Délmagyarország, 1971. december (61. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-25 / 304. szám

SZOMBAT, 1971. DECEMBER. 25. KÜLVÁROSI RENDELŐBEN A HAGYOMÁNYOK SZELLEMÉBEN A vásárhelyi Bethlen Gábor gimnázium osztálytermeinket. Hasonlókat mondhatok a tudományos intéze­tekben dolgozó régi diákjainkról, akik a szertáraink bővítésében segédkeznek rendszeresen. Egy tanár öröksége Szóba került az író. Németh László, akit nemcsak írásmüvé­szetének jeles alkotásai kötnek Vásárhelyhez, de rendkívül erös szólakkal személyes élmények is. Itt tanított valamikor a gimná­ziumban, és szinte példátlan az a kitüntető rokonszenv, amivel azóta is figyelemmel kíséri az iskola életét. 1957-ben a Bethlen gimnáziumnak ajánlotta fel Kos­suth-díját: „Főképpen könyveket vegyetek" — óhajtással. Az isko­lának ma 52 ezer kötetes könyv­tóra van! — Németh László jelentős író és legnagyobb élő pedagógusunk — teszi hozzá Grezsa Ferenc, — Eljött az ideje, fontos volna ösz­szegyüjteni pedagógiai gondola­tait, rendszerezni, feldolgozni azokat, hogy közkinccsé, vala­mennyiünk számára könnyen hozzáférhetővé váljanak. Tétlen­ségre nincs idő, hisz ma még él­nek, elevenen emlékeznek az egykori növendékek, diókok, akik konkrét segítséget adhatnak nekünk Németh László pedagó­giai hagyatékának feltérképezé­sére. A munka megindult, gim­náziumunk pedagógiai archívu­mában 30—40 tanodai füzetet si­került már összegyűjteni, Né­meth Lászlónak diákokhoz írt verseit, leveleit, dokumentumait, dedlkáclóit. Az iskola fejlődését a szeren­csésen alakuló körülmények is segítették. A hasonló típusú kö­zépfokú Intézményekkel szemben olyan előnyökkel rendelkezik, hogy kizárólag azonos jellegű, azaz gimnáziumi osztályai van­nak. Hódmezővásárhelyen a szakközépiskolai típusú oktatás feladatait társintézmények: az ipari, a közgazdasági, a mezőgaz­(Folytatás a 8. oldalról.) tak munkát. Pedig a távolság, amit meg kell tenni, nem ugyan­az. Egyszerre léptek elő nagyköz­séggé. Es az új rang következ­ményeiben ls sok a hasonlóság. Mindenekelőtt a nagyságrendi különbségek, a csak egy-két éves múlthoz viszonyítva. Dorozsmón az eltelt 25 év alatt jutott any­nyi községfejlesztésre, mint most öt esztendő alatt. 1945. és 1970., valamint 1971. és 1975. között egyaránt 22 millió forint. A kü­lönbség Kisteleken Is szembetű­nő. Az elmúlt tíz év alatt 10 és félmilliót költhettek községfej­lesztésre, most öt év alatt 26 mil­lió jut ugyanarra a célra. Az elképzelésekben, tervekben is sok a hasonló vonós. Dorozs­ma 12 tantermes iskolát tervez, hiszen vagy ötven esztendeje nem épült használható tanterem. Kis­teleken Iskolai kollégiumot épí­tenek majd. A régiből óvoda lesz. Dorozsma is tervezi óvoda építé­sét. Mindkét helységben szükség van járdákra, utakra, vízvezeték­re, csatornázásra. Építenek azt is. Jövőre elkészül a második hid­roglóbusz Kisteleken. Végre nem lesz gond a nyári vízellátással. És még sok mindent lehetne idézni a hasonló tervek illusztrá­lására. Hiszen mindkét nagyköz­ség alapvető célja: kényelmeseb­bé, jobbá tenni lakólnak életét. De ez csak a célok egyik olda­la. Az elképzelésekben már meg­található a különbözőség is. Azé a különbségé, melynek feltételei, földrajzi alapjai eddig is meg­voltak. csak éppen lehetőség nem volt kibontakoztatására. Más utakon Mert az utak elválnak. Mert Kistelek egyik legfontosabb cél­ja a kollégiummal: helyet adni a fiataloknak, megszerettetni ve­lük a községet. Mert aki évekig összkomfortos kollégiumban ta­nul, nem szívesen megy vissza a tanyára. Az új telkeket is főként fiatal házasok veszik, a tanyákról jönnek be. így talán egy-két nem­zedék alatt magától megoldódik a tanyavilág számtalan áldatlan gondja-baja. És az emberek jönnek, ha las­san is. Pedig sokan eljárnak máshová kenyeret keresni. A megyei tanács végrehajtó bizott­sága éppen ezért hozott határoza­tot a kisteleki Iparfejlesztés tá­mogatására. Hat-hétszáz asszony nem dolgozik jelenleg. A község vezetői a textilművekkel tárgyal­nak. De az első kérdés: akar­nak-e egyáltalán dolgozni az asszonyok? A szerkesztőségünk­be érkezett sokaláírásos levelek szerint: igen. De egy üzem tele­pítéséhez nem elég 30—40 igen. A tanácstagok most meglátogat­ják a kisteleki asszonyokat: dol­goznának-e? És milyen munkát vállalnának szívesen? Dorozsma nem is gondol az ipar fejlesztésére. Szeged min­den munkaerőt felvesz, közel is van, főként az iparövezet. És Do­rozsmán is szűken vannak mun­káskézzel. Bár jó lenne, ha a nagyközségnek több vállalat is adózna, ök azonban tudják: en­nek nincs értelme. Feladatuk el­sősorban az, hogy kényelmeseb­bé tegvék a lakók életét a váro­siasodással. Kistelek egyik célja ugyanez. Nem titkolt céljuk viszont az sem, hogy önállósodjanak, hogy a _ környező tanyavilágnak és köz­ségeknek ne csak bevásárló köz­pontja legyenek, mint eddig. Ha­nem munkát is adjanak nekik, új, jobb ház építésére lehetősé­get, bent a községben, utat nyit­ni számukra is a városi életfor­mához. És a nagyközségnek er­re Jó néhány lehetősége adott. Vasúti főútvonal és főközlekedé­si út mellett fekszik, közepén egy szinte érintetlen tanyavilág­nak. A két község sokban hasonlít egymásra. A fejlődés, a tervek — az egy iparfejlesztéseit kívül — hasonlóak. De a távolabbi cé­lok. a mostanlak következményei már mások. Abban megegyeznek, hogy városiasodni akarnak, jobb. könnyebb életet teremtenek az ottlakóknak. Kistelek mást is akar: növekedni. iparosodni, vissza- és magához vonzani az embereket. És mindez már talán nem is az akarattól függ. Hiszen a régebbi feltételek adottságok­ká nőttek, melyekkel mindenkép­pen élni kell. Valami elindult. Elindult a saját, szabott útján a iobb, a »zebb élet felé. És az indulás dá­nma: 1971. január T. Akkor kan­iák meg a nagyközség címet, melyet a tartalom ranggá emelt. Szávay István Az első hiteles blzórlyíték az 1722/23-as tanévből való. Ekkor­ról maradt fenn az az Iskolai rendtartás, mely három nyelv tanítását írta elő: a latint, a gö­rögöt és a hébert. Vagyis 1722­ben a felsorolt nyelvek oktatásá­nak tanúsága szerint egészen biztosan középfokú volt az inté­zet. Ma ezt az esztendőt tekintik alapítási évnek, ezt a rendtartást alapítási okmánynak, így Jövő ősszel Jubilál a vásárhelyi Beth­len Gábor gimnázium: fennállá­sának 250. fordulóját ünnepli. Erős szálak Mi adja az iskola patináját? A padok? A falak? Az uzsonnaszü­netek? A felszíni hangulat min­denképpen: pirulésok az otthon maradt leckefüzetért, feleléskor az osztálynaplót lapozó matek­tanár csendes arcának anatómiá­ja, az elbliccelt órákkal meg­nyert percek diákgyőzelmei, vagy a bizonyítványosztáskor lezáruló nagy-nagy kérdések: megadta a jelest, vagy ugrik a havi zsebpénz? Szóval az apró momentumok mindenképpen. Persze többről van szó, jóval többről, a ziskolai évek sokkal mélyebbre hajtanak gyökeret. Elég volt benyitni a vasveretes kapun, s az előcsarnok kupolá­jának kőbordál alatt mély léleg­zetet venni. Furcsa módon a di­ákévekből megőrzött emlékké­pek apró gyertyái bennem is ki­gyúltak — pedig még sohasem jártam a vásárhelyi Bethlen Gá­bor gimnáziumban. Csak hírét hallottam, egykori tanulóitól, mai vásárhelylektől. Nagyon jó hírét. Grezsa Ferenc puritánul be­rendezett Igazgatói szobájában a hagyományoknak, a múlt megőr­zésének nyomvonalait kerestük. — Tanulóinkat erős szálak fű­zik ma is hozzánk, így Iskolánk mai életéhez jó félszázados múlt kapcsolódik szorosan, elevenen. Belső ünnepségeinken megjelen­nek, évkönyveinkben dolgoznak, visszajárnak közénk az egykori diákok, tudományos, művészeti vagy más jellegű előadásokat ls gyakran tartanak. Vagy mi más­sal magyarázhatnánk a vásárhe­lyi művésztelep bőkezű patroná­lását, ha nem azzal, hogy Tor­nyai tói Hézsö ig valamennyien itt tanultak — ajándékaik, mű­alkotásaik csinosítják, vonzóbbá, hangulatosabbá teszik falainkat, Az A—2 talán „kimúlt" vagy visszavonult egy időre a sokféle védekezési módtól, a C-vltamin­tól, a chinoaclsaltól. Egyesek az úgynevezett kalapkúrára esküsz­nek, pedig nyilvánvaló, hogy az influenzának aligha segít az al­kohol, Inkább gyöngíti a szerve­zetet. Kinek mi használ. Annyi bizonyos, hogy környezetemben nem látok olyan sok könnybelá­badt szemű, a sűrű törléstől vö­rös orrú, szipogó embert, mint az állítólagos járvány előtt. A srá­coknak jól jött a suliban a szél­tében-hosszában hangoztatott jár­vány, amelybe az is beleesett, aki nem akart. — És azok is, akik szánt szán­dékkal akartak, akik menekülnek ilyenkor a táppénzes állomány­ba — veti közbe dr. Szabó Irén körzeti orvos a külvárosi, a Pe­tőfi Sándor sugárúti rendelő­ben. „Hármas egység" Vagyis a szokásosnál nagyobb orvoshoz menésben, a tumultus­ban könnyebb ilyenkor „lerob­banni" is. Az orvos megfigyelése szerint az ilyen típus jobbára a 20—30 év közötti férfiakból ke­rül ki. A hasonló korú nők kö­zül jóval kevesebben akarnak ..kidőlni" influenza miatt. Egy­szerűen nem érnek rá, vagy nem akarnak betegek lenni. S ha ne­tán mégis, akkor következik a szokásos vizsgálat: lázmérés, to­rokbanézés, meghallgatás szte­toszkóppal és természetesen anél­kül. amikor a szóbeli panaszok­ra kerül sor. A láthatóan kutya­baja sincs makacs páciens el­juthat még a röntgenig. Mindent Dr. Szabó Irén körzeti orvos összevetve így is odavan egy dél­előtt, vagy délután, esetleg egy egész nap. Az igazi influenzásnak nem kell megjátszania a magas lázat, az orrcsepegést, a testi-lelki le­vertséget. Gyorsan rákerül a sor és már mehet is kiváltani a gyógyszertárba a lázcsillapítót, a chinoacisalt, a C-vitamint. Ilyen­kor leginkább ez a „hármas" egység járja, meg a papírzseb­kendő kötegszámra. Vannak be­tegek, akik ilyen esetekben is rögtön az antibiotikumoknál kezdenék. — S mit adjunk majd akkor, ha igazán szüksége lesz rá? — kérdezi az orvos. A nyílt kérdés a legtöbb esetben hat és nem akar a páciens okosabb lenni az orvosánál. Persze ilyen is adódik, de még mennyire, hiszen az or­vos körzetében ahány ház, any­nyiféle a páciens. Dr. Szabó Irén körzete — 12 éve járja — a Szivárvány utca páros oldalától az Alsóvárosi fe­keteföldekig terjed, a Vértanúk tere innenső oldalától a Szél ut­ca végéig, az úgynevezett kiser­döig. Móravérosból egy másik nagyobb terület pedig társáé, dr. Bozó Ferencné, aki szintén az öt­venes évek derekától istápolja körzetét. A rendelés előtt vagy után három-négy házhoz hívás súlyos beteghez kitesz másfél órát, vagy kettőt, ősztől tavaszig kerülgetni, taposni a sarat-havat, a szinte járhatatlan sarki átjá­rókat, amiket senki sem takarít, mintha az a senklíöldje lenne. Jó és rossz beteg Az öregek a szinte állandósult ilyen vagy olyan betegségükkel, inkább megkopásukkal a lucskos, rossz időben nemigen mozdul­nak ki otthonról, mondván, hogy a rendelőben még elkapnak va­lamilyen nyavalyát. Ha a szoká­sosnál rosszabbul érzik magukat, inkább menjen csak hozzájuk az orvos. Az megy is hívásra, vagy anélkül, netán ha éppen arra jár, hát megnézi Julis nénit a reu­májával, Pista bácsit a rosszalko­dó szívével. Ki a jó beteg? — Aki hallgat orvosára és pon­tosan betartja utasításait. Vagy­is a jó beteg gyorsan gyógyul. És a rossz? — Az mar előre jelzi, hogy mi­lyen gyógyszert írjon fel neki az orvos. Szinte házipatikával ren­delkezik, pedig a sok gyógyszer­nek a puszta látása is lehan­goló. Az orvosok megfigyelése sze­rint van rászokás is egy-egy gyógyszerre. Ilyenek a tardylis­ták, codeinisták, andaxinisták, karilisták. Az ártalam kezdetben alig mérhető, a körforgás, a meg­szokás azonban megy tovább és előbb-utóbb kiütköznek az ideg­rendszeri panaszok. Az esetek boncolgatása messzire vezetne, s dasági és a vendéglátóipari szak­középiskolák látják el. A Beth­len gimnázium 16 tiszta gimná­ziumi osztályában 560 diák tanul Jelenleg — mellettük hat esti, il­letve levelező tagozatos osztály­ban oktatnak. Az iskola fő pro­filja tehát felkészíteni tanulóit az egyetemekre, főiskolákra, a továbbtanuláshoz. Ha kijön a lé­pés, az érettségizettek 80—65 százaléka tesz sikeres felvételi vizsgát, s kerül Szeged, Debre­cen, Miskolc vagy a főváros va­lamely felsőfokú intézetébe — de a „szűkösebb években" sem adják sokkal alább: a végzősök fele hosszú esztendőkre vissza­menően mindig megtalálta szá­mítását. Legutóbb 125-en érett­ségiztek, s szeptembertől 73-an tanulnak tovább. Legdivatosab­bak a tanári szakok, közülük is Inkább a reáltudományok egye­temei, főiskolái — a reáltárgyak Iránti vonzalom felismerhető a gimnáziumi osztályok szakosítá­sában is. Négy párhuzamos osz­tályból három szakosított, egy nyelvi és két reálosztály. A hat tagozatos csoport a nyelvi osz­tályban angol ós orosz, a reál­osztályokban matematika és fizi­ka, illetve biológia és kémia ta­gozatokra oszlik. Szerencsés helyzet Ugyancsak a szerencsésen ala­kuló körülmények teszik, hogy a Bethlen gimnázium személyi és tárgyi ellátottsága ls irigylésre méltó. A régi iskola privilégiu­mai gazdagon kamatoznak. Az évtizedek során összegyűjtött hatalmas háztkönyvtár, a közel milliós értékű szertárak, a két tornaterem, az. udvari sportpálya mellett a Bethlen gimnázium ab­ban a szerencsés helyzetben van, hogy maga választhatja meg ok­tatói karának utánpótlását. A hagyományok ápolásának egyik garanciája, hogy tanárainak többsége ezekben a padokban tanulta valamikor az algebrát, a magyart, a történelmet, a bioló­giát, hazajöttek a gimnáziumba, ismerik annak követelményeit, tudják, mire kötelez a hírnév. — Azon felül — jegyezte meg búcsúzóul az igazgató — a volt vásárhelyi diákok letelepítése is egyszerűbb. Nincsenek olyan égető lakásgondjaik... Nikolényi István eltérnénk az orvosi rendelők Je­lenlegi „szezonális' jellegétől. Mert mostanában és általában té­li Időben az a tipikus nap, ami­kor nyolcvanan-kilencvenen is megjelennek a rendeléseken, egy­másnak adják a kilincset. Ha van, ha nincs járvány, a körzeti orvost nem tanácsos ilyenkor el­vonni betegeitől. Mégis az influ­enza, az A—2 kellős közepén va­lakinek eszébe jutott az Egész­ségügyi Minisztériumból össze­trombitálni Szegeden a körzeti orvosokat, és másfél órás kiselő­adást tartott nekik arról, hogy milyen legyen a gondozói és az egészségügyi felvilágosító munka a körzetekben. Orvosság az orvosnak A máskor talán szórakoztató „felvilágosítás" azért volt idege­sítő, mert beleesett a rendelési időbe, a beteglátogatásba. S ame­lyik körzeti orvos pont most és ebben az Időben világosodott fel, az maga is kénytelen volt ideg­csillapítót beszedni, hogy eliga­zodjon a zsúfoltságban. Mert az orvos nem lehet beteg, nem il­lik neki, csak szipoghat, amíg túl­lesz a nehezén. A lucskos, esős időben szinte „törvényszerűen" visszaólálkodik az influnza, akármilyen névvel illetjük is. S óhatatlan egyes be­tegek önbebiztosítása. amikor megírják nekik a receptet: • — írjon, kedves doktornő egjr levél C-vitaminnal többet, és Ve­gacillinből is duplát, mert tegnap úgy kértem már kölcsön a szom­szédomtól és vissza kell neki ad­ni. S az orvos ezt elhiszi, mert miért is ne hinné, hiszen nem akarják becsapni. Lődi Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom