Délmagyarország, 1972. február (62. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-04 / 29. szám

VILÁG PROLETÁRIAf, EGYESÜLJETEK! DBMABYARORSL Befejeződtek a magyar— NDK iárgyalások Közös közleményt adtak ki 62. évfolyam, 29. szám 1972. február 4., péntek Ara: 80 fillér . megbeszélések Csütörtökön Hanoiban megkezdődtek a hivatalos tárgyalósok a VDK pórt- és kormányküldöttsége és a Fock Jenő vezette magyar párt- és kormányküldöttség között, Vietnami részről a •i; tárgyalásokon részt vett Pham Van Dong, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a VDK kormányának elnöke és több más vietnami vezető. A VNA közleménye szerint a tárgyalások a szívélyesség, a harci szolidaritás és a testvéri barátság légkörében folynak. (MTI) Magyar— vietnami Hídverés a Tiszán Az MSZMP KB «zétt>azabaa bcfcJrMidtek a magyar—NDK tárgyalások Csütörtökön a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának székházában befejeződtek a magyar—NDK tárgyalások. Az NDK párt- és kormányküldöttsége, amely a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Btzottságánák és a Magyar Népköztársaság kormányának meghívására kétnapos, baráti látogatást tett hazánkban, csütörtökön este elutazott Budapestiről. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Aczél György és Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagjai, a Központi Bizottság titkárai, Németh Károly^ a Politikai Bizottság tagja, a budapesti pártbizottság első titkára, dr. Timár Mr yás, a Központi Bizottság tagja, miniszterelnök-hel> ettes, Benkei András belügyminiszter, Péter János külügyminiszter, Púja Frigyes a külügyminiszter első helyettese, a Központi Bizottság tagjai, Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, Gyenes András, a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetője és Kovács Imre, hazánk berlini nagykövete búcsúztatta. Az elutazásnál jelen volt dr. Herbert Plaschke, az NDK budapesti nagykövete. A tárgyalásokról közös közleményt adtak ki, amely rögzíti, hogy a megbeszéléseken részt vettek a Magyar Népköztársaság részéről: Kádár János, Aczél György, dr. Timár Mátyás, Púja Frigyes, Kovács Imre. A Német Demokratikus Köztársaság részéről: Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára, Werner Lamberz, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Wolfgang Rauchfuss, a Központi Bizottság tagja, a minisztertanács elnökhelyettese, Oskar Fischer, a Központi Bizottság tagja, külügyminiszter-helyettes, és dr. Herbert Plaschke. A tárgyaló felek kölcsönösen tájékoztatták egymást pártjaik és országaik helyzetéről. . Megelégedéssel hangsúlyozták: a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa és a Német Szocialista EgységpáÁ VIII. kongresszusa utón mindkét testvéri országban új eredményeket értek el a szocialista építőmunka minden területén: fejlődött a népgazdaság, növekedett az ipar, a mezőgazdaság termelése, fejlődött a közműveltség, a kultúra, a tudomány, emelkedett a dolgozók életszínvonala. Mindkét országban tovább erősödött a párt és a tömegek kapcsolata, az egész társadalom szocialista nemzeti egysége és összeíorrottsága. A szocializmus építésének útján haladva tovább erősödik ü Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság nemzetközi helyzete. A felek áttekintették a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság sokoldalú kapcsolar tainak időszerű kérdéseit. Megállapították, hogy a két ország kapcsolatai, testvéri együttműködése az 1967-ben megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésnek megfelelően, a szocialista internacionalizmus szellemében eredményesen fejlődött a két állam, a két nép és a szocialista országok közösségének javára. A két párt és kormány vezetőinek rendszeressé vált találkozói fontos szerepet töltenek be a sokoldalú együttműködés fejlesztésében. A két ország gazdasági együttműködése dinamikusan fejlődik. A kutatásban és a termelésben egyre szo(Folytatás a 2. oldalon.) Kohl—Bahr találkozó Michijel Kohl, az NDK minisztertanácsának államtitkára és Egon Bahr, a bonni szövetségi kancellári hivatal államtitkára szerdán és csütörtökön a bonni kancellári hivatal épületében a két küldöttség bevonásával folytatta tárgyalásait az NDK és az NSZK között kötepdő általános forgalmi megállapodásról. A kétnapos tanácskozások befejeztével kiadott rövid közlemény szerint a felek megállapodtak abban, hogy a megbeszéléseket március 9én Berlinben, az NDK fővárosában folytatják. Könnyűfémprogram a szegedi öntödében A szegedi vasöntöde fejlesztése évekkel ezelőtt sokakban kétkedést váltott ki: érc- és szénlelőhelytől távol gazdaságos lesz-e működése, megéri-e a fejlesztés millióit Az elmúlt három év — különösen a tavalyi eredmények — alapján egyértelmű választ kaphatunk. A szegedi vasöntöde képes gazdaságosan dolgozni, az Öntöde Vállalat gyáregységei között a nyereségképzést tekintve is tekintélyes helyet foglal el. Bódi László, a szegedi vasöntöde igazgatója a tavalyi eredmények összegezése után örömmel számolt be arról, hogy a tervezett mintegy 71 millió forintos termelés helyett több mint 75 millió forint értékű öntvényt készítettek. Az öntöde ezzel a munkaval több mint 13 millió 500 ezer forintos nyereséget ért el, s a következő napokban az is eldől, hogy ebből az összegből a dolgozók milyen részesedést kapnak majd. Szemügyre véve az öntöde teljesítményét, azonnal kitűnik: a kollektíva a termelékenység növelésével, valamint a munkaigényesebb termékek előállításával érte el a jobb gazdasági eredményt. A szegedi öntödében ma már a magyar járműprogramhoz szükséges alkatrészek is készülnek — elsősorban a budapesti Ikarus Műveknek, valamint az Autófelszereléseket és Berendezéseket Gyártó Vállalatnak. Külön .figyelmet érdemel 3, vasöntöde saját „könynyúfem" programja. Mint annak idején már lapunkban beszámoltunk róla, az Öntödei Vállalat valamennyi gyáregysége közül csak Szegeden fejlesztették ki a könnyűfém öntészetet; 1971 első felében a Német Demokratikus Köztársaság megrendelésére — a Szellőzőművek közbejöttével — alumínium ventillátorlapétokat öntöttek Az exportmunka szép sikert hozott, hiszen tavaly már 230 tonna alumíniumöntvény került ki az üzemből. A szegedi öntöde terveiben tovább kívánják fejleszteni az alumíniumöntödét. Csupán az első negyedévben több mint 3 millió forint értékben 53 tonnányi könnyű öntvényt gyártanak, elsősorban a közeli nagyvállalatoknak; a Csongrádi FŰTÖBER-nek,. a hódmezővásárhelyi METRIPOND-nak, a szentesi KONTAKTA-nak, a Kenderfonó és Szövőipari Vállalatnak. A munka sikere érdekében az olajtüzelésű alumíniumolvasztót gáztüzelésűre alakították át saját erőből az üzem dolgozói. Mivel az egyedi nagyméretű alumínium-alkatrészek iránt országosan nagy az igény, az öntödében a nagyobb méretű talajformázással készülő alkatrészek előállítására is felkészültek. Az első jelentkező a Banyagépgyár, amely motorházakat, kapcsolószekrényeket rendelt meg. Az elképzelések szerint az idén 150—200 tonna alumínium-alkatrészt készít majd az öntöde. Az idei tervek között természetesen továbbra is a* acélöntés szerepel az első helyen. Amint Bódi László elmondotta, 1972-ben rekord termelésre készülnek: 88 millió forint értékű nyers öntvényt készítenek el a korszerűen berendezett üzemben, zömében acélból. Ennek érdekében megfelelő műszaki feltételeket teremtenek, a régebben sok bajt okozó szállítószalagokat üzembiztos konvejorsorokra cserélték ki; az egyik megrendelő nagyvállalat segítségével, anyagi hozzájárulásával 6 millió forint értékű angol formázógéoet vásárolnak, amely még a tavasszal megérkezik Szegedre. Az öntöde a nagy feladat tninél sikeresebb végrehajtása érdekében tovább javítja a munkakörülményeket is. H, £. í Az eddigi enyhe és száraz tél, az alacsony vízállás kiváló szolgalatokat tesz az Algyon dolgozo hídépítőknek. A jobb parton, a szegedi oldalon kenyehueseu, szarazon végezhetik a mederpillér már elkészült cölöpalapozása körüli földmunkák aj Földmunkák folynak a bal parton, a vásárhelyi oldalon ls. A mostani út éles kanyarjait szünteti ineg majd az a rampa, amely enyhe szögben emelkedve, merőlegesen tart a jelenlegi útnak. A majdani hídfeljáró földlejtöjét most i gépek egyengetik Somogyi Károlyné felvételed A bal oldali ártéren szintén a földmunkák készülnek. A pillér betonalapja körüli földet ássák ki, hogy később majd bitumenréteggel vonhassák be a betonozást