Délmagyarország, 1972. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-30 / 25. szám

VILÁG PROLETÁRtAI, EGYESÜLJETEK! WARORSZAG MAGYAR SZOCIAL i. S JA MUNKÁSPÁRT LAPJ 62. évfolyam, 25. szám 1972. január 30., vasárnap Ara: 1 forint fi Központi Statisztikai Hivatal jelentése ái 197L évi népgazdasági terv teljesítéséről és a társadalmi, gazdasági élet fejlődéséről 1071-ben — a IV. ötéves terv első évében — fontos gazdasági feladat volt, hogy a termelés növekedési üteme továbbra is erőteljes legyen, a társadalmi munka hatékonysága és a gazdasági egyensúly javuljon, a lakosság életszínvonala emelkedjék. 1971-ben a népgazdaság összes termelésének növekedési üteme mind aa előző évinél, mind a tervezettnél gyorsabb volt. A fogyasztás es a felhalmozás együttvéve a hazai termelésnél jobban emelkedett, amit az 1970. évinél nagyobb behozatali többlet tett lehetővé. A népgazdaság helyzete 1971-ben több vonatkozásban javult. A gazdaságpolitikai célkitűzéseknek megfelelően és az adott igényekhez való alkalmazkodás hatására folytatódott a termelés szerkezetének átalakulása. Javult a munka hatékonysága: a termelés és a forgalom növekedését a korábbinál kisebb munkaidőtöbblettel értük el. A nemzetközi munkamegosztásban való részvételünk — többek között a szocialista nemzetközi gazdasági együttműködés fejlődése révén fokozódott. A lakosság jövedelme és az áruellátás az egész év folyamán lényegében egyensúlyban volt. A korábbiakhoz képest javult az anyagellátás. A gazdasági élet kedvező irányú változásában szerepe volt a gazdaságirányítás javításának, a közgazdasági szabályozók fejlesztésének, az objektív gazdasági folyamatok és a gazdaságpolitika javuló összhangjának. Egyes központi, tanácsi és vállalati döntések azonban a népgazdaság kiegyensúlyozott fejlődése ellenében hatottak, ami leginkáb a beruházások és az import tervezettnél gyorsabb növekedésében, a költségvetési egyensúly romlásában nyilvánult meg. &r 1971. évi népgazdasági terv és teljesítés több mutatói 1970-hez képest: terv teljesítés (százalék) (százalék) nemzet! -Jövedelem 107 107—108 beruházások (folyó árakon) 90 milliárd 100 milliárd forint forint foglalkoztatottak száma 102 1ÖJ ipari termelés 106 105 iparban foglalkoztatottak * száma 101,5 99,7 építőipari termelés 107—108 109—118 építőiparban foglalkoztatottak száma 103,3 104,7 mezőgazdasági termelés 108 109 mezőgazdasági keresők szama 98 98 kivitel (folyó árak alapján) 109 108 ebből: szocialista országokba 111 113 uera szocialista orszagokba 105 98 behozatal (folyó árak alapján) 107 119 ebből: szocialista országokból 110 121 nem szocialista országokból 102 116 a lakosság egy főre jutó reáljövedelme 105—105,5 105—106 kiskereskedelmi forgalom (folyó árak alapján) 109—110 109 1971-ben a nemzeti jöveen, a tervezettnél nagyobb delem — előzetes számítások mértékben (9— -10 százalékszerint — 18—20 milliárd forinttal, 7—8 szazalékkai több volt az előző évinél. Az előirányzatnál valamivel nagyobb növekedés meghaladta az 1970. évit (5 százalék) és megközelítette az előző tíz évben elért legmagasabb ütemet. A gyors növekedést főleg a mezőgazdasági és az építőipari termelés fejlődése biztosította, az ipari termeles az 1970. évi 7 százalékos növekedés után 1971-ben mérsékeltebben, 5 százalékkal emelkedett. Ebben munkaszervezési, műszaki és egyéb problémák mellett szerepe volt annak is, hogy az előző évinél kevésbé nőttek az ipar belkereskedelmi megrendelései. Évközi adatok szerint, az előző évektől eltérően. 1971-ben a termelő ráfordítások növekedése az iparban meghaladta a termelését. a nyereség kevésbé nőtt. mint 1970-ben. Az ipari termelés növekedése a nemzeti jövedelem többletéhez mintegy 7 milliárd forinttal járult hozzá. Az építőipari termelés, az élénk keresletnek megfelelőkai) emelkedett. Az építési igények maradéktalan kielégítését azonban így sem biztosította. Az építőipar hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez az 1970. évinél körülbelül 8 százalékkal, mintegy 2—2,5 milliárd forinttal volt nagyobb. A mezőgazdaság összes termelése az 1970. évi alacsony szintet jelentősen, körülbelül 9 százalékkal, az eddigi legjobb, 1969. évit pedig mintegy 3 százalékkal meghaladta. A népgazdasági aktív keresőinek száma 1971-ben csak kismértékben — nem egészen 1 százalékkal — emelkedett. A mérsékelt létszámnövekedés következtében fokozódott a termelékenység szerepe a termelés emelkedésében. A termelői és fogyasztói Igények kielégítésében nagy szerepe volt a behozatal erőteljes — 19 százalékos — emelkedésének. A növekedés nagyobb volt, mint amennyit az éves terv előirányzott (7 százalék). A kivitel nagyjából a tervezett mértékben, 8 százalékkal fokozódott. Az 1971. évi kivitel az import 84 százalékát fedezte. A nemzeti jövedelem felhasználásán belül a fogyasztás az előző öt évben állandósult magas ütemben emelkedett, és körülbelül 6 százalékkal, mintegy 12 milliárd forinttal meghaladta az 1970. évit. Ennél nagyobb volt a felhalmozásnak — az állóeszközök bővülésének és a készletfelhalmozásnak — az együttes növekedése (mintegy 20 milliárd forint), s így a nemzeti jövedelmen belül nőtt a felhalmozás aránya. A lakosság pénzbevétele mintegy 10 százalékkal nagyobb volt az előző évinél. A pénzbevételek növekedésében szerepük volt központi bérintézkedéseknek (a pedagógusok, az egészségügyi személyzet, stb. fizetesemelése) néhány ágazat (építőipar, közlekedés stb.) megkülönböztetett bérfejlesztési lehetőségeinek, valamint a nyugdijak felemelésének is. A pénzbevétel reálértéke ennél kevésbé nőtt, mert a fogyasztói árszínvonal körülbelül 2 százalékkal emelkedett, A saját termelésből származó fogyasztás — becslések szerint — 1971-bejs sem változott számottevően. A természetbeni társadalmi juttatások az elmúlt évben is hozzájárultak a lakosság jövedelmi helyzetének javulásához. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme 1971-ben 5—6 százalékkal emelkedett az előző évihez viszonyítva. A lakosság áruvásárlása, összehasonlítható árakon számolva körülbelül 7 százalékkal nőtt, a vásárolt szolgáltatások volumene az áruforgalomnál mérsékeltebben emelkedett. Az egyéni jövedelmek és a személyes fogyasztás emelkedése mellett nőtt a társadalmi alapokból történő fogyasztás is. Ennek hatására javultak az oktatási és művelődési lehetőségek, az egészségügyi és szociális ellátás körülményei. Hétfőtől: Megváltozik a buszmenetrend és a munkakezdés az iparkörzetben Módosítások a Volánnál az utasok kérelmére Mivel az idén — ahogy Pataki Sándor igazgatóhelyettes elmondta — olyan látványos fejlesztésre, mint az elmúlt évben, nincs lehetőség, a jelenlegi közlekedési rendet kell kisebb módosításokkal a méltányos igényekhez igazítani. A Volánnál, csoportosítva a lakosság kérelmeit, helyet adtak az indokolt javaslatoknak, s ezért — szintén hétfőn hajnaltól — más vonalakon is változik a menetrend. A csúcsforgalom idejére oly annyira jellemző tolongás mellőzése nemcsak az utasoknak, hanem a buszok gazdájának, a 10-es Volánnak is érdekében áll. Éppen ezért folytattak a vállalat vezetői megbeszéléseket a nyugati iparkörzet nagy üzemeivel az elmúlt év végén arról, hogy a dolgozók reggeli utazásának megkönynyítésére közösen változtassanak a munkakezdéseken és a menetrendeken egyaránt. A cél az lett volna, hogy az üzemek, negyedórás eltérésekkel, lépcsőzetes la££ÍuÍói tudhatják munkakezdést vezessenek be ebben a körzetben, s ehhez idomuljon a buszközlekedés ls. Amit elképzeltek, ha egyelőre nem is teljes mértékben, bizonyos módosulások formájában valósult meg. Holnap, hétfőn hajnaltól megváltozott menetrend szerint szállítják a buszok a nyugati iparkörzetbe a dolgozókat. Eddig a házgyár kivételével mindegyik üzem reggel hétkor kezdett, Mindezt arról a az tucatnyi meg pontosan az érdeklődők, amelyeket már ma árusítanak a Volán helyi járatain és a decentrumokban, s amelyek arra szolgálnak, hogy ki-ki a birtokában levő menetrend megfelelő oldalát ezekkel ragassza át. Akik a 12/R, a 30, és 30/A, a 31, a 33/Y, a 34, a 41, a 42, a 63, a 70, a 71, a 74/R, a 75, és a 75/Y járataival közlekednek, feltétlenül tájékozódjaelőbbi pedig fél nyojfckor, nak az új kiadványból. január 31-tól viszont a fateme2gyár, á tejüzem, az AGROKER és a gumigyár dolgozói negyed nyolckor kezdenek el dolgozni, á házgyáriak pedig hétkor. A 42-es autóbusz három járata ezentúl a Széchenyi térről 5 perccel hamarabb mdul hajnalban: 5.25 helyett 5.20-kor, 5.30 helyett 5.25kor és 5.35 helyett 5.30-kor. Megváltozott az indulási ideje annak a járatnak ls, amely a házgyárba viszi a dolgozókat az új 7 órás munkakezdésre: ez 6.30 helyett 6.35-kor induL A negyed nyolcas munkakezdéshez igazodva 6.45-kor két csuklós busz közlekedik az eddigi egy helyett, ezek 300 embert tudnak zsúfoltság nélkül az iparkörzetbe szállítani. Csak példaképp említjük, hogy a menetrend-módosítással könnyítettek annak a kéttucatnyi kisiskolásnak a sorsán, akik az öthalmi mintagazdaság környékéről járnak a béketelepi általános iskolába. Hogy Rókuson ne kelljen átszállniuk, a halgazdaságtól a 42-es járat reggeli 7.05-ös indulással beviszi őket az iskolába, majd a Teljesül a gyálaiak kívánsága is, hogy a 31-es jírat egyik kocsija a régi menetrend szerint, a Lenin körúton menjen. A lakosságnak tanácstag által is tolmácsolt kérésere indul a 30/A. Tárgyalt a Volán a kiskundorozsmai tanáccsal is, s ennek eredményeképpen alakították úgy a menetrendet, hogy a nagyközségbe járó négy autóbusz közül kettő a Felszabadulás utca végéig megy, a másik kettő pedig a vásártéri fordulóig. Jogos kívánságnak találtatott az is, hogy a reggeli munkakezdéshez hamarabb jussanak ki a kendergyári dolgozók. A 70-es ezért reggel 5 perccel előbb indul (5.25-kor), míg a 74/R 5 perccel később megy, hogy a csatlakozás ideális legyen. A módosítások miatt szükségessé vált, hogy ne csak a különálló lapok, hanem ezeknek megfelelően átdolgozott menetrendek kerüljenek az utasok kezébe. Ezt is készítik fnár. Sajátos jelzési módot találtak a Volánnál arra is, hogy mindegyik megállóhelyen megtudhassa a várakozó: milyen járatokra számíthat. Az apró táblácskák mellőzésével, egyszerűen a megállót jelző oszlopok felső részére festéttek rá az ott megálló, onnan induld vagy oda érkező buszok száSzéchenyi térről délután há-' mát. Tudakozódás helyett teromnegyed négykor induló hát elég alaposan áttekinteellenjárat az iskolából haza- ni az oszlopokat, szállítja a kisdiákokat. V. M. Eiich Honecker vezetésével NDK párt- és kormányküldöttség érkezik Magyarországra A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi BiBizottságának es a Magyar Népköztársaság kormányának meghívására Erich Honeckernek, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével a közeli napokban baráti látogatásra Magyarországra érkezik a Német Demokratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttsége. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársság kapcsolatainak fejlődésében újabb, jelentős állomás az NDK vezető személyiségeinek magyarországi látogatása. A mostani magas szintű találkozó — két ett tendővel a Kádár János és Fock Jenő vezette magyar párt- es kormányküldöttség NDK-beli látogatása után — a testvéri barátság újabb kifejezője, s egyben meggyőzően bizonyítja: a két ország viszonyában érvényre jutó alapelvek egyaránt megfelelnek hazánk és az NDK nemzeti érdekeinek, határozottan hozzájárulnák a szocialista országok egységét szolgáló törekvésekhez. Közös érdekeink jutnak kifejezésre többek között a két országnak a Varsói Szerződés szervezetében és a KGSTben kifejtett konstruktív tevékenységében is. Együttesen munkálkodunk Európa biztonságának megteremtéséért Knyedi Zoltán leivevtle HŰTŐPULTOK EXPORTJA. Gyümölcsök és zöldségfélék tarolasara alkalmas hulopul tokát gyártanak jelenleg a MIRKÖZ szövetkezet csongrádi üzemében. A korszerű és tetszetős kivitelű hűtőpultokból ebben a negyedévben kétszázötven darabot szállítanak a Szovjetunióba. Képünk a szövetkezet szere ldéjébcn készült, ahol katonás sorrendbe állítva szerelik a fehér müaiiyagborítású pultokat t