Délmagyarország, 1972. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-05 / 3. szám

2 SZERDA, 1972. JANUÁR 12. A gazdálkodás ABC-je Tíz esztendő tanulságai Dorozsmán Egy évtizeddel ezelőtt Igen viharos közgyűlést tartottak Kiskundorozsmán, a -kultúrházban. A József Attila Tsz tagjai egymás után emelkedtek szólásra, felszabadultak m szenvedélyek, mindenki panaszolta búját, bánatát Abból pedig bőven akadt Előző esztendőkben nem jeleskedett a közös, kicsi gyűlt össze a házi kasszában, szűkösebbre sikerült az esztendő, mint ahogy tervezték. A munkaegység értéke alig haladta meg a 10 forintot Micsoda évek voltak I Az egy tagra eső jövedelem 3600 forint körül alakult évenként. Ráadásul kisebbnagyobb adósságok terhelték a közöst kilincselhettek tehát állami dotációért, amíg 600 ezer forinttal megsegítették őket. termelőszövetkezet elnöke. A gazdaközösség számol a saját pénzügyi alapjaival. Jövőre már kevesebb lesz a visszatérítendő hitel is. Így aztán jut pénz a bővített újratermelésre. 0 zik a gazdaközösség, növelik a forgóalapot, s tartalékolnak. A 360 aktív dolgozónak 1971. évben 10 millió forintot fizetnek ki munkabérre. Ez egyben azt ls jelenti, hogy az egy tagra eső átlagos évi jövedelem eléri a 27—28 ezer forintot, ' a i A közgyűlésen mindez szóba kerülj, amit 1962. február 16-án tartottak. Űj vezetőséget választottak, s azóta a gazdaközösségben ismeretlen a mérleghiány. Évről évre szívósan küzdenek a dorozsmai földeken, és sem az aszály, sem a belvízkár nem zavarja meg az eredményességet, a jövedelmező gazdálkodást Az elmúlt tíz esztendő tapasztalatait terjeszti majd a zárszámadó közgyűlés elé a József Attila Tsz vezetősége, olyan évtizedét, amelyben bőségesen akadtak gazdálkodási tanulságok. — Mára vitathatatlan, s tudjuk valamennyien, az a termelőszövetkezet tud gazdálkodni, amelyiknek tartalékai és megbízható alapjai vannak. Nálunk nem panaszkodhatunk. Jobb lesz a zárszámadás, mint tavaly és sokat tartalékolunk. Gondolunk a jövőre, mert folytatjuk a bertiházást is. A tehenészeti telepünk építését befejezzük, ami nem kis munka. 1971-ben 600 szarvasmarhát tartottunk, és 387 hízómarhát értékesítettünk onnan. Mégis, a növényféleségek hasznát az állattenyésztés, nálunk a tehenészet viszi eL Talán 1972-ben változik az arány, a helyzet. Május 31-re népesítjük be a modern telepünket, aholöszszesen 720 szarvasmarhát, ebből 340 tehenet tartunk — sorolja Szitás 'Ágoston, a A növénytermesztés a pénzes ágazat. Égy évtized alatt jól megtanulták a dorozsmaiak, hogy három fő növényre alapozhatnak. A sorrendben is első, a tájban is, és a földművelők „szívében" a fűszerpaprika. Sok évben kihúzta már a József Attila Termelőszövetkezetet a bajból. 1970-ben például 68 mázsás termést adott holdanként, ami nagyon megbecsülendő, 1971-ben pedig 80 mázsás termést. Köztudott, kedvezőtlenebbül alakult fűszerpaprikából a termés a szegedi járás többi közös gazdaságában is. Dorozsmán ez is csalós, hiszen minőségileg jobb árut adtak el, így aztán számításukban nem csalódtak, 4,5 millió forintot adott a szövetkezet pénztárába a piros arany. Száz vagonnal adtak el. Ritka, szép eredmény, s most mór csak egy kívánságuk van a piros arannyal foglalkozóknak, hogy egy jó esztendőben 100 mázsás termést érjenek el holdanként. Tőszám és talajerő-utánpótlás kérdése leginkább. Ezekben a napokban már javában számolnak a munkacsapatok tagjai, ki menynyi prémiumot kap a fűszerpaprika termesztése után. Megéri a kis számolást, hiszen akad olyan munkacsapat, amelyiknek a tagjai 45 ezer forinton osztozhatnak. Kalászos termesztéséről ls híres gazdaság ez. 1971-ben 970 holdon ringott itt búza, árpa. Sajnos, az aszály sokat elvitt a termésből. Holdanként 16 mázsás átlagot takarítottak be. Harmadik fő növényük a kukorica. A tervezettnél 30 vagonnal adott többet. 270 holdon termett, s májusi morzsoltban 24 mázsás holdanként! átlagtermést értek el. A számok a zárszámadásig már nem sokat változnakAnnyi bizonyos, a tagok jövedelme ismét emelkedik két százalékkal. Jelentős takarmánytöbblettel rendelke3. Nemcsak a számvetés, de a tervezés ideje is a tél. Hogyan lesz 1972-ben? Jó alapokkal Indulnak, 950 holdon vetettek őszieket, szép és jó a vetés. A tehenészeti telep építését befejezik, a zárszámadáskor elegendő pénzt tartalékolnak. Folytatják a vízrendezést is, amit 1971ben kezdtek, csatornákat, utakat készítettek stb. Szükségessé vált, hogy a modern tehenészeti telep mellett egy 120 férőhelyes hízómarhaistállót is építsenek. Már vásárolják hozzá az építőanyagokat. Ez az istálló 1 millió 800 ezer forintba kerül. Két év alatt készül el. A legfontosabb azonban, s 1972-ben mindenképpen ezt tartják szem előtt, a tartalékokat, hogyan tudják legjobban feltárni. Nagyobb átlagterméseket csak fokozottabb műtrágyahasznélattal, ésszerű vegyszerezéssel és talajerő-utónpótlással érhetnek el. A helyes takarmánygazdálkodás óriási tartalék náluk, nagy létszámú az állatállomány, minden megtakarított kilogramm nagy összeget jelent. A takarmánytermő területeket közelebb alakították kl az állattenyésztő-telepekhez, így a szállítási költségek jóval kevesebbe kerülnek. A munkaerő célszerű felhasználása, a megfelelő növényfélék termesztése mellett a teljes gépesítésre való törekvés jelenti a legnagyobb tartalékokat. Gépesítésre például 3 millió forintot költenek. Segít a kiskertakció is. Tíz esztendő tanulságai megteremték Kiskundorozsmán a gazdálkodás gyümölcsét. Olyan megbízható gazdaközösség alakult, amely nemcsak gazdálkodási példatárral, hanem jó emberi, közösségi magatartással is rendelkezik, s ez az 1972-es és az elkövetkezendő valamennyi esztendő záloga. Sz Lukács Imre papírból Hazánk köztudomásúan, iparilag feldolgozható fában szegény ország. Érthető tehát, hogy minden kezdeményezés, ami a fa pótlását célozza, tetemes importunk csökkentését igérl, megkülönböztetett fogadtatásra talál. A felhozható sok példa (bútorlapok faforgácsból és pozdorjából, nyílászáró szerkezetek alumíniumból, acél támaszok a bónyafa helyett, fémből való épületállvényzato'c stb.) közül egy kevésbé Ismertet ragadunk most ki, a fának a csomagolástechnikában betöltött szerepét, illetve annak megváltozását az elmúlt évek során. Az .új televízió, mosógép vagy hűtőszekrény boldog tulajdonosa bizalmatlanul nézegeti a hullámpapírból készült, az árucikk megvédésére és szállítására szolgáló dobozt. Azután rájön, hogy vékonysága ellenére milyen jól megfelel a célnak, pedig igazán tetemes terhelésnek van kitéve, öttíz évvel eíelőtt az ilyen nagyságú és súlyú árucikkeket még faládába zárták, vagy lécketrecben szállították. A hullámlemez és a hullámdoboz térhódítása feltartóztathatatlan, Igaz, hogy a hozzá szükséges papíranyag is fából készül, d© kevésbé értékes fából, ami szép mennyiségben rendelkezésünkre álL A hullámpapír sajátos szendvicsszerkezetű csomagolóanyag. A háromrétegű hullámpapír úgy készül, hogy két sík papirréteg közé egy harmadik, hullámosítottat erősítenek be ragasztással. E szerkezeti elv többszörözésével öt- és hétrétegű hullámpapírokat is gyártanak. Minőségük sok mindentől függ, a papírrétegek szakítószilárdságától, a ragasztóanyag jóságától stb., de az sem mindegy, hogy később milyen irányú terhelést kap a hullámpapír, a hullámok irányára merőlegeset, vagy azokkal párhuzamosat. A legmodernebb hullámpapírgyártó gépek, úgynevezett forró olvasztásos viaszragasztási folyamattal egyesitik a hullámosított és a külső papírréteget. Az egyesítést vízzel, hideg levegővel vagy cseppfolyós hidrogénnel való gyors lehűtés követi. A korszerű technológiának ez a fáelsa feleslegessé teszi a korábban alkalmazott szárítókamra használatát, ennek köszönhető az, hogy míg a régebbi gépsorok a 100 méteres hosszúságot is elérték, addig az új gépek csupán 8—10 méter hosszúak. A korszerű gépek gyártási sebessége percenként 45 —50 méter hullúmpapír, 1,4 méter szélességben. A fejlesztés egyik fő iránya: korszerű, nagy víztaszítóképességű • hullámlemezek készítése. Az egyik megoldás szerint a papírgyártó gépen levő mázolóberendezéssel műanyug diszperzóval vonják be a hullámlemez fedőrétegét. Egy másik eljárással a méretre szabott hullámdobozokra paraffinolvadékot hordanak fel. Az előbbi „vízlepergető" hatást ad a terméknek, az utóbbival teljes és tartós víztaszítóképesség érhető el ugyan, viszont a doboz lezáráséhoz használt ragasztóanyag egyelőre nem tapad a dobozfelü-' letre. Hazánkban a hullámdoboz-felhasználás jelenleg fejenként évi 7—7,5 kg, míg a fejlett nyugati országokban — ahol pedig fa is bővebben áll rendelkezésre — eléri a 13—14 kg-ot is. A Csepeli Papírgyárban, a hullámpapírtermékek egyedüli előállítási helyén, modern gépek beszerzésével jelentősen növelik a gyártási kapacitást. Ezzel megoldható lesz több, a hullámpapírcsomagolás iránt eddig alig érdeklődő iparágaknak az ellátása is. Külföldi mintára, várhatóan a gyümölcsés zöldségszállításra használatos farekeszeket is fel fogják váltani a hullámpnpír dobozok (a narancsot és a banánt ilyen csomagolásban. kapjuk még a tengerentúlról is), s gyűjtőcsomagolásra sokkal nagyobb menynylség áll majd rendelkezésre a konzervipar számára is. A műszer- és híradástechnikai iparban is számos termék áruszállító csomagolását oldhatják meg majd faládák helyett hullámdobozban. A hullámpapírlemezből készült dobozok használatának gazdaságosságához aligha fér kétség. A dobozok kiürítésük után összehajtva, kis helyigénnyel szállíthatók vissza az. üzemekbe,. a kereskedelembe. Jó néhány fordulót kibírnak teljes elhasználódásukig. Napóra a Kopernikusz álon Stefan Knopp lengyel festő, akinek képeit számos nagy londoni és New York-i kiállításon bemutatták, s műveiből jó néhány megtalálható a világ számos ismert múzeumának gyűjteményében, érdekes javaslattal lépett fel; napórát szándékozik felállítani a varsói Kopernikusz úton. A műalkotást a művész londoni műhelyében készíti el, öntvényből, üvegből, rézből és acélból és a lengyel építészek, valamint városrendészeti szakemberek által kiválasztott helyen állítja fel. (MTI) DÁNIEL LANG IHCIDE V a 192-es magaslaton Dokumentumregény — Fordította: Hernádi Miklós 17. Így vagy úgy, Vorst százados gondon kod ott róla. hogy Eriksson még a következő nap hajnalán eltávozzék parancsnokságáról. A hetven mérföldre eső Camp Radcliffre küldte, aa első legihadosztály támaszpontjára, An Khe városka közelébe. Erlkssonnak addig kellett ott maradnia, amig meg nem érkezik gépfegyverkezelőt kinevezése, mert Vorst mér elküldte Eriksson áthelyezési papírjait a helikopterparancsnokságra, hogy ott hivatalosan jóváhagyják az áthelyezést. Áddig ideiglenes szolgálatát egy ncskülönitményben kellett végeznie, amely a húszezres lélekszámú támaszpont számára új lakhelyeket épített. Eriksson boldogan hallotta ezt, mert mindig szenvedélye volt az ácsmunka. De egy lényegesebb okból is örömére volt, hogy Radohffbe helyezték. Abban bízott, hogy itt több esélye lesz segítőtársat találni, mint a szakaszparancsnokságon. A mindennapos, kíméletlen harcoktól távol eső Radcliffben talán kevésbé tértek napirendre az emberek az indokolatlan kegyetlenkedések fölött; no meg sokkal többen voltak .Itt, egy hadosztály támaszpontján, és így sokkal nagyobb volt rá az esélye, hogy megtalálja azt a hatékony pártfogót, akire szü-ksíge vo't. ..Attól a perctől fogva, hogy megérkeztem Rádc'.iffba, állandóan őt kerestem, akárki legyen is" — emlékezett Eriksson. Alig telt el egy hét. amikor megtört a jég. Merő véletlenségből, természetesen; hiszen másként is történhetett volna. Késő délután volt, húsz társával éppen egy barakkot ácsoltak, és aznapra már majdnem végeztek is, amikor Eriksson azt látta, hogy egyikük, Boyd Greenacre kiválik közülük, hogy beszédbe elegyedjék az arra járó szőke, hosszú orrú, magas, századosi rangfokozatú lelkésszel; a két férfi láthatóan Jó viszonyban volt egymással. Eriksson sohasem létta addig a lelkészt. Nem mintha Greenacre-t olyan jól Ismerte volna — csak annyit tudott felőle, hogy odahaza cowboy volt Arizonában, szívós fickó, jó ács, és nem sokat beszél. Ahogy a lelkészt elköszönni látta, úgy érezte, érdemes lesz jóban ' lenni Greenacre-rel. Eltökélte, hogy összeismerkedik az arizonai fickó barátjával, mert úgy hitte, hogy a hosszú orrú lelkész segít majd neki Mao ügyének tisztázásában. Ahogy kettejüket beszélgetni látta, rájött, hogy csakis egy lelkészen keresztül tudja megkerülni a szolgálati láncot. Az igazsághoz tartozik, hogy egyszer Reillytől is kért rá engedélyt, hogy Mao esetét megbeszélhesse egy lelkésszel, de a hadnagy lebeszélte róla. Lehetséges, hogy azért vetődött fel benne ez az ötlet éppen akkor újra. mert azóta sokat töprengett Vorstról és a tisztességről. Akárhogyan is, úgy érezte, jó vágányon van, hiszen a lelkészeknek hivatásszerű gondjuk a lelkiismeret. „A lelkiismeret is olyan dolog, amit az ember magával hoz a civil életből a háborúba. Annyira hozzánk tartozik, mint a lábunk vagy a kezünk." Eriksson bizakodni kezdett, hozzálátott, hogy megszervezze, miként ismerkedhetne össze a lelkésszel. „Vasrv ő. vagy senki más" — idézte most fel mosolyogva. — „És csak Boyd Greenacre mutathatott be neki. Így diktálta a megérzésem, és semmit sem mertem változtatni rajta." Óvatos volt Nem mehetett egyszerűen odá Greenacre-hez, hogy kerek perec elmondja, mit akar. Greenacre talán elítélően reagál az ügyre, akár a szakaszbeli társai — de még az is megeshet, hogy kiderül róla: Meserve legjobb barátja. Ezért a következő két napot arra használta fel, hogy titokban úgyszólván lekáderezze Greenacre-t. „Többet kellett tudnom róla, mint amennyit tudtam. Mi lesz, ha nem lesz hajlandó összehozni bennünket? Legalább azt meg kellett tudnom, vajon hallgatni fog-e a terveimről." A lehető legnagyobb közvetlenséggel, szinte csak félvállról, Eriksson kifaggatta az ácskülönítmény több tagját Greenacreről — egyiküket sem ismerte közelebbről, mint az arizonait. Az egyikkel borotválkozás, a másikkal betonkeverés közben terelte Greenacrere a szót, mikor megemlítette, hogy a háború utáni első vakációját Arizonában szeretné tölteni. Eriksson hamarosan kipuhatolta, hogy társul jó véleménnyel vannak" Greenncre-ről, és egy este, vacsora végeztével, sétálni hívta Greenacre-t. Bár maguk voltak, Eriksson óvatos maradt, nem is említette Muo halálát. De azt elmondta, hogy elrabolták és megerőszakolták, és mint kiderült, már ez is elég volt, hogy Greenacre felajánlja: azonnal keressék fel a lelkész szállását. Odafelé Greenacre elmondta, hogy a lelkészt Gerald Kirk századosnak hívják, az utahi Ogdenbe való, és mormon vallású, akárcsak ő. Mrs. Eriksson, aki újból kávéval és süteménnyel kínálta férjét és engem, közbeszólt: „Sven meg én, ml luteránusok vagyunk. Minnesotának ebben a részében majdnem mindenki az." Este tíz óra volt, mire Eriksson leült, hogy Klrkkel beszéljen, és meglepetésére, vele még szabadabban tudott beszélni, mint Curly Rowannel. Emlékszik, mély nyugalom és megkönnyebbülés fogta el, mintha valahára menedéket nyert volna az igazságtalanság elől. Greenacre végig jelen volt, Eriksson ragaszkodott a jelenlétéhez. „Boyd jelentős segítséget adott nekem. Nem árultam el neki semmit a gyilkosságról, de amikor már Kirk lelkésszel beszéltem, úgv gondoltam, Joga van neki is végighallgatni mindent." Ez a gesztus meghatotta a lelkészt, mint azt azóta nekem elmondta. — „Azzal, hogy Greenacre is ott volt, Sven voltaképpen eleve lemondott arról a jogáról, hogy hallgassak az ügyről." Akármennyire hatott is rá Eriksson tisztességes fellépése, némileg szkeptikusan hallgatta végig, mert mielőtt mormon pap lett belőle, tíz évig a salt laké citybeli rendőrségen szolgált. „Rendőrfüllel hallgattam a történetet" — mondta nekem a lelkész. „Meg akartam a végsőkig győződni arról, hogy Sven magú nem vett részt a bűntényben. • I (Folytatjuk NAPI KISLEXIKON a lézerről Akit érdekel a tudomány és a technika — és kit ne érdekelne manapság — sokat olvashat, hallhat a lézerről, és a találmány mind újabb és újabb felhasználási lehetőségeiről. Íme néhány a legújabbak közül. • Színes tévé? A színes tévé már nálunk sem tartozik a legfrissebb újdonságok közé. Japánban pedig már több éves múltra tekinthet vissza. A Hitachi konszern szakemberei most kidolgoztak egy lézeres vetítőberendezést, mellyel u színes tévéképet nagy felületre lehet kivetíteni. A berendezésben három lézer kék, zöld és vörös fényt ad. A három színből egy forgó, sokszögű tükör segítsével állítják össze a képet, melyet mozivászon nagyságúra lehet veti.tenl. A sorozatgyártást 1975-re tervezik. 0 Meteorológia? A lézernek ebben az évtizedben várhatóan fontos szerep jut a meteorológiai kutatásban. Ehhez még tökéletesíteni kell a hatvanas években kifejlesztett lidart. A lidar működésének lényege: egy lézer fényimpulzusokat' bocsát ki, melyek visszaverődnek a céltárgyról, és a visszavert jeleket egy vevőkészülék érzékeli. A jelek jellemzői függnek a légköri jelenségektől és a légkör optikai tulajdonságaitól. A módszer a légkör tanulmányozására és meteorológiai kérdések megoldására alkalmas. • Térhatás? Talán csak néhány esztendő, és a térhátású film vagy tévé nem is tartozik majd a ritkaságok közé. Ehhez ls a lézer nyújt segítséget. A lefényképezendő tárgyat lézersugárral világítják meg, melyről fényérzékeny negatívra verődnek vissza a sugarak. A lézerfényt kombinálják a negatív közvetlen megvilágításával. A kétféle sugárnyaláb összetalálkozása a negatívon létrehozza az ún. hologramot, melyet ha lézersugár fényében vetítenek, háromdimenziós, térhatású kép keletkezik.