Délmagyarország, 1972. március (62. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-07 / 56. szám

KEDD, 1972. MÁRCIUS 7. • Üriszék i Bárdos Pál drámájának ősbemutatója Szegeden Első drámát vártunk. Nem számban persze, hanem jellegben. A kezdő drámaírók izgatott kapkodását. Elnyújtott, nehézkes expozíciót és elnagyolt harmadik felvonást. Színház, akció-dramaturgia, cselekvés helyett az irodalom, a szó kizárólagos uralmát Bárdos Pál Űriszéke azonban az író életében csak szám szerint első dráma. Jellegben nem. Gazdaságos, ökonomikus. Jól megkomponál t-megcsinált darab, bizonyos értelemben valósággal rutinmunka. Drámai íve feszült és egyenes vonalú. Pontosan ott kezdődik és ott végződik, ahol kell. Hogy a szerző az irodalom felől és nem magából a színházból lépett-érkezett a színpadra, arra, szerencsére, csak a dráma nemes veretű nyelve, szép, erőteljes stílusa emlékeztet Hibái sem az elsődrámás szerzők ügyetlenségei. A darab egy régi boszorkányper eseményeit dolgozza fel. Főhőse Selymes Sára, írástudatlan falusi bábaasz- mény, nem nagyobb-e a ha- tárgyalással alig törődő emszony, aki füvekkel, zsírok- tás, ha Selymes Sára alak- bert Az Alispán tudja, hogy kai, növényekkel gyógyít jába-figurájába nincs bele- akármi hangzik is el a perOkos, értelmes, bátor asz- írva — belejátszva egy ben, a végeredmény, a boszony; tudása, magatartása olyan kimagasló mai ember, szorkánysággal vádolt bábakornyezete folé emeli. Egy mint mondjuk Angéla Da- „«,„„' alkalommal egy jelentéktelen wis? asszony bűnösségé vitatha apróságon összevész szom- a kérdést itt és nem most tatlan. A vádló, az eszelős szédaival és följelentik: kell eldönteni. De az Űri- Esküdt szerepét leányi JóSelymes Sára boszorkány, széket meggyőzőbbnek — «ef kifeiezően és meerenÜgyében úriszék ül össze; a hatásosabbnak érezném, ha . drámaban ennek a tárgya- a stilizáció, az elvontság dítoen játszotta' k4r' hogy iásnak a jeleneteit látjuk, alacsonyabb fokon jelent- szövegmondása nem hibátMár amikor felmegy a kezne benne. Miller Ugynö- lan. Az úriszék harmadik függöny es a nézők elé tá- kének anyagában például tagjának, a falusi bírónak ^felvon? elvontságnak szerepében Mentes Józsefet uzait-eivont, semmiféle nincs nyoma. A mondanivakonkrét falusi környezetre ló. a végeredmény mégis le- láttuk. Jateka markáns es nem emlékeztető díszlete — nyűgöző hatással képvisel világos, a tétovázó alakót Székely László munkája — egy emberileg-társadalmilag szemléletes erővel vázolja es később megjelennek, nagyon fontos absztrakciót. ugyancsak stilizált-elvont Az Űriszék anyagának Jelmezekben — Gombár másik gyengesége a hős, a Jó karakterek — s ez a Judit tervezése — a szerep- kimagasló ember és a kö- dráma intenzitásának újabb ^ ^..,viltgossá"nyilvánva10" zönség rajzában megmutat- bizonyítéka — az epizóddá válik, hogy ebben a drá- kozó tételesség. Hogy Sely- S7ereDlök mindenekelőtt mában nemcsak egyszerűen mes Sára milyen ember, J?™®? egy régi boszorkányperről nem színpadi akciókból, ha- Déry Márla bolond lánya" van szo. Bárdost nemcsak a nem szóból, beszédből tud- Kovács János jóindulatú konkrét ügy, hanem az ab- juk meg. Ezekből a tételek- plébánosa, Falvay Klára ^ ír bŐ1 7" ^ileg-elméletileg - fiatalasszonya, Décsy Györmecnanizmus izgatta — ér- minden kiderül ugyan, amit . „ " , , , dekelte, az a felfedezés, ebben a dologban tudni le- öregasszonya, Károlyt hogy ez a mechanizmus het és tudni kell, de a ha- István reszkető és Gémesi összekapcsolható korunkkal, tás. a meggyőző erő így ki- Imre ostoba öregembere, toAz üriszék arról szól, hogy sebb és gyengébb. Az is vóbbá Szabá István a boszorkányperek csak igaz persze, hogy a Bárdos ^ tárgyi anyagukban tartóz- teremtette dramaturgiai lábjaHorn* dl Oszkár felrétete Selymes Sára (Miklós Klára) és a falu jóindulatú plébánosa (Kovács János) a dráma első felvonásában VALASZOK A TANACSTAGOK BESZÁMOLÓIN ELHANGZOTT KÉRDÉSEKRE Az utak tartozéka a víz- csak az úttest felszínéről ve- közkifolyó egyébként is kéveztték, a csatorna, az árok, zetik le a vizet) 1,7 millió nyelmetlen, nem városi szolalattuk vagy mellettük veze- forintot tud fordítani 1972- gáltatást nyújtó vízellátási tik mindenütt. A még min- ben a városi tanács. Ebből forma. Űjak felszerelése dig csak részben kiépített az összegből tavaly elkészült szóba sem főhet már. a cél közműrendszer, Szeged mély kivitelezési tervek szerint a meglevőket is minél fiafekvése, mely a belvizes építik a csatornát jelenleg n marabb -felszámolni, s maévekben annyi gondot okoz, Fodortelepen, s folytatfák gasnyomású vizet vezetni nz érthetően a lakosság figyel- Rókuson. Tervetik továbbá utcákba, házakba, lakásokmének is középpontjában Mihálytelek felszíni vizeinek ba. van. Ismét az előbbi *be- elvezetését, Hattyastelepét, szélgetés hármasa: Tölgyesi Alsóvároson a Mátyás tér f *f™Sserea tanᣠBéla, Korek Józsefné dr. és környékéét, s Petőfitelepen *°r"ák, Bárdos Miklós a válaszadó, o Benczúr Gyula utcai és negyedil.otéves tervébenöszmint akik a témában a leg- Gerle sori vízelvezetési szesen . illetékesebbek. rendszer befejezését. Ezeket szerePal" Ebbdl" . toertem" a területeket még az 1970- ?s"egb® ®!Ó8ZÖr Mi PSZ a7 Útszéli es belvizes időszakban tér- lakóterületek közműveit /VI/ /esz az UISZGII képezték fel 8 a munkák kel kiépíteni. különben veárkokkal ? Wviteleaése a tanács anya- £^JfLülnf Z.2SW nak a múlthoz, működési kompozícióban ez a megjemódjukban viszont, sajnos, lenítés nehezen képzelhető a mához is. Ahogyan annak el, de hát a megoldás közídején Selymes Sárát pörbe lése nem a mi feladatunk, fogtak, ugyanúgy készülnek Az előadás. Angyal Mária ma — hogy a legfrissebb, rendezése erőteljes és egvlegaktuálisabb példát említ- séges. A múlt és a ma a 77. An,8ela, ?avis .ellen" szinkronba hozása, akárcsak A többi, lezajlott koholt az írói szövegben, az előpert talan nem is kell em- adásban sem teljesen harlitenunk: mindenki tud ró- monikus. A produkció egyéb értékei, mint például a fíIgaz-e ez? Igaz-e az, hogy gurák karakteres kidolgoaz eroszakon alapuló társa- .. . dalmak a környezetük fölé Z0ttsá§8 azonban, ha nem magasodó emberek megbün- ls feledtetik ezt a hibát, . a tetésével riasztó példákat mondanivaló hatásának tankarnak statuálni évszáza- tenzitásához nagy mértékdokkal ezelőtt, Selymes Sá- u . .... , ra korában éppúgy, mint b*n hozzájárulnak. Annak ma? Ebben az ügyben vitat- ellenére is, hogy a problehatatlan tények beszélnek: matika kifejtésének gondo!drámájának lati anyaga — ez a dráma struktúrájából következik gésre rámutatott. fontosságában az emberi Egy ilyen felfedezés per- anyag elé kerül. A perben sze önmagában még nem működő ördögi mechanizdráma, nem színházi pr# must ábrázolja az író, az dukció. Bárdos ezt — kide- emberi részt jobbára és inrül az Űriszékből — elvi- kább csak jelzi. leg-elméletileg nagyon jól A dráma főszerepét, Selytudja. A dramaturgiai vég- mes Sára alakját Miklós eredmény azonban nem azo- Klára formálta meg. Alakínos ezzel a felismeréssel. Az tásában a környezete fölé Üriszék egyik hibája ugyan- emelkedő ember figurájának is éppen az, hogy a múlt és méltósága elsőrendű szerea ma összefüggéseinek meg- pet kapott; múlt és a ma mutatása nem sikerült elég- kapcsolatát a drámában a gé meggyőzően. Nem gon- legszorosabban ez a szerep dolatilag, mert- ebben nincs és ez a játék képviseli, probléma, hanem drama- Az ellenpólust, a vele turgiailag — színpadilag. szemben álló erőket elsősorEgyáltalán kérdés, hogy — ban az Alispán figuráját s ez már nemcsak a drámá- bemutató Bicskey Károly nak, hanem a szegedi elő- személyesíti meg. Arnyait adásp.ak, sőt egész mai szín- és sokszínű játéka mindeházi gyakorlatunknak is nekelött abból a szempontproblémája — célravető-e a ból figyelemre méltó és érstilizációnak ez a magas fo- tékes, ahogyan megfogalka? Nem szájbarágás-e ez? mazza a lényeget, a részleNem meggyőzőbb-e az ered- tekkel, a tulajdonképpeni Ökrös László gi eszközeinek függvényé-" 'ésI P^m.A TarjánVIff. , ben haladt eddig és ezután * "Jelsöváros /-»-[»Az útárkok elhanyagoltsága js ütemében tervezett lakdsa városban szembeszökő, . építkezések alapfeltétele a teljesen indokolt, hogy pél- * /i . rókus—móravárosi fágyújáéul a 49-as választási kör- Pl FOKUS- tócsatoma kiépítése. Erre zetben többen is szóvá tet- , , . 1972-ben 58 millió forint ték a Szóregi út környéké- mOraVOrOSI vannek rossz állapotát, ami an- Jelenleg a főcsatorna két nál is inkább szomorú, mi - fOCSatOma szakaszát építik: a Tolbuvel a nagylaki hataratkelő- I hin su(lárúttól a Kossuth hely forgalmának gyors fej- A negyedik ötéves terv- Lajos sugárút felé, és a lődésével ez az útvonal is ben eredetUeg 4,2 millió to- Kossuth Lajos sugárúttól a Szeged idegenforgalmának rint áut rendelkezésre a víz- Feltámadás utca irányába. előszobájává lett. Az l. ke- ellátós javításara Szegeden. Itt lehet válaszolni azok rületi hivatal kommunális A vóros, tanács ülése 1971. kérdésére, akik Rókus vízcsoportja révén gondoskodni ben foglalkozott ezzel a kér- ellátását sürgették (Bernáth fog róla, hogy a lehetősé- déssel é3 tekintettel a kül- Imre és Ábrahám Lajos, a geken belül 1972-ben már ső területek ellátatlanságé- 84. számú választási kerüne legyen ok a panaszra. ra meg 37 mülió £orintot let). A mélyen fekvő rókusl A tanács még 1970-ben el- szavazott lneg erre a célra, lakásokhoz csak akkor lerendelte, hogy az arra ille- Ebben az esztendőben 3,9 het csatornát építeni. ha tékes városi ceg rendezked- müuó forintot használhat- egyrészt elkészül a főgyűjtő, jék be a földes utak és nak fel belöle> elsősorban a másrészt a Kossuth Lajos nyílt szelvenyü árkok gon- már mí,gkezdett Acéi utCai sugárút teljes átépítésévé! dozasára. Be is szerezték a geTÍncvezetéket építik ki, s egyszerre megépül a su szükséges gepeket hozzá, megkezdték Mihálytelek gárút új csatornája is. Ez földgyalut s mást, de a nagynyomású vízvezetéki 1973-ban várható. munka elvegzésére rende- rendszerének tervezését. Egyébiránt a rókus—mólést nem kaptak. Ha a Va- . . , . , , , c-syeoirani a TOKUS—morosgazdálkodási Vállalat , A.,tanxtC5Stag0,k1 ^ffi^?^" J6^40,?/«Wé,plte" 1972-ben kap ilyen megren- n,J6 "?hány. felszólaló fog- sével időszerű átépíteni a delést, eleget tesz neki. al,k°z°U az úgynevezett köz- csatorna Móravárostól a Tikifolyókkal. A vízművek ál- sza felé vezető alsó szakatal fenntartott közkifolyók- szát is. Először lefedik a hal valóban sok baj van már meglevő nvflt szelvé, • I Ezeknek az elavult beren- nyű részt, azután HattvasrnOCSZGíGS mUflKO dezéseknek a karbantartása telepen, a Holt-Tiszánál létazonban rendkívül nehéz, rehozzák a nyomó-átemelő A felszíni vizeket elvezető alkatrészt már régóta nem telepet, végül pedig innen nyílt szelvényű csatornák lehet kapni hozzájuk, úgy nyomóvezetéken jutna el a építése (ezek nem azonosak kell egyenként elkészíteni szennyvíz Szeged alatt, a az útszéli árkokkal, melyek őket a házi műhelyben. A Tiszába. Belvíz ellen: Cneklö If júság Másfél esztendeje hirdette szetesen jelen volt a rádió Erdei András, a megyei ta- az Éneklő Ifjúság mozgalom meg a magyar rádió az zenei osztálya is, a zsűri el- nács művelődésügyi osztá- jelentőségét. Éneklő Ifjúság felvételsoro- nöke pedig Szekeres Ferenc, lyának munkatársa méltatta N. L zatát, mely az országban a budapesti Madrigál Kórus már akkor 250 amatör kó- karnagya volt Nyolc iskolai rust mozgósított. A zenei énekkar mutatta be számafelvételeket 1970 októberétől it, melyek közül a követtavaly májusig készítették el kező produkciók kerülnek a jelentkezők produkcióiról, országos zsűri elé. A bácss az országos zsűri előtt bokodi általános iskola megfelelt énekkarok számai énekkara Szönyi Erzsébet: tavaly április 4-től idén má- Udvaromon jegenyefa, Bárjus l-ig hangzottak, illetve dos—Lukin: Tábori muri elhangzanak el a rádióban he- mű kompozíciójával, a kistl két, később három adás- kunfélegyházi ének-zenei ban. Az oklevelet kapott kó- általános iskola kórusa Korusok jutottak el a közép- dály: Gergely járáséval, KaSzegedi munkáskórus sikere A kófuspódium Veszprém- vei Vándor Sándor—József ben megtartott évzáró hang- Attila: Mondd, mit érlel versenyének első részéről a kezdetű kórusszerzeményét múlt héten már beszámol- és Muszorgszkij Borisz Godöntőbe, melynek felvételei rai-Rossa: Tavaszi dalával, ^réfzér^TudapTten^ Tl'ljFL^^i vasárnap, Szegeden kezdőd- a clbakházi altalanos iskolá- pamutnyomóipari Vállalat Az együttes - Fekete Éva tek s a közeljövőben foly- sok egy népdal csokorral, a Goldberger Textilgyár mű- kiváló zongorakísérete meítatódnak majd az ország 14 szeged-rokusi ének-zenei al- vel6dési hózában került sor. lett _ intfnzív hadéiban nagyobb városában. A moz- talános iskola énekkara Ko- . ... ... _ .... .,„,,„,. „' „ . galom célja; mindenki éne- dály: Harasztosi legénynek, Af kétszere8 Kivá10 Együttes szolaltatta meg az ugynevekeljen. Népszerűségére jel- Frank Oszkdr-Wecires Sán- val ^kftönteteu rövid telenetet A kfváte lemző, máris abban a stá- dor: Három vidám kórus ci- dlplomdvdI kitüntetett rovia Jelenetét. A kiváló diumban tart, hogy önmagát mű kompozíciókkal, a sze- Szakszervezetek Szegedi Alszervezi: az újra indított so- gedi petőfitelepi I. számú talános Munkáskórusa dr. rozattal 350 kórust tartanak általános iskola énekkara Mihálka György vezényletészámon, az Éneklő Ifjúság Balázs Árpád Tóncnótójá- , mozgalomban. A felvételso- val, Kemény—Erdödy: Űtrozat jövőre háromfordulós törővasút című számával, a t /,, , - . lesz, hiszen ekkor rendezik csongrádi ének-zenei általá- íf 41MTffg /f/A/f/ÍM meg az első sorozat orszá- nos iskola kórusa Kodály: ttKsH tS*/!%íft# gos döntőjét, és bonyolítják Túrót eszik a cigány című az új sorozat elő- és közép- kórusával szerepel majd. A Vasárnap délelőtt a sze- zők kerültek. Hegedűsök: ... ... Szegedi Tanárképző Főisko- gedi zeneművészeti szakkö- Czifra Katalin, Sallal Endaontoit. ia j számú gyakorló általá- zépiskola I^enin körúti re, Murányi Eva, Bakró LaA tegnapelőtti szegedi te- nos iskolája Bartók gyer- koncerttermében és a Ta- jos (Szeged). Dankó Brigilrületi középdöntőt a megyei mekkórusának mind a nyolc, bor ulcai zeneiskolában bo- ta (Baja), kotormán Márta és a városi tanács művelő- a József Attila Tudomány- "yo.htftt,ák le, a heRefiü és (Makó), Ócsai László (Kecs. tatuvo tanszakos zeneisko- kémét) Fafúvósok- Varon desugy. osztalya. es a Korú- egyetem Ságvári gyakorló iások országos versenyének GéTa (Szeged) Tóth Katalin sok Országos Tanácsának gimnázium vegyeskarának Bác's-Kiskun, Békés és Kovács Béla (HódmezőváCsongrád megyei szervezete mind a három produkcióját Csongrád megyére kiterjedő sárhely) Horváth Sarolta rendezte meg a központi bemutatásra javasolta a zsü- í^4^ Szeaeden^áDriüs (Kiskunfélegyháza), Kertész egyetemi épület Dugonics ri. lT-U-én m^eídezendőor! Gábor és Gyulai Endre téri aulájaban, ahol termé- A szegedi kóruskoncerten szágos döntőbe a követke- (Kecskemét). pordukciót hosszan tartó, ütemes tapssal köszönte meg a közönség. Dr. Nagy István