg le- madik életkorának betölté- a. dolgozó anyának három het engedni, hogy a szülés séig, a gyermekgondozás cél- gyermeke után évi két (min­előtti négy hét alatt is to jából igényelheti és igénybe den további gyermek után vább dolgozzék, vagyis, hogy veheti a gyermekgondozási ugyancsak két-két, de éven­a szülési szabadságot teljes segélyt is, ha a folyósításhoz ként legfeljebb tizenkét) szükséges feltételekkel ren- munkanap pótszabadság jár. delkezik. a pétszabadságra jogosült­A gyermek harmadik élet- ság szempontjából az általa egészében vagy túlnyomó részben a szülés után vegye igénybe, ha az orvosi véle- _ _ _ mény szerint ez egészségének évének betöltését követően gondozott* veszélyeztetésével nem jár. tízéves koráig, betegsége ese- aluli Rendellenes szülés esetén a tén annak tartamára, az ott- nem szabadság szülés utáni része legfeljebb húsz hétig terje­dően annyi idővel hosszab­tizennyolc éven és munkaviszonyban álló gyermekeket kell bitható meg, amennyit a szülő tani az anyának. Ezen lehe nő szabadságából megelő- tőség a gyermekét egyedül honi ápolás érdekében a figyelembe venni. Meg kell munkáltató köteles fizetés említeni, hogy a többgver­nélküli szabadságot biztosi- mekes anyákat megillető ezen szabadság az egyéb cí­zően már igénybe vett. Ter­mészetesen rpegilleti a szü­lési szabadság a gyermek nevelő apát is megilleti. Annak a dolgozó nőnek, úgyszintén a gyermekeit men járó felül jár. pótszabadságokon Dr. V. M. Vörös kőy János: ^EMISBE visszalép 36. öten ültek az asztal körül. Három tiszt, a kémnő és Király őrmester. Az asztalon két jegy­zőkönyv hevert. Kertész ezredes megkérdezte: — Ismerik egymást? A nő mosolygott, az őrmester izgatottan fész­kelődött Beke a segítségére sietett — Mondja csak nyugodtan, ő már mindent be­ismert Itt az aláírt vallomása. — Hát... ő volt a... Medgyes Kati?... Figyeljen Ide, felolvasok néhány sort a jegyzőkönyvéből. „Jobb szerettem volna, ha egy csinosabb fiúval akadok össze, de hát nem vá­logathattam. Be kellett érnem vele..." Az őrmester elsápadt Gyűlölködő pillantást .vetett a nőre. azután rá se nézett többé az egész szembesítés során. Beke ismertette a macska ügyet, a kiráiidulást és az éjszakai kitérő hiteles történetét — Mit szól mindezekhez? — Ocsrr^ányság. Aljas gaztett. Amikor meghal­lottam, hogy a két éles lövedék egy menedék­házba csapódott be, mindjárt gondoltam, hogy itt valami bűntett készült S ebbe valahogy én is belekeveredtem. — Érti az ablak mögötti vetkőaést, a hazug csókokat, a hitegetést? — Igen. — Elismeri tehát a bűnösségét? — Igen. Kertész ezredes kiszólt az előszobájába: — Kísérjék el őket! Amíg a kémnőt és az őrmestert elvezették, Beke odasúgta barátjának: — Irány a „tapéta"! Kertész ezredes hangját hallották. — Jöjjetek ide, tekintsük át a helyzetei Meghúzott egy zsinórt, s a hosszú brokátfiig­göny szétnyílt a térkép előtt — Nézzük, mi volt á sorrend. Budapest, Szol­nok, Bakonyfürt, a gimnázium, Násfa, a gya­korlat színhelyére vezető országút, Vadgalamb­menedékház. Jól kitervelt akció. Tömeggyilkos­ság, amelyben a hadsereg a tettes, és egy ti­zenöt éves fiatalokból álló lányosztály az ál­dozat. A várható hatás kétségtelenül a nép és a fegyveres erők kapcsolatának rombolása. Hangulatkeltés. Nem utolsósorban jó sztori a nyugati lapok számára, amelyek nyilván szívhez szóló képes riportokban számoltak volna be a gyászoló családok végtelen fájdalmáról. Kertész ezredes a beosztottjaira nézett. — Persze, azért ne feledjük, hogy két-három ember ilyen széles körű akciót nem képes le­bonyolítani ... Beke őrnagy és Ebért százados figyelmesen hallgatott. —A nő elfogását tekintsük csupán első lépés­nek. Tavaly júniusban ő itt Budapesten felke­resett valakit. Egy férfi Szolnokra utazott Med­gyesékhez. Az odakint beszervezett disszidált vasutast és a nőt Herend mellé szállították Ké­sőbb ellátták őket a szükséges felszereléssel. Megcsináltatták a két különleges éleslövedéket és elszállították Bakonyfürtre. Beke közbeszólt: — Ez még homályos póni Csalogány tanár­nő beszélt arról, hogy amikor az osztályt szál­lító MAVAUT-busz defektet kapott, éppen arra jött egy nyugatnémet turistacsoport. Ök tovább is akarták vinni a gyerekeket, sőt, egyikük ugyancsak erőszakoskodott, mir.tha tudta volna, hogy azoknak, fél kilencre meg „keli" érkezniük a Vadgalamb-menedékházba. Feltehető, hogy ez a férfi hozta magával a lőszert és adta át va­lahol a vasutasnak. Másrészt miért tartózkodtak éppen az esemény időpontjában a színhelyen? Mint a turisták általában, ők is hoztak maguk­kal egy csomó fényképezőgépet meg filmfelve­vői Talán a becsapódás következményeit akar­ták nyomban megörökíteni? A térkép zászlócskáira mutatott. — A nyomozás végeztével a fekete zászlók majd lekerülnek innen, de azért egyéb színűek maradnak még jócskán. Mályvák, sárgák, hupi­kékek. Meg azok, amelyeket talán több színnel kellene jelölni. A központok. A több csoportot irányító főnökségek. Mit gondoltok, közelebb ju­tottunk most valamelyikhez? — Nagyon bízom benne — jelentette ki ha­tározottan Beke őrnagy. — A bakonyfürti állo­máson sok értékes holmit találtunk. Ébert megtoldotta: — No és itt a macska. Mármint a kék szemű, ö nyilván többet tud majd mondani, mint az a félszemű fekete cica. Az ezredes megdörzsölte a homlokát — No, ebből ennyi elég. A feladatunk tehát világos. Azt hiszem — fordult Bekéhez — né­hány napig még várnod kell a szabadságod * folytatásával... — Értettem, ezredes elvtárs! A hivatalos hangot mosoly kísérte. Keményen kezet ráztak. — Itt ebédeltek? — Előbb a kocsimat szeretném rendbehozat­ni. Kicsit megviselte a gyorshajtás.. Beke késő délután állt meg a tükörfényes Wartburggal a lakása előtt. Mielőtt kiszállt be­lőle, a visszapillantó tükörbe nézett. A meredek budai utca egyik villájából csinos diáklány lé­pett ki. — Vajon mikor jutok el Körmendre? Még egy pár másodpercig kényelmesen üldö­gélt, aztán kiszállt, óvatosan becsapva maga mögött az ajtót, (Vége.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom