Délmagyarország, 1972. március (62. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-16 / 64. szám

72 CSÜTÖRTÖK, 19p2. MÁRCIUS 16. imkoim élet. kőzetben Asszociált iskolák Mire jó a művészet? A sajtó gyakran ad hírt az ból, hogy faji, nemi, nyelvi UNESCO muhkájáról, s vagy vallási megkülonbözte­benne hazánk részvételéről. A Magyar UNEGCO Bízott- ra világszerte biztosítja ság mar közel 20 éve végzi' munkáját, 8 tevékenyen se­gíti a szervezet alkotmányá­ban lefektetett célkitűzések megvalósítását, a nemzetközi együttműködés szellemét Éppen ezért a már említeti tés nélkül mindenki számá- nevelési program érdekében az az UNBSCO létrehozta az igazság, a törvény és az em- asszociált Iskolák (ahogy szellemi egyűttműköi^sben, nya az összes népek javára a béke megőrzéséért vívott elismer." Megalakításának küzdelemben. Ismert dolog, beri jogok, s alapvető sza- most hívják: UNE.3CO isko­badságjogok tiszteletben tartását amelyeket az Egye­sült Nemzetek igazolta. Az elmúlt 20 év so­ENSZ közDonti 'mama" körül ran a 8yarmati függőségek L EavS N^tek küí kevés kivétellel megszűntek Iák) hálózatát. Ehhez az ak cióhoz ma már 43 ország uo0 Alapokmá- oktatási intézménye csatla­kozott Hazánkban 14 asszo­ciált iskola működik, s kö­szükségességét maga az élet zöttük van a Szegedi Rad­hogy az az Egyesült Nemzetek kü lönféle szervezeteinek való­ságos rendszere alakult ki. Mintegy 10—12 olyan kor­mányközi intézmény jött lét­re, amelyek mindegyike a gazdasági, társadalmi ugyan, de egyre jobban ki­tűnt hogy az elmaradt tár­sadalmak milyen súlyos szükséget szenvednek. Kide­rült hogy ezen a területe­vagy ken 's me® ke^ teremteni a megvaiosuasa erueiseuen: IU kulturális élet egy-egy terű- nemzetközi együttműködést, iskolákban múkcdó UNESCO léten fejti ki müködeteé Az ^^ődéTt kÖrÖk ^-leieket — az isgyesuH dalmi igazságot és a nóti Miklós Gimnázium, Szegedi Ságvári Endre Egye­temi Gyakorló Gimnázium és megyénkből a Hódmezővá­sárhelyi Bethlen Gábor Gim­názium. Mit tesznek az asszociált iskolák a szervezet céljainak megvalósítása érdekében? Az UNESCO Nemzetek Nevelésügyi, Tu­dományos és Kultrális Szer­vezete: United Nacions Edu­catlonal Scientific and Cul­tural Organisation — ugyan­csak az ENSZ egyik szakosí­tott szervezete. Megalapítá­sára 1964. november 4-én Párizsban került sor. 1965 sorokat rendeznek, melyeken bemutatják más nemzetek A tervek megvalósítására az életét, kultúráját, természe­UNESCO a folyó költségve- ü szépségeit stb. (Szegeden a tési időszakban mintegy 100 ságvári Gimnázium irancía-, millió dollárral rendelkezik. A pénz három nagy feladat­a Radnóti Gimnázium len­gyel estje például ezt a célt kör ellátásához szükséges: 1. szolgálta.) Tartják a kapcso­A tudás megőrzése, előbbre latokat az UNESCO iskolák­ran™ _CIU1. v'lel® « terjesztése (nemzet- kal csereutazásokat szervez­í^itf ton •TJiitamn közi intellektuális együttmű- nek. cserelevelezést foLvtat­végén már _ 120_ tagállama klltfltások k'rdlná_ volt. Székhelye Párizs. UNESCO központ épületcso­portjait is egy nemzetközi épltészgárda tervezte, a bel­ső berendezéshez és deko­rációjához pedig sok UNES­CO tagállam járult hozzá, hogy minél szebb és esztéti­kusabb legyen. Az UNESCO Alkotmányá­nak bevezetőjében ezt olvas­hatjuk: „Az emberi méltó­ság megköveteli a kultúra "" ködés, kutatások koordlná­lása, stb.) 2. A népnevelés­nek és a kultúra terjesztésé­nek segítése (harc az anal­nak, vitaesteket, előadásokat tartanak. Az UNESCO köz­pontjából sok képes doku­mentációs anyag érkezik. fabéüzmus ellen, iskolaépítés ezekből kiállítást rendeznek. * * " ^ Az UNESCO kör faliújság­ján beszámolnak a szervezet legújabb eredményeiről. Az évfordulók alkalmával meg­emlékeznek költőkről, zene­szerzőkről, tudósokról stb. stb.) t A tömegtájékoztatá­si szervekkel való együttmű­ködés révén a nemzetek köl­csönös megismerésének és megértésének az előmozdítá­sa, a különféle kultúrák megismerésének a segítése. A világ minden részén több száz UNESCO Klub II Szórakozni akarok!" Miért áldozott mindig is pénzt, fáradtságot, energiát a művészetekre az cmb.r.ség, amióta csak leszállt a fáról es kéuábra alít? zonyos, hogy aki éppen szó- lyennek tekinti az életét, ml­rakozik, az többnyire meg- re tartja magát, milyennek feledkezik magáról, elfeledi érzi a lehetősegeit. Aktt személyes ügyeit, gondolatai munkájához semmi sem köt, 5 „Miért nem hoznak be elkalandoznak, izgul vagy csak a kenyérkereset súlyos • szexfilmeket? Hagyják nevet, szomorkodik, vagy el- kényszere, aki nem hisz ab­azért andalodik. Orvosok megmér- ban, hogy személyes sorsán lék, hogy ilyenkor a vérke­ringés meggyorsul, a lélég­zet szaporább lesz, vagy ép­a sok szöveget! Én váltok jegyet a moziba, mert szórakozni akarok!" Aki filmmel kapcsolatos közönségleveleket olvas, pen lelassul, vagy ankétokra jár, bizo­nyos, hogy szó szerint is ta­lálkozik ilyen kifakadások­kal. Tény és való: minden em­ber — kivétel nélkül — azért néz filmet, színházat, ll6™1^ , blAas. „raefnyt* nyomása, ÍT min "ne vet verset, novellát, hallgat ze­nét, mert szórakoznj akar. Azért kell ezt előrebocsátani, Ezek a tünetek mindenki­nél jelentkeznek. Nincs em­ber, aki másképpen szóra­kozna. A nagy eltérések ott — s főként a világén — va­lamit is változtatni lehet, aki becsületes ugyan, de csak leélni és nem megélni akarja az életét, az termé­szetesen olyan szórakozást kíván, amely kikapcsolja a saját életéből. Lehetőleg a mutatkoznak, hogy kinek világéból hs.SzíVMen veszi mitől lesz szaporább a lé­legzete, magasabb a vér­a fenékre ülés reflexhumo­rát, éppen mert csak ref­lexeket mozgat, gondolkodni nem kell rajta. Szívesen hagyja magát elandalítani Nézzünk példa után. Egy tisztes kinézésű mert sokan úgy gondolják, ^ntegy^í?®!." szer a valóság, a hétközna hogy aki Bartók-muzsikát váratlanul elesik — a fene- pok ellen hallgat, vagy Jancsó-filmet kére ul _ és csodálkozva körülnéz. Ha látjuk az ese­tet, feltétlenül elnevetjük magunkat. Reflex ez. Tud­juk, hogy neki lépnie, jár vagy néz, az tulajdonképpen unatkozik, csak nem vallja be. Jobbik esetben azt fel­tételezik, hogy az illető meg akar tanulni valamit. A szórakozás ellentétének . „ , ,„, „„ ... —„,,„„ bármwel, mert minden óv­ber megy az utcán. Teljesen vaiA.4„ = 1 elesik — a fene- „„., .. - és csodálkozva pok ellen' Van persze — szerencsé­re egyre nagyobb számban — sok olyan ember is, aki hisz az élet megjavíthatósá­nia' kellett volna tovább" ez fiában, személyes sorsuk lett volna a természetes, alakíthatóságában, a meg­ugyanis igen sokan az unal- Ehelyett váratlanul lecsü- tonere!tek és élme­mast, illetve a tanulást tart- fűlt. (Egy várható mozgás- nyek gazda^tó hatásában, ják. S az unalmasság tekin- folyamat váratlan, indoko- Az ilyen emberek számára telében igazuk is van Az latlan megszakadása, íme: a szórakozás sokkal tartal­térudeg ktaos dolog De már minden humor forrása.) Ez masabb Mivel nem utálják az iskolák hibája8 hogy a a fenékre ülés egyeseket « vgj*** ^em » szórakoztat: de a produk- ls kíváncsiak rá, a műalko­legtöbb ember a tanulást szórakoztat; de a száraznak, unalmasnak tart- cl6 korántsem ja. Ez nem szükségszerű! További nagy kérdés: kl, mikor, min unatkozik ? Az iskolákban alkalma jellegű. produk­művészeti fásokban tükröződő valósá­got ls izgalommal, érdeklő­Más példa. Jaques Taty, a déssel figyelik. (Ami nem azt jelenti, hogy a szórako­zás számukra egyenlő a ta­kitűnö francia színész-film­rendező Ply time című film­ÍWjMZtését ^ Mt^hogy JB Jüakult azzal a „ina!, hogy a nemzetközi egyetértés esz­méjét szolgálják és az UNESCO tevékenységét is­mertessék. Ebben a munká­(Például az idei iskolai év- isKoiaxoan aiKaima- nulással £ ü izgul_ ben többek között Iván Vá- nem szerencsés módsze- Jeből való Az előkelő étte- PP reket a művészet nehezen rem portása véletlenül ósz- 50,ajI-0znd.: emberiség igazságosságra, szabadságra és békére nevel­tessék ..." Éppen ezért az UNESCO céljául tűzi kl. „hogy a béke és a biztonság fenntartását azáltal segíti jut Az lfjúságban a nevelé­eló, hogy a nevelés, a tudó- ^ lntézmények útján lehet ban zovról, Schubertről tartot­tak megemlékezést.) Témája az UNESCO köröknek pl. az ember és a természet kap­csolatának feltárása, a biosz­férakutatás helyzete, az a fiataloknak ls szerep egészséges életmódra neve­many és a kultúra révén szorosabbra fűzi a nemzetek legjobban közötti együttműködést acél- nemzetközi felébreszteni megértés a és Nagykőrösön is volt egyszer kutyavásár Nemcsak Budán — Nagy- ment a gulya, melyet az kőrösön is volt egyszer ku- öreg őrzött, utána pedig va­tyavásár, mégpedig a száza- ^ lévé tengernyi nép rkpoffl" ugyani^elhalá- haladt, s a hosszú sort az rozták, hogy szobrot állita- egész ménes zárta — tudó­nak a múlt században csak- sftott a lap. Arany János há­nem egy évtizedig itt tanár- hónappal későbben dá­kodó Arany Janosnak. A . .. nagy költőt Idéző emléket tumozott versében szintén Stróbl Alajos készítette. Mű- említi a különleges kfsére­ve érdekes kompozíció. A tet: ...amely „az egyszer talpazatból kiemelkedő osz- fényes Eiőtte a gulya, utá­lopon Arany János mell- _,_„.„ » konnr8At szobra áll, előtte pedig - na a ménes — A koporsót csaknem életnagyságban — vivő szekeret azonban sze­egy öreg gulyás Ul, lábánál rinte csak 36 ökör húzta, kutyája hever. A szobrász Csonka Márton kőröstetétle­ni gulyásra emlékezve min­tázta meg az alakot, akiről koszorús költőnk a városbé­li tanárkodása idején két verset is írt, A vén gulyás és A vén gulyás temetése CÍmmeL Minden bizonnyal ezt akarta kihangsúlyozni a mú mejlékalakjának méret­aránya ls. A visszaemléke­zések szerint a vén gulyás formája hamar kialakult, nem úgy a kutyáé. Stróbl valódi alföldi pásztorkutyát akart megmintázni, s mert nem talált megfelelőt, ku­tyavásárt hirdetett Nagykő­rösön. A lakosság három napon keresztül vitte a szobrászhoz míg végül is modelnek alkalmasat talált. lés stb. Az UNESCO hazai dokumentációs központja a dokumentációs anyagokon kívül különféle folyóiratok­kal és könyvekkel is ellát­ja az asszociált iskolákat, s mindez a tagozatos osztályok nyelcoktatása szempontjából sem közömbös. Ezenkívül a dokumentációs központ álta­lában 2—3 havonként körle­vélbén is beszámol a fon­tosabb eseményekről, s ilyen­kor még a levelező partnert keresők nevét és címét is közli. S befejezésül még egy érdekesség a sok közül: ha­zánkban az UNESCO isko­láknál kötelező, hogy az érettségi vizsgán történe­lemből a „B" tételek között két olyan téma (kérdés) is szerepeljen, amelyek az UNESCO tevékenységével foglalkoznak. Újszerű, érdekes ez a munka. Annál is inkább, mert az ifjúságnak a béké­re, más népek szellemi és anyagi kultúrájának tiszte­letére és megbecsülésére va­ló nevelésének egyik tartal­mas eszköze. Bánfalvi József tudja jóvátenni, de azt talán ff1töri az üveg bejárati aj bebizonyíthatjuk, hogy a ta mint mindenki más — sőt tót, csak a nlgy,"" kilincsét jobban, gyakrabban, mert a helyettesítő réztányér ma- művészet sokkal több Uyen rad a kezében. Jön a főnő- alkalmat biztosít számukra.) A kétféle embertípus, akét­nulás, vagy legyünk ponto­ÍSEK ke, kívülről meg ÚJ vendé- A kétféle embertípus a két­het. Talán elég hivatkozni «ek közelednek az ajtóhoz, féte művtezet-befogadótipus tévé Delta című, tudomá- Ijedtében a réztányérral között persze rengeteg át­nyos-ismeretterjesztő műso- úgy „nyitja ki" a levegőt, menet van. rára. mintha ott lenne az üveg- Am> nagyon problemati­„Igen, ha tanulni akarok, a3tó. A jelenet humora sok- kus> sőt alighanem hamis az akkor iskolába járok, vagy a retű. művészi. Jellemzi a az elmélet, amely a táncdalt sóra- hőst, a helyzetet, az esetet. vagy operettet azért védel­met Különösen, hogy a nyitást, mezl> mert ez t>úr a komo­Deltát nézem, de ha szóra­kozni akarok, akkor mutassanak!" El kell Ismerni, ha egy kimászik csukást sokszor megismétli — ez megintcsak humorfor­műalkotás, legyen áz regény, —. mígnem hajnalban film, színdarab, bármi, csak egy részeg a portás karja ismereteinket gyarapítja, ak­kor lehet jó lecke az is­kolában, jó Delta-műsor a tévében — de nem művé­szet Vizsgáljuk hát meg köze­lebbről ezt a „szórakozás" alatt, négykézláb az „üvegajtón". lyabb művészetekhez. Van jó táncdal és operett nyil­vánvalóan soha nem is mennek ki a divatból. Am azok, akik az először felso­rolt, zárt embertípushoz ter­Ez a jelenetsor már nem toznak, a műélvezetet, a szó­nevettet meg annyi embert rakozást a táncdalnál, a ma­mint az egyszerű fenékre gyar nótánál, az operettnél ülés, de azért még elég so- be is fejezik. Ez a mérce kat. Azt viszont még keve- számukra, ezért utasítanak szót, hátha sikerül eloszlat- sebben tartják mulatságos- el minden mást. A táncdal­ni a körülötte terjengő ho- nak — pedig az —, amikor dömping, az operett vagy mályt. Az bizonyos, hogy a Hamlet Polóniusból bolon- műdal kultusz — ha valóban szórakozás valamilyen idő- dot csinál. Ezek azonban kultusszá válik végképp töltést jelent, méghozzá nem mind humoros hatások. A lezárja az embert, megaka­munkával töltött időt. Régi szórakozók aránya drámai dályozza, hogy kinyíljon a nyelvünkben úgyis mondták jellegű műveknél még radi- művészetek és az élet gazda­kálisabban csökken. inkább, hogy „elmúlatjuk" az időt, amiből a múlat szó gabb tájai felé... Mérhetet­Sokan úgy vélik, minden lenül nehéz hát a művésze­tartalmául ma már csak az az iskolázottságon múlik, és tek Irányítóinak, feladata, hogy az egyszerűbb szóra­kozási Igényeket kielégítsék, ra több ennél, még ha igaz szik. Pedig az iskolázottság s közben ne a zártságot, ha­ítalos-táncos időtöltés ma­radt. A szórakozás bizonyá­a nézőstatisztikák felszínes elemzése ezt igazolni is lát­is, hogy általában a munka utáni időtöltés egyik fajtá­valószínűleg nem a legfőbb választóvonal. Sokkal ját értjük alatta. Az is bi- kább az, hogy valaki nem az emberi nyitottságot in- növeljék, mi- Bernáth László Ha már szó esett a vén gulyásról, érdemes feleleve­níteni a temetését, amely Arany Jánost is verselésre ihlette. Csonka Mártont kü­lönleges ceremóniával kisér­ték utolsó útjára, amelyről az egykori Vasárnapi Üjság 1855. februári szama is meg­emlékezett. A koporsót szál­lító feketével bevont szeke­ret 48 ökör húzta, s mind­egyik állat szarván gyászfá­tyol lebegett. A szekér előtt A magyar költők közül, azt hiszem, Ady Endre volt az első, aki észrevette, hogy pénz is van a világon. Ügy értem, aki költőként ész­revette, s nem törődve némely irodalmárok finnyáskodásával, felfedezését témaként kezelte. Verseket Irt a pénzről. Először jobbára inkább a hiányáról. De aztán a pénz egyre inkább jel­képpé vált költészetében, a kapitalista társa­dalom jelképévé, s szenzációt keltő „szemér­metlen" pénzverseiben megjelent a kapitaliz­mus, a pénz elleni harc eszméje ij. Ezeken a verseken nemzedékek nevelkedtek, megértve és elfogadva, amit a költő a kapita­lizmus és a pénz összefüggéseiről mondott. Ha­tásuk szinte a mába nyúlt: emlékszem embe­rekre a nem is olyan régi időkből, mindenek­előtt fiatalokra, akiknek elveiből és minden­napi magatartásából egyaránt sugárzott a pénz magvetése. Nemcsak Ady hatása volt ez természetesen; a részletes elemzést hagyjuk máskorra, most nem erről van szó! Inkább csak utalásról a pénzellenesség tényére, gyökereinek egyik ágá­ra, és főképpen arra, hogy az emberek fejében mindez szocializmus eszméivel kapcsolódott össze. Mert amikor ml annak idején, hajdan! fiatalságunkban, ismerkedve a szocializmus lényegével, életszínvonalról beszéltünk, nem pénzre gondoltunk elsősorban. A ml különb­ségtevésünkben a pénz az egyén boldogulását szolgálta, az életszínvonal az osztályét, a népét. Ne vessük ezt a gondolatkört most, utólag, a politikai gazdaságtan tudományának bonckése alá; aktuális társadalmi 'kérdésekről akarunk szólni. Nevezetesen arról, hogy hogyan is állunk mi most, napjainkban, hajdani pénzellenessé­günkkel? Nem változott-e meg időközben vi­szonyunk a pénzhez? Látványos és rikító példára hivatkozv^: az emiitett fiatalok közül sokan, akikről hajdan valósággal sütött* a pénzellenesseg, ma szinte mást sem csinálnak, mint összes lehetőségeiket és energiáikat felhasznalva hajszolják a pénzt. Életük egyetlen értelme a nagyobb jövedelem. Mi van emögött és a tucatjával idézhető ha­sonló jelenségek mögött? Megváltozott volna a • világ? Az a reménység, hogy a szocializmus megmenti mnjd a világot az embertelen pénz­hajszolástól, kiment a divatból? A bűnözőkről, a csalókról és a sikka sztókról most ne essék szó; más kategóriába tartoznak. Azokról beszé­lünk, akik hajdan nagy társadalmi rélok felé indultak, s azután mintha valami történt volna velük, mintha elfeledkeztek volna valamiről, a célok lassan, de biztosan a semmibe vesztek, és csak a mindentől független pénzszerzés vá­gya maradt meg bennük. Társadalmi változás­sal állunk szemben, vagy csak némelyek egyé­ni tévedésével? Vannak, akik ezeket a jelenségeket a gaz­daságirányítás új rendszerével igyekeznek ma­gyarázni. A változást társadalmi méretűvé nagyítják és a gazdaság megváltozásának rém­képét idézik fel. De hét tudjuk, a pénz nálunk nem úgy szabályozó erő, mint a kapitalizmus­ban. Akármelyik szakember elmagyarázhatja, hogy például az építőipar, ha kizárólag csak pénzt akarna keresni, ha csak a nyereséggel törődne, nem lakásokat építene, hanem jöve­delmezőbb munkákkal foglalkozna, gyárak, ipa­ri üzemek stb. építésével. A mi építőiparunk azonban szocialista vállalkozás. Nem a pénz­szerzés a legfőbb célja, hanem a nép igényei­nek, szükségleteinek kielégítése. Ezzel a példával szemben — s ez hozzátar­tozik az igazság teljességéhez — emlékeztethe­tünk másfélékre is. Olyanokra, amelyekben szo­cialista közösségek, vállalatok, üzemek, szövet­kezetek tevékenységében a pénzszerzés, a nye­reség első helyre kerül. Ha ez egvbevág a vál­lalkozás társadalmi céljaival, a szükségletek ki­elégítésével — nálunk minden termelési tevé­kenységet végső fokon ez indokol — egy sza­vunk sem lehet. Csakhogy nem mindig vág egvbe. Nem mindig azonos szükségleteket ki­elégíteni, és pénzt keresni. Könnyen elképzel­hető, hogy ilyen tekintetben a vállalkozók és a társadalom között konfliktus, feszültség kelet­kezik. Sőt nemcsak elképzelhető: léteznek

Next

/
Oldalképek
Tartalom