Délmagyarország, 1972. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-01 / 1. szám

io SZOMBAT, 1972. JANUÁR l. — Mi ez? — Zajcsináló gcp. Visszaadom nekik a kölcsönt a beatzenéért. . — Autóbaleset érte? — Nem, csak ramesett a beiglis tányér! Találékony szomszéd Hát e? a fiú mire vag igy föl? Al'í-bcbi, január elsején született. Mázlista & ÚJÉV A NÉPSZOKÁSOKBAN Anneliese Meinert; . - MEGELOZES rr r A

z új év nem mindig január elsejével kezdődött. A rómaiaknál kezdetben március elseje volt az év első napja; január elseje csak i. e. 153-ban lett az év első napjává. Január hónapunk neve Janusnak, a kétarcú Istennek a nevével függ össze, aki egyik arcával a múltba néz, az elmúlt évbe, a másik arcával pedig a jövőbe, az új esztendőbe. A nyugati keresztenységnél a XVII. századig többféle évkezdetet ismerünk. Hol december 25-e, hol január l-e, hol január 6-a, hol március 25-e, hol húsvét szombatja volt az év első napja. A január elsejétől való idegenkedést a keresztény egyház részéről a pogány eredettől való irtózás magyarázza. Az újév első napja állandó cserélgetésének XI. Innocerttius pápa vetett véget 1691-ben és úgy a polgári, mint az egyházi év kezdetéül véglegesen január elsejét jelölte ki. A babonák, hiedelmek ma már erejüket vesztették, falun is, városon is derűs szórakozásokkal, jo eszem-iszommal köszöntik az újévet, a különbség legfeljebb csak annyi, hogy falun többnyire saját disznótoros ételeit eszik és saját borukat isszák az emberek. Nem mindig volt azonban ez igy! A múltban a falvak népe az újévhez olyan babonákat, hiedelmeket. szokásokat és szórakozásokat fűzött, melyek gyökerei legtöbbször az ősi magyar hitvilágba nyúlnak és szerencsehozó, vagy gonoszűző szerepet töltöttek be. ösi szokás volt a „téltemetés", az óévet megtestesítő szalmabába elásása, vagy a „télkiverés", amikor egy öregember álarcát viselő sihedert kikorbácsoltak a falu végére. Az óév kiharangozása, a lakosság énekétől kísérve, már egyházi eredetű. Igen sok volt a jó állatszaporulatot és jó termést varázslattal biztosító népi hiedelem Is, mint a „kongózás", a „szúzgulyahajtás", és azok a dévajkodások: kapuk leszedése, az udvarokban kintfelejtett gazdasági eszközök kihordása a piacra, .stb., amelyeken varázsigényük mellett hetekig nevetett a falu. Hasonló jellegű volt a nem termő fáknak fejszével való megveregetése, a „fafenyegetés" is. Szerencsevarázsló szerepe volt Erdélyben annak a szokásnak, hogy fiatal legények kezükben pénzt szorongatva asztalra, vagy székre álltak, s az éjféli harangszókor kezükben pénzzel ugrottak át az újesztendőbe ... Az újévhez egészség és szépségvarázsló szokások is fűződtek. A lányok éjfélkor elmentek a forráshoz „aranyvizet" meríteni, hogy szépek legyenek, illetve, hogy szépségüket megtartsák. Az „aranyvizet" néhol az „élet vizéének nevezték. Az új év az elkövetkezendő esztendő titkainak megfejtésére, a szerencse „irányítására" is módot adott. Főleg a lányok vették ezt komolyan. Az volt a hiede- " lem, hogy ki mit csinál új évkor, azt fogja csinálni az egész esztendőben. Az asszonyoknak tilos volt bármiféle bontási munkát végezni, mert az szerencsétlenséget jelentett volna. Babonák fűződtek az első látogatóhoz, az utcán szembejövő első járókelőhöz. Tilos volt — ajándékokat kivéve — a pénzkiadás is. mert a népi hiedelem szerint akkor az új esztendőben nem marad meg pénz a háznaL Az új évhez fűződő babonak, hiedelmek egész serege az egészségre, a halálra, lányoknál pedig a férjhezmenésre irányul, főleg az utóbbi volt igen gyakori. Erre szolgált az ólomöntés <a kiöntött ólom formájából következtettek a vőlegény foglalkozására). a galuskafőzés, az almahéjdobás, a szöszrázás, a papírcsillagvágás, a kerítéslécek leolvasása, a papucsdobálás, az első ólomból való jóslás stb. — a varázslatnak, a babonáknak, a népi hiedelmeknek száz év száz forrná ja, amelyben hittek is, nem is, de alkalmazásuk lehetőséget adott a vidámságra, a nagy nevetésekre és csúfolódásokra. Az új év megünnepléséhez szigorú étkezési szokások fűződtek. A malac szinte kötelező volt, mert előre túrja a szerencsét Nem volt szabad azonban szárnyast enni, mert „elkaparta" a háztól a szerencsét. Kedvelt újévi étel volt a lencse is, a lányokkal kapcsolatban még megszépítő erőt is tulajdonítottak neki. Újévi fogás volt az édeskáposzta disznóhússal. És elengedhetetlen volt a kalács. Az újévi ünnepet rendszerint a „köszöntőzés" fejezte be. A gyerekek kezdték, akiknek kalács, alma járt fizetségül, majd a legények folytatták, akik elsősorban a lányos házakat keresték feL A rokonok, jó barátok is összejöttek és jóízű evés-ivás közepette meghányták-vetették a házi, falusi és országos gondokat. „Arattak" ilyenkor a falusi cigánybandak is, akik házrólházra jártak és mindenütt elhúzták a gazda kedves nótáját. Bor és némi pénz volt a jutalmuk. A t'ukarabbak bezárták előttük a kiskaput, de az ilyeneket napokig „kibeszélték". A nap bőséges vacsorával ért véget. A babonák, népi 'hiedelmek kora napjainkban már lejárt De ha nem is gyakoroljuk őket, a megbecsülés azért kijár nekik. Nemcsak azért, mert egy elsülylyedt világ érdekes emlékei, hanem azért is, mert a népi gondolkodás egynémely vonására jó magyarázattal szolgálnak. Egyébként ma már mindenki tudja, hogy szerencséjét, jólétét nem a babonák, biztosítják... Az újévet pedig a mai ember arra használja fel, hogy szilveszterkor vigadjon, jó hangulatban búcsúzzon az óévtől es így lépjen át az új esztendőbe. GALAMBOS FERENC H

elene praktikus nő volt, vett tehát egy öngyújtót. Kiszámította, hogy hónapok alatt úgyis megtérül a gyufa árából. Az eladó egész sor öngyújtót tett eléje. Végül egy kis laposra esett a választása. — Itt kell lenyomni — mutatta az eladó —, s vidám sárga fény villant feL i Az irodában odatette az asztalra, a cigarettásdoboz mellé. Először a hivatalsegéd vette észre, amikor hozta a postát. — Ó, öngyújtó! Megengedi? Kézbevette, de nem gyújtotta meg, hanem kivette egyik csavarját — Rendben van — bólintott —, de a benzintank nem valami nagy. Gyakran kell majd utánatölteni. Nálam mindig van benzin, szóljon csak nyugodtan. — Aztán visszarakta a csavart, és otthagyta a csodálkozó Helént. Péter volt a következő érdeklődő. Helene már évek óta együtt dolgozott vele. Néki is volt öngyújtója, háromszor akkora, mint Heléné. — Aha — szólt elégedetten —, rájött, mi a praktikus? — Felkattintotta az öngyújtót, és megrazta a fejét — Valami baja van, majd rendbe hozom. Pillanatok alatt alkatrészek hevertek az asztalon, Péter egy kis tűzkövet tartott a világosság felé. — Túl kicsi. Becsapták! Menjen vissza az üzletbe, és kérjen egy másikat! — De Péter, az istenért, megéri ez, hogy egy órát szaladgáljak, vitatkozzak, és bosszantsam a másikat? A férfi hallgatott de egy idő múlva megszólalt: — Otthon vannak szerszámaim, ha bármi problémája lenne, szóljon csak. Délután Tomival futott össze a presszóban. Tomi nagyon rendes fiú. Nemcsak beszélni tud, mint a férfiak általában, de hallgatni is. Mihelyt azonban megpillantotta az öngyújtót, már nem is látta Helénét, meg se hallotta, hogy szólt hozzá. Meggyújtotta az öngyújtót egyszer, kétszer, háromszor. — Hányszor még? — kérdezte Helene türelmetlenül. — Kilencszer kell meggyújtani — magyarázta Tomi. — Akkor biztosan működik. Este Hansot várta Helene. Hans volt a nagy ö. S mialatt a vacsorához terített, elgondolkodott. Mit csinál majd Hans? Olyan lesz ma is, mint mindig? Kedves, figyelmes? Beszél majd a jövőnkről, az otthonunkról? Vagy szétszedi az öngyújtót, és a benzintankot fogja nézegétni? Hihetetlen, mi mindent tudnak kezdeni a férfiak egy ilyen vacakkal! Nem, én biztos fontosabb vagyok Hansnak, mint ez» a tárgy. Hiszen Hans nem tisztviselő, nem munkatárs, és nem ismerős. Hans szeret engem. Ezt biztosan tudom. Kint csengettek. Ebben a pillanatban félni kezdett S mivel Helene egy praktikus hölgy, fogta az öngyújtót, és kihajította az ablakon. FORDÍTOTTA STEINER KATALIN VÍZSZINTES: 1 Régi mondás, régi igazság. Folytatása a függőleges 1. szám alatt 12 Állati lakás. 13. ... Maggiore — tó Észak-Olaszországban. 14. Női név. 15. Rangjelző. 16. „Nem csak nézek, de ... is (saólásmondás). 18. Aa öröklődő tulajdonságok hordozója 20. Járunk rajta. 22. A győzelem istennője a görög mitológiában. 23. vize folyik csendesen" (műdal). 25. Fátum. 26. Mátka. 27. Ipari nyersanyag. 28. Hamis. 30 Kerek szám. 31. Folyó Észak-Olaszországban. 32. Légsúlymérö. 36. Diplomáciai gépkocsin látható rövidítés 37. Égéstermék. 38. Több mint makacs. 40. Rum + cukor "1 forró víz. 41. Elegyít 43. Nem egész szám. 44. Nyakvédő. 46. Jugoszláv város a Belgrád—Szófia vonalon. 47. Boráról ismert község Fejér megyében. 48. Fordított kettős betű. 50. A vízszintes 52. válhat ezzé. 52. Erődítmény. 53. Kisgyerekköszönés. 54. Kettőzve: női becenév. 56. Hirtelen emelkedő. 59. Vízben él. 60. Verne kapitánya. 62. A torok folytatása. 63. A francia uralkodók megszólítása volt. 65. Alaktalan. 67. Az egyik oldal. 68. Ostobává tesz. 69. „Per procura" rövidítve. 70. Csonthéjas gyümölcs. 72. Orosz férfinév. 74. a Ludolf-féle szám. 75. Mint a vízszintes 15. számú. FÜGGŐLEGES: 2. Ilyen könyv is van a hivatalokban. 3. A liliomfélékhez tartozó húsos levelű növény. A. Baráti ország neve, röv. 5. Egyforma betűk. 6. Hindu filozófiai tan. 7. A vízszintes 31. sz. alatti mellékvize. 8. Keresztül. 9. Egészséges ital. 10. A földbe rejt 11. Európai főváros a Manzanares partján. 17. Képzőművészeti alkotás gyakori tárgya (ford.). 19. Plakett 21. Lakoma, ford. 23. A behajlított tenyér által alkotott Üreg. 24. A kempingekben sok van. 27. Hajórész. 29. Ipari feldolgozásra kerülő növény. 32. Rovar. 33. „Nomen est..." — a r.év végzet 34 Díszes. 35. Villanymotorok forgórésze. 37. Csillagkép az északi égbolton. 39. Síkidom. 42. Mérgeskígyó, hazánkban is előfordul. 45. Kacat. 47. Beiglitöltelék. 49. Falburkoló anyag. 51. Igekótő, de és helyett is használják 52. Dob. 53. Hátasló. 55. Mint a vízszintes 65. számú. 57. Marokkó fővárosa. 58 Énekel. 59. Bizalom, meggyőződes valamiben. 61. Algériai kikötő. 63 Színházi előadások fontos szereplője. 64. Egyfajta alkohol. 66. Fel betűi. 68. A relatív hangerősség egyik mértékegysége. 71. Egyforma betűk. 73. A vízszintes 28. számú fordítottja. BEKÜLDENDŐ: a vízszintes 1. és függőleges 1. számú sorok megfejtés^. x E. B. MEGFEJTÉSEK — NYERTESEK A két héttel ezelőtti rejtvény megfejtése: Tudja hol szorít a cipő. Fején találja a szeget. Bottal ütheti a nyomát. Minden hájjal megkent. — a megfejtők közül vásárlási utalványt vehet át a szegedi Móra Ferenc könyvesboltban (Kárász utca), ahol erte vásarolhat: dr Büzási Gézáné, Török u., Kiss Istvánná, Galamb u , Lukács Ferencné, Hajnóczy u., Reszler Magdolna. Bakay Nándor u.. Szűcs István, Kendergyári u„ Tompa Károlyné, Kossuth Lajos sugárút. Váczi Katalin, Brüsszeli körút. Könyvet kapott postán: ifj. Guba István. Szatymaz. A beküldési határidő mindig a megjelenéstől számított hat nap. A megíejteseket postai levelezőlapon kérjük beküldeni. RÉGI IGAZSÁG V