Délmagyarország, 1972. február (62. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-06 / 31. szám

YASARNAP, 1975, PTORUAR ». Szegedre jön Szjatoszlav Richter Korunk egyik legkiválóbb zongoraművésze, a szovjet Szjatoszlav Richter látogat Szegedre: február 16-án, szerdán este fél 8 órai kez­dettel a Nemzeti Színház­ban ad szólóestet. A ma 57 éVes kiváló pianista 1915­ben az ukrajnai Zsitoijnirben született, s már gyermekko­rában a zene, kiváltképp az opera szerelmese volt Szá­mos partitúrát és azok zon­gorakivonatát tanulta meg autodidakta módon, s na­gyon fiatalon, 15 éves korá­ban az Odesszai Opera „hangversenymestere" (első korrepetitora) lett. Az odesz­szai tengerészklubban tag­ja volt a zenész körnek, s itt adta 1934-ben az első szó­lóestjét is Chopin művei­ből. Ekkor tanácsolták szak­emberek, foglalkozzék ko­molyan a zongorázással. Ha­marosan Moszkvába is uta­zott azzal a szilárd elhatá­rozással, zongoraművész lesz. Huszonkét éves korá­ban beiratkozott a moszkvai konzervatóriumba. ahol Heinrich Neuhaus foglalko­zott vele, nagyszerű képessé­geit látva, különös odaadás­sal. 'Harminc év óta koncertezik rendszeresen, s már első hangversenyein meglepte a közönséget, hogy tíz-tizenöt programot is rendkívül ma­gas színvonalon képes tol­mácsolni egyetlen szezon­ban. Először 1945-ben nyert egy össz-szövetségi verse­nyen első díjat, öt évvel ké­sőbb állami díjjal tüntették ki, majd újabb öt év múl­va az Orosz Föderatív Szov­jet Köztársaság népművésze lett. Külföldön először ^gy varsói Chopin-versenyen hívta fel magára a szakem­berek és a közönség figyel­mét, azóta nemcsak verseny­műveket játszik, de zongo­rás kamarazenét is, többek között feleségét, Nyina Dor­liákot is rendszeresen kíséri. Koncertezett Kínában és az Egyesült Államokban, Kana­dában és Svédországban, vi­lágkörüli útja során Ma­gyarországon is megfordult; 1954-ben és 58-ban adott nagy sikerű koncerteket. Szjatoszlav Richter nagy várakozással kísért szegedi koncertjének műsorán Schu­bert, Mendelssohn, Chopin és Debussy művei szerepelnek. A Délmagyarország nesztora Ma ünnepli kilencvenedik születésnapját Köszönti őt szülővárosa, amelytől fél év­századánál több ideje távol él, a fővárosban, de amely­től sohasem szakadt el. Ősei háromszéki székelyek: róluk, írta Jókai A Damokosok cí­mű regényét. Apja még a Víz előtt került Szegedre: kollégája cs barátja volt a táviróhivataJban Juhász Il­lésnek, Juhász Gyula apjá­nak. Domokos Elek, a Sze­gedi Híradó tárcaírója és költője, feleségül vette Sze­ged volt tiszti főügyészének, majd tanácsnokának, a szenttamási csata hősének, Molnár Mártonnak leányát, Máriát. (Másik veje Szeged történetírója, Reizner János volt.) A Víz után újjáépült Molnár-ház, melyben Domo­kos László kilencven éve született, ma is áll az Ápri­lis 4. útja 16. szám alatt. Annak is immár 72 esz­tendeje, hogy befejezte a kegyesoskolában tanulmá­nyait: 19D0-ban*tett érettsé­git. Azon az őszön a mű­egyetemre iratkozott, de a múzsák elcsábították, búcsút mondott a műszaki tudo­mányoknak, s 1902-ben, nagyjából Mórával eg>\ idő­ben, belépett a Szegedi Napló szerkesztőségébe. Köl­tő, tarcaíró, színi- és képző­művészeti kritikus. 1903-ban ö irt nagy tárcacikkben méltatást Ady Endre, akkor még alig ismert nagyvaradi újságíró, verseskötetéről, a Meg egyszer-ről. Bár ez még keveset mutatott a Vér és Arany későbbi poétájá­ról, Domokos László már szokatlan terjedelemben, és sem bírálattal, sem elisme­réssel nem fukarkodva üd­vözölte az új magyar líra úttörőjét. Közben 1906-han elvégez­te a jogot, meg is nősült, pénzügyigazgatósági titkár lett, ám az újságírás min­dig szenvedélye maradt. Ba­bits Mihály 1908 tavaszán neheztelt rá, amikor neki megköszönték szolgálatait a Szeged és Vidékénél, s a helyébe Domokos Lászlót alkalmazták. (Babits e pa­naszáról csak fél évszázad­dal később, 1959-ben, a Ba­bits, Juhász, Kosztolányi le­velezésből értesült) Ott volt 1910 májusában a Délma­gyarország indulásánál is. 1913-ban ő írt nagy cikket a lapban Dózsa György Sze­geden fölállítandó szobrá­ról. Cikkeinek százai — irattartókba rendezve .— a Somogyi-könyvtár kézirattá­rában várják a kutató keze­ket. Móra Ferencnek hozzá ea felesegéhez, a Nagy Lász­Domokos László 90 éves ló-féle Üj Iskola későbbi kitűnő igazgatónőjéhez, Löltbach Emmához írott le­velei a szegedi múzeumban találhatók, s Móra Ferenc levelesládájában (1-961) ol­vashatók; fontos részei Mó­ra életrajzának, sőt magya­rázó, értelmező; adatai élet­művének is. 1914-ben a fővárosba ke­rül, de cikkei tovább is megjelennek a Délmagyar­országban. Az őszirózsás forradalom idején Jászi Oszkár hívja maga mellé minisztériumába mint a nemzetiségi ügyek szakértő­jét. Miközben kidolgozza a kárpát-ukránok önrendelke­zésének terveit, Szeged jö­vendő várospolitikáján is töpreng. 1919 újév napján jelenik meg a Délmagynr­országban A százmilliós közbirtok című cikke, mely­ben a városi bérföldeknek a kisbérlök tulajdonába adá­sát, a' földek szétosztását sürgeti. Ebben a kérdésben hajthatatlan, s még régi ba­rátjával, a közben kormány­biztos-főispánná lett Dettre Jánossal is szembeszáll. Cikkeiből Szeged a háború után címmel könyv kereke­dik, amely éppen a Tanács­köztársaság napjaiban, ápri­lisban lát napvilágot, a má­sik harcostárs, Hollós Jó­zsef előszavával. Ez az első szegedi várospolitikai mű, s azóta is csak Czibula Antal­nak 1926-ban megjelent ha­sonló könyvét említhetjük e tárgykörből. Élete kockáztatásával a francia demarkációs vona­lon áthozta Móra számára a forradalmak értékes doku­mentumanyagát, füzeteit, röplapjait, plakátjait, tiogy ma a Somogyi-könyvtár or­szágosan is ritka gazdagsá­gú gyűjteménnyel dicseked­het, neki köszönhető. A forradalmak bukása után is foglalkoztatta a pa­rasztság sorsa. 1926-ban a Földmíves- és Munkáspárt képviselőjelöltjeként föllé­pett a mindszenti kerület­ben. Egyik gyűlése után le­tartóztatták, s a karácsonyt börtönben töltötte. Cikkei miatt még többször is pörbe fogták. A fölszabadulás után so­káig nem hallottunk hírt felőle. 1958-ban Juhász Gyu­láról a Tiszatájban írott szép tanulmányával hívta föl ismét magára a figyel­met. Ettől fogva a szegedi folyóiratban is, újból a Dél­magyarországban is megje­lentek kortársairól és bará­tairól értékes emlékezései, szegedi művelődéstörténeti közleményei. Némrég a Kortársban olvashattuk Te­leki László rejtélyes Halálá­ról kifejtett érdekes és új­szerű álláspontját. A Ma­gyar Nemzetben Mikszáth Szegedre kerülésének ho­mályban maradt mozzana­tairól mondotta el - vélemé­nyét Súlyos betegsége után sem veszítette el friss ér­deklődését a magyar múlt, a szegedi história, az iroda­lom dolgai iránt. öt éve, 1967 szeptemberében a Jó­zsef Attila Tudományegye­tem gyémántdiplomával tisztelte meg. A Délmagyarország, mely­nek bölcsőjénél bábáskodott, legöregebb munkatársának mást nem kívánhat, mint egészséget és életerőt; azt, hogy nyugalomban és szel­lemi érdeklődése teljében éljen az emberi kor végső határáig. Péter László ia VÁLASZOK A TANÁCSTAGOK BESZÁMOLÓIN ELHANGZOTT KÉRDÉSEKRE Gázügyben a „második felvonás" következik, a má­sodik beszélgetés. Egy sokat emlegetett ügyet talán siké­rül most már nyugvópontra vinni. Minden illetékes itt van: a DÉGÁZ igazgatója, dr. Varga János, a városi ta­nács építési-közlekedési osz­tályának vezetője, Tölgyesi Béla, és az IKV igazgatója, Kószó József. Az utolsó szó Héra-ügyben Szabó József, Bite Lajosné és Csorba István azt kér­dezte: eldől-e már végre a Iíéra-vita? Ügy tetszik az állásfoglalásokból, hogy most már igen. — A DÉGÁZ-nak a Héra­fejes fűtés ellen nincsen mű­szaki kifogása, jónak és al­kalmasnak tartja. A tulaj­donos — az IKV — a kémé­nyeit félti ettől a megoldás­tól. — Az építési hatóság ál­lásfoglalása a Héra-égőkkel kapcsolatban az, hogy az égésterméknek a szabvány­ban előírt 150 fokon kell tá­voznia az égéstérből, így, ennek betartásával engedé­lyezhető ez a fűtési mód. — Az élet- és vagyonbiz­tonság iránti felelősségből az IKV inkább a konvektoros vagy etázsfütést javasolja. •Az országos szabvány meg­követelése esetén ugyanis már .önmagában 'kérdésessé válik a Héra-égős fűtés gaz­daságossága. Földszintes la­kóépületekben — ha nincs átszivárgás a kéményekben — engedélyezzük; többszin­tes lakóházakban is, ha a ké­mény megfelelő és a cse­répkályhákat az előírásnak megfelelően építik fel. — A gazdaságosság min­denképpen parancsoló az IKV számára. Magánházakban természetesen a tulajdonos dönti el, hogy milyen fűtést alkalmaz. IKV-tulajdonban levő házaknál nem lehet költségesebb megoldásokba menni — ilyen lenne eseten­ként a cserépkályha-átrakás és a kéményjavitás, csak azért, mert a bérlő ahhoz ra­gaszkodna. — Ahol az IKV a korsze­rűsítési programnak megfe­lelően alakítja át a gázbe­rendezéseket, ott kizárólag konvektoros vagy etázsfütést alkalmaz. — Továbbra ls szigorúan ragaszkodni kell a kémény­seprők szakvizsgálatahoz; ahhoz, hogy a kémény tö­mör legyen. Van-e gázömlés, drágul-e a gáz? Lipcsei Ferenc és Wéber Mihályné arról panaszko­dott: a régi gázgyár környé­kén gázömlés van; a DÉ­GÁZ-t pedig lehetetlen meg­kapni telefonon. Mások a biztonságról érdeklödnek. Gázáremelésről suttognak — igaz-e? — A Damjanich utcaiak állandó „gázömlésről" pa­naszkodnak. Ez tévedés. Itt szagositóállomás működik, és ennek az illatosítoanyagnak a szagát érzik. Ez teljesen veszélytelen a szervezetre. Ha az adagolás nem sikerül „patikai" mérleg szerint, olykor a lakásokban is le­het a merkaptán szagát érezni. Az illatosító alkal­mazása biztonsági okok mi­att szükséges. A biztonság Szegeden jó. Egy robbanás volt szabálytalan vezeték­építés miatt: a posta a DÉ­G ÁZ megkérdezése nélkül ráépítette a kábelcsatornaját a vezetékre. — A Deák Ferenc utca sarkán megnyílik az év ta­vaszán a bemutatóterem. Itt hibabejelentéssel, panaszok­kal, számlabefizetéssel is fog­lalkozunk. ígérete van a DÉGÁZ-nak új telefonköz­pont szerelésére is. — Sem ipari, sem általá­nos célú, sem háztartási gáz­árakat nem emelünk. Táncosok színpad­Az immár hagyományos és a SZOT által nemzetközi rangra emelt szakszervezeti néptáncfesztivál jövendő vendégei látogattak tegnap Szegedre, hogy megbeszél­jék a III. rendezvény részle­tes programját. A Szovjetunióból, Len­gyelországból, Bulgáriából, Csehszlovákiából és az NDK-ból érkezett művésze­ti vezetők megtekintették a versenyek színhelyéül szol­gáló újszegedi szabadtéri színpadot és a gálaest szín­helyét, a Dóm téri színházat is. Varga József, a néptánc­fesztivál igazgatója és Nó­vák Ferenc koreográfus, a gálaest és megnyitó rende­zője részletesen ismertették a fesztivál lebonyolítási rendjét. 'Valamennyi együt­tes negyven tagú lesz; az előző évhez hasonlóan folk­lórműsorokat mutatnak be. A vendégek fogadásán megjelent Papp Gyula, a városi tanács elnökhelyette­se, Orosz László, a SZOT kulturális alosztályának ve­zetője és Turai Zoltán, az SZMT titkára. Pártnapok Szegeden Korrózió' védelem Szervezettebbé teszi a gáz­csövek korrózióvédelmét eb­ben az évben — tájékoztat­tak az Országos Kőolaj- és Gazipari Trösztnél. Az el­múlt évek szomorú tapaszta­lataiból okulva tovább kor­szerűsitik az eddigi korró­zióvédelmi módszereket, és meggyorsítják a vezetékek cseréjét is. Még ebben az évben lét­rehozzák Hajdúszoboszlón azt a -korrózióvédelmi állo­mást, amelyen egységesen szigetelik az elosztóhálózat gázcsöveit is. Banánfürtök az üvegházban Az újszeged! egyetemi fü­vészkert vendégei nyáron a szabadban, ilyenkor pedig az üvegházakban találnak sok érdekes látnivalót. Most pél­dául egyszerre két banánfa virágzik és terem. A Dél­Azsiából származó törpe ba­nán hazájában minden év­ben, üvegházi körülmények között viszont kétévenként érlelj meg dús fürtben je­lentkező gyülmöcseit. Ugyan­csak jól érzik magukat a kávércserjék, amelyeken egész télen folyamatosan fej­Jödnek a zöld kávészemek. Orchideakülönlegességek nyílnak, virágzik a kamélia és a tarka színpompájú ko­libri virág. A Szegeden a közelmúlt­ban bevezetett autóbuszme­netrend-változás kedvezően érintette az újszegedi bota­nikus kertet. Azóta óránként és a nap egyes szakaszaiban ennél is sűrűbben járnak a buszok. Ennek köszönhető, hogy növekszik az olyan is­kolai csoportoknak a száma, ametYek egy-egy biológiaórát a füvészkertbe látogatva tar­tanak meg. A Jövö héten a kővetkező pártnapokat tartják Szegeden. Február 7-én, hétfőn a Sze­gedi Tervező Vállalatnál dél­után 4 órakor dr. Varga Dezső, az MSZMP Szeged városi bi­zottságának titkára, délután 3 órakor a Szegedi Nemzeti Szín­házban Halász Árpád, a Szűcs­ipari Ktsz-bcn fél 5-kor Jenei Lajos, a Szegedi Tervező Szö­vetkezetnél 4 órakor Márta Jó­zsef tart pártnapot. Február 8-án, kedden délután fél 3 órakor a tcxtilniüvekben dr. Biczo György, a Szeged me­gyei város tanácselnöke, dél­után 3 órakor a Gelka szerviz­ben Vajda József, délután 2 órakor a Tisza parti gimnázium­ban Schmidt József, délután* 4 órakor a Madách utcai altalános iskolában Keserű Géza, a Rost­kikészítő Vállalatnál Gortva Mi­hály a pártnapi előadó. Február 9-én, szerdán a Csongrád—Bács megyei Tégla­ipari Vállalatnál Csadony Gyu­la. a Divats7.abóságníi! délután 4 órakor Urbán István, a gyer­mekkorházban délután 2'órakor Barsi Jánosné tart partnapot. Február 10-én, csütörtökön a kéziszerszám gyárban fél 3 óra­kor dr. Ozvald Imre, az. MSZMP Sz.eged városi bizottságának tit­kára. a Szeged és Környéke Vízgazdálkodási Társulatnál Szűcs Gyula, a városi kórházban délután fél 3 órakor dr. Deák György, a MÜM 624-es intézet­ben 2 órakor Bürcsök László, az Élelmiszeripari szakközép­iskolában délután fél 3 órakor Kothencz József, a Büntetés­végrehajtó Intézetben 3 órakor Mocsai Lajos, a Gyógyászati Segédeszközök Gyárában délután 4 órakor Barkós Bertalan, a Szegedi Hangszergyárban 3 ura­kor Juhász Imre, az. Alföldi Vendeglátó Vállalatnál fel 4 órakor Jónási László, a Volán 10. sz. Vállalatnál .1 órakor dr. Csiszár Károly, a konzervgyár­ban léi 3 órakor dr. Abr.thum Antalné, az Ül Élet Tsz-beu 3 órakor Kéri János, a Délma­gyarjirszagi Ctpőnagykercskc­delmi Vállalatnál fél 5 órakor Sárvart Mihály, a Szegedi Köz­lekedési Vállalatnál 3 órakor Bus György, a Csongrád me­gyei Ügyészségnél délután fél 5 órakor dr. Vass István, a rendelőintézetben és a társada­lombiztosítási lntezetben dél­után fél 3 órakor dr. Sa'.gó Gábor tart pártnapot. Február ll-én, pénteken dél­után 4 órakor a rokusi általa­nos iskolaban Magyar Ferenzné, a gedói általános Iskolában 3 órakor Branyiczkl Imre, a Csongrád megyei Tanácsi Ter­vező Vállalatnál fél • 3 órakor Szécsy Béla, a szegedi járási tanács hivatalnál fél 5 órakor dr. Kiss Imre időszerű gazda­ságpolitikai kérdésekről tart pártnapot. A járásban A szegedi járásban sorra ke­rülő partnapok: Február 7-én: délután 2 óra­kor Sándorfalván, a háziipari szövetkezetben Kónya József, 4 órakor Mórahalmon, az áfész épületében Péteri István, Kiste­leken a ktsz-ben Pataki Ferenc, 6 órakor a dóci művelődési ház­ban Huszka Ferenc, Balástyán az. Alkotmány Tsz-ben Balogh Sándor tart pártnapot. Február 8-án: délután 2 óra­kor Sándorfalván, a gépállomá­son dr. Kovács József, üttömö­sön, a Magyar László Tsz-ben dr. Ábrahám Antal, 3 órakor a zsornbói Virágzó Gyümölcs Szak­szövetkezetben dr. Bereczkl Já­nos, 4 órakor Mórahalmon, a Haladás Tsz-ben Kovács Imre, Kiskundorozsman, a gépállomá­son Gruber János, 6 orakor Forráskúton, a Haladás Tsz-ben Tóth Imre. Kisteleken, a Feke­tehalmi Tsz-ben Rátkai Sándor a pártnap előadója. Február 9-én: du. 6 órakor a zákányszéki művelődési ház­ban Tóth Szilveszterné, sándor­falván, az afész-nél Takó Klára taft pártnapi előadása. Február 10-én: délután 3 óra­kor Balástyán, a községi ta­nácsnal dr. Kovács József. Tá­pén, a MAHART-nál Pálfi Sán­dor, Ásotthalmon, az erdőgaz­daságnál Börcsök Szilveszter, 4 órakor a csengelcl Arany Ka­lász Tsz-ben Pigniczki József, az újszentiváni Magyar—Cseh­szlovák Barátság Tsz-ben Kiss Lajos, a szatymazi Homo"k­gyöngye Tsz-ben Pálinkó Ist­ván, ugyancsak Szatyrnazon, az áfész-nél Faragó Mihály, a MEK-nél Kasza György, a Béke Tsz-ben pedig Kakuszi Imre, 3 órakor a szatymazi Finn—Ma­gyar Barátság Tsz-ben SzéU Ist­ván, Kisteleken, az Üj Elet Tsz­ben Szabó József, Űllésen, az áfész-nél Ács Zoltán a pártnapi előadó. Február ll-én: délután 4 óra­kor Mórahalmon, az Egyetértés Tsz-ben Dobó Lajos, a csengelei Egyetértés Tsz-ben Kordás Ist­ván, ugyancsak Csengelén, az Egyesült Tsz-ben Kothencz Ede. a sövényházi Árpád Tsz-ben Zsóter Gergely. Ullésen, az Ár­pád Tsz-ben Varányi Zoltán, 3 órakor Deszken. a Maros Tsz épületében dr. Paczuk István tast pártoapi előadást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom