Délmagyarország, 1971. november (61. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-20 / 274. szám

12 VASARNAP, 1971. NOVEMBER 35. Magyar-francia tudományos megállapodás A Magyar Tudományos Akadémia küldöttsége Köpoczi Bélának, az Akadémia megbízott főtitkárának vezetésével Párizsban tárgyalásokat folytatott a Magyar Tudományos Akadémia és a Francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ közötti egyezmény megújításáról. A tárgyalások eredményeképpen Köpeczi Béla és Hubert Curien, a Francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ főigazgatója pénteken délelőtt megállapodást írt alá, mely lehetővé teszi, hogy magyar és francia tudományos kutatók cseréjére kerüljön sor minden tudományágban, da különösen a természettudományok területén. A megállapodás — mely lehetővé teszi a közös kutatásokat, az erők koncentrálását és az intézetek közötti közvetlenebb együttműködést is — kiemel néhány fontos témát, amelyekkel kapcsolatban különösen kívánatos a közös kutatás előmozdítása. Ezek a következők: a bioszféra védelme, a tudományos-műszaki forradalom társadalmi hatása, rádiókémia és szénhidrogénkémia. Felülvizsgálták a belvízvédelmi müvekel Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság novemberben tartotta meg a belvízvédelmi művek éves felülvizsgálatát. A felülvizsgálat alapelve szerint az adott belvízöblözet komplex védettségét vizsgálták, azaz a Vízügyi Igazgatóság műveivel egy időben a társulatok, a tanácsok és az üzemek kezelésében levő művek állapotát is. A vizsgálat behatóan foglalkozott a szivattyútelepek és a hordozható szivattyúk műszaki állapotával. a csatornák gaztalanításával. a vízkormányzú műtárgyak állapotával, valamint a védekezés szubjektív tényezőinek, a csatornaőri és műszaki személyzetnek szakmai felkészültségével. Megállapította a vizsgálat, hogy az Igazgatóság kellően felkészült az esetleges télitavaszi belvízveszély elhárítására, az éves karbantartási munkák előrehaladása jó, év végéig a szükséges feladatok elvégzésére a pénzügyi és technikai eszközök rendelkezésre állnak. Külön vizsgálta az Igazgatóság az algyői olajmező üzemi vízrendezési munkáit, ahol megállapították, hogy a korábbi évekhez viszonyítva jelentős a javulás, azonban az NKFV beruházásában épülő, az Üt-, Vasútépítő Vállalat által kivitelezés alatt álló vesszősi szivattyútelep a téli-tavaszi időszakban még üzemelni nem fog, ezért itt a Vízügyi Igazgatóság sürgősen provizórikus szivattyúállást létesít. A társulatok felkészültsége általában összhangban van a Vízügyi Igazgatósággal, kivéve a Szeged és Környéke VGT-ot, ahol a lemaradás év végéig történő pótlására az Igazgatóság a társulat vezetőinek figyelmét felhívta. Szükséges, hogy amint az őszi mezőgazdasági munkák engedik, az üzemek is végezzék el saját műveik karbantartását, mivel eredményes belvízvédekezést csak azöszszes művek összhangja biztosíthat. A száraz nyár és ősz még nem biztosíték arra, hogy csapadékos tél vagy hirtelen olvadás esetén nem lesz szükség belvízvédekezésre. Az ATIVÍZIG technikai és személyi állománya, csatornái és szivattyútelepei felkészülve várják a bármikor jelentkező belvízveszélyt. Az üveg mesterei Tovább szélesítik a közbiztonsági intézkedéseket Tájékoztató a Belügyminisztériumban ^Évente mintegy 110—120 ezer .bűntett jut a Belügyminisztérium szerveinek tudomására" — közölte az újságírókkal Körösi György vezérőrnagy, a belügyminiszter helyettese pénteken azon a tájékoztatón, amelyet a Belügyminisztérium Mosonyi úti épületében tartottak. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy az ismertté vált büntettek száma 1965-től 1969-ig egyenletesen csökkent, 1970-ben pedig mintegy tízszázalékos emelkedés mutatkozik. A bűnelkövetők száma az 1966. évi 88 ezerről az elmúlt évben 67 ezerre csökkent. Beszámolt arról is. hogy az elkövetett bűntettek többsége viszonylag kisebb súlyú. Túlsúlyban a kis kárértékű, egyszerű módszerekkel elkövetett jogsértések vannak. A lakosság nyugalmát nagymértékben zavaró, a közrend-közbiztonság helyzetét súlyosan sértő bűncselekmények viszonylag ritkán fordulnak elő, és rendszerint nem maradnak felderítetlenül. A bűnözés területi megoszlását illetően erőteljes koncentrálódás figyelhető meg a nagyvárosokban. 1970-ben az ismertté vált bűntettek 48,6 százalékát követték el a fővárosban és a megyeszékhelyi nagyvárosokban. Városokban követték el az összes bűncselekmények 63,1 százalékát. A bűncselekmények a társadalmi tulajdon elleni bűntettek esetében csökkenést figyelhetünk meg. A bűnözés számszerű alakulása, szerkezeti összetétele azt bizonyítja, hogy az országban a közrend és a közbiztonság továbbra is szilárd, azonban előfordulnak még a közvéleményt ifjúság szervezett és olcsó üdülési formáinak kiszélesítésével értenek egyet, mintsem az autóstop intézményesítésével. A galeribűnözésről szólva közölték, hogy az elmúlt években alkalmazott szigorú rendőri fellépés és bírói ítéletek hatására számuk, mindpedig joggal felháborító erőszakos az abban részvevő fiatalok jellegű és más súlyos bűn- száma csökkent, cselekmények. A rendőri A bűnügyek feldolgozása szervek a jövőben még során szerveink a törvényi erőteljesebben lépnek majd garanciákat következetesen fel a nagyvárosok utcáin betartják, érvényesül a joghangoskodó, d-urva magatar- politikai elveknek megfelelő tást tanúsító huligáncsopor- differenciálás. tokkal és személyekkel szemben, akik nyugtalanítják, felháborítják a becsületes embereket — emelte ki a miniszterhelyettes. A rendőri állomány eligazítást kapott a garázda magatarA közúti közlekedési balesetek számának emelkedését az utóbbi időben sem sikerült megállítani. Erre utalnak a sajtótájékoztatón ismertetett adatok: 1970-ben 1259 halálos, mintegy 8700 öreg huta nem vén huta — mondogatják a salgótarjániak, amikor szóba kerül, hogy immár nyolcvanesztendős az öblösüveggyár. Megszületésének körülményeiről a következőket jegyeztem fel a gyárat ismertető kiadványban: „A salgótarjáni palackgyár alapítását az Egyesült Magyarhoni Üveggyárak Rt. 1892 tavaszán határozta el. A társaságban tömörült tőkéscsoport vezetői, felismerve a fejlődésben visszamaradt magyarországi üvegipar felkarolásában rejlő profitszerzési lehetőségeket, 1892. június 19-én a kereskedelemügyi miniszternek bejelentették, hogy Salgótarjánban, vagy Gömör megye egyik alkalmas pontján regeneratív fűtésű, kádmedence üzemű és évenként legalább 5 millió darab sötétzöld palack gyártására alkalmas gyárat kívánnak a legrövidebb időn belül felépíteni." A társaság beadványára Lukács kerültek, ami a szövetkezet szempontjából nagy borveszteséget jelentett." Hát igen, a bő mérésből nincsen haszon, legfeljebb a borivó cimborák dicsérték a/salgótarjáni üvegfúvókat. Ha ne"ZÖLD ÜVEG hezen is, MAR NINCS de csak belelenKIK DICSÉRTÉK AZ ÜVEGFÚVÓKAT? Béla kereskedelemügyi miniszter válaszolt. A tőkések ugyanis 250 ezer korona befektetést ajánlottak fel és kérték a kormányzat anyagi és erkölcsi támogatását. A miniszter közölte, hogy a palackgyár alapítását szívesen veszi és hajlandó 90 ezer korona államkölcsönnel, mint forgótőkével támogatni, de kikötötte, hogy a tőkéscsoport 400 ezer koronát fektessen a vállalkozásba. Az Rt. igazgatósága úgy döntött, hogy a budapest—ruttkai vasútvonal mentén levő és a nógrádi szénmedence központjában fekvő Salgótarjánban épüljön fel az üveggyár. Az építkezések 1893 tavaszán nagy erővel megkezdődtek és őszre felépült a hutacsarnok, műhelyépület, a kazánház. tást tanúsító személyekkel súlyos> több mint 13 ezer az erőmű és néhány szolgaszembeni natarozott ieiie- i„« M.mtíh™ ííth-jf. pésre — folytatta. A továbbiakban a belügyminiszter-helyettes arról beszélt, hogy a szocialista tulajdont támadó bűnözésben mutatkozó csökkenést pozitívan ítélik meg. A fiatalkori bűnözésről szólva arról számolt be, hogy mindössze a fiatalkorúak egy százaléka marasztalható el ilyen tettekért. Ez a szám évek óta nem emelkedik. „Ifjúságunknak tehát csak egy töredékéről van szó, mégis figyelmet érdemel, hogy az utóbbi években a fiatalok részvételi könnyű sérüléssel járó közlekedési baleset történt. — A belügyi szervek eredményes munkája elképzelhetetlen a lakosság hatékony . támogatása, széles társadalmi bázis kialakítása nélkül — hangsúlyozta a belügyminiszter helyettese. „Az állampolgárok évente több ezer bejelentést és javaslatot tesznek, melyek bűnözők elfogását, bűntettek megelőzését, megszakítását, felderítését teszik lehetővé, és hasznos észrevételeket tartalmaznak munkánk javításához." lati lakás. Munkához láthattak a Siemens rendszerű és zöld palack gyártására alkalmas regeneratív kádkemence mellett, hogy elkezdődjék a hazai öblösüveggyártás. Eleinte nem sok siker kísérte a tarjáni öblösüvegek útját. A Magyar Bortermelők Szövetkezete például csúnyán ráfizetett az első szortimetre. így panaszkodtak akkoriban: „A gyártott palackok sem szín, sem súly tekintetében nem elégítették ki a kívánalmakat, arról nem is szólva, hogy a palackok 100 centiliter helyett 104 centiliter űrtartalmúakra sitt lakosság lélekszámához vi- aránya a bűntettek elköyeszonyitott aránya a fővárosban a legmagasabb, majd Fejér, Bács, Somogy és Csongrád megye következik; a legalacsonyabb az arány Heves megyében. Az állam, a béke és az emberiség elleni bűntettek száma és részaránya csökkent. A közbiztonság és a közrend elleni bűntettek aránya az utóbbi években 10,6 százalékról 12,8 százalékra emelkedett. Emelkedő tendenciát mutat a személy elleni bűntettek alakulása, ez az elmúlt években 15—20 százalék volt. 3,1 százalék volt a népgazdaság elleni büntettek részaránya, míg tésében — ha nem is jelentős mértékben — de emelkedett. A fiatalkorúak részaránya különösen magas a csekélyebb súlyú vagyon elleni bűntettek elkövetői között: a személyek javait és a társadalmi tulajdont károsító betörésekben, a jogtalan használatokban (gépkocsilopás), és a garázdaság elkövetésében. Az autóstopos „mozgalomról" szólva a rendőri szerveknek az a tapasztalata, hogy az utazásnak és az üdülésnek ez a módja sokféle veszélyt hord magában, közöttük a bűnözés veszélyét is. Így az illetékesek inkább az fl Kommunyiszf főszerkesztője hazánkba látogatott A Társadalmi Szemle szerkesztőségének meghívására hazánkba látogatott Anatolij Grigorjevics Jegorov, a Szovjetunió Kommunista Pártja elméleti folyóirata, a Kommunyiszt főszerkesztője. Ismerkedett a Magyar Szoszemle munkájával. Látogatást tett fővárosi és vidéki intézményekben, pártszervekben, ipari és mezőgazdasági üzemekben. Itt-tartózkodása alatt fogadta Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára és cialista Munkáspárt elméle- Benke Valéria, a Politikai ti, ideológiai, kulturális te- Bizottság tagja, a Társadalvékenységével, a társadalmi mi Szemle főszerkesztője. dűltek a tarjániak. Az új század elején, 1905-ben máitöbb mint 10 millió darab üveget készítettek a következő megoszlásban: 5,2 millió darab ásványvizes, 2,7 millió sörös-, 1 millió boros-, 1,2 miliió likőrös- és konyakosüveget, valamint 66 ezer darab demizsont. A következő fél évszázadban válságok, háborúk, tőkebefektetések, hiteligények, inflációk és deflációk sorozatán ment keresztül az öblösüveggyár is, míg végül a társadalom tulajdonába került. A szocialista állam jelentős segítséget nyújtott ahhoz, hogy a régi üzemet újjáépítsék, modern hutákkal és automatikus gyártógépekkel szereljék fel. A Salgótarjáni Öblösüveggyár hosszú évek óta kiegyensúlyozottan termel, nyereségesen dolgozik. Az elmúlt tizenöt év folyamán csaknem minden esztendőben kitüntették a hozzáértő és szorgalmas gyári kollektívát. A Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlaját például háromszor is elnyerték. Varga Gyula, a gyár igazgatója igen szívesen fogadta a „délvidéki" látogatót, és kalauzolta végig a gyárban. Zöld üvegeket már hiába kerestem, nem gyártanak. Csak fehér árukat állítanak elő. Az igazgató így mondja: — Ettől függetlenül vegyeskereskedés folyik nálunk, 3000—4000-féle termékünk van. Tovább kellene folytatni a profiltisztítást. Amikor ott jártam, még nagyban tartott a vadászati világkiállítás. Meglátszott ez a poharakon is. Az alacsony konyakos- és magas vizespoharakat a közismert kiállítási embléma díszítette. Nagyon szépek az egyedi csiszolt üvegek, vázák. Szikszai Pál üvegcsiszoló nem is mestere, hanem művésze ennek a munkának. Egy hatalmas csiszolt üvegvázát készített és adott át ajándékba Brezsnyev elvtársnak, amikor legutóbb hazánkban járt. A vázára Lenin arcképét csiszolta. — Nem olyan, mint a rajz — mondja a csiszoló — .hogy ha nem jól sikerül, letörli az ember és formálja tovább. Amit az üvegre rácsiszolnak, az ott marad, ha sikerült, ha nem — mondja Szikszai. A gyár igazgatója kinyitja a vitrint, és bemutat ezerféle szép üvegterméket. Vázákat, poharakat, tálakai, szobrokat. Egyik szebb, mint a másik. Álldogálunk az első huta mellett. Aki látott már ilyet, annak aligha mond valamit ez a munka. Én most láttam először. Csak nézem a forró huta mellett dolgozó embereket. Kezükben a „pipa" és fújják a folyékony üveget. Előbb kis gömböcskét formálnak, majd arra újabb adag forró üveg kerül, és lóbálják, emelgetik, s az lesz a masszából, amit éppen akarnak, legalábbis a formát illetően. Egy öreg üvegfúvó mondja nekem, hogy ebbe a mesterségbe születni kell. „Amikor a pipa végére üveget vesznek. a leheletnek egy töredékét kell ráfújni. Érti ezt?" Bevallom őszintén, nem értem, s valószínű, sohasem fogom megérteni. Mégis, hogyan tanulják meg a fiatal gyerekek? JÁTÉKBÓL — SZAKMA — Hogyan? Én is bejártam ide, amikor édesapám itten dolgozott, hoztam neki az ebédet, s melyik apa nem engedi meg a gyerekének, hogy játszadozzon, próbálgassa az üvegfúvást. S az apa gondolatában nem is a játszás, a gyerek öröme jelentette a fő dolgot, hanem talán benne volt ebben az engedékenységben a jövő iránti felelősség is, a gyermeke leendő kenyérkereseti lehetősége. Mit adhatott egy üveggyári munkás a fiának? Semmit. Talán ezzel pótolta azt a semmit. Így lett belőlünk, mire az iskolát kijártuk, kezdő üvegfúvó. Aki pedig ebbe született, sőt még szerette is, azt aligha lehetett innen elzavarni. Bizonyosan igaz, amit hallottam. A névre már nem emlékszem pontosan, de a gyár igazgatója éppen egy gyönyörű vázát mutatott, melyet régi munkatársuk születésnapjára készítettek. A hajdani barát az öblösüveggyár fúrómestere volt, ma a néphadsereg tábornoka. „De ha itt jár nálunk és megnézi a gyárat, nem tud elmenni a huta mellett úgy, hogy a pipát fel ne emelje és ne formáljon valamit. Vérében van ez a munka." Valamit az öblösüveggyárról: 2550 ember dolgozik falai között. A munkások fele férfi, fele nő. A keresetek 2000—2200 forint között ingadoznak. A csiszolók megkeresik a 3 ezret is. az üvegfúvók ugyancsak jól keresnek. Az öblösüveggyár dolgozói szépen élnek. A vállalat évi nyeresége 48 millió forint. Ebből jut két saját üdülő fenntartására Balatonfüreden és Leányfalun, gyári óvodára. a sportegyesület támogatására, könyvtárra és még sok egyébre. Az üzemcsarnokok után beléptünk egy kisebb terembe, ahol a gyár termékeit gyűjtik össze mintada rabonként. Egyedi holmikat láttunk. Ebbep a szakmábar. nem lehet két azonos vázát előállítani, mert nem sablonokkal készülnek a vázák. Ugyanaz a dolgozó vagy üvegcsiszoló csak egyféle poharat, vázát készíthet, a második már másféle lesz. Ebben van az értéke. S talá, ez már nem is mestersé' hanem művészet. Mi, szeged emberek, „délvidékiek" elis meréssel, baráti szeretette üdvözöljük a tarjáni üveg mestereit, művészeit. Gazdagh István