Délmagyarország, 1972. március (62. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-16 / 64. szám

CSÜTÖRTÖK, 1972. MÁRCIUS IS. Elő Galéria, élő Múzeum ' Kéthónapnyi vita, várako- szakot, nagy mesterek né- sukat 1972. május l-ig jutP™ é® kontra javaslatok hány alkotása ls fémjelez, tassák el a múzeumba. Az után elérkezett az idő, hogy u ... ., . , . . „ ... ... határozott álláspontot ala- ha 82 áltaIános eur°Pal mű" & összegyűlt anyagból a kítsunk ki a tervezett élő vészettörténetet áttekintjük, múzeum és a lektorátus Galéria ügyében. A vita ta- Kiállítási lehetőségeink fej- szakembereiből álló zsűri nulságos volt, a melléállók lődésével a jövőben majd választja kl azokat az alkoaz ellenzők gondolatai szá- módot kerítünk nagyobb lé- tásokat, melyeket két év időmos olyan pontra világítót- legzetű bemutató megrende- tartamra a szegedi Galériátak rá, mely addig elkerülte zésére is. ban bemutatunk. Tervezzük, figyelmünket. Ezen az úton ^ élő Galériáva, ^^ hogy az egész Galériáról Sírt szeretném megköszönni latog eiképzeléseinket ^ landó katalógust adunk ki. mindazok írását, akik akár alábbiakban foglaljuk össze, melyben a kiállító művészek e lap hasabjam, akár a ma- kérve a edi művés7ek életrajzi adatai is szerepelzeumhoz_ intézett levelükben támogatását. A bemutatón nek. kifejtettek álláspontjukat. Szegeden él6 és alkotó mű_ Bízunk benne, hogy a terNagyon sok szóbeli velemény vészek vehetnek részt A vezett kiállítás méltóképpen a kérdésekről dr. is elhangzott, csak sajnálni részvétej feltétel(!> hogy a fogja tükrözni az élő szege- ^ador £6orvos adott lehet, hogy e vélemények művész a ,ektorá- d' művészet magas színvona- ^Jékoztatót. nem kerülhettek szélesebb tug álta, jóváhagyott önálló M. hozzájárul a város kulkorú nyilvánosság elé. kiállításon már ' bebizonyí- 'urális eredményeinek proA művészek és műpártolók totta képességeit. pagálásához, s műveiken kenagyobb része magáénak ér- Kérjük azokat a szegedi resztül közelebb hozza egyr zi a Galéria ügyét, s tulaj- művészeket, akik a fenti máshoz az alkotó művészeket donképen azok is, akik el- feltételeknek megfelelnek, lenzik, csak a jelenlegi meg- hogy művészetüket legjob- Trogmayer Ottó valósítás ellen tiltakoznak, ban jellemző három alkotá- múzeumigazgató úgy vélve, hogy még nem Mindi m f •toSfeSK fori TlT>M VÁLASZOKBA TANAGSTAGOK 1 Ml M I BÉSZAMOLOIN •ÉÉÉÉÉH ELHANGZOTT KÉRDÉSEKRE' A betegség nem tréfado- fennmarad, a beteg gyerelog, a jó betegellátás min- kelthez most a felnőtt heteden más városi szolgáltatás- gek ügyeletes orvosa megy nál fontosabb. A pontosan ki. működő mentőszolgálatot, orvosi ügyeletet, rendelőin- Miért kfill tézeti munkát a lakosság L •IVCM joggal követeli meg. Ezekről „. ,, Márkos q mentohoz érkezett el az idő a szegedi | művészet ilyen Jellegű bemutatására. Ügy véljük, minden új ' kezdeményezés bizonyos kockázattal jár. A szegedi művészet jelenlegi színvonalát ismerve vállaljuk a bemutatóval járó kockázatot, abban a meggyőződésben, hogy tervezett tárlatunk méltó folytatása lesz a helyi hagyományoknak, de ugyanakkor a XX. századi európai művészet hagyományaival éreztetni fogja korunk fejlődésének sodró lendületét Felvetődött a kérdés, mur zeális értékűnek tarthatók-e a kiállítandó művek? A válasz egyértelmű: nem muzeális kiállítást akarunk csinálni. A korszerű múzeum ma már nemcsak elmúlt idők emlékeit tárjá közönsége elé, hanem a kortárs művészet egyik mecénása, s munkáján keresztül inspirálója is lehet. A kiálítás célja az élő Szeged képzőművészetének színvonaláról hú keresztmetszetet adni, mércét állítani, melyen lemérhetjük jelenlegi helyzetünket, feladatainkat, s majdan visszatekintve fejlődésünket. Többen fölvetették a rendelkezésre álló terem viszonylag kis lehetőségeit, mely szerintük nem teszi lehetővé reális összkép alkotását, a művészi színvonal érzékelését. A művészi színvonalat azonban nem a kiállított műtárgyak száma, hanem azok művészi értéke szabja meg, egy-egy művészi korA népfáncfeszlivá! programja Az SZMT kulturális, agi- folklór meglevő értékeinek tációs és propaganda bizott- bemutatása olyan megformásága elkészítette az 1972. ^^ amely gzámo, , gzín. évi III. Nemzetközi Szak- pad 8ajátog torvényi2erűsé. szerveketi Néptánc Fesztivál ge(vel A folkl6r verseny programját. A július 17-e és ső helyezettjének Szeged vá. 22-e között megrendezésre ros díjait adják át: első hekerülő szegedi fesztiválra ki- lyezettnek ötvösművészeti kilenc külföldi és het hazai vítelezé8Ű aranypapucsot, együttesre számítanak. A külföldi együttesek között üdvözölhetjük a kirovogradl ^'"verZny""^^ Jatrany együttest, a szófiai Georgiu Dimitrov Művelődési Ház együttesét, a csehszlovák Vsacan együttest, a román Bihar együttest, a lengyel Rzeszoviacy együttest. a wismari Mathias— Thessen—Werk Philip ler együttest, valamint egy másodiknak ezüstöt, harmadiknak pedig bronzot A folknapján a legtöbb közönségszavazatot kapott együttes Budai Sándornak, a népművészet mesterének egy citeráját kapja, mint az SZMT díját A koreográfiai verseny Mül- a koreográfusok ösztönzése új színpadi táncfrancia, ciprusi és vietnami alkotások létrehozására együttes táncosait. A hazai elsö helyezést elért mű néptáncosok közül részt koreográfusa 8 ezer forintos, vesznek a fesztivál verseny- ^odik helyezettje 5 ezer, programjában többek között harmadik helyezettje 4 ezer a Dunai Vasmű táncegyütte- forintos dlíban Eszesül. se, az Építők Közponü Mű- A fesztivál nagydíját, a vészegyüttese, a HVDSZ Bi- Tanácsköztársasági Emlékhari János táncegyüttese, a mű kicsinyített szobormásoTisza táncegyüttes, a MAV latát és az együttes teljes Északi Járműjavító Törek- tagságának háromnapos bavés Művelődési Központjá- latoni nyaralást a fesztivál nak tánckara és a Vegyipari rendezőbizottsága ítéli oda. Dolgozók Szakszervezetének A néptáncfesztivál gálaBartók Béla táncegyüttese, estjére a Dóm téri nagyszínA fesztivál keretében két padon július 22-én kerül sor kategóriában rendeznek ver- hat mqgyar és hat külföldi senyeket. A folklórverseny együttes részvételével „Hecélja a népi tánchagyomá- gyen-völgyön lakodalom" nyok megőrzese, a nemzeti címmel. Központi ' éjszakai ügyelet beutaló ? szabbodik. A fizikoterápián és a fogászaton, ahol a várakozási idő általában a leghosszabb volt, bevezették az úgynevezett berendelései ellátást. A várakozási idő a továbbiakban akkor csökkenhet, ha felépül a járási rendelőintézet, mert akkor a járásban élő biztosítottakat a szegedi rendelőintézet már nem fogadja. Több helyiség is felszabadul majd ezáltal Érdekes kérdést vetett fel az épületben, s ezek szinaz egyik felszólaló a 85-ös tén a szegedi betegek ellákörzetben: miért nem men- tását szolgálhatják. További nek ki azonnal a mentők a bővítést tenne lehetővé, ha Sok felszólaló foglalkozott bívas™; ™iér' ke" *lőbb kiköltözhetne az épületben az éjszakai orvosi ügyelettel, beutalót kérni a körzeti or- mukodő társadalombiztosíés volt, aki kérte, h3gy Tar- (vo8tol? Ám- ez egészen "í lgazga ?8ág\ jánban és Újszegeden is <gy van:„a ,mento,k a ktkér' A zsufo tságot azonban szervezzenek külön éjszakai dezes, ^ylmaval meggyo- máris, csökkentette némileg, ügyeletet. Az éjszakai Ügye- z,odnek roí?' hogy eletvesze- hogy letrehozták az xfjusaleti szolgálat ellátásához lyes esetTo1 ?an'e ,szó< 'J" gi , egészségügyi intézetet, azonban nemcsak orvosra a20n"űI aduinak. Más mely a beteg gyermekek órás asszisztensre van szük alkalommal azonban való- vosi szakellátását vegzt 14, sée hanem — mivel kiiárá- ban ragaszkodnak ahhoz — illetve 18 éves korig. sos'beteaSlátásról van szó 02 Országos Mentőszolgálat Március 1-gyel rendezték _ eéokSól és vezetőről Igatóságának utasítására az egyetemisták és főiskoláis kell eondoskodni Az éi- _' hogy először a körzeti sok orvosi ellátását is. Az szakai Uevelet measzeVvezé- vagv az ügyeletes orvos elé albérletben lakó egyetemis^rá fe^tartá^ so^ba ke- Süljön a beteg, aki vagy ták a lakásuk szerint illerüL ezért úav nróbálták azonnal ellátja, vagy gon- tékes körzeti orvoshoz tarSzegeden megszervezni, bl sor*ár61 f02"^ 8 kollégistákat a ho& egy központi ügyelet Belátható hogy ezzel a kollégiumokban látják el. A legyen, de onnan a lehető módszerrel Ütőképesebb és tudományegyetemi hallgatók leggyorsabban el tudjon megbízhatóbb a mentőszol- a rendelőintézet, az orvostujutni az orvos a rászoruló galat dományl egyetem és a főisbeteghez, hogy elsősegély- ' r i. r kólák hallgatói az ifjúsági ben részesíthesse. Több gép- Z.SU]OltSCIg rendelőintézet szakrendelékocsit tartanak ezért szolgá- ' ö felt kereshetik fel, függetlatban, s az egyikbe URH n randáin a ' hogy hol laknak. adó-vevőt szereltettek. Te- u f C'/UC/U" A gyógyfürdőjegyek kihűl az orvost közvetlenül adásának rendjét megvállehet irányítani a legsürgő- intpTPthcn toztatták. Tehát míg koráb?ebb, a leginkább életve- ban csak a belgyógyászati szélyben levő beteghez. Ami- ... „ . ... ,, .. szakrendelés adhatta ki a óta az URH-készül?k műkő- a eL^'SiíI/f . J:" jegyeket, a csoportvezető lik, jobbá vált a betegellá- "?k m^nLsf, belgyógyász főorvosi beosztás, és a betegek gyorsab- apl?f*rá tás bevezetése óta már némten kerülnek kórházba, kii- csak a rendelőintézet szaknikára, ahol teljes orvosi el- Z.iL^f^t Zn^Z/ rendeIé3e adhat ki jegyelátásban részesülhetnek. A Zl. "-^. ket, hanem a csoportvezető tapasztalatok azt mutatják, valtóTtöbb szakr^delésre főorvosok is< akik mindenhogy nem arra van szük- ™„ nap megjelennek a körzeti szekbenf^s ^űkö^fiön^küíön ^^kSAZ- rendelőkben, tehát a szekben is működjön külön dik kivizsgálásra más szak. körzetekben is hozza lehet orvosi ügyelet, hanem sok- rendelésre is, akkor a vára- jutni a gyógyfürdőjegyekkai inkább, hogy telefon kozási idő valóban meghosz- hez. legyen, s így könnyen és H^H^^rtMM^^rtrtas^mrtMMrtrtMBMM^H^^^^^^ hamar elérjék a város minden részéből a központi ügyeletet. Ez pedig már inkább a postán múlik. A gyerekgyógyászati ügyeleti ellátással kapcsolatban próbaképpen gyerekgyógyászati éjszakai ügyeletet, Illetve munkaszüneti napokon nappali ügyeletet is bevezettek. Mivel azonban csak egy-két kihívás fordult elő, úgy szervezték át, hogy míg az éjjel-nappali ambuláns ügyelet továbbra is Tosca-fel újítás Mérsékelt, pontatlan első először dirigálta a népszerű felvonás után remek foly- operát tatással újította fel a sze- A szfnház ^tolásig meggedi opera kedd este Puc- teit, a nézőtéren hamlsítatcini Toscáját. Az előadás lan premierhangulat uralkoannyiban tért el a koráb- dott> a hálás közönség fobiaktól, hogy főszerepeiben kozatosan ragadta magávai a i ^ . . uu Z •• «ereploket. Horváth Eszter es két kisebb szerepeben uj (Tosca) a kelieténél valamiszólisták mutatkoztak be vei energikusabb, harsá— illetve Várady Zoltán is nyabb kezdés után hamar rátalált szerepének ideális Ilyen konfliktusok. Hajdan például szövetkezetekbe tömörítettük a szolgáltató ipart, azzal a céllal, hogy a lakosság igényeit elégítsék ki. Jó néhány szövetkezet azonban néhány év után megfeledkezett erről, és nyereségesebb, jövedelmezőbb munka után nézett. Szolgáltatás helyett áttértek az árutermelésre. Ha tetszik: a pénzszerzésre. S mi történt? Mi történik ma is ilyen esetekben? A közösség, az állam határozottan fellép az ilyenféle pénzszexzőharácsoló tevékenység ellen. Szó sincs tehát arról, hogy az irányítás új rendszerében megváltozott volna a szocialista . gazdaság viszonya a pénzhez. Es ebből következően nyilván arról sincs szó — az anyagi érdekeltség érvényesítése ellenére sem —, hogy az állam arra ösztönözné polgárait, kizárólag a pénzszerzéssel, a nagyobb jövedelemmel törődjenek. Arról viszont igenis szó van — és ez már baj —, hogy nemigen törődünk azzal, miképpen valósul meg ez a hétköznapokban. Nem azt hiányoljuk, hogy az állam a gátlástalan pénzszerzés elé nem állít elég adminisztratív akadályt, hiszen ez a dolog csak ezzel végül is nem oldható meg. Az a baj, hogy a közszellem „romlását" gyakran teílenül nézzük. Gazd-sági nehézségeink ismertek. Nem tudunk például minden rászorulónak teljesen ingyen lakást biztosítani. Jó dolog tehát, ha valaki lakásra gyújt. De az már nem jó, sőt nagyon rossz dolog, ha egy élet egyetlen tartalmat a pénz hajszolása hatá-ozza meg. Nem változásokat okoz. Ismerek tanárokat, tanítókat — nem a legjellemzőbb, „legveszélyesebb" példák ezek, csak a szemléletesség miatt utalok rájuk —, akik hajdan „fáklyaként" indultak falura, és a világot akarták megváltoztatni. Ma már csak az izgatja őket, hogy minél nagyobb jövedelemre tegyenek szert, s ez azért is nagyon nagy energiákat von el igazi hivatásuk gyakorlásától, mert lehetőségeik ebben a tekintetben — néháliy más foglalkozáshoz képest — enyhén szólva szűkösek. Hajdan az, mi történik a faluban, mi történik áz emberekkel, életük része volt. Ma minderre fütyülnek, és régi, „naiv" önmagukat megmosolyogják- Meg is látszik ez némely falu mai arculatán, s egyre inkább meglátszik majd, ha ez a magatartás terjed. Hogy egy orvos tevékenységét mennyire megronthatja, ha a pénzszerzés válik benne elsődlegessé, nem kell magyarázni. De mindez tulajdonképpen minden emberi foglalkozásról elmondható. A hivatás nagy céljainak megvalósítása nem esik egybe a pénzszerzéssel. Mindebben azonban nemcsak egyéni hibákról van szó. A közszellem „romlottsága" is szerepet játszik itt. Az a hajdani kemény következetesség, amely a pénzellervességben valamikor olyan határozottan megnyilvánult, manapság nagyon meggyengült. A pénz hajszolása egyre jobban terjed. Bármennyire romantikus, sőt talán aszketikus volt az a hajdani konokság, az emberi hivatás nagy feladataihoz közelebb állt, mint a mai kispolgári erőlködés, Ha jól körülnézünk, sok sivársággal találkozunk. Ha egy kicsit jobban: mást is láthatunk. Az egyik szegedi szocialista brigád például társadalmi munkában vállalta az egyik szegedi óvoda teljes tatarozását. Kitűnő szakemberek, festők, asztalosok, akik fusiban remekül kereshetnének, szabad idejűk sok száz óráját arra fordítják, hogy otthonos óvodát teremtsenek negyven-egynéhány szegedi kisgyereknek. A pénzhajszolás annyira elterjedt, hogy az ilyen példát alig hiszi el az ember. Pedig igaz. A munka szépen halad és májusra befejeződik. modelljére, jó diszpozíciója észrevehetően hatása alá vonta partnerét, Juhász Józsefet (Cavaradossi) is, akit a Sevillai borbély szeriőzfeladatokat támasztó Almavivája után élete második nagy szerepe drámailag is komoly próbára tett. Dicséretére legyen mondva, állta a próbát, bár igazán jó Cavaradossi csak később lesz — a leve'áriát feltétlenül biztatóan énekelte. Gregor Józsefnek nem okozott különösebb problémát az Angelotti-epizód megformálása, Sokan vélik azt még nálunk, hogy a óénz rangot ad Ady abban a vemében^ amelynek ^^ Mariid urunk- a pénz-ben így írt erről: „...ha meg- j ne'1,ráio~''vpí(r ta^ntníhTn jönnek a gyér aranyak / Szabad megint Is- f'^m- zhJto P tennek lenni..." Viszont — írja ugyanebben a versben — „Ha elfutnak a gyér aranyak, / Fölseges, nagy, úri magunkból, / Istenem, be kevés marad." ehősorb-m azért, mert ez búnözé hez is vezethet — hogy versenyezve mutassuk mec. mennyi minbár ezért ls —, hanem azért, mert az ilyen magatartás előbb vagy utóbb szemléleti-tudati denre telik nekünk, többre, mint a szomszédainknak, kollégáinknak. Ezek a sorok, ez a vers egy régi társadalom tükörképe. A mi társadalmunk tükre ezt a képet sohasem mutathatja. Igaz, a gazdaságirányítás új rendszerre nagyobb lehetőséget ad arra, hogy a közösségek és az egyének egyaránt — jobb munkával — többet keressenek. Ez azonban nem lehet, nem azonos N a pénz gátlástalan hajszolásával. Ady verséneic megjelenése óta több mint hatvan év telt el, és közben megszületett egy új világ. Ebben a világban a „mi urunk" sohasem lehet a pénz. Ökrös Lászlö meg az előadás nem lényegtelen tanulsága: az enekesek színpadi játéka kívánni valókat hagy maga után. Talán az egyetlen kivétel Littay Gyula (Scarpia), aki végig tudja, mi a dolga, szerepének "unkciója a színpadon. A dirigens Várady Zoltán ügyesen fogta össze az előadást, legfe'jebb a rézfúvósoktól kérhetett volna néhol könyörületesebb fortékat — a szólistákra való tekintettel. N. L i