Délmagyarország, 1971. december (61. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-11 / 292. szám

4 SZOMBAT, 1971. DECEMBER Ili Dohnányi és Szeged Régen megérett arra az Idő. hogy a 20. század egyik legnagyobb zongoristáját, kimagasló zeneszerzőjét, tek-ntélyes karmesterét, Bartók és Kodály baratját, művészetük első propagátorát, a Tanácsköztársaság zenei direktóriumának tagját, a Zeneakadémia volt főigazgatóját, Dohnányi Ernőt tudományos munka keretében is felemeljék az őt megillető rangjára. Vázsonyi Bálint a dokumentumok ezreit tanulmányozta át, s így Dohnányi Ernő című könyvében (Zeneműkiadó, 1971) olyan nagyszabású monográfiát állított össze, amelyben szinte az egész magyar zenei élet megelevenedik, a századfordulótól a második világháború végéig. A szerző, Dohnányi életének ismertetése és sokirányú működésének (zongoraművész, zeneszerző, karmester, pedagógus) tüzetes elemzése mellett meggyőzően mutat rá arra, hogy az 1910-es évektői kezdődően a magyar zenei kultúrát nem két lángelme, Bartók és Kodály, hanem három: Bartók, Kodály, Dohnányi vezette, építette. Hadd egészítsem kl Vázsonyl Bálint sok értékes és hiteles megállapítását személyes élménnyel ls. Az 1940-es években három nyarat tölthettem együtt Dohnánylval Balatonföldváron (Az opera születése a dráma szelleméből című első, 1943-ban megjelent könyvemhez fi Irt előszót.) Számos együttlétünk során alaposan meggyőződhettem műveltségéről, humoráról és legendás hírű transzponálást készségéről, amit Vázsonyi többször kiemel. (Egy alkalommal én lapozhattam neki, amikor az éppen félhanggal lehangolt zongora miatt Beethoven A-dúr Kreutzer szonátáját B dúrban játszotta, hogy partnere, Zathureczky Ede tisztán behangolhasson.) Beszélgetéseink alkalmával többször firtattam Bartókról és Kodályról alkotott esztétikai ítéletét. A válasz fgy hangzott: „Bartók a 20-lk század legnagyobb Instrumentális zeneszerzője, Kodály pedig a reneszánsz óta a legkiemelkedőbb kóruskomponista." Szeged és Dohnányi neve — külsőleg — egyrészt városunkban adott hangversenyei, másrészt az 1930-ban nalon áll. Rácz Lili és Zempkomponált, úgynevezett Sze- lényi Kornél huzamosabb gedl miséje kapcsán forrott ideig, Varjú Irma átmenetiössze. (A művet a Fogadal- N-g volt Dohnányi-növendék; mi-templom felszentelésére Bódás Péter pedig, mint írta, s 1937-ben a Salzburgi Ünnepi Játékokon ls vezényelte.) A kapcsolat azonban többirányú! A felszabadulás után Dohnányi művel majd tlz évre letűntek a műsorról, s csak 1954 és Hernádi Lajos, Delley József, mint Solymos Péter tanítványa: „Dohnányi-unokák". (Hernádi és Solymos Dohnányi mesteriskoláját vé> gezte.) A közelmúltban lezajlott 58 között hangzott el néhány Liszt—Bartók-verseny mindkompozíciója. A több éves ké* magyar győztese szegedi, „csendet" 1963-ban a Tö- Mindketten a Tömörkény mörkény gimnázium öt nö- gimnázium és az akkori Zevendéke törte meg (Kiss neművészeti Szakiskola nöGyörgy, Korbay Pál, Szöl- vendékei voltak: Baranyay lőssy József, Onczay Csaba, Baranyay László), s az elkövetkező években sorozatosan Játszották Dohnányi Cmoll (Op. 1.) kvintettjét. A produkció Gyulán, az Erkel Dlákünnepségeken ls olyan sikert aratott, hogy nemcsak a zsűri legmagasabb elismerését vívta ki, hanem utolsó tétele, közkívánatra, másfél nap leforgása alatt hatszor szólalt meg. Ennél ls fontosabb városunk zenei élete számára: Dohnányi zenepedagógiája. Szegeden a zongoratanítás évtizedek óta magas színvoLászló és Gyimesl László. A szálak nem véletlenül fonódtak össze. Tanáraik révén (Varjú Irma, Ungár Imre; Delley József, Solymos Péter) mindketten merítettek Dohnányi interpretációjából, s aki még hallotta a mestert, meggyőződéssel állíthatja, hogy — Tóth Aladár szavalt Idézve — „Dohnányi varázsbillentése, raffaeli hangszínei és utolérhetetlen agogikája — évtizedek után is visszhangzanak a két fiatal győztes játékában." Dr. Nagy István Mennyit eszünk ? A szakembereket erősen foglalkoztatja: a különböző élelmiszercikkekből várhatóan mi lesz a fogyasztásnövekedése? Száz százalékos határozottsággal természetesen ez nem állapítható meg, az Igények elemzéséből, a lehetőségek — mezőgazdaság, élelmiszeripar — gyorsütemű fejlődéséből, továbbá a közelmúlt fogyasztási tényezőiből azonban többé-kevésbé levonhatók az előzetes következtetések. Lássuk a felmérések alapján, mit mutat az „élelmiszer-prognózis?" Húsféleségekből, hallal együtt 1967-ben még 54 kilót fogyasztott átlagosan egyegy lakos. A becslések szerint 1975-ben ez már eléri a 65 kilót, 10 évvel később peRe;ívényíe;tck a művelődési otlhonban Az első keresztrejtvény kö- előnyöket, amiket a közösség zel fél évszázada: 1924-ben nyújt Kivel ne fordult voljelent meg a New YorkTrl- na már elő, hogy rejtvényDune hasábjain. Magyaior- fejtés közben megakadt és szágon a „Ma Este" közölte egyedül nem tudott továbbaz elsőt 1925 januárjában. Az menni? A segítség a klubúj elmesport világsikert ara- ban mindig kéznél van. A tott Töretlen népszerűségét rutinosabb fejtők szinte észmi sem mutatja Jobban, mint revétlenül adják tovább a a lapok állandó rejtvény rovatai. Százak és ezrek hajolnak a fekete-fehér négyzetek fölé. Keresztrejtvényfejtés a fó profiljuk az országszerte, egyre-másra alakuló rejtvénykedvelő kluboknak ls. tapasztalataikat. A hétfőt és csütörtöki összejöveteleken kicserélik a megfejtéseket, megbeszélik a problémákat. A rejtvenyek között kl-ki megtalálja a kedvérevalót. Időnként megrendezik egyTalán kevesen tudják, hogy egy klubtag „szerzői estjét", SzegedMi is már egy éve ahol az saját rejtvényelvei működik Ilyen. A Juhász teszi próbára a klubtársak Gyula Művelődési Központ- leleményét. Az összejöveteban a legutóbbi összejövete- lek sajátos vonása ugyanis, len azonban nem talányokat hogy nemcsak rejtvényfejoldottak meg a klub tagjai, tésre. hanem a rejtvényszerhanem az eltelt év eredmé- kesztés gyakorlására is alkanyelt vették számba. Nem lom nyílik. A kellemes, bakell szégyenksznlök A kü- rátságos környezetben elröplönféle versenyeken 6 egyé- pen az a néhány óra, amit a n első, 2 második díjat hoz- reltvények „legyőzésével" tak el. Az első dílakon Házy töltenek. A klub taglal szíLászló és Szakáll Antal klub- vesen látnak körükben új társak osztoztak. A csapatversenyeken 1 első és 2 harmadik helyet (szereztek. A klub tagjait a rejtvények szeretete hozta össze. Kihasználják mindazokat az társakat, akik örömüket lelik a tudást, logikát, kombinatív képességeket próbára tevő rejtvények megfejtésében. L Fekete Uona dig a 84-et ls. Tejből és tejtermékekből 105 kiló jutott egy-egy személyre. A várható fogyasztás ebből 5 év múlva 126, 15 év múlva pedig mintegy 200 kiló lesz személyenként. Nem kevesebb, mint 11 kiló tojást ettünk meg fejenként 1967-ben. Itt ls emelkedésre számíthatunk: 1975-ben már 4 kilóval, 1985-ben pedig 7 kilóval kerül több az asztalunkra évente, mint 1967-ben. Zsiradékfélékben — az egészséges táplálkozás követelményeinek megfelelően — várhatóan csökkenni fog a fogyasztás. A legutóbbi felmérés szerint 12 hónap leforgása alatt 26 kilót ls megettünk, 15 év múlva úgy tervezik, legalább 6 kilóval kevesebbet fogyaszt minden állampolgárunk. Ezzel szemben zöldségből, gyümölcsből Jelentős emelkedés várható. Élvezeti cikkekből leginkább a kávé-fogyasztás emelkedésére számithatunk. A fejenkénti egy kilós évi átlag több mint négy és félszeresére ugrik 15 év alatt. Árcédulák, árkiegészítések Amit „tifoiaiT ad az állam Bolti árainkról szólva szabadjon mindenekelőtt egyszemélyes emlékkel, pontosabban: egy kérdés felidézésével kezdeni, amely Párizsban hangzott el néhány hónapja. Gazdasági küldöttségünk kapta ezt a kérdést a tanácskozó asztal túloldaláról : mondanánk meg — hangzott az érdeklődés —, mi az oka, hogy nálunk enynyire mérsékelten emelkednek az árak, általában: hogyan sikerül elkerülnünk, kivédenünk az inflációt? Lám — sóhajtjuk most válaszként —, ennyire viszonylagos minden ezen a világon, ennyire nézőpont kérdése, hogy soknak, vagy mérsékeltnek ítéljük-e honi árcéduláink felfelé kerekedő adatait 0 Térjünk vissza a bevezetőben idézett kérdéshez: hogyan csináljuk, milyen módszerekkel érjük el a fogyasztói árrendszer viszonylagos állandóságát, az árak változásának tervszerű, előirányzott szabályozását? Ehhez azonban, ha röviden ls, szólnunk kell arról, ami azt a bizonyos francia kérdést Ihlette: a tőkésvilágon végigzúduló Inflációról. Nos, nem ml, hanem az iparilag fejlett tőkésországokat tömörítő szervezet az OECD — Organization for Economic Cooperatlon and Development — adatai állítják, hogy a szervezet tagországaiban (és ide sorolható valamennyi fejlett kapitalista ország), az áremelkedés összevont átlaga 1968ban 3,7 százalék, 1969-ben 4,7 százalék és tavaly 5,25 százalék volt. Íme néhány ország áremelkedési mutatója: Franciaországban 1968ban 4,5, a következő évben 6, tavaly 5,2 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak: ugyanez a hároméves számsor Angliában: 4,7, majd 5,4 és 6,4 százalék; Svédországban: 1,9, a következő évben 2,7, és 1970-ben 7,1 százalék, s így folytathatnók a hasonló adatok felsorolását, szinte valamennyi kapitalista országból. Országunkban, amely, mint ismeretes, kiterjedt külkereskedelmi kapcsolatban áll a tőkésvilággal, természetesen határozott pénzügyi intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy az infláció hozzánk is átgyűrűző hatásalt megelőzzük, kivédjük. Ami most már a „hogyan csináljuk" kérdést Illeti, a fogyasztói árak pénzügyi szabályozásának központi forrása az állami költségvetés, és két alapvető módja az úgynevezett forgalmiadó, Illetve a fogyasztói árkiegészítés. Az előbbiek, közgazdasági okokból, drágítanak bizonyos termékeket — főleg olyan esetekben, amikor a kereslet messze meghaladja a kínálatot —, az utóbbiak pedig ártámoeatással dotációban részesítenek különböző fogyasztási cikkeket. E pénzügyi módszerekről szólva mindenekelőtt azt kell hangsúlyozni, hogy az öszszevont mérlegben a bolti árak támogatása messze több, mint a forgalmiadókból befolyó összeg. A támogatási rendszer megítéléséhez figyelembe kell venni, hogy a fogyasztási cikkeknek csak központilag meghatározott része tartozik az úgynevezett szabad árformába, ahol tehát az árak emelhetők. A megoszlás — 1970. évi adatok szerint — így fest: a fogyasztási termékek 16,6 százaléka rögzített, 34,4 százaléka maximált, 25,4 százaléka hatóságilag korlátozott és 23,6 százaléka szabad árformába tartozik. 2. Nézzük most már közelebbről az Imént említett fogyasztói árkiegészítéseket, tehát a központi költségvetésből finanszírozott támogatásokat E támogatások rendkívül jelentős tétele a tőkésinfláció átgyűrűzésének megakadályozása, de emellett egész sor más okból is szükség van a fogyasztási cikkek dotációjára. Ilyen ok elsősorban az, hogy a fogyasztói árakat a vállalati törekvések, üzleti célú ármozgások közepette is a tervben körvonalazott keretek között tarthassuk; oly módon legalábbis, hogy egyegy termékcsoport drágulását más termékek árstabilitása vagy olcsóbbodása ellensúlyozza, akár a közpénzek terhére is. Ami most már a tényeket illeti, a fogyasztói típusú költségvetési támogatások összege 1968-ban 13,5 milliárd forint volt. Az alapvető közfogyasztási cikkek jelentős része központi ártámogatással kerül forgalomba — a tej például 65 százalékos, a sertéshús 44 százalékos támogatást kap — de érdemes a fogyasztói ártámogatás kérdéscsoportját egy, a folyamatot érzékelhető példával szemléltetni. Tavaly Jelentősen emelkedett a kávé világpiaci ára, ám hogy ennek hatásai ne érződjenek a pesti eszpresszókban, először a kávé Importadóját törölték el, majd dotációt kaptak a kávé-kereskedelmi vállalatok és mindez együtt 520 millió forint költségvetési többletkiadással járt. Fontos külön szólnunk a szolgáltatások áráról. A hazai árrendszer szerkezetében ezek az Arak rendkívül alacsony értékekkel szerepelnek. (Említsünk meg Ismét egy Kétszívű, ürgés" szőlősgazda 99 Űsi szőlósplncei hagyományt őriz a vulkáni eredetű Ság-hegy lankáin Szakály Dezső szőlősgazda, nyugalmazott Iskolaigazgató. Valószínű ő az utolsó „művelője" a kedves, derűs ürge Ivás szertartásának. Kelléke: 2 kerámia köcsög, azaz az ürge — egyik nagyobb, mint a másik, s nincs mértékük, mert „a barátságot nem lehet decibe mérni" —, bor, gyertya és a „gazda szíve". A pincébe tévedt férfivendégekre a nagyobbik, körülbélül 6—7 decis, a hölgyekre a 4—5 decis kisebbik borral teli ürge vár. Tartalmát egyből le kell hajtant. A gazda osztályozza a borlvást: aki közben egyszer megpihen, gyenge embernek számít. Aki kétszer, az postás. A három pauzát tartók a vasutasok, s akik ennél is többször elveszik a szájuktól az ürgét, minősíthetetlenül gyenge embernek számítanak. Ezután két égő gyertya között a vendég beírja nevét a pince falán levő óriásszívbe — ez a gazda szíve, s Dezső bácsinak egy már betelt, most a másodikba gyűlnek az „autogramok", — s a gazda borivó öregapjától tanult ősi boros verset mond. Lényege, hogy nemcsak a vendéget, hanem annak barátját is barátjának fogadja. Az egyszusszal leöntők piros ceruzával Jegyezhetik be nevüket. Ezzel két évtizedre vendégjogot nyert az Idegen. Ha azonban legközelebbi látogatásakor nem találja meg nemzetközi példát: az NSZKban 1950 és 1960 kötött 23 százalékkal nőtt a létfenntartási költségindex, de ezen belül a szolgáltatási árszínvonal 39 százalékkal emelkedett.) Jóllehet, nincs mód a bonyolult szolgáltatási terület támogatásainak elhatárolt összegezésére, sokat mond az az adatsor is, hogy a munkások-alkalmazottak országos fogyasztói árindexében — az előző évet száznak tekintve —, a szolgáltatások 1966-ban 101,3 és 1970-ben csupán 101,7 százalékkal szerepeltek, a növekedés tehát mérsékelt, amit elsősorban a közös pénztárból kiáramló támogatásokkal sikerült elérni. 0 A támogatási rendszert, mint ismeretes, sok szempontból vitatják, és — a népgazdasági hatékonyság növelése érdekében — nem kevés pontján korrekcióra is szorul. Mégis fontos, hogy érzékeljük: az átírt árcédulák mögött legtöbbször olyan erőfeszítések húzódnak, amelyek eredményeként az ármozgás tervszerű keretek között tartható. Tábori András kézírását a gazda szivében, elveszítt azt. s újból végig kell csinálnia az ürge ivást. Törvények ls erősítik a vendégjogi tisztet Ezeket maga a gazda ismerteti újdonsült barátjaival. Két jellemző „cikkelye": „A gazdát megverni és megveretni nem szabad, azonban a vendégek kedvükre veszekedhetnek." „Mivel a bor emberi munka produktuma, azt kiönteni nem szabad, csak betölteni." Az „ürgés pince" idegenforgalmi nevezetesség lett a hegyen. Megszámlálhatatlanul sok barátja lett a köztiszteletben álló Dezső bácsinak, akinek nagyrészt erre a hobbyjára fogy el az évi termése. NAPI KISLEXIKON a vércsoportokról Sokszor adunk hírt lapunkban önkéntes véradó akciókról. Aki adott vagy kapott vért, bizonyara tudja már, hogy egyes egyedek vérében különbségek vannak, s ezek alapján vércsoportokra oszthatók a vérfajták. A véradóknál először ls megállapítják a vércsoportot, hiszen nem azonos csoportú vér összekeveredésekor a vörös vértestek kicsapódnak, vagy feloldódnak. Ezért a különböző vércsoportú vért külön tárolják. 0 Különbségek? Az ember vértestjel A-, Illetve B-antigén tulajdonságúak, amelyekkel szemben úgynevezett antl-A (alfa) illetve anti-B (béta) ellenanyag termelődhet. Ugyanazon egyénben A-antigén és alfa-ellenanyag, Illetve B-antigén és béta-ellenanyag nem lehet jelen. Aszerint, hogy egy egyén vörös vértestjelben A-, B-, AB-antigén van-e Jelen, vagy esetleg antigén egyáltalán nincs, A-, B-, AB- és 0-vércsoportba tartozó embereket különböztetnek meg. 4 Meghatározás? Vérsavó segítségével történik — amikor is egy Ismert vércsoportú egyén vérsavójával, úgynevezett agglutinációs reakció felhasználásával egy Ismeretlen vércsoportú ember vörös vértestjeit vizsgálják. Az alapvércsoportokon kívül egyéb vércsoportok ls ismeretesek, melyek felfedezése főként az Igazságügyi orvostanban (apaság megállapítása) játszanak szerepet. 0 Jelentősége? Vérátömlesztés előtt a vért adó és a vért kapó ember vércsoportját nagy körültekintéssel meghatározzák, mivel a csoportidegen vér átömlesz'ése esetében súlyos, esetleg halálos szövődmények állhatnak elő.