Délmagyarország, 1972. március (62. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-19 / 67. szám

I Megélénküli a halár A gépekkel dolgozók legfőbb igyekezete továbbra ls a szokatlanul száraz föld némi nedvességcnek megőrzése. Szörcgen simitóval tömörítik a legfelső réteget, hamarosan vöröshagyma kerül a simító nyomaba VASÁRNAP, UK. MÁRCIUS M. .4 legálisan is tavaszi idő hatására megclenkült a mező Szorgos embereket látni mindenütt, igyekeznek lépést tartani a tavasz sürgetésével. 86-féle díszcseriét ültetnek a tiszaszigeti Búzakalász Termelőszövetkezet 11 hektáros faiskolájába. Hivatalosan anyatclcpnek mondják, ezekről a cserjékről szedik később a szaporítóanyagai Deszken. a Maros Tsz kertészetében valóban tavaszi kép logad bennünket. Hatalmas salátatenger közepén könynyen öltözve dolgoznak az asszonyok. Húsvétra fejes salátát ígérnek a piacra Tizenöt éve bontott zászlót a KISZ Éghajlat-változtatók f&olytatás az 1. oldalról.) Kitüntetések fWárcios 2 l-e, a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának és a KISZ zászlóbontásának évfordulója alkalmából a KISZ Központi Bizottsága kitüntetéseket adományozott. Ezúttal adtak át először az Ifjúságért Érdemérem új kitüntetést, melyet azok kaphatnak meg, akik több évtizede vesznek részt az ifjúsági mozgalomban, az ifjúság nevelésében. Ifjúsági Érdemérmet kapott dr. Ágoston József, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkara, Rózsa István, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára, Sipos Géza, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára, Biró Lajos, a Közalkalmazottak Szakszervezetének megyei titkára, Jánoska Gergely alezredes, az MHSZ megyei titkára. KISZ Érdemérem kitüntetést kapott dr. Martonosi István, a KISOSZ megyei titkára, Szeri Antal, a pusztaszeri Hétvezér Tsz párttitkára, Kovács Jánosné dr., a KISZ megyei pénzügyi ellenőrző bizottságának titkára, Jankó Sándor, a vásárhelyi Cipész Ktsz elnöke, Kenyeres János, az MSZMP Szentes városi bizottságának munkatársa. A KISZ Érdemérem kitüntetést dr. Szalai István, a József Attila Tudományegyetem tanársegéde Budapesten, a központi ünnepségen, Joó Sándor, a makói KISZ-vb tagja, a makói ifjúsági nagygyűlésen vette át Ezután úttörők és kisdobosok vonultak be a terembe zeneszó hangjaira, s nevükben Márta Irén köszöntötte a jubiláló ifjúsági szövetséget. A forró hangulatú ifjúsági gyűlés a DIVSZ-induló hangjaival ért véget. 4 megyei pártbizottság üdvözlete A KISZ Csongrád megyei ne. A togadason Győri Imbizottsága a gyűlést követő- re, az MSZMP KB tagja, a en fogadást adott a megyei megyei pártbizottság első partbizottság épületében, a titkára — képünkön — a párt-, állami, tanácsi és megyei pártbizottság nevétarsadalmi vezetők, az ifjú- ben köszöntötte a megjelensági mozgalom régi és mai teket, s adta át a megyei vezetői, aktivistái tiszteleté- pártbizottság üdvözletét. Az ifjúsági gyűlés résztvevőinek egy csoportja M

unkahelyi légkör; üzemi klíma, belső éghajlat — jó néhány elnevezés közelíti napjainkban ezt a fogalmat, ami a ma dolgozó emberének nagyon fontos: a munkahely — a gyár, a műhely, az iroda — hangulatát. A megközelítések mind-mind erre utalnak: jobbá, kellemesebbé, meghittebbé — egyszóval: otthonosabbá kellene tenni ezt a hangulatot. Hogy jó közérzettel, derűvel, kedvvel lásson munkához, s elégedetten hagyhassa abba mindenki. Jó közérzet is kell az együttdolgozáshoz. Hogyan lehet ezt általánossá tenni a munkahelyeken? Van-e rá valamiféle recept? Mint például a textilművekben, ahol egy ügyes klímaberendezés olyanná változtatja az üzemcsarnok ..éghajlatát", ami legjobban megfelel a szálaknak, fonalaknak? Amivel el lehet érni, hogy ne szakadjanak a szálak? Valami ilyenféle kellene emberi viszonylatban is. Persze ilyen gép nincs, de pótolni lehet szándékkal, jóakarattal, jobbító törekvésekkel. S örvendetes minden kezdeményező szándék a belső éghajlat javítására, kellemesebbé tételére. Különösen, ha a kezdeményezés a szocialista brigádmozgalom felől érkezik, onnan, ahol bőséges aranyfedezete van a valóraváltásnak is. Ha egy szocialista brigád a „szocialista módon dolgozni, tanulni, élni" jelszót mélységesen átérzi, okvetlenül eljut a jobbítás törekvéséig, amit aztán tettekre is váltanak. A Szegedi Tervező Vállalat egyik brigádja is így jutott el a brigádon belüli „éghajlat-változtatásig", de nem elégedtek meg ennyivel. Meszebb is tekintettek — ami a szocialista módon gondolkodást tükrözi —, s mozgalmat indítottak: „Érezd magad jól nálunk!" jelszóval. Felhívták a többi szocialista és a szocialista címért küzdő brigádot is: kapcsolódjanak be a mozgalomba. Egészen friss még a Móra Ferenc nevét viselő kollektíva kezdeményezése, nem adhatunk még számot eredményeiről, sikereiről. De bizonyára lesznek ilyenek, bizonyára hozzájárul majd a jó munkához elengedhetetlen jó közérzet kialakításához. Ügy ls mondhatnánk: a közérzet reformjához. Egy bizonyos szemléleti változás eléréséhez. Nevezetesen: hogy elsősorban rajtunk és közvetlen munkatársainkon múlik, milyen a közérzetünk munkahelyünkön. Hogy egy bizonyos üzemi klímát nemcsak tudomásul venni és elfogadni lehet: lehet és kell is változtatni rajta. Még ott is, ahol alapjában megfelelőnek tailják-érzik, lehet és kell keresni a jobbhoz vezető utakat Ez a kezdeményezés célja és értelme. Olyan légkör megvalósítása, melyben egymás megbecsülése, tisztelete a meghatározó magatartás, amelyben jó dolgozni. De mi minden kell ahhoz, hogy valóban ilyenné legyen a munka! — mondhatják erre a szkeptikusok. Részben van csak igazuk: sok is, kevés is a kellék. Mert igazában csak a kölcsönösséget, ezt a természetes közösségi alapállást kell elfogadni és fogadtatni. Csak ugyanazokat az elvárásokat kell támasztani, önmagunkkal szemben is, mint a társakkal szemben. A szocialista együttélés szabályai szerinti, magas szintű, formalitásoktól mentes brigádélet pedig ehhez megteremt minden alapot. Stresszjátékot közölt egyszer az egyik folyóirat: a kérdésekre adott válasz alapján pontozhatta saját magát az olvasó. Mennyivel kisebb lett a stresszterhelése annak, aki a „szereti-e a munkáját", s a „jó viszonyban van-e munkatársaival?" kérdésekre igenlő választ adhatott! Éppen ezért, a játékból adódó következtetés már nagyon is komoly: óvjuk meg magunkat és társainkat ettől a stresszes állapottól. Ne „robbanjunk" semmiségekért, ha pedig indulatainknak nemes célja van, akkor nyílt színi, becsületes vitában igyekezzünk érvényre juttatni igazunkat. „Vannak olyan vitáink, hogy csak úgy csörög" — csengnek vissza egy brigádtag szavai. — „És aztán, ha meggyőztük egymást, fölkelünk, ugyanolyan egészsége.* lelkülettel, mint előtte." Könnyű dolog ez? Bizonyára nem, ám mégis megvalósítható, belátással, megértéssel, a közösségi érzés erősítésével. Amikor is az anyagi érdekeltség helyes elvét egy magas rendű erkölcsi érdekeltség egészíti ki, s teszi igy olyan emberarcúvá, amilyen maga a szocializmus. Mert a munkahelyi „Érezd magad jól" kérdése emberi alapprobléma. Itt mar arról is szó van, hogy nemcsak a megélhetésnek, hanem magának az életnek van értelme. Hogy élni szép, és alkotni érdemes; s hogy alkotás közben közösséget alkotni, benne önmagunkat újjáálkotni — a legszebb emberi célok közé tartozik. Ezért érdemes odafigyelni erre a derekas kezdeményezésre. „Legyünk felelősek munkánkért, tetteinkért, szavainkért, de másokért is a brigádon belül" — vallja a tervezői kollektíva, s erre hívja lel a többieket is. Ennek a kollektív felelősségérzetnek az ébredése egyik erős pillére lehet a jó munkahelyi közérzetnek. Mert legszorosabb kötelék mégis ez: az egymásért érzett felelősség. Ennek lényeges motívuma, hogy a másikkal szembeni elvárásainkban is igényesnek kell lennünk. S hogy a felmerülő nézeteltérések, összekoccanások szinte születésük pillanatában oldódjanak föl — az őszinteség, nyíltság áramában. Beszélgetések, mikor a munkaproblémákon túl az egyéni gondok, ügyek-bajok orvosságát is együtt keresik; hetek, hónapok, amikor valóban érvényesül az ,egy mindenkiért, mindenki egyért" elv. „El kell érni, hogy a dolgozók zöme otthonként szeresse munkahelyét. A szubjektív jó érzésnek nagyon szerteágazó, mélyben gyökerező következménye lesz a munkához való viszony pozitív változása" — fejtegetik a brigád tagjai. Hozzátéve, hogy a „jól érzem magam" szituáció nem lehet azonos a kaszinózó, szórakozó „valahogy majd csak agyonütjük az időt" állapottal. A fanyalgó, piszkálgatós munkavégzés helyett éppenséggel olyan helyzetet akar a brigád teremteni, hogy a tagok örömet, sikerélményt találjanak tetteikben. S

ok megszívlelendőt tartalmaz ez a kezdeményezés: „Különös figyelemmel kell a brigádnak lenni arra. hogy a kezükből kikerülő munka mind időben, mind pedig tárgyi értelemben pontos legyen. A brigád tagjai tekintsék a munkát saját örömük forrásainak. Az elvégzett munka szépségére is nyomatékosan figyelemmel kell legyenek. Az elvégzendő munka mennyiségének mérlegelésekor is legyünk igényesek magunkkal és másokkal szemben. Ne bújjunk ,a másik nem végzett annyit' jelszó mögé, hanem segítsük és ösztönözzük a lemaradókat, a fegyelmezett, jobb munkára. A vezetők magatartásában a számonkéréskor ne a hatalmi fölény, hanem a beosztással járó felelősség érződjön." Jó lenne, ha az „Érezd magad jól nálunk!" más munkahelyeken is célt érne. Ha mind többen gondolkodnának úgy, mint a kezdeményezők. Simái Mihály