Délmagyarország, 1971. december (61. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-05 / 287. szám

• TASARXAP, 1971. DECEMBER 5. „Bűnös" város Tavaly az országban fel- mély szerint vagy hírből, ző tettekre is kedvezőbb az derített bűncselekményeknek egyénileg vagv családilag is- alkalom, nem érzi a gyön­közel a felét a fővárosban és a megyeszékhelyi nagyvá­rosokban követték el — kö­zöltük nemrég lapunkban. Ez az adat beszédesebb, ha hozzá tesszük, hogy e nagy­városokban az ország lakos­ságának ennél jóval kisebb hányada, ámbár több mint egyharmada él. Tehát nem egyszerűen csak arról van szó, hogy ahol többen van­nak, ott több a bűneset is, hanem arról, hogy a sűrűb­ben lakott helyeken arány­lag gyakoribb, mint a kisebb, gyérebben lakott települése­ken. vagyis ha a statisztika szokásos mutatójával össze­hasonlítanánk, hogy hány bűncselekmény „jut" egy la­kosra, a városban ez jóval több lenne, mint falun. merős az egész falu. S ez többet is jelent az ismeret és ismeretség tényénél! gébb jellem maga mögött úgy mint falun az ismerősök, az egész település ellenőrző szemét. Ez a helyzet megkí­vánja. hogy a nagy telepü­léseken a hatóságok foko­zottabb gondot fordítsanak a közrend, a közbiztonság fönn­Az emberi társadalmat tartósára. S ez így is van ná­eg.vebek kozt ezek a szalak tartják össze. A kis telepü­Nem elég csak a rendőr Eltérések Ez a statisztikai formula ebben az esetben nagyon visszataszítóan hangzik, a tisztességes állampolgár még az általánosító megfogalma­zással szemben is érzelmileg jogosan tiltakozik: már hogy is „jutna" rá bűneset. Igaza van. Ráf nem „jut", a tör­vényeket sértő polgártársai teljesítették túl a statisztikai „normát", átlagot- Hogyan, miért? Miféle eltérés ez? A „bűnös" város szemben a faluval? Avagy a rousseau-i gondolat, a XVIII. századi francia gondolkodó tétele igazolódik. a természetes vagy legalábbis a természet­hez közelebbi állapot diadala ez? Mert hogy az ember ere­dendően jó — szemben a vallasi felfogás szerint ere­dendően bűnös voltával —, és csak a környezet rontja meg? A jelenség jő ugródeszka az elmeletekhez, de célsze­rűbb a valóságban keresni az okokat. Az ember ere­dendően se nem jó, se nem rossz. Az ember tanul — a csecsemő a szülőktől, a nö­vekvő a felnőttektől, a csa­ládi és a családon kívüli környezettől — így lesz em­ber. s hol van a mai falu a természeti környezettől, az „ósallapotoktól"? A becsüle­tes ember falun is, városon is becsületes. Az ilyen embe­rek aligha fogadnák el, hogy településüket a köztük élő néhány bűnöző vagy rend­bontó után ítéljék meg. Aminthogy az ilyeneket nem is szívesen fogadják be. S éppen itt mutatkozik az el­térés a falu és a város, pon­tosabban a kisebb és a na­gyobb települések között. Ahol viszonylag kevés em­ber él együtt, ott — mint szokás mondani — „niin­denki mindenkit ismer", sze­lés társadalmában egy bizo­nyos egyensúlyt kényszerít ki a kölcsönös ismeretség és a vele járó kölcsönös értéke­lés. megítélés tudata. S minthogy az egyes ember rendszerint a család kereté­ben kapcsolódik a nagyobb közösségbe, a megítélés a családot is érinti, ezért a család is jobban felelősnek érzi magát egyes tagjaiért Azt mondhatjuk, egy falu­ban. egy áttekinthető isme­retségi szálakkal átszőhető kis településen jobban érvé­nyesül a kölcsönös társadal­mi ellenőrzés, és ez nem mellékes a közrend állapota szempontjából. A városban ellenben az ember ismeretségi köre szű­kös, még akkor is, ha szám szerint netán több embert ismer, mint falun. Egy vá­rosban lakókat, sőt még egy kerületben, egy háztömbben lakókat sem szőnek úgy ösz­sze az ismeretségi szálak, amelyek egyébként is alka­lomszerűek, felbonthatók: csupán máshová kell költöz­ni, s ott úgyszólván újra le­het kezdeni az életet. Nem olyan zárt háló az ismeret­kör. mint falun. A nagyváros a faluhoz képest dzsungel. Ezért természetes' az, hogy a bűnözők inkább városba és minél nagyobb városba hú­zódnak. De törvénybe ütkö­lunk is. A rendőrség megte­szi, amit tőle várnak, de vá­roson sem elég ehhez csu­pán a rendőr! A megelőzést elsősorban a lakosság segít­heti elő. Az utóbbi évben többször is hangot kapott az újságokban ez a kérdés egy­egy olyan eset kapcsán, ami­kor a járókelők szótlanul nézték az erőszakosságot, a garázdaságot, még csak rend­őrt sem hívtak. Egymásra utaltság Nos, ez az a terület, ahol hibáztathatjuk a városlakó­kat Az ismeretség hiánya nem vezethet holmi teljes el­idegenüléshez, mert az ve­szélyezteti egy település egész közéletét. A városban maximális egymásrautalság­ban élünk, még a közleke­désben is mások munkájára szorulunk. Ez a helyzet kö­zösségvállalást kíván, ellen­tétes a „semmi közöm hozzá" magatartással Az mondhatja ezt, aki egyedül él és tartja fenn magát az őserdőben — ha van ilyen. Ha vállaljuk, amihez szükségképpen kö­zünk van, az tovább javít­hatja a közbiztonságot, a közrendet. Németh Ferenc Ki miben fudós? A Magyar Kommunista páros versenyben méri össze Ifjúsági Szövetség és a tele- tudását az országos verseny vízió az 1971—72-es tanév- nyolc legjobbja, 1972 ápri­ben is megrendezi a Ki mi- lisában. ben tudós? tévésvetélkedót. A vetélkedő anyagát a A jelentkezők a történelem versenytárgyak középiskolai és a fizika tantárgyban ver- tananyaga képezi. Az ered­senyezhetnek. Az iskolai ményes szerepléshez az isko­háziversenyek két legjobbja lai anyag egészének színvo­juthat tovább a megyei se- nalas, alkalmazáskész isme­lejtezőbe,- amelynek első öt rete szükséges. Történelem­helyezettje vesz részt az or- bői együttesen bírálják el a szagos versenyben. A televí- történelmi adatok tudósát, az zió kamerát előtt kieséses Szeged a hazai lapokban 1971 48. VARGA Sándor: Fejeztek a társat? Alföld, december. [Könyv­magyar könyvszakma törtenete- ismertetés.) bői. (1941—1951.) 9. [rész.) A KACZÜR István: LövésZver­„á/.ikra" Könyvkiadó kezdeti te- seny Csongrádban a KlSZ-kong­vékenysegéröl. A Könyv. 5. sz. ress/us tiszteletére. Lobogó, dec. GUBA Ferenc: A biokémiai 1. [A döntőt Szegeden rendeztek, oktatás az orvosképzésben. Fel- Fényképpel. | sooktatasi Szemle, november. |A FXLYl András: Színházi esték szegedi konferencia tapasztala- Miskolcon, Kecskeméten Szege­tal.l de.it. Magyar Hírlap, dec. I. NACY Istvánné: Az audiovi- [Az írógép előadásáról is.] zuí.lis eszközök szerepe a peda- KISS Balázs: Lelkesítő fejlesz­goglal tárgyak oktatásában. Fel- tési tervek. Népszabadsag, dec. sóoktatási Szemle, november. 2. [A szegedi vasúti csomópont [Tapasztalatok a tudományegye- fiatal tainak XlSZ-életéről.] temen.] CSŰRÖS Miklós: Kirándulás a Mocsár Gábor: Ki vágta fejbe pokolba. — Julesz Miklós köny­Hudák elvtársat? Szakrminkásne- ve Népszava, dec. 2. [Ismerte­ve'.és, november. [Könyvismertc- tés.] tés [ (hegedőst: Egyetemi polgár. Tanácskozás vizeink tisztasá- Magyar IfjúsAg dec. 3. [Interjú gáról. -Magyar Nemzet, nov. 25. Moizes Erzsébet szegedi gyogy­[A vízügyi igazgatóságon. I Hzerészhallgitóval. aki az «Kí'e­HézgyArat avattak Szegeden, temet képviseli a KISZ VIII. Magyar llirek. nov. 27. [Fény- kongresszusán. Fényképpel.] kép] KELEMEN Gábor" Mit csinal­<5£ g.): A ma emberéről a nak a Tisza-kutatdk? — Nemzet­ma emberéhe-. — Zenei hét közi együttműködés. Magyar Szegeden. Magvar Nemzet, nov. Nemzet, dec. 3. [interjú Horváth 2S. Imre egyetemi tanárral.] Fotókiállítás Szegeden. Pécsett. Ml ulsáa az NB I B-ben? — Debrecenben. — A szovjet hós Visszakerül a Szeged az hl> I­városok hetének rendezvényei, be Nénszava, dec. 3. Magvar Hírlap. Népszabadsag. [FÉNER Tamási (Féner): Sze­28. g-d: Örök Elektra Film. Szin­Ezer mázsa ponty iégbörtön- ház. Muzsika, dec. 4. (Az egye­ben Népszava, nov. 28. [Fehér- teml szín átszok eloadásarol tón.| Fénykénekkel.] KUNSZERT Gyula: Balassa [PÜNKÖSTT Árpád]: Lengyel Imre 85 éves. Magyar ilirlap. „épi rg, üttes és a bolognai ope­nov. 29. ra a szegedi szabadtérin. — 1-ns PTNTFIR Imre: Mocsár Oá- Végleges a lövő nyári műsor, bor: KI vágta fejbe Hudák elv- Népszabadság, dcc. 4. ok-okozati összefüggések fel­ismerésének, a következteté­sek levonásának készségét, a törvényszerűségek alkalma­zásának képességét. Fiziká­ból az anyag olyan, fokú megértése szükséges, amely lehetővé teszi, hogy a ver­senyzők tudásukat alkalmaz­ni tudják a társtudományok területéről vett problémák megoldására. A kamerák elé került ver­senyzők közül az első két helyett tantárgyából mente­sül az egyetemi felvételi vizsga alól. Ezenkívül — he­lyezésüknek megfelelően — 8—20 napos külföldi köruta­záson vehetnek részt a ve­télkedő fiatalok. Korszerűsítik a kereskedelmet Átszervezik, korszerűsített szervezetben működtetik a könyvterjesztés országos há­lózatát 1972. január 1-től — közölte dr. Marczali László, a Művelődésügyi Minisztéri­um kiadó főigazgatóságának vezetője. Három könyvter­jesztő vállalat működik majd: két kiskereskedelmi, amelyek közül az egyik a fővárosi, a másik a vidéki könyvter­jesztést végzi, a harmadik vállalat feladatkörébe pedig a készletezés tartozik. (MTI) lUli okozott előzmény nélküli csecsemőhalált? Növényélettani tudós jelentős felismeréso Hosszú ideig értetlenül állt az orvostudomány egy sor, minden különösebb előzmény nélkül bekövetke­zett csecsemőkori hirtelen halálozás rejtélye előtt: nem rült kimutatni fertőzést és olyan kóros elváltozást, ami a bekövetkezett események­re magyarázatot adhatott volna. Ezért tarthat számot nem­tudták megállapítani, hogy csak hazánkban, hanem az ezeket a tragédiákat tulaj- országhatárokon túl is ér­donképpen mi okozhatta, deklődésre az a tudományos Az elpusztult apróságok elő- eredmény, amely dr. Frenyó zőleg nem betegeskedtek, és Vilmos egyetemi tanár, a* még az elhalálozás utáni Eötvös Loránd Tudomány­vizsgálatok során sem sike­állapította, hogy a kisipari tevékenység irányításának egyik lényeges eszköze az Javult a lakosság kisipari Mint ismeretes, a Minisz­tertanács legutóbi ülésén el­fogadta a könnyűipari mi­niszternek a magánkisipar árszabályozás. Az új árrend helyzetéről szóló beszámoló- szer megteremtette annak a ját. A beszámoló megállapí- lehetőségét, hogy a kisipa­totta, hogy az iparjogi és a rosok termékeik és szolgál­területi korlátok megszűnte- tatásaik árát a tényleges tésének hatására két év alatt költségek alapján számítsák összesen 10 ezer 800-zal nőtt, ki. A kisiparosok többsége s jelenleg több mint 91000 munkájával arányban álló a kisiparosok száma, emel- jövedelmet ér el, amit még­kedett termelésük értéke, inkább elő kíván segíteni a Növekedett társadalmi akti- jövedelemszabályozásnak a vitásuk is, amit bizonyít, progresszivitást érvényre hogy soraikból 1200 főt vá- juttató új rendszere is. A lasztottak tanácstagnak, spekulációt azonban még 7000-en pedig a Hazafias nem sikerült teljes egészé­Népfront aktivistájaként fej- ben visszaszorítani, tenek ki hasznos társadal- Javult a kisiparosok hi­mi munkát. tel-, anyag- és alkatrészellá­A kisiparosok létszáma a tása, s — a KIOSZ javasla­városokban és a nagyobb ta alapján — további ked­községekben általában sta- vezményekben részesülnek bil, sőt növekvő tendenciát azok, akik az ellátatlan te­mutat. Kedvezőtlenebb a rületeken fejtenek ki javító­helyzet a kisebb községek- szolgáltató tevékenységet, ben és az ellátatlan terüle- A kisiparosság helyzetének teken, ahol "a 2 éves adó- felmérése alapján a könnyű­kedvezmény lejárta után ipari miniszter megállapítot­sok kezdő javítószolgáltató ta, hogy jelenleg nincs szűk­kisiparos visszadja az ipar- ség az érvényben levő kor­jogosítványt. Ennek feltehe­tően egyik oka az, hogy a kisebb településeken a kis­iparosok nehezebben jutnak anyaghoz és munkához. Az elmúlt három év alatt körülbelül 3 ezer 500 fővel növekedett a kisiparosok al­kalmazottainak száma, Ugyanakor az ismert demog­ráfiai okok miatt — keve­sebb szakmunkástanulót fog­lalkoztatnak. mányzati rendelkezések mó­dosítására. A tanácsoknak a minisztérium hatékonyabb elvi irányítása mellett az eddigieknél szélesebb körű szervező munkával kell se­gíteniök, hogy csökkenjék a fluktuáció a kisiparosok kö­rében, számuk növekedjék az ellátatlan területeken, s ugyanakkor csökkenjenek a helyenként tapasztalható harácsoló és spekulációs ten­A miniszteri jelentés meg- denciák. egyetem növényélettani tan­székének tanszékvezető ta­nára nevéhez fűződik. A professzor több mint tízesz­tendős vizsgálatai a növény­élettan oldaláról derítettek fényt a titokzatos halálese­tekre: megállapította, hogy ezekért az egyes növények­ben felhalmozódott nitrát a felelős. A professzor elmondotta, vizsgálatai egyértelműen ar­ra mutatnak, hogy például az úgynevezett parajféla növények — eddigi ismere­teinkkel ellentétben — nem­csak élő, hanem tárolt és el­halóban levő állapotban is képezhetnek és felhalmoz­hatnak nitrátot. Ez a növé­nyi szervezet táplálkozása szempontjából nagy fontos­ságú vegyület felhalmozód­va nltritté alakul, ami vi­szont már mérgező hatású. Frenyó professzor közölte, hogy ez a felismerés a jövőt illetően elsősorban a pre­venció szempontjából hasz­nosítható: a mind nagyobb arányokban fejlődő konzerv­iparnak az ebből levonható következtetéseket feltétlenül meg kell szívlelnie. Neveze­tesen a különféle, feldolgo­zásra váró növényfélék táro­lási idejét a lehetőség sze­rint meg kell rövidíteni és a forgalomba hozandó áruk minőségét is fokozottabban kell ellenőrizni. Ugyanakkor az ilyen növényféléket ter­melő nagyüzemi gazdaságo­kat arra figyelmezteti, hogv a jövőben az eddiginél is gondosabban mérlegeljék a műtrágyázásnál felhaszná­landó nitrogénmennyiség arányát. — Szeretném megnyugtat­ni az érdekelteket — fűzte hozzá a professzor —, hogy a hazánkban jelenleg forga­lomba hozott, ilyen növény­anyagokból készített gyer­mektápszerek minősége nem kifogásolható. Hazai viszony­latban a vizsgálódások ered­ményeit elsősorban a táp­szer- és konzervkészítmé­nyek termelésének fejleszté­sekor kell szem előtt tartani. A feltaláló paradoxona lemi rokonsága íratta (legfeljebb szándékos ide ár­Somogyi-könyvtári híradó A Somogyi-könyvtári hír- netéhez" szolgáltat érdekes adó idei negyedik számában adatokat. Bezerédy István, a Somogyi-könyvtár igazgatója adja közre annak a tervezet­nek a szövegét, amelyet Mó­ra Ferenc készített 1921-ben a Somogyi-könyvtár és az egyetemi könyvtár együtt­működéséről. A közlés aktu­alitását az adja, hogy az együttműködés ügye újra na­Péter pirendre került, törté­Reguh Ernőné. a Kell a jo könyv MSZBT-olvasópályá­zat előkészítésével, a lebo nyolí tás módszertani kérdé­seivel és feladataival fog­lalkozik. A híradó újabb értékes anyagot közöl Szeged bib­liográfiáiéhoz Gyuris György összeállításában. Dr. László „Utcaneveink Ha Dürrenmattot tekint- nyékképe, netán persziflá- szelés árát a család fedezi, jük, akár korunk szellemé- zsa), hanem a látásmód rea- szorosabban a lány boIdeg­hez méltónak mondhatnánk lizmusának közössége. Egy talansága. Így a kisember a tragikomédiát. Ha meg Shakespeare-tragédiát köny- paradoxona: amilyen rab­Moliere-t. aki mostanság is- nyű komédiába fullasztani, szolgája a nagy társarialom mét harcba indult nálunk, hiszen elég, ha a nagymono- cápaszájú rabszolgatartódnaís igazán máig sem megért lóg közben Hamlet csukló- •— olyan rabszolgatartó ja népszerűségeért — az ő ko- görcsöt kap — a komédiák- maga is otthon a esaládjá­rának szelleméhez is alapo- ból is rendszerint előkeres- nak. Legfeljebb a mosoly, a san passzolt. hető a tragikus alapmotí- módszerek és az arányok kin; A hasonlítást Tom Stop- vum. Am a Stoppardéhoz lönböznek. pard péntek este vetített té- hasonló életképek nehezen Innen vezethető le a meg. véjátékával (Szabad, mint költhetők át, annyira való- oldás is: az öreg Dzsorzsl a madár) nem a figurák szel- ságosak. George Riley, az ág- végre megígéri, elmegy a ról szakadt feltaláló, a szá- munkaközvetítőhöz. Felad a nalmas kisember, akiben a „szabadúszással", a feltalál kóklerek ellenszenve egy lósdival. A tragikus és ko. aranyos bohém álarca mö- mikus mozaikok pazar szír^ gött szívódik fel. az életet, képére épülő tévéjátékot rendkívül precízen, megbíz- Horváth Adám kicsit mint hatóan retusálja magának. ha rárenedezte volna a fő Ez a kopott karikatúra, ez a szereplő Major Tamasra. An szellemi rokkant nemcsak tulajdonképpen nem zavar hogy ösztönösen ráérez az hiszen a választás igen sz­üzleti világ, a monopolkapi- rencsés, Major felettébb éf talízmus szédítő aránvaiban vezi a játékot, remek. M.-l­fészkelő szédítő szélhámos- lette viszont — egyeüén 1 ságaira. de — ugyancsak ösz- vétellel — hiányzik a pa -> • tönösen — képes levonni a ner, szerepárnvékok mo~ > következtetést is: egy vasat nak csupán. Az egyetlen se nekik, nem érdemes gü- vétel, Linda nevű lánya is rizni. Megint más kérdés mindössze Almási Eva átsü­persze, hogy a passzív re- tő tehetségének melegétől é* zisztencia, a megideologizál- a képernyőn, ható ködlcwa£áás Splhőme- PL L

Next

/
Oldalképek
Tartalom