Délmagyarország, 1971. december (61. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-11 / 292. szám

SZOMBAT, 1971. DECEMBER 11. 3 A fogyasztói érdekvédel­met szolgáló ellenőrzések ta­pasztalatairól tájékoztatta a sajtó képviselőit pénteken a Belkereskedelmi Minisztéri­umban dr. Lugosi Lajos, az Országos Kereskedelmi Fő­felügyelőség megbízott veze­tője. Az idén 13 országos ellen­őrzésen 800 vállalat és szö­vetkezet központjában, ipari­telepén, 10 ezer vendéglátó és kiskereskedelmi üzletben vizsgálták a vásárlási körül­mények javítására, a vevők tájékoztatására, a garanciális szolgáltatásokra vonatkozó miniszteri rendeletek és egyéb jogszabályok végrehaj­tását. Megállapították egyebek között, hogy a tartós fo­gyasztási cikk forgalomban az ipar és a kereskedelem közötti szerződések gyakran nem foglalkoznak a garan­ciális jogokkal, kötelezettsé­gekkel, hiányosságot állapí­tottak meg a javításokhoz szükséges alkatrészellátás­ban. Igazolva látták a vevők panaszait arról, hogy a bol­tok dolgozói a vásárolt ipar­cikkekről nem tudnak kellő információkat adni még a használatbavételhez sem. Sok szabálytalanságot tapasztal­tak a jótállási jegyek kiadá­sánál. Külön foglalkoztak a bú­torokra érvényes garanciális szolgáltatások helyzetével. Ezen a területen .még több a probléma. örvendetes viszont, hogy a vizsgálatok, alapján, menet közben is már sok helyen hoztak a vásárlók számára kedvező, a reklamációkat megelőző intézkedéseket. A vizsgálatok eredményeként a főfelügyelőség szükségesnek tartja a garanciális kérdé­sek, a jótállási jegyek egy­ségesítését, a vevők jogainak minden kétséget kizáró pon­tos meghatározását. Vizsgálta ezenkívül a fő­felügyelőség az import ter­mékek használati-kezelési utasítására vonatkozó jog­szabály érvényesülését, a la­kossági panaszok, bejelenté­sek intézését. Visszatérő el­lenőrzéseken vizsgálták a vendéglátóhelyek osztályba­sorolását, az idegenforgalmi szezon tapasztalatait. Az állami vizsgálatok ered­ményeként korszerűsítették, s rövidesen kiadják a vendég­látóhelyek osztálybosorolásá­ra vonatkozó új rendelkezést; a jövő év elején életbelépő miniszteri rendelet kötelező­vé teszi a hitelesített poha­rak használatát, s felmerült a használati-kezelési utasí­tásra vonatkozó rendelkezés szükségessége is. Az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség jövő évi or­szágos vizsgálati programjá­ba számos olyan szakmai vizsgálatot vettek fel, amely­hez felsőszintű döntések, ál­lásfoglalások adnak alapot. Foglalkoznak a kereskedelmi ármunka helyzetével, szerve­zetével, vizsgálják a gyer­mek- és diákélelmezés mun­káját, a hús- és húskészít­mények árát, minőségét, a, vastömegcikkek, szerszámok értékesítését. Működik a gázüzem Somogyi Károlyné felvétele A terveknek megfelelően tegnap, pénteken megkezdte működését, a Szánkról Szegedre telepített gázüzem. Egye­lőre 700 ezer köbméter gázt juttat a regionális, illetve az országos rendszerbe, hétfőtől, december 13-tól azonban már egymilliót. Képünk: a berendezés egy részletét mu­tatja be. A textilművek előcsarno­kában „eredményjelző tábla" hívja fel magára a figyel­met. A tábla jól szerkesztett, nem zsúfolt, messziről átte­kinthető. Nagy betűkkel kiír­ják, hogy a munkaverseny­ben melyik brigád milyen helyezést ért el, hány szá­zalékra teljesítette a terme­lési tervet, milyen a minő­sége, sőt a legjobb fiatal dol­gozók fényképét is ott lát­hatjuk egy tablón. A képek­ről el kell mondani : igen jól sikerült felvételek, a mun­kagép mellett, munka köz­ben ábrázolják a dolgozót A gyár KlSZ-bizottságá­nak titkára, Panker Sándor arról beszél, hogy az Ifjú­sági brigádok külön versenyt kezdeményeztek a kongresz­szusuk tiszteletére. Segítik a vállalat eredményesebb gaz­dálkodását: túlteljesítik a mennyiségi előírásokat, és az általuk előállított termékek minősége is kifogástalan. A brigádok munkáját rendsze­—""" értékelik, tudatják az eredményeket a legna­gyobb nyilvánossággal. JÓKEDVVEL A VERSENY­BEN Egy kis­lány kí­sér el a szövődé­be. Végigmegyünk a hatal­mas csarnokon. A kínai gyártmányú szövőgépek han­gosan csattognak, nekem szinte elviselhetetlen a zaj. Akik ott dolgoznak, rá sehe­derítenek. Feltűnik, hogy a folyosó felöli részen legalább száz darab szövőgép nem működik. Kérdem a kis­lányt — füléhez hajolva kia­bálok —, miért állnak a gé­pek. Visszakiabált, hogy nincsen elegendő szövőnő. A műhely irodájában Soly­mosi József főművezető sze­retettel emlegeti a fiatal munkáslányok szorgalmát, versenyző kedvüket. A Dó­zsa György nevét viselő bri­gádról azt mondja: — Na­gyon rendes társaság, szeret­nek és tudnak is dolgozni. A brigád vezetője Székesi Erzsébet. Jó kondícióban le­vő, tizennyolc éves, baksi származású kislány. Előbb mentegetődzik, hogy nemré­gen lett a kollektíva veze­tője. — Márciusban választottak meg, amikor Dudás Jutka elment szülési szabadságra — magyarázatképpen gyor­san kiegészíti, hogy Jutkát Eloltották a tatabányai aknatüzet Több mint egy hónapi megfeszített munkával sike­rült megfékezni a bányatü­zet a tatabányai 12/a jelzé­sű aknában. Mint már több­ször is hírül adtuk, a szén­medence egyik nagy teljesít­ményű aknájában november 4-én veszedelmes bányatűz keletkezett. Miután a tüzet a hagyományos gátolási eljá­rással nem sikerült elfojtani, a sújtólégrobbanás veszélye miatt kiürítették a bányát. A légcserét biztosító aknákat és a felszínre vezető egyéb nyílásokat eltömítették, s így akadályozták meg az égés valóban megszűnt, de sát. A bánya levegőjének összetételét folyamatosan mérték, s ebből állapították meg, hogy miként viselkedik a tűz lent a mélyben. Meg­állapították, hogy a heves égés valóban megszűnt, de helyenként még parázsló gó­cok feltételezhetők. Ezért úgy határoztak a mentés irányítói, hogy továbbra is zárva tartják a bányát, s a még parázsló részek végle­ges elfojtására vizet juttat­nak a külszínről a bánya mélyebb részeibe. November végéig több tíz­ezer köbméter vizet juttat­tak le a mélybe, s a bánya alsó szintjeit, a tűz sújtotta szakaszokat elárasztották. Ez az elárasztásos módszer be­váltotta a hozzá fűzött re­ményeket, a parázsló tűzgó­eok kialudtak, egy újabb föld alatti felderítés igazol­ta a tűz kialvását, s így a bányatérségek szellőztetésé­vel párhuzamosan megkezd­ték az elárasztott szintek víz­telenítését. Ez a munka vár­hatóan hosszú időt vesz igénybe, hiszen nem keve­sebb mint 74 000 köbméter vizet kell felszínre szivaty­tyúzni. Mint a bánya műszaki ve­zetői elmondották, csak az­elárasztott bányatérségek víztelenítése után kaphatnak pontos képet a tűz okozta károkról. Majd a későbbi helyszíni szemle dönti el, hogy milyen jellegű helyre­állítási munkákra lesz szükség, és mikor kezdhetik meg fokozatosan a terme­lést. Tábori Józsefnénak hívják. — Meglátogattuk a lakásán, majd bejött és a brigádérte­kezleten engem javasolt ve­zetőnek. A többiek megsza­vazták. Kik a társak? Bódi Ferencné, Kocsis S. Margit, Ipacs Mária, Hamzik Piros­ka szövőnők, Soós Lászlóné, Vincze Mária, Gábor Antal­né és Kóczán Mária tártöl­tők. A KlSZ-kongresszus tisz­teletére indított verseny jú­liusban kezdődött. Székesi Erzsiék brigádja minden hó­napban 105—108 százalékra teljesítette a mennyiségi ter­vet és a minőségi százalé­kuk is igen jó, 95—97 száza­lék között mozog. A brigád­ból hárman kaptak Kiváló Dolgozó kitüntetést novem­ber hetedikén, Bódi Ferenc­né, Soós Lászlóné és Kocsis S. Margit. Nem felejtik el azt sem, hogy az általuk ké­szített anyagok egy részét külföldre szállítják, ezért még jobban igyekeznek a minőséggel. — A versenyt aligha tud­juk megnyerni, de legalább a második vagy a harmadik helyet megpályázzuk. — Mit kell ezért tenni, teljesíteni? — A legfontosabb az, hogy a brigád tagjai összetartsa­nak, egymáson segítsenek. Ha például egyik, vagy másik szövőnőnek gyengébben megy, akkor a tártöltők be­segítenek a gépek indításá­nál, egy-két szálat befűznek a nyüstökbe. Egyébként na­gyon jó a mi kollektívánk, senki sem kívánkozik el má­sik partiba. — Ki a legjobb szövőnő a brigádban? — Mivel három is elnyer­te a kiváló címet, együtt kellene őket említenem, de talán a Bódinét mondanám, gyakorlata, tapasztalata mi­att is. Összetartanak, mint egy család, munkában és munka után. Legutóbb Erzsébet na­pot ünnepeltek. Gábornénak egy háztartási őrlőgépet, Szé­kesi Erzsinek egy kávéfőzőt vásároltak a kolléganők. Társadalmi munkát a gyár­ban végeznek. Nemrégiben „Kommunista vasárnapot" tartottak. A munkabért nem vették fel. — Talán a KISZ-bizottság vásárol egy autóbuszt, s ak­kor igen jó lesz, mehetünk kirándulásokra. A gyűrűs­fonó va­lamivel csende­sebb munkahely, mint a szö­vődé. A KISZ kongresszusi versenyben viszont az itte­niek vezetnek. Az Ifjúsági brigád (Fonoda I.) jelenleg az első helyen áll. Az üzem­vezető azt mondja, hogy hol a Markovics Katiék, hol a Zombori Jánosnéék kerülnek az élre. „A Kati különben nincs itt, mivel kongresszusi küldöttnek választották." Zomboriné brigádjából Ritt­ler Ilona lesz a beszélgető­partnerem. — Most kevesen vagyunk a brigádban — mondja —, sokan leszámoltak, sőt azt is elmondhatom, hogy kevés a fiatal a brigádban, a több­ség elmúlt harmincéves. Saj­nos, pont a fiatalok léptek ki a gyárból. Az a helyzet, hogy brigádvezetőnk sincs jelenleg, mert Zomboriné, betegsége miatt, a napokban számolt le. Gondolom, a bri­VEZETNEK KI MELYIKET SZERETI? gádunk jövőre újjáalakul majd. Ügy látszik, a brigád „egy­szerű tagjai'' kevésbé tájéko­zottak, annak ellenére, hogy ők vezetnek a versenyben. Kérdem, milyen termelési eredményeket értek el az elmúlt hónapokban? — Nem tudnám pontosan megmondani — feleli Ilon­ka. — Az adatokkal hadilá­bon állok. — A saját eredménye mi­lyen volt? — Azt se tudom — néz rám mosolyogva. Az irodában dolgozó társa segíti ki: — Százkilenc szá­zalékot teljesített, a kötözési minősége pedig a legjobb volt, ötös osztályzatot ka­pott. — A keresete mennyi? — Átlagosan 2500 forintot keresek. A múlt hónapban 2400 volt a borítékban. — Megnyerik a versenyt? — Reménykedünk. Bár gyűrűcsere, anyaghiány za­varta a folyamatos munkát. Ettől függetlenül jó helye­zést várunk. — Ki a legjobb dolgozó a brigádjukban? Nem felel, gondolkodik. Tisztviselőnő kollégája vá­laszol helyette: — ö a leg­jobb. Legmagasabb a telje­sítménye is. Ilonka azért megemlíti Ju­hász Ferencnét és Tóth Mi­hálynét. Érdeke­sek az emberek, és nem egyformák. Mivel a textil­művekben három műszakban dolgoznak, megkérdeztem mind a két leányt, hogy me­lyik műszakot szeretik, és mit csinálnak szabad idejük­ben. Tessék a pontos válasz. Székesi Erzsébet: — Én az éjjeles műszakot szeretem. Miért? Többek kö­zött azért, mert éjszaka nincs annyi zavaró körülmény, a lakatosok, vagy a karbantar­tók nem jönnek, hogy állít­sam le a gépet olajozni sze­retnék, de egyébként is ki­sebb a valószínűsége annak is, hogy más vezetők ekkor „zavarnának". Továbbá, töb­bet keresek, mivel zavarta­lanabb a munkám és még éjszakai pótlék is jár. — A második kérdésre azt mondanám, hogy ha éjjel dolgozom, akkor délelőtt al­szom, de szabad vagyok dél­után, egészen este tízig. A gyári szállodában lakom, ha­tan vagyunk egy szobában. A hét végén hazautazom szü­leimhez Baksra. A szabad időm vásárlásokkal, tévéné­zéssel, rádiózással, néha mo­zival, vagy tánccal telik el. Rittler Ilona: — Csak éjjeles műszak ne lenne. Legjobban a délelőt­tös műszakot szeretem. Bár fél ötkor kelek reggel és mindennap hazajárok szüle­imhez Űjszentivánra. Édes­anyámmal lakom együtt, aki özvegyen nevelt fel negyed­magammal. A műszakjaim idejét az utazás meghosszab­bítja legalább két órával, de nem panaszkodom a közle­kedésre. Éjszaka aludni sze­retek és nem dolgozni. — A szabad időm otthoni segítéssel, olvasással, rádió­zással telik el. Szeretem a klasszikus írókat, de pony­varegényt is szívesen olva­sok. Mozi és tánc csak rit­kábban. Gazdagít István Közéleti napló FEHÉR LAJOS KAIRÓBAN Szombaton — tanzániai látogatását befejezve, ötnapos hivatalos látogatásra Kairó­ba érkezik Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, és az általa vezetett magyar kormányküldöttség. Fehér Lajos és kísérete magasszintű politikai és gaz­dasági megbeszéléseket foly­tat az egyiptomi kormány­küldöttséggel, a tárgyalások végeztével több együttműkö­dési egyezményt írnak alá. Fehér Lajos megbeszélést folytat a közel-keleti válság­ról Murád Ghaleb külügyi államminiszterreL Egyiptomi látogatását be­fejezve a magyar kormány­küldöttség Irakban és Szíriá­kéul tesz hivatalos látogatást. HORVÁ1 FRÓDELEGÁCIÓ BUDAPESTEN A Horvát írók Szövetségé­nek öttagú küldöttsége pén­teken a Magyar írók Szö­vetsége vendégeként Buda­pestre érkezett. A vendége­ket Dobozy Imre, a Magyar Írók Szövetségének főtitkára fogadta. AZ ORSZÁGGYŰLÉS KÜLÜGYI ÉS KULTURÁLIS BIZOTTSÁGÁNAK ÜLESE Az országgyűlés külügyi bizottsága pénteken — Nagy Miklósnak, a bizottság tit­kárának elnökletével —ülést tartott a parlamentben. Napirendjén a Külügymi­nisztérium 1972. évi költség­vetési tervezetének megtár­gyalása szerepelt A tárca jövő évi tevékenységének fő irányáról, a költségvetés fon­tosabb előirányzatairól Roe­ka István külügyminiszter­helyettes tájékoztatta a kép­viselőket A bizottság az előterjesz­tést megvitatta. Felszólalt dr. Beckl Sándor, Brutyó János, Darvasi István, Erdei László­né, Nánási László és Tausz János képviselő. A vélemények meghallga­tása, valamint Roska István külügyminiszter-helyettesnek és dr. Juszt Lajos pénzügy­minisztériumi főosztályveze­tőnek az elhangzott észrevé­telekre, javaslatokra adott válasza után a bizottság a külügyi tárca 1972. évi költ­ségvetésének tervezetét elfo­gadta. Az országgyűlés kulturális bizottsága — dr. Ortutay Gyula elnöklésével — tar­totta ülését, és megtárgyalta a kulturális szakágazat — a Művelődésügyi Minisztérium, a Magyar Tudományos Aka­démia, a Magyar Rádió és Televízió, valamint a Ma­gyar Testnevelési és Sport­szövetség — 1972. évi költ­ségvetésének tervezetét A kulturális bizottság a két előterjesztést részletesen megvitatta és elfogadta. A vitában kifejtette vélemé­nyét dr. Garamvölgyi Ká­roly, a pénzügyminiszter első helyettese, továbbá Bánáti Gézáné, Géczi János, dr. Gosztonyi János, dr. Király István, Orosz Ferenc, dr. Szabó József, dr. Szép Zol­tán, Terényi Józsefné képvi­selő, valamint Gönyei Antal, a Művelődésügyi Minisztéri­um főosztályvezetője, Száray Loránd, a Művelődésügyi Mi­nisztérium osztályvezetője, dr. Hoffmann Tamás, a Nép­rajzi Múzeum főigazgatója. Állami vizsgálatok a kereskedelemben

Next

/
Oldalképek
Tartalom