Délmagyarország, 1972. március (62. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-17 / 65. szám

PÉNTEK, 1972. MÁRCIUS 17. 5 n ja időben: Teljes műszak a A mezőgazdaságnak súlyos károkat okozott fagyos napok után ismét visszatért az évszaknak megfelelő, tavaszias idő. A szegedi Felszabadulás és a íorráskúti Haladás Termelőszövetkezet földjein újból vetik a konzervipari borsót. A forráskútiak még a szeszélyes időjárás előtt hetven holdon főidbe tették a zöldborsó magját, de még száznyolcvan hold vár vetésre. Nagyon fontos most, a szárazságra tekintettel, a kifogástalan talajelőkészítés. A tápéi Tiszatáj Termelőszövetkezetben ennek érdekében a többletköltséget is vállalják: kétszer járják végig a táblákat simftókkal, hogy a talajnedvességet megőrizzék. A szegedi járás gyümölcsöseiben a metszési munkákkat két héttel előbbre vannak, mint más esztendőkben. Különösen jól haladnak az időszerű tennivalók végzésével a rúzsai Napsugár és a szatymazi Finn— Magyar Barátság Termelőszövetkezet kertészei, pedig ezek a gazdaságok jelentős gyümölcsösökkel rendelkeznek. Csongrád megyében a fák hetven százalékán végezték el a gallyazó metszést. A munka nagyságára jellemző, hogy becslések szerint csupán az őszibarackfák száma a szatymazi tájkörzetben meghaladja a milliót. A mechanikai munkák mellett az egyelőre abbamaradt növényvédelmi lemosó permetezést rövidesen folytatják. Néhány napot azonban még várni kell, amíg biztosan lehet számítani arra, hogy a kellemes nappalokat fagymentes éjszakák követik. Teljes műszakban dolgoznak a makói fűszernövénytermelő tájkörzet gazdaságai is. A fokhagyma ültetése lényegében befejeződött, és most a vöröshagyma tíizdelésén van a sor. Á szövetkezeti gazdák bíznak benne, hogy a javuló időjárás hatására csökkenni fognak a márciusi tél okozta fagykárok. Kommunisták önként adódik a kérdés: vajon miért van szükség a párttagok .fokozott közreműködésére a vállalati apparátusban, ha az igazgatótól n kőművesig mindenki pontosan elvégzi munkáját, eleget tesz kötelességének? A kérdést nemrég a Délmagyarországi Építő Vállalat két szakemberének is feltettem, akik — ahogy mindenki ismeri őket — a pártmunkában is szerepet vállalnak. Bevallom, a kérdés első pillanatban annyira elméletinek tűnt, hogy nem számítottam a gyakorlati életből vett példákra, amelyeket végül Tornyai József szállítási osztályvezető (a DÉLÉP központjának párttitkára) és Tarjányi György, a szociális és ellátási osztály vezetője adott. Tarjányi Györgytől megtudtam, hogy osztálya a DELÉP valamennyi dolgozójáról góhdoskodik, pontosabban negy és fél ezer emberről. Biztosítják az irodák, a műhelyek, a munkásszállások, fürdők stb. zavartalan működését, valamint az öszszes olyan berendezést, eszközt, amelyek a munkások szükségletét elégíti ki. Ebből az is kiderült, hogy nincsenek szűkében az ellentmondásos helyzeteknek, a panaszoknak. Nemrég az egyik munkahelyről panaszos levelet kapott a szakszervezeti bizottság; az állt benne, hogy a fürdő nem működik. Az észrevételt megvizsgálták, s kiderült: azért nincs meleg víz, mert az újonnan vásárolt es felszerelt fűtőberendezésből valaki ellopta a vezérlő automatát, sőt a vadonatúj gázbojlereket „apródonként" elhordják. Bosszantó, hogy ilyen egyáltalán megtörténhet, az azonban még furcsább, hogy az ottani kollektívából — nyilván, a rosszul értelmezett szolidaritás miatt — senki sem látott, hallott a tolvajlásról, tolvajokról, különösen arról nem, ki volt a lettes. A kár több ezer forint, a vallalat természetesen gondoskodik a pótlásról, a becsületes embereket hem lehet büntetni egy-^ két „háziszarká", miatt.'. A másik eset a központi előregyártó telepen történt: néhány honáp aTatra itonvháról 700 kést vittek el: végül egy darab sem maradt, pedig az étkezéshez a kés nélkülözhetetlen... Itt sem egyszerű leleplezni az üzemi tolvajokat, durva intézkedéseket sem érdemes foganatosítani, mert ezzel a becsületes munkásokat is megsértenék. De mindenképpen tenni kellett — tenni kell — valamit, hiszen az ilyen károk végül százezer forinttal csonkítottak meg a részesedési alapot! A vállalat a kommunistákhoz fordult segítségért, próbáljanak arról az oldalról közbelépni, ahol a legtöbbet tehetnek. A párttagok* akik ott vannak a brigádokban, az ebédlőben, a fürdőben, a hétköznapokon mindenütt, ahol a vállalat munkálkodik. Segítsenek kialakítani egy másfajta szellemet, olyat, amelyben a vállalati közös tulajdont megkárosítani annyit jelent az emberek szemében — mint lopni egymástól. A kommunisták elvállalták e2t a feladatot, s ennek azóta már meg is látszik a hatása. Természetesen a közeljövőben még többet kell dolgozniuk, még többel kell tenni, -hogy jövőre ne veszítsen el a munkával szerzett nyereségből százezer forintot a kollektíva. Tornyai József emlékezetében ' a nem régibén TBHJlóíl párttagösszeírás emléke él. „Nap mint nap különböző munkahelyen dolgozó, különböző korú elvtársakkal találkoztam — mondja — Talán az első félórában még gépiesnek találtam ezt a dolgot, aztán valahogy izgalmassá vált. Meglepődtem, hogy szaktársaim közül elég solcan nincsenek tisztában alapvető tudnivalókkal. Próbaképpen például 30—40 embernek is feltettem a kérdést, mi az üzemi demokrácia? Volt, aki azt válaszolta, hogy ha személyi felelős vezetés van, az üzemi demokráciát nem lehet megvalósítani... Meggyőződésem, hogy a DÉLEP kommunistáinak először egymás között, aztán a munkahelyeken mindennemű félreértést el kell oszlatni, az alapvető elméleti kérdéseket meg kell Ismerni, ismertetni. Ugyanúgy, mint a közgazdasági, műszaki tudnivalókat, amely hétéül reálisan senki sem mérheti fel még feladatait sem. Ez pedig nélkülözhetetlen. Higzen az az ember, aki nem érti, mit miért teszünk a vállalattiál, hogyan lássa meg személyes érdekét a vállalati érdekben? .Gyakran jelenik meg munkánkat szabályozó rendelkezés. Tapasztalom, sokan szinte reflexszerüen — tisztelet á kivétel néK — lee^szerösítik ezeket, s azt igyekeznek kideríteni, miként lehetne valahogy megkerülni a rendelkezést. Pedig ez csak pillanatnyilag könnyíti munkájukat, végső soron saját hasznukat is csökkentik — ennek fölismerését azonban csak a közgazdasági, műszaki felkészültségű szakemberektől várhatjuk el." A DÉLÉP-nél szinte mindenki meglepődött (volt, aki indulatos lett), amikor ismertették az idei tervet. Azt, hogy 1972-ben 35 százalékkal kell megnövelni a termelést az építőipari 6—7 százalékos átlaghoz képest Az üzemi pártszervezetek, a nagyvállalati pártszervezet most éppen arra törekszik, hogy minden dolgozó előtt világossá tegye, a vállalati érdek nem valami személytelen dolog, hiszen a vállalat haszna a munkások haszna, a vállalat kasszájában minden DÉLÉP-es dolgozó pénze van. Bármilyen egyszerűnek hangzik, az öszszefüggés felismertetésében nincs könnyű dolguk a párttagoknak. Mégis, a szegedi házgyárban gyorsan biztosították azt a légkört, ahol minden munkás saját érdekének tekinti a nagyértékű gépek, berendezések gazdaságos használatát. S ugyanilyen tisztán látják ezt a szállítási munkában részt vevő dolgozók. Köztudott, hogy a korszerű módszerek terjedésével az építőiparban is egyre fontosabb szerepet kap a szállítás, gyorsan kell mozgatni munkaerőt és anyagot. Nemrég a szállítási osztály dolgozóit arra kérte a pártszervezeV a gazdaságvezetés, hogv a termelésnövekedéssel együtt lehetőleg ne emelkedjenek a szállítási költségek. Találjanak olyan megoldásokat, szervezési mód-dereket, amelyekkel a meglevő gépeket, autókat gazdaságosabban lehet felhasználni. Ezt a feladatot azonban csak a megszokottnál jóval nagyobb felkészültséggel, több munkával lehet elérni. Olyasmivel, ami nincs benne a munkaköri kötelességben. Miért van szükség a kommunisták fokozott közreműködésére? — mindebből is világosan kirajzolódik. Nem nekik kell elvégezni azokat a feladatokat, amelyek az igazgatókra, az osztályvezetőkre, a művezetőkre, a brigádvezetőkre, vagy az egyszerű kőművesekre tartoznak — hanem ezt az egész együttest kell olajozottabb működéshez segíteni. A DÉLÉPnél ez a kommunisták hétköznapi munkájához nagyon szorosan hozzátartozik. Matkó István I A körzeti orvosi rendelőkre, a patikákra, a kórházakra, a bölcsődékre és a szociális otthonokra is rákérdeztek a felszólalók a tanácstagok beszámolóin Ezekre válaszol most dr. Markos Sándor főorvos. Kevesebb beteg jut egy körzetre A környékben lakók, helytelenítik, hogy a rendelőintézetből áthelyezték a közelmúltban a körzeti orvosi rendelőt. Pedig erre az intézkedésre szükség volt, mivel a rendelőintézetben bővítették az urológiai szakrendelést (heti 3 óráról 6 órára) és kellett a hely. A Roosevelt téri nyugdíjasokházában — tehát aránylag nem messze — új rendelőt nyitottak, ahol két körzeti orvos rendel. Egy új körzeti orvost is munkába állítottak, s ily módon o Belvárosban az eddigi 4—4500, sőt ötezer lakos helyett most majd négyezer vagy ennél valamivel kevesebb jut egy körzeti orvosra. Ezzel nyilvánvalóan csökken némileg a körzeti rendelők zsúfoltsága és a várakozási idő is. A körzeti orvosi rendelők korszerűsítése állandóan napirenden van. A Madách utcai orvosi rendelőben például időközben beszerelték a gázfűtést. A József Attila sugárúti rendelőben néhány évvel ezelőtt röntgenhelyiséget alakítottak ki. de röntgengépet nem tudtak beállítani, mert az újakra a "rendelőintézetnek és a kórházaknak volt elsősorban szükségük. A felsővárosi rendelő számára csak 1973— 1974-ben tudnak gépet beszerezni. A helyiséget addig is körzeti orvosi rendelőként használják, s itt végzik Tarján egy részének járóbetegellátását. A 61-es körzet felszólalója ezzel választ is kapott árra a kérésére, hogy a felsővárosi rendelőben a két körzeti orvos mellé harmadikat is be kellene állítani. Rendelő és gyógyszertár Tarján ban A gyermekszakorvosi rendelővel és a gyermekszakorvosok számával kapcsolatban elmondható, hogy ebben az évben két körzeti gyermekorvosi státuszt kapott Szeged, mindkettő Tarjánban dolgozik. A rendelőhelyiséggel azonban baj van. A végrehajtó bizottság 1972 januárjában úgy határozott, hogy a gyermekszakorvosi rendelőt ideiglenesen lakás igénybevételével helyezik el. A ságváritelepi gyermekgyógyászati rendelő problémája régóta foglalkoztatja a III. kerületi tanácsot, illetve hivatalt. Még a tanács határozta el, hogy külön gyermekgyógyászati rendelőt építenek, a tervek készen vannak, a kivitelezés 1973-ban várható. Tarjánban épül az új körzeti orvosi rendelő is, ahol három körzeti orvosi munkahelyen hal orvos dolgozhat. Ezenkívül gyermekgyógyászati, nőgyógyászati és fogászati szakrendelés is lesz, valamint kis laboratórium fog működni. Ez az ellátás megfelel a területi szakosítás koncepciójának, de több szakrendelést egyelőre nem célszerű kihelyezni. A tarjáni rendelő várhatóan 1973 első felében készül el. Az építkezés egy évig állt, most már ismét nekikezdtek a munkának. Az új tarjáni rendelő belépésével természetesen a körzeti orvosi területek határait is módosítani kell, ami a Feltámadás utcai rendelő jelenlegi túlzsúfoltságát is csökkenteni fogja. Ezt nemrég felújították és bővítették is, úgyhogy megfelel a követelményeknek. A Vasasszentpéter utcában épülő járási rendelőintézetben (melynek befejezési határideje jelenleg 1973 vége) szintén lesz majd körzeti orvosi rendelő, mellyel részben szintén a Feltámadás utcai, részben pedig a Korda utcái rendelő zsúfoltsága enyhül. Az orvosi rendelő mellett Tarjánban gyógyszertár is épül. A tanács vb egészségügyi osztálya kérni fogja a Csongrád megyei gyógyszertári igazgatóságot, hogy ez éjjel-nappali szolgálatot tartson. Ezt a kérdést feltétlenül támogatni kell, mivel tarthatatlan állapot, hogy Szegeden csupán egy, a Klauzál téri gyógyszertár tart éjszakai ügyeletel. Ságváritelep csak hosszú évek múlva kaphat gyógyszertárat, addig marad a jelenlegi házipatika az orvosi rendelőben. A Kossuth Lajos sugárút és Párizsi körút sarkán levő gyógyszertárra is még várni kell egy évet: az építkezést legfeljebb 1973-ban fejezik be. Deszkre költözik a tüdőgyógyászat? A kórház korszerűsítésének igénye nem újkeletű, a munka már folyamatban van: egyrészt a 150 ágyas ideg- és elmegyógyászati pavilon építésével (befejezési határidő 1973 vége), másrészt új, modern osztályok berendezésével (pl. intenzív terápiás osztály). A kórházi férőhelyek számát is igyekszenek bővíteni. Ha a tüdőgyógyászati osztály áttelepül Deszkre, helyére belgyógyászati osztály kerülne. Ezzel kapcsolatban most folynak a tárgyalások. A bölcsődei ellátás fejlesztéséről is gondoskodik a negyedik ötéves terv. Áthúzódó beruházásból 1971-ben és 1972-ben 120 bölcsődei férőhellyel lett, illetve lesz több, majd a továbbiakban 1975 végéig 240 új bölcsődei férőhely épül főként a tarjániak számúra. A város negyedik ötéves tervében szerepel egy új szociális otthon tervezése és a beruházás megkezdése, mely az ötödik ötéves tervben készül el. A petőfitelepi szociális otthon bővítésére 1975-ig biztosítva van a költség. PSYCHO Amerikai film. Rendezte Alired HLchcock. A forgatókönyvet Rooerl bioch művénél Joseph Steiano írta.- Operatőr John L. Hűssel. Zeneszerző Bemard Hermann. főszereplők: Janette Leigh (Marion), Anthony Perkins iBat.es), John Gavin (Sam) és Joh Mc Intire (Seriif). Ezt is megértük. Bemutatták az első horrorfilmet. Hogy ez gazdagdás-e vagy szegényedes, azon lehet vitatkozni. Azon viszont aligha, hogy a mozik most már horrorral bővült választéka nagyon csalogatja majd a közönséget. A Psycho feltétlen kasszasiker, tegnap már a mai jegyeket is mind megvették. A műfaji megjelölés önmagában nem sokat mond. A horror mindenekelőtt kriHústréfi sonkák A Szegedi Szalámigyárban tegnap árubemutatót rendeztek, amelyen a kereskedelem, valamint a minőségvizsgáló intézet szakemberei előtt ismertették a vállalat húsvéti ünnepekre szánt termékeit. Jó hír a fogyasztóknak, hogy a tervezettnél 180 mázsával több, összesen 700 mázsa füstölt áruféleséget, sonkát, csülköt készített az AUatforgalmi és Húsipari Vállalat az ünnepekre. mi. De a horror szó jelentésének megfelelően olyan krimi, amely borzalmas, rémületes, félelmetes elemekre épül. Ilyen filmeket már eddig is sokat láttunk — ha nem is ezzel a névvel hirdették —, hiszen végtére a rémületes, félelmetes elemek a legtöbb krimiben természetszerűen adva vannak. Jó néhány néző éppen e tekintetben csalódott a Psychoban. Nekik kevés volt a rémület Mások vacogtak. De nem ez a lényeg ebben a filmben, hanem az, hogy Hitchcock csinálta. Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy az alaptörténet, maga a krimi tökéletes. A műfaj világhírű mestere ^nemcsak ahhoz ért, hogy megvacogtassa a nézőket, hanem ahhoz is, hogy történeteit precíz pontossággal bonyolítsa. Semmi fölösleges nincs ebben a filmben, minden, amit látunk benne — az újságpapírtól a kitömött állatokig — valahogyan bekapcsolódik a cselekmény fő vonalába. Éppen ezért mindenre figyelnünk kell. Ha egy szereplő újságot, vásárol, később annak is fontos szerepe lesz. Ugyanilyen tökéletesen és módszeresen építi be a kezdetben egyszerű szerelmi történetnek induló filmbe Hitchcock a rémületes, borzalmas elemeket És ugyanígy jelenik meg — előkészítve, fokozatosan, adagolva — n beteges motivációja is. Mielőtt megnéztem a filmet, elolvastam Jacques Júlia Film és pszichoanalízis című cikkét — a Cinemaban jelent meg tavaly novemberben —, amdly a rendező világát elemezve bebizonyítja, hogy Hitchcock krimijeinek ez az alapja; a Psycho egyébként az egyetlen, amely erre a címben is utal. Krimiről lévén szo, nem lenne illdomos elárulni, hogy mi is ebben a filmben a pszichoanalitikus anyag. De nem is kell. A film végén, amikor más krimikben a detektív egy társaság előtt elmondja, ki a gyilkos, megszólal a pszichológus, és ismerteti a gyilkosságok lelki hátterét. Detektív helyett lélekbúvár: a Hitchcock-filmek világáról már ez önmagában sokat elmond. ö. U