Délmagyarország, 1971. november (61. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-28 / 281. szám

VASÁRNAP, int NOVEMBER 28. Elegáns premier" a színházban Ma, a bűnügyi történetek, a detektívhistóriák * rene­szánszát élve, már nem is tudom, milyen rémmesével, idegeket pattanásig feszítő izgalmakkal lehetne valaki­nek is újat nyújtani ebben a műfajban. A Szegedi Nem­zeti Színház penteken be­mutatott Az írógép cí­mű darabja sem okozott kü­lönösebb izgalmat, meglepe­tést, mint bűnügyi dráma. Szokványos „ki a gyilkos?" keresgélés lett volna, ha tör­ténetesen nem Jean Cocteau „követte volna el". Bár Coc­teau, a legendák és varázs­latok mögé rejtőző poéta, a 20. századi művészek egyik legizgalmasabb egyénisége is alig tudott valamit hozzá­tenni. 1941-ben született drámája is őrzi egyéniségé­nek jellemző vonásait: a látványt, a kifogyhatatlan ötletességet, (még' ha ma már nem is tűnnek annyira eredeti ötleteknek!), a felü­leti csillogást, a csapongó já­tékkedvet, a trükköt. De emögött a krimi logikájába bújtatott játékos felszínesség mögött ott találhatjuk egy társadalmi jelenség tragikus felvillanásait, a fojtogató levegőjű kisváros fuldokló embereinek vívódásait és az író megértő részvétét is. Az írógéppel írt névtplen levelek sokaságával elárasz­tott vidéki kisvárosban ret­tegnek az emberek. Féltik tekintélyüket, a látszathar­móniát, hisz ezek a névtelen levelek csupa igaz dolgok­ról írnak. S mert a valóság­gal szembenézni nehezebb, mint elsütni egy revolvert vagy bevenni a mérget, va­lóságos öngyilkossági jár­vány söpör végig a városon. Senki sem tudja, ki a ti­tokzatos „írógép", aki min­dent tud, mindent leleplez. Ennek felderítésére érkezik a városba Fred, ez a jóságos „Maigret felügyelő"-. A tet­tes a- végén természetesen lelepleződik, és ekkor ránt­ja le Cocteau a vizes lepe­dőt az álszent kisvárosról, a felszínes kapcsolatokról, a megposhadt energiákról. Meg kell mondanunk, elég mesterkélten, csinált fur­fanggal. Bicskey Károly, akinek ez a második rendezése Szege­den, jól látta meg, hogy va­lamivel többet kell nyújta­nia. mint a szokványosán színpadra állított krimitörté­Bet. Ezért dolgozták át a darabol a fordítóval, Ka­rinthy Ferenccel. Bicskey kettős célt tűzött maga elé. Egyrészt a eocteaui játék kapcsán a nemzedékek kö­zött feszülő örök ellentétre koncentrált. A két. egymás­sal szemben álló világot üt­közteti, a felnőttek és a fia­talok életét. Azt mutatja be, hogy ez a. látszatra harmo­nikus felnőtt társadalom mennyire nem tud mit kez­deni saját magával, mennyi hazugságot, hamis érzést, látszatkapcsolatot, felszínes­séget, külsőséges megnyilvá­nulást rejt. Velük szemben a fiatalok, bár nyersebbek, durvábbak és meggondolat­lanabbak, mégis nyíltságuk­kal, tisztaságukkal, őszinte­ségükkel az igazabb életfor­mát képviselik. Figurái a mai fiatalság szélsőséges lá­zongásai között is sejtetnek valami útkeresést. Ütközteti a két világot, de nem mér­kőzteti meg igazán, s ezért nem látjuk körvonalazódni a győzőt, ezért lesz csak langyos ' békés egymás­melleit élés felsejlő új kap­csolatuk. Bicskey rendezésének má­sik célja, hogy egy kis iga­zi francia világot varázsol­jon a szegedi színház desz­káira. Annál is könnyebben tehette ezt, hisz párizsi útja sok élménnyel segítette. In­nen, a Kárpát-medencéből mindig nosztalgiával tekin­tettünk Franciaország, Pá­rizs felé évszázadok óta, s tekintünk még ma is. Bics­key most megmutatott ne­künk belőle néhány diaké­pet. Azt, hogyan teszik lak­Tarsasagunk hírei. — KATA Mihály; Csongrád megye: Elő­adóülés. Gyógyszerészet, októ­ber. [A Magyar Gyógyszerészeti Társaság szegedi rendezvényei­ről.) [KOVÁCS Lászlóné] K. L.-né: Csongrád megye: Gyógyszertári asszisztensszekció vezetőségvá­lasztó nagygyűlése. Gyógyszeré­szet. október. (Szegeden.] [VAGAS István) V. I.: Arviz­jeles emléktábla avatása Szege­den az 1970. évi nagy tiszai ár­víz évfordulóján. Hidrológiai Közlöny, október. DOBOS Irma: yizkőkiválásra hajlamos pannóniai rétegvizek vizsgálata Szeged területén. Hid­rológiai Közlöny, október. [LÁNYI Gvörgy] —1 —y: XIV. Országos Biológüs Napok és a TIT Biológiai Választmányának plenáris ülése. — Szeged, 1971. szeptember 24—26. Búvár, no­vember. [Fényképekkel.] HÍDVÉGI Jenő: Landmark- in Blologieal Research. Hungárián Review, november. (Fénykepek­kel.] Szegeden már Prenotela. Nóg­hatóvá a barokk kastélyo­kat, a fatapétás jólétbe ho­gyan igyekeznek belopni Ke­let művészetét, hogyan öl­tözködnek, milyen az élet­tempójuk. Izéket, színeket, hangulatokat mutat be, azt amit láthatunk a megisme­rés igénye nélkül. De ezt elegánsan teszi. Talán ez rendezésének egyik legjel­lemzőbb vonása. A színészek a rendezői el­képzeléseket igyekeznek kö­vetni. Egyrészt az elegán­ciát, másrészt a két nemze­déket jellemző játékstílust Bángyörgyi Károly jószívű detektívje a legjobban ki­dolgozott figura. Könnyeden, szépen játszotta el, bár nem állította a szerep túl nagy "feladat elé. Fogarassy Mária az első felvonásban nyújtott jó teljesítményét nem tud­ta tartani a darab végéig. Szakács Eszter ott emelke­dett igazi magaslatokra, ahol szerepén belül is sze­repet kellett játszania, és ahol szabadjára engedhette érzéseit. Janka Béla kettős szerepe nyújtotta lehetősé­gekből a nyersebb, vadabb Maxime-ot érezte magához közelebbinek. Bár két ellen­tétes figurát alakított, jól ér­zékeltette, hogy ezek valahol mégis közös gyökerűek. Elegáns darabot láttunk. Bicskey könnyed elegánciá­val, elegáns díszletek közé, elegáns jelmezekben állítot­ta színpadra a darabot, me­lyet a színészek elegáns já­tékukkal segítettek még ele­gánsabbá. Tandi Lajos rád, nov. 10. (Új módszerű te­tőszigetelés Tarjánban.) Üvegváros a paprikának. Esti Hirlap, nov. 23. (10 000 négyzet­méter alapterületű üvegház épül az Uj Elet Tsz-ben.) TÓTH B(éla]: Szeged. — Har­monikus lakótelepi kép: új há­zak a tarjáni lakónegyedben. Tükör, nov. 23. [Fénykép.] November 26~december 4: A mai magyar zene hete Szegeden. Magyar Hirlap, nov. 24. ROZSA Gyula: A Bauhaus­ember. — Moholy-Nagy halálá­nak 25. évfordulójára. Népsza­badság, nov. 24. [DALOS László] D. L: Há­romszázezer magas cé. — SL­mándy József. — Lapok egy élet regényéből. 4. (rész.) Sze­geden. Film, színház, Muzsika, nov. 27. [Fényképekkel.] Németh Károly látogatása Csongrád megyében. Magyar Hírlap, Magyar Nemzet. Nép­szabadság, Népszava, nov. 27. PALYI András: Julesz Mik­lós: Kirándulás a pokolba. Ma­gyar Hirlap, nov. 27. (Könyvis­mertetés.) Szeged a hazai lapokban 1971/47 Közgyűlést tartott a Szegedi Ügyvédi Kamara Tegnap délelőtt tartotta meg rendes évi közgyűlését a Szegedi Ügyvédi Kamara a- Bartók Béla Művelődési Központ nagytermében. A közgyűlésen egyebek között jelen volt dr. Kovács La­jos, a megyei pártbizottság osztályvezetője, dr. Kovács József, a járási pártbizottság első titkára, Deák Béla, a városi pártbizottság osztály­vezetője, 'Megjelentek az Igazságügyi Minisztérium, az Országos Ügyvédi Ta­nács, a Bács-Kiskun megyei és a Békés megyei ügyvédi kamarák, valamint a szege­di kamara társintézményei­nek vezetői, képviselői is. A több napirendi pont­ból álló közgyűlés közép­pontjában dr. Gesztesi Fe­rencnek, a Szegedi Ügyvédi Kamara elnökének beszá­molója, s ennek vitája állt arról a munkáról, melyet az elnökség az idén végzett. Különösen hangsúlyozta a beszámoló a párt- és a tö­megszervezetekkel kialakult jó kapcsolatok ápolásának szükségességét, valamint körvonalazta a szegedi ka­mara új beruházásának programját. Ezt a közgyűlés tagsága — a hozzászólások­ból kitetszően — nagy meg­elégedéssel fogadta. A prog­ramban még az ellenőr2Íő bi­zottság beszámolója, a ka­mara jövő évi költségvetésé­nek ismertetése és előter­jesztések szerepeltek. Kodály­ünnepségek Kodály Zoltán szülőváro­sában, Kecskeméten, nagy­szabású eseménysorozattal ünneplik a világhírű zene­költő és pedagógus születé­sének 89. évfordulóját. De­cemberben a megyeszékhe­lyen emlékeznek meg róla. hangverseny lesz a kecske­méti szimfonikus zenekar és több kecskeméti kórus köz­reműködésével." Előadás hangzik el Kodály és a nép. zene kapcsolatáról, s a Bu­dapest-táncegyüttes emlék­műsort ad Kecskeméten. Elkészült a természeti szép­ségekbén gazdag Aggteleki cseppköbarlang jövő évi ren­dezvényeinek programja. Eszerint a barlang ezer ülő­hellyel felszerelt színházter­mében négy nagyobb szim­fonikus és tánczenekari hangversenyt tartanak. A tervek szerint a föld alatti sziklaüregben fény- és hangjátékot rendeznek. En­nek lényege, hogy a reflek­torokra helyezett forgatható korongok segítségével a ze­ne hangulatának megfelelő­en a színpadot díszítő csepp­kőképződményekre különbö­ző erősségű és állandóan vál­takozó színű fényt vetítenek. A szovjet hősi városok hete Szegeden Az odesszai küldöttség látogatásai Somogyi Károlyné felvételei Baráti beszélgetés a KSZV klubjában A Szegeden tartózkodó szovjet vendégek szombat délelőtti programjában két látogatás szerepelt., Mihail Kondratyevics Szimonyenko, az Odesszai Pedagógiai Inté­zet rektora és Valentyina Ivanovna Rogyionova, a Le­nin-gépgyár munkásnője. Forgó Pálnak, a megyei pártbizottság osztályvezető helyettesének és Szabó G. Lászlónak, a városi pártbi­zottság osztályvezetőjének társaságában először a Sze­gedi Tanárképző Főiskolára látogattak. Hegedűs András főigazgató köszöntötte őket. Ezután felkeresték az orosz tanszéket is, ahol szót vál­tottak a két testvérintéz- . mény, az Odesszai Pedagó­giai Intézet és a Szegedi Tanárképző Főiskola fejlődő kapcsolatairól. , . A program következő ál­lomása a Móra Ferenc Mú­zeum volt. Itt dr. Trogma­yer Ottó igazgató üdvözölte Szeged testvérvárosának képviselőit, s bemutatta a múzeum kiállításait. A szovjet vendégek délben részt vettek az Odessza hós város'' című dokumentumki-" állítás megnyitásán, a Hor­váth Mihály utcai képtár­Dán, délután pedig felkeres­ték a Kenderfonó és Szö­vőipari Vállalat. Deák Fe­renc utcai klubját. A ven­déglátók ezúttal a vállalat szocialista brigádjainak kéj viselői, vezetői voltak. Tor László vezérigazgató és Kc. nya Sándorné, a vallals pártbizottságának titkár köszöntötte az odesszaial küldötteit,: majd hosszasar elbeszélgettek. Este a vendégek meg c kintették a Pjatnyick- • együttes előadá«át a Nemz tl Színházban A szovjet hős varosc hete 1 alkalmából Szeget: tartózkodó szovjet delegár ma reggel elutazik vára sunkből. A pályaudvaron megye és a város politik* és társadalmi életének veze tő képviselői búcsúztatják Őket. Odessza - fotókon Tegnap este a Szegedi Nemzeti Színház nézőterét zsúfolásig megtöltő közön­ség előtt is természetesen óriáéi sikere volt a Pjat­nyickij Állami Akadémiai Orosz Népi. Együttesnek. Természetesen, hiszen a leg­régebbi orosz folklóregyüt­tes fennállásának hat évti­zede a siker krónikája — ugyanakkor Szegeden ko­moly, ma is eleven hagyo­mányai vannak a néptánc­kultusznak. Pjatnyickijék ' vidéki kőrútjuk során éppen csak tegnap délután érkeztek, a több mint száz tagú tár­sulat mégis rugalmasan al­kalmazkodott a számára új színpadi környezethez. Mű­soruk az orosz folklórból táplálkozik, a népi hangsze­rekből álló zenekar, a színpa­dot félkörben „kibélelő" kó­rus és a táncosok tömören töltötték ki a 'színpadteret, rugalmasan váltva egymást. 1 Az akrobatikus elemekkel színes férfi táncoknak, a noi táncok finom' méltóságá­nak, tartásának, a telt zen­gésű kórusnak egymást fe­lülmúló sikere volt. Az együttest Giricz Mátyás, a szegedi színház igazgatója A férfitáncosok produkcíójá ból nem hiányoztak az orosz köszöntötte. néptáncra jellemző ak robatikus elemek sem A kiállítás fő falán Odesz­sza város szép címere, nagy horizontú tengerparti látké­pe, a várossá nyilvánítás emlékoszlopa, rajta az 1794­es évszám, és a mai kikötő mozgalmas világa, daruk ko­losszusai. Szépen fejezi ki az Odessza hős város cím­mel rendezett dokumentum­kiállítást, mely tegnap dél­ben nyílt meg a Horváth Mihály utcai képtárban* A két ország, a két nép közös ügyének, céljainak és eredményeinek fényes bizo­nyítéka ez a kiállítás — mondotta megnyitójában dr. Koncz János, a Csongrád megyei pártbizottság osz­tályvezetője. — Vallomás a két testvérváros, Szeged és Odessza gyümölcsöző kap­csolatairól. Dr. Koncz János megnyitja a kiállítást • »

Next

/
Oldalképek
Tartalom