Délmagyarország, 1971. december (61. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-11 / 292. szám

81 SZOMBAT, 1971. DECEMBER Ili Mexikói-magyar közös vállalat Hazaérkezett Mexikóból az Elektroimpex és a VBKM delegációja, amely két Publicolor fényreklóm-berendezést adott át partnereinek. Az egyenként 25—30 négyzetméteres, s összesen 150 ezer dollár értékű fényreklámokat Mexikóváros központjában szerelték fel. 1972-ben és 1973-ban további 850 ezer dollár értékben szállítanak hasonló berendezéseket. Előzetes megállapodás született továbbá egy mexikói—magyar közös vállalat létesítéséről. A Mexikóban működő közös vállalat a Publicolor és egyéb automatikai berendezéseket gyárt majd. Az előkészületi munkák máris megkezdődtek, s 1974 elején kezdődik a termelés. Rákóczi cimerevel A Tokajhegyaljai Állami Gazdaság különböző évjáratú asszú, szamorodni, furmint §s hárslevelű borait a jövőben a Rákóczi-család címerével díszített palackokban hozza forgalomba. A kiváló minőségű borok megismertetésére az ország megyeszékhelyein és nagyobb városaiban vacsorákat rendeznek, ahol az ételek mellé a gazdaság új borkülönlegességeit szolgálják feL Se víz, se aszály Jó gazdálkodási eredmények Forráskúton Az elmúlt esztendőben az árvíz elleni védekezés, s a belvíz „megnyomorította" a mezőgazdasági nagyüzemek gazdálkodását Év végén megmutatkozott ez. Az idén több helyen aszályra hivatkoznak, amikor az elmúlt 12 hónapról kell számot adniuk. Forráskúton se a vizet, se az aszályt nem emlegetik. így volt ez tavaly is, így van most is. Jó néhány évvel ezelőtt üres volt a pénztár, s ha megjósolja valaki, hogy lesz még olyan szövetkezet, amelyik havonta 7—9 millió forint készpénzt forgalmaz, bonyolít le, el se hiszik. Az idén pedig eddig jutottak a forráskútiak. Ezekben a napokban hat brigád, 3—3 taggal járja a határt, a majorokat, készíti a leltárt, a gazdaközösség vagyonáról. December elején kezdték, egykét nap múlva már összesítik is a tételeket. — Számba vesszük a kis vant. Nem zárjuk rosszul az évet. Kifizetjük, amit a tagságnak garantáltunk, s rá 10 százalék nyereséget Az évi közösből származó egy tagra eső jövedelem 30 ezer forint körül alakult, a napi kereset pedig 100 forint körül. A homokon nem rossz ez. Aki nem hiszi, csínálja utánunk — mondja Sándor Tibor, a gazdaság elnöke. Gondok, problémák azért Forráskúton is akadnak. Ilyen az üzemanyaghiány. Nem kap a szövetkezet rendszeresen üzemanyagot, ha a saját gépkocsijaival szállítja, megdrágul a költsége. Évente 4,5—5 millió forint az üzemanyagköltség, de ha a saját szállítást hozzáadjuk, akkor „felszökik" az üzemanyag ára, egyből több százezer forintra, ami csökkenti a jövedelmet, másrészt pedig a termelési költségeket növeli. Nem volt könnyű ez az esztendő. Januárban egyesült a forráskúti Haladás Tsz-szel az üllési Kossuth Tsz és többmilliós óvadékos hitelt kellett visszafizetniük. Megtörtént. Ennek ellenére a biztonsági alapon 5 millió forintot tartalékolnak. 300 ezer munkanapot használtak fel, s a terveket, gazdasági, pénzügyi terveket sikerült megvalósítaniuk. A növénytermesztésben krumplit 7C0 holdon termesztettek, 80 mázsás holdankénti átlaggal, fűszerpaprikát 300 " holdon, 45,1 mázsás holdankénti átlaggal, paradicsomot pedig 100 holdon, 150 mázsás holdankénti átlaggal. A kertészet is hozta a tervét. Az idén az összes árbevétel 150 millió forint. Hatalmas összeg. Megszokták már a nagy számokat. Az ezernél több tagnak és alkalmazottnak közösből származó jöRossz szomszédság — átok ? A vizet este öntötték az udvari lakás ajtaja elé, reggel, amint kilépett a bácsi, elcsúszott rajta. Máskor szidalmazni kezdte volna ékes szavakkal — mert ki tehette volna más? — a szomszédját Most nem mozdult. Leste az ablakot, ahonnan minden hasonló „baleset" után felharsant a nevetés. Most semmi. Feküdt tehetetlenül. Már azt se bánta volna, ha nevetnek. Csak vegye észre valaki. Hideg a föld. Égetően fáj a lába. A postás talált rá. Mentőt hivott. Lábtörés. Legalább addig is nyugta van, csak a klinikán gyötrődik. De itt senki se kiabál vele. S közben megírhatja a feljelentést — ki tudja hányadikat? Mások meg vigasztalják: örüljön, hogy nem maradt ott. Hiszen ha pechesebben esik...? <5 csak attól a pillanattól fél, amikor ismét haza kell mennie. Haza? A pokol az. „Azt mondta..." Kl tudja, hogy kezdődött. Mór több, mint tíz éve tart az ostromállapot. Talán ugyanúgy kezdődött, mint másutt. Valaki zajt csapott. Ugatott a kutya. Nem takarították kl a közösen használt helyiséget. Vagy a társbérlő „utazik" a lakás másik felére. Vagy valaki félreértett egy mondatot. Bar „nyaktörésig" ritkán fajul. Csendes fojtogatás. Bírósági tárgyalás — ez jellemzőbb. — Amikor azt mondta a feleségemnek, hát én úgy éreztem, nekiugrok a piszok disznónak! A tárgyalást vezető bíró erélyesen kopog. — Kérem, a bíróságon vannak! Itt nem a veszekedést kell folytatni. Tessék az ilyen szavakat, kifejezéseket mellőzni. A vita nem is folytatódik. Sőt — meglepetésre — a peres felek kibékülnek. Kezet fognak. Jó ég! — ezek holnap még össze is tegeződnek. — Miért futottak akkor a bíróságra? — kérdem a folyosón. — Azt akartam, hogy megtudja az egész ház, velünk így nem lehet beszélni. Most megmondom majd. bocsánatot kért. Erre kibékültünk. Aztán megbeszélik, hogy holnap este kártyáznak egyet az ügyre. — De nem szokott csal- " • ni? — óvatoskodik a bocsá- | I vonót natkérő. W^CIICl az Idős asszony: nyakukra hívatta a szerkesztőséget is. S ezek az emberek egy éve macerálták egymást! Ki kezdje? A vitát mindig a másik kezdte. Az zörgött először. Az szemtelenkedett először. De ki kezdje a kibékülést? Hja, az önérzet! — Én annyiszor szóltam nekik: ne tegyék velem, öreg vagyok, szeretnék békességben lenni, úgyis egyedül élek, nincs a világon senkim. Ügy tudnám őket szeretni, mint gyermekeimet — az idős asszonynak még a könnye ls potyog rögtön. Kis kertes ház. Három család lakik, a nénivel közös konyhahasználattal a harmincas házaspár és két kisgyerekük. — A Terus néni? Az tudna minket szeretni? Folyton a gyerekeket marja. Hogy a sarat behozzák. De a konyhát mindig én mosom föl! De ez semmi. Mindig hallgatózik. Hát milyen élet az, hogy az ember egy szót nem mondhat otthon se, mert lesi valaki. Aztán hordja a szót: hogy az ember iszik. Meg hogy verjük a gyerekeket. Meg hogy... a fenének sincs kedve sorolni sem. Aztán leülünk a közös konyhába. Jön Terus néni is. ömlik a panasz mindkettőjükből. És mi hiába beszélünk velük álló délután, talán még rosszabb is. Mert most azt hallgathatja majd vedelemként 30 millió forintot fizetnek ki, nem számítva a háztájiból termelt áru értékét, jövedelmét. Az is sokra rúg. A két faluból legalább 30 millió forintnyi értékű árut vásároltak fel, illetve továbbított a szövetkezet. Elég megemlíteni, hogy 5002 hízót adtak el, s a jövő esztendei előtervben 6000 hízó leadása szerepel. S mind-mind a háztájiból. Jutott beruházásokra is. Befejeződött a 324 férőhelyes komplett tehenészeti telep, és befejezés előtt a 800 négyzetméteres gépjavító műhely építése, az irodaház bővítése. Gépekre 6 millió forintot költöttek. Nem szünetel most sem a munka. Nemcsak a leltározók dolgoznak, az irodaiak, de a határban fel-felzúgnak az erőgépek. 24 órás műszakban, 6 erőgép dolgozik. Tereprendezésre, meliorációs munkákra 1,5 millió forintot szánnak az év utolsó negyedében. Százmilliós vagyona van a szövetkezetnek, gondolnia kell tehát a jövőre, készitgetni az utat, amelyen tovább járhat. — A homoki gépesítés bázisgazdasággá való kialakítása érdekében megtörténtek az első lépések. Nagy dolog a homoki világban 10 ezer holdnál nagyobb területen, heterogén földeken összehozni az ilyen gazdaságot. A MÉM bázisgazdaságként a homoki szántóföldi gépesítésfejlesztés megoldatlan kérdésének tisztázására a mi szövetkezetünket jelölte kl. A tanulmánytervet a Gabonatermesztési Kutató Intézet és a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet készítette el. A tanulmány az alábbi fő fejezetekre oszlik: a gazdaság üzemi helyzetének felmérése, a gazdaság középtávú gépesítésfejlesztési javaslata, kutatási és kísérleti feladatok tematikája. A tervekből, az elgondolásokból, a számokból viszont csak küzdelmes munka árán lehet valóság. Még Forráskúton is Az eredményekért jövőre, aztán, mindenkor meg kell dolgozni. Legalább úgy, mint az idén. Sz. L. I. Nyílf nap A

z alapötletet a nyáron megjelent kormányhatározat adta az ifjúsági pályaválasztási tanácsadás továbbfejlesztéséről. Es persze az újszegcdi Rózsa Ferenc Gimnázium é» Szakközépiskola beiskolázási gondjai: köztudomásúan évente hárorn megyéből fogadnak diákokat, s a következő, 1972 es tanévtől kezdődően már kizárólag szakmai profillal dolgoznak. Az iskola havonta megjelenő stenciles házilapjának novemberi száma részletes, riportszerű leírást kózöl a négy tagozat. a gépjárműtechnikai, az autóforgalmi, az erősáramú és a kereskedelmi osztályok általános és speciális oktató-nevelő munkájáról, a képzés előnyeiről, az érettségizett diákok elhelyezkedési lehetőségeiről. Az újság, a Rózsás Elet novemberi számát — tanulmányozásra — néhány héttel ezelőtt elküldték Szeged, valamint Csongrád, Bács-Kiskun és Békés megye valamennyi általános iskolájának, majd nem sokkal később ezekből az iskolákból meghívták a pályaválasztással foglalkozó pedagógusokat, nyolcadikos osztályfőnököket, tanulókat: látogassanak el Újszegedre, ismerkedjenek meg közelebbről a Rózsa Ferenc szakközépiskola ' munkájával. Az újszegedi középiskola úgynevezett nyílt napja tegnap zajlott le — széles érdeklődés közepette. A Szegedről és vidékről idelátogatott pedagógusok, nyolcadikos diákok órákat hallgattak végig, megnézték a tanműhelyeket, az Iskola szaktantermeit, azok felszereléseit, majd elbeszélgettek az intézet nevelőivel, akik válaszoltak kérdéseikre. A Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola helyi kezdeményezése jó visszhangot váltott ki az érdekeltek körében. Annál is inkább, mert a pályaválasztási segítség szóbeli formáit vonzóan és nagy haszonnal egészíthetik ki a mindennapi gyakorlatból elleshető eleven, tárgyi bizonyítékok. A példa követésre méltó, máshol is érdemes kipróbálni. N. L Sok áru, sok utas az országutakon A Volán Tröszt 24 vállalatának gyorsjelentései alapján összegezte a közhasznú autófuvarozás novemberi, valamint idei 11 hónapi munkáját. Az adatok azt mutatják, hogy novemberben, a korán beköszöntött télies idő, a hóakadályok hatására valamivel csökkent a vállalatok fuvarozási teljesítménye, a 11 hónapi összesített eredmény azonban felülmúlja a tavalyit. A személyszállító szolgálat az elmúlt hónapban újabb két vasútvonal — a Békéscsaba—Békéssámson közötti keskeny nyomközű, valamint a Baja—Gara közötti gyengén kihasznált normál nyomközű vonal — személyforgalmát vette át. A Veszprém megyei Iharkút községet bekapcsolták az autóbuszhálózatba, s ezzel Veszprém megye minden községébe eljutnak már a Volán menetrendszerű járatai. A vállalatok novemberben 76,4 millió utast szállítottak, csaknem 6 százalékkal többet, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A teherfuvarozásnak ls volt érdemleges eseménye a múlt hónapban. Több mint egyesztendős munka után tért haza Ausztriából a zalaegerszegi Volán 16-os vállalat 10, nagy teljesítményű billenős Tátra-kocsiból álló karavánja, amely egy osztrák céggel kötött szerződés alapján útépítésnél dolgozott. A Volán Tröszt aa év 11 hónapjában a tavalyinál 7,6 százalékkal több, öszszesen 802,7 millió utast és 113,5 millió tonna árut szállított. a harcos feleknek Annyiszor megpróbáltuk! Beszélgetni, a békítő harmadikat játszani. Ritkán sikerült. Az utóbbi időben gyakran olvashatták üzeneteinkben : nem avatkozunk szomszédok vitáiba, perpatvarokba. Kaptunk rá egy újabb levelet. Hogy őket összebékítettük, meg kell próbálni máskor is. Száz közül egyet sikerült. Persze, hogy megérte. De kérdezzük: miért jó, ha egy kívülálló hozza a békesség olajágát? (Mikor legtöbben nem is fogadják el!) S hogyan is tudnánk erre időt fordítani? Van, aki j azért írja le nekünk, mert attól is megkönnyebbül.' Elolvassuk. Válaszolunk. Üzenjük: nem az a gyenge, aki meg tud bocsátani. Az az erős! Abban van az emberi plusz, aki belevág a békítő mondatba, hogy ne éljünk úgy egymás mellett, mint a kutya meg a macska. Ne tépjük egymást. Olyan rövid az élet, s olyan küzdelmes — miért nem próbáljuk meg, hogy szebbé tegyük, okosabban éljünk! Most csak fel kellene sorolni, melyik levelekre üzenjük. Maradjunk annyiban: az összes harcos félnek. Hátha száz között megint akad egy-kettő, aki meghallgatja szavunk! Átok a rossz szomszédság? Az is. De az is átok, hogy nem keresik a békesség hídját! P. Szőke Mária FOROG A KORONG Ki tudja, hányszor kellett már „megrúgni" a korongot Palotás János bácsinak, a város egyetlen fazekasmesterének, hogy a forgáshoz kezének finom, mégis erőteljes mozdulatait adva, az alaktalanságból forma szülessen. Rátermettséget, tehetséget, fantáziát, türelmet és erőt kíván a mesterség. A ma is lábbal hajtott korong nemzedékeknek adott kenyeret a családban. Palotás Jánosnak a dédaDja iá fazekas volt. Azóta örökíti apa a fiúra a mesterség titkait. János bácsi 63 éves, a fia három hónappal ezelőtt lett önálló. A Szent Antal utcai ház kapujára felkerült a második névtábla is. — Hiába, nehezen bírom már. Nem könnyű ez a munka, fiatalnak sem. A kéz meg a láb csinál itt mindent. És sokáig tart, amíg az agyagból kaktusztál lesz. ötvenszer is meg kell rúgni a korongot egy virágcseréphez. Agyagpogácsát tesz a fia korongjára, mutassa meg, hogyan pörög a szerkezet. Örákig lehetne nézni a szemfényvesztést. Munkába áll a bőrdarab, a simító, a filc, a fakés. A kéz fürgén mozdul, slmítanak-simulnak az ujiak. soriáznak a könnyed, szinte elegáns mozdulatok. Egv pillantás a karra: az izmok megfeszülnek, az inak megcsomósodnak. Már látható az erőfeszítés. „Fazekas az legyen, aki szeret dolgozni" — szólal megfontoltan János bácsi. Az udvaron agyaghegyek és óriás farakások. Az agyagbánya 36 kilométerre van. A „minőségellenőrzés" után hazahozzák az anyagot, következik az iszapolás. Kavics, mészcsiga és más idegen tárgy nem kerülhet a műhelybe. Ha kiszikkadt, kockára vágják, megtapossák. Háromszor-négyszer ls. Homogén anyagra van szükség. A kézt gyúrás után kisebb-nagyobb pogácsákra szaggatják, így kerül korongra a sárgásszürke agyag. Télen két hét a száradási Idő. A műhelyben párás meleg van, a gerendákat öszszekötő deszkákon száradnak a cserepek, korsók, tálak. A mintát Palotás néni rajzolja a tárgyakra. Amelyik mázat kap, arra majd az égetés után, „acélszáraz" állapotban kennek alapfestéket. — Régen nyers mázat kaptunk. A melegben gőzölt az ólom. A levegővel beszívta azt is a fazekas. Akkoriban kora reggeltől késő estig dolgoztunk, és nemegyszer kaptunk mérgezést A műhelyben két kemence van. Egy égetéshez tíz mázsa fát használnak el. Tizenhathuszonnégy óra kell hozzá, hogy 850—920 fok legyen a kemenceben. — Hogyan mérik a hőmérsékletet? — Szemmel. Beteszünk egy „nézőtárgyat". Ha látjuk, hogy megered rajta a zománc, akkor sikerült a kellő hőfokot elérni. Két-három nap múlva kihűlnek a kemencék kincseL A mennyezetig nyúló polcokon legtöbb a virágcserép. — Manapság megint sok a virág mindenhol. Veszik a cserepet ls. A gyári készítmények sűrű pórusúak, nem levegőzik a gyökér. Ezekben a ritka pórusos cserepekben Jól él a növény. A kőrüllyuggatott kétíüles kerek edény: „csíkmákszűrő". De van itt tejesköcsög, parasztkonyhák dagasztótálal — egymásba süllyedten —, mozsár, páltnkásbutykos, cseréptányér. A mlskakancsó és a régi korsó mellett modern formájú gyertyatartók, padlóvázák sorjáznak. A korsónak a fülén is lehet inni, ,;csücs»ző szúróval" fúrták rá a lyukat. A borbuggyantó sem kevésbé elmés szerkezet, ha forr a must, nagy hasznát veszi a gazda. A polcok megteltek tárgyakkal. János bácsi fáradt, pedig már csak nyolc órát dolgozik. Menne ls nyugdíjba meg nem is: nehéz a munka, de kevés a havi 800. Es nem könnyű lemondani a pillanatonként változó formák látványáról sem. Így aztán — forog tovább a korong. Sulyok Erzsébet