Délmagyarország, 1972. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-01 / 1. szám

SZOMBAT, 1972. JANUAR t: EZ MEG AZ H add szóljak néhány szót az ősidők óta legbonyo­lultabb témáról: a szeré­lemről. Ezúttal egy görög fiatál­emberről, egy angol lányról, és Ámor tréfás nyiláról szól a his­tória. Athosz Kitreotisz, az angol Sainsbury-eég athéni kirendelt­ségének tisztviselője a londoni bíróság elé. került. Az ok: be­leszeretett a cég tulajdonosának leányába. Joan Rainsbury a neve a csinos vöröshajú angol miss­nek. A feltüzesedett görög ifjú a lánynak mindennap virágcsok­rot és hozzá egy verset küldött. Nem tudom, arrafelé is ilyen drága-e mostanság a virág, mint nálunk. Ha igen, bizony drága kis szerelem virágzott ki. A vers értékét nem jegyezték a londoni tőzsdén. A hevesvérű Athoszt maga a lány jelentette fel. Valószínűleg nem volt ínyére az udvarló, esetleg a küldött virágok nem illatoztak eléggé, végső esetben — szerintem —, jobban szerette a klasszikus költőket Kitreotisz úr versbe faragott áradozásainél. íme, az ítélet: a bíró megtil­totta Athosznak, hogy virágot kiiidjön szerelmének, mert ha mégegyszaí- egyetlenegy szálat is küld neki,- hosszabb időre rácsok mögött találhatja magát. A bírói Ítéletben nincs szó a szerelmes versekről. Lehet, hogy irodalombarát volt a bíró?... Ha már az előbbiekben a bíró­ságot említettem, egy különleges motellel folytatnám. A svéd fő­Városban ugyanis a börtön kere­tében motel nyílt, a rabok szá­mára. A börtönigazgató nyilat­kozata szerint a példás magavi­seletükkel kitűnt rabok három­havonként két boldog napot tölt­hetnek majd itt feleségükkel, ' jobbik esetben pedig, barátnő­jükkel. A leggyönyörűbb, az egész motelmozgalomban az, hogy az összes felmerülő költségeket a svéd igazságügy-minisztérium fedezi,,. . Sokat hallunk százéves embe­rekről, és az is megrögzött szo­kássá vált, hogy kíváncsiak megkérdik őket magas koruk titkairól. Mary Place most töl­tötte be 102. életévét, és szüle­tésnapján arról nyilatkozott, hogy mit kell tennie egy nőnek, ha nem akar fdő elolt sírba szallnj? A nyilatkozat eléggé tö­mör, és parabolikus volt. így hangzott: — Az a feleség, aki meg akar­ja élni a századik születésnapját, ne keljen föl, ha a gyerek böm­böl. Mert ezt a kérdést a férj is szakszerűen megoldhatja. Mary Piacénak hét gyermeke volt. Férje hatvannégy éves ko­róban hunyt el... Raj van az alkoholfogyasztás­sal. Pontosabban fogalmazva:, az alkoholt yedelő, s ettől vakmerő­vé szédült autósokkal. Az Egye­sült Államokban két hónapra felfüggesztették John Throw ve­zetői igazolványát, mert ittas állapotban száguldozott városa-, nak főutcáján, önmagát és a já­rókelőket veszélyeztetve. Hogy ebben mi a különös? Semmi tu­lajdonképpen — ha csak ez nem, hogy Mr. Throw a New Hampshire-i antialkoholisták egyesületének az elnöke. Erről jut eszembe az érdekes párbeszéd az antialkobolisták nemzetközi kongresszusáról. Egy párizsi jogász volt éppen az előadó, s kissé tüzesebben ma­gyarázta a jelenlevőknek: —- Remélem, nincs már mesz­sze áz a nap, amikor minden szeszt az óceánba öntünk! — Ezt én is remélem — szólt ekkor közbe valaki a hátulsó sorokból. A francia jogász szellemesen replikázott: — Igazán örvendek. Kihez van szerencsém? — Ó, a nevem nem fontos -r­így a másik. De búvár va­gyok ... A tolvajok világkrónikája sok mindennel dicsekedhet. Hisz ügyes kezű bajnokaik már sok mindent elemeltek. Egyet azon­ban még nem. Es most erről az egyről essék szó. A dél-londoni Cajpberwell ke­rületben a minap elloptak egy ütszobás családi házat — tetős­tül, padlóstul, pincéstül. A Jar­din Street 10-böi már előzőleg a lakók kiköltöztek, mivel a tu­lajdonos el akarta adni a nem­rég felépült, előregyárlótt ele­mekből összerakott csinos házat. Az egvlk nap azonban a ház eltűnt. Reggel hatalmas teher­autóval négy komoly arcú férfi érkezett, szakszerűen nekiláttak a bontásnak, mindent felraktak, és egy órán belül odébbálltak. A szomszédasszony később így nyi­latkozott a rendőrüknek: — Még sohasem láttam ilyen csodálatos munkatempót. Kicsit furcsállottam is, hogy még egy teaszünetet sem tartottak. A londoni Scotland Yard úgy véli. hogy a Jardin Street 10-es öt szobás családi ház valahol a tengerparton már fel is épült Most egyelőre még mindig ke­resik ... Persze, nem mindenütt ered­ménytelen a rendőrség munkája. A washingtoni rendőrség lefülelt egy tolvajt, aki mindig fényes nappal tört be ,a pénztárakba. A kihallgat;ison azzal mentegető­zött, hogy: — Éjjel féltem volna annyi pénzzel végigmenni a washingto­ni utcákon. Tudják, itt még nincs meg az éjszakai bizton­ság... A tudomány állandóan fejlő­dik, és újabb világszenzációkkal szolgál. A kaliforniai Santa Cla­ra egyetem Sarah nevezetű hét­éves csimpánzára büszkék lehet­nek oktatói. Ha hinni lehet a hírnek, ez a majom már 120 szót ismer, továbbá ír és olvas, mnst pedig éppen számolni ta­nul, Már látom a távoli jövőt; mi­kor ezzel Is meglesz, diplomát kap, és rátérhet írástudatlan csimpánzfeleharátai nevelésére. Ezt aztán igazán érdemes ki» várni... RÉVÉSZ TIBOR A zt mondják, újévkor len­csét kell főzni, s akkor sok pénzünk lesz az új év­ben. Persze, vannak, akik nem szeretik. Mármint a lencsét. A pénzt mindenki kedveli. Még a közmondás-gyűjtemény is tele van plyan bölcsességekkel, ame­lyekből kiderül a pénz megbe­csülése. Hogy gsak egyet idézzek kapásból a sok közül: „A pénz beszél, a kutya ugat.,," Nos, miről beszél a pénz? Hát ha valóban beszélni tudna, mindenekelőtt búcsúszavakat mondana. S legtöbbünknek nem azt, hogy viszont látásra, hanem inkább azt, hogy isten veled. Közismert, hogy sokkal könnyebb a pénzt kiadni, mint megkeresni. Persze, az is igaz, hogy csak azt költhetjük el, amit megkerestünk. (Nem győzik a Pénzügyminiszté­rium illetékesei, továbbá más ál­lami vezetők ezt a csalhatatlan igazságot a lakosság tudomására hozni...) Hogy 1971-ben meny­nyit kerestünk, $zt még nem le­het megmondani. Rendelkezésre áll azonban például a kereske­delem statisztikája az év első tíz hónapjáról. Ebből kiderül, hogy Október végéig 123 és fél milliárd forintot költöttünk el a boltokban és a vendéglőkben, eszpresszók­ban. Csaknem egytizedévei töb­bet, mint 1070-ben. Mindez azt mutatja, hogy azért több pén­zünk volt, mint az előző eszten­dőben, bár elképzelhető, hogy még" többet panaszkodtunk a pénzhiányra, mint akkoriban ... Pedig hát biztosan nem szű­kölködtünk olyan nagyon anya­giakban. mert az OTP-ben is azt mondták: tovább emelke­dett a betétállomány. Ügy negy­venhétmilliárd forint körül lehet, s nemsokára eléri az ötven­milliárdot. Ahhoz képest, hogy még 15 esztendeje sincs annak, amikor az első milliárdos betét­állományt ünnepeltük, nagyon szép teljesítmény. Ennek a betét­állománynak a felével aztán a la­kosság tartozik az OTP-nek- Vagy ugyanazok, akiknek az OTP is tartozik, vagy mások. Mert, előfor­dul, hogy .valakinek több tízezer forintja van a bankban, ugyan­akkor százezer forintos tartozá­sa, mondjuk szövetkezeti lakásra. Ez természetes állapot, akár csak az, hogy sokan amolyan utólagos takarékosságként OTP-hitelre vá­sárolnak különböző tárgyakat. Az ilyesfajta rövid lejáratú adóssá­gunk egymilliárd-nyolcszázmillió forint, s bár nagy összegnek lát­szik, mégsem túlságosan sok, ha a takarékbetét-állománnyal és a lakosság pénzbevételeivel hason­lítjuk össze. Általában: bármennyire is két­ségbe vonják egyesek, a bevéte­leink gyorsabban nőnek, mint a kiadósaink. Következésképpen: emelkedik az életszínvonal még akkor is, hogyha az emberek az „árszintet" jobban érzékelik, mint, a „bérszint" növekedését. Tény, hogy esztendőnként körül­belül két százalékkal lesz drá­gább az élet s az Is, hogy köz­ben változnak az arányok, a zöldségnél például — hivatalos adatok szerint is — 15—17 szá­zalékkal drágult az idén. Ezzel szemben egy csomó élelmiszer egy fillérrel se lett drágább. Az árnövekedések általában nem ha­ladják meg azt a mértéket, ami­vel a szakemberek eleve számol­tak, még akkor sem, ha megha­ladják azt, amit az emberek meg­jegyzés nélkül elviselnek. Nos, nem lehet tudni, hogy örö­mében iszlk-e a magyar vagy pénztelenségében, de tény, hogy ismét csak az alkoholra fordított összegek növekedtek a legna­PÉNZ BESZÉL..; gyobb mértékben, A vendéglők­ben például több mint tíz szá­zalékkal többet költöttünk külön­böző italokra, mint egy esztendő­vel ezelőtt. A Pénzügyminiszté­riumban tulajdonképpen örülni kellene enpek, hiszen minden ré­szeg ember az államkasszát hiz­lalja, de végül is mégsem az a cél, hogy így vesztegessék el fiz emberek a fizetésüket. A józan pénzügyi emberek csóváljak a fe­jüket: mibe kerülhet ez a bevé­tel másutt az országnak? És azon töprengenek, miként lehetne el­érni, hogy a bevétel megmarad­jon, az italfogyasztás csökkenjen, A megoldás egészen kézenfekvő, de aligha lesznek tőle boldogab­bak a mindig száraz gégéjűek-' Még mindig jobb, ha ebben az ügyben is a pénz beszél, mintha valakiből az alkohol. Nem meglepő, hogy pénzügyi­leg is a legjózanabbak a legki­egyensú 1 jrozqt t abbák, Az OTP tisztviselői, akik jól ismerik a betéteseket, azt magyarázzák, hogy nem azok a legjobb ügyfe­lek, akik a legtöbbet keresik, ha­nem azok, akik a legjobban oszt­ják be a pénzüket. Sok pénzből jól élni tulajdonképpen nem tel­jesítmény. bár akadnak, akiknek a jövedlemük meghaladja az át­lagot, de mégsem jutnak ötről hatra. Ha pénzük van, úgy ro­hannak vásárolni, mintha puská­ból lőtték volna őket ki. így az­tán pénzük ugyan bekerül a bel­kereskedelmi statisztikába, de el­kerül tőlük. Mások viszont ügye­sen beosztják azt, ami van. Nos, a házasság ügyébe egyre kevésbé szól bele a pénz. Szocio­lógusok, akiket igazán nem lehet túlzott jóindulattal vádolni, s nem azon fáradoznak, hogy ne találjanak társadalmi feszültsé­geket, megállapították, hogy az anyagiak a párválasztásban nem játszanak túlságosan nagy szere­pet, Persze, ha az ember már kiválasztotta a párját, kell a pénz. Lakásügyekbe például so­kat szól bele a pénz. az új lakás­rendelet óta legalább legálisan, nem az üzérek, kijárok javára. Alighanem erre gondolt az a százhúszezer fiatal, aki ifjúsági betétkönyvet váltott eddig. A lényeg: a 14—30 év közötti fia­talok megállapodást kötnek a bankkal, amelynek értelmében havonta 100—409 forintot tesznek félre rendszeresen, öl esztendőn át. öt százalék kamatot kap­nak, s évenként egyszázalékos prémiumot is. Ráadásul az OTP külön kölcsönben is részesíti az ifjúsági betéttulajdonosokat, ha lakásvásárlás előtt állnak. Egyéb­ként a legnagyobb összegeket alighanem lakásra gyűjtik és adják ki az emberek- Pontos sta­tisztika nincs, de lakásügyekben — családi házra felvett hiteltől öröklakás-részleten ót a szövet­kezeti lakásokig -» tartozunk a legtöbbel, összesen több mint húszmilliárd forinttal, És alig­hanem ez az adósságunk még jobban emelkedni fog, mert a negyedik, ötéves tervben mintegy 180 ezer lakás OTP-kolcsönökkel épül, S hogy miből adnak köl­csön? Hát p betétekből. Lóm, bármilyen kevés sok­szor a forint, azért egyre több van belőle, s el ne feledkezzünk arról sem, hogy ez a kedvelt fi­zetőeszköz Újabb negyedszázad­nak induR paki. 1971. augusztus 1-én ünnepeltük a forint negyed­százados évfordulóját. Hát ami azt illeti, ez a 25 éves fiatalem­ber remek erőben vgo: sok nőt levesz még ma i? a lábáról. Egyébként pedig erkölcsös pér.z, nem hagyott cserben bennünket. Pedig hát annak idején, a világ­történelem legnagyobb inflációja után eleget izgultunk, hogy va­jon értékállónak bizonyul e. Hát annak bizonyult. Az igaz, persze, hogy a maj árak jóval felülmúl­ják az akkori árakat, de a fize­tések is megtöbbszöröződtek. így történt aztán, hogy a forint szü­letésének hónapjában néhányan személyesen köszönthették az ötszáz forintost is. egyéves szü­letésnapja alkalmából. A bank szakemberei szerint az ötszáz fo­rintos beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A pénztárosoknak, a postahivatal kisasszonyainak, a bankok pénzkezelőinek jóval ke­vesebbet kell olvasniuk a pénzt. Akárcsak az új tíz- és ötfo­rintos. Az igaz ugyan, hogy alig akad még automata, amelyben ' ezekre lenne szükség, pedig a bevezetésnél az egyik ' indok ép­pen ez volt, de azért szép az órctízes, szén az' ércötös, ahogy mondani szokták, bár lenne belő­le egv zsákkal- A régi Öj- és két­forintos is hasznosítható lepne még zsákszámra, mert igaz ugyan, hogy a bojtban nem ad­nak értük még egy skatulya gyu­fát sem. de azért a bank még 1972. június 30-ig átcserélné őket. . Persze, ezekből aligha van vala­kinek nagyobb mennyiségben. Tudniillik nagyon kényelmet­len ércpénzen aludni. Papírpénzt azonban még mindig dugnak szalmazsákba, sőt miianyagbe­tétes matracba lg. Csak a jó­isten tudja, mennyien akadnak, akik megtakarított pénzüket is inkább otthon tartják, mert úgy vélik, nem szabad a bankra rá­bízni. Némelyiket aztán megrág­ják az egerek, bolyhosadni kezd, penészes lesz. Sebaj, ha nem fo­gadják el az üzletekben, jelenték­telen levonással beváltja a bank. Szép, új pénzekre, • Egyébként pedig azt mondják, hogy a forint — esztétikailag — a világ egyik legszebb pénze. Gyönyörű rajzok, finom színár­nyalatok, a ráadásul lehetetlen hamisítani, D e hát kinek kell hamis fo­•rint? Csak legyen minél több az igaziból. Úgy tű­nik, hogy egyre több van. Régi igazság, hogy minél kevesebb az emberek pénze, arányaiban an­nál többet költenek a kosztra, mert enni muszáj ós minden egyéb csak azután jön. Nos, egészen 1971-ig minden &áz forintból na­gyobb rész ment élelnúszerre és csak a kisebbik rész iparcikkek­re. 1971-ben is érvényes maradt ugyan, hogy száz forintnak öt­ven a fele, de ötvenkét forintot költöttünk iparcikekkre és esak negyvennyolcat élelmiszerre, A pénz persze nem boldogít. A pénzügyeket vizsgálva azonban nincsen okunk boldogtalanságra sem. S valljuk be egymásnak, hogv lehet, hogy a pénz nem bol­dogít, de a pénztelenség bizto­san nem­PINTÉR ISTVÁN Variációk egy dugóhúzóra Számtanórán Milyen feladat érdekel. Peti? — Csak azt akarom kiszámítani, h«fy 1972-ben hányszor kell suliba jönni! i

Next

/
Oldalképek
Tartalom