Délmagyarország, 1971. november (61. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-20 / 274. szám

12 VASARNAP, 1971. NOVEMBER 36. II beruházások főszereplői 2. Akik megtervezik 5 , Megszületett a világos zői-előkészítői szakasz gyen- technikai, technológiai adottdöntés, azaz a koncepció, geségeinek tudható be, hogy ságainak megfelelő módosíKövetkezhet a második sza- például a legkorszerűbb tást... A tervezőt viszont kasz: döntés a megvalósí- technikával felszerelt új csak arra ösztönzi a kottásról. Ez már a tervezés — beruházás, ahol import- bér, hogy időre elkészítse a tágabb értelemben vett ter- anyaggal dolgoznak, s ahol a dokumentációt, de arra semvezés — része. A koncep- világcégeknél jóval alacso- mi nem sarkallja, hogy eseteié — tegyük fel — az volt, nyabb munkabért fizetnek, leg idő előtt tegye asztalra; hogy új erőművek építésével, nem képes a világpiacon s nem a behozatal fokozásé- helytálló terméket produval kell fedezni a növekvő kálnl. Ami nemcsak magáenergiaigényeket. Elkészül- nak a beruházónak csalódás. a tervezés ösztönzési rendszere sem jó. Nem irreális követelmény ennyi gond, ellentmondás nek a különböző tervváltoza. Veszteség a népgazdaságnak fölsorakoztatása után gyortok, s ezekből kiderül, hogy is. sabb. hatékonyabb munkát egy 800 megawattos kapacl- A vAiasz ^ ^^ kö_ vetkezhet be ilyen helyzet, nem egyszerű. Csupán nétású, fűtőolajjal működő erőmű beruházása 1—1,5 milli- c ^^ árd forinttal olcsóbb, mint a h,Ynv ^nőüve^ar lt széntüzelésűé, s üzemi költ- nany tényezöt emlltve' az al" sége is jelentősen alacsonyabb. A terv e változatá.sabb, hatékonyabb kívánni? Tervezés, sző szeiint lami döntési rendszer nem volt elég következetes, engenak előnyei nyilvánvalóak, konvLá^^veTsenvkéM^és de tovább! tervező, egyezte- l^etamz^e^S^ub nyek között ls sokféle mód tő munkát igényel, hogy ml SlXk d7 van a tervezői munka jobmódon oldható meg az erő- ^f'VVjJf^a d?ntésl£n AL ba de ehhez a szó mü fűtőolajjal való ellátása. MflSJSSSfc n£i ™ érelmében tervezni e nagy mennyiség nem jutott kell6 syJ s dön. kel1 Annak megállapítása ok«-« a lakossági téskor kapós ter^ék a be_ mellett, hogy az elmúlt szükségletek fedezéseben stb. ^^ megvalósításának években a tervezői munka A tervezes tehát több sza- )ripiAn »n„ ir„,-<»„tr műszaki színvonala, s enkaszra bomlik Először a Túlsók hatóság és irányító "f következtében a létekoncepctó beillesztése a nép- szerv érvényesítette akaratát sít™ények korszerusege jagazdasági szerkezet egészébe, a döntésben, s ezek eredmé- vult> kimondhatjuk: a késeaz ágazatok egymáshoz való nye a cél maradéktalan meg- delmek Jelentős része a kapcsolódásába, az Iparag valósítása helvett a senkit tervezés szakaszara jut. Mar szervezetébe... ki nem elégítő kompromisz- eleve hosszú határidőre válA tervezés e szakaszának —•- - * « Nem! Az adott körülmésokféle, s minden szempontból lényeges feladata van. Kívánatos, hogy a beruházási munkák a népgazdaságban, annak eev-egy területén ne szum. Vagy csupán annyi lalnak munkát a tervező történt, hogy a vállalatnak vállalatok-intézetek —, s volt pénze, s elköltötte. J1®™ tisztázzák félreértheMert ez is megesik. (Az 1971. január 1-től érvényes szabályozó rendszer ezért is tetlenül a megrendelő igényeit. Megtörténik, hogy tévesen értelmezett alkotói szabadsággal saját elképzeJ| léseiket a megrendelő érnek ütemét, míg korábban dekei fölé helyezik, s ez 100 forint fejlesztési alap később rengeteg vitára — ^ ad lökésszea-űen hanem egyen- csökkentette a vállalati fej_ FAELEMmel KÍSÓTTVL Hogy "A' lesztési alapok növ«*edéséköltségek növekedés^ — túl- Wi„,t lc , s lépése — milyen mértéket ér képzéiéhéz 'atllgosan 380 nemegyszer perre el, hiszen a népgazdaságnak forint nyereség kellett, most °kot. Hosszú a tervezési Idő még nem sikerült beruházá. si tartalékokat képeznie, s így tovább. Láncszem és lánc 450.) — nagyobb létesítmények nél 1,5—2,5 év —, de ennek ellenére 1965 és 1970 között lényegében nem változott a típustervek alapján Három fő részre osztható megvalósuló beruházások a tervezés további szakasza: aránya. Az igazgatási épüleHajsza után... beruházás, P^nfsyi. műszaki-technikai teknek mindössze ,u és területi vonatkozásokra. Láncszem n lánccá kapcsolódik tehát. ÜJabb példával élve: ház?IÓraÍ ^IpmJhn; rendelkezésre áll-e majd a tes. A házgyári elemekhez szükséges munkaerő a felegy, az ..... ., , , , ipariaknak 1,8 százaléka ké(Ez utóbbinál pl olyan rész- szült csak típustervek alapkérdés tisztázására, hogy betonvas, cement stb. kell. ján 1970-ben Sorolhatjuk: a jó tervhez elengedhetetlen a szerkezetAzaz a tervezők tovább ha- Jg" YfiMJT? te^vT egyeztetés a kivitelezővel, ladnak azon a „láncon", ke- Kanoz la,nak te3öt a terve ez utóbbi technikui, technoresik a beruházás igényeit, ZéLt1SÓrb^it?.CSÖfokaÍnKdo1" ló8iai felkészültségének ílilletve fölmérik a beruházás «°zók' legtöbbször a beru- gveiembe vétele, az anyaházotól sürgetve. Aminek hatásait. Megvizsgálják, klgok beszerezhetőségének nálkozik-e mód arra. hogy f"?"ére 3 hajszával készí- mérlegelése, s így tovább, eeetleg több érdekelt bevo- i.ett tervek olykor hónapokig Ami ma sűrűn hiányzik, nésával — a fejlesztési ala- __e,yer"!k^„s csak «után ve- mert hiányzik a tervezők kejj- anyagj érdekeltsége és Ezért, hogy pok átengedésével, amire jo- kézb«, az°kat beru gi lehbtősóg Immár var házók, a kivitelezők. Ez _ felelőssége! valósuljon meg a beruhájáa, ™ár ^J1®1' 3 gondok egyik nem rltka eset_ "amint az mindenki hasznát szolgálva, lényeges forrását. Azt ugyan- éppon a napokban, az or(Ez utóbbira mezőgazdasági 3 fővállalkozói szer- szágos építőipari aktíván is közös vállalkozások kínéinak zödes megkötésével legtöbb- elhangzott: kivitelezők példát.) Mindez időt emésztő ször maga a beruházó a munkához látnak, de kivi folyamatnak tűnhet, de tény: körön kívülre áll, s a ter- teli terv még nincsen, csak inkább Itt teljék el több idő, vezés és a kivitelezés kö- részietek, vázlatok vannak, s mintsem az át- meg áttér- zött semmiféle kapcsolat már előre vetik árnyékukat, vezesekkel, célmódositasok- nincs. Rendkívül sok idő ve- a véget nem érö viták, az kai, „átlapolt" — egyébként szik el amiatt, hogy a kivi- áttervezések, a módosítások, szükséges szakaszokat átug- telező kész „tervcsomagot" a késedelmek. kap kézhez, s csak akkor kezdi a kifogásolást, kéri a ró — tervezéssel és kivitele, zéssel. Mert éppen e terveMészáros Ottó A Delta űj száma A Tudományos-technikai megértő, alakfelismerő komhaladás és az ifjúság címmel putereket, megemlékezik a Főcze Lajos, a KISZ KB tlt- két és fél ezer éves Persepokára írt ünnepi vezércikket llsról és részletesen tárgyalja a KISZ VIII. kongresszusa az emberi szervezetbe beülalkalmából a Delta Magazin tethető műszervek jelenét és új számában. Vázolja a tudo- Jövőjét, mányos-technikai forradalom A műszaki fejlődés jövőegyre gyorsuló áramlatát, s jébe pillant a holnap városi azokat a feltételeket, ame- közlekedésével foglalkozó lyek szükségesek az ifjúság cikk, valamint a sztereofonia méltó részvételéhez az új, helyébe lépő kvadrofonla nagyszerű feladatokban, ösz- („négyszögletes" muzsika) beszefoglaló cikket közöl a lap mutatása. A népszerű Deltaa holdgeológiai megállapító- lexikon, ötletek, találmányok, sairól, a rák és a virus kér- újdonságok bemutatása, déseiről, valamint „A mag- nagyszámú hír, tudományos fúzió gyufája" címmel a ter- információ, száznál több — monukleáris erőművek idő- Javarészt színes — látványos szerű problémáiról. Bemutat- kép egészti kl a lap új szája az emberi szót és írást mát. Ősrégi levegőminla Az Antarktisz ősi levegője, amelyet a Föld 25 000— 30 000 évvel ezelőtt „lélegzett be", légbuborékok formájában maradt meg, amelyek képződésük idején kerültek a jég alsó rétegeibe. A szovjet kutatók 500 méter mélységből vettek próbákat a jégtakaró fúrásakor, és ezeket a próbákat Leningrádba szállították. Az Északisarkvidék mélyen fekvő jégrétegeiből vett minták lehetővé teszik, hogy fogalmat alkossunk róla: milyen is volt bolygónk atmoszférája a távoli múltban. Szereti-e a sárgarépa-főzeléket? Felmérés a betegéle'mezésről A közelmúltban a Szegedi A kérdések másik csoport- mondták azt is, hogy a köOrvostudományi Egyetem ját képezték azok, amelyek zeljövőben szándékoznak begazdasági iguzgatóságának inkább az egyéni ízlésen alá- vezetni a tálcás tálalásos élelmezési osztálya tiz kllni- púinak. A kérdések között rendszert, amellyel a hlgléka betegei között felmérést szerepel például, hogy el- nlát és a betegek kényelmét végzett, melyben arra keres- fogyasztja-e a sárgarépa- segítik elő. Bóta Sándor tek választ, hogyan is áll a főzeléket. A beérkezett válabetegélelmezés? A felmérés szok szerint 53 százalék igen, eredményeiről, tapasztalatai ról kértünk tájékoztatót az élelmezési osztálytól. 47 nem. Kis eltéréssel hasonló az arány még néhány zöldfőzeléknél. Arra a kér, désre pedig, hogy szereti-e a hidegvacsorát, 80 százalék A tizenhat kérdést tartal- »zt válaszolta, hogy igen 20 mazó kérdőívet a betegek 85 pedig azt, hogy nem. A kiszázaléka töltötte ki. A kér- bocsátott kérdőíven volt désekre adott válaszok az egyébként egy olyan rovat ételek mennyiségéről, minő- ls, amelyben a betegek köségéről és változatosságáról zölhették esetleges észrevéegyaránt megfelelő tájékoztatást adtak. Feltették töbteleiket, panaszalkat vagy javaslataikat. Ha számszerübek között azt a kérdést; leg -összegezzük a válaszokat, elégedett-e az egyes étkezések mennyiségével? A reggelivel a betegek 78 százaléka megelégedett, 22 pedig nem. Az ebédet 93 elegenakkor kiderül, hogy a betegek 71 százaléka pozitív, 29 százalék pedig negatív választ adott. Es ez az arány nem is olyan rossz, hiszen dőnek tartja, 7 százalék nem, tekintetbe kell venni azt is, a vacsorát 83 százalék kielé- hogy a kérdések egy része az egyéni ízlésről érdeklődött. gítőnek tartja, 13 százalék nem. Az ételek minőségével a betegek 88 százaléka elégedett. Megkérdezték azt A kérdőívek kibocsátása is, hogy melegen kapják-e és feldolgozása szerepel az az ételt. Erre a kérdésre a orvos-egészségügyi dolgozók betegek 90 százaléka Igenlő gazdasági ügyviteli szakcsoválaszt adott. A változatás portján belül működő éleiétrend, sajnos, nem mindig mezési munkabizottság progblztosított. Bizonyítja ezt, ramjában. A felmérést a hogy a megkérdezettek 13 százaléka nagyobb változanégy orvosi egyetemen, valamint az orvostovábbképző tosságot kér. A választékhoz Intézetben végezték el. így tartozik a következő kérdés lehetőség van arra, hogy az is: módjában van-e, hogy adatokat összehasonlítsák, s reggelire válasszon tejeská- tiszta képet nyerjenek arvé, tej és tea között. Itt ról, hogyan ls 611 a betegelég jó az arány, hiszen a élelmezés. betegek 92 százalékának lehetősége van a választásra. A betegek tekintélyes hányada higiénikusnak tartja az ételek felszolgálását, s többnyire az étlcezés időAhhoz persze, hogy a hibákat ki tudják javítani, a problémákat meg tudják oldani, sok minden szükséges, Vannak objektív akadályok • is, mint például az, hogy kepontját is megfelelőnek ítél- vés a konyhák személyzete. te meg. Az élelmezési osztályon el— Két év múlva nyugdíjba megy. Márcsak _ Mindenkit le lehet váltani. Le lehet váltaazért is, mert cukorbajos. Ha megkedvelnek az ni a királyt, a miniszterelnököt, engem ls, a kaemberek, még elnök ls... nászt is — a népet nem lehet, leváltani! Az asszony nevetése szakítja félbe. Csodál- — A nép...! — gúnyolódik az asszony. — kozva ránéz. Mióta kirúgta Zsigát, rengeteg a barátja! — Bocsánat. Csak az jutott eszembe, hogy — Mert keresi. Ügy látszik, eddig nem volt visszük át a félkész házunkat. — S int, hogy szüksége arra, hogy a „néppel" barátkozzék! — csak folytassák, ő nem szólt egy szót sem. már Géza is gúnyos. Géza türelmesen magyarázza. — Marica! — szól rá Zsiga kínban. — Nem — Kilenc kilométer ide. Motorral átjárni nem tartozik ez ide. — Gézára néz, gyorsan feláll, 12. Kézit csókolom. Zsiga itthon van? — Nini, elnök úr — a nö hangja neheztelő. Kíváncsian méri végig Gézát, aztán kitárja az ujtót. — Fáiadjon be. Átmennek egy szobán, amelyben csak a televízió világít — a nő mentében felvesz valahonnan egy félig szívott cigarettát —. s benyit a . I szomszéd szobába. Itt ül Zsiga egy Íróasztalnál, élesen az asszony s az olvasólámpa fénykörében különböző számításokat végez. — Vendéged van, édesem — szól az asszony, s meggyújtja a mennyezeti világítást. Kezet fognak, s a dohányzógarnitúra mellé hellyel kínálják Gézát. Az asszony is leül. Géza zavarban van. távolság. Zsiga bizonytalan. — Es... milyenek az adottságok? — Olyasfélek, mint nálunk Ott is csak marhát termelnek, marhapörköltet nem. Ott is meg. valósíthatod az elképzeléseidet, Zsiga felüti a fejét. — Tudod, ml lehetne esi' Ilyen halászcsárdának a neve? „Aranypotyka". — Jo név — mondja Géza. Marica elneveti magat, az elnök idegesen pillant rá. — Miért nem védte meg Zsigát? — kérdezi — Nem szállhatok szembe az egész faluval — mondta Géza. — Es ha a maga fejét akarná a tisztelt faluja, akkor se szállna velük szembe? — Nem — feleli Géza komolyan. — A nép szava isten szava, mi? Marica! — szól közbe csillapítóan a férje. hogy kikísérje. Géza megérti, biccent az aszszony felé és sietve távozik. Amikor Zsiga visszatér, az asszony durcásan ül ugyanazon a helyen. — Mire volt ez jó? — kérdezi Zsiga csendes szemrehányással. — Niklai nem akart rosszat. — Az a vagongyári rendész teljesen a fejére nőtt! — fakad ki az asszony. — Diszpécser — Javítja ki Zsiga. Az asszony türelmetlenül legyint. — És ha holnap azt kívánja, hogy költözzünk ki ebből az átjáróházból — megvetően int körül — mert kell a hely egy kanásznak, akkor 'Niklai kirak bennünket az utcára? — De hát mit tehetünk?—kérdezi Zsiga tehetetlenül. — Neked mindegy, te megszoktad a cigányéletet. Én nem, és nem ls vagyok hajlandó megszokni i Csönd. Kilenc kilométer ténvleg nem távolság — — Azt nem mondom — Géza nem veszi át ........ „,.„..,_,.. — Elhelyezlek a szomszéd téeszben agronó- R)í USRZony hangnemét, változatlanul komoly. — mondja Zsiga tétován. — És lehet, hogy néhány musnak. Egy öreg paraszt ott az elnök, jo ba- Ee hu egy falu nem akar valamit, hiába erői- év múlva visszajöhetek ide... ^iüí* tkUr0d' h°lnap ÚtV m0lt>rra1' tetlk ró' azt kijátssza, elszabotálja... _ Csegej megmondta. hogy maradj itu _ bemuuuuK neki. _ Nem arra felelt, amit kérdeztem — kiáltja csattant az asszony hangja. - Nagy csönd. Erre nem számítottak. Gérza siet- az asszony. — Iia magát akarnak leváltani... ve hozzáteszi: Géza széttárja a karját. (Folytatjuk.) NAPI KISLEXIKON • o grafikai műfajokról Szegeden jelenleg két grafikai kiállítás tekinthető meg. Balázs G. Árpád és Bordás Ferenc grafikusművészek mutatják be alkotásaikat a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai képtárában^ Több levél érkezett szerkesztőségünkbe, melyeknek írói a grafikai műfajokról érdeklődnek. # Grafika? A művészetnek az az ága, melyhez szűkebb értelemben a nyomás útján sokszorosított, de eredetinek tekinthető művészi ábrázolások és az egyszeri műalkotások (pl. festmények) grafikai sokszorosító eljárással készült, eredeti alkotásnak nem tekinthető másolatai tartoznak. Tágabb értelemben ide sorolják a razj művészet különböző fajait, a vizfestést, s néha a pasztell könnyebb előadású, nem sokszorosított termékeit. A különféle sokszorosító eljárások közös sajátossága — a művész kezenyomát nem közvetlenül, hanem a papírlapra átvitt lenyomat tükrében örökíti meg. A Fametszet? Olyan magasnyomású grafikai eljárás, melynek során a művész a fadúcra rajzolt fekete vonalakat meghagyva, vésők segítségével a többi felületet bemélyitt, hogy a fadúcról — azt festékkel behengerelve — nyomdai úton nyomatot készíthessen. Ennél könnyebben kezelhető u fametszettel csaknem azonos hatású eljárás, n linómetszet. % Rézmetszet — rézkarc? Mélynyomáséi grafikai eljárások. Mechanikai erővel, vagy vegyi úton megmunkált lemezről készült vésett rajzú nyomat a rézmetszet. Ennek változata az érdessé tett rézlemez vésésével, simításával lineáris és tónusos hatást kombináló mezzotinto. A vékony védőréteg karcolatában vegyileg maratott rézlemez nyomata a rézkarc, mely a rézmetszetnél könnyebb technikájával a művésznek nagyobb szabadságot enged. /