Délmagyarország, 1972. március (62. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-19 / 67. szám

I Megélénküli a halár A gépekkel dolgozók legfőbb igyekezete továbbra ls a szokatlanul száraz föld némi nedvességcnek megőrzése. Szörcgen simitóval tömörítik a legfelső réteget, hamaro­san vöröshagyma kerül a simító nyomaba VASÁRNAP, UK. MÁRCIUS M. .4 legálisan is tavaszi idő hatására megclenkült a mező Szorgos embereket látni mindenütt, igyekeznek lé­pést tartani a tavasz sürgetésével. 86-féle díszcseriét ültetnek a tiszaszigeti Búzakalász Ter­melőszövetkezet 11 hektáros faiskolájába. Hivatalosan anyatclcpnek mondják, ezekről a cserjékről szedik ké­sőbb a szaporítóanyagai Deszken. a Maros Tsz kertészetében valóban tavaszi kép logad bennünket. Hatalmas salátatenger közepén köny­nyen öltözve dolgoznak az asszonyok. Húsvétra fejes salátát ígérnek a piacra Tizenöt éve bontott zászlót a KISZ Éghajlat-változtatók f&olytatás az 1. oldalról.) Kitüntetések fWárcios 2 l-e, a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltá­sának és a KISZ zászlóbon­tásának évfordulója alkal­mából a KISZ Központi Bi­zottsága kitüntetéseket ado­mányozott. Ezúttal adtak át először az Ifjúságért Érdem­érem új kitüntetést, melyet azok kaphatnak meg, akik több évtizede vesznek részt az ifjúsági mozgalomban, az ifjúság nevelésében. Ifjúsági Érdemérmet ka­pott dr. Ágoston József, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkara, Rózsa István, az MSZMP Csong­rád megyei bizottságának titkára, Sipos Géza, az MSZMP Szeged városi bi­zottságának első titkára, Biró Lajos, a Közalkalma­zottak Szakszervezetének megyei titkára, Jánoska Gergely alezredes, az MHSZ megyei titkára. KISZ Érdemérem kitünte­tést kapott dr. Martonosi István, a KISOSZ megyei titkára, Szeri Antal, a pusz­taszeri Hétvezér Tsz párttit­kára, Kovács Jánosné dr., a KISZ megyei pénzügyi el­lenőrző bizottságának tit­kára, Jankó Sándor, a vá­sárhelyi Cipész Ktsz elnö­ke, Kenyeres János, az MSZMP Szentes városi bi­zottságának munkatársa. A KISZ Érdemérem ki­tüntetést dr. Szalai István, a József Attila Tudomány­egyetem tanársegéde Buda­pesten, a központi ünnepsé­gen, Joó Sándor, a makói KISZ-vb tagja, a makói if­júsági nagygyűlésen vette át Ezután úttörők és kisdo­bosok vonultak be a terem­be zeneszó hangjaira, s ne­vükben Márta Irén köszön­tötte a jubiláló ifjúsági szö­vetséget. A forró hangulatú ifjúsági gyűlés a DIVSZ-induló hangjaival ért véget. 4 megyei pártbizottság üdvözlete A KISZ Csongrád megyei ne. A togadason Győri Im­bizottsága a gyűlést követő- re, az MSZMP KB tagja, a en fogadást adott a megyei megyei pártbizottság első partbizottság épületében, a titkára — képünkön — a párt-, állami, tanácsi és megyei pártbizottság nevé­tarsadalmi vezetők, az ifjú- ben köszöntötte a megjelen­sági mozgalom régi és mai teket, s adta át a megyei vezetői, aktivistái tiszteleté- pártbizottság üdvözletét. Az ifjúsági gyűlés résztvevőinek egy csoportja M unkahelyi légkör; üzemi klíma, bel­ső éghajlat — jó néhány elnevezés közelíti napjainkban ezt a fogal­mat, ami a ma dolgozó emberének na­gyon fontos: a munkahely — a gyár, a műhely, az iroda — hangulatát. A meg­közelítések mind-mind erre utalnak: job­bá, kellemesebbé, meghittebbé — egyszó­val: otthonosabbá kellene tenni ezt a hangulatot. Hogy jó közérzettel, derűvel, kedvvel lásson munkához, s elégedetten hagyhassa abba mindenki. Jó közérzet is kell az együttdolgozás­hoz. Hogyan lehet ezt általánossá tenni a munkahelyeken? Van-e rá valamiféle re­cept? Mint például a textilművekben, ahol egy ügyes klímaberendezés olyanná vál­toztatja az üzemcsarnok ..éghajlatát", ami legjobban megfelel a szálaknak, fonalak­nak? Amivel el lehet érni, hogy ne sza­kadjanak a szálak? Valami ilyenféle kel­lene emberi viszonylatban is. Persze ilyen gép nincs, de pótolni lehet szándék­kal, jóakarattal, jobbító törekvésekkel. S örvendetes minden kezdeményező szándék a belső éghajlat javítására, kellemesebbé tételére. Különösen, ha a kezdeményezés a szo­cialista brigádmozgalom felől érkezik, on­nan, ahol bőséges aranyfedezete van a valóraváltásnak is. Ha egy szocialista bri­gád a „szocialista módon dolgozni, tanul­ni, élni" jelszót mélységesen átérzi, okvet­lenül eljut a jobbítás törekvéséig, amit aztán tettekre is váltanak. A Szegedi Ter­vező Vállalat egyik brigádja is így jutott el a brigádon belüli „éghajlat-változtatá­sig", de nem elégedtek meg ennyivel. Meszebb is tekintettek — ami a szocia­lista módon gondolkodást tükrözi —, s mozgalmat indítottak: „Érezd magad jól nálunk!" jelszóval. Felhívták a többi szo­cialista és a szocialista címért küzdő bri­gádot is: kapcsolódjanak be a mozgalom­ba. Egészen friss még a Móra Ferenc ne­vét viselő kollektíva kezdeményezése, nem adhatunk még számot eredményeiről, si­kereiről. De bizonyára lesznek ilyenek, bi­zonyára hozzájárul majd a jó munkához elengedhetetlen jó közérzet kialakításához. Ügy ls mondhatnánk: a közérzet re­formjához. Egy bizonyos szemléleti válto­zás eléréséhez. Nevezetesen: hogy elsősor­ban rajtunk és közvetlen munkatársain­kon múlik, milyen a közérzetünk munka­helyünkön. Hogy egy bizonyos üzemi klí­mát nemcsak tudomásul venni és elfo­gadni lehet: lehet és kell is változtatni rajta. Még ott is, ahol alapjában megfe­lelőnek tailják-érzik, lehet és kell keres­ni a jobbhoz vezető utakat Ez a kezdeményezés célja és értelme. Olyan légkör megvalósítása, melyben egy­más megbecsülése, tisztelete a meghatáro­zó magatartás, amelyben jó dolgozni. De mi minden kell ahhoz, hogy valóban ilyenné legyen a munka! — mondhatják erre a szkeptikusok. Részben van csak igazuk: sok is, kevés is a kellék. Mert igazában csak a kölcsönösséget, ezt a ter­mészetes közösségi alapállást kell elfogad­ni és fogadtatni. Csak ugyanazokat az el­várásokat kell támasztani, önmagunkkal szemben is, mint a társakkal szemben. A szocialista együttélés szabályai szerinti, magas szintű, formalitásoktól mentes bri­gádélet pedig ehhez megteremt minden alapot. Stresszjátékot közölt egyszer az egyik folyóirat: a kérdésekre adott válasz alap­ján pontozhatta saját magát az olvasó. Mennyivel kisebb lett a stresszterhelése annak, aki a „szereti-e a munkáját", s a „jó viszonyban van-e munkatársaival?" kérdésekre igenlő választ adhatott! Ép­pen ezért, a játékból adódó következtetés már nagyon is komoly: óvjuk meg ma­gunkat és társainkat ettől a stresszes ál­lapottól. Ne „robbanjunk" semmiségekért, ha pedig indulatainknak nemes célja van, akkor nyílt színi, becsületes vitában igye­kezzünk érvényre juttatni igazunkat. „Vannak olyan vitáink, hogy csak úgy csörög" — csengnek vissza egy brigádtag szavai. — „És aztán, ha meggyőztük egy­mást, fölkelünk, ugyanolyan egészsége.* lelkülettel, mint előtte." Könnyű dolog ez? Bizonyára nem, ám mégis megvalósítható, belátással, megértéssel, a közösségi érzés erősítésével. Amikor is az anyagi érde­keltség helyes elvét egy magas rendű er­kölcsi érdekeltség egészíti ki, s teszi igy olyan emberarcúvá, amilyen maga a szo­cializmus. Mert a munkahelyi „Érezd magad jól" kérdése emberi alapprobléma. Itt mar ar­ról is szó van, hogy nemcsak a megélhe­tésnek, hanem magának az életnek van értelme. Hogy élni szép, és alkotni érde­mes; s hogy alkotás közben közösséget al­kotni, benne önmagunkat újjáálkotni — a legszebb emberi célok közé tartozik. Ezért érdemes odafigyelni erre a dere­kas kezdeményezésre. „Legyünk felelősek munkánkért, tetteinkért, szavainkért, de másokért is a brigádon belül" — vallja a tervezői kollektíva, s erre hívja lel a többieket is. Ennek a kollektív felelősség­érzetnek az ébredése egyik erős pillére le­het a jó munkahelyi közérzetnek. Mert legszorosabb kötelék mégis ez: az egymá­sért érzett felelősség. Ennek lényeges motívuma, hogy a má­sikkal szembeni elvárásainkban is igé­nyesnek kell lennünk. S hogy a felme­rülő nézeteltérések, összekoccanások szin­te születésük pillanatában oldódjanak föl — az őszinteség, nyíltság áramában. Be­szélgetések, mikor a munkaproblémákon túl az egyéni gondok, ügyek-bajok orvos­ságát is együtt keresik; hetek, hónapok, amikor valóban érvényesül az ,egy min­denkiért, mindenki egyért" elv. „El kell érni, hogy a dolgozók zöme otthonként szeresse munkahelyét. A szub­jektív jó érzésnek nagyon szerteágazó, mélyben gyökerező következménye lesz a munkához való viszony pozitív változása" — fejtegetik a brigád tagjai. Hozzátéve, hogy a „jól érzem magam" szituáció nem lehet azonos a kaszinózó, szórakozó „valahogy majd csak agyonütjük az időt" állapottal. A fanyalgó, piszkálgatós mun­kavégzés helyett éppenséggel olyan hely­zetet akar a brigád teremteni, hogy a ta­gok örömet, sikerélményt találjanak tet­teikben. S ok megszívlelendőt tartalmaz ez a kezdeményezés: „Különös figye­lemmel kell a brigádnak lenni ar­ra. hogy a kezükből kikerülő munka mind időben, mind pedig tárgyi értelemben pontos legyen. A brigád tagjai tekintsék a munkát saját örömük forrásainak. Az el­végzett munka szépségére is nyomatéko­san figyelemmel kell legyenek. Az elvég­zendő munka mennyiségének mérlegelése­kor is legyünk igényesek magunkkal és másokkal szemben. Ne bújjunk ,a másik nem végzett annyit' jelszó mögé, hanem segítsük és ösztönözzük a lemaradókat, a fegyelmezett, jobb munkára. A vezetők magatartásában a számonkéréskor ne a hatalmi fölény, hanem a beosztással járó felelősség érződjön." Jó lenne, ha az „Érezd magad jól ná­lunk!" más munkahelyeken is célt érne. Ha mind többen gondolkodnának úgy, mint a kezdeményezők. Simái Mihály

Next

/
Oldalképek
Tartalom