Délmagyarország, 1971. december (61. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-23 / 302. szám

4 CSÜTÖRTÖK, 1971. DECEMBER 16. Szélesebb nyomtávon... Új főiskola első vizsgái előtt Szeptember elsején kapott főiskolai rangot a volt Felsőfokú Vasútforgalmi Technikum. A Közlekedés- és Távközlési Műszaki Főiskola vasúti közlekedési tagozata lett. Elismerést, felsőbb osztályba lépést jelentett ez a változás, de magába foglalta a társadalom, a vasút megnövekedett igényeinek elvárásait is. S hogy valóban minőségi előrelépés ez, azt a félévi kollokviumok fogják bizonyítani. Vizsgázik diák, tunár, már megvalósult elképzelés és holnapi terv — a főiskolai tagozat egész kollektívája. Fölpakolt állapot Kétszázkét nappali hallgató két szakon, a vasútüzemi és a vasúti távközlési és blztosítóberendezesek szakán tanuL Átmeneti állapotban élnek, dolgoznak. A tervek szerint a tagozat 1973-ban költözik Győrbe, addig szegedi albérlő. Az átszervezés iRen sok problémát vet fel: nincs megfelelő helyiség, szűkösen élnek, összecsomagolt padokat, berendezéseket kerülgetnek. Ahogy Bakos László párttitkár jellemezte, állandó fölpakolt állapotban vannak. De hogy mégsem váltott ki az átállás nagvobb problémákat, arról Laszlavik Béla Igazgatóhelyettes tájékoztatott A főiskolává növés nem ugrásszerű változás volt az iskola életében, hanem egy hosszú, tervszerű folyamat eredménye. December 20-án megkezdték az átköltözést az új épületrészbe, • ezzel megteremtődnek az oktató-nevelői munka tárgyi feltételei is. Tágas tantermek, jól felszerelt laboratóriumok, műhelyek és egy hatalmas asztalon vasúti labirintus várja a jövő üzemmérnökeit — Az átmeneti állapot ellenére igen hatékony az oktató-nevelő munkánk — mondta a tagozat igazgatója, Kálmán Mihály. — Tanszéki csoportjainkban felkészült tanérgérda oktat Célunk olyan vasúti üzemmérnökök képzése, akik megfelelnek a társadalmi és szakmai elvárásoknak, akik az üzemi élet gyakorlati területén, a végrehajtó szolgálatban magas szintű irányító-szervező munkára alkalmasak. Az itt eltöltött három év nem sok idő. Ezt mi hatékonyabb módszerek segítségével, szakvizsgák megszerzésének lehetőségével, szakmai továbbképzéssel és az üzemi szemlélet kialakításával próbáljuk, ha nem is időben megtoldani, de tartalmában gazdagabbá tenni. Ehhez igen nagy segítséget,. hathatós támogatást kapunk a MÁV igazgatóságoktól, ahol hallgatóink a gyakorlatban ismerhetik meg a vasút élő, bonyolult szerkezetét. Emberéletekért, miliőkért Az oktatómunka mellett nagy gondot fordítanak a tanulók etikai tulajdonságainak nevelésére. A vasútnak pontos, rendszerető, felelősségtudó, becsületes üzemmérnökökre van szüksége, hiszen nemcsak milliós értékek, de emberéletek százai múlnak a vasút alkalmazottjainak munkáján. Ezt nem kaszárnyarendszerrel igyekeznek kialakítani, hanem tudatos, következetes nevelési módszerekkel, az önfegyelem fejlesztésével. hogy jó kapcsolatokat építettek ki a „szomszédvárakkal", a tanárképző és az élelmiszeripari főiskolával. — A lányok száma igen csekély, de képviselőik mindenütt jelen vannak — mondja Varga Zsuzsa, az éppen jelenlevő képviselő. — Nagy részük be tudott illeszkedni az Itteni közösségbe. A jövőben minden bizonynyal megnő az érdeklődós iskolánk Iránt. Az üzemmérnöki diploma a lányoknál is igen nagy vonzerő. Cséfalvy György elmondja hogy jó kapcsolat alakult ki tanárok és diákok között Vizsgákon nemcsak arról kell a tanárnak dönteni, hogy a hallgató elsajátította-e az anyagot, de arról is, milyen kollégája lenne a vasút nagy szervezetében. Kívülről igen sötétnek látszik az intézmény. Komor, sötétszürke épülete nem éppen bizalomgerjesztő. De ahogy az egyik hallgató megjegyezte, csak kívülről van sötétség, belül egyre nagyobb a világosság. A főiskoláról kikerülő üzemmérnökök elhelyezkedő- KO'MVIUlllOfc ClOtt sének jó kilátásai vannak. Ez a szakma keresett, és még nem telített A vasút mellett egyre Inkább nagy gyárak, üzemek, honvédségi alakulatok ls keresik a vasút ifjú szakembereit Mi az: kívül sötét, belül világos? — Jó lenne, ha Iskolánkba többen jelentkeznének, ha nagyobb lenne a válogatási lehetőség már a felvételi vizsgák alkalmával — vélekedik Faránki Gyula, a tudományos diákkör Ifjúsági vezetője. — Ügy érezzük, nem ismerik eléggé az országban a ml iskolánkat Ezért tervezzük, hogy filmet készítünk intézményünkről, az itt folyó munkáról. Farkas László KISZ-titkár és Molnár Béla kollégiumi titkár egymástól veszik át a szót Tehetik, hiszen egy közösséget képviselnek: a KISZtagság egyenlő a diákotthon lakóival. Tőlük tudtam meg hogy a tudományos diákkörben készülnek az önálló kutatásokat, szakmai kérdéseket boncolgató dolgozatok. Ezekben a napokban kezdődik a vizsgaidőszak. Az első a főiskola életében, mely különös és jelentős szakaszt zár le. Minden Jó jfegy, sikeres kollovium egy-egy voks a főiskola léte, értelme nagykorúsága mellett. A hallgatók örülnek a főiskolai vizsgarendnek, az egyén! vizsgázás lehetőségének, s Igazi főiskolásokhoz méltón szükséges rossznak tartják a vizsgákat Mindenki az előzőeknél jobb eredményeket vár. Ezért munkálkodnak a katedrán innen és túL Tandi Lajos A magára maradt gyümölcslé Hozzászólás a ..Nincs, ami von" cimű cikkhez Az. alkoholmentes italok fogyasztási szintjének - emelése érdekében a GB még 1966-ban úgy határozott, hogy már 1970-re az egy főre eső gyülmöcslé-fogyasztást 1,4 literre kell felemelni. Ezzel szemben még a divatossá vált különböző Colaitalok elterjedésével ls ez az érték csak 0,8 liter körül Ingadozik. Így aztán a GB-határozat is, meg a gyümölcsléprogram is magára maradt. Márpedig e területeknek ls hathatós segítségekre lenne szüksége, ugyanis gyakorlati tapasztalataink szerint almatermésünk 20—25 százalékát különböző termesztési és raktározási károsodások miatt nem lehet közvetlen forgalomba hozni. Kedvező termésű években ez bizony jelentős mennyiség lehet. Legutóbb, az 1969-es esztendőben a termesztés és az értékesítés között támadt ellentmondásnak megyénkben ls több gazdaság szenvedő alanya volt. A negyedik ötéves terv prognózisadataiból, jó termés esetén 1975-re csak almából kb 1,5 millió tonna össztermés várható. A gazdaságok azért termesztik az almát, hogy eladják. Lehet-e ilyen tömegű almát értékesíteni? Igen ls, meg nem is. A mezőgazdasági termények piaca általában korlátozott. Az ország tízmilliós lakosságával számolva, 400 ezer tonnánál több almát nem vagyunk kéDesek elfogyasztani. így is 40 kg alma jutna egy főre. (A BKM egy tavalyi felmérése szerint 1975-re 35—38 kg-os fogyasztásra számítanak.) Az almatermesztés további többletének értékesítési lehetősége az exportpiac, de ez sem korlátlan. Mindezeknél fogva vetődik fel, vissza-visszatérő gonddal, hogy az export további növelése mellett az almatermés jelentős hányadát az Ipar oldalára kell terelnünk, és pedig a gyümölcsfeldolgozó, s nem a szeszipar technológiai soraira, mert szeszes italokból így is fogyasztunk már éppen eleget, Európában már „dobogós" nemzet lettünk. Aztán az is elgondolkoztató tény, hogy a sztárosított italok alapanyagait külföldről szerezzük be, Importanyagok devizába kerülnek, holott a hazai lehetőségeinket kellene úgy felfejlesztenünk, hogy így is devizát termeljünk. Az általánosan üdítő italoknak ismert szénsavas készítményekhez (Colaféleségek, jaffa stb.) az utóbbi években mintegy 80 százalékban külföldről eredő alapanyagot használtak fel. A gyümölcslevek gyártásának és forgalmazásának lemaradása végső soron az anyagi ösztönzők alacsony voltára vezethető vissza. Amíg a különböző gyümölcskonzervek gyártása állami támogatást kap, a legyártáshoz senki, egy fillérrel sem járul hozzá. így a termelő vállalatok nem tekinthetik szívügyüknek a légyártást, vannak próbálkozások, amelyek már a megindulásuk előtt széthullottak, mások bosszankodnak, hogy Ilyen nehéz fába vágták fejszéjüket Nagyon fontos népegészségügyi érdek is lenne, hogy a gyümölcslevek termelője olyan hathatós ártámogatást kapjon, minek következtében ez a termelési ágazat is kellőképpen beindulhatna, mert a kezdő lelkesedésen túl, országos szinten sem Jutottunk túl meszszire, sőt mondhatnám — egy helyben topogunk. A légyártás a fentieken túl, általános gazdasági érdek, amely nem csupán a Pisztolyffűresz Itt nyesik a fákat az ablakunk alatt. Vastag ágakat, apró gallyakat egyformán a kis „kezebei i", pisztoly formájú fanyeső fűrésszel. Fönt ls, lent is. Nekiáll az egyik ember, térdére vesz egy akkora fát, amekkorát ágnak csak akkor modana a közönséges járókelő, ha fönt látja, itt lent faderék is lehetne, és másfél araszos — a mérés hiteles, a mérce bérmikor megtekinthető nálam! — kis fűrésszel reszelgeti. Elnyeli a fa a fűrészt, a nekifutásból sCfutja messzebb három fogánál, se előre, se hátra. Világversenyt biztosan nem nyernének vele favágók között. Rossz nézni, ahogy kínlódnak a fával. Vannak dolgok, amit nézni rosszabb, mint csinálni. Mert azt mondja az ember, hogy ennél jobb fűrész nem is kelL Nehéz azt cipelni, letenni, fölvenni, ez meg mindig kéznél van. Van ugyan egy hosszabb ls, de abban majdnem megegyezünk, hogy koporsósinasnak jó lenne apró, sűrű fogaival, meg ehhez haDÁNIEL LANG^ INCIDENS a 192-es magaslaton Dokumentumregény — Fordította: Ilcrnádl Miklós Eseménydúson folytutodott a nap. Ezúttal tovabbnyomulUk, gyakran vállmagasságig erö nö. venyzwtben haladlak a csúcs felé. Bar állandóan vigyázniuk kellett, hova lépnek, valamenynyien szemmel tartották a patakot, amely, a viakó mellett folyt el, mamisan volt a forrása, es jó néhány rizsföld mellett vitt az útja. Fél óra múlva kiderült, hogy érdemes volt figyelni a patakot ezúttal érdekesebb látványban volt részük, mint Rafe vizibivalya Három vietnamit láttak a víz partján menni, és bár nem visellek egyenruhát., Meserve úgy tekintette, mintha u Vietkonghoz tartoznának, ezért valamennyien tüzet nyitottak rájuk. Egyikük sem talált célba, és az őrmester rádión kért tüzérsági támogatást a szakaszparancsnokságtól, amit tüstént meg is ígértek neki. A segítőkészség, emlékezik Eriksson, határtalanul hízelgett Meservenek, mert hallgatólagosan azt Jelezte, hogy a paráncsnokság igen nagy Jelentőséget tulajdonít az Imént lezajlott csetepaténak, Meserve úgy döntött, hogy bekerítik a három vietnamit. Elküldte Erikssont és Rafe-et, hogv hozzanak a kunyhóból füstgránátokat. A futva érkezők elmagyarázták Clarknak, miért jötték, az feszülten hallgatta őket, majd rangjára hivatkozva, átruházta Erikssonra a viskó őrizetének feladatát. Mikor Clark és Rafe eltávozott, Eriksson úgy érezte, hogy egyik izgalomból a másikba csöppent — a hár.om vietnamival való összecsapás helyett most az a jóval bonyolultabb próbatétel vér rá, hogy egyedül kell maradnia Maóval. Nem tudta, hogyan viselkedjék vele, bár furcsamód úgy érezte magát, hogy már jól ismeri, a zokogása hallatén olyan felindulást érzett, mint még soha életében Még az is átment az agyán, hogy lelövi a lány támadóit, de, mondta nekem, „akkor négy holttestről kellett volna számot adnia". Amikor megkérdeztek az egyik tárgyaláson, mit érzett, ahogy a kunyhó oldalánál a füvön ült, igv vallott: „Azt kívántam, bór sose keveredtem volna ebbe a helyzetbe. Azt ls elmondhatom, hogy Imádkoztam, és megfogadtam, ha valaha is élve kikerülök ebből a helyzetből, mindent meg fogok tenni, hogy ezek az emberek megfizessenek a tettükért." Erlksson leghosszabb hallgatása következett. Amikor újra nekikezdett, az ő mértékével mérve sokáig beszélt: „Ahogy Mao meglátta, hogy belépek, azt hitte, meg akarom erőszakolni. Sírni kezdett, és esedezve hátrált előlem. Fáradtnak és betegnek látszott, percről percre fáradtabbndk és betegebbnek. Az az érzésem támadt. hogy bizonyára valami sérülés érhette, bár ezt nem tudhattam. Fekete pizsamaruhéja volt rajta. Kekszet adtam neki, marhagulyást és vizet. Először kapott enni, mióta elhurcolták falujából — akkor még sötét volt. most pedig délután. Állva evett, szipogott egy sort, aztán evett, megint szipogott, megint evett. Rajtam tartotta a szemét, mintha ki akarta volna találni, miért játszom vele. Mikor befejezte az evést, motyogott valamit vietnamiul, talán azt, hogy .köszönöm',, nem tudom, mit. Aztán azt mondtam neki, angolul, hogy ,Nem értem, amit mond'. Mást is el szerettem volna neki mondani. El akartam mondani, hogy .Sajnálom, ami történt, de soha se fogadja el senki bocsánatkérését azért, ami történt, se az enyémet, se a másét. Ne kérje, hogy megmagyarázzam, miért tették ezt magaval. Sosem fogom megtudni. Látom, hogy van vadami baja, hogy érzi magát? Ha most eleresztem, meg tudja tenni hazáig az utat?' Bár csak tudtunk volna beszélni egymással!" — mondta elszoruló hangon Eriksson, „Együtt jobban ki tudtuk volna gondolni, mit kell tennünk, így meg egyedül kellett gondolkodnom — pedig az ő élete forgott kockán. Kiléptem a viskóból, hogy egy kicsit egyedül leezek, és meghallottam odakinn a tüzérségi tüzelés fojtott, távoli hangját. Fogalmam sem volt, hogy merre járhat az osztagom. Talán négyszáz méterre onnan, a 192-es magaslat tetején. vagy talán még egy egész óráig távol maradnak? Ha csak ennyit tudok, rögtön támaszkodhattam volna valamire, bár ki tudja. Fegyelmezett katona voltam, tudtam, semmi pénzért nem engedném át a viskóban hagyott fegyvereket az ellenségnek, mégis beleszédült a fejem, hogy kigondoljam, hogyan menthetném meg Maót. Űjra arra gondoltam, hogy szélnek eresztem, de mit mondok akkor Meserve-nek? Hogy ez a gyenge, köhögős lány erősebb volt nálam? (Folytatjuk.) fogyasztót, hanem az egész élelmiszer-gazdaságot szolgálja, kezdve a gyümölcstermelőkkel, folytatva a feldolgozóiparral és még a kül-és belkereskedelmet is ide kell számolnunk. Nem akarom a közvéleményt túlságosan riogatni, de a mai kor rohanó emberének igazán felüdülést kell hogy jelentsen az. ami természetes, a gyümölcs, a gyümölcslé, és az ezekből készíthető sokféle hasznos táplálék. Ezen túlmenőleg a népgazdaságnak sem jó, ha Jelentősnek nevezhető anyagi erejét nem kamatozottan kapja vissza, és itt most gondolok a közvetlen és közvetett utakra is (pL az alkoholizmus elleni küzdelemre). Az általános fejlesztési programjainkban tehát egy kissé így is kellene gondolkoznunk. Dr. Bátyai Jenő sonló finom munkákra, de favágásra az se jobb. Megkockáztatok egy kérdést. Fölvágnák-e Ilyen fűrésszel otthon a tűzrevalót? Ez már sértés. Milyen nehézíejü ember lehet az, aki hem tudja megérteni, hogy más az otthoni munka, és más az Itteni. Micsoda különbség! H. D. NflPI KISLEXIKON a szolgáltatásokról Számtalanszor Irtunk már arról, hogy a szol* gáltatások mostani színvonala még bőségesen hagy kívánnivalót maga után. 4 Szükségessége? ' Az mindenki számára nyilvánvaló, hogy a szolgáltatások fejlesztésére nagy szükség van. Hiszen mindenki a saját bőrén érzi, ha csak lassan, sok utánjárással javítják meg háztartási gépét, ha nem készül el határidőre a ruha tisztítása, ha fél órát kell várni a telefonnál, amíg vonalat kap az ember. 0 Adatok? Magyarországon a szolgáltatások összértéke 1969-ben például 185 milliárd forint volt, vagyis a nemzeti termeléshez viszonyítva 27 százalék. Másfél milliónyian dolgoznak a szolgáltató ágazatokban, azaz az összes foglalkoztatottak 30 százaléka. Az utóbbi tíz évben a szolgáltatások növekedése lépést tartott a népgazdaság fejlődésével, de nem előzte meg azt. Elmaradt az igények mögött. 0 Feltételek? A szolgáltatások ára maximált ár, a? állam dotálja. Tehát a szolgáltatások tulajdonképpeni értéke jóval magasabb, mint a fogyasztás más területein ugyanazon árért kapott érték. A termékek ára gyorsabban nő, mint a szolgáltatásoké. A fejlett európai tőkésországokban jóval gyorsabban emelkedett a szolgáltatások ára, mivel a munkaerőé is gyorsan nőtt. Ugyanakkor a javuló bérek miatt emelkedett a szolgáltatások iránti kereslet. Általában a nemzeti termelés 40—45 százalékát teszik ki a szolgáltatások ev.ekben az országokban. Ebből is kitűnik, hogy a szolgéltatások Jnvításának fontos feltétele az anyagi termelés megfelelő fejlődése. A szocialista országok többsége most jutott el oda. hogy a termelés elsődleges fejlesztése révén u szolgáltatások javításának feltételei részben kialakultak, illetve kialakulóban vannak.