Délmagyarország, 1971. november (61. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-21 / 275. szám

a VARARNAP, 1971. NOVEMBER 81. A beruházások főszereplői 3. Akik megvalósítják mint azt az hénap volt 1970-ben, de az kohászati, vállalatoknál ipari épületek átlaga már 16 hónap. Avagy építőipari mondják — akiken az ostor csattan. Okkal, de: ok nél­kül is! Az építőipar 1960 és 1970 között a nerhzetl Jö­vedelem 10—11 százalékát adta, a saját fejlődését szol­gáló beruházásokból viszont csak 2,1—2,3 százalékkal ré­Nemcsak építőipar! gépipari, mfi- ' anyagipari termékek arényá. nak növelésével. Mindezek — sok más mellett — lahe* tővé teszik, hogy a terme­lésnövekedés 70—75 százalé­ka a termelékenység emelke­déséből származzék. Gyorsí­tani: a szervezettség növelé­sével is lehet, sőt, kell. Israz ugyan, hopv a szabad válla­lási rendszer lehetőséget nvújt többlet nyereségre, de olykor furcsa szelekciójával Amit ismételton hangsú­szesedett. Az egy foglnlkoz- lyozni kell: a kivitelezés tatottra Jutó állóeszköz-állo- nemcsak az építőipar ügye. mány a* összes ágazat közül Anyag- és szorelvényszálU­tlt a legalacsonyabb, az épí- tóké, szerelövállalatokó, min­tőipar szerepköréhez mérten den rendű-rangú alvállalko- nemcsak társadoilmllag szük. « foglalkoztatottak száma — /.óé. A múlt esztendőben az séges Igények kielégítését mind népgazdasági értelem- összeg építési-swreláii mun- odázza cl, de végső soron ben, mind más országokkal kük 68,4 százalékát végezte szétforgácsol ásával, 3 Összehasonlítva — kevés, s «/. állami építőipar, 19,2 szá- géppark elaprózáséval. az a meglevő munkaerő szak- zalékát a szövetkezet. Vilá- emberek ismételt átcsoper­képzetteógé alacsony. Ugyan- gos, hogy a fejlesztés súlya tosífásával növeli a vállalat akkor a gazdasági körhvb- » az állami építőiparra Jut, „rejtett' veszteségeit. A túl >et olyan — monop.ilhely- dé a tényleges haladás Csák sok beruházás megkezdése: a úgy érhető el, ha arányosan késedelmek ígérete, a köt­inirtdcn terület — más ipar- bérek veszélye, a rossz mi zet. kedvező nyereség —, "hógy nincs megfelelő gazda­sági 'kényszer a termelés­szervezés jHVitására, n kor­szerű módszerek — háló­diagram stb. — alkalmazá­sára, lozn a munkafegyelem, nem ritka az anvagpocséko­lás. a rossz minőségű épí­tésszerelés ... Az első lépések Megtörténtek az első lé­pések, hogy az építőipar u szó igaz értelmében iparrá águk érintett részel is fölzárkózik a megnőtt köve­telményekhez. A negyedik ötéves tervben évj 7—8 százalékos építő­ipari termelésnövekedésre van szükség, miközben a ter­melés összetétele módosul. (Növekszik a nem termelő be rsj házások aránya, eiző­nőség „előre szervezése" ... Az apróságok becsülete Sok más szintén elenged­hetetlen a gyorsabb kivite­lezéshez. Nemcsak arra gon­dolunk, hogv például a szál sorban a lakásépítésé, az Ktás — akár a vasúth akár ipari és a mezőgazdasági be- B gözútl — szervezettségének ruházások növekedési üteme is javulnia kell, hanem ar­kttzelfbb kerül egymáshoz r, hoRv a Uívltelwők sze­.,t ,. * . . ... s,h> Az építőipar összes fo - n látszatra apróságok, valliassék. Az építőanyag- lesztési beruházásaim 15 mll. nak wVPn naaVobb becsüle iparban 3,2 milliárd forint- liárd forintot fordíthat; so- te tgv armak hoev a Wvitel h» ekkora ösizeg még nem - -•-'-- 1 Szegedre jön a Pjatnyickij-együttes A Magyar—Szovjet Baráti — nevezetes eseménnyel: kori népszerű művésze ala­Társaság vendégeként, a Hős 1918-ban a Kremlben vörös kitolta meg az együttes tánc­szovjet városok rendezvény- katonáknak adtak hangver- csoportját, es ugyanebben az sorozata keretében, a hét vé- senyt, s a koncerten Jelen évben V. V. Hvatov, az gén Szegedre látogat a Szov- volt Lenin is, aki másnap OSZSZSZK népművésze jetunió legrégibb énekkari személyesen találkozott PJnt- orosz népi hangszerekből állo együttese, a Pjatnyickij Álla- nyickljjel, Az azóta cUelt (él zenekart szervezte meg, mi Akadémiai Orosz Népi évszázad alatt számtalan tur- melynek élén 1959 óta Alek­Együttes. Szombaton este 7 nél bonyolítottak le a Szov- szandr Slrokov, az OSZSZSZK órai kezdettel a Szegedi jetunióban és külföldön, érdemes művésze áll. Nemzeti Színházban lép kő- Csehszlovákiában, Lengyel- A kórusnak ma több mint zönség elé. országban, Bulgáriában, Ro- 115 tagja van, s az együttes. Mindössze 18 taggal 1911- mániában, Ausztriában, Finn- mely annak Idején csak a ben alapított énekkari együt- országban, Kanadában, sőt Pjatnyickij által lejegyzett test Mitrofan Jeflmovlcs Indiában, vendégszerepléseik dalokat adta elő, ma olyan Pjatnyickij: ez. a dátum a sorún eljutottak Magyaror- művek lnterprététora ls, me­mal népszerű világhírű szagra is. I'jalnyickij halála lyeket neves szovjet zene­együttes alapításának éve Is, után P. M. Kazmin, ' majd szerzők írtak az együttes szá­ekkor tartotta a kórus első 1964-től a kiváló szovjet ze- mára. Repertoárjukon nép­hangversenyét. Az együttes neszerző, V. G. Zaharov ke- tíalok: hősi énekek történel­• • , M-j, , .... ,non mi, lírai, trefas dalok, tanc­Igazi fejlődése csak a Nagy rult az együttes elére. 1938- j^kok, rigmusok szerepei­Októberi Szocialista Fórra- ban Tatjána Usztylnova, a nek, a táncosok a nép életé­dalom után kezdődött meg Moszkvai Nagyszínház egy- bői merített jeleneteket mu­rt ; , . , ...- ', • • ,t. y'-iTív^a x -i'é Jli tatnak be. 1961-ben, fennál­lásuk fél évszázados Jubile­umán, a szovjet kormány a Munka Vörös Zászlórendlé­vel tüntette kl a Pjatnjdcklj­együttest. tal többet fordítottak beru­házásokra 1966—1070 közölt, mint a második ötéves terv­ben. Az építőipar beruházá­sai 4,9-ről 8,2 milliárdra nőttek ugyanebben az Idő­szakban. A szocialista szek­torban 345 ezer főre emel­kedett az építőipari munkán dolgozók száma, a termelés­ben a három legfőbb terü­let, a lakások, nz Ipart éa u mezőgazdasági épületek ará­nya, időbeli eloszlása egyen­letesebb. Javult a gépesítés, az Összes földmunkák 74. a pnrkeltcalszolás 96 százalé­kát gépek végzik, de még alacsony a vakolás és a fes­tés gépesítettsége: 21 és 23 százalék. Igaz, van a mér­legnok másik serpenyője Is. A monopolhelyzet utat nyit az áremelésnek, n kivi­telező sűrűn diktál, köve­tel, a szakaszos elszámolás! rendszer segítségével ügy Is pénzhez Jut. hogy a beru­házás Jól fizető részelt — mint mondják — „kimazso­lézza", de a beruházás egé­szének határidőben és Jó minőségben történő átadásá­ban alig érdekelt. 1070-ben 44 nagyberuházást kellett volna befejezni, de ez tény­állt rendelkezésre. Milyen főbb Irányokba halad a ki­vitelező ipar ezekben az esz­tendőkben fejlesztéseivel? A koncentráció, az építés meg­gyorsítása érdekében növe­kednek a közműépítési kapa. citások és korszerűsödnek a technológiák — sok esetben n víz. villany stb. hiánya akadályozza beruházások át­adását! —. bővülnek a meg­levő házgyárak, és újak épül­nek. végre sor kerülhet meg­telelő teléphályek létrehozá­sára. a beton- és habarcs­gyártás megszervezésére. S ezek mellett folytatódik a gépállomány bővítése, kor­szerűsítése. az anyagmozga­tás gépesítése, s kibontakozik a könnyűszerkezetes prog­ram. Forrós: a szervezettság Gyorsítani: az építés ipa­rosításával lehet. Az előre­RVártás növelésével, a hely­szint munkák csökkentésével — szerelvények stb. a Jól felszerelt központi telephe­lyen hamarabb elkészíthetők legesen csak egyharmadánál — a* élőmunka-ráfordítások mérséklésévé!, az anyztgösz­történt meg. Az építmények Átlagos kivitelezési Ideje 12 szetétel módosításával. így a hagyományossal szemben a lezési tervek felülvizsgálata rendben megtörtén lék. s ne a pallértervél bukkan iának föl szarvashibák ... Időben föladják az anyagrendelése­ket, megkössék nz alvállalko­zói szerződéseket — s ne géoszerelés kezdetekor • de­rüljön ki, hogv a szigételési munkákra senkivel sem ál­lapodtak meg — megejtsék j> nagyon alapos helyszíni szemléket, megszervezzék a fölvonulást, az anvnvtárolást. s. sorra tovább,. Metf...-itt is az előkészítésre fordított több sokszorosan vtsswiéfül ? fo­lyamatos. egyenletes építés. sz»relós révén. Híre fne»v r iő munkán^'' — mondták. A rossznak ts. j Mert nemcsak a klv<»"1*-*-! közbeni hanem az áradás­kor föllelhető hiMk lassú, vontatott fölszámolása ts so­kat árt nz éoítök raltfiánnk j Azaz. erre ts biztosítani keli ; embert, anvagot; kapacitást Mert valami csak akvo-- j ké«r igazán, amikor rendel­tetésének me«feielő"»ri mű­ködni kezd, használatba ve­hető. Megfelelően: n társadalom. nak a vért, hasznot, haitva. S mert e haszon valamennyi­ünké. nz érte való munkál­kodás ls közös erőfeszítést követel. MÉSZÁROS OTTÓ Az együttes tánrkara a régi orosz falusi élet momentu­mait is feleleveníti. Jelenetek az előadásból F I M i ' * t ;<% 13. Az irdatlan kukorica föld szélén azt a kom­bájnt próbálják kl, amelybe Selyem Zsiga szer­zett alkatrészt. A kombájnosok és a vontatók ve­zetőin kívül csak Niklai Géza van Jelen. Nagy az izgalom. Aztán a kombájn egy intésre elindul. Gyönyö­rűen dolgozik, az elevátor önti a kukoricacsö­veket a mellette haladó vontatóba. Gcza öröm­mel nézi. hogy távolodnak. A dűlőúton egy motoron szélesebben közele­dik Zsuppun. Megáll Géza mellett, sötét az ar­ca. Zauppán belsőzsebeböl előhúz egy újságot s szó nélkül nyújtja Gézának. Géza elolvassa a cí­met: Hanyagságok a mezőfenéki téeszben — el­komorodik, leül a fűbe, elolvassa a cikket. Rossz kedvűen mered maga elé. Zsuppán dü­höng. — Kivel beszélt ez n tintakukac? Veled nem beszéli. Velem sem. Hogy lehet úgy írni egy téeszről. hogy megkerülik a vezetőséget? — Mit szóisz hozzá? — kérdezi Géza csügged­ten. — Demagógia!! — ordítja Zsuppán. —A legócs­kébb demagógia! — Dühösen olvassa. — Aszon­gya: kollektív vezetés — személyes felelősség — cz a követelmény. Ebben a téeszben senki nem vállalja a személyes felelősséget., a felelősség megoszlik és így szétfoszlik a semmibe. — A barom! Van ennek fogalma arról, mi a terme­lőszövetkezet? A termelőszövetkezet a parasztság önkéntes társulása. Kikkel kellene megosztani a felelősséget, ha nem a tulajdonosokkal? — Majd ha nem kollektíven vezetnék, azt írná, hogy basáskodom — jegyzi meg Géza. — Be kell perelni ezt a csibészt! — Minek alapján? — kérdezi Oéza. — Nincs benne egyetlen konkrétum sem. Még ahol a Se­lyem Zsiga-ügyre céloz ... keresd csak meg. — „Ha egy téeszben hol ez tűnik el. hol az, milyen lehet ott az ellenőrzés?"... Mit képzel ez, a téesz szentek gyülekezete? Sehol másutt nem lopnak, csak nálunk? — Nem ez a lényeg, Zsuppán — mondja Gé­za. — Az a lényeg, hogy belém akarnak kötni. Zsuppán meghökken. — Mért akarnának beléd kötni? Gézát elönti az indulat. — Mégha minden szava igaz lenne, akkor ls alattomos, rossz hiszemű beállítás! Hogy a sem­miből csináltam ezt a szövetkezetet, arról egy szava sincs! — Géza feléli a fűről, nyugtalanul mászkál A kukoricatábla szélén A távolban dol­gozik a kombájn. — Elkezdtük úgy, hogy volt ötezer hold földünk, száz tüdőbajos tehenünk, meg ötven pér lovunk. Pénzünk egy fillér se. Az első hónapokban azt a pénzt, ami kocsike­nőesre kellett, a vezetőség hitelezte a saját zse­béből ... Ki merte volna gondolni, hogy tíz év múlva itt tartunk? ötszáz szarvasmarhánk van, kétezer disznónk, harminc traktorunk'. A téesz­nek ötvenmillió forint a vagyona. Ez magától keletkezett? Ebben nincsen benne az én mun­kám.,.? Vagy éppen ez az ok? — tűnődik Géza. — A mór megtette köteleségét — a mór mehet? — Szét kellene verni a pofáját! — s a vér­mes. Zsuppán, akinek olyan nyaka van, mint egy bikának, ökölbe szorítja hatalmas man­csalt. Géza belerúg a földön heverő újságba. — Mit fognak szólni hozzá «z emberek? Zsuppán megrántja a vállát. ' — Köpnek rá! — Az embereket könnyű megkeverni — gon­dolkodik Géaa. — Ha csak suttogni kezdenek; mi baj lehet az elnökünkkel? — az ls káros. — Géza! — össze kell hívni egy gyűlést! Ki­rendelni rá ezt a stricit, s olt szemtől szembe megcáfolni. Nos? — S hogy Géza nem felel, Zsuppán folytatja: — Valami fejest is kl kell rá hlvnl... Hívjuk kl Csegei elvtársát, jó' — Most nem — mondja Géza. Erre most nincs idő. Majd szüret után. Nlklál Géza befordul egy nagyméretű, de elég­gé elhanyagolt parasztház udvarára. A tornác üres. Oéza kopog a bejárati ajtón. A kopogásra túlságosan gyorsan rés nyílik az ajtón, s Re­gina néni, ötvenen felüli, kövér, életerős, ra­vaszkás arcú parasztasszony fordul kl rajta, s gyorsan behajtja maga után, ugyanis bent a házban egy férfiakból A116 társaság iszik, köztük Selyem Zsiga is. — Jó napot, Regina néni — köszön Géza. Az asszony egy csöppet zavartan és fürgén, ott a tornácon széket készít Oézának, s maga is leül egy hatalmas kosör meUé, amelyből szilvát magoz egy ugyancsak hatalmas fazékba — mint­ha csak az imént, egy pillanatra hagyta volna félbe a munkát. — Jó napot, Gézuka. Ml szél hozta esre? (Folytatjuk.. NAPI KISLEXIKON a Hős városokról A magyar—szovjet ba­rátság jegyében Jelentős rendezvénysorozat kez­dődik a héten: novem­ber 23-tól december 2-lg rendezik meg a szovjet Hős városok hetét. Or­szágszerte — elsősorban természetesen a velük baráti kapcsolatban álló helységekben — bemu­latják a hat város fejlő­dését, hősi védekezésé­nek történetét, mai éle­tét. • Hat? A fasizmus felett ara­tott. győzelem 20. évfor­dulóján, 1965. május 8-án a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Moszkvát, Leningrádot, Kijevet, Volgográdot, Odesszát és S/.evas/.lopolt a „Hős vá­ros", Bresztet pedig a „Hős erőd" címmel tün­tette kl. Azzal érdemel­ték kl a most már büsz­kén viselt nevet, hogy a Nagy Honvédő Háború­ban védőik és lakossá­guk emberfeletti erővel harcoltak a németek el­len. £ Védelem? A fasiszta haderő meg­állításában mindezek­nek a városoknak sajá­tos szerep jutott. A be­kerített bresztl erődöt csaknem egy hónapon át védték a szovjet kato­nák, Kijev körül 1041. július 11-től szeptember 19-lg folytattak elszánt küzdelmet, Odessza két és fél hónapos, Szevasz­topol nyolchónapos le­gendás védelme is is­mert. Leningrád 900 na­pig állta hősiesen a blo­kád megpróbáltatásait. A hitlerista Németor­szág első nagy veresé­gét pedig az 1941 végén. 1942 elején lezajlott moszkvai csatában szen­vedte el, a csaknem hét hónapig tartó sztálin­grádi csatát pedig — nincs, kl ne ismerné. 0 Odessza? Szeged testvérvárosá­nak csatája akkor kez­dődött. amikor a német hadseregnek 1941-ben si­került elvágnia A szov­jet hadsereg fő erőitől a tengermelléki hadsere­get. A tengerparv. vá­rost 73 napig tartó ost­rom után sem sikerült bevennie az ellenséges csaeatoknak. maguk a védők ürítették ki azi, amikor már régen el­lenséges terület szívé­ben volt. Odesszát 1944. április 9-rfll 10-re vlfra­dó éjjel szabadította, fel később a szovjet had­sereg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom