Délmagyarország, 1971. november (61. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-21 / 275. szám

12 VASARNAP, 1971. NOVEMBER 21. Tavalyi részesedés talonban Miért nem fizet a Városellátó? Bármennyire is furcsa, Igaz: a Csongrád megyei Városellátó Szövetkezet immár több mint fél éve nem fizeti ki dolgozóinak az őket jogosan megillető nyereségrészesedés egy részét. Félreértés rie essék a tavalyi nyereségrészesedésről van szó! Hogy honnan veszem ezt a képtelenséget? A múltkor bent jártam egyik szegedi üzletükben és éppen az ellenőrrel vitatkoztak az eladók. Nem akartam elhinni, hogy még nem kapták volna meg pénzüket az emberek, hiszen néhány hét és vége ennek az esztendőnek is. De lássuk csak a históriát! Még az év elején történt, hogy összeadták és kivonták a szövetkezet tavalyi eredményeit és megállapították, hogy a múlt évi munka alapján a szövetkezet dolgozóit 502 ezer forint nyereség illeti meg, amelyből levonták a kötelező tartalékra meghatározott 50 ezret és a bértúllépés összegét, 90 ezer forintot. Maradt tehát kifizetésre 362 ezer forint. Ezt is osztották, szorozták. A vezetőbeosztásuak részére 92 ezer forint nyereségprémium és nyereségjutalom címén 101 ezer forint. Summa summárum, maradt a beosztott dolgozók számára 246 ezer, amelyet 86 felé kellett — természetesen differenciáltan — szétosztani. A „bibi" akkor kezdődött, amikor ebből a 246 ezerből az igazgatósági közgyűlés lecsípett 89 ezer forintot a tartalékalap további gyarapítására. Erről azonban mit sem tudott a szövetkezet szakszervezeti bizottsága. A szakszervezeti bizottság meg is fellebbezte a dolgot, védvén a munkások érdekeit, hiszen amikor kifizették amit kifizettek, úgy is tájékoztatták az embereket, hogy az csupán előleg a nyereségből. A szakszervezeti bizottság fellebbezését a szegedi I. kerületi tanács (akkor még nem hivatalnak nevezték) ipari és kereskedelmi csoportja elutasította azzal az indokolással, hogy a közgyűlés határozata nem törvénysértő, tehát jogosan tartották vissza a 89 ezer forintot. E tanácsi határozatnak a száma 2010/18 1971., a kelte pedig 1971. március 25-e. Aláírója Lacsán József csoportvezető. Ezzel a határozattal természetesen nem értett egyet a szövetkezet szakszervezeti bizottsága, hiszen a tartalékalapba való összeg nagyságát a kollektív szerződés meghatározza, amely a szövetkezet törvényerejű rendelkezése. de különben is az igazgató tanács mint olyan, egymaga nem dönthet, csak a szakszervezet meghallgatásával, egyetértésével. A szövetkezet ügyvezető igazgatója, Mison Nándor is küldött ezután egy feljegyzést a kerületi hivatalhoz (ekkor már a városi tanács I. kerületi hivatalának). A válasz ezúttal az volt, hogy a tanács hivatala felküldi az ügyet a Pénzügyminisztériumba elvi állásfoglalás miatt. A PMtől olyan választ kaptak, hogy a részesedési alapból a tartalékalapba történő átcsoportosításhoz valóban szükséges a szakszervezeti bizottság egyetértése. Ezt a levelet május 20-án küldték Budapestről. A Munkaügyi Minisztérium is foglalkozott a dologgal. Ezt írták: „.. ha a kollektív szerződés nem tartalmazza a közgyűlés által meghatározott pénzösszegnek a részesedési alapból történő átcsoportosítását a fejlesztési alapba, akkor a közgyűlés erre vonatkozó határozata nem hajtható végre." Erre a II. kerületi tanácsi hivatal, egészen más határozatot hozott. Érdemes idézni: kérelmükkel kapcsolatban értesítem, hogy felszólításomra az Igazgatóság hatályon kívül helyezte az 1971. február 16-i közgyűlés 1/1971. számú határozatát. Ezzel kapcsolatban új határozatot hozott, mely szerint a 89 ezer forint összeget viszszahelyezte a részesedési alapba. Felhasználásáról az igazgató tanács a szakszervezeti bizottsággal együttesen fog dönteni, az ezzel kapcsolatos jogszabályokat figyelembe véve." Ennek ellenére sem kaptak a dolgozók pénzt Az ügy tovább futott, megjárta a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságot, mely átküldte a panaszt elintézés céljából a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének központi bizottságához. A szakszervezetek felsőbb szerve is egyetértett a helyi szakszervezeti bizottság és a dolgozók jogos panaszával és az igazgató elnökhöz küldött levelét így fejezi be: „Felhívjuk továbbá figyelmét, hogy ha a szövetkezet részéről jogszabálysértő intézkedés fennáll, és ha azt jelen felszólításunk ellenére sem orvosolja, úgy kénytelenek leszünk erkölcsi vonatkozásban is a felelősséget felvetni, illetve kezdeményezni az illetékesek előtt." Elég bő irodalma van már ennek a 89 ezer forintnak. A szövetkezet vezetői annak idején tudomásul vették a szakszervezeti bizottság „vétóját" és úgy vették tudomásul, hogy ha a felettes szervek is törvénysértőnek tartják a pénz átcsoportosítását, akkor visszahelyezik a részesedési alapba és kiosztják a jogosult dolgozók között. Ezek után valóban érthető a dolgozók „morgása". ök számítottak erre a pénzre, mely munkájuk alapján illeti meg őket, tessék akkor kifizetni számukra. Nem rosszmájúság, de a vezetők a részesedési alap eredeti nagyságához mérve régen felvették a már jelzett százezer forintot. Gazdagb István Irigyeltek Szuper Trabantok kerülnek forgalomba A Trabant személygépko- Szuper 50 600 forintba kecsik gyártásában technikai módosításokat vezettek be. Az új kivitelű személygépkocsik — amelyek ülése például kényelmesebb, támlája állítható, s cserélhető huzattal készül — Trabant Szuper elnevezéssel kerülnek forgalomba. A technikai többlet-szolgáltatással a személygépkocsik kivitele, biztonsága is javult. A módosítással és korszerűsítéssel értékarányosan új árakat állapítottak meg, ami azt jelenti, hogy a Trabant kocsik ára 600 forinttal emelkedett. A Trabant 601 Llmousin Szuper 46 600 forintba, a Trabant 601 Combi rül, s a 600 forintos áremelés érvényes a Trabant Hycomat típusokra is. Kint a szőregl határban zúgnak, dübörögnek a piros lánctalpasok.' Forgatják a földet, szaporodnak a barázdák. Nagy Istvánt keresem. Az ördögnek tartozom az úttal. Éjszakás. Most odahaza van Kübeken, pihen. Mi tagadás, jó néhány kübekházi embernek a szőregi Egyetértés Termelőszövetkezet jelenti az ipart, a jó keresetet Traktorosok, állattenyésztők. Mondogatják is a faluban; ők megfogtak az isten lábát Ha telik is rajtuk az idő, jár a jó kereset nap mint nap, s évről évre. Révbe értek. A falu szerint Nagy István ls révbe ért. Fiatalember. Júliusban 3637 forintot, augusztusban 5020, szeptemberben 4859, októberben pedig 3122 forintot keresett 21 nap alatt A november még jobb lesz. A nehéz gépekre, a lánctalpas traktorokra ez talán a legjobb hónap. Mennek szakadatlan, nagy a teljesítmény, vastagabb a boríték. Nagy István meg olyan ember, nem válogat a munkában, amit rábíznak, csinálja becsülettel és jól. Szeretik a közös gazdaságban. Megbecsülik. Élen járó egység a szegedi karhatalom Tegnap, szombaton dél- 1971-ben másodízben nyerelőtt bensőséges ünnepség ték el az Élenjáró egység keretében tartottak ered- kitüntető címet. Egyben fcöményhirdetést a szegedi szöntötte a kiváló és élenkarhatalmi alakulatnál az járó eredményeket elért, s 1971-es kiképzési évben le- ennek alapján a kitüntetett, Képernyő \Alapio a börtönből Bakancsos lépések szabá- emelkedve ne csak a szenlyos döngésével, az elfogott vedő részes, de a gondolkodó szököttre kilőtt sortűzzel kezdődik a film. Hullajelöltek kilépni — osztogat utasításokat a foglár, s néhány másodperc múlva a néző is részese a rögtönítélet hatásának: az egyik fogoly golyót kap, a. másik megússz,, évekkel. A megkegyelmezett örömajdani krónikás szemüvegén figyelje környezetét. A szituációból persze fájdalmasan hatalmas művészetek születtek (ne menjünk meszszire, Radnóti versei) — ezúttal szerényebb dokumentumlapok fogalmazzák újra a rettegés korát, az embernek me tébolyító, a halálra ítélt állított egérfogó embertelen nyugalma ijesztő. csapdáját. Űjat keveset tuEzeket bocsátja előre Szat- dunk meg ebből a börtönnapzajlott szocialista versenymozgalomról. Az ünnepségen megjelent dr. Kelemen Miklós ezredes, a Csongrád megyei Rendőr-főkapitányság vezetője, valamint a BM. Karhatalom Országos Parancsnokság képviseletében dr. Bok Páter alezredes. Ferka Mihály alezredes, az egység parancsnoka értékelte a kiképzési esztendőt, a karhatalmista egységek munkajaban, tanulásában a szocialista versenymozgalom szerepét, jelentőségét, a szolgálati és kiképzési feladatok maradéktalan teljesítését. Dr. Bok Péter alezredes a BM. Karhatalom Országos Parancsnokság elismerését tolmácsolta, hogy R szegedi karhatalmisták megjutalmazott parancsnokokat és beosztottakat. mári György péntek esti tévéfilmje, a Fegyház a körúton. Az időpont a háború utolsó napjai, a nyilasok hatalomátvétele, a helyszín az akkori Margit körúti fegyház — s a szerző szemtanú. Túl sok konkrétum ahhoz, hogy bárki is elengedhesse a fantáziáját, s a fizikai lét bi• zonytalanságérzetén felülGyorsolvasási ismeretek A napokban Gyorsolvasás vasás-oktatással egyetemecímmel jelentetett meg ken, főiskolákon és iparkönyvet a KGM Műszaki Tudományos Tájékoztató Intézete. A könyv szerzője, dr. Dezső Zsigmondné hazánkban elsőként, foglalta össze a gyorsolvasás elsajátításához szükséges Ismereteket, s egy-egy gyakorlathoz mintákat ls mellékelt. Külföldön már négy évtizede foglalkoznak gyorsolvállalatoknál. Ezeken a tanfolyamokon a hallgatók többsége olvasási sebességét két-háromszorosára növelheti. A hazai gyorsolvasástanulás elősegítésére a KGM intézete később tanulási vezérfonalként gyakorlati tankönyv kiadását tervezi. (MTI) lóból. Legfeljebb egyénien megrajzolt, gondosabban jellemzett hősök és antihősök sziulettjei tűnnek fel, mint Koncz Gábor mordid humorú partizánja, vagy a gránátszilánktól sebesült Tomanek Nándor kultőcske allűrökkel színezett buta börtpnparancsnoka. Aztán a torzóban maradt, sikertelen menekülési kísérletek végefelé egyszerre felsejlik a dráma: a rabokat utolsó útjukat vezetik a Duna-parton, s a kötél elől megszöktetett partizán életét áldozza értük. Lövöldözés az éjszakában: néhányan ott maradnak a földön, mások egérutat nyernek. Meddig, hová? — erről már nem szól a film. A rendező Kazán Istvári meglehetősen ügyetlenül állítja be, fényképezteti az utolsó jeleneteket, így éppen azoknak a pillanatoknak engedi el hatását, amelyeknek lehetőségét a forgatókönyv végre megteremtené. A Fegyház a körúton félsikerrel megírt börtönnapló marad. N. L Üj traktorokat kaptak, az elsők között adták neki is a piros masinát. A keresetével is elégedett lehet. 1969ben a havi átlag 4119 forint volt, tavaly a napi átlagkeresete 185 forint. Kis ház a falu szélén. Előtte piros motor pihenőben. Nagy Istvánt az ágyból zavarjuk fel. Alighogy hazajött az éjszakai műszakból, tett-vett a kertben, utána ledőlt. 1944-ben született, egy kislánya van, felesége nem dolgozik, a háztartást vezeti. A férj 1966tól az Egyetértés Tsz traktorosa. — Gyerekkoromban szerettem meg ezt a mesterséget. Apám a deszki gépállomáson volt traktoros. Ha tehettem, iskola után mindjárt szaladtam hozzá a határba és segítettem. Jó volt vele. öreg Hoffer-traktorral járt. Megbarátkoztam a géppel. Aztán 15 éves koromban jelentkeztem én is a gépállomáson. Idénymunkára alkalmaztak. Napközben szánthattam, dolgozhattam a gépekkel. Nem volt nekem más kívánságom, vágyam sohasem. Egy megbízható, hűséges masina, azzal eldolgozhat az ember. A határ nagy, elférni benne. Eleinte én is Hoffer-traktorral jártam. Hol van az már? A szakma a családban maradt. Észrevétlenül váltotta fel apját a fiú. Dolgozott Hofferrel, Utossal, MTZ-vel, DT—54-essel, DT—100-assal és most DT—75-össel. Ez a legjobb. A legszebb. Üj. A nyáron kapták. A megbízható traktorosoknak adták, felelősség egy ilyen gépet kormányozni. Ha tönkremegy, nagy kár éri a szövetkezetet Két műszakban tart a mélyszántás. Reggel 6-tól este 6ig és este 6-tól reggel 6-ig. — Éjszaka jobban szeretek dolgozni. Többet lehet haladni. Nem ál! meg az ember csak éjfélkor „vacsorázni" A traktor is jobban húz, lehűl a levegő, van látszata a munkának. Igaz, nem látni semmit, csak a barázdát meg az ekét. De nem lehet megunni. Egy életen át sem lehet elunni. Nem könnyű a traktoros mesterség. Nemcsak a zaj, az állandó dübörgés, de az állandó rázás is hat a szervezetre. Évek múltán „szétrázza" az embert. Mondják, rideg mesterség. A traktorosok magulinak való emberek. — Éppen a nyugalmat szeretem benne. A határt jobban ismerem jóformán, mint a saját falumat, az utcabelieket. A Tisza—Maros háromszögben egy-két határrész kivételével dolgoztam már mindenütt. Hallgatom a motort, nézem a barázdákat. Ennyi nekem elég. Ha éjszaka elálmosodom, leugrok es körülszaladom a masinát Aztán halad újra a munka. Nagy ritkán meghibásodik a motor, próbálom megjavítani. ha nem boldogulok, jönnek a szerelök. A motornak lelke van. Néha „kikeressük", s megértjük. Ha beteg, meggyógyítjuk. Aki szereti a szakmáját, annak könnyen telnek a napok. Amíg a szervezetem bírja, addig a traktoron maradok. Nyugodtabb így. Sokan, főleg a fiatalabbak közül iparkodnak, hogy tehergépkocsira, személygépkocsira jussanak. Megszerzik a jogosítványt és hűtlenek lesznek a traktorhoz. Én nem úgy vagyok vele. Ha csinálok kárt, magamnak csinálok. Nincs itt az országút, elférünk a határban, nem szalad belém senki. A faluban ritkán látják Nagy Istvánt. Ha éjszaka:., korán reggel jön meg, kicsit bóklászol a kertben, utána pihen. Sötétedéssel ismét várja a munka. Ha meg nappalos, hajnaltól estig oda van. Nem ér rá törődni mások életével, ügyeivel, bajaival. Vele is kevesen törődnek, némelyek megjegyzik, könnyű neki, dől hozzá a pénz. Azért senki sem cserélne vele. Se szabad ideje, se könnyű pénzszerzési lehetősége nincs. Keményen megdolgozik minden forintért. A piros PARANCSOL DT-k csöA MUNKA römpöléssel, zúgással haladnak. A hatalmas kukoricatáblán több forgolódik, nem messze egymástól. Órákig nem állnak meg, a traktorosok nem válthatnak szót egymással. Egyetlen kapocs a zúgás, a szaporodó barázda-tenger. Jó késő délután, amikor váltásra készülődnek, szünetel a munka. Ápolják a gépeket, át-átkiáltanak egymáshoz, közhelyeket mondanak; mi újság, hogy vagy? Jól. Vasárnap győzött a futballcsapat. Ennyire futja, s újra parancsol a munka, sürget az idő. A nehéz gépek legjobban ezekben a hetekben keresnek, amíg ki nem fagy az eke a földből. A gép hasonlítja az embert. Hiába a háztáji, Nagy István csak a legszükségesebbeket végzi el. Nem szeret a földdel bajlódni. A háztáji termését is gépek takarítják már be. — Mindennap ott hagyom a munkámat, s megérkezem hozzá a szövetkezetbe. Itthon pihenek. Nagy szükséi van rá. Nincs még televíziónk, kocsira se gyűjtünk. í rádió szól egész nap. A csa Iád felvidít és erőt ad. Másra nem vágyom. Csak a tél múlik el nehezen fölőtten. Akkor beszorulunk a mű helybe. Javítjuk a masiná kat, a traktorokat. Alig várom, hogy eljöjjön a tavasz, s mehetünk ki a szabadba, a határba. Friss levegőre. Akkor enyém az egész világ. Sz. Lukács Imre j t