Délmagyarország, 1971. december (61. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-11 / 292. szám

4 SZOMBAT, 1971. DECEMBER Ili Dohnányi és Szeged Régen megérett arra az Idő. hogy a 20. század egyik legnagyobb zongoristáját, ki­magasló zeneszerzőjét, te­k-ntélyes karmesterét, Bar­tók és Kodály baratját, mű­vészetük első propagátorát, a Tanácsköztársaság zenei direktóriumának tagját, a Zeneakadémia volt főigazga­tóját, Dohnányi Ernőt tudo­mányos munka keretében is felemeljék az őt megillető rangjára. Vázsonyi Bálint a doku­mentumok ezreit tanulmá­nyozta át, s így Dohnányi Ernő című könyvében (Ze­neműkiadó, 1971) olyan nagyszabású monográfiát ál­lított össze, amelyben szin­te az egész magyar zenei élet megelevenedik, a szá­zadfordulótól a második vi­lágháború végéig. A szerző, Dohnányi életének ismerte­tése és sokirányú működé­sének (zongoraművész, zene­szerző, karmester, pedagó­gus) tüzetes elemzése mel­lett meggyőzően mutat rá arra, hogy az 1910-es évek­tői kezdődően a magyar ze­nei kultúrát nem két láng­elme, Bartók és Kodály, ha­nem három: Bartók, Kodály, Dohnányi vezette, építette. Hadd egészítsem kl Vá­zsonyl Bálint sok értékes és hiteles megállapítását sze­mélyes élménnyel ls. Az 1940-es években három nya­rat tölthettem együtt Doh­nánylval Balatonföldváron (Az opera születése a drá­ma szelleméből című első, 1943-ban megjelent köny­vemhez fi Irt előszót.) Szá­mos együttlétünk során ala­posan meggyőződhettem mű­veltségéről, humoráról és legendás hírű transzponálá­st készségéről, amit Vázso­nyi többször kiemel. (Egy alkalommal én lapozhattam neki, amikor az éppen fél­hanggal lehangolt zongora miatt Beethoven A-dúr Kreutzer szonátáját B dúr­ban játszotta, hogy partne­re, Zathureczky Ede tisztán behangolhasson.) Beszélgeté­seink alkalmával többször firtattam Bartókról és Ko­dályról alkotott esztétikai ítéletét. A válasz fgy hang­zott: „Bartók a 20-lk század legnagyobb Instrumentális zeneszerzője, Kodály pedig a reneszánsz óta a legkie­melkedőbb kóruskomponis­ta." Szeged és Dohnányi neve — külsőleg — egyrészt vá­rosunkban adott hangverse­nyei, másrészt az 1930-ban nalon áll. Rácz Lili és Zemp­komponált, úgynevezett Sze- lényi Kornél huzamosabb gedl miséje kapcsán forrott ideig, Varjú Irma átmeneti­össze. (A művet a Fogadal- N-g volt Dohnányi-növendék; mi-templom felszentelésére Bódás Péter pedig, mint írta, s 1937-ben a Salzbur­gi Ünnepi Játékokon ls ve­zényelte.) A kapcsolat azon­ban többirányú! A felsza­badulás után Dohnányi mű­vel majd tlz évre letűntek a műsorról, s csak 1954 és Hernádi Lajos, Delley Jó­zsef, mint Solymos Péter ta­nítványa: „Dohnányi-uno­kák". (Hernádi és Solymos Dohnányi mesteriskoláját vé> gezte.) A közelmúltban lezajlott 58 között hangzott el néhány Liszt—Bartók-verseny mind­kompozíciója. A több éves ké* magyar győztese szegedi, „csendet" 1963-ban a Tö- Mindketten a Tömörkény mörkény gimnázium öt nö- gimnázium és az akkori Ze­vendéke törte meg (Kiss neművészeti Szakiskola nö­György, Korbay Pál, Szöl- vendékei voltak: Baranyay lőssy József, Onczay Csaba, Baranyay László), s az elkö­vetkező években sorozato­san Játszották Dohnányi C­moll (Op. 1.) kvintettjét. A produkció Gyulán, az Erkel Dlákünnepségeken ls olyan sikert aratott, hogy nemcsak a zsűri legmagasabb elisme­rését vívta ki, hanem utol­só tétele, közkívánatra, más­fél nap leforgása alatt hat­szor szólalt meg. Ennél ls fontosabb váro­sunk zenei élete számára: Dohnányi zenepedagógiája. Szegeden a zongoratanítás évtizedek óta magas színvo­László és Gyimesl László. A szálak nem véletlenül fo­nódtak össze. Tanáraik ré­vén (Varjú Irma, Ungár Im­re; Delley József, Solymos Péter) mindketten merítet­tek Dohnányi interpretáció­jából, s aki még hallotta a mestert, meggyőződéssel ál­líthatja, hogy — Tóth Ala­dár szavalt Idézve — „Doh­nányi varázsbillentése, raf­faeli hangszínei és utolérhe­tetlen agogikája — évtize­dek után is visszhangzanak a két fiatal győztes játéká­ban." Dr. Nagy István Mennyit eszünk ? A szakembereket erősen foglalkoztatja: a különböző élelmiszercikkekből várha­tóan mi lesz a fogyasztásnö­vekedése? Száz százalékos határozottsággal természete­sen ez nem állapítható meg, az Igények elemzéséből, a lehetőségek — mezőgazdaság, élelmiszeripar — gyorsütemű fejlődéséből, továbbá a kö­zelmúlt fogyasztási tényezői­ből azonban többé-kevésbé levonhatók az előzetes kö­vetkeztetések. Lássuk a fel­mérések alapján, mit mu­tat az „élelmiszer-prognó­zis?" Húsféleségekből, hallal együtt 1967-ben még 54 ki­lót fogyasztott átlagosan egy­egy lakos. A becslések sze­rint 1975-ben ez már eléri a 65 kilót, 10 évvel később pe­Re;ívényíe;tck a művelődési otlhonban Az első keresztrejtvény kö- előnyöket, amiket a közösség zel fél évszázada: 1924-ben nyújt Kivel ne fordult vol­jelent meg a New YorkTrl- na már elő, hogy rejtvény­Dune hasábjain. Magyaior- fejtés közben megakadt és szágon a „Ma Este" közölte egyedül nem tudott tovább­az elsőt 1925 januárjában. Az menni? A segítség a klub­új elmesport világsikert ara- ban mindig kéznél van. A tott Töretlen népszerűségét rutinosabb fejtők szinte ész­mi sem mutatja Jobban, mint revétlenül adják tovább a a lapok állandó rejtvény ro­vatai. Százak és ezrek hajol­nak a fekete-fehér négyzetek fölé. Keresztrejtvényfejtés a fó profiljuk az országszerte, egyre-másra alakuló rejt­vénykedvelő kluboknak ls. tapasztalataikat. A hétfőt és csütörtöki összejöveteleken kicserélik a megfejtéseket, megbeszélik a problémákat. A rejtvenyek között kl-ki megtalálja a kedvérevalót. Időnként megrendezik egy­Talán kevesen tudják, hogy egy klubtag „szerzői estjét", SzegedMi is már egy éve ahol az saját rejtvényelvei működik Ilyen. A Juhász teszi próbára a klubtársak Gyula Művelődési Központ- leleményét. Az összejövete­ban a legutóbbi összejövete- lek sajátos vonása ugyanis, len azonban nem talányokat hogy nemcsak rejtvényfej­oldottak meg a klub tagjai, tésre. hanem a rejtvényszer­hanem az eltelt év eredmé- kesztés gyakorlására is alka­nyelt vették számba. Nem lom nyílik. A kellemes, ba­kell szégyenksznlök A kü- rátságos környezetben elröp­lönféle versenyeken 6 egyé- pen az a néhány óra, amit a n első, 2 második díjat hoz- reltvények „legyőzésével" tak el. Az első dílakon Házy töltenek. A klub taglal szí­László és Szakáll Antal klub- vesen látnak körükben új társak osztoztak. A csapat­versenyeken 1 első és 2 har­madik helyet (szereztek. A klub tagjait a rejtvé­nyek szeretete hozta össze. Kihasználják mindazokat az társakat, akik örömüket le­lik a tudást, logikát, kombi­natív képességeket próbára tevő rejtvények megfejtésé­ben. L Fekete Uona dig a 84-et ls. Tejből és tej­termékekből 105 kiló jutott egy-egy személyre. A várha­tó fogyasztás ebből 5 év múl­va 126, 15 év múlva pedig mintegy 200 kiló lesz sze­mélyenként. Nem kevesebb, mint 11 kiló tojást ettünk meg fejenként 1967-ben. Itt ls emelkedésre számíthatunk: 1975-ben már 4 kilóval, 1985-ben pedig 7 kilóval ke­rül több az asztalunkra éven­te, mint 1967-ben. Zsiradék­félékben — az egészséges táplálkozás követelményei­nek megfelelően — várható­an csökkenni fog a fogyasz­tás. A legutóbbi felmérés szerint 12 hónap leforgása alatt 26 kilót ls megettünk, 15 év múlva úgy tervezik, legalább 6 kilóval keveseb­bet fogyaszt minden állam­polgárunk. Ezzel szemben zöldségből, gyümölcsből Je­lentős emelkedés várható. Élvezeti cikkekből legin­kább a kávé-fogyasztás emel­kedésére számithatunk. A fejenkénti egy kilós évi át­lag több mint négy és fél­szeresére ugrik 15 év alatt. Árcédulák, árkiegészítések Amit „tifoiaiT ad az állam Bolti árainkról szólva sza­badjon mindenekelőtt egy­személyes emlékkel, ponto­sabban: egy kérdés felidé­zésével kezdeni, amely Pá­rizsban hangzott el néhány hónapja. Gazdasági küldött­ségünk kapta ezt a kérdést a tanácskozó asztal túloldalá­ról : mondanánk meg — hangzott az érdeklődés —, mi az oka, hogy nálunk eny­nyire mérsékelten emelked­nek az árak, általában: ho­gyan sikerül elkerülnünk, ki­védenünk az inflációt? Lám — sóhajtjuk most vá­laszként —, ennyire viszony­lagos minden ezen a vilá­gon, ennyire nézőpont kér­dése, hogy soknak, vagy mérsékeltnek ítéljük-e honi árcéduláink felfelé kereke­dő adatait 0 Térjünk vissza a beveze­tőben idézett kérdéshez: ho­gyan csináljuk, milyen mód­szerekkel érjük el a fogyasz­tói árrendszer viszonylagos állandóságát, az árak válto­zásának tervszerű, előirány­zott szabályozását? Ehhez azonban, ha rövi­den ls, szólnunk kell arról, ami azt a bizonyos francia kérdést Ihlette: a tőkésvilá­gon végigzúduló Inflációról. Nos, nem ml, hanem az ipa­rilag fejlett tőkésországokat tömörítő szervezet az OECD — Organization for Economic Cooperatlon and Development — adatai állít­ják, hogy a szervezet tagor­szágaiban (és ide sorolható valamennyi fejlett kapita­lista ország), az áremelke­dés összevont átlaga 1968­ban 3,7 százalék, 1969-ben 4,7 százalék és tavaly 5,25 százalék volt. Íme néhány ország áremelkedési mutató­ja: Franciaországban 1968­ban 4,5, a következő évben 6, tavaly 5,2 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak: ugyanez a hároméves szám­sor Angliában: 4,7, majd 5,4 és 6,4 százalék; Svédország­ban: 1,9, a következő évben 2,7, és 1970-ben 7,1 száza­lék, s így folytathatnók a hasonló adatok felsorolását, szinte valamennyi kapitalis­ta országból. Országunkban, amely, mint ismeretes, kiterjedt külkeres­kedelmi kapcsolatban áll a tőkésvilággal, természetesen határozott pénzügyi intézke­désekre van szükség ahhoz, hogy az infláció hozzánk is átgyűrűző hatásalt megelőz­zük, kivédjük. Ami most már a „hogyan csináljuk" kérdést Illeti, a fogyasztói árak pénzügyi szabályozásának központi forrása az állami költségve­tés, és két alapvető módja az úgynevezett forgalmiadó, Illetve a fogyasztói árkiegé­szítés. Az előbbiek, közgaz­dasági okokból, drágítanak bizonyos termékeket — főleg olyan esetekben, amikor a kereslet messze meghaladja a kínálatot —, az utóbbiak pedig ártámoeatással dotá­cióban részesítenek különbö­ző fogyasztási cikkeket. E pénzügyi módszerekről szólva mindenekelőtt azt kell hangsúlyozni, hogy az ösz­szevont mérlegben a bolti árak támogatása messze több, mint a forgalmiadókból be­folyó összeg. A támogatási rendszer megítéléséhez fi­gyelembe kell venni, hogy a fogyasztási cikkeknek csak központilag meghatározott része tartozik az úgynevezett szabad árformába, ahol te­hát az árak emelhetők. A megoszlás — 1970. évi ada­tok szerint — így fest: a fo­gyasztási termékek 16,6 szá­zaléka rögzített, 34,4 száza­léka maximált, 25,4 százalé­ka hatóságilag korlátozott és 23,6 százaléka szabad árfor­mába tartozik. 2. Nézzük most már köze­lebbről az Imént említett fo­gyasztói árkiegészítéseket, tehát a központi költségve­tésből finanszírozott támoga­tásokat E támogatások rendkívül jelentős tétele a tőkésinfláció átgyűrűzésének megakadályozása, de emel­lett egész sor más okból is szükség van a fogyasztási cikkek dotációjára. Ilyen ok elsősorban az, hogy a fo­gyasztói árakat a vállalati törekvések, üzleti célú ár­mozgások közepette is a tervben körvonalazott kere­tek között tarthassuk; oly módon legalábbis, hogy egy­egy termékcsoport drágulá­sát más termékek árstabili­tása vagy olcsóbbodása el­lensúlyozza, akár a közpén­zek terhére is. Ami most már a ténye­ket illeti, a fogyasztói típu­sú költségvetési támogatások összege 1968-ban 13,5 milliárd forint volt. Az alapvető köz­fogyasztási cikkek jelentős része központi ártámogatás­sal kerül forgalomba — a tej például 65 százalékos, a sertéshús 44 százalékos tá­mogatást kap — de érdemes a fogyasztói ártámogatás kérdéscsoportját egy, a folya­matot érzékelhető példával szemléltetni. Tavaly Jelentő­sen emelkedett a kávé vi­lágpiaci ára, ám hogy ennek hatásai ne érződjenek a pes­ti eszpresszókban, először a kávé Importadóját törölték el, majd dotációt kaptak a kávé-kereskedelmi vállala­tok és mindez együtt 520 millió forint költségvetési többletkiadással járt. Fontos külön szólnunk a szolgáltatások áráról. A ha­zai árrendszer szerkezetében ezek az Arak rendkívül ala­csony értékekkel szerepelnek. (Említsünk meg Ismét egy Kétszívű, ürgés" szőlősgazda 99 Űsi szőlósplncei hagyo­mányt őriz a vulkáni ere­detű Ság-hegy lankáin Sza­kály Dezső szőlősgazda, nyu­galmazott Iskolaigazgató. Valószínű ő az utolsó „mű­velője" a kedves, derűs ür­ge Ivás szertartásának. Kel­léke: 2 kerámia köcsög, azaz az ürge — egyik nagyobb, mint a másik, s nincs mér­tékük, mert „a barátságot nem lehet decibe mérni" —, bor, gyertya és a „gazda szí­ve". A pincébe tévedt fér­fivendégekre a nagyobbik, körülbélül 6—7 decis, a höl­gyekre a 4—5 decis kisebbik borral teli ürge vár. Tartal­mát egyből le kell hajtant. A gazda osztályozza a borlvást: aki közben egyszer megpi­hen, gyenge embernek szá­mít. Aki kétszer, az postás. A három pauzát tartók a vasutasok, s akik ennél is többször elveszik a szájuktól az ürgét, minősíthetetlenül gyenge embernek számíta­nak. Ezután két égő gyertya között a vendég beírja ne­vét a pince falán levő óriás­szívbe — ez a gazda szíve, s Dezső bácsinak egy már betelt, most a másodikba gyűlnek az „autogramok", — s a gazda borivó öregap­jától tanult ősi boros verset mond. Lényege, hogy nem­csak a vendéget, hanem an­nak barátját is barátjának fogadja. Az egyszusszal leön­tők piros ceruzával Jegyez­hetik be nevüket. Ezzel két évtizedre ven­dégjogot nyert az Idegen. Ha azonban legközelebbi láto­gatásakor nem találja meg nemzetközi példát: az NSZK­ban 1950 és 1960 kötött 23 százalékkal nőtt a létfenn­tartási költségindex, de ezen belül a szolgáltatási árszín­vonal 39 százalékkal emelke­dett.) Jóllehet, nincs mód a bonyolult szolgáltatási te­rület támogatásainak elha­tárolt összegezésére, sokat mond az az adatsor is, hogy a munkások-alkalmazottak országos fogyasztói árindexé­ben — az előző évet száznak tekintve —, a szolgáltatások 1966-ban 101,3 és 1970-ben csupán 101,7 százalékkal sze­repeltek, a növekedés tehát mérsékelt, amit elsősorban a közös pénztárból kiáramló támogatásokkal sikerült el­érni. 0 A támogatási rendszert, mint ismeretes, sok szem­pontból vitatják, és — a nép­gazdasági hatékonyság növe­lése érdekében — nem ke­vés pontján korrekcióra is szorul. Mégis fontos, hogy érzékeljük: az átírt árcédu­lák mögött legtöbbször olyan erőfeszítések húzódnak, ame­lyek eredményeként az ár­mozgás tervszerű keretek kö­zött tartható. Tábori András kézírását a gazda szivében, elveszítt azt. s újból végig kell csinálnia az ürge ivást. Törvények ls erősítik a vendégjogi tisztet Ezeket maga a gazda ismerteti új­donsült barátjaival. Két jel­lemző „cikkelye": „A gazdát megverni és megveretni nem szabad, azonban a vendégek kedvükre veszekedhetnek." „Mivel a bor emberi mun­ka produktuma, azt kiönte­ni nem szabad, csak betöl­teni." Az „ürgés pince" idegen­forgalmi nevezetesség lett a hegyen. Megszámlálhatatla­nul sok barátja lett a köz­tiszteletben álló Dezső bácsi­nak, akinek nagyrészt erre a hobbyjára fogy el az évi ter­mése. NAPI KISLEXIKON a vércsopor­tokról Sokszor adunk hírt lapunkban önkéntes vér­adó akciókról. Aki adott vagy kapott vért, bizo­nyara tudja már, hogy egyes egyedek vérében különbségek vannak, s ezek alapján vércsopor­tokra oszthatók a vér­fajták. A véradóknál először ls megállapítják a vércsoportot, hiszen nem azonos csoportú vér összekeveredésekor a vörös vértestek kicsa­pódnak, vagy feloldód­nak. Ezért a különböző vércsoportú vért külön tárolják. 0 Különbségek? Az ember vértestjel A-, Illetve B-antigén tu­lajdonságúak, amelyek­kel szemben úgyneve­zett antl-A (alfa) illet­ve anti-B (béta) ellen­anyag termelődhet. Ugyanazon egyénben A-antigén és alfa-ellen­anyag, Illetve B-antigén és béta-ellenanyag nem lehet jelen. Aszerint, hogy egy egyén vörös vértestjelben A-, B-, AB-antigén van-e Je­len, vagy esetleg anti­gén egyáltalán nincs, A-, B-, AB- és 0-vércsoport­ba tartozó embereket különböztetnek meg. 4 Meghatározás? Vérsavó segítségével történik — amikor is egy Ismert vércsoportú egyén vérsavójával, úgyneve­zett agglutinációs reak­ció felhasználásával egy Ismeretlen vércsoportú ember vörös vértestjeit vizsgálják. Az alapvér­csoportokon kívül egyéb vércsoportok ls ismere­tesek, melyek felfedezé­se főként az Igazságügyi orvostanban (apaság megállapítása) játszanak szerepet. 0 Jelentősége? Vérátömlesztés előtt a vért adó és a vért kapó ember vércsoportját nagy körültekintéssel meghatározzák, mivel a csoportidegen vér át­ömlesz'ése esetében sú­lyos, esetleg halálos szö­vődmények állhatnak elő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom