Délmagyarország, 1971. december (61. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-03 / 285. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 61. évfolyam, 285. szám 1971. december 3., péntek Ára: 80 fillér Illést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. Focfc Jenő, a kormány el­nöke • tájékoztatást adott Sztanko Tcdorornak, a Bol­gár Népköztársaság minisz­tertanácsa elnökének 1971. november 23—27. között ha­zánkban tett hivatalos baráti látogatásáról. Az őszinte, ba­ráti légkörben folytatott tár­gyalásokon a magyar és a bolgár vezetők kölcsönösen tájékoztatták egymást orszá­gaik belső helyzetéről, érté­kelték a két ország kapcso­latainak helyzetét, és azok fejlesztésének lehetőségeit. Kifejezésre 'juttatták, hogy tovább szélesítik a magyar— bolgár politikai, gazdasági, tudományos, kulturális együttműködést, és kormá­nyaik erőfeszítéseket tesznek a két ország közötti kapcso­latok fejlesztésére. A Minisztertanács a jelen­tést jóváhagyólag tudomásul vette. Felhívta az illetékes minisztereket, és országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy a kétoldalú kapcsolatok konkrét kérdéseibal a szük­séges intézkedéseket tegyék meg. A Minisztertanács megvi­tatta, és elfogadta az Orszá­gos Tervhivatal elnökének előterjesztését a jövő évi népgazdasági tervről, és in­tézkedéseket hozott az 1972. évi tervben foglaltak vég­rehajtására. A pénzügyminiszter előter­jesztette az 1972. évi állami költségvetés előirányzatait. A kormány megtárgyalta és elfogadta a törvényjavasla­tot, egyben úgy határozott, hogy azt az országgyűlés leg. közelebbi ülésszaka elé ter­jeszti. A pénzügyminiszter elő­terjesztésére a kormány megtárgyalta az általános jö­vedelemadóról és a szellemi tevékenységet folytatók jö­vedelemadójáról szóló jelen­tést. Az elfogadott jelentés nyomán hozott kormányren­deletek külön szabályozzák az önálló szellemi tevékeny­ségből, valamint a kisipari, magánkereskedői és egyéb tevékenységből származó jö­vedelmeket. A Magyar Nemzeti Bank elnökének előterjesztése alap­ján a kormány kiegészítette, illetve módosította a hitel­politikai irányelveket. A Nemzeti Banknak a rendel­kezésre álló hitelezési lehe­tőségeket továbbra is a ne­gyedik ötéves terv alapvető fejlesztési célkitűzéseivel összhangban kell felhasznál­nia, előnyt biztosítva az ex­portkapacitások növelésének, a gyorsan megtérülő, vala­mint az alacsonyabb építési igénnyel járó beruházások­nak. A kormány megtárgyalta a gazdaságosabb termelési szerkezet kialakítása érdeké­ben teendő intézkedésekről szóló előterjesztést. A gaz­daságtalan termelés még mindig jelentős erőforráso­kat köt le, ezzel fékezve tár­sadalmi-gazdasági fejlődé­sünket. A termelési szerke­zet kedvezőbb kialakítása, a gazdaságtalan termelés visz­szaszorítása érdekében fo­kozni kell a központi irányí­tó szervek kezdeményező, ösztönző és koordináló szere­pét. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vet­te, és határozatot hozott a gazdaságtalan termelés tsök­kentéséhez szükséges intéz­kedésekről. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a nehézipari minisz­ternek és az Országos Anyag­és Arhivatal elnökének je­lentését az 1971—72. évi energiaellátási helyzetről és a téli felkészülésről. Meg­állapította, hogy az energia­ellátás biztosítására a meg­felelő előkészületek megtör­téntek, a fogyasztók szük­ségletének kielégítése bizto­sított. Á kormány a jelentés­ben foglaltakat elfogadta, és utasította a nehézipari mi­nisztert. valamint az Orszá­gos Anyag- és Arhivatal el­nökét. hogy a téli időszak­ban folyamatosan kísérjék figyelemmel az energiaellá­tást. Az igazságügyi miniszter előterjesztése alapján a kor­mány rendeletet hozott a szövetkezetek gazdasági te­vékenységéről. A rendelet pontosan megjelöli azokat a tevékenységi köröket, ame­lyeket a szövetkezetek egyál­talán nem, vagy csak az il­letékes ágazati miniszter hozzájárulásával folytathat­nak. A lakás- és takarékszö­vetkezetek pedig a szövetke­zeti ágazatra vonatkozó jog­szabályokban meghatározott tevékenységen felül további gazdasági tevékenységet csak az illetékes ágazati minisz­ter hozzájárulásával foly­tathatnak akkor is, ha e te­vékenység nem esik a most hozott rendelet által meg­határozott korlátozások alá. * A Minisztertanács megtár­gyalta a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter elő­terjesztését a mezőgazdasági szövetkezetek nem mezőgaz­dasági jellegű tevékenységé­nek szabályozásáról. A mezőgazdasági szövetke­zetek a jövőben is korláto­zás nélkül végezhetnek me­zőgazdasági termeléshez szo­rosan kapcsolódó termény­és termékfeldolgozást, elsőd­leges fagazdasági tevékeny­séget, továbbá elláthatják a mezőgazdasági, élelmiszer­ipari és faipari termékek közvetlen belföldi értékesíté­sét. A kormány határozata alapján a mezőgazdasági szövetkezetek tevéíkenységi körükhöz szorosan nem kap­csolódó gép-, könnyű- és vegyipari árutermelést csak állami vállalatokkal és in­tézményekkel kötött szerző­dés alapján folytathatnak. A kormány a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztéri­um vezetésével, az ágazati minisztériumok és a szö­vetkezetek képviselőiből koordinációs "bizottság létre­hozását határozta él annak érdekében, hogy a mezőgaz­dasági szövetkezetek ipari tevékenysége összhangban legyen a népgazdasági célki­tűzésekkel, s a nagyipari ka­pacitás kiegészítését. a fog­lalkoztatási nehézségek meg­oldását, a helyi adottságok kihasználását szolgálja. Azo­kat a szövetkezeteket, ame­lyeknél a gép-, könnyű- és vegyipari tevékenység árbe­vétele a 30—50 százalék kö­zött van, mezőgazdasági-ipa­ri, ahol pedig az árbevétel 60 százalékát meghaladja, a jö­vedelemszabályozás szem­pontjából ipari-mezőgazda­sági szövetkezetnek kell mi­nősíteni. Valamennyi mezőgazdasági szövetkezet ipari jellegű te­vékenységét a tanácsoknak felül kell vizsgálni. Ezt ösz­szekapcsolják a mezőgazda­sági szövetkezetekben mű­ködő ipari üzemágak szo­ciális ellátottságának, mun­kavédelmi helyzetének felül­vizsgálatával, és a bérezési élőírások tételes ellenőrzésé­vél. A könnyűipari miniszter a kisipar helyzetéről terjesztett élő jelentést, amelyet a kor­mány jóváhagyólag tudomá­sul vett. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Befejeződtek a magyar­algíri tárgyalások A hivatalos baráti látoga­táson Algériában tartózkodó Losonczi Pál, a Magyar Nép­köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke, befejezte vidéki körútját és csütörtökön visz­szaérkezett Algírba. Megérkezése után Losonczi Pál ismét találkozott Huari BumedienneL Csütörtökön befejeződtek a hivatalos magyar—algériai tárgyalások. A megbeszélések eredmé­nyeképpen Bíró József ma­gyar és Lajasi Jakir algériai külkereskedelmi miniszter az algíri kormánypalotában ün­nepélyes keretek között alá­írta a két ország három év­re szóló hosszúlejáratú ke­reskedelmi egyezményét. Szegedre érkezett Odessza területi pártbizottságának küldöttsége Csütörtökön a késő esti órákban Csongrád megyébe, illetve székhelyére, Szeged­re érkezett Odessza területi pártbizottságának négytagú küldöttsége Anatolij Paulo­vics Cserednyicsenkónak, a területi pártbizottság ideoló­giai titkárának vezetésével. A megye vendégeit a szege­di Nagyállomáson dr. Ágos­ton József, a megyei pártbi­zottság titkára, dr. Komócsin Mihály, a megyei tanács elnö­ke és dr. Ozvald Imre, a sze­gedi v&rosi pártbizottság tit­kára fogadta. Az odesszai területi párt­küldöttség célja: a két me­gye kapcsolatainak erősítése, valamint a Csongrád megyé­ben folyó ideológiai munka tanulmányozása. Szovjet • vendégeink ma a délelőtti órákban látogatást tesznek a megyei pártbizott­ságon, ahol Győri Imre, az MSZMP KB tagja, a me­gyei pártbizottság első tit­kára fogadja őket és tájé­koztatja a küldöttség tag­jait a megye politikai, gaz­dasági, ideológiai, kulturális életéről, valamint a pártélet kérdéseiről. A delegáció a délutáni órákban Szentesre utazik. Itt meglátogatják a szente­si járási pártbizottságot, majd felkeresik a szegvári Puskin Termelőszövetkeze­tet Áruszállítások a Dunán Befejeződött a KGST közlekedési állandó bizottságának ülése .A KGST közlekedési ál­landó bizottságának 41. ülés­szaka csütörtökön befejezte érdemi munkáját. A négy­napos tanácskozásom nem­csak a szárazföldi, hanem a viziközlekedés problémáival is részletesen foglalkoztak. A bizottság a kereskedelmi tengerhajózásról megállapo­dást készített elő, amely szerint elősegítik a két- és többoldalú együttműködést a tagországok illetékes főha­tóságai. tengeri hajózási in­tézményei és vállalatai kö­zött a tengeri hajózás fej­lesztése. a hajópark és ki­kötők hatékonyabb kihasz­nálása érdekében. Az együttműködési terve­zet egész sor új intézkedést javasol, A megállapodásban részvevők például egymás lobogóit ugyanolyan elbánás­ban részesítik, mint a nem­zetközi forgalomban közle­kedő saját hajóikat így pél­dául bármilyen kár éri va­lamelyik ország hajóját a másik ország partjainál, ki­kötőiben, ugyanolyan segítsé­get nyújtanak az utasoknak, a személyzetnek, mintha a hajó a sajátjuk lenne. Az ülésszak megtárgyalta a dunai áruszállítások fej­lesztésével kapcsolatos prob­lémákat is. A bizottság ko­rábban már több ízben fog­lalkozott a nemzetközi dunai fuvarozások kérdéseivel, amelyek fontosságát mutatja, hogy a téma bekerült a szo­cialista gazdasági integráció fejlesztésének komplex programjába is. Dr. Csanádi György köz­lekedés- és postaügyi minisz­ter hozzászólásában megerő­sítette, hogy régi probléma az áruszállítás Dunára tere­lése. A Dunát és egyes csat­lakozási folyóit — hangsú­lyozta a miniszter — olyan fontos nemzetközi útvonal­nak tekintjük, amely szer­vesen illeszkedik az egysé­ges közlekedési hálózatba, a dunai víziút jelentősége kü­lönösen az új összekötteté­sele, a Duna—Majna—Raj­na-, valamint a Duna—Ode­ra—Elba-csatorna üzembe­helyezésével _ növekszik. AZ utóbbi időben sokat tettek a dunai hajózás színvonalának fejlesztése érdekében, a ha­jópark és a kikötők átrakó kapacitás között azonban nincs meg az összhang, amelynek helyreállítása igen fontos feladat. Ma, az ENSZ-ben: Közel-keleti vita Az ENSZ közgyűlése úgy döntött, hogy Egyiptom ké­résének eleget téve, csü­törtökről mára halasztja a közel-keleti helyzet vitájá­nak megnyitását. A halasztásra azért volt szükség, hogy bevárják a közel-keleti „békéltető külde­tésben" érdekelt afrikai or­szágok külügyminisztereinek érkezését. A vitában, mint ismere­tes, Riad egyiptomi külügy­miniszter lesz az első fel­szólaló. A szólni kívánók jegyzékébe eddig még csak Szomália és Marokkó vétet­te fel magát. A nemrégiben felavatott Szegedi Házgyárban egyre jobban belelendülnek a panelek gyártásába. Mivel a gyár előbb elkészült, mint ahogyan azt az induláskor elhatá­rozták, legalább ötszáz lakással több épülhet fel termé­keiből Szegeden. Az új gyár új munkásai ügyesen és szor­galmasan végzik feladataikat, s a gyártócsarnok előtti tárolótéren szaporodnak az előregyártott elemek. Csar­nokon belül és kívül pontos, jó munka folyik. A nagy gyártócsarnok egyik hajójában a lakások födémelemeit készítik. Daru emeli ki a sablonból a paneleket. (Első képünk.) A szabad téren is darupályák segítik a rako­dást. Egymás mellett sorakoznak a kész falák, ablakkal felszerelve. Somogyi Karoly né Iclvete»l

Next

/
Oldalképek
Tartalom