Délmagyarország, 1972. február (62. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-05 / 30. szám

2 , SZOMBAT. 1972. FEBRUÁR S. Konzervgyár=jó megélhetés Kétszáz tanulót várnak a Szegedi Textilművekbe A Szegedi Konzervgyárat alig kell bemutatni bárkinek, hisz termékeivel nap mint nap találkozunk az élelmi­szerüzletek pultjainál: Sze­ged és környéke ízes gyü­mölcseit. zöldségféléjét dol­gozza fel a hazai és külföldi fogyasztók számára. De nem­csak ilyen minőségben is­merhetjük a konzervgyárat, hanem úgy is, mint u város egyik legjobban, legdinami­kusabban fejlődő üzemét. Esztendőről esztendőre új termékel kínál, s ennek megfelelően bővül a gyár. Űj gyümölcsüzem, húsfeldol­gozó, paradicsomlé-üzem stb. kezdte meg a munkát az elmúlt években, megépült a korszerű raktár, legutóbb pedig a minden igényt kielé­gítő szociális ház. A fejlődés új embereket, új dolgozókat követel; az új gépek mellé új szakmunká­sok kellenek. A konzervgyár tehát igyekszik bi/.tositani uz utánpótlást, minden év­ben jó néhány fiatalnak nyújt lehetőséget a szakma­tanuláshoz. Szinte minden szakágazatban vau hely, fő­leg azonban speciális kon­zervipari szakmunkásokra van szükség. Nézzük meg közelebbről az üzemet, A széles gyári utakon zajtalanul gördülnek a villamosmeghajtású áru­szállítók, tiszta üvegeket vagy már megtöltött kon­zorvdobozokat visznek a raktárba, a feldolgozó gépiek­hez. A munkások fehér kö­tényben, fehér munkaruhá­ban dolgoznak. Az élelmi­szeripari üzemekben külö­nösen szigorú követelmény a tisztaság, a higiénia, A gyár­ban külön laboratórium vi­gyáz arra, hogy mindig az előírásoknak megfelelő le­gyen a munkahely, nehogy a termék károsodjon. A kon­zervkészitő gépek mellett többnyire fiatal lányok, asz­szonyok dolgoznak. Ha megkérdezzük őket, szívesen válaszolnak: „Gyorsan meg­szerettük a munkát, mert nem bonyolult, bárki köny­nyen elsajátíthatja. Aki igyekszik, az jól kereshet." A konzervgyár három mű­szakban működik, rövidített munkaidőben. A fiatal, kez­dő szakmunkások 7 forint 5C filléres órabért kapnak a legelső hónapokban. Később növekszik a kereset. Ügyes­ségüktől, szorgalmuktól füg­gően 1800—2500 forint kö­zött keresnek havonta. Ter­mészetesen ehhez évente hozzáiön a nyereség, A Sze­gedi Konzervgyár azok köze az üzemek közé tartozik, ahol mindig tekintélyes summát szoktak évente ki­fizetni részesedés címén. A törzsgárda tagokat külön megbecsülik, s ez így lesz az elkövetkezendő években is. Biztosíték a gazdaságos termelés, a jól beállított technológia és a szakma jellege. Hiszen a konzerv­ipar nagy jövő előtt áll, a modern életben mind keve­sebb idő jut otthon a máso­dik műszakra, a főzésre. A konzervgyárban sokat tesznek a dolgozók kényel­me érdekében. Jól felszerelt orvosi rendelő, ebédlő és gyári klub működik. Nem ritkán tartanak a klubban baráti összejöveteleket, vagy rendeznek képkiállítást mű­vészek alkotásaibóL Akik­nek kedvük van, olvashat­nak; a gyári könyvtárat kü­lönösen szakmai anyaggal bőven ellátták. Azt már szinte mondani sem kell, hogy mindenki számára öl­töző és fürdő lehetőséget biztosítanak, A szakszerve­zet közreműködésevei évente több mint százötvenen jut­nak el üdülni az ország szép helyeire. Kiknek ajánl jó munkale­hetőséget a konzervgyár? Azoknak, akik a modern élelmiszeripar iránt vonzód­nak. akik kedvet éreznek e sajátos munkához. Fiúk és lányok egyaránt jelentkez­hetnek nemcsak Szegedről, hanem Szeged vonzásköré­ből vagy távolabbról, Csong­rád megyéből, A gyár olyan feltételeket teremtett, hogy a vidékiek sem szenvednek semmiben hiányt. Ezt szol­gálja a szakközépiskolai kol­légium, a vállalati közös szálláshely. Figyelmet érde­mel, hogy azok a tanulók, akikkel megállapodást kötött a gyár, kedvezményes mun­karuhát, tanszert, védőruhát, munkaeszközt és tankönyve­ket kapnak. Térítik ebédjü­ket, s ami különösen fon­tos, a tanulmányi eredmény­től függő ösztöndíj mellett a gyár külön 250 forintot ad minden hónapban vállalati ösztöndíj címén. A jó tanuló III. osztályos fiatalok szá­mára olyan munkát szervez­nek, amellyel havonta 300— 1000 forintot is megkeres­hetnek. A konzervipari tanulók Szegeden a Fodor József élelmiszeripari szakmunkás­képző intézetben (Szeged, Marx tér 7.) sajátítják el szakmájukat. A jelentkezé­seket is erre a címre kell el­küldeni, az általános iskolá­ban kapiott űrlap felhaszna­lasávaL A tanulmányi idő három év, a gyakorlatokat a konzervgyár üzemrészeiben töltik le. A képzés emelt­szintű, felvételi vizsga azon­ban nincs. Van-e lehetőség a tovább­tanulásra, a szakma jobb elsajátítására? A konzervgyárban szinte minden művezető, csoport­vezető valamikor munkás­ként kezdte, s az idők folya­mán szerzett képesítést. A konzervgyárban jelentős tá­mogatást adnak a továbbta­nulóknak: a szakmunkásta­nulók évbeszámítással — a szakközépiskola esti és le­velező tagozatán képezhetik tovább magukat. De az út ezzel sincs lezárva, a sze­gedi élelmiszeripari főisko­lán magasabb képzettséget nyerhetnék az ambiciózus fiatalok, A konzervgyárban jelenleg is ketten tanulnak vallalati ösztöndíjjal az élek" miszeripari főiskolán. (x) Jövője van a tejiparnak A felszabadulás utan a tej iparszerű feldolgozásának fejlesztése folytán modern, magas szintű technikai be­rendezésekkel felszerelt üzemek épültek Szegeden. Pécsett, Székesfehérváron, Mis­kolcon, Kecskeméten. Csongrád megyében a 60-as évek elején épült a Makói Sajt- és Tejüzem, meg a kisteleki, s alig egy éve kezdte meg termelését az új Szegedi Tej­üzem, napi 100 ezer liter kapacitással. A negyedik ötéves terv során tejfeldolgozás­ra Szentesen kell üzemet építeni. Egyre korszerűbb megyénkben a tej feldolgozása. Néhány évvel ezelőtt gon­dolni sem mertünk arra, ami ma valóság: az egész megye területén, városokban és falvakban egyaránt pasztőrözött tejet biz­tosítunk a fogyasztó közönségnek. Néhány hónappal ezelőtt a Tejipari Vállalatot sok jogos bírálat érte a tejföl minőségéért A tudomány segítségével és a szakemberek szorgalmával sikerült olyan tejfölt előállítani és forgalomba hozni, mely osztatlan elismerésnek örvend a me­gyében, és az ország egyik legjobb üzemi tejföle. Most azon fáradozunk, hogy kor­szerűbb csomagolásban, jó minőségű étke­zési túrót hozzunk forgalomba. Tovább szélesítjük az. ízesített krémtúró választé­kát is. A cukrozott tejszínhab is kedves tej­terméke a fogyasztó közönségnek. Prog­ramunkba vettük a savanyú tejek többféle fajtájának gyártását is. Növeljük a joghurt mennyiségét és minőségét, eldobható cso­magolásban hozzuk forgalomba. Megte­remtjük a feltételét a fogyasztóközonség által nagyon vart kefir gyártásának. A tej iparszerű feldolgozása, korszerű csomagolása, a választék bővítése már nem akadálya annak, hogy az egy főre eső tej­es tejtermékfogyasztást rövidebb távlat­ban gyorsabban növelhessük. Sainos, még mindig alacsony az egy főre eső fogyasztás a meavében. alig éri el az évi 140 litert. A meave lakossága 88 ezer liter pasztő­rözött tejet. 2300 kilogramm vníat. 600 liter kakaót. 1500 liter kannás teifölt fogvaszt nanonta. s rohamosan 11 ezerre növeke­dett a pnharasteiföl-fogvaszt.ás. Félzsíros túréból 400 kUecírnmm, krém-úrőból 450 kilogramm, natúr.JJOO kilogramm, ömies/tet.t sajtféleségből 1200 kilogramm fogy el. A vállalat vözeii nrom-amláhan szere­pet, h""v továhh növeltük a teifoevas/tást. Ma már egész Csongrád meevére biztosíta­ni tudiuk a zacskós tei forgalmazását. Az egész megyére kiteriesztivik a Szegedi Tf ,üzemben készített tejföl forgalmazását. Azzal is kívánjuk a. tei- ée termékek i<h gyasztását növelni, hogy vállalatunk — elsősorban Szegeden — szakboltokat nyit. A tej iparszerű feldolgozásához hozzá­tartozik az is, hogy az utóbbi néhány év­ben a vállalat dolgozóinak 41,0 százaléka tejipari szakképesítésre tett szert. Ez az ipar már kinevelte azokat a kvalifikált szakembereket, szakmunkásokat, akik biz­tosítják az egyre jobb minőséget és a vá­laszték bővítését. Jelenleg a tejipari szak­munkástanulók száma 70. Idén és az ezt követő évben célul tűzzük ki, hogy a vál­lalat dolgozóinak nagy többsége szakmun­kás, illetve szakközépiskolai és egyetemi végzettséggel rendelkezzen. A vállalat dolgozóinak 31,4 százaléka törzsgárdatag. Megbecsülésükre egyre na­gyobb gondot fordítunk. Jelentős az olyan dolgozók száma, akik 10, 15, 20 éve dol­goznak az iparban. A legkülönbözőbb posztokon ott vannak a nők, szakmunkás­ként, művezetőként. A Csongrád megyei Tejipari Vállalat összlétszámának 51 szá­zaléka nő. Az utóbbi években végzett szakmunkásoknak többsége szintén. A vállalatnál az egyfőre eső évi átlag­kereset 23 ezer 675 forint. Ennek hatása érezhető: csökkent az elmenők száma, s egyre többen vannak olyanok, akik tej­iparban kívánnak dolgozni. A kiemelkedő munka elismerése és megbecsülése a vál­lalatnál abban is kifejezésre jut, hogy 00 olyan dolgozója van, aki az élelmiszeripar, illetve a vállalat Kiváló Dolgozója kitün­tetést viseli. A középszintű káderutánpótlást a cser­majori szakközépiskolában biztosítjuk, a szakmunkásképzést pedig Szegeden, az iparitanuló-intézetben. A teiioar a Szege­den épülő élelmiszeripari főiskola megva­lé-o-ásához 800 ezer Ft-tal járult hozzá. A vállalat hosszabb idő óta nem tu­dott nyerességes gazdákodást produ­kálni. 1970 e tekintetben is fordu­latot hozott. Mintegv 4 milliós eredmény­nyel zártunk, s az 1971-es év nyeresége az. előző évinek várhatóan kétszerese. A jö­vőre nézve terveink reá'isak. a vállalat dolgozói valóra tud iák és fo<*iák is véúani. A szakmai lrénzettség további növe'ése. a magasabb szintű üzemszervezés, a megfe­lelő bér. a vasárnan és az éüe'i rrn'nkn megszún+efésa. a vállalat koii^Vív' iának összefnrrot+sága biztosíték arra. ho<*v a pagv fogyasztó közönség egvre iohhpn nö­vekvő igényeit a legteljesebb mértékben ki tudjuk elégíteni. Csápenszki István igazgató A Pamutnyomóipari Vál­lalat országos nagyüzem: több mint 25 ezer dolgozó, 10 gyár tartozik hozzá. Köz­tük a Szegedi Textilművek is. Ennek modern, új épü­letcsoportja a dorozsmai vil­lamos vonalán talalható, a Tolbuhin sugárút 87. szám alatt. Háromezren felül dol­goznak ebben a gyárban. Utánpótlásul eventc képez­nek ott tanulókat, leendő szakmunkásokat. Ebben az évben 200 fiatalt várnak, lányokat, fiúkat egyaránt. Pergő orsók, csattogó vetélők A fonás és a szövés a leg­ősibb munkákhoz tartoznak. Előbb csak asszonykezek so­dorták a guzsalyokról a szá­lat otthon, majd később már műhelyekben, takácsok szö­vőszékein formálódott a kel­me. Az ő hajdani szép munkájuk éppolyan nélkü­lözhetetlen volt, mint ma a bonyolult fonó- és szövőgé­peken dolgozó textilipari szakmunkásoké. Hová is lenne a világ, ha nem tud­nák magukat mibe burkol­ni, öltöztetni az emberek? Milliók járnak idehaza azokban a ruhákban, ame­lyeknek alapanyagát a sze­gedi textilgyárban készítik. De jut külföldre is: a PNYV gyártmányai 75 százalékátl — és ezek között szegedi áru is van — exportálja az Egyesült Államokba, Kana­dába, Ausztráliába, Afriká­ba. - Hasznos, eredményes ipar a textilszakma. Szegeden a fonó és szövő szakmunka tanulására vár jelentkezőket, általános is­kolát végzett fiatalokat a gyár. A Textilművek hatalmas munkatermei modern gép­sorokkal vannak berendez­ve. Parkettázott, fénycsővel megvilágított, szellőztető be­rendezésekkel ellátott óriási csarnokokban dolgoznak a gépek. Kezelésük és irányí­tásuk túlzott erőfeszítést nem kíván a velük dolgo­zó munkástól, csak hozzáér­Gépsorok a fonodában tést és ügyes kezet, figyel­mes tekintetet. Soha a csar­nokokban fázni nem lehet. Ellenkezőleg, kissé szokat­lan is a meleg annak, aki még nem járt ott. A meleg és a zaj jelent kellemetlen­séget a fonó-szövő mester­ségben, ezekben az egyéb­ként nem nehéz és — más munkákhoz viszonyítva — nem túlságosan fárasztó szakmákban. Előzetes orvosi vizsga és későbbi állandó ellenőrzés védi, őrzi a tanu­lók és a munkások egészsé­gét Jelentkezés és tanulás A nyolc általános elvég­zését tanúsító bizonyítvány és jó egészség a feltétele annak, hogy valaki a gyár­ba ] cerülhcssen. Jelentkezni az iskolákban kapott nyom­tatványon lehet, vagy levél­ben, esetleg személyesen és telefonon is a gyár sze­mélyzeti osztályán, a már emiitett címen: Textilművek, Szeged, Tolbuhin sugárút 87. A jelentkezőket időben ér­tesítik további teendőikről. A tanulási idő két év. Az oktatás szeptember elsején kezdődik. Az iskola a gyár­ban van, mind az elméleti, mind a gyakorlati oktatást ott kapják a tanulók, napi hét órai időtartammal. Az utolsó félév teljes egészében gyakorlati munkával telik, s ekkor már pénzt is keres­hetnek a jeles és jó eredmé­nyű tanulók, 800 vagy ezer forintot. Ösztöndíj mindenkinek jár, az első perctől fogva. A sznvódü csarnoka 4ihcnés % társalgóban összege 100-tól 360 forintig terjed, A vidékiek, albérlet­ben lakók 300 forint szál­láspénzt és 300 forint kü­lönélési pótlékot kapnak. Aki a lányok közül kívánja, a gyár munkásnőotthonában kaphat ingyenes lakást. Ez az otthon szebb és ké­nyelmesebb, mint Szeged legtöbb kollégiuma. Négy­személyes szobáit modern bútorokkal rendezték be. Központi fűtés, a fürdőszo­bákban meleg víz szolgálja a kényelmet. Mosógépet, centrifugát, frizsidert, vil­lanytűzhelyet használhatnak a bennlakók. A társalgóban rádió és televízió, a könyv­tárban tízezer kötet könyv várja a szórakozni, tanulni­vágyókat. És a szülőknek bizonyára nem mellékes: az otthonban jóindulatú, barát­ságos, de szigorú nevelők ügyelnek a rendre, vigyáz­nak a serdülő lányokra. Ebédet napi egy forintért kaptak eddig a tanulók. Ösz­től reggelit és vacsorát Is kérhetnek minimális térffcég ellenében. A jövő lehetőségei A felnőtt dolgozók három műszakban dolgoznak, A két év után felszabaduló, írisz szakmunkások 18 éves ko­ruk előtt csak kettőben. A szakmunkások keresete 1600­tól négyzer forintig terjed a gyakorlattól és az ügyes­ségtől függően. A bért a tel­jetsítmény határozza meg. A továbbtanulásra sok le-: hetőség nyílik, A Szegedi Textilműveket a fiatalok gyáraként emlegetik a vá­rosban. Az ott dolgozók zö­me valóban nagyon fiatal még. Arról is nevezetes a gyár, hogy igen sok dolgozó­ja képezi magát tovább, ki esti vagv levelező hallgató­ként középiskolában, kl szaktanfolyamokon, egyete­men. Az utóbbi két hónapban 20 fiatal szakmunkás lépett elő művezetővé a szükséges tu­dás megszerzése után. De ennél sokkal magasabb ve­zető beosztásban is találha­tok olyanok, akik szakmun­kásként szereztek képesítést. A tanulás minden tehetsé­ges fiatal számára lehetsé­ges. a gyár segítséget, támo­gatást ad hozzá. Röviden a kedvezményekről A tanulók ugyanúgy kap­nap téli, tavaszi és nyári szünetet, mint a középisko­lások. Vizsga után a rendes szabadságon kívül három hetenként szabad a szombat. Évente egyszer 750 forintos textilutalvány jár mindenki­nek. Tavaly kétszer, gyári vásáron, 20—50 százalékos árkedvezménnyel vásárol­hattak méterárut, ágyneműt a dolgozók korlátlan meny­nyi ségben. Három irányból külön­lutóbusz hozza-viszi a vidé­ieket, nemcsak a megyéből, hanem például Orosházáról is. Említést érdemel a válla­lat saját, balatonföldvári üdülője, ott nyolc szoba vár­ja a szegedi és dorozsmai üzem dolgozóit az egész njjarcsK

Next

/
Oldalképek
Tartalom